Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-03 / 130. szám
N A P C ö 1954 JÜNIUS 3 E üíazoil hazánkból a Szondii Kommunista Pártjának küldöttsége A genfi tanácskozás körül Szerdán reggel elutazott hazánkból a Szovjetunió Kommunista Pártjának a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán részt vett küldöttsége: K. J. Vorosüov, M. B. Mityin és í. T. Vinogradov elvtárs. Az elutazókat a Nyugati pályaudvaron ünnepélyesen búcsúztatták. Ott volt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagv Imre, Cerő Ernő, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Apró Antal, Hegedűs András, Szalai Béla elvtársak, a Politikai Bizottság tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Ma- tolcsi János elvtársak, a Központi Vezetőség titkárai, Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint a Központi Vezetőség és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja. A búcsúztatásnál megjelentek a tömegszervezetek vezetői és a társadalmi, kulturális, gazdasági élet számos képviselője. Megjelentek a pályaudvaron a hazánkban tartózkodó külföldi testvérpártok képviselői, valamint a baráti országok diplomáciai testületének képviselői, élükön J. D. Kiszeljov elvtárssal, a Szovjetunió magyarországi nagykövetével. A párt és a kormány vezetői meleg baráti légkörben búcsúztatták a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségét. Lap'eleniések a semleges ellenőrző bizottság összetételére vonatkozó javaslatokról Genf (MTI). A nyugati hatalmak küldöttségeinek vezetői, Eden, Bi- dault és Bedell-Smith kedden külön- tanácskozást tartottak. A megbeszélésen, lapjelentések szerint elhatározták: javasolni fogják, hogy az indokínai tűzszünet ellenőrzésére alakítandó semleges bizottságba válasszák be a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Svédország és Svájc képviselőit. Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettes a hétfői zártülésen tudvalévőig azt javasolta, hogy a semleges ellenőrző bizottságot Lengyelország, Csehszlovákia, India és Pakisztán képviselőiből állítsák össze, MTI Mint a sajtó közli, a pakisztáni központi kormány utasítására Kelet- Pakisztánban ismét több személyt tartóztattak le. A letartóztatottak kapcsolatban állották a nép támogatását élvező és jogtalanul elmozdított egyesült front kormányával. A letartóztatottak között van a „Dawn" című napilap főszerkesztőhelyettese és egyik szerkesztője. Az őrizetbe vettek számát több mint kétszázra becsülik. LONDON William Robson Rrown angol kon- zervatívpárti .képviselő, aki az elmúlt héten Gemfben tanácskozást folytatott Csou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterével, nyilatkozatot tett a sajtónak. Brown kijelentette: „Ez a megbeszélés építő, tárgyilagos és reális volt. E megbeszélést sokkal részletesebb tanácskozások követték a kínai külkereskedelmi miniszterhelyettessel. E különböző találkozások épp úgy, mint amelyekre a jövőben kerül sor, főként a Kína és Nagy-Britajnnia közötti árucsereforgalom fejlesztését célozzák." Brown az angol vasiparral áll szoros kapcsolatban. Genf (TASZSZ). Tájékozott körök rámutatnak, hogy már bizonyos eredményekkel járt a kilenc küldöttségnek az indokínai hadműveletek megszüntetésének alapelveiről folyó tárgyalása. A kilenc küldöttség a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslatában foglalt alapelveket tárgyalja. Bizonyos eredmények eléréséről tanúskodik az is, hogy május 29-én megállapodás történt a hadműveleteknek egész Indokína' területén való gyors és egyidejű megszüntetése elősegítésének kérdésében. Úgy döntöttek, hogy e célból a két parancsnokság képviselői Géniben találkoznak és hogy a helyszínen is kapcsolat létesül. Június elsején megtörtént a két fél katonai képviselőinek előzetes találkozása,. hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a két parancsnokság képviselőinek tanácskozására. Politikai megfigyelő körök vélemé nye szerint a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslatait értékes hozzájárulásnak tekintik az indokínai probléma katonai oldalára vonatkozó más kérdések tárgyalását illetően is. E javaslatok alapján megegyezés történt a többi között arra nézve, hogy a két parancsnokság képviselői mind Géniben, mind pedig a helyszínen megtárgyalják a csapatoknak a hadműveletek megszünteKormányzatunk rendkívül nagy gondot fordít a munkásvédelmi szociális, kulturális és egészségügyi beruházásokra. A nehézipar minden egyes területén nagy összegeket juttatnak fürdők, kultúrotthonok, bölcsődék építésére. A nehézvegyiparban például a Péti Nitrogénművek dolgozói ebben az esztendőben hárommillió 571.000 forintot kapnak erre a célra. Ebből több mint kétmillió forintot használnak fel fürdők és öltözők építésére, az üzemi étkezde építésére pedig közel félmillió forintot fordítanak. Az alumíniumiparban az ajkai timföldgyárnak gázelszívó készülékekre kétmilliónégyszáznyolcezer forint jut, konyha építésére 630.000 s •összesen, munkavédelmi célokra hárommillió 579.000 forint. Az erőműtése utáni elhelyezési övezet kérdéseit. Rámutatnak, hogy közeledés történt a Kínai Népköztársaság küldöttsége által felvetett más kérdésekben is. A hadműveletek megszüntetéséről szóló egyezmény tiszteletbentartása ellenőrzésének kérdése — mint ismeretes — fontos helyet foglal el a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslataiban. A javaslatok e célok érdekében vegyes bizottságok létesítését indítványozzák a két fél parancsnokságainak képviselőiből, indítványozzák továbbá a nemzetközi ellenőrzés megteremtését a sem leges országok bizottsága részéről. Rámutatnak. hogy a tanácskozás résztvevői elvileg egyetértenek azzal, hogy az ellenőrzést az említett vegyes-bizottságoknak, valamint a semleges államok bizottságának kell elvégezniük. Ezzel együtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok küldöttsége a semleges államok bizottsága kérdésének tárgyalásai során olyan álláspontot foglal el, amely nehézségeket okoz a megegyezéses döntés elérésében. így amerikai részről kísérletet tettek árrá, hogy a bizottság összetételének megállapításában ideológiai jellegű elképzelésekből induljanak ki, pedig valamely ország államrendje nem döntheti el azt, vájjon résztvegyen-e a kérdéses ország a semleges országok bizottságában. vek közül a mátrai erőműnél és a tatabányai erőműnél 350.000—350.000 forinttal porelszívó berendezést létesítenek. A múltban az oly mostoha és elhanyagolt szénbányászat munkásvédelmi, szociális célokra 108,079.000 forintot kap, ebből Ormospusztán, Úzdon, tehát kulturális szempontból eddig elhanyagolt vidéken építenek kultúrházat, Kisterenyén, Nagybá- tonyban üzemi konyhát és étkezdét. Többhelyütt építenek fürdőket, így például Dorogon, Tokodon, a tatabányai X-es aknán, az építkezési költség mindegyiknél meghaladja az egymillió forintot, sőt a dorogi munkálatok egymillió 587.000 forintba kerülnek. Pécsett 1200 dolgozóra méretezett fürdőt létesítenek, négymillió 555.000 forint felhasználósával KÜLPOLITIKAI HÍREK PARIS A Vietnami Demokratikus Rádió közvetítette a Patet-Lao-i felszabadító hadsereg parancsnokságának nyilatkozatát, amely szerint a demokratikus fegyveres erők az ország területének több mint a felét ellenőrzik, körülbelül egymillió lakossal. Hírügynökségi jelentések szerint a Vietnami Néphadsereg alakulatai az utóbbi negyvennyolc óra alatt egy újabb francia védőállást foglaltak el azon a vasútvonalon, amely a, ton- kini delta térségében fekvő Hanoit köti össze a tonkini öbölben fekvő Haiphong kikötővárossal. Ezen a vas úton és gépkocsiúton továbbítják az Indokínába irányuló amerikai hadiutánpótlás legnagyobb részét. A most elfoglalt védőállás hatvan kilométernyire fekszik Hanoitól. SANGHAJ A „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti, hogy a Dien-Bien-Phunál fogságba esett francia expediciós hadtest egészségügyi személyzetének huszonhét tagját a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya sza- badonibocsátotta. Május 29-én a Vietnami Demokratikus Köztársaság néphajdsereigének főparancsnoksága engedélyt adott a francia helikoptereknek, hogy leszálljanaík a Dien- Bien-Phu-i repülőtérre és elszállítsák a francia egészségügyi személyzet szabadonbocsótott tagjait. PÄRIS A francia nemzetgyűlésben június l-én megkezdődött azoknak az interpellációknak vitája, amelyeket különböző parlamenti csoportokhoz tartozó képviselők nyújtottak be a kormány indokínai politikájának kérdésében. Az elsőként felszólaló Pierre André (Független Köztársasági Párti) követelte, hogy a kormány jelölje meg azokat a célokat, amelyeket Franciaország Indokínában el akar érni. Kijelentette, hogy nem hisz a „katonai győzelem“ lehetőségében. Pierre Meunier, a Haladó Köztársaságiak Szövetségének tagja bírálta Georges Ridault külügyminiszter magatartását. Bidault — mint Pierre Meunier mondotta. — „megtorpedózza“ a genfi tanácskozást azzal, hogy az Egyesült Államokkal folytatott különtárgyalások útján megpróbálja nemzetközivé tenni az indokínai háborút. * Nyugati sajtójelentések szerint a guatematai kormány kormányellenes összeesküvést leplezett le. Az összeesküvés kapcsolatban áll Carlos Castillo Armas ezredessel, a guatemalai vezérkar Hond urasba szökött volt tagjával, A rendőrség többhelyütt házkutatást tartott. A szénbányászatban ebben az éviiéi 1Q3 millió forin'ol fordítanak munkásvédelmi és szociális beruházásokra A „fájdalmas búcsút“ minden év szeptemberében, szokták megtartani. Ilyenkor több ezres tömeg lepte el a régi, törökverő, szép barokképületeiről híres várost, Egert. 1916. A világháború már második esztendeje pusztított és a magyar férfiak színe-java — az osztrák generálisok buta és elavult hadvezetése miatt — elvérzett. A Központi Hatalmak (Osztrák-Magyar Monarch's és Németország) ügye rosszul állott. Tudta ezt mindenki és a magyar dolgozó nép — munkások és parasztok egyaránt — ökölbe szorított kézzel volt kénytelen eltűrni, mint szállítják a kenyeret, a zsírt, a szarvasmarhát, a sertést, stto. Ausztriába meg Németországba. Az elégedetlenség nőttön-nőtt: zendüléseik törtek ki szerte az országiban: az ipari munkások sztrájkba léptek, a mezőgazdasági dolgozóik fellázadtak. A koronás főbe csak hálni járt a lélek. Nem volt aki összefogja a düledező monarchia erőit. Az idegesen kapkodó kormánykörök ekkor ki játszották utolsó kártyájukat: megszervezték a „fekete hadsereget" és rászabadították az országra a klerikális reakciót. A habsburgpárti püspökök kiadták utasításaikat és vallásos alapon megindult a háborús hangulatkeltés. A szószékeken féktelen fajgyűlöletet szító jelszavaikat harsogtak, lelkigyakorlatokat tartottak, népmissziókat szerveztek és zarándoklatokat vezették. Mindenütt ugyanazt a nótát fújták: hősi halált halni a fronton, kópiáim a front mögött, dideregni a fűtötten lakásban, látástól vakuláslg éhbérért dolgozni, gyűlölni és halomra gyilkolni a.z „ellenséget" (akit hasonló frázisokkal küldtek a magyar nép ellen), mindez a haza szent védelmét szolgálja, hazafias ‘ kötelesség, a vallás parancsa, isten „szentséges“ akarata. Ilyen puskaporos hangulatban zajlott le a fájdalmas búcsú. A magyar Észak: a. Felvidék és a közeli Nagy- Alföld népe ezrével és ezrével jött „búcsút járni". Hadiözvegyek, fiaikat vesztett, édesanyák sírták e! szívük bánatát a fiát ölében tartó, anyát ábrázoló „kegykép" előtt. A búcsújáró tömeg nyilvánvalóan a háborús élet súlyos gondjai elől menekült és a vallás misztikumában keresett enyhülést. Azonban tévedett: a háborús szenvedés fojtogató szorítása a búcsújárás „áhitatos“ óráiban sem lazult. A templom előtti térre oltárt és szószéket állítottak, hogy a szertartáson minél nagyobb tömeg legyen jelen. Vendégpap jött, a helybeli főkáptalan egyik érdemdús tagja, Török Kálmán apátikamonok, aki a gyöngyösi polgárok jóvoltából ország gyűlési képviselő volt és gyakorlott szónok hírében állott. A prelátusnak nagy szava volt a megyében. A testes kanonok, kinek évi jövedelme közismerten sok tízezer aranykoronára rúgott, teljes díszben, káptalani hintón érkezett. Melíkeresztjén és gyűrűjén tüzesen szikráztak a gyémántok. öblös hangja betöltötte a teret és mennydörgésszerűén hullám zott végig a tömegen. A felülről kapott utasításhoz, képviselői mandátumához hűen háborús áldozatokról, háborús nélkülözésekről — ezek ugyan kevés nyomot hagytak húsos alakján — honvédelemről, az ősi határok sértetlenségéről beszélt. Majd azokat ostorozta, akik elégedetlenkedtek, akik csak immel-ámmal vagy egyáltalán nem teljesítik háborús kötelességüket. A tömeg nem ezt várta. A szöveget már ismerte: falujában a pap ugyanezt a nótát fújta. — Könnyen beszél — jegyezte meg keserűen egy idősebb parasztember — nem az ő fia esett el a fronton. A menyemet és az unokámat, sem ő tartja el.. A vallásos tömeg vigaszért jött — a klerikális reakció a háborús uszítás ostorcsapásaival fogadta. 19Í9. A fájdalmas búcsút 1919- ben is megtartották. Vagy hat hétté!-x Tanácsköztársaság bukása után. A búcsú a megszokott képet nyújtotta.’ A tömeg tarkaságából azért hiányzott egy-két színfolt: a Felvidék távoleső részei nem voltak képviselve: a burzsoádemcfcratákus Csehszlovák köztársaság elzárta a határt és senkit sem engedett magyar • területre. A mesterségesen és felülről irányított közhangulat — az ország többi részeihez hasonlóan — ízzóan soviniszta volt. A Tanácsköztársaságot vérbe fojtották', a kommunistákat halálra keresték, a fehér terror szörnyű napjai megkezdődtek. Az isméi hatalomra jutott tőkés osztály: főpapok, főnemesek, dzsentrik és szennyes uszályuk véres bosszút állt n „proletárdiktatúra alatt elszenvedett sérelmekért". A ..nemzeti eszme", a .keresztény újjászületés“ hangzatos frázisaitól visszhangzott ?z ország. A szószékekről ugyanezt a szöveget harsogták, persze biblia Idézetekkel és kenetteljes frázisokkal. cifrázva. Az érseki kormányzat a fájdalmas búcsúra a főagyházmegye legjobb és egnépszerübb szónokát, rendelte ki. Ez egy bizonyos Nagy János nevű pap volt, aki zseniális tehetsége ellenére csak annyira vitte a hierarchikus létrán, hogy mint szentszóki ülnök piros övét hordott. Nagy János, a nép ítélete szerint istennek kedves paip volt. Istennek azonban hiába tetszett, mert nem tetszett az érseknek. Azon pedig, aki nem volt kedves Szmrecsányi érsek színe előtt maga isten sem segíthetett. Az ilyen legjobban tette, ha más gazda, illetve püspök után nézett és elköltözött a megyéből. Nagy János ehelyett — évekkel később, mikor már belefáradt a sok üldözésbe — öngyilkos lett. 1919-ben még nem tartott itt. Sőt: .tagadó vitorlákkal cikázott a mindenkor veszedelmes egyházi vizeiken •s hűségesen kiszolgálta aa uralkodó is-ztályokat. A fájdalmas búcsún not beszéde a gyűlölet remekműve voit. a szent bosszú angyalként lángolt a szószéken: rikító színekkel festette a proletárdiktatúra „borzalmait“, nemes haragtól tajté- kozva ostorozta a kommunisták „istentelen ségét", a poklok mélységes fenekére kárhoztatta a velük rokon - szenvezőket. — „Ilyenek ma is közöttünk is akadnak — rikácsolta megszállottan. — Ezeket ártalmatlanná kell tennünk, ki kell közösítenünk a keresztény magyar társadalomból.“ Az egyszerű falusi nép borzongással, ijedten hallgatta végig a gyűlölet hírnökét. És nem valami áhita- tos hangulatban oszlott szét a beszéd után. A nép ítéletét fejezte ki az egyik méltatlankodó búcsús: — Nem a szén,tszűzről beszélt, csak a vörösöket szidta. A papok is gyűlölködnek, akár a többiek. 1940. Fél Európa lángokban állott és a tűznyelvek már a magyar határt nyaldosták. Hitler hordái szeges csizmáikkal alaposan belegázoltak Európa népeinek életébe, és Magyar- országon is a németbarát, a hitler- fasisztákat pártoló klikk lett úrrá. A Szovjetunió, a szocialista állammal szembeni gyűlöletét hivatalosan szítotok és a finánctőke szolgálatába szegődött klerikális reakció, élén a Vatikánnal keresztes hadjáratot hirdetett a „nyugati keresztény kultúrát fenyegető vörös rém” ellen. A klerikális reakció ismét teljes apparátussal működött. A fasizmust, mint a társadalmi rend biztosítékát dicsőítette, átkot szórt mindenkire, aki eltért a vonaltól — és megrészegedve attól, hogy egyes területeket visszacsatoltak az országhoz, szentistváni keresztény (értsd: klerikális) birodalomról lázálmodott és két kézzel szórta a háború magvait. A fájdalmas búcsú is ennek a hivatalos, legfőbb egyházi és kormánykörök akarta politikának jegyében zajlott le. A szónok, egy Szmrecsányi érsek által falura üldözött teológiai tanár (akkoriban Felnémet, hevesmegyei község plébánosa) ruganyosán beleilleszkedett a parancsolt keretbe: a szent szűzről beszélt, akinek szívfájdalma, hogy a „szűzmáriás” Magyarországot a „vörös rém” elnyeléssel fenyegeti. A szent szűz akarata, hogy levágjuk a „vörös hídra” fejét és megszabadítsuk az országot a végső pusztulástól. — A fogás ügyes volt. A kivetett hálót csak kevesen vették észre. Ezek hallgattak. A klerikális reakció a búcsújáróhelyeken alapos munkát végzett: elhitette a néppel a mesét a vörös rémről. A háborús készülődésnek sokat használt. Híveit a népek vágó- hídjára küldte: alig egy esztendővel később 1941-ben Magyarország is hadba lépett. A felelősség ezért nagy részt a klerikális reakciót terheli. 1946. A felszabadulás után a klerikális reakció külsőleg — úgy ahogy —’alkalmazkodott a körülményekhez, belsőleg azonban szembehelyezkedett a nép államával és min den erővel azon volt, hogy uralomra segítse a levitézlett osztályokat. Föld alatt összeesküvést szervezett és a vallást is ennek a célnak a szolgálatába kényszerítette. A fájdalmas búcsút is erre használták fel. Ismeretlen pap került a szószékre. Elég homályosan beszélt. Nem mert — egyébként utasítása volt erre — nyiltan síkra szállni. Attól tartott, hogy lesújt rá a felszabadult nép haragja. A hangsúly egyébként nem is a szószéken volt. Az agitáció a gyóntatószékek homályában folyt le az egyéni „reáha- tás”, meggyőzés, a lelki ráijesztés, • a lelkiismeret gúzsba kötése ismert eszközével. A búcsú nagy tömegeivel jc alkalom volt erre. Hiszen a búcsújárás egyik fő momentuma az volt, hogy a hívek a gyóntatószékben kerüljenek klerikális befolyás alá. Az agitáció nem járt eredménnyel. Erről pártunk és államunk összeesküvéseket felfedő ébersége idejében gondoskodott, és elhárította a népünk szabadságát fenyegető veszélyt. Wimmer Imre egyetemi könyvtáros. FÁJDALMAS BÚCSÚ
