Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

m4 a Arcs ii NAPLÓ 8 I Zombai Béke tsz; LJjabb vállalási a pártkongresszus tiszteletére A zombai Béke termelőszövetke­zet tagsága a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalását becsület­tel teljesítette. Uj^bb felajánlások történtek, amelyben vállalta a tag­ság, hogy a 40 hold megtrágyázott területről burgonyából holdanként 100 mázsát, cukorrépából 200 má­zsát, takarmányrépából 500 mázsát, napraforgóból 15 mázsát és tengeri­ből 18 mázsát fognak átlagtermés­ként elérni. Ennek érdekében kapás- növényeiket fajtánként megfelelő­en kapálják, töltögetik. Kukoricá­nál elvégzik az augusztusi gazoló kapálást, mert ez nagyban elősegíti a kukoricacsövek erőteljes fejlődé­sét. 5 hold kukoricánál, napraforgó­nál elvégzik a pótbeporzást. Az aratást a kalászosok legmeg­felelőbb szakaszában végzik, hogy szemveszteség nélkül, időben történ­jen. A tarlóhántást az aratás befe­jezése után 2 nappal, a cséplési munkálatokat saját erőből auguszX tus 1-re fogják befejezni. A tekarmá.nyoebrigád az álltatok téli takarmányszükségletének bizto­sítása érdekében vállalta, hogy 11 hold szálastakarmánynak való szé­na készítését a leggondosabban hajt ják végre és takarítják le. A nedv­dús takarmány biztosítására 600 m3 »illőt készítenek. — A silótakar- mány biztosításához 40 holdon má­sodvetésű takarmányt fognak ter­melni. A termelőszövetkezet tagsága 22 darab tehenéből 10 darabot' leszer­ződött és vállalták, hogy azoktól 3000 liter tejet fejnek és tehenenként 1800 liter tejet leszállítanak. Az el- le.ést 90 százalékra teljesítik, a bor­jakat mesterségesen nevelik. Beveze­tik az egyedi takarmányozást és a háromszori fejést a 15 liternél több tejet adó teheneknél. Sertéseiket évente kétszer elletik, kocánként évi 14 malacot fognak leválasztani. A zombai Béke termelőszövetkezet tagsága a versenyvállalást annak érdekében tette meg, hogy ezzel a szövetkezeti gazdálkodást szilárdabb alapra helyezzék. Ezen keresztül fo­kozzák a tagok jövedelmét, hogy a bevételből időközönként előleget tud janak biztosítani. Egy dolgos liélBiözuapjai A kétyi Alkotmány ter­melőszövetkezet udvarába már a délutáni órákban be érkeznek a munkából jövő fogatok. Az eső igaz nmg- á-tatta őket, de azért amíg lehetett, nem hagyták ab­ba a vetést. A tagok mér­gelődtek, hogy félbe kel­lett, szakítaniok, mert bi­zony már csak kétjiárom fordulója lett volna a gép­nek, Az alacsonyra eresz­kedett felhőkből azonbrn ömlött a májusi eső, de egy sem mondta, hogy , aranyat ér“. Nem ám, mert már háromszor ha- gyatla abba a „fehér­arany" vetését. A tsz- la. gok ugyanis 5 hold gya­potot vetnek és „aranyat'' akarnak szedni. Az udvaron bugyboré­kol vernek <i nagy eső­cseppek. Az eresz is csu­rog. Künn az utcán már patakokban keres medr !. magának a viz. A hirtelen jövő zápor égi háborúval érkezett 'és' távozott, ha_ inat jött és hamar el is ment. Utján mindenütt megöntözte az amúgy is neo.ves földeket. A felhők mögül kite­kintett. a csillogó májusi nap. A víz is felsz-Pnit, a. járdák tehéredtek a nap sütés alatt. A mezőn u ve­tésik zöldelö táblái gyen­gén hajiadóztak. A, fűszá­lakon kövér esőcseppek csillogtak a napfényben. Lágy szellő suhant végig a tájon és simogatta a fák koronáit, borzolgatta a víz,tócsák tetejét. — Örökké nem tarthat ez sem, jegyezte meg az őszhaju tsz elnök — biz­tos jó idő lesz. — A rossz után szokott a jó lenni — tette hozzá egy másik tsz tag. Az iroda lassan bené­pesedett.| beillett volna tár gyaló teremnek. Csakha­mar az is lett. Megkezdő­dött a beszélgetés, még. hozzá a vetésről, és a riö- vényápolásról. Nem kellett beszámoló 'sem, jegyzet­füzet sem, mindenki tud­ta miről van szó, mit ve­tettek el és még mit fog_ nak vetni. Elmondták azt is, hogy már 30 hóid négy­zetesen vetett kukorica a földben van, 5 hold cu­korrépa sarabolását már elvégezték, 2 és fél hold elitrépa is a földben van, melyért most kaptak 90 kiló cukrot. Megemlítették azt is, hogy még hátra van 30 hold négyzetes kukori­ca vetése_ A növényápolá­si munkákról elmondták, hogy a teveli gépállomás is segíteni fogja őket. De emellett a segítség mellett össze kell fogni, hogy minden munkát időben el­végezzenek. Az eső újra megeredt. A tagok hazasiettek, az irodában csak az elnök, agronómus és a fiatal könyvelő lány maradt, aki megkezdte a cukor kimé­rését. Az agronómus is se­gített, egymásután töltöt­ték meg u zacskókat cu­korral, melyeket másnap kiosztanak. A lány fürgén végezte munkáját és be. lyette az elnök beszélt. — Elmondta azt is, hogy a ,,mi“ Jolánkánk patronál­ja a murg-ai Petőfi terme­lőszövetkezetet is a köny­velésben. A lány szerény­kedett, kissé sztgyelte ma gát, miért dicséri őt az elnök. Nem akarta, hogy újságba kerüljön. De ké. sőbb megnyugodott és be­leegyezett, hogy megírjuk az ő módszereit az újság­ba. — A dolog úgy áll, — kezdte a lány. a beszédet: — egyetlen adatot se ha­gyok másnapra, a munka­egység könyveket rendsze résén vezetem, a nyilván, tartást és a pénzügyi ki­mutatást egy percre sem hanyagolom el. Ezzel el­érem azt, hogy egyik té­ren sem mutatkozhat, le­maradás, emelteit indok segíteni a murgai Petőfi tsz-nek is. Majd hosszan sorolta fel a tervek tel­jesítését, melynek elkészí­tésében ő is komoly mun­kát végzett, A cukormérés közben ki törő örömmel mondta: — A tejbeadás után 23 má­zsa korpát kaptunk. — Egy kis vártat után újra gyors beszédével elmond­ta, hogy az első negyed­évben 8 forintos előlegei oszlottak munkaegységen­ként a tagognak. Nem fe­ledkezett meg az asszo­nyok munkájáról sem. Egy kis /nőies büszkeséggel je­gyezte meg, hogy az asz- szonyok napról-napra ki­veszik részüket a munkák bői. A borongás, esős idő­ben gyorsan beállt az es­te. Villanyt kellett volna gyújtani, de hol van a kapcsoló1! Az elnök moso­lyog, majd bíráló hangon elmondja: — A kapcsoló, a villanyégő és a vezeték még a MEGYEVILL-nél van. De már szeretné a tsz tagsága, ha lámpa he­lyett' villanyt gyújthatná­nak, hogy a világosság közepette gyűlhetne ösz- sze esténként a tagság, hogy megbeszéljék a más­napi munkákat. Este lett. Mi is búcsút vettünk a tsz tagoktól és indultunk a zivatarral szembe. Az út hosszúnak tiint, mégis könnyedén, megnyugodva szálltunk ki. kocsinkból, hogy hazatér­ve gondolatban eggyésző, jük egy tsz nagy család­jának dolgos éleiét. A kongresszusi versenyben 1954 máius 5-ig legjobb eredményt elérő járás, község, (izem és mezőgazdasági szocialista szektor A Megyei Pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlajának elnyerésé­ért egyre szélesebbkörű nemes ver­seny indult meg megyénkben. Ennek következtében a helyezések is változtak a legutóbbi értékelés alapján. A versenyben legjobb eredményt elérők: ÜZEMEK: Továbbra is a Dombóvári Lengyár tartja az első helyet I. negyedévi tervének túlteljesítése után április havi tervét 24-én befejezte 127 szá­zalékra. A dolgozók 100 százaléka verseny vállalást ftetü. Igazolatlan mulasztás, késés nem volt ezévben. Második helyezett a Tolnai Selyem fonó. Április havi tervét 108.3 szá­zalékra teljesítette, minőségi tervét 99.2 százalékra. Az első negyedév­ben az önköltséget 2.3 százalékkal csökkentette. MEZÖGAZDASÄGI MUNKÁK: Legjobb járás: Gyönk. árpa-, zabvetés 109.1 százalék toukoricavetés 100.9 százalék burgonyavetés 103.6 százalék cukorrépavetés 94.5 százalék napraforgóvetés 117.3 százalék együttesen 102.1 százalék A gyönki járás ei sőségét veszé­lyezteti a dombóvári járás. mely a verseny fellendítésével, a begyűjtés további fokozásával behozhatja a gyönki járást. Legjobb községek: 1. Csibrák: Begyűjtés: tej 76.6 százalék tojás 208.3 százalék baromfi 222.4 százalék sertés 210.5 százalék v. marha 137.5 százalék zsír 10« százalék 2. Nagyve jke: tej 66.6 százalék tojás 78.9 százalék baromfi 165.5 százalék sertés 155 százalék V. marha 328.5 százalék zsír 100 százalék 3. Sárpilis: tej 92.4 százalék tojás 100 százalék baromfi 175 százalék sertés 120.5 százalék v. marha 320.8 százalék zsír 99.5 százalék Ezek a községek a soronlévő me­zőgazdasági munkálatok végzésében is élenjárnak. Legjobb gépállomások: 1. Iregszemcse: Tavaszi tervét 113.8 százalékra tel­jesítette. A hozzátartozó termelőszö­vetkezetek vetéstervüket teljesítet­ték, a növényápolási munkákra fel­készültek. 2. Nagykónyi Tavaszi tervét 96.2 százalékra tel­jesítette. Begyűjtés: IV. havi terv. Tej 79.7 százalék tojás 81.2 százalék baromfi 112.3 százalék sertés 64.3 százalék v. marha 120.6 százalék zsír 99.7 százalék Legjobb termelőszövetkezetek: 1. Nak „Ut a s7x>cializmus felé" tsz. Begyűjtés: tej 100% (négy havi) tojás 1000/ft évi baromfi 100°'0 évi sertés lOO'o évi V: marha > 100% évi 2. Mözs „Úttörő" tsz. 3. Értény „Dózsa" tsz. A mezőgazdasági munkákban is élenjárnak ezek a tsz-ek. Legjobb állami gazdaságok: 1. Alsópél. 2. Nagytormás. A kongresszusi zászló elnyerésére jelenleg fenti üzemek, járások, köz­ségek, gépállomások, tsz-ek, állami gazdaságok a legesélyesebbek. Az eredményekben az előző értékelés­hez viszonyítva van lényeges válto­zás, amely azt bizonyítja, hogy me­gyénk dolgozói harcolnak eredmé­nyeik fokozásával a zászló, elnyeré­séért. A legközelebbi értékelésnél a zász­ló! odaítéli a versenybizottság a győzteseknek, akik május 24-ig a legjobb eredményt érik el. Még van lehetőség azoknak is az élenjárók közé kerülni, a zászlót elnyerni, akik jelenleg lemaradtak. Pártszervezeteink, tömegszerveze­teink mozgósítsák megyénk dolgo­zóit nagyobb eredmények elérésére, hogy a még hátralévő időben is szé­lesedjen a verseny a „Kongresszusi zászlóért.“ Megyei Versenybizottság. Az elmélet napi kérdései Az osztály-viszonyok és az osztályharc néhány kérdése népi demokráciánkban (Folytatás) Hibás és veszélyes lenne azonban, ha azokat a kulákokat, akik az utób­I bi években felajánlották földjüket és jelenlegi gazdasági helyzetük alapján nincsenek kötelezve az 5 százalékkal nagyobb beadásra és mezőgazdaság­fejlesztési járulék fizetésére, nem te­kintenénk Uulákoknak, osztályellen­ségnek. Ezek, akik a múltban cseléd­tartók voltak, a dolgozó nép kiszi­polyozásából gazdagodtak meg, to­vábbra is osztályellenségnek tekinten dök. Ugyanakkor meg kell külön­böztetni ezektől azokat a becsületes, módos középparasztokat, akik a múlt ban igazságtalanul kerültek a kulák- iistára és akiknek most újra el kell foglalniok megbecsült helyüket a falu dolgozói között. Mindez azt mutatja, hogy bár a kulákság ereje jelentősen kisebb, to­vábbra is megmaradt az átmeneti korszakban a kizsákmányoló osztá­lyok legveszélyesebb képviselőjének. Ennek megfelelően a kulákság elle­ni harcban ezután is fokozott éber­ségre van szükség. Le kell leplezni minden olyan nézetet, amely lemond a kulákság elleni harcról^vagy tá­volabbi időre akarja halasztani. Sza­kítani kell azzal a hibás gyakorlat­tal, amely a kulak elleni harcot ki­zárólag adminisztratív rendszabályok ra korlátozza, amely nem veszi fi­gyelembe a kulákok elleni harc két szakaszát. Kétségtelen, hogy a pro­letárdiktatúra állama az osztályellen­ség elleni harcban nem folytathatja az osztályellenség „meggyőzésének“, „átnevelésének“ politikájút. Éppen ezért ebben a harcban a kényszer­nek, az adminisztratív rendszabályok nak fontos szerepük van. A marxíz- mus-leninizmus azonban arra tanít bennünket, hogy ezeket az eszközö­két csak akkor alkalmazhatjuk kellő eredménnyel, ha megértik és támo­gatják a dolgozó parasztok tön egei, ha ezeket az adminisztratív intézke­déseket széleskörű politikai munká­val kötjük össze és együttjutnak a kulákok elszigetelésével a dóig ize pa­rasztok tömegeitől. Egész más jellegű az a ha'", ame­lyet a munkásosztály a parasztság szocialista átalakításáért folytat. A szocializmus előtti antagonw/.tikos társadalmakban a társadalom alap­vető osztályainak viszonya a kímé­letlen és kibékíthetetlen osztályharc volt. Az egyik kizsákmányoló, a másik kizsákmányolt, az egyik ural­kodó, a másik elnyomott osztály volt. Ez képezte a köztük fennálló kibékíthetetlen osztályellentétek, alapját. Más azonban a helyzet né- ,pi demokratikus társadalmunkban, amely a szocializmushoz való át­menet társadalma, amelynek célja a kizsákmányolás mindenféle for­májának megszüntetése. Társadal­munk alapvető osztályai, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság, egy­aránt dolgozó osztály-ok. Viszonyuk­ra nem a kibékíthetetlen osztály­harc, hanem a két osztály szövet­sége jellemző, amely a tőkések és a földesurak hatalma elleni harcban kovácsolódott ki és amely tovább erősödik a szocializmus építése ide­jén. Ez a szövetség a munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető ér­dekközösségén nyugszik: mindenfaj­ta kizsákmányolás megszüntetésén, a dolgozók jólétének biztosításán. E cél megvalósítását csakis a két osz­tály összefogása és közös harca biz­tosíthatja. Szövetségük bárminemű meglazulása mindkét osztály érde­keit veszélyezteti. Az alapvető érdekközösség mellett természetesen a munkásosztály és a kisárutermelő parasztság között bizonyos ellentétek lehetősége is fennáll. Amíg ugyanis munkásosztá­lyunk teljes egészében a szocialis­ta termelési viszonyokkal van kap­csolatban, addig egyénileg dolgozó párasztságunk a kisparaszti magán- tulajdon és az árutermelés talajon áll. Az ellentétek lehetségesek az ipari és mezőgazdasági árak arányai nak, a közteherviselésben való rész­vétel mértékének kérdéseiben.. Ezek azonban csak másodrendű szerepet töltenek be az alapvető érdekközös­ség mellett és ha pártunk politi­kája helyes, az ellentétek nem ve­szélyeztetik a munkás-paraszt szö­vetséget. A gazdaságpolitikában az elmúlt években elkövetett hibák ki­élezték ezeket az ellentéteket és bi­zonyos fokig lazították a munkás- páraszt szövetséget. Pártunk új po­litikája fokozottabb mértékben ve­szi figyelembe az egyéni paraszt- gazdaságok kisárutermelő jellegét, érdekeit s elősegíti ezeknek az el­lentéteknek a megoldását a munkás osztály és a dolgozó parasztság alap­vető érdekközössége alapján. A munkás-paraszt szövetségen be­lül a vezetőszerep a munkásosztá­lyé, mint a legforradalmibb osztá­lyé, a szocializmus legkövetkezete­sebb harcosáé. Ezt a vezetőszerepet biztosítja számára szervezettsége és politikai tapasztalata is. A paraszt­ság szocialista átalakítása, átvezeté­se a szocialista termelés útján nem mehet végbe a munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető érdek közösségének megsértése, a két osz­tály közötti ellentétek kiélezése út­ján. Ezen a téren mindenféle erő­szak, az egyénileg dolgozó parasz­tok érdekeit sértő adminisztratív in­tézkedések csak árthatnak az ügy­nek. A munkásosztály elsősorban a dolgozó parasztságnak nyújtott gaz­dasági támogatással segíti elő a pa­rasztság szocialista átalakítását, a mezőgazdaság szocialista átszerve­zését. A mezőgazdasági termelés nagyfokú támogatása soha nem lá­tott lehetőségeket teremt mind az egyéni parasztságnak, mind a ter­melőszövetkezetek számára. A me­zőgazdasági termelés fellendülése tovább erősiti a munkás-paraszt szö­vetséget és lehetővé teszi a dolgo­zok életszínvonalának jelentős eme­lését. Ugyanakkor dolgozó paraszt­ságunk saját tapasztalatai alapján meggyőződhet a nagyüzemű kollek­tív gazdálkodás előnyeiről. A dolgo­zó parasztok önkéntes szövetkezése őszinte meggyőződésük alapján ez a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének egyetlen útja. Eddigi sikereink eredményeként dolgozó parasztságunkból új szövet­kezeti parasztság alakul ki, amely­nek súlya és jelentősége egyre nő. A szövetkezeti parasztsággal új osz­tály jelenik meg falun, amely lé­nyegében már szakított a kisáruter­melő magántulajdonnal és a kollek­tív tulajdon alapján gazdálkodik. Jelenleg azonban dolgozó parasztsá­gunk zömét még egyénileg dolgozó parasztok képezik, akiknek tovább­ra is döntő szerepük van a munkás­paraszt' szövetségben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy szövetkezeti paraszt Ságunk tegnap még egyénileg gaz­dálkodott és éppen ezért szocialista tudatának kifejlesztése hosszabb időt és türelmes nevelőmunkát igényel. Nem tűnik el rögtön a volt közép­parasztok és a volt szegényparasztok közötti különbség sem gondolkodá­sukban, magatartásukban. Az új sza­kasz politikája, a mezőgazdaság fej­lesztése nagyszabású programmjá- nak végrehajtása biztosítja a terme lőszövetkezetek gazdasági fejlődé­sét, egész szövetkezeti parasztsá­gunk jómódjának olyan növekedé­sét, amely eléri, sőt meghaladja az egyénileg gazdálkodó jómódú kö­zépparasztok jövedelmének színvo­nalát. Ez az útja az egységes ter­melőszövetkezeti parasztság kiala­kulásának. * Társadalmunk két alapvető osz­tálya, a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság mellett népi demokrá­ciánk igen fontos társadalmi rétege az értelmiség. Növekvő új értelmi­ségünk tagjai a régi értelmiség mel­lett egyre inkább a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból ke­rülnek ki. Ugyanakkor régi értelmi­ségünk zöme is felismerte, hogy né­pi demokráciánk biztosítja munká­jának igazi megbecsülését és többsé­gében népi demokráciánk őszinte hí­vévé vált. Természetesen nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, hogy az értelmiség : egy része még a ka­pitalizmus neveltje, régi gondolko­dásmódjának, világnézetének szá­mos vonását megőrizte. Számukra meg kell könnyíteni a szakítást ré­gi nézeteikkel, bekapcsolódásukat a szocialista építőmunkába. Ugyan­akkor fokozott elvi éberséggel kell folytatni a harcot a burzsoá ideo­lógia maradványai és mindenfajta megnyilvánulás ellen. A következe­tes világnézeti harc lehetővé teszi egész értelmiségünk átnevelését, — megteremti egész dolgozó , népünk eszmei, politikai egységének alap­jait. WIRTH ÁDÁM a KV ágit. prop. osztályá­nak munkatársa,

Next

/
Thumbnails
Contents