Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-23 / 121. szám
1954 MÁJUS 23 NAPLÓ 7 AZ ÜZEMEK KONGRESSZUSI VERSENYE Bonyhádi Cipőgyár: 633 pór cipő készült eddig í/erven felül Közeledik a kongresszus napja. Napról-napra erősödik a nemes vetélkedés a Bonyhádi Cipőgyár üzemrészei között. — Vájjon ki lesz az első — kérdezgetik. A tűződei üzemrészben a Petőíi-, Béke- és Szabadság-körök, versenyeznek egymással, s egy-egy műszakban 60—-GO pár felsőrész elkészítésével szárnyalták túl tervüket. Szerdán népes kis „küldöttség“ látogatta meg az egyes üzemrészeket. A C.pőgyáir napköziotthonának boldog lakói virágcsokrokkal ékesítve jöttek köszöntemi a kongresszus műszakjának legjobbjait. Szívet gyönyörködtető volt, ahogy a kis kék ove- ráios apróságai; géptől-géphez járva elmondották jókívánságaikat. virágcsokrokkal és könyvvel ajándékozták meg a műszak hőseit. Strumberger István szabász, a könnyűipar Ikiváló dolgozóját kisfia köszöntötte, Soós Vali édesanyjának mondott köszönetét. A kedves köszöntés után még jobban fokozódott a versenylendület. Újabb és újabb kimagasló teljesítmények születtek, Schrempf Évia ifi sztahanovista szélező ezen a napon 142 százalékok teljesített. A Bonyhádi Cipőgyárban az aljakészítő műhely is megteszi a miagáét. A legkimagaslóbb eredményt a Szabadság kör «rte el 18-án 100, 19-én pedig már 102 pár cipővel teljesítette túl tervét, 97.7 százalékos minőséggel. A Cipéjgyárban lelkes versengés folyik, melynek eddigi eredménye 633 pár cipő terven felül. A dolgozók valóraráltják a minőség emelésére tett vállalásukat is, mert a 80 százalékos minőségi tervvel szemben S6.2 százalékot értek el vállalati szinten. Sztahanovisták versenye a Simontornyai Bőrgyárban A kongresszusi verseny finisében vannak a simon- tomyai bőrgyár legjobbjai, a műszaki és fizikai dolgozók, a sztahanovisták. A kongresszusi hét első napjai után a dolgozók az üzemrészekben röpgyűléseket tartottak, s elhatározták, hogy a hátralévő időben az eddigieknél még sokkal jobban dolgoznak, hogy a megyei pártbizottság versenyzászlaját elnyerhessék.. Ennek végrehajtására fogtak össze a sztahanovisták is, akiknek lelkesedése magával ragadta az egész üzemet. Palásti Lajos tímár a meszesműhely dolgozója, aki mint sztahanovista új feltételek szerint újból elnyerte a sztahanovista címet 165 százalékot teljesített, s az eddigi kongresszusi műszak alatt selejtmentesen dolgozott, őri Mihály és Préger István vikszostaszítók ketten együtt dolgoznak 169 százalékos teljesítménynyel. Császár István barkázó pedig állandóan 180—200 százalék között teljesít. A dolgozók vállalásainak teljesítését nagyban elősegíti a karbantartó részleg. Juhász János lakatoár brigádja. Kedden délután a meszes húsológép kése eltörött, s a karbantartó részleg nem tudta befejezni a gép helyreállítását. A lelkes szerelők a műszak után a késő esti órákig dolgoztak, másnap reggel már a megjavított gépen zavartalanul folyt a munka. A kongresszusi hét versenylázában az újítómozgalom is fellendült a simontornyai bőrgyárban. A héten 9 úiítást adtak be a dolgozók, köztük Setényi Károly műszaki vezető 3 újítási javaslattal, a minőség javítását, a termelékenység emelését és az anyag- takarékosságot segíti elő. Szekszárdi Kendergyár: Melegváltással 16.000 forint tobbterinelést értek el a Tolnai Textilgyár dolgozói Az elmúlt hetekben a Tolnai Textilgyár dolgozói termelési értekezleteken ígéretet tettek arra, hogy minden erejüket latbavetik azért, hogy az MDP III. kongresszusáig részben pótolják többezer forintos tervle- maradásuíkat. S ha ma megvizsgáljuk a gyár dolgozóinak ezia-ányú ígéretét, megállapíthatjuk, hogy már pótoltak az első negyedévi tervlemaradásből, amihez természetesen nagyban hozzá járult az áprilisban beindult kongresszusi verseny. A versenyen kívül azonban még az is nagyban befolyásolta az eredményesebb munkát, hogy az üzem dolgozói és vezetői értékes kezdeményezéseket tettek egy-egy munkafolyamat lerövidítésére; a nyolcórai munkaidő, a három műszak teljes kihasználására. Itt meg kell említeni, hogy igen nagyszerű kezdeményezés volt az is a dolgozók részéről, hogy melegváltás legyen az üzemben. Ez azt jelenti, hogy ha példán1, az első műszaknak vége, a gépek ne álljanak le, hanem tovább zakatoljanak és menetközben legyenek átadva a felváltónak. Április 1-től már melegváltással történik az üzemben a műszakváltás. Azóta megszűntek a műszak utáni 10—15 perces állási idők. A gépek teljesen ki vannak használva. Természetesen ennek a kezdeményezésnek már meg is látszik az eredménye., több mint 16 ezer forintos többtermelést értek el, ami szintén a lema-. radás pótlását segíti elő. Most a „Kongresszusi Hét" al'aít is alkalmazzák ezt a jó kezdeményezést. A műszakváltás menetközben történik. S minden remény megvap arra, hogy május hónapban is hasonló szép eredmédyt fognak elérni. Ez a jó kezdeményezés felhívja a fjeimet arra, hogy érdemes állandóan figyelemmel kísérni a munka menetét, s ha lehet azon állandóan egyszerűsítsünk. A Szálmis-család Kongresszusi versenye Nem is olyan régen történt. Szalma József né és fia. Szalma féri, a Szekszárdi Kendergyár tilos dolgozói vacsorázás közben beszélgetni kezdtek, méghozzá a „Kongresszusi Hét" jelentőségéről. — Anyám! — mondta a fiú — ha én az elkövetkezendő két hétben elérhetném a napi 139 százalékos tervteljesítést, nagyon boldog lennék. S ha az üzem minden fiatalja csatlakozik elhatározásomhoz, akkor biztos, hogy kiváló eredményekkel köszöntenénk a pártkongresszust. — „Reméljük, ez fog is sikerülni'1 — válaszolta az édesanya. A „Kongresszusi Hét“ kezdetén megtartott röp- gyűlésen az öregek és a fiatalok egyaránt Ígéretet tettek a terv túlteljesítésére. S a mai százalékok bizonyítják, hogy egy-kettő kivételével teljesítették is adott szavukat. Szalma Feri meg az esti beszélgetéskor kis számot is mondott, mert a hét négy napi munkájának átlagteljesítménye nem 130 százalék, hanem a 140 százalékon is felül van. Szalma Józsefné pedig 133 százalékos átlagteljesítésével harcolt a „Kongresszusi Hét1' győzelméért. Hozzászólás az önköltségcsökkentés kérdéséhez Emelkedik a tefbegyüftés a köleséi Tejüzemben A kongresszusi hét versenyében a falvak paraszt- * sága is sorra tesz eleget vállalt kötelezettségének, meggyorsult a tejbegyüjtés. A kölesdi tejfeldolgozó üzemben például a kongresszusi hét ideje alatt 15—20 százalékkal emelkedett a feldolgozásra kerülő tej mennyisége, így az üzem dolgozói is túlteljesítették vállalásukat. A mosogató brigád tagjai, például Bálint Erzsébet és Kiss Józsefné állandóan 125 százalékra teljesítik napi előirányzatukat, de jól dolgoznak a pasztőrösök is, akik közül Lengyel László és Kovács Jánosné 115 százalékos napi teljesítményt érnek el. Az üzem kapacitását emeli az a 300 literes új pasztőrözőgép, melyet az elmúlt napokban kaptak, s melynek beszerelését az üzem szerelői az éjszakai órákban már el is végeztek, s így csütörtökön a kölesdi tejfeldolgozó üzem napi kapacitása 150 százalékkal emelkedett. Versenjeliek a boBiyliatSi xoumncoxúcsarnoSi égíitni Nagy lelkesedéssel dolgo/ínak a bonyhádi zománcozó csarnok építésén a 73/2-es Építő Vállalat, munkásai. Alig 3 hete kezdték meg a földmunkát, máris igen szép eredmés '« 'cet r^» Cl VO 3 . 03 z e/3 £ *3 IS C (fi 0 "O nyékről adhatnak számot, annak ellenére, hogy a májusi esős napok sokszor akadályozták munkájukat. Eddig 2222 köbméter földet mozgattak meg. A kongresszusi hét műszakjában különösen szép teljesítményeket értek el az egymással versenyző kubikos-brigádok. 20-án például a Máté- brigád 210.4 százalékos teljesítményt ért el. A Müller kőműves-brigád pedig, mely a felvonulási épületek épí tésén dolgozik 141.3 százalékos teljesítményével tűnt ki. Hasonló szép eredményekkel dicsekedhetnek Tun- czinger ács brigád tagjai is, akik az építőik nyomában haladnak, a tetőzet bekötésével 146 százalékukkal sürgetik az építés munkálatait. A nagy versenylendületben egyik brigád sem akar elmaradni a másik mögött, s a kongresszusi héten egymást segítve harcolnak a közös célért. Ezt bizonyítja az a lelkes túlmunka is, melyet péntek virradóra végeztek. Az építés vezetője Rotter elvtárs éjjel 1 órakor értesítést kapott a bonyhádi ■ vasútállomásról, hogy megérkezett az építéshez szükséges 35 vagon kavics, melynek kirakását még az éjszaka folyamán meg kellene szervezni. A kubikosok, kőművesek, ácsok, egyszóval az építés valamennyi dolgozója egy ember ként vállalta a munkát. Ahogy Má- tihé elvtárs a kubikos brigád vezetője mondta: „Elvtársak össze kell fog ni a vasút dolgozói is versenyben vannak, de éjszakai munkánkkal elősegíthetjük a salgótarjáni bányászlakás építőinek versenyét is, mert a vagon kirakása után a bonyhádi téglagyár rakodómunkásai is megkezdhetik a berakást, ami azt jelenti, hogy az építési anyag 1 nappal előbb kerül a rendeltetési helyére." A Központi Vezetőség 1953 október 31-i határozata kimondja: „Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltség csökkentésére, s a termelékenység növelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás, s a nép élet színvonala emelésének döntő forrásai." A nép jólétének emelését dolgozóink anyagi és kulturális színvonalának emelését máshogy elérni nem tudjuk, mint az önköltség csökkentésével, a termelékenység fokozásával, a minőség javításával, a munka és a technológiai fegyelem megerősítésével. Ezt minden kommunistának világosan látnia kell, s vég- réhaj fására minden segítséget meg ■kell adnia vállalatának. Ma már nem elég a mennyiségi tervek teljesítése: a minőség mellett az önköltség csöíkkentés, a termelékenység emelésének tervét teljesítenünk, sőt túlteljesítenünk kell. Kormány- programmunknak legfőbb célkitűzése, hogy dolgozó népünk életszínvonala gyorsan és állandóan emelkedjék. A kormányprogramm pontosan meghatározza azokat a módszereket és eszközöket, melynek segítségével ezt a nagy célt elérhetjük. Ezek között a módozatok között első feladatként szerepel az önköltség csökkentésének kérdése. Nézzük meg miben áll az önköltség csökkentés lényege üzemünkben. Az önköltség csökkentés a termelés egész vonalán mind a termelőeszközök fel- használásában, mind a munkaerő kérdésében a legnagyobb megtakarítást jelenti. Legtöbb esetben az -anyag gal való pazarlás, a munkaerőknek improduktív foglalkoztatása abból ered, hogy egyes gazdasági vezétőink és párfcfunkcionáriusaink nem kísérik figyelemmel a mutatószámok alakulását. Legfőbb szempontunk tehát csak az lehet, hogy mindenütt, a termelés minden ágánál csak annyi anyagot vegyünk igénybe és csak annyi munkaerőt foglalkoztassunk. amennyire a termelés érdekében arra feltétlenül szükség van. A Tolnai Selyemfonógyár életében a kormányprogramm megvalósítására az önköltség csökkentése különös képpen központi kérdéssé vált. A pártszervezet a gazdasági vezetőkkel történő rendszeres beszámoltatáson túlmenően elvetette azt a káros nézetet, hogy e terv kizárólag a főkönyvelőség, a számviteli osztály dolga. Felismerte azokat a feladatokat, melyeket Rákosi elvtárs a budapesti pártválasztmányi ülésen felszólalásában megjelölt. Arra törekedtünk, -hogy pártcsoportbizalmi hálózatunkat és népnevelőinket a gazdaságos és takarékos termelésre ösztönözzük és hogy azokat széles munkaterületen mindenütt alkalmazzuk. A párt, valamint a vállalat vezetősége látta, hogy ezen a téren nagy lehetőség áll rendelkezésre, ezért állandóan felszínen tartotta e lehetőségek vizsgálatát, s munkájában a szakszervezetet és annak aktíváit is bevonta. Hozzá kívánom tenni, hogy ebben a munkában nem nélkülözhetjük műszaki vezetőink segítségét sem. akik a terme1 és he’yi parancsnokai. s a termelés emelése mellett az önköltség csökken tésére is mozgósították az üzemrészeP á r t h ír e k Értesítjük a Párttörténet I. és II. évfolyamának azokat a propagandistáit, akik a legutóbbi összefoglalón nem vettek részt, hogy részükre f. hó 26-án reggel 9 órakor a Pártoktatás Házában pótösszefoglalót tartunk. Kérjük az dlvtársak pontos megjelenését. MB. AGIT PROP. OSZTÁLY. ken belül dolgozókat. így a dolgozók és műszakiak közreműködésével összekapcsoltuk a munkaversenyt, a minőségi termelést és az önköltség csökkentés kérdését, melynek eredménye képpen 1954. I. negyedévében a vállalat önköltségi tervét jelentősen túlteljesítette. Üzemünk önköltség csökkentési tér ve túlteljesítése is inkább nagyjelen- - tőségeinek mondható, mert figyelembe kell vennünk a rendkívül hideg téli időjárást, s mivel üzemünk folyamatos szénellátása biztosítva nem volt, sok‘ esetben igen költségesen kellett, fűtőanyagot beszereznünk, sőt a termelés sem folyhatott megfelelő ütemben miután szén hiányában az energiahiényt is le kellett küzdenünk. — Üzemünkben a fűtő- anyaghiány figyelembevételével gyár ■tási átszervezéseiket hajtottunk végre, s elmondhatjuk, hogy műszaki dolgozóink ezen a téren is vállalták a rájuk háruló nehézségeket. Kiépítették az üzemrészek közötti jó kooperációt, s ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy tervünket 3 százalék kai túlteljesíthettük. Pártszervezetünk a jövőben az önköltség csökkentésének kérdésében az eddiginél még nagyobb szerepet vállal, s ennek végrehajtáséra minden párt- és szakszervezeti tagot • mozgósít. Köztudomású ugyanis, hogy a hideg, esős tavaszi időjárás a se- lyemgubótenyésztésnek nem kedvez. Előreláthatóan tehát az elmúlt évihez viszonyítva gyengébb gubóíer- méssel kell számolnunk. Ez a tény , valamennyiünk kötelességévé teszi, hogy az anyagtakarékosság vonalán az eddigieknél is még hatásosabb intézkedéseket valósítsunk meg. Az • ezzel kapcsolatos tennivalókat a párt szervezet, a vállalat vezetősége és a • szakszervezet már megvitatta, s műszaki dolgozóink már olyan gyártás technológiai módszereket dolgoztak ki, melyek segítségével jóminőségű selymet tudunk előállítani a gyengébb minőségű gn- bófajtából is. E cél megvalósítása érdekében kell összpontosítani a pártnak, szakszervezetnek, valamint műszaki vezetőinknek legjobbjait, hogv minden erejükkel segítsék üzemünk dolgozóit ez új feladat megoldására. Műsza- kiainknak pedig arra kell törekedni, hogy a szükséges műszaki feltétele- | két megteremtsék. Ilyen segítséggel és összefogással bizonyosak lehetünk afelől, hogy üze műnk dolgozói teljesíteni fogják azt a nagyszerű feladatot, melyeknek végrehajtásában pártunk hívó szavára eddig is 100 százalékban helytálltak. A Selyemfonógyár dolgozói a kongresszusi versenyben 100 százalékos minőségi munkájuk mellett a legszigorúbb takarékosságot valósítják meg, mert tudják, ha olcsóbban és jobban termelünk, a termelt javakból saját magunknak is több jut. Üzemünk dolgozói büszkék arra, hogy már több mint egy éve béralap túllépésük nem volt, sőt az utóbbi hónapokban jelentős megtakarítást értünk el. ami feltétlenül a jó munkaszervezés eredménye. De ahhoz, hogy üzemünk az élüzem címet elnyerhesse önköltség csökkentési tervünket nem 2.3 százalékban, hanem 10 százalékban kell túlteljesítenünk. Üzemünk dolgozói a kongresszusi műszakban a verseny lázában égnek, s a tervek túlteljesítésével akarnak érdemeket szerezni a megyei párt- bizottság versenyzászlajának elnyerésére. Klem Antal a Tolnai Selyemfonó üzemi párttitkára. Dombóvári Fénviimpsrikkgyártó Vállalat Nagymennyiségű közszükségleti cikket gyártottak A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói már lass-an egy éve, hogy áttértek közszükségleti cikkek gyártására. Mindig azokat az áruféleségeket gyártják, amelyikből a megye területén hiány van. így a téli ■hónapokban szeneskannát, szeneslapátot stb. készítettek. Az üzem dolgozói a kongresszusi versenyre lóvakaró, marhavakaró, öntözőkanna, kútvedrek, ivóvedreik, tejesedények és mosófazekak gyártását vállalták, melyekből május 20-ig igen nagy mennyiséget gyártottak. Elkészült többek között 5000 lóvakaró, 400 darab ivóveder. A közszükségleti cikkek gyártásánál példamutató munkát végeznek Szőcs Márton lemezfalcoló, aki tervét átlagosan 150 százalékra, Dóth György ollós, aki 150 százalékon félül, id. Nokk János falcösszeverő, aki 17? százalékra és Szegedi Sándor tapaszle- mezhasító, áki 250 százalékra is teljesíti tervelőirányzatát, egy nap, egy dekád alatt. „Kongresszusi Hét“ műszakot tartanak a fémtömegcikkgyártó vállalat dolgozói is május 17-tŐl a kongresszus befejezéséig. Erre az időre még szebb eredmények elérésére tettek Ígéretet. Az eredmények máris bizonyítják, hogy ők is tudják a Ilii pártkongresszus jelentőségét.
