Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-08 / 134. szám

TOLNAI

Y/LÁC Pß?Ol ETÁRJ At EGYEJütJPTEKTs

A MAI SZAMBÁN: 'N

A H. öftsznémet Ifjúsági Találkozó megnyitás« Berlinben (2. o.) — Belföldi hírek (2. o.) — Régi híres zon- sforavirtnóz szereplése hazánkban a 69-as években (2. o.)

— Szakadat község nyerte el a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzász'aját (3. o.) — A tavalyi hibákon okulva felkészül a Tolnai Selyemgyár pártvezetősége az új oktatási évre (3. o.) — Hírek a szentgál- pusztai Szabadság tsz-ből (4. o.)

AZ M DP TOL MÁM EGYE! PARTBIZOTT5 AG ANA K LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM

ARA 50 FILLER

KEDD, 1954 JtJNIUS h

A mezőgazdaság fellendítésének legfontosabb feladata most a növényápolás

A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa egy héttel ezelőtt fejezte be munkáját. Most már teljes joggal mondhatja el mindenki, hogy a mi pártunk, — most is, mint any- nyiszor, — határozottan, magabiztosan jelölte meg a boldogabb élethez vezető utat. Bátor bírálat és őszinte önbírálat szellemében ismét feltárta az új szakaszban elkövetett hibákat, de egyben meghatározta a hibák kijavításának módját is. Mindenki meggyőződhetett arról, hogy pártunk politikája helyes. A legfőbb programmja az, hogy az urak és koldusok országából egy olyan Magyar országot teremtsen, ahol gondtalanul él és dolgozik minden ember. Ezt bizonyítja maga az a tény, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának egy heti tanácskozásán leg több szó esett a mezőgazdaság problémáiról, arról a határozottan fontos gazdasági kérdésről, ami nélkül az igazi jólétről csak beszélni lehet. Világosan és félreérthetetlenül leszögez te a kongresszus, hogy: ,,.;.a mező- gazdaság fellendítése nem szűkén vett szakmai kérdés, ez a munkás- osztály hatalma, megerősítésének, egész népgazdaságunk fellendítésének kulcskérdése”. De a kongresszus azt is megállapította: „Ha a decemberi határozat végrehajtásában elmaradás van, — mint ahogy jelenleg van — akkor annak oka nem az, hogy nincs lehetőség a mezőgazda- sági termelés gyors fejlesztésére, hanem az, hogy lehetőségeinket nem használjuk ki megfelelő módon, hogy erőnket nem összpontosítjuk erre az egész népünk szempontjából sorsdöntő feladat megoldására” — ál'a- pította meg a kongresszuson elhangzott felszólalásában Hegedűs András elvtárs földművelésügyi miniszter.

Tehát, mint a kongresszus tanácskozása is mutatja, a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban még nem minden területen értünk el olyan eredményt, amilyent a lehetőségek kihasználásával elérhettünk volna. A mezőgazdaság fellendítésének úgyszólván még csak az első lépését tettük meg, vagy pontosabban csak ebben az évben lépjük az elsőt a magyar mezőgazdaság fellendítéséhez. A kezdeti lépéseket már megyénkben is megtettük. A tavasszal megyeszerte nagy lendülettel láttak hozzá a földek megtrágvá- zásához, hogy minél rövidebb idő alatt helyreállítsák, illetve növeljék a talaj termőerejét. Az első lépés tehát megvolt. Igenám, csakhogy ez a mezőgazdasági termelés fellendítésének egy olyan csekély része, hogy mitsem érne, ha most megállnánk. Most elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a megtrágyázott földekben termeljünk is, méghozzá az eddiginél sokkal többet.

A kérdés, hogy ebben az évben mennyire fokozódik a gabonatermés és hogy mennyivel lesz a tavalyinál magasabb a kapásnövények termésátlaga, — csak a gazdasági év végén dől el. Erről azonban érdemes, sőt elengedhetetlenül fontos már most igen sokat beszélni.

Ebben a gazdasági évben bőségesen hullt csapadék a földekre. Ezzel is, meg az idejében jól végzett tavaszi munkákkal is megvan a feltétele annak, hogy kapásnövényeink rohamosan fejlődjenek. Fejlődnek is, sőt olyan rohamosan fejlődnek, — helyenként ez is a baj, — hogy nem tudnak a növényápolással lépést tai- tani velük. Márpedig azt minden mezőgazdasági vezetőnek és dolgozónak tudni kell, hogy a kapásrtövé- nyek termése most forog kockán, ezekben a hetekben és a következő betekben dől ei, hogy hány mázsa

burgonyát, cukorrépát, napraforgót takarítunk be egy hold földről.

Ha közelebbről megnézzük, hogy is néz ki jelenleg megyénkben a növényápolás helyzete, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tavalyinál sok kai jobban. Ha általánosságban nézzük, akkor mintegy 90—95 százalékra elvégezték megyeszerte már a kukorica első, a cukorrépa második kapálását. Természetes emellett befejeződtek vagy legalábbis befejezés előtt állnak az egyelések is. Vannak olyan termelőszövetkezetek is, mim. például a bonyhádi Dózsa Népe tsz, vagy az aparhanti Március 9. termelőszövetkezet, ahol már a harmadik kapálásnál tartanak. Súlyos hiba volna azonban mégis azt állítani, hogy most ráérünk megpihenni, mert hiszen jól megy a növényápolás. — Nem, erről egyáltalán nincs szó. Sürget az idő, mindenütt gyorsan kell kapálni, hogy jó termést adjon az idén is a föld. Világosan kell látni azt, amit Hegedűs elvtárs mondott: „Érdemes a lehető legjobban megmunkálni szántóföldjeinket. Egv hold kukorica harmadszori kaoáíása kézzel 2.5 nap alatt végezheiő el, hatása a tapasztalat szerint legkevesebb 2—3 mázsa kukorica, egy napi munka eredménye tehát ebben az esetben 1 mázsa kukorica termés- többlet.” Termelőszövetkezeteink túl nvomó többsége arra is törekszik, hogy minél többször elvégezze a kapa-ást. Ezen iparkodik megyénk szór ga'mas, becsületes dolgozó parasztsága is. Tehát megyénk mezőgazda- sági dolgozóinak túlnyomó többsége látja: „Több kenyér, több hús, több teJ( több nyersanyag és élelmiszer előállítása!” — ez most a legfontosabb feladat.

A kapásnövények terméseredményeinek növeléséért, a falu felvirágoztatásáért, a népjólét emeléséért igen sokat tehetnek a gépállomások. A város és a falu szeme egyaránt must rájuk tekint. Azt kíséri mindenki figyelemmel, hogy vájjon a gépállomások ebben az évben menynyivel harcolnak jobban a nagyobb darab kenyérért, mind eddig. Ha megyénk gépállomásainak eddig végzett növényápolási munkáit tesszük mérlegre, akkor sajnálattal kell meg állapítani, hogy bizony eddig nem vették ki részüket a növényápolásból. A nagykónyj és mözsi gépállomás még egy talpalatnyi lóidét sem kapált meg. A varsádi, a teveli gépállomás ennél valamivel többet, de azok is igen keveset. Pedig nem kell azt titkolni, hogy egyes termelőszövetkezetekben már most munkaerőhiánnyal küzdenek, s azt pedig fontos megemlíteni, hogy most a gépállomáson lenne a sor, hogy segítségére siessen a termelőszövetkezetek tagjainak. Felvetődik a kérdés: a varsádi gépállomás vezetői, agronómusai mit csinálnak most? Mert a gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezetben már most nagyobb a kukoricában a gyom, mint maga a kukorica. Vagy egy másik: miért van az, hogy a hátai Vörös Zászló térmelőszövetkezet határa csak úgy sárgul a repcétől. És mindezt a mi gépállomási agronómusaink tétlenül nézik.

Az ilyen és ehhez hasonló felelőtlenségért joggal vonja majd a gazdasági év végén felelősségre a dolgozó nép azokat, akik akarva, akaratlanul igyekeznek gátolni a mező- gazdaság fellendítését. Ha nem látják világosan, hogy a szorgalmas munka révén már az idén is gazdagabb termést takaríthatunk be: gyorsabban emelhetjük a jólétet, gazdagabbá tehetjük a falut, a várost, az egész országot

HÍREK A MEGYÉBŐL

Szakadáti Arany Kalász tsz;

Nem marad egyetlen talpalatnyi föld sem megmuveletlen

Naszáli Sándor elvtárs, a szakadáti Aranykalász tsz kihelyezett ag- ronómusa nemrégóta végzi munkáját a tsz-ben. Eddigi munkájáról röviden így számol be: — „Amikor

idekerültem Szakadatra, az Aranykalász tsz-be, a vezetőség nem a legjobban végezte munkáját, melynek nyomán elégedetlenség ütötte fel fejét a tagság között, de nem egyszer észlelhető volt az ellenség aknamunkája is. A vezetőség azonban nem sokat tett a hibák kiküszöböléséért. Ha intézkedni akart külön fordult a férfiakhoz és külön az asszonyokhoz, — gondolva: ez a „férfiak dolga”, vagy amaz az „asszonyoké.” Nem egyszer előfordult az is, hogy a minisztertanácsi határozatot miután

megtárgyalták, „jóváhagyás” végett a tagság elé terjesztették. Az alapszabályt sem ismerték megfelelően, aminek következtében nem is annak szellemében végezték munkájukat.

Ezeket a hiányosságokat szüntette meg a tsz vezetőségének újjáválasz- tása. Az új vezetőség felszámolva a hibákat, tervet dolgozott ki az új gazdasági év megkezdésére. Felosztotta a földterületeket a tagság között. Kiszámolta, hogy egy-egy tagra kapásnövényekből 3.1 "hold növényápolás- jut. Ezt a tagság elé terjesztette, amit a tagság jóvá is hagyott. így szövetkezetünkben nem maradt egyetlen talpalatnyi föld sem megműveletlen és a múlt évinél jóval magasabb termést fogunk betakarítani. így magasabb lesz a tagság jövedelme és olcsóbb lesz a termel- vények önköltségi ára is.

A munka jó megszervezése folytán a napraforgót, burgonyát, borsót, angolperjét, takarmányrépát meg sarabolták és már kapálták azokat, folyik a lucerna és a baltacím betakarítása. Egyszóval javában végzik a növényápolási munkálatokat, azt mondhatjuk, hogy a munka dandárjában vagyunk. Igyekszik is mindenki szorgosan végezni munkáját, mert tudja, hogy a reánk háruló nagy feladatokat csak akkor tudjuk megoldani, ha a reánk eső részt Valamennyien maradéktalanul teljesítjük.

Magyar filmhónap megyénk négy községében

A Moziüzemi Vállalat

felkészült a nyárra. Ötletes terveket dolgozott ki a mozilátogató közönség igényeinek és vélemé nyének figyelembevételével.

A tgrvek között szerepel az,: hogy megyénk

négy községének keskeny vetítésü mozijában magyar filmhónapot rendeznek. Helyesebben ez már a megvalósulás útján haladó terv, mert vasárnap, június 6-án Alsónyéken, Dunakömlődön, Sióagár- don és Mözsön beindult a magyar filmhónap. Ezentúl négy héten keresztül a dolgozók kérésére a már egyszer bemutatott nagysikerű magyar filmek kerülnek műsorra. Bemutá- tásra kerül a magyar film hónap keretében: a Déryné, Erkel, „Rákóczi hadnagya”, Civil a pályán”, „Feltámadott a tenger”, „Állami áruház”, „Bűvös szék”, Talpalatnyi föld” és még több magyar film alkotás. Ezek a filmek váltak a dolgozó közönség kedvenceivé.

Györkönyi Béke tsz:

A kongresszus után meggyorsult a munka

A györkönyi Béke leim elősző vetkezet tagsága ie komoly munkát végzett a kongresszusi héten. Vállalásaikat maradéktalanul teljesítették. A cukorrépájukat megsarabolták. kiegyelték és háromszor megkapálták. A takarmányrépát is kétszer kapálták meg az egyelésen kívül, a napraforgót, ami elég nagy terület, közel 30 hold, kiegyelték és háromszor megkapálták. Több, mint 20 hold burgonyájukat is időbén sarabolták meg. A kukorica és a borsó ápolása mellett befejezték a 3 hold dohány palántátá&át is, és lekaszálták a 25 hold lucernát, melynek nagy részéit már be is gyűjtötték. ,

A kongresszus után még inkább gyorsult a munka, nem engedték lanyhulni a kongresszus ideje alatt kibontakozott versenymozgalmat, igyekeznek azt tovább szélesíteni, harcolnak azért, hogy a jobb munkával magasabb terméseredményeket érjenek el, így csökkentsék a termények önköltségét. A növénytermesztés terén úgy akarják csökkenteni az önköltséget, hogy az összes kapásokat a fogasoláson kívül legalább négyszer megkapálják, a kukoricánál és a napraforgónál a pótbeporzással is fokozzák a terméseredményt. A Kossuth és a Rákóczi növénytermesztési brigád tagjai pedig a selejt csökkentését is szem előtt tartják. Úgy határoztak, hogy fokozott gonddal végzik a takarmány féleségek betakarítását, megvédik az esőzések által könnyen bekövetkezhető romlástól.

Paksi Építőipari KTSZ

Egy hónappal előbb teljesítették II. negyedéves tervüket

A Paksi Építőipari KTSZ dolgozói a kon- gressszusi verseny alatt magasan túlteljesítették tervüket. Lerövidített határidővel, jó minőségű munkával harcoltak a kor mány programmjának sikeres megvalósításáért. —» Baller Ferenc elnök tudása legjavával irányította a munkát.

A KTSZ dolgozóinak és vezetőinek szorgalmas és becsületes munka ia meg is hozta az eredményt Május 30-ra, a „Kongresszusi Hét” utolsó napjára teljesítették a több mint 300.000 forintos II. negyedévi tervüket. Ezzel a KTSZ-ek vei senyében áj? első helyre kerültek.

Baller Ferenc elnök kijelentette, hogy a mu nka- lcndület továbbra is élénk marad a KTSZ-ben. A jövőben is elsőrendű feladatuknak tekintik a terv túlteljesítését, de nagy grrdot fordítanak a minő ségre is. így küzdenek a kényt esszusi határozatok megvalósításáért,

Szabály község:

Szép begyűjtési eredmények a kongresszusi héten

Pártunk III. kongresszusának tiszteletére nagyon sok vállalás történt az iparban, és mezőgazdaságban égy aránt. Az üzemek, bányák, gyárak munkásai a kongresszusi verseny' keretében jobbnál-jobb teljesítményeket értek el. E téren csodálatraméltó eredmények születtek a mezőgazdaságban is. Gépállomásaink, traktorosaink, t©rmelőszöv0.ikezeteink tagjai és a községek dolgozó parasztjai megmutatták, hogy milyen szép eredményeket tudnak elérni. A kongresszusi héten például megyénk nagyon sok kiváló traktorosa túltel- jésítei.te a napi normát és minőségi munkát végeztek a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek földjein. Éjjel-nappal, megállás nélkül-dübörögtek a traktorok, mindegyik traktoros szeme előtt az a cél lebegett;, hogy ezén a kongresszusi héten teljesítse, illetve túlteljesítse adott szavát. Termelősoövetkezeteinte kiváló munkája mellett szorosan felzárkóznak községeink dolgozó parasztjai is, akik arra törekedtek, hogy a, kongresszusi héten teljesítsék a még visszalévő beadási kötelezettségüket.

Szakály község dolgozó parasztjai között nagyon szép begyűjtési eredmények születtek a kongresszusi héten. Scheibert Tamás 9 holdas dolgözó paraszt például egészévi sertés- és vágómarha beadását. Szőnyi Béla 11 holdas egész évi vágómarha beadását. Szekeres Lajos évi sertés beadását, Papp Balázs 6 holdas és Kovács Sándor 4 holdas dolgozó paraszt pedig évi tojásbeadását teljesítette.

Szakály-község dolgozó parasztsága a kongresszusi héten teljesített beadásával fényes bizonyítékát adta a III. pártkongresszus iránt érzeti, szeretetének.

Egy szövetkezeti tag számadása

Még hó borította a földeket, amikor a regölyi föld- műveszövetkezét tagsága ifjú Lakos János regölyi dolgozó parasztot vezetőségi tagnak választotta. Lakos János már akkor is aktív tagja volt a szövetkezetnek. Átérezte, mit jelent az, ha valaki földművesszövetkezeti tag. Azóta már eltelt egy pár hónap. Megtörtént az új tagsági könyvek kiosztása is. Nem egyszer esett szó aról is. hogy a szövetkezeti tagok vásárlási és értékesítési visszatérítésben részesülnek. Lakos János tisztában volt mindezekkel. És minden eladott és vá- ^ sárolt áru értékét bevezettette vásárlási könyvébe. — Egyszer 2400 forintot írtak be könyvébe, szabad gabonát adott ei a földművesszövetkezetnek. Másodszor már vásárolt 1 100 forintért füllesztőt üstöt, ugyanennyiért szőlődarálót, 550 forintért pedig rrwrzsolót. Különböző vásárlás címén pedig 250 forintot költött el a földművesszövetkezetben. így összesen 5400 forintot írtak be a vásárlási könyvébe, melyet 8 ezerre számít kiegészíteni.

Persze nem minden szövetkezeti tag számol így, még sokan nincsenek tisztában a visszatérítés jelentőségével. Lakos János ezt is' látja, ezért határozta el, hogy a legközelebbi közgyűlésen ő is beszél a tagokkal, ismerteti velük a visszatérítés kérdését. Elhatározását ismertette a vezetőséggel is, ahol helyeselték azt, sőt azt is közölték vele, hogy az első félévi eredmény körülbelül 8 ezer forint visszatérítést biztosít a szövetkezet tagságának, melyből ő is szépen fog részesülni. Lakos János előtt még világosabbá vált, hogy mit jelent szövetkezeti tagnak lenni, de az ő esete bizonyára mások előtt is világossá teszi azt, milyen előnyben részesül az, aki tagja a földművesszövetkezetne le,