Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-12 / 111. szám
4 NAPLÓ 1954 MAjn&S 12 SZÉKELYNAP KONYHÁDON SPORT ET«ít«s. szép ünnepség színhelye volt Bonyhád május 9-én. A megyénk'Den élé székelyek gyűltek össae találkozóra ezen a napon. Megyénk 15 községében települtek székelyek és mindegyik falu székely lakói képviseltették magukat a találkozón. Nem jött egy csoport sem üres kézzel. Magukon pompás viseletűket, lábukban ősrégi táncaikat, ajkukon víg dalaikat, szép meséiket hozták. A székely asszony és férfi kezek remekeit is megcsodálhattuk a találkozón, a székelynap keretében rendezett székely népművészeti kiállításon. De vegyük talán sorba a nap eseményeit, megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk, felidézzük őket. Borús, esőre álló időre virradt a székelynap reggele, amely a pesszimista rendezőket aggodalommal töltötte el. Mindent elront az idő — vélekedtek néhányan. Szerencsére azoknak lett igazuk, akik ezzel szemben bíztak az ünnepély sikerében. A felvonulás elmaradt ugyan, de ezért a látványosságéit bőséges kárpótlást nyújtott a kiállítás és a gazdag délutáni műsor. I? eggel az autóbuszmegállónál a tabódi, székelyekből álló fúvószenekar fogadta az érkező székely vendégeket, vidám muzsikával. Csakhamar benépesült a járási kultúrotthon. Megtelt jókedvű fiatalokkal, de nem egy idős nénit, őszba- juszu bácsit is lehetett látni. A jó-* kedvű jeiző azonban rájuk is ugyan úgy vonatkozik. Patyoíatfehér, hímzett ingvállas, bő tarkaszoknyás lányok, asszonyok, feszes halimanadrá- I gos székely legények sürögnek-fo- rognak, amerre csak néz a szem. Elmúlt délelőtt 10 óra. amikor a kiállítás megnyitójára vonultak az emberek. Cinkon elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese mondott meg nyitó beszédet. Bent a kiállítási tereimben szemgyönyörködtető látvány tárult a látogatók elé. ízléses kiállításban, székely szőttesek, párnavegek, hímzett ingvállak, lajbik tar- kállanak. Egyik sarokban duzzadó, szőttesvégü párnákkal megrakott vetett ágy áll, nem messze tőle székely motívumokkal hímzett bunda. Külön érdekessége volt a kiállítás* nak az a körülbelül 2 méter hosszú kürt. amit medveriogatónak hívnak a székelyek és a majosi Kossuth termelőszövetkezet elnöke készített fűzfakéregböl. A majosi székely faragó szakkör tagjainak munkái is gazdagítják a kiállítás anyaigát. Miniatűr székelykapuk, szépen faragott kopjék, fából faragott madarak bizonyítják. hogy a fiatal székely nemzedék örökölte a régtől fogva híres ügyességet, tehetséget a fafaragáshoz. A szakikor tagjai jórészt úttörők. Legszebb munkájuk a kis szövőszék, amelynek minden darabját ők maguk készítették., csiszol- gatták, faragták simára. El is jöttek vezetőjükkel, Lőrinc Imre bácsival együtt valamennyien a székely napra. \1 ég délelőtt megkezdődött a ^ * székely népiegyüttesek, tánccsoportok bemutatója. A lengyeli együttes az andrásfalvi fonójelenetet mutatta be. A bátaszéki kultúrotthon székely tánccsoportja is ügyesen szerepelt. A nézőik között 3 hosszúcopfos, székely népviseletbe öltözött lányka mond szakértő bírálatot a bátaszékiekről. Aki nem székely, nem isimeri a bemutatott táncot, az tökéletesnek tartja. Miklós Anna, Bíró Giai és Ambrus Margit azonban, mert ők a bírálók, a cikói tánccsoport tagjai, — összedugják fe jüket és úgy mondják egymásnak: eltévesztették, háromszor is eltévesztették. Közben azon izgulnak, hogy vajon az ő táncuk hogyan sikerül majd, Miklós Anna a legizgatottabb, hogyisne lenne az, amikor szólót fog énekelni. Most már megmondhatjuk, hogy szép volt a tánc és az ének is, amit a cikóiak bemutattak. Ebédre székely káposztával vendégelték meg a székelyeket, majd ismét folytatódott a műsor. Délutánra kiderült az idő és az udvaron felállított szabadtéri színpadon folyt tovább a bemutató. Népi lakodalmas szokásokat mutattak be a zom- baiak. Igen érdekes volt és nagy sikert aratott a vénlány éneke, melyet Szabó Ágnes (lánykori nevén), a bonyhádi földművesszövetkezet szé kely dolgozója énekelt igen szépen az eredeti ősrégi formát utánozva. Délután került sor a baranyame- gyei Egyházaskozárról idelátogatott vendégek szereplésére. Népi táncokat mutattak be a csoport tagjai és ezenkívül egy igen érdekes román népszokást. A változatos műsor befejeztével szabadtéren rendeztek táncmulatságot, amelyhez a tabódi és a závodi székely zenekar szolgáltatta a zenét. < Sz. J. Gyógypedagógiai osztály létesül Szék szár dón és Hogy észen A szekszárdi áLtalános leányiskola folyosóján anyák várakoznak gyermekeikkel. A belépőnek az az érzése támad, hogy szeptember elseje van talán és az első osztályosokat kísérte el a mamájuk beíratni. Ám a gyermekek közölt nagyobbacskák is vannak. Mine várakoznak hát ezek az édesanyák, olyan reménykedő arccal fogva kézen megszeppent kisfiúkat, vagy lányukat? Bent a szobában aztán megtudjuk, ha nincs is szeptember elseje, azért mégis csak beiratás történik. — Gyógypedagógiai intézetbe és osztályokba veszik fei azokat a gyes-mekeket, akik már születési hiba. akár valamilyen bete>gség utóhatása folytán szellemileg nem kepesek együtthaladni osztálytársaikkal. Az iregszemcsei 70 férőhelyes gyógypedagógiai intézetbe helyezik el az arra leginkább rászorulókat. A szellemileg igen gyenge képességű gyermekeket, akiket azonban megfelelő módszerrel könnyebben lehet nevelni, gyógypedagógiai osztályba veszik fel. Megyénkben eddig Bátaszéken, Tolnán, Faddon, Duna- földváron és Simontornyán voll* ilyen osztály, ahol szakképzett gyógypedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Most úgy tervezi a megyei tanács cfcatási osztálya, hogy a tolnait megszünteti, mivel az ottani gyermekek ha nem is kitűnően, de képesek már az általános iskola többi tanulójával együíthaladni és helyette Hőgyészen és Szekszárdion nyit ilyen osztályt. P a p p Istvánná gyógypedagógus nagy türelemmel és szeretettel vizsgálhatja, hogy a jelentkező gyerekek milyen képességűek, mennyire képesek koncentrálni, és hogy valóban szükségük van-e a gyógypedagógiai nevelésre. Nevelőkből álló bizottság segítette Pa.pp Istvánné munkáját. Egymásután kerülnek sorra a várakozók. Szíjártó Jánosné kislánya, aki elsőosz-ályba jár még, holott to-, vább keletit volna, jutnia már rendes körülmények között. Gábor Miklós, akinek nagymamája elmondja, hogy már 12 éves a gyerek ás még csak a második osztályba jutott. Ezek a szülők reménykedve és bizalommal fogadják a segítséget, amit államunk ezúton nyújt nekik. ,,Én nem is tudom, hogy mi az a gyógypedagógia — mondja egy néni; nyélve furcsán botlik az idegen szóba — de szeretném és bízom is benne, hogy segítenek vele a kislányomon.“ Igen, a világhírű magyar gyógypedagógia a szellemileg gyenge, visszamaradt gyermekekből is igyekszik a társadalom számára hasznos embereket nevelni. BÚCSÚZUNK (Diákévek legszebb ünnepe) Olyan. de. olyan hamar elmúlt ez a par esztendő! És ezek az utolsó 'lapok! Úgy tántorgunk, mint Arany két. kajla sőréje. De sebaj! Azért mégis megyünk, a rézangyalát! Abban azonban mégis különbözünk, hogy nem úgy vánszorogva, meri hát a mi utunk az jobb, egyenesebb, kövezett. Bár itt-ott még akadnak gödröcskék, de azokban már nem törhetjük lei a bokánkat. Sok • száz munkáskéz rakja előttünk a kockát, önti a kátrányt, egyengeti utunkat, hogy mi egyre biztosabban haladhassunk a holnap jelé. Elsők hát ők, az „útmunkások“, akiknek ma köszönetét kell mondanunk. Aztán, akik az út szélén gyümölcsfát ültettek, kutat jurták, hogy ha megéhezünk, vagy a szomjúság gyötör, ne kelljen megállni, mert bizony, hoszr szú, hosszú, nagyon hosszú út ált még előttünk az első állomásig. S a harmadik, ki e négy év után kezünkbe bizonyítványt adott. Öt, akii a múltban nem sokba vettek, ma szeretet, megbecsülés övez. Részünk röl azonban az sikolában sokszor lat tiszteletlenséget, s hogy ez másként legyen, ez az utánunk jövők első feladata. Köszönjük nektek jó tanáraink, hog-y elvezettetek az élet kapujáig, hogy hazaszeretetre, helytállásra neveltetek bennünket. Köszönjük, hogy munkára neveltetek és hogy a munkához erőt, bátorságot adtatok. Erőt ahhoz a harchoz, amelyet munkánk közben kell majd megvívnunk, ahol mindig viaskodni fog az elhaló az újszülöttel. Köszönjük azt a sok fáradságot, türelmet és törhetetlen optimizmust, amellyel neveltetek, hogy megtanuljuk, mi illik és mi nem, hogy emberek legyünk, emberek, akik tudásunkkal mindig és mindenütt népim két, hazunkat szolgáljuk. És ma búcsút intünk neked, te gondtalan diákélet! Búcsúzunk ti megszokott, kedves iskolapadok, melyekbe a csintalan iskolásgyerek mennyi páros monogrammot vésett, te sok izgalmas percet, szülői értekezletek alkalmával keserűséget — szóval Jcinek-kinek mit — okozó osztálynapló. Es búcsút veszünk tőletek, ti volt iskolatársak. ígérjük nektek, és aki csak követelhet tőlünk, mindenkinek, hogy „ki vésővel, ki tollal“ dolgozni fogunk. Ezek, s még hasonló gondolatok kísértek hazafelé egyik este. Égtem a vágytól, hogy legalább csak egy embernek hadd mondjam mindezt el. Az iskolában már nem jutok szóhoz. Kis ifjú hadunk kijelölte már szónokát. De barátaim!- Fogad-, iátok be az érettségizők hadseregébe — ezred-dobosotoknak. Hadd csapjak lármát e szavakkal falun, városon, mindenütt, s az előbbinél, mint szokás, álljanak ki a kapuba öregek, ifjak egyaránt, s hallják: ion falura is az új értelmiség! Édesanyák! Édesapák! E közös meghívóval kérünk benneteket: jöjjetek el és nézzétek meg a ti megnőtt fiaitokat, leányaitokat. Halljátok ti is újból, amikor négy év után az utolsó órára is kicsengetnek. S míg halljátok e „zenét“, gondoljatok arra, hogy — nem úgy, mint a ti időtökben. — ma, ezen a gyönyörű májusi napon hány, meg hány iskola udvarán hangzik el az Ady- sor: „Bar zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.“ S az iskolakert orgonái évről-évre súgják-búgják egyre: „Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.“ (Egy búcsúzó diák) £1 S It lí lé SZERDA, MÁJUS 12 ü G Y E L E T E S GYÓGYSZER TAR 111. sz. AU. gyógyszertár. \EV\aj Pongrác. — IDÖJARASJELENTÉS Várható időjárás szerda estig: Változó felhőzet, sokfeié záporesi zivatar, esetleg jégeső. Mérsékel időnként élénkebb északkeleti szé a hőmérséklet alig változik. Várhat hőmérsékleti értékek szerda réggé kiienc-tizenkettő. délben huszanegj huszonnégy fok között. Olvasd a minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől II. iélfdeji játékával az Építők nyerte a rangadót Szekszárdi Építők—Szekszárdi Petőfi 2:1 (0:0) Szekszárd. 2000 néző. Vezette: Gergely Miklós (Székesfehérvár). Építők: Greilich — Kiss, Fehér, Nagy — Elekes, Vigh — Gyet- vay, Marosi, Zsoldos, Fruzsina. Krausz. — Petőfi: Kárpáti — Korsós, Simon, Zörényi — Balogh, Baka — Horváth, Tischler, Be- nács, Gabi, Somogy vári. A helvi rangadó első félideje gyenge játékot hozott. Mindkét csapat fedezeteinek, de többi játékosának is szinte minden második átadása ellenfélhez szállt és a csatársorok ötlettelen, vérszegény játéka szinte alig eredményezett gólhelyzetet, de ezekből sem értékesített egyik csapat egyet sein. Feltűnt, hogy Marosihoz mennyire tapadt a labda. A 42 éves játékos nagyszerűen helyezkedett és szinte minden Építők támadás tőle indult el. A teljesen sportszerűen élő játékos példát mutatott a fiataloknak abból, hogy a sportszerű életmód mégs a 40-es kor- hatul felett is képessé tudja tenni jó játék nyújtására olyan játékosok között, akiknek nagy része fia lehetne. Az első veszélyes lövést a 9. percben Tischler eresztette meg távolról s ha az nem a kapu közepébe megy., könnyen gól is lövetett volna, de Greilich mk sikerült a labdát kapu fölé nyomnia. A tűi. oldalon Kárpáti bizonyította be. hogy jó tonnában van, mert először kifutással lábbal mentett Krausz elől, majd Pruzsina sar- kos lövését szép elvetődéssel hárítja. Az első negyedóra után megélénkül a játék. Egyik csapat sem tud tartós mezőnyfölényre szert tenni. Benács elől elpattan a labdá. A 29. percben szép helyzet adódik a Petőfi kapu előtt. Krausz nagyszerű beadására Gvetvay rosszul ugrik fel és csak erőtlenül tud Kárpáti kapujára fejelni. Kiss kezezésé- ért követel a közönség egly része 11-est a 32. percben, de a játékvezető nem ítéli szándékosnak, csakúgy, mint előbb Korsósét sem. A 33. percben Zsoldos jó labdát tálal Krausz elé, aki a jobb felső sarok felé lő, de Kár- oáti szép vetődéssel megszerzi a labdát. A félidő végén az Építők beszorul. Balogh stopplövése alig kerüli el a kaput, majd Greilichnek két ízben is minden tudására szüksége van ahhoz, hogy megőrizze a kapuját a góltól. Á II. félidő lényegesen jobb játékkal kezdődik. Lassan lehiggad mind a két csapat. Nagyobb a tervszerűség a játékban. At Építők támad most többet. Krausznak. kétszer is jó helyzete van. A túloldalon viszont Fehér ment Benács elől. Építők támc-^ások után a 6. percben a Petőfi szerez vezetést. Nagyot átjátszák, leáll és így Tischler akadálytalanul futhat el. Mivel nem támadja senki, a 16-oson belül érve, éles szögből kapura lő. Greilich vetődik, de nem éri el a labdát és az a kapu jobb sarkában akad meg. 0:1. A 10. percben büntetőből egyenlít az Építők. Pruzsina, a Petőfi védelmétől labdát kap a 16-oson. Mielőtt azonban lőhetne, Korsós elkaszólja. Vitathatatlan 11-es. Marosi áll a büntetőnek és a jobb sarokba helyezi a labdát, 1:1. Á 13. percben a Petőfi is, s az Építők i# cserét határoz el. Balogh helyett Zádori» Getyvay helyett pedig Ellermann jön be.: Most megélénkül a játék .Horváth elfut, de beadását Benács nem tudja értékesíteni. Az Építők most határozottan jobb, mint ellenfele. Zsoldos szabadrúgását védi Kárpáti, majd Krausz veszélyeztet. De a Marosi— Ellermann szárny is #bk jó támadást vezet. A 20. percben Marosi és Ellermann vezef a szélen jó támadást. - Átjátszanak 4 Petőfi játékost, majd Marosi önzetlenül, mesterien begiurít Krausznak, aki a lt-esről majdnem a kapu közepén a léc alatt vágja a hálóba a labdát, 2:1. Tovább támad az Építők. Marosi Kraus2 beadásét nem lövi azonnal és a Petőfi vé- delem tisztázni tud. Majd Krausz fütty után lesgólt lő. Az Építők csatárai a játéknak eb- ben a szakaszában sokszor futnak lesre. A 29. percben Zádori egyenlíthetne, de a 16-os- ról teljesen tisztán állva csúnyán mell élő.* Zsoldos és Krausz jó lövése ad még munkát Kárpátinak, aztán feljön a Petőfi, d* Benács fölélő. A félidő végén 3 perccel a befejezés előtt Ellermann ..beleszáll“ Kárpátiba, aki megsérül és helyére Asztalos áll be. Asztalos mvág kifutással ment Krausz elől, fcztá n vége a második szekszárdi helyi rangadónak. Jók: Elekes, Marosi, Krausz, illetv# Kárpáti, Simon. MHK munkánk eredményei, hiányosságai és feladatai 1954-ben újabb feladatokat kell megvaló- sítaniok a sportköri elnökségeknek az MHK terv sikeres teljesítéséért. Az első negyedévi MHK-munka feladata volt, hogy sportköreink vezetőségei az MHK testnevelési rendszerre minél nagyobb számú dolgozót szervezzenek be. Ha( az első negyedévi sportköri MHK jelentéseket megnézzük, akkor megállapítható, hogy a szakszervezeti sportkörök vezetőségei részben, vagy egyáltalán nem tettek eleget a vállalt kötelezettség megvalósításáért. A jelentkeztetés az első negyedévben sportköreink csak 58 százalékban teljesítették. A jelentkeztetéseknél hiányosság mutatkozik a Szpártáküsz, MTH és a falusi sportköreinknél is. Az elkövetkező időben tehát legfoatosabb feladatként az álljon sportköreink vezetőségei előtt, hogy a jelentkezéseket befejezzék, gondosan ügyelve arra, hogy a jelentkeztetést az MHK személyi lapok felhasználásával végezzék. A jelentkeztetések után kezdjék meg az edzéseket, majd a próbáztatáso-' kát. A sportköri elnökségeinknek_ az MHK testnevelési rendszeren keresztül is biztosítani kell a dolgozók 'sportolási igénvét. A : falusi fiatalok minél nagyobb számban vegyenek részt a falusi szpártákiád verseny- sorozatain, valamint a helvi TSB által, rendezett tömegversen veken. Ezeknek a versenyeknek az a céljuk, hogy minél több lehetőséget nyújtsanak dolgozóinknak' a sportolásra, mely szórakozást és felüdülést biztosít az elvégzett napi munka után számukra. Az elmúlt évvel szemben általános és középiskoláinknál jó szervező munkát végeztek az MHK próbáztató bizottságok az MHK-munka területén. Általános Lkoláink 130 százalékra; középiskoláink 134 százalékra teljesítették jelentkéztetési tervüket. A jó munkát dicséri még az is, hogy mind a középiskoláknál, mind az általános iskoláknál a jelentkezések befejezése utAn megkezdték a próbúzásokat is. Az általános iskolában a jelentkezők 42 százaléka: a középiskoláknál 50 százaléka részpróbát tett az első negyedév végéig. Iskoláink MHK-pró- báztató bizottságainak soronlévő feladata, hogy a jelentkezettek az iskolai év végéig a próbázásokat be is fejezzék, még a vizsgák előtt a jelvényeket meg is kapják. Ne feledkezzenek meg általános és középiskoláink; továbbá sportköri elnökségeink a végzett munkáról a helyileg illetékes TSB- nek megküldeni az MHK jelentéseket. A jelentés minden esetben a valós helyzetet tartalmazza, amelyet a sportköri MHK nyilvántartás szerint bizonylatokkal igazolni is tudnak s ezzel elősegítik a felsőbb szervek munkáját. Készülnek a gyönki járásban a falusi szpártákiádra ' A gyönki járás egyes sportköreinek meglehetősen alacsony színvonalú az atlétikai élet Miért fejlődik ilven lassan, amikor szükséges Jenne a falusi atlétikai élet gyorsabb fejlődése? Lapunkban már többször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel s igyekeztünk megtalálni az okát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a falusi sportköreinkben a «vezetők nem fordítanak kellő gondot az atlétikára. a rendelkezésre álló összeget pedig főleg labdarúgásra költik. Kormányprogrammunk célkitűzései megkövetelek. hogy falusi sportköreink munkáját jobbá tegyük. A sport ne csak egyetlen sportágra terjedjék ki. hanem lendítse fel az egész község sportéletét. A falusi sportkörök atlétikai életének fellendítése érdekében rendezik meg az idén a III. falusi szpártákiádot. Rendkívül fontos, hogy a sportköri vezetők és a községi rendezőbizott- ?ágok úgv készüljenek fel a szpártákiádra, hogv járásunk sportolói az eddigieknél ;obb eredményeket tudjanak elérni. A ITT. falusi szpártákiád sikeres és eredményes megszervezése érdekében a járási TSB elnöke. Metz Tsfván elvtárs a járás sportkörei részéie sportköri estéket rendez, melyre az előadókat ő küldi. A részletesen ismertetett szpártákiáddal kapcsolatos tudnivalókat és a felmerülő problémák megoldási lehetőségét a sportköri estéken megbeszélik. A gyönki járási TSB reméli, hogy a ITT. falusi szpártákiád sportkörei az eddiginél jobb^ eredményeket érnek el. elősegítve ezzel új kormányprogrammunk falusi sportéletre vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítását. Beck Tibor levelező. Hozzászólás a . Miért nem játszanak korszerű kosárlabdát a tolnainegyei csapatok?“ című cikkhez ,,A közelmúltban Fertőszegi Béla cikket írt, melyben elítéli a megye zónavédelinet játszó csapatait, mert szerinte a zrónavédelem már idejét múlt védelmi rendszer. A cikkel kapcsolatban a következőket szeretném megjegyezni. A kosárlabdában a területvédelem (zónavédelem) az .emberfőrgásos védélem esi az összetett védelem ismeretes. Miután a labdarúgásban is a VM rendszert nem egészen egyformán játszák az egyes országod válogatott csapatok, úgy itt sem lehet leszögezni, hogy csak az emberfogás rendszer* az egyedüli jó. Kétségtelen, hogy a kosár« labda fejlődése a táumdójáték fokozását ki« vánja, amit az emberfogás rendszere meg* könnyít. Azonban, ha egv csapat bajnokságban játszik, akkor nem lehet kizárólag csak egyik rendszert játszania, hanem egyes ellenfelek ellen, esetleg meg kell változtatni* a csapat védelmi rendszerét. Próbálná csők meg egy nagyon lassú játékosokból álló csapat nagvon gvors, jóí indító ellenfél ellen az emberfogást, bizonyára súlyos vereség érné. Ha a megyei kosárlabdaélefet nézzük, ak< kor láthatjuk, hogy a legtöbb csapat középiskolásokra épül. Egyetlen csapat sincs a megyében amelyik í—2 évnél tovább azonos játékosokkal szerepelne. Sőt mire egy játékos úgy megtanulja a technikai elemeket, hozy el lehet kezdeni a csapattal tervszerű taktika megtanulását, addigra elvégzi a közép- iskolát és ,,kiesik“ a csapatból. Márpedig az emberfogásos rendszert csak úgy lehet eredményesen játszani, ha a csapat 6—7 játékosa jól tudja, ha csak egy is nincsen tisztában feladatával. ..meghalt“ ez a rendszer. Megyénkben minden évben volt egy kiemelkedően jó kosárlabda csapata, amelyik minden különösebb rendszer nélkül is veretlenül nyerte a bajnokságot. Én ebben látom annak az okát. hogy nem tudott az a ió csapat fejlődni. Most az összevont bajnokság bevezetésével ez a hiányosság megszűnt, de csak részben, mert a Dózsa csapata sem tud fejlődni Tolna, megyében, mert mind technikai, mind taktikai téren magasan a többi felett áll. Ezt legnagyobb részt annak köszönheti, hogy jelenlegi csapatának 8—10 tagja, már 4 éve együtt játszik és még általános iskolában megtanulta azt a technikát, amit más csapotok játékosai csak a középiskola utolsó éveiben tanulnak meg. Én Pakson tovalv jutottam el oda, hogy olyan férfi csapatom volt. amelyik 2 évig együtt játszott^ a második helyet vívtuk ki tavasszal, de ősszel a teljes csapat végzett, és ha mérkőzésre moc- is jöttek, az edzéseket nagvon ritkán látogatták. így az őszi idénvf már os’v egészen átszervezett csapattal kellett lejátszani és ítrv nem volt lehetőség az emberfogásos védetem kialakítására^ mert a csapat fele kezdőkből állott. A megyei lehetőségeket figyelembevevő az a véleményem, horfv a kezdő csapatok feltét len zónavédelmet játszanak és csak akkor kezdjék meg az emberfogás gyakorlását, ha már legalább 7—3 évi rendszeres kosárlabda mattal rendelkeznek. Hogy más. csapat is eljuthasson oda, hogy olyan képzett játékosai legvenek fiatal korban, mint « Szekszárdi Dózsának, ahhoz az kellene, hogy már az általános iskola felső osztályaiban kezdjük tanítani a kosárlabda alapelemeit, hogy a középiskolában már a taktika tanítását kezdhessük. Sajnos itt megint csak az akadályozza meg ennek keresztülvitelét, hogy az egyesületek nem támogatják úgy kosárszakosztályainkat, boc/v még az utánpótlásnak is tudnának felszerelést és labdát biztosítani. Azokban a községekben, ahol kosárpálya van, meg keilen« rendezni az úttörő bajnokságot és ez bizonyára nem egy fiatalt vonzana a kosarasok táborába.“ Szentesi Alajos a Paksi Kinizsi edzője. MOZI Garnv filmszínház. Május 7-től 12-igt FEKETE HÁZ. Dickens kla*=zikus regényének filmváltozata. (Angol film). Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4. 6 és 8 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KTRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámaj 20-10. 20-11 Szekszárd. Széchenvi-utca 18 MNB egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv-utca 10 sz. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES, REZSŐ.
