Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-08 / 134. szám

TOLNAI Y/LÁC Pß?Ol ETÁRJ At EGYEJütJPTEKTs A MAI SZAMBÁN: 'N A H. öftsznémet Ifjúsági Találkozó megnyitás« Berlin­ben (2. o.) — Belföldi hírek (2. o.) — Régi híres zon- sforavirtnóz szereplése hazánkban a 69-as években (2. o.) — Szakadat község nyerte el a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzász'aját (3. o.) — A tavalyi hibá­kon okulva felkészül a Tolnai Selyemgyár pártvezető­sége az új oktatási évre (3. o.) — Hírek a szentgál- pusztai Szabadság tsz-ből (4. o.) AZ M DP TOL MÁM EGYE! PARTBIZOTT5 AG ANA K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 JtJNIUS h A mezőgazdaság fellendítésének legfontosabb feladata most a növényápolás A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa egy héttel ezelőtt fe­jezte be munkáját. Most már teljes joggal mondhatja el mindenki, hogy a mi pártunk, — most is, mint any- nyiszor, — határozottan, magabizto­san jelölte meg a boldogabb élet­hez vezető utat. Bátor bírálat és őszinte önbírálat szellemében ismét feltárta az új szakaszban elkövetett hibákat, de egyben meghatározta a hibák kijavításának módját is. Min­denki meggyőződhetett arról, hogy pártunk politikája helyes. A legfőbb programmja az, hogy az urak és kol­dusok országából egy olyan Magyar országot teremtsen, ahol gondtalanul él és dolgozik minden ember. Ezt bi­zonyítja maga az a tény, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának egy heti tanácskozásán leg több szó esett a mezőgazdaság prob­lémáiról, arról a határozottan fontos gazdasági kérdésről, ami nélkül az igazi jólétről csak beszélni lehet. Vi­lágosan és félreérthetetlenül leszögez te a kongresszus, hogy: ,,.;.a mező- gazdaság fellendítése nem szűkén vett szakmai kérdés, ez a munkás- osztály hatalma, megerősítésének, egész népgazdaságunk fellendítésé­nek kulcskérdése”. De a kongresszus azt is megállapította: „Ha a decem­beri határozat végrehajtásában el­maradás van, — mint ahogy jelen­leg van — akkor annak oka nem az, hogy nincs lehetőség a mezőgazda- sági termelés gyors fejlesztésére, hanem az, hogy lehetőségeinket nem használjuk ki megfelelő módon, hogy erőnket nem összpontosítjuk erre az egész népünk szempontjából sors­döntő feladat megoldására” — ál'a- pította meg a kongresszuson elhang­zott felszólalásában Hegedűs András elvtárs földművelésügyi miniszter. Tehát, mint a kongresszus tanács­kozása is mutatja, a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban még nem minden területen értünk el olyan eredményt, amilyent a le­hetőségek kihasználásával elérhet­tünk volna. A mezőgazdaság fellen­dítésének úgyszólván még csak az első lépését tettük meg, vagy pon­tosabban csak ebben az évben lépjük az elsőt a magyar mezőgazdaság fel­lendítéséhez. A kezdeti lépéseket már megyénkben is megtettük. A tavasszal megyeszerte nagy lendület­tel láttak hozzá a földek megtrágvá- zásához, hogy minél rövidebb idő alatt helyreállítsák, illetve növeljék a talaj termőerejét. Az első lépés tehát megvolt. Igenám, csakhogy ez a mezőgazdasági termelés fellendíté­sének egy olyan csekély része, hogy mitsem érne, ha most megállnánk. Most elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a megtrágyázott földek­ben termeljünk is, méghozzá az ed­diginél sokkal többet. A kérdés, hogy ebben az évben mennyire fokozódik a gabonatermés és hogy mennyivel lesz a tavalyinál magasabb a kapásnövények termés­átlaga, — csak a gazdasági év vé­gén dől el. Erről azonban érdemes, sőt elengedhetetlenül fontos már most igen sokat beszélni. Ebben a gazdasági évben bősége­sen hullt csapadék a földekre. Ez­zel is, meg az idejében jól végzett tavaszi munkákkal is megvan a fel­tétele annak, hogy kapásnövényeink rohamosan fejlődjenek. Fejlődnek is, sőt olyan rohamosan fejlődnek, — helyenként ez is a baj, — hogy nem tudnak a növényápolással lépést tai- tani velük. Márpedig azt minden mezőgazdasági vezetőnek és dolgozó­nak tudni kell, hogy a kapásrtövé- nyek termése most forog kockán, ezekben a hetekben és a következő betekben dől ei, hogy hány mázsa burgonyát, cukorrépát, napraforgót takarítunk be egy hold földről. Ha közelebbről megnézzük, hogy is néz ki jelenleg megyénkben a nö­vényápolás helyzete, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a tavalyinál sok kai jobban. Ha általánosságban néz­zük, akkor mintegy 90—95 száza­lékra elvégezték megyeszerte már a kukorica első, a cukorrépa második kapálását. Természetes emellett be­fejeződtek vagy legalábbis befejezés előtt állnak az egyelések is. Vannak olyan termelőszövetkezetek is, mim. például a bonyhádi Dózsa Népe tsz, vagy az aparhanti Március 9. ter­melőszövetkezet, ahol már a harma­dik kapálásnál tartanak. Súlyos hi­ba volna azonban mégis azt állítani, hogy most ráérünk megpihenni, mert hiszen jól megy a növényápolás. — Nem, erről egyáltalán nincs szó. Sürget az idő, mindenütt gyorsan kell kapálni, hogy jó termést adjon az idén is a föld. Világosan kell látni azt, amit Hegedűs elvtárs mon­dott: „Érdemes a lehető legjobban megmunkálni szántóföldjeinket. Egv hold kukorica harmadszori kaoáíása kézzel 2.5 nap alatt végezheiő el, hatása a tapasztalat szerint legkeve­sebb 2—3 mázsa kukorica, egy napi munka eredménye tehát ebben az esetben 1 mázsa kukorica termés- többlet.” Termelőszövetkezeteink túl nvomó többsége arra is törekszik, hogy minél többször elvégezze a ka­pa-ást. Ezen iparkodik megyénk szór ga'mas, becsületes dolgozó paraszt­sága is. Tehát megyénk mezőgazda- sági dolgozóinak túlnyomó többsége látja: „Több kenyér, több hús, több teJ( több nyersanyag és élelmiszer előállítása!” — ez most a legfonto­sabb feladat. A kapásnövények terméseredmé­nyeinek növeléséért, a falu felvirá­goztatásáért, a népjólét emeléséért igen sokat tehetnek a gépállomások. A város és a falu szeme egyaránt must rájuk tekint. Azt kíséri min­denki figyelemmel, hogy vájjon a gépállomások ebben az évben meny­nyivel harcolnak jobban a nagyobb darab kenyérért, mind eddig. Ha megyénk gépállomásainak eddig vég­zett növényápolási munkáit tesszük mérlegre, akkor sajnálattal kell meg állapítani, hogy bizony eddig nem vették ki részüket a nö­vényápolásból. A nagykónyj és mözsi gépállomás még egy talpalatnyi lói­dét sem kapált meg. A varsádi, a teveli gépállomás ennél valamivel többet, de azok is igen keveset. Pe­dig nem kell azt titkolni, hogy egyes termelőszövetkezetekben már most munkaerőhiánnyal küzdenek, s azt pedig fontos megemlíteni, hogy most a gépállomáson lenne a sor, hogy segítségére siessen a termelőszövet­kezetek tagjainak. Felvetődik a kér­dés: a varsádi gépállomás vezetői, agronómusai mit csinálnak most? Mert a gyönki Vörös Csillag terme­lőszövetkezetben már most nagyobb a kukoricában a gyom, mint maga a kukorica. Vagy egy másik: miért van az, hogy a hátai Vörös Zászló térmelőszövetkezet határa csak úgy sárgul a repcétől. És mindezt a mi gépállomási agronómusaink tétlenül nézik. Az ilyen és ehhez hasonló felelőt­lenségért joggal vonja majd a gaz­dasági év végén felelősségre a dol­gozó nép azokat, akik akarva, aka­ratlanul igyekeznek gátolni a mező- gazdaság fellendítését. Ha nem lát­ják világosan, hogy a szorgalmas munka révén már az idén is gazda­gabb termést takaríthatunk be: gyor­sabban emelhetjük a jólétet, gazda­gabbá tehetjük a falut, a várost, az egész országot HÍREK A MEGYÉBŐL Szakadáti Arany Kalász tsz; Nem marad egyetlen talpalatnyi föld sem megmuveletlen Naszáli Sándor elvtárs, a szaka­dáti Aranykalász tsz kihelyezett ag- ronómusa nemrégóta végzi munká­ját a tsz-ben. Eddigi munkájáról rö­viden így számol be: — „Amikor idekerültem Szakadatra, az Arany­kalász tsz-be, a vezetőség nem a leg­jobban végezte munkáját, melynek nyomán elégedetlenség ütötte fel fe­jét a tagság között, de nem egyszer észlelhető volt az ellenség aknamun­kája is. A vezetőség azonban nem sokat tett a hibák kiküszöböléséért. Ha intézkedni akart külön fordult a férfiakhoz és külön az asszonyokhoz, — gondolva: ez a „férfiak dolga”, vagy amaz az „asszonyoké.” Nem egyszer előfordult az is, hogy a mi­nisztertanácsi határozatot miután megtárgyalták, „jóváhagyás” végett a tagság elé terjesztették. Az alap­szabályt sem ismerték megfelelően, aminek következtében nem is annak szellemében végezték munkájukat. Ezeket a hiányosságokat szüntette meg a tsz vezetőségének újjáválasz- tása. Az új vezetőség felszámolva a hibákat, tervet dolgozott ki az új gazdasági év megkezdésére. Felosz­totta a földterületeket a tagság kö­zött. Kiszámolta, hogy egy-egy tag­ra kapásnövényekből 3.1 "hold nö­vényápolás- jut. Ezt a tagság elé ter­jesztette, amit a tagság jóvá is ha­gyott. így szövetkezetünkben nem maradt egyetlen talpalatnyi föld sem megműveletlen és a múlt évinél jó­val magasabb termést fogunk beta­karítani. így magasabb lesz a tagság jövedelme és olcsóbb lesz a termel- vények önköltségi ára is. A munka jó megszervezése foly­tán a napraforgót, burgonyát, bor­sót, angolperjét, takarmányrépát meg sarabolták és már kapálták azokat, folyik a lucerna és a baltacím be­takarítása. Egyszóval javában vég­zik a növényápolási munkálatokat, azt mondhatjuk, hogy a munka dandárjában vagyunk. Igyekszik is mindenki szorgosan végezni munká­ját, mert tudja, hogy a reánk háruló nagy feladatokat csak akkor tud­juk megoldani, ha a reánk eső részt Valamennyien maradéktalanul telje­sítjük. Magyar filmhónap megyénk négy községében A Moziüzemi Vállalat felkészült a nyárra. Öt­letes terveket dolgozott ki a mozilátogató közön­ség igényeinek és vélemé nyének figyelembevételé­vel. A tgrvek között szere­pel az,: hogy megyénk négy községének keskeny vetítésü mozijában ma­gyar filmhónapot rendez­nek. Helyesebben ez már a megvalósulás útján ha­ladó terv, mert vasárnap, június 6-án Alsónyéken, Dunakömlődön, Sióagár- don és Mözsön beindult a magyar filmhónap. Ezen­túl négy héten keresztül a dolgozók kérésére a már egyszer bemutatott nagy­sikerű magyar filmek ke­rülnek műsorra. Bemutá- tásra kerül a magyar film hónap keretében: a Déry­né, Erkel, „Rákóczi had­nagya”, Civil a pályán”, „Feltámadott a tenger”, „Állami áruház”, „Bűvös szék”, Talpalatnyi föld” és még több magyar film alkotás. Ezek a filmek váltak a dolgozó közön­ség kedvenceivé. Györkönyi Béke tsz: A kongresszus után meggyorsult a munka A györkönyi Béke leim elősző vetkezet tagsága ie komoly munkát végzett a kongresszusi héten. Válla­lásaikat maradéktalanul teljesítették. A cukorrépáju­kat megsarabolták. kiegyelték és háromszor megkapál­ták. A takarmányrépát is kétszer kapálták meg az egyelésen kívül, a napraforgót, ami elég nagy terület, közel 30 hold, kiegyelték és háromszor megkapálták. Több, mint 20 hold burgonyájukat is időbén sarabol­ták meg. A kukorica és a borsó ápolása mellett befe­jezték a 3 hold dohány palántátá&át is, és lekaszálták a 25 hold lucernát, melynek nagy részéit már be is gyűjtötték. , A kongresszus után még inkább gyorsult a mun­ka, nem engedték lanyhulni a kongresszus ideje alatt kibontakozott versenymozgalmat, igyekeznek azt to­vább szélesíteni, harcolnak azért, hogy a jobb munká­val magasabb terméseredményeket érjenek el, így csökkentsék a termények önköltségét. A növényter­mesztés terén úgy akarják csökkenteni az önköltséget, hogy az összes kapásokat a fogasoláson kívül legalább négyszer megkapálják, a kukoricánál és a naprafor­gónál a pótbeporzással is fokozzák a terméseredményt. A Kossuth és a Rákóczi növénytermesztési brigád tag­jai pedig a selejt csökkentését is szem előtt tartják. Úgy határoztak, hogy fokozott gonddal végzik a ta­karmány féleségek betakarítását, megvédik az esőzések által könnyen bekövetkezhető romlástól. Paksi Építőipari KTSZ Egy hónappal előbb teljesítették II. negyedéves tervüket A Paksi Építőipari KTSZ dolgozói a kon- gressszusi verseny alatt magasan túlteljesítették tervüket. Lerövidített ha­táridővel, jó minőségű munkával harcoltak a kor mány programmjának si­keres megvalósításáért. —» Baller Ferenc elnök tu­dása legjavával irányítot­ta a munkát. A KTSZ dolgozóinak és vezetőinek szorgalmas és becsületes munka ia meg is hozta az ered­ményt Május 30-ra, a „Kongresszusi Hét” utol­só napjára teljesítették a több mint 300.000 forin­tos II. negyedévi tervü­ket. Ezzel a KTSZ-ek vei senyében áj? első helyre kerültek. Baller Ferenc elnök ki­jelentette, hogy a mu nka- lcndület továbbra is élénk marad a KTSZ-ben. A jö­vőben is elsőrendű felada­tuknak tekintik a terv túlteljesítését, de nagy grrdot fordítanak a minő ségre is. így küzdenek a kényt esszusi határozatok megvalósításáért, Szabály község: Szép begyűjtési eredmények a kongresszusi héten Pártunk III. kongresszusának tiszteletére nagyon sok vállalás történt az iparban, és mezőgazdaságban égy aránt. Az üzemek, bányák, gyárak munkásai a kon­gresszusi verseny' keretében jobbnál-jobb teljesítmé­nyeket értek el. E téren csodálatraméltó eredmények születtek a mezőgazdaságban is. Gépállomásaink, trak­torosaink, t©rmelőszöv0.ikezeteink tagjai és a közsé­gek dolgozó parasztjai megmutatták, hogy milyen szép eredményeket tudnak elérni. A kongresszusi héten például megyénk nagyon sok kiváló traktorosa túltel- jésítei.te a napi normát és minőségi munkát végeztek a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek földjein. Éjjel-nappal, megállás nélkül-dübörögtek a traktorok, mindegyik traktoros szeme előtt az a cél lebegett;, hogy ezén a kongresszusi héten teljesítse, illetve túlteljesít­se adott szavát. Termelősoövetkezeteinte kiváló mun­kája mellett szorosan felzárkóznak községeink dolgo­zó parasztjai is, akik arra törekedtek, hogy a, kon­gresszusi héten teljesítsék a még visszalévő beadási kötelezettségüket. Szakály község dolgozó parasztjai között nagyon szép begyűjtési eredmények születtek a kongresszusi héten. Scheibert Tamás 9 holdas dolgözó paraszt pél­dául egészévi sertés- és vágómarha beadását. Szőnyi Béla 11 holdas egész évi vágómarha beadását. Szekeres Lajos évi sertés beadását, Papp Balázs 6 holdas és Kovács Sándor 4 holdas dolgozó paraszt pedig évi tojásbeadását teljesítette. Szakály-község dolgozó parasztsága a kongresszusi héten teljesített beadásával fényes bizonyítékát adta a III. pártkongresszus iránt érzeti, szeretetének. Egy szövetkezeti tag számadása Még hó borította a földeket, amikor a regölyi föld- műveszövetkezét tagsága ifjú Lakos János regölyi dolgozó parasztot vezetőségi tagnak választotta. Lakos János már akkor is aktív tagja volt a szövetkezetnek. Átérezte, mit jelent az, ha valaki földművesszövetke­zeti tag. Azóta már eltelt egy pár hónap. Megtörtént az új tagsági könyvek kiosztása is. Nem egyszer esett szó aról is. hogy a szövetkezeti tagok vásárlási és ér­tékesítési visszatérítésben részesülnek. Lakos János tisztában volt mindezekkel. És minden eladott és vá- ^ sárolt áru értékét bevezettette vásárlási könyvébe. — Egyszer 2400 forintot írtak be könyvébe, szabad ga­bonát adott ei a földművesszövetkezetnek. Másodszor már vásárolt 1 100 forintért füllesztőt üstöt, ugyan­ennyiért szőlődarálót, 550 forintért pedig rrwrzsolót. Különböző vásárlás címén pedig 250 forintot költött el a földművesszövetkezetben. így összesen 5400 forin­tot írtak be a vásárlási könyvébe, melyet 8 ezerre szá­mít kiegészíteni. Persze nem minden szövetkezeti tag számol így, még sokan nincsenek tisztában a visszatérítés jelen­tőségével. Lakos János ezt is' látja, ezért határozta el, hogy a legközelebbi közgyűlésen ő is beszél a tagok­kal, ismerteti velük a visszatérítés kérdését. Elhatá­rozását ismertette a vezetőséggel is, ahol helyeselték azt, sőt azt is közölték vele, hogy az első félévi ered­mény körülbelül 8 ezer forint visszatérítést biztosít a szövetkezet tagságának, melyből ő is szépen fog ré­szesülni. Lakos János előtt még világosabbá vált, hogy mit jelent szövetkezeti tagnak lenni, de az ő esete bizonyára mások előtt is világossá teszi azt, milyen előnyben részesül az, aki tagja a földművesszövetke­zetne le,

Next

/
Thumbnails
Contents