Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-15 / 114. szám
2 NAPLÓ 1954 MÄJT7S 15 Bidault francia és Eden angol friilägymlniszter mindoll beszedet a genfi értekezlet csii örtöki ülésén • Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A genfi értekezlet csütörtöki ülése, amelyen folytatták a koreai kérdés megvitatását, mindössze kilencvenöt percig tartott. Bidault francia külügyminiszter, az első felszólaló, a koreai háború történetének elfogul*, az amerikai hivatalos álláspontnak megfelelő ismertetése után két követelményről beszélt, amelyet — a francia külügyminiszter véleménye szerint — nem szabad figyelmen kívül hagynia Korea bármilyen körülmények között végrehajtandó újraegyesítésénél. Az . egyik követelmény az, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea ne egyenlő mértékben kapjon képviseletet a megalakítandó összkoreai bizottságban. Bidault e követelményének megvalósítása azt jelentené, hogy Li Szín Man népellenes rendszere jog‘«lan előnyhöz jutna. Bidault másik követelménye az volt, hogy „semleges megfigyelők'' ellenőrizzék az összkoreai választások végrehajtását. A francia külügyminiszter ilyen „semleges" szervnek tekinti az ENSZ-t, amelynek zászlaja alatt barbár intervenciós háborút folytattak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Eden angol .külügyminiszter, a csütörtöki ülés második szónoka kifogásolta, hogy Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere Genfben _ elhangzott felszólalása során érintette azoknak a .koreai és kínai hadifoglyoknak a kérdését, akiket törvénytelen módon besoroztak Li Szín Man és Csang Kai-sek csapataiba. Ezeknek a hadifoglyoknak az ügye — Eden szerint — már elintéződött és e kérdés újabb felvetése megnehezíti a koreai probléma megoldását. Az angol külügyminiszter a .továbbiakban foglalkozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége javaslatának néhány pontjával. Az összkoreai bizottság összetételét Eden is oly formában szeretné ke- resz.ülhajszolni, hogy az kedvezzen a Li Szín Man kormánynak és csorbítsa a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság érdekeit. Eden ezután szembehelyezkedett Molotov szovjet külügyminiszter kijelentésével, amely szerint a .koreai kérdés rendezését mindenekelőtt magukra a koreaiakra kell bízni. Az angol külügyminiszter felfogása szerint a koreai népnek saját problémái megoldásához mások „segítségére'1 van szüksége. A genfi értekezlet sajtóvisszhangja PEKING Rangunból érkezett jelentés közli, hogy a burmai sajtó üdvözli a szovjet és a kínai küldöttségnek a genfi értekezleten a béke érdekében tett erőfeszítéseit. A „Rangoon Daily“ vezércikkében hangsúlyozza: „Burma, mint ázsiai ország különös fontosságot tulajdonit a genfi értekezletnek, mivel azon résztvesznek a Kínai Népköztársaságnak, ennek a hatalmas ázsiai országnak küldöttei is". A lap sajnálkozását fejezi ki, hogy India, Burma és más ázsiai országok képviselői nincsenek jelen a genfi értekezleten. DELHI Indiai lapok kedvezően kommentálják a Vietnami Demokratikus Köz társaság küldöttségének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatait. A „Times of India“ tudósítója genfi jelentésében ezeket írja: „A legtöbb francia újságíró, akivel beszéltem, méltányosnak találja a Vietminh jayaslatait és úgy vélekedik, hogy azok tisztességes tárgyalási alapot szolgáltatnak. A Laniel- kormány azonban — feltehetően washingtoni nyomásra — jottányit sem hajlandó engedni a Vietminh- nek, noha halálosan fél a francia nép haragjától. LONDON A „Forward“ írja vezércikkében: Ha a helyzet nem lenne olyan súlyos. Bidault indokínai javaslata majdnem komikus lenne. A Dien- Bien Phu-i katasztrófa és Navarre tábornok főparancsnok kijelentése ellenére, hogy Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy katonai eszközökkel vessen véget a háborúnak, a francia külügyminiszter mégis hidegvérrel azt javasolja, a Viet- mlnh-geriUákat fegyverezzék le, a francia kormány vegye át egész Laosz és Kambodzsa kormányzását, és hogy Vietnamban a két reguláris hadsereget demarkációs vonalak mö gé vonják vissza. Az ilyesmi észszerű lenne, ha a Vietminh és nem a franciák szenvedtek volna megalázó vereséget Dien Bien Phu-nál. De a legyőzőitek szóvivője részéről az ilyen javaslat kész őrültség. DZSAKARTA Az indonéz lapok további kommentárokat fűznek a genfi értekezletnek az indokínai kérdéssel foglalkozó vitájához. A Dzsokzsakantában megjelenő „Kedaulatan Rakzsat" ezt írja: „A szabadságukért, a gyarmati rendszer ellen harcoló indokínai népek mindenütt széleskörű támogatás ra találnak. Indokínában meg kell semmisíteni a gyarmati rendszert, csak akkor lesz ott igazi béke“. A „Berita Indonézia“ élesen kikéi vezércikkében Dullesnak a délke- ietázsiai 'katonai tömb megteremtésére irányuló javaslata ellen. Külpolitikai hírek PEKING Khmer ellenállási kormánya csütörtökön nyilatkozatot tett, amelyben támogatja a Vietnami Demokratikus. Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten május lfi-én előterjesztett javaslatát. A khmeri ellenállási kormány nyila\kozatát Szón Ngok Minh, az ellenállási kormány miniszterelnöke irta alá. A nyilatkozatban többi, közölt ez áll: — A béke és a khmeri nép törvényes jogai érdekében Khmer népe és ellenállási kormánya kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten elfoglalt álláspontját. Khmer népe és ellenállási kormánya megfogadja. hogy még szorosabbra fűzi szolidaritását a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével és kormányával. valamint Patet Lao népével és ellenállási kormányával, hogy Vietnam, Khmer és Patet Lao népei nemzeti jogainak elismerése o' nján helyreállítsák a békét Indokínában. Patet Lao ellenállási kormánya csütörtökön hasonló nyilatkozatot tett. amelyben ugyancsak támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten május 10-én előterjesztett javaslatát. PARIS 1 A „l'Observateur“ legutóbbi számában nagy feltűnést keltő leleplezést közöl: arról számol be, hogy a francia kormány április elején válasz nélkül hagvta a svéd kormány ajánlató* közvetít az indokínai béke helyreállítása érdekében. A cikk szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság azonnal elfogadta a svéd ajánlatot, a francia kormány azonban semmit sem tett, hó"-- megaragadja a kedvező alkalmat. NEWYORK Mint a DPA jelenti, a Harvardnetemen, az Egyesült Államok egyik leghíresebb egyetemén diák- szövetség alakult, amelynek célja, harcolni McCarthy fasiszta módszerei ellen. A diákszövetség tagjai a következő feliratú jelvényt hordják: „Joe must go“ (Jóénak mennie kell). Mintegy két hónapja hasonló szövetség alakult az indiai egyetemen is. WASHINGTON Tizenegy • japán háborús főbűnös — aki jelenleg Tokióban börtönben tölti büntetését. — az ügyében hozott ítélet felülvizsgálatát kérte. A Reuter jelentése szerint Washingtonban közöl'ék. az Egyesült Ál)a- mok ellenzi, hogy India, is résztve- gyen a japán háborús főbűnösök ítéleteinek felülvizsgálásában. MTI A Reuter jelentette Bagdadból, hogy az iraki Isztiklal Párt és a Demokrata Párt szerdán este közölte: Nkmzeti Frontba egyesülve indul a június 9-i választásokon. Az újonnan alakult Nemzeti Front választási jelszava: távolítsák el a külföldieket és az idegen csapatokat Irakból, számolják fel a huszonöt évre szóló angol-iraki szerződést. A Nemzeti Front közölte azt is. hogy visszautasít mindenféle amerikai segélyt, vagy bármilyen olyan segélyt, amely „külföldi imperialista politikához kötheti az országot.“ A Nemzeti Front programmja szerint Irak nem csatlakozhat semmiféle imperialista katonai szövetséghez. Ausztria Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa Bécs (TASZSZ): Május I3-án a bécsi Konzerthaus nagytermében megnyílt Ausztria Kommunista Párt jának XVI kongresszusa. A kongresszust Franz Honner, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Az elnökség és a bizottságok megválasztása. valamint a kongresszusi munkarend megállapítása után a kongresszus jóváhagyta a napirendet. Ezután Johan Koplenig, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke emelkedett szólásra, hogy megtartsa a na.pirend első pontja szerint „Ut Ausztria függetlenségének eléréséhez és biztosításához — a Központi Bizottság beszámolója a politikai helyzetről" című beszámolóját. A beszámoló elhangzása után Friedl Fürnberg, Ausztria Kommunista Pártja főtitkára felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. Ezt követően Riccardo Ravagnan, az Olasz Kommunista Párt, Kiss Károly, a Magyar Dolgozók Pártja nevében üdvözölte Ausztria Kommunista Pártjának XVI. kongresszusát. EikészüÜ az ország legnagyobb porcelánvázája Herenden a porcelángyár dolgozói lelkes izgalommal készítettékelő a Budapesten megrendezésre kerülő „Száztizenöt éves Herend" kiállítást. A sok nagyszerű alkotás 'Közül is kiemelkedik a korongosok, égetők és festők kollektívájának gyö ayörű műve, a többhetes munkával készült több, mint Két méter magas váza, amelyneK gyönyörű mintái a parlament látképét övezik, Ilyet eddig hazánkban még nem készítettek s a gyár vezetőinek véleménye szerint csak a leningrádi porcelángyár „Győzelem" vázája múlja felül a herendi óriásváza méreteit. Jordánia Kommunista Pártjának felhívása Tel Aviv (TASZSZ): Amin* a „Kol Haam1' című izraeli lap jelenti, Jordánia Kommunista Pártja röplapokon felhívást tett közzé. — Felszólítja Izirael és az arab országok népeit, hegy harcoljanak a békéért, az- arab országok és Izrael közötti háború ellen, valamint a népek közötti béke megteremtéséért. ]\f r. Streibert, az Egyesült Al■LTJl lamok Tájékoztató Ügynöksé gének vezetője gondolataiba merül- ten ült dolgozószobájában. Iróászta- Ián egy halom papír. tornyosult. Ebből az ■ anyagból kellett összeállítani a Tájékoztató Ügynökség félévi jelentését a kongresszus számára. Anyag volt bőviben, de a jelentés sehogy sem akart sikerülni. Nem csoda tehát, hogy Streibert mélyen elkeseredett. Gondolatban végigfutotta a beszámolás tárgyát képező időszakot és eszébe jutott életének végzetes dátuma. 1953 augusztus elseje. Ezen a napon kezdte meg működését az Egyesült Államok Tájékoztató Ügynöksége, amely teljes egészében felelős volt a külföldön folyó amerikai propagandáért. A nagyravágyás ördöge fogadtatta el vele ezt a felelősséget! Hiszen a Tájékoztató Iroda az „Amerika hangján“ kívül az amerikai diplomáciai missziók mellett működő propagandahivatalokat és az Egyesült Államok külföldi „információs központjait“ is irányítja. Egyszóval ő. Streibert felelős most a kormány előtt azért, hogy mit gondolnak Amerikáról az európaiak és egyéb külföldiek. A propaganda tábornoka bánatosan lapozgatta a beszámolót; Igaz, hogy a statisztikai rész ragyogó képet nyújtott. A költségvetés az ügynökség tevékenységére 1953—54-ben 70 millió dollárt irányzott elő. Tekintélyes az ügynökség létszáma is: 9281 ember. Áz „Amerika hangja" 34 nyelvű adásánál 1591-en dolgoznak. Münchenben nemrégiben kezelte meg működését az egymillió wattos új adóállomás, ez a harmadik adóállomás a Tájékoztató Ügynökség rendszerében. Mindez gyönyörű. ’ Node most jön a fekete leves! A jelentésben sehogy sem lehet megkerülni az eredmények kérdését. Pedig ahogy kiderül* a Tájékoztató Ügynökség munkája nem sok sikerrel járt. Sőt, ellenkezőleg ... Streibert mérgesen szuszogva merült el Radford tengernagynak, az Szebbnél szebb üdülők várják a szovjet dolgozókat Moszkva kurszki pályaudvaráról naponta több vonat fut ki Dél felé, Szocsiba, Szuhumiba, Kiszlovodszk- ba. Egyre többen és többen utaznak az üdülőhelyekre. Van most dolguk a jegypénztáraknak. Az üdülőhelyek mind jobban benépesülnek. Újabb és újabb szanatóriumokat és üdülőket nyitnak meg a Szovjetunióban. A XIX. pártkongresszus irányelvei szerint az ötéves terv éveiben a szanatóriumi férőhelyek számát 15 százalékkal, az üdülők férőhelyeinek számát pedig 30 százalékkal kell emelni. A férőhelyek száma a szanatóriumokban és az üdülőkben az utóbbi két esztendőben 32 ezerrel növekedett. Szocsiban kibővítették a bányászok „Donbássz“ nevű szanatóriumát. Itt új vízgyógyintézetet, klubot és éttermet építettek. Szocsi és Moszti gyógyhelyeken a múlt évben kb. százezer dolgozó kezeltette magát, töltötte szabadságát. A Fekete-tenger partján, a Kaukázusban, Kárpát-Ukrajnában, a Balti-tenger mellett, a Volgán, az Diaiban, Szibériában és Közé p- Ázsiában több, mint 350 gyógyhely, több, mint kétezer szanatórium és többezer üdülő várja a dolgozókat. Nagy ütemben folyik a gyógyhelyek rendezése, szépítése. Kiszlo- vodszkban a tó partján éttermet, kávézót, csónakházat építenek. Szocsiban a tengerparti parkban újabb délszaki növényeket ültettek, ugyanitt nagyszerű hajóállomást építenek. Ezenkívül jelenleg nyolc új üdülőt építenek a városban. A képen: Szocsiban ebben az évben helyezték üzembe az új F. E. Dzer- zsinszkij-szanatóriumot, amely már teljesen készen várja a beutalt dolgozókat. Az új szanatórium főépületének képe. Válságban az amerikai gazdaság Szakszervezeti értekezlet Washingtonban Washington (TASZSZ): Május 12- én Washingtoniban végétért a CIO- hoz tartozó szakszervezetek vezetőinek értekezlete, amelyen a munka- nélküliség elleni harcról tanácskoztak. Az értekezleten Reuther, a CIO elnöke mondott beszédet. A CIO adatai szerint — mondotta, — az országban jelenleg ötmillió munkanélküli van. A fémipar rendelkezésére álló termelési kapacitás 64 —68 százalékát használja ki, az automobilípar hetven százalékát, az egész nehézipar pedig a rendelkezésére álló kapacitás hetven százalékát. A belkereskedelem volumene 1953-hoz (viszonyítva 3.7 (százalékkal csökkent. A munkások munkabére az elmúlt év folyamán hatmíl- liárd dollárral csökkent. Reuther beismerte, hogy a gazdasági hanyatlás ellen foganatosított törvényhozási intézkedések csupán a nagy monopóliumok érdekeinek felelnek meg. A IS8EHÉZ ISIT (Karcolat) Irta: N. HARIN amerikai vezérkari főnökök egyesített csoportja elnökének Eisenhower hez intézett jelentésébe. Ez a jelentés a Tájékoztató Ügynökség vezetőjére nézve igen kellemetlen dolgokat közölt. A tenge,nnagy véleménye szerint „a nyugateurópai országokban az a vélemény, hogy a Keletről jövő háború veszedelme nem más, mint az amerikai propaganda témája“. Ezzel magyarázható meg — állapítja meg Radford — ,.a bonni és a párisi szerződés ratifikálásának nehézsége, s a katonai programme!? teljesítésének sok különböző akadálya.“ — Ezek a katonák mindig csapnivaló diplomaták voltak — gondolta ingerülten Streibert. — No de az újságfirkászok egyenesen elviselhetetlenek. C mintha újból meg akarna győ*■-* ződni ítélete helyességéről, mintha újból meg akarná állapítani, milyen felelőtlenek egyes amerikai újságírók, akik időnként kifecsegik az igazságot, kinyitotta az újságkivágások dossziéját. ..Európa nem hisz többé az Egyesült Államok vezető szerepében“ — írta az „United States News World Report“ című folyóirat. A z európaiak hajlandók elis- merni a 'kommunista Kínát és felvenni az ENSz-be —• állapította meg a „New-Yor.k Times Magazin" című folyóirat. — Az európaiak nem helyeslik az amerikaiaknak azt a kívánságát, hogy tiltsanak be minden kereskedelmet Kínával, s nem helyeslik a formózai „kormány“ finanszírozásának amerikai politikáját sem, mert ezt a kormányt a kínai nemzeti kormány reménytelen csökevényének tartják.“ A „New York Times" megállapit- ia, hogy „qz Egyesült Államok és Franciaország közti szakadék láthatóan szé’esedett... Ez a szakadék kétségtelenül megvan és igen méi,y“. Sulzberger, az újság tudósítója meg állapítja, hogy az európaiak „a maccarthyzmusban valami olyasmit látnak, amely rokon az elmúlt évtizedben a kontinensen a szabadságot elnyomó filozófiával“. Drew Middleton, a „New York Times" európai irodájának vezető^ je az európai országok és amerikai gyámjaik viszonyáról szólva az alábbi kategorikus következtetésre jutott: „Természetesen nem szeretnek bennünket!“ Mr. Streibert érezte, hogy elönti a tehetetlen düh. — Dehát miit tehetek én?! — kiáltotta oda kétségbeesetten Eisenhower arcképének. — Hiszen az emberek nem a szavakból, hanem a tettekből ítélik meg politikánkat... A dolgozószobába belépett a titkárnő és az íróasztalra tette a legfrissebb postát. A csomag legtetején, valószínűleg nem ok nélkül, a „Foreign' Service Journal“ legújabb száma volt, benne az „Irányelvek a propaganda számára" című cikke!. A cikk nagyon hosszú volt és Streibert megkínzott lelkének azzal a titkos reményével kezdett bele az olvasásba, hogy megtalálja a mentő szalmaszálat. De amint egyik lapot a másik után elolvasta, hangulata újból elkomorodott. A cikk szerzője igyekezett megmagyarázni az amerikai propaganda 'külföldi .kudarcát és a' többi között, a következőket írta: „A szavak arra valók, hogv segítsenek az embereknek a tette:-: megértésében, de nem helyettesíthet tik a politikát... Nem túlságosan hiszünk a jövőben, amelyet' kizárólag az erő politikájára és a fekete propagandára alapítunk. A világ' józanul gondolkodó emberei tisztában, vannak azzal, hogy nem lehet örökké a mostani méretekben fokozni a fegyverkezést. Az embereknek reális reményt kéül nyújtani arra, hogy ki tudják heverni a jelenlegi fegyverkezési terheket.. . Valamilyen biztató célt kell kitűzni magunk elé és potenciális barátainkat is ennek a célnak az elérésére kel! lelkesítenünk. Másképpen, bármilyen sokba kerül is propagandánk, bármilyen új vagy szenzációs is, üres és ered: mény‘"'en marad.“ it igen, nehéz eset, — mor- mogta maga elé Mr. Síréi bért, — Nagyon nehéz. #
