Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
N A P C <6 J954 JŰNTÜS 1 *> Kalalin-pusizla boldog emberei • A fenyők és akácfák sűrű lom- bozatú erdején áttör a délutáni napsugár. A fák árnyékai wégigpászéáz- zák Katalun-puszta hatalmas kastélyának szép falait. A kastély áll magában méltóságteljesen. Termeiben a volt népnyúzó urak helyett ma a szocialista világ emberei dolgoznák. A kastély négy égtáj felé tekintő ablakai híven visszatükrözik a beléjük tekintő ember boldog arcát. A szocialista hazában az átformálódott ember új életet kezdett. Lelkesedéssel dolgozik a tengelici Gyapotkísérleti Gazdasághoz tartozó Katáit n-pusztán a nép. mert tudja, hogy saját életének jobb és szebb megteremtésén szorgoskodik. Becsületes ember Zsiga János, a gazdaság egyik' állattenyésztője. A hosszú-hosszú hónapok lelkiismeretes munkájáért megkapta a méltó jutalmat. Május 29-én Balatonszemes re ment 2 hétre üdülni. — Balaton- szemesen 14 boldog, gondtalan nap, üdülés, szinte elképzelhetetlen számomra — gondolta nem egyszer. Én. Zsiga János, az egykori kisemmizett valaki, aki csak arra volt jó, hogy napkelté.ől-napnyugtáig túrja a földet, na meg arra, hogy az urak beléje töröljék piszkos cipőjüket. És most, ő az ország egyik legboldogabb embere. Én tudom, hogy Zsiga Jánosnak ez a 14 nap. amit megértő elvtársak között Balatonszemesen fog eltölteni egész életére szóló élménye lesz. Ez a 11 nap kr.örölhetetlenül fog belevcsődni Zsiga elvtárs emlékezetébe, amelynek minden egyes pillanata kisérni fogja életén keresztül. És, ha majd egyszer ő is a nagyapák sorába lép. akkor újra visszaKéré'ssel fordulunk a Tolnai Tapló szerkesztőségéhez. Szíveskedjek alábbi kérelmünket lapjukon keresztül is támogatni: Tudomásunkra jutott, hogy a Népbolt vezetősége a Széchenyi- utcában lévő tejcsarnokot át akarja helyezni a piactérre. Ez több oknál fogva hátrányos lenne; először is az egész központi rész hiányt szenvedne, másrészt a piactéren a spekulánsok kezébe vinnék a tejet. Úgy, hogy korán reggel módjukban lenne megvásárolni és később, mikor a csarnokban már nincs táj, drágábban eladni. Akinek gyermeke és betege van az viszont drágább áron is kénytelen megvásárol ni, mert a tej nélkülözhetetlen. Harmadszor az üzlet fűszeráru forgalma is szerintünk csökken, mert idézi életének azt a szakaszát, amikor egy új országban úgy gondoskodtak róla, mint ahogy minden egyes becsületes emberről gondoskod ni kell. Tudom, hogy örömmel fogja elmesélni unokáinak a balatonszemesi két hetet, amikor jó munkájáért pihenni küloték. „Bái-ó“ Schell József Katalin-pusz- tai kastélyán lassan megnyúlnak a fák árnyékai, lopakodva jön a hatalmas fehér épületet beborító sötétség. Este van. A tökéletes csendet a kastély kultúrterméből kiáradó beszéd, nevetés zavarja meg. — Nagy ünnep van ma itt előkészülő- ben. Ma osztják ki a jutalmakat a pár: kongresszusi verseny győzteseinek. Mindenki örül ezen az estén. — Érdemes volt dolgozni, törekedni, ez a pillanat minden fáradságot kárpótol — gondolta magában Dömötör Lajos tehenész. Dömötör elvtárs 200 forint céljutalomban részesült. — Ugyanis a gazdaság felajánlotta, hogy aki legalább 1 tehéntől napi 30 liter tejet fej, az megkapja a 200 forint céljutalmat. Dömötör Lajos méltán büszke a jutalmazásra. Az ünnepeltek sorában ott található a gazdaság vezető gépésze, aki 200. Iker Ferenc. Köble István pedig 100—100 forint jutalmat kapott a cséplőgépek és aratógépek határidő előtt való kijavításáért. Novak Ádám bognár, Szikszai Béla brigádvezető hgronór mus, Merényi János asztalos. Zei- ber Mihály asztalos és Adorján József fogatos jó munkájáért díszoklevél jutalmazásban részesült. Sorolhatnánk azonban még tovább annak a 25 kongresszusi emléklapnak a tulajdonosait, akik becsülettel megálltak helyüket a kongresszusi versenyben. a piactéren két üzlet is rendelkezésre áll a dolgozóknak. Ha a Népbolt akarja, tud módot találni arra, hogy megfelelően elhelyezze a tejcsarnokot itt a központban. Amennyiben nem találnak módot erre, úgy kérdezzék meg a dolgozókat, majd ők adnak tanácsot. Javasoljuk, a Széchenyi-utc.a 61. számú házból most kiköltözött hivatal helyét. Ismételten kérjük a szerkesztőséget, támogassa kérelmünket abban, hogy a tejcsarnok ittmaradjon a központban. MAROSI GEZÁNÉ és 19 aláírás, ezenkívül a Lakásjavító Vállalat dolgozóinak és a 1111 számú Gyógyszertár Vállalat Munközösségének aláírása A íutaímazotfakon kivit) nagyon sok dolgozó jelent m«tg ezen az estén, a szépen feldíszített kultúrteremben. Csupa derű és boldogság ezeknek az embereknek a mostani élete. Ezek a nyugodt munkáltán és megértésben leélt napok még erősebbé, edzettebbé kovácsolják Kata- lin-puszta minden egyes dolgozójának erejét. , Egyetlen egy ember sem vonulhat a közömbösség álarca mögé, amikor látja, hogy máról holnapra eltűnnek Schell „báró't egykori cselédviiilcói és helyettük gombamódra nőnek és törnek a magasba az új tágas, virágos és egészséges épületek. Igaza volt Czapály László elvtársnak, amikor azt mondotta, hogy — „mi első feladatunknak tekintettük azt, hogy a gazdaság összes dolgozói rendes, emberséges hajlékban hajtsák álomra fejüket napi fáradságos munkájuk után. 18 darab összkomfortos lakást építünk és alakítunk át a gazdaság állandó dolgozóinak részére.“ Baranyai János tehenész ma a világ legboldogabb emberének érzi magát és nem cserélne egy volt „báró", vagy „gróf" kacsalábon forgó kastélyának gazdájával sem. Az egykori cseléd, a kisemmizett ember ma a társadalom szorgos tagja, szoba- konyhás, előszoba, kamrával ellátott házában hallgatja az új 1200 forin- :os rádió hangját. Nemcsak a Kalalin-puszla’ hanem az ország sok Baranyai Jánosainak megváltozott életéről lehetne végnélkül írni. akik kezükbe vették sorsuk irányításának fonalát és azt nem engedik el, bármi történjék is. Bodolay Róza Párt hírek Értesítjük a politikai gazdaságtan mindkét évfolyamának hallgatóit, hogy a Tolnai Napló június 6-i számában „Az elmélet napi kérdései“ rovatban az összefoglalóhoz segédanyagot közlünk. Pártoktatás Háza Május 16-i rejlvpnvpátyázatunk helyes megfejtése A megfejtés határidejéig szerkesztőségünkhöz érkezett megfejtés során legtöbb pontszámot értek el és könyvjutalomban részesültek: Kom- mandinger Márta Decs, ifj. Tomccs- kó Frigyes Tolna, Kardos Attila Szekszárd. Legtöbb pontszámmal rendelkeznek: ifj. Baditz Pál Miskolc 98, Szőr Erzsébet Bátaszék 96, Szállási Aurél Keszthely 94, Kláb József Mözs 94, Steiner Vilmos Mözs 92, Ettig Károlyné Nagymányok 92, Nagy Gyula Dombóvár 90, Radn.ű Józsefné Szekszárd 90, Vajda Ven- delné Tolna 80, Szabó Lászlóné Bonyhád 80. A rejtvény helyes megfejtése vízszintes 1. Kollektív szellem és küzdő képesség, 29. Érdemes sportoló. 50. Vigh. Függőleges: 5. Kiss, 15. Átütőerő, 30 Marosi M. Csou En-!a\ a Kínai Népköz ársaság küliigyminiszíere fogadta Krisna Menont, Nehru indiai miniszterelnök személyes küldöttét Genf (TASzSz). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere csütörtökön este harmad ízben fogadta Krisna Menont, Nehru Indiai miniszterelnök személyes küldöttét, aki azért tartózkodik Géniben, hogy az indokínai kérdésben közvetítő javaslatot tegyen az érdé kelt feleknek. Csou En-laj pénteken vacsorát ad Krisna Menőn tiszteletére. A dolgozók írják: IVe helyezzék át a teiboltot a Széchenyi-utcából! Növényegészségügy — állategészségügy Sertéspestis Á sertéspestis az ország területén néha járványok formájában igen súlyos károkat okozó betegség, mely az évszakoktól függetlenül úgy nyáron, mint télen okoz sokszor súlyos betegséget. A betegséget virus okozza, mely megtalálható az állat vérében, vizeletében és ürülékében is. így a betegség élő állatokkal, hullával is elhurcolható, sőt emberek, kutyák is széthurcolhatják a betegség sertés váladékaival szennyezett talpukon. A betegség iránt minden sertés fogékony, mely a betegségen nem esett keresztül. Az ilyen egyedek száma kevés, mert a megbetegedett sertés gyakorlatilag nem szokott felgyógyulni. A megbetegedett állat lázas. Hőmérséklete 39—41 fok között van. Nem eszik, szalmába búvik, kerüli a fényt, gyakori a hasmenés, köhögés, később pedig a hátulsó végtagok gyengesége miatt támolygó járás. A betegség vírusa más állatot, vagy embert nem betegít meg. A betegség elleni védekezés eddigi eszköze az úgynevezett „szimultán oltás” volt. Tekintettel arra, hogy maga ez az oltási eljárás —. bár a beoltott sertéseket megvédte — a kör nyezetükbe lévőkre fertőző hatással volt, így már közel két éve megyénk ben nem használható. A betegség ellen úgynevezett rendészeti intézkedésekkel, szükség esetén szérumos oltással védekezünk, mely oltás a sertést két-három hétre megvédi. A védekezés ma főleg az állat gazdájának feladatává vált. Mi a teendő? Elsősorban a fertőző anyag távoltartása és széthurcolásának megakadályozása. Az előzőek ismeretében tudjuk, hogy a betegség csak ak kor lép fel, ha a sertés a kórokozó vírussal érintkezésbe kerül. Ha együtt van a beteg, vagy fertőzött más állattal, ha fertőzött húst megeszik, vagy ha a virus ember, vagy más állat közvetítésével szervezetébe kerül. Ezért nem szabad húsok mosóvizét, nyers húst sertések moslékjába tenni, nem szabad idegenből hozott állatot legalább 3 hétig egészséges állataik közé ereszteni, ezért kell kutyákat — amennyiben az kóborlásra hajlamos megkötve tartani, ezért nem szabad beteg sertések közé menni abban a ruhában, amelyben saját állataink etetését végezzük. Ha ez nem elkerülhető, saját állatainkhoz csak tisztálkodás, sőt fertőtlenítés után menjünk. A kórokozó vírus nem ellenálló. Elpusztul úgy a napfényben, mint a lúgos fertőtleriítő oldatokban. Alkalmas fertőtlenítőszer a házilag is elkészíthető hamulúg, vagy a kereskedelmi forgalomba lévő és kiórlug híg oldata is. A betegség fellépése esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni és jelentést kell tenni a tanácsnak is. Ez kötelező, elmulasztása büntetéssel jár. Az állatorvos és a tanacs által elrendelt intézkedéseket be kell tartani, az esetleges hullákat úgy kell megsemmisíteni, hogy azokhoz kóbor cigányok hozzá ne juthassanak. Ezért szigorúan tilos a hullák eladása, vagy elajándékozása. A helyesen alkalmazott védekezéssel a betegség fellépését és kártételeit meg lehet akadályozni, ezért szükséges, hogy az ilyen védekezés a sertéstartók közös ügyévé váljon és a sertésólak, udvarok tisztántartásával a fertőző anyagok megsemmisítésével és terjesztésével megakadályozásával valamennyien egyöntetűen védekezzenek a sertéspestis ellen. Székely Iván. Születésének 150 éves forduló- ^ ján emlékezünk ma Glinká- ról, az egyik legtekintélyesebb orosz zeneszerzőről. Glinka nagysága és zenetörténeti jelentősége abban van, hogy ő indította el az orosz zeneművészetet olyan úton, mely a népzenei hagyományokon alapul és amely kifejezi a nép érzését, tükrözi annak életét; a hősies hazaszeretetnek legszebb ábrázolását adja. Amit csak nagyot, szépet, tökéleteset adott az orosz zeneköltészet a világnak a rnult században szimfonikus zenében, operában, dalköltészetben, mind annak úttörő kezdeményezője és megindítója Glinka. Mihail Ivanovics Glinka a szmo- lenszki kormányzóságban született 1804 június 1-én. Minden ember életében a legerősebbek a gyermekkori benyomások, élmények. Glinka későbbi emberi és művészi fejlődésére két gyermekkori élmény volt elha- tározóan döntő jelentőségű. Nyolcéves volt, mikor Napoleon rátört Oroszországra. Glinka saját maga tapasztalta a háború borzalmas pusztításait, saját maga hallotta azoknak az orosz katonáknak és partizánoknak hősies, elszánt vitézségét, kik ns’.gy részbén megsemmisítették, illet őleg kiűzték hazájukból az ellenséget. Ez a gyermekkori élmény érlelte ki később belőle Iván Szu- szaaiyin önfeláldozó hazafiságának és a hős Ruszlán alakjának ábrázolását'. Másik döntő gyermekkori élménye volt a népzenével való megismerkedés. Nagybátyjának jobbágy- zenésv.ekből álló zenekara leginkább népdalokat és népies tánczenét adott elő gazdag népi variációk formájában. Mint maga írja: „ ... Ezek a bánatosan gyengéd, de számomra teljesen érthető dallamok rendkívül tetszettek nekem... a gyermekkoromban hallott dalok voltak elsősorban okozói annak, hogy később szívesen és örömmel kezdtem feldolgozni orosz népi zenét.” Középiskoláit Pétervárott végezte, hol zenei tanulmányait is folytatta. Fétervári tanulmányainak befejezése után átvette nagybátyja jobbágyzenekarának a vezetését, mely a néppel való ztmei kapcsolatok kimélyítését eredményezte. 1830-ban hosz szabb időt ötíött Olaszországban, ahol újabb benyomásokkal gyarapította zeneiségéé. Eddig leginkább dalokat írt, Oros zországban abban az időben rendkívül népszerű románcokat. Mikor külföldi útjáról hazaérkezett Oroszországba, olasz és berlini élményeinek eredményeként született meg bene az a gondolat, hogy orosz operát fog írni. Puskintól hallja Iván Szuszanyin történetéti Szuszanyin, az egyszerű muzsik, a lengvel határszélen él kis családjával. Néhány lengyel főúr rá akarja kényszeríteni, hogy reitekúton vezesse őket Oroszországba: a cár meggyilkolásával ki akarták terjeszteni hatalmukat Oroszország fölé. Ivan Szuszanyin látszólag beleegyezik, de hősies önfeláldozásával életét adja hazájáért; a lengyel főurakat a téli erdőben tévútra vezeti, ho' ^'ndnyáiukra a biztos halál vár. M ikor Glinka mgebfdlotta a hős orosz paraszt önfeláldozó hazaszeretetének a történetiét, ezt írta naplójába: „ ... Mintha varázslat történt volna velem, egyszerre előttem állt az opera terve ér. a gondolat: szembeállítani az orosz zenét a lengyel zenével.” Az opera elkészült: sok huza-vona, címváltoztatás után < .Életünket a cárért*' címmel engedélyezték csak az előadást) 1836ban bemutatták. Igen nagy sikert aratott. Nejn iS lehet csodálni, hiszen ez az első klasszikus orosz opera, mely Oroszország érett realista korszakát nyitja meg a zene- művészetben. Első opera, melyben döntő vezet őszerepet játszik a nép. Zenéje teljesen orosz nemzeti jellegű. Néhány pétervári előkelősködő arisztokrata .„kocsisok zené”-jének nevezte. Muss'zorgszkij Borisz Godu- nov-ja és Borógyin Igor herceg-je egyenes folytatásai Az Iván Szusza- nyinnak. IYI isik ige» szép operája a PusiT-*- kin meséjéből készült Ruszlán és Ljudmilla. A:e opera szereplői csupa mesealakok, de a főhős ábrázolásában Glinka itt is megtalálta a hősi jelleget. A népi dallamok színes feldolgozásában még tovább megy ebben az operában: kelet, arab, török és finn dallamok is megjelennek és rendkívül eleven zenei valószerűséggel a különféle nemzeti kultúrák kölcsönös baráti viszonyát is tükrözik. Minden fölött azonban az orosz Ruszlán alakjában az orosz nép hősi nagyságát teszi az opera vezető gondolatává. Rimszkij-Korszákov meseoperáinak az őse a. Ruszlán és Ljudmilla. Mikor Liszt Ferenc 1842-ben Pétervárott járt, megismerkedett Glinka operáival is és a legőszintébb lelkesedés hangján szólott róluk, sőt részleteikből zongorára koncertátiratokat is készítette Glinka 1844-ben Parisban, 1845- ben pedig Spanyolországban tartózkodik. Itt is a népi muzsika ragadta meg képzeletét; a spanyol népi zene tanulmányozásának a gyümölcse két kitűnő szimfonikus müve: „Az ara- goniai jota” és a „Madridi éj”. — Oroszországba való vissszatérése után folytatja zeneköltői tevékenységét. Életének ebből az ide jéből való a nagyjelentőségű „Kam.arinszkaja” c: lakodalmi muzsika zenekarra. Egyik legtökéletesebb szimfonikus alkotása Glinkának; ezzel a művel veszi kezdetét az orosz szimfonikus stílus, melyet a század későbbi nagy orosz zeneszerzői folytattak. Glinka 1849-től kezdve szinte szünet nélkül vándorol országról országra, városról, városra. Megrendült egészségi állapota miatt a melegebb vidékeket kereste. Túlságosan érzékeny idegállapota abból fakadt, hogy Oroszországban elégedetlen volt társa dalmi helyzetével. Érezte magában a tehetséget, az alkotóerőt, de nem talált megfelelő munkafeltételeket a cári Oroszországban. Nővért» írja utolsó éveiről: „A teljes közöny, a lenézés, amit tehetsége iránt az orosz társadalom részéről tapasztalt, megölt benne minden ihletet.” De csak az arisztokrácia neszéről érte közöny és lenézés, a korabeli haladó tényezők támogatták, de, sajnos, erejük nem volt elég nagy. 1 857-ben halt meg Berlinben. A nagy, korszakos jelentőségű orosz zeneszerző igazi elismerése, érdemeinek feltárása csak a szovjet korszakban történt meg. Hatalmas kutatómunka folyik állandóan a „Glinka intézetben”. Glinka művészete azért emelkedhetett olyan nagy jelentőségre, mert a nép életéhez kapcsolódott. Az ő mondása volt: „ ... a zenét a nép alkotja, a zeneszerzők azt csupán formába öntik”. Zenéjének tiszta nemzeti jellege és mély eszmeisége emeli őt nemcsak Oroszország, hanem a világ zeneköü- tőinek is legtekintélyesebb sorába. Horváth Mihály Hír*ek Genf bői Az MTI kiküldött tudósító ja jelenti : \ A svájci lapok első oldalon Jelentik, hogy Molotov szovjet külügyminiszter, a genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője, vasár I nap a kora reggeli órákban repéilő- gépen Moszkvába utazott. A gianfi, a baseli és a zürichi lapok azt a jelentést közlik, hogy Molotov kedden vagy szerdán visszatér Genfbe. Mro- lotov távolléte alatt a szovjet küldöttség munkáját Gromiko külügy- miniszterhelyettes vezeti. * Jacquet, a társáliamok államtitkárra lemondott. Laniel francia minisztereim Sk elfogadta a lemondást. A, svájci sajtó szerint a lemondás oka, az, hogy Jacquet és Bidault külügyminiszter között az utóbbi időben a francia kormány indokínai politikájával kapcsolatiban egyre élesedtek az ellentétek. * Tájékozott értekezlet! körök úgy tudják, hogy a genfi küldöttségeknek a szombati zárt ülésen elért megállapodása értelmében elvben leg később e hét csütörtökén megkezdődnek az Indokínai tűzszünet elősegítését szolgáló katonai tárgyalások.. Ezeken a megbeszéléseken a vietnami néphadsereget Ta Kvang Ruu nemzetvédelmi miniszterhelyettes és Ha Van Lau ezredes, a francia hadsereget Deltcil tábornok és Flehrant, a Bao Daj féle csapatokat Ngujen Van Vi ezredes és La Van Kim ezredes képviseli. * A genfi értekezlet hétfőn délután újabb zárt ülésen folytatja az indokínai béke helyreállításával kapcsolatos kérdések megtárgyalását. Ezen az értekezleten a távollévő Molotov szovjet (külügyminiszter helyett Eden' angol külügyminiszter elnököl. * Eden angol külügyminiszter Géniben vasárnap bizalmas megbeszélést folytatott Bedell-Smith amerikai .külügyminiszterhelyettessel és Bidault francia külügyminiszterrel. A három indokínai társállam küldöttségeinek vezetői vasárnap ugyan estik megbeszélést tartottak. GLINKA
