Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

TOLNAI VnJo mmmkxm cero9u A MAI SZAMBAN: Nehru beszéde az indiai parlamentben (2. o.) — Milyen vált a török élet a hódoltság idején? (2. o.) — Kulá- kokkal cimboráié tanácstitkár (2. o.) — Gellén József, Szocialista Munkáért Érdemérem-mel kitüntetett agro- nómus életéből (3. o.) — A gyijnki földmű vessző vetke­zet dolgozói teljesítik kongresszusra tett Ígéretüket (3. o.) — 1600 éves római sírok kerülnek elő Duná­kéin lödön (4. o.) J AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM ARA 50 FILLÉR KKI>U. 1054 MÁJUS 18 ÍGY KEZDŐDÖTT a KONGRESSZUSI HÉT „Nagy őrömmel várom a Kongresszust“ A Simontornyai ‘Bőrgyár talpkiké­szítő üzemrészében dolgozik Fehér József né, az üzem MNDSZ szerve­zetének titkára. Fehér elvtársnő na­ponta 126—130 százalék között telje­síti tervét s a termelő munka mel­lett is talál időt arra, hogy az asz- szonyokkal foglalkozzék. Az elmúlt héten vezetőségi ülést tartottak, s megbeszélték, hogy a kongresszusi héten az asszonyok is megteszik a magukét: az üzem 104 nő dolgozója között megszervezték a 110 száza­lékos teljesítményt. „Az üzem minden MNDSZ tagja nagy lelkesedéssel készült a kon­gresszusi hétre, s elhatároztuk, hogy minden üzemrészben kongresszusi sarkot készítünk, ahol virágokkal díszítjük pártunk Politikai Bizottsá­gának tagjainak képét, de ide je­gyezzük fed a nap hőseinek neveit es eredményeit is. A kongresszusi verseny előkészületeiben fellendült az MNDSZ munkája. Az asszonyok közötti szervező munkában nagy se­gítséget adnak munkatársaim, kü­lönösen Matter Tériké és Frank Lászlóné, akik a termelő munkában is példát mutatnak. Nagy örömmel várom a pártkongresszust, hisz szé­pen felépült, egyre fejlődő gyárun­kat, gyermekeink szépülő életét a pártnak köszönhetem. A múltban lenézett munkásnő voltam, ma ki­tüntetett tagja vagyok a társadalom­nak. Március 30-án a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa „Szocia­lista Munkáért Érdeméremmel" tün­tetett ki.“ Fehér elvtársnő küszködik magá­val, keresi a szavakat, mellyel a párt iránti szeretetét fejezhesse ki, majd röviden csak annyit mond: — Nem tudok ékes szavakat mondani, de az elvtársik megláthatják, tet­tekkel bizonyítom be, hogy a ki­tüntetésre méltó vagyok. A mözsiek példamutatása Ha az ember körülnéz a mözsi határban, mindenfelé szépen zölde- lő vetéseket lát Nemcsak a kalászo­sok fejlődnek szépen, de a kapások is. Legtöbb földen már szépen ki­kelt a kukorica, máshol pedig meg­van sarabolva a cukor, a takarmány répa és a korai vetésű burgonya is. Egyszóval a határ szorgos kezek munkájára vall, és azt igazolja, hogy a község dolgozó parasztjai állják szavukat, melyben vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére minden tavaszi munkát elvégeznek. A mözsiek azonban nemcsak a ha­tárban végeznek jó munkát, hanem a begyűjtés terén is. Martin József- né, a község tanácstitkára örömmel mondja, hogy a tojás-, baromfi-, vá­gómarha, sertésbeadási kötelezettsé­get már az első félévre teljesítette a község. A begyűjtési áilandóbizott ság jó felvilágosító munkája nyomán nincs egy hátralékos dolgozó pa­raszt sem. Egy-két kulák azonban mégis .van, akik nem teljesítették beadásukat, de ezekkel szemben a tanács a törvény teljes szigorát al­kalmazza. Ezt el is várják, sőt megkövetelik, az olyan becsületes dolgozó parasz­tok, mint Barna István, Bartók József, Légrádi József, Győrök La­jos és még sokan mások, akik már eddig egész évre rendezték tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabe­adási kötelezettségüket. Moot pedig arra kérik a tanácsot, tegye lehető­vé számukra, hogy a pártkongresszus tiszteletére eleget tehessenek ter­ménybeadási kötelezettségüknek is. Az első órák a Tolnai Selyemfonóban „Előre a kongresszusi verseny sikeréért!“ Ez a felirat díszíti a Tolnai Selyemfonógyár homlokzatát. Az üzem dolgozói lazasan készülődtek, hogy valóra- váltsák ezt a jelszót. Már az elmúlt héten kiemelkedő eredmények születtek: az üzem legjobb dolgozói har­coltak az elsőségért. A pár tszervezet, az üzemi bizott­ság, a műszakiakkal és a népnevelők bevonásával meg­beszélést tartottak, ezt követően az üzemrészekben röpgyülésen tárgyalták meg a kongresszusi hét elő­készületeit. Fridrich elvtárs, a gyár főmérnöke, Szászi ehHars a cérnázó üzemvezetőjével aprólékos, pontos tervet dolgozott ki. Az üzemrészek között megbeszélték a műszaki feltételeket, mely szerint a fonoda zökkenő- mentesen látja el a cérnázót. A kooperációs terv ki­dolgozásába a gépészeket is bevonták. Főfői József, az erőműtelep kezelője egész héten nagy gonddal figyel­te az amperterhelést, ahogy mondja — „nehogy a verseny finisében meglepetés érjen bennünket.“ A gyár vezetője Slrobli elvtárs, az üzemi pártszervezet titkárával és a főkönyvelővel a takarékosság és az önköltségcsökkentési terv lehetőségeit vizsgálták, erre készítettek tervezetet. Hétfőn reggelre minden elő van készítve. Fel-- virradt a nagy nap. Reggel már jóval 6 óra előtt Szá­szi elvtárs a cérnázó művezetője körüljárja az üzemet, ellenőrzi a gépeket. A cérnázóban 6 órakor kezdődik a műszak, de ezen a napon háromnegyed 6 órakor mindenki a helyén van. Izgalmas, örömteli pillanatok, ünnepélyes röpgyulés, majd beindul a kongresszusi verseny. Felker Mihályné, aki már az elmúlt heti ,bemelegítő munkában10-én 139, 11-én rr.ár 150 szá­zalékkal dolgozott, elismeréssel jegyzi meg: „A gépé­szek ugyancsak állják adott szavukat, az indulás jól kezdődött.“ Valóban egyenletes a víz és a gőz hő­foka, ez meggyorsítja a munkát. Zúgnak a gépek, min­denki a helyén van, s azon igyekszik, hogy tudásának legjavát adja. Déli 12 óra. A gyár csengője az ebédidőt jelzi. A fonónők nem sietnek az ebédeléssel, csoportokba , verődve várjak, hogy megszólaljon a hangosbemondó. Mindenki arra kiváncsi, kinek volt a legjobb teljesít­ménye. Az irodában az adminisztratív dolgozók gyor­san számolnak. Egy negyedóra sem telik bele, meg­szólal a hangósbemoncló. A kongresszusi verseny első óráiban a fonodából Kővágó Jánosné 100 százalékos minőségi anyag gyártásával, a gömbölyűdből Baka Józsefné 157 százalékos teljesítményével szerzett dicső­séget. De valamennyi dolgozó jóval túlszárnyalta a 100 százalékot a kongresszusi verseny első óráiban. A Tolnai Selyemfonógyár a legutóbbi értékelés sze rint a második helyezést érte el a megyei pártbizott­ság kongresszusi versenyzászlajáért folyó harcban. S a kongresszusi héten arra törekednek, hogy a vezető első helyet szerezhessék meg. A bonyhádi gépállomás a kongresszusi bélen akarja jóvátenni eddig elkövetett bibéit A bonyhádi gépállomás irodájában, mint ac or- szág annyi más gépállomásán, ott olvasható a felírás: „Fejlett agrotechnikával a-magasabb ter­méseredményekért'' A gépállomás azonban eddig ke­veset tett, hogy vallóra váltsa ezt a jelszót: .tavaszi ter­véből még 1800 normáihoiri hiányzik, A munkát nem­csak a rossz időjárás hátráltatta, hanem elsősorban az, hogy a gépállomás könnyelműen keze he a szerződés- kötéseket), főleg a növényápolás terén. Az elmúlt év­hez képest vannak eredmények: míg tavaly mindösz- sze 54 egyéni gazdának szántott, a gépállomás, az idén már több, mint 500 gazda földjét szántotta meg. A növény ápolási szerződéskötésekkel azonban mindeddig nem törődtek, a gépállomás körzetéhez tartozó 36 termelőszövetkezet közül csupán 3 kötött eddig szer­ződést. De megtörtént az is, hogy a bonyhádi Szabad Föld tsz 50 holdon négyzetesen vete'te kukoricáját, amiről a gépállomás nem is tudott. így aztán az érté­kes májusi napokból nem egy ment veszendőbe, mert több traktorosnak napokon át nem volt munkája. \ hibákhoz hozzájárult az is. hogy az üzem: pártszervezet nem mindig állt hivatása magas­latán. így történhetett meg. hogy több traktoros el­hagyta munkahelyét s ha kis mértékben is, de munka­erő vándorlás következett be a gépállomáson. Mindez azt eredményezte, hogy most, közvetlenül a pártkon­gresszus előtt, a tol namegy ei gépállomások versenyé­ben Bonyhád a dicstelen tizedik helyen áll. A pártkongresszus közelgő időpontja azonban egy­re nagyobb lendületet ad a bonyhádi gépállomás dol­gozóinak. Hétfőn a járási pártbizottság aktívaértekéz- letet tartott a gépállomáson, melyen elsősorban a nö- vényápolási munkák meggyorsítását beszélték meg. El­határozták, hogy a jövő hét elején kapálási bemutatót tartanak, amelyre meghívják a gépállomás körzetébe tartozó tsz-eket is. Az egyik traktoros javasolta, hogy a dombos talajon összekapcsolt lókapákkal műveljék a kukoricát, a növényápolás idejére pedig a legjobb dolgozókból komplex-brigádot alakítsanak. A sok eső következtében több helyen cserepes lett a talaj, itt ro­tációs ekét használnak, amiket a megbeszélés után azonnal ©1 is juttattak-a brigádtagokhoz. U étfőn hangzottak el a javaslatok s szerdán a növényápolási komplex-brigád már rrveg is kezdte a munkát. A majosi Kossuth tsz-nél futrinka- kár veszélyeztette a termést, itt a brigád megporozta a 40 holdas táblát. Csütörtökön már a bonyhádi Dó­zsa Népe tsz-nél volt a porozógép, ahol M holdon vé­dekeznek a futrinka ellen. De munkára készen állnak a K ultivá torok, az összekapcsolt lókapák és a rotá­ciós kapák is, mert a gépállomás traktorosai megfo­gadták: jó növényápolással 30 mázsa« kukoricater­mést érnek el körzetükben. A bonyhádi gépálllomá« a kongresszusi héten akarja jóvátenni eddig elkövetett hibáit. — Ezért dolgoznak az élenjárók., mint Pollack János. Szalonná« Géza, Dohány Péter, akik már magasan túl­teljesítették kongresszusi vállalásukat. „Koiigrestiziisi la eltol köszön tjük a psírlkoii^rciüxii^t! Ezt határozták Dunaszentgyörgyön a tanácsülésen I Utes ó »illetett I üzemeink­_____________________! ben, s ke­rü Lt ki a műhelyek fajára, a gyá­rak homlokzatára: „Kongresszusi héttel köszöntjük a partkongresz- szust“. A munkásosztály szilárd szö­vetségesei, a dolgozó parasztok épp úgy ki akarják venni részüket a boldogabb holnap megteremtéséből, mint az a sok bányász, martinász, esztergályos és az ország többi dol­gozója. A dunaszentgvörgyi termelő­szövetkezeti tagok, dolgozó parasz­tok is ezt akarják ... Alkonyodik, Dunaszentgyörgyre ránehezedik az estj szürkület. Mun­kában elfáradt lovak húzzák maguk után a kocsit, -kanyarodnak be a há­zak kapuján. Szorgalmas, becsületes dolgozó parasztasszonyok tesznek- vesznek a házkörül, iparkodnak, hogy minél jobb vacsorával várják haza a fogasolásból, kapálásból és egyéb más mezei munkából érkező férjeiket. Amint a kiüt úr ház felé ró­juk az utat, két csete-patáló paraszt asszony tűnik fel szemüftk élőét. így mondja az egyik, — aki ropogósra sült fehér kenyeret cipel a hóna alatt: — „Bizony most meg kell fogni a munka végét, mert ha nem dolgozunk, annak a sok ipari mun­kásnak nem lesz majd harapnivaló- ja, mert hiába van akármilyen jó Programm, ha mi, falusi parasztok megvárjuk, hogy a hasunkra süssön a nap. Földjeink pedig gazt terem­jenek“. így folytatták a beszélge­tést mindaddig, míg az egyik, akinek ropogott a simára mángolt köténye, be nem kanyarodott a kultúrház ud­varába. ott hivalkodik a a festői park kö­zepén. Ma a dolgozó parasztoknak, a termelőszövetkezeti tagoknak áll a szolgálatában, ma ők tanácskoznak, alaposan meghányják vetik a község ügyes-bajos dolgait. Az esti szürkület mér teljesen rá­nehezedett az egykori földesúri kas­tély körül díszlekedő fenyőfákra. Az elnöki beszámoló már elhangzott. A hozzászólások nehezen akartak meg­indulni, a jelenlevők egymásra vár­tak. P. Oáh Jó*.e> I do!gozó paraszt ________________! nem vart semmi­re, szót kért és elmondja ami -neki fáj és utoljára hagyja a közös prob­lémát, azt, hogy miért hagyták el­laposodni a gerjeni parasztokkal kö­tött párosversenyt. Végül pedig ha­tározottan kijelenti: „Csatlakozunk, m i is a naki dolgozó parasztok kez­deményezéséhez, mi dunaszentgyör- gyiek is kongresszusi hetet tartunk a magyar nép egyik legkiemelke­dőbb eseménye tiszteletére, a III. pártkongresszusra"., Mikor elhangzottak ezek a szavak, több kéz.volt egyszerre a levegőben. A hullúrház Most már megered a szó, úgy pereg, mint a karikacsapás. Senkibe sem lehet belefolytani a szót, — minden­ki elmondja szíve fájdalmát, min­denki kéri. illetve követeli a tanács­tól, a különböző hibák kijavítását, mindenki egyet ért és helyesli a kongresszusi hetet. Nehéz volna leírni mindazt a sok mindent, ami Dunaszentgyörgyön ezen a tanácsülésen elhangzott. "Di­nem is fontos. Elég csupán a tanács üléssel kapcsolatban megjegyezni: „Dunaszentgyörgyön azt határozták a tanácsülésen, hogy kongresszusi héttel köszöntik a pártkongresszust“. „Miveh ezt mi elhatároztuk, szö­gezzük le, hogy a kongresszusi hé­ten összes szántóföldi növényeinket megfogasoljuk, a kapásnövényeket megkapáljuk, a répákat kiegyeljük, meg a még parlagon lévő területet május 24-ig az utolsó talpalatnyit is, legyen az 'bárkié — megmunkáljuk. — Szögezte le Koszter János, a „Sza­badság“ termelőszövetkezet egyik 'Jigja. Az idő gvorsan repn Végül is Ador­ján Istvánná, a tanácselnök pontot tesz a tanácskozás végére, mond­ván: „Mindenkinek pihennie kell, hogy holnap újult erővel megsokszo­rozott munkalendülettel, szilárd akarattal harcba induljunk a kon­gresszusi hét győzelméért." A dicsőségkonyv első lapjain . . . Az udvari tanács begyűjtési hiva­tala nem tétlenkedett, amikor meg­kezdte az első negyedéves terv fel­bontását. Jól szervezte meg a be­gyűjtést és helyesen használttá fel a kongresszusi vállalásokat a sikeres begyűjtésre. Udvari községben közel 154» dolgozó paraszt tett vállalást a kongresszus tiszteletére. A vállalások közül a legtöbb a beadási kötele­zettség teljesítéséről hangzott el. A tanács dicsőségéönvvében sok becsületes gazda neve hirdeti, hogy Udvari község dolgozó parasztjai be­csülettel helytállnak állam iránti kötelezettségük teljesítésében. A di­csőségkönyv első lapjain olvashat­juk Barta Antal, Kurucz Kálmánná, Radvényi Ferenc gazdák neveit, akik eleget tettek egészévi beadási köte­lezettségüknek több cikíkféleségből. A 30 mázsás kukoricatermesért A gyönki Vörös Csillag tsz tag­sága már a koratavaszi munkák meg­kezdése óta szervezetten, sikeresen végzik a soranlévő feladatokat. — Most, hogy tudomásukra jutott- a sárbogárdi Vörös Hajnal tsz kezde­ményezése a 30 mázsás kukoricater­més elérésére, a tsz tagsága elhatá­rozta, hogy csatlakozni fog e kezde­ményezéshez és a tervben szereplő kukoricatermés eredményekei túl­teljesíti. A feladat nem is olyan könnyű, jó munkát követel meg a tsz min­den tagjától a növényápolásban. De megvan minden feltétele annak, bogy a sárbogárdi Vörö6 Hajnal kez­deményezésében ők is helytálljanak és sikeresen takarítsák be ősszel a 30, vagy ennél is több holdankénti átlag kukorica-termést. A tsz minden erejét mozgósította a növényápolási munkákra. Ennek eredményeképpen eddig 9 hold répa sarabolását végezték el. Most a kon­gresszusi hét első napján minden tag becsületbeli kötelességének érzi, hogy munkájával bebizonyítsa azt a szeretetet, amit pártunk iránt érez. Bebizonyítsa, hogy első akar lenni a nagyszékelyi Dózsa Népe tsz-szel folyó versenyben. Kongresszusi Hét a Bonyhádi Cipőgyárban A Szabad Nép május 11-i számá­ban közölte, hogy a Ganz Vagon és Gépgyár dolgozói „Kongresszusi hét­tel“ köszöntik az MDP III. kongresz szusát. Ez a nagyszerű kezdeménye­zés egy-két nap alatt szétterjedt a mi megyénk üzemeiben is, s csak­nem valamennyi tolinamegyei gyá­runk tart május 17-től május 30-ig kongresszusi hetet. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói az elsők között csatlakoztak a Ganz- Vagon- és Gépgyár kezdeményezésé­hez. A műszakiak még az elmúlt csütörtökön értekezletet tartottak, amelyen feladattervet dolgoztak ki. Másnap röpgy ülésre hívták össze az üzem összes dolgozóit és ismertet­ték a „Kongresszusi Hét“-re váró nagy feladatokat. Az üzem dolgozói többségükben örömmel fogadták a „Kongresszusi Hét" beindítását. Hétfőn az üzem zenekara fogadta a munkába érkező dolgozókat. Min­den üzemrészben ünnepélyes kere­tek között’ kezdődött meg az ünnepi műszak. Minden dolgozó tudta áss elkövetkezendő hétre váró fe! adato­kat, de tudta aat is, hogy miért kell ezekben a napokban a munkaidő minden percét, jóll kihasználná, miért keli többet é« többet termein iök.

Next

/
Thumbnails
Contents