Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-08 / 108. szám

1954 MÁJUS 8 N A PLó 3 Jégkárbejelentésekkel kapcsolatom tudnivalók Harc a falu becsületéért • • • A kaUasdi tanácstagok a begyűjtés sikeréért Már a reggeli órákban hosszú so­rokban indulnak a kaikasdi kocsik a szekszárdi piacra. Az autóbuszmeg­állónál is sokan vannak, kezükben kosarakkal. Nem sokat kell gondol­kodni mi is lehet a kosarakban? A baromfiak hangos lármába kevered­nek, a tojások meg óvatosságra in­tik árulóikat. De gyorsan jönnek a kosaras asz- szonyok az utcából kifelé. Még csak a szomszéd asszonyoknak se szólnak át, hogy vigyázzon a csirkékre, vagy a kis kacsákra. Mi lehet ennek az oka? Ezt meg kell tudni valahon­nan, furdalt a kíváncsiság. * A danácsház közelébe érkeztünk, ahol egy néni furcsa megjegyzést tett a fürgén mozgó asszonyokra. — De jól megy ezeknek, akár a kofák, százával adják el a tojást, meg a baromfit a piacon, de hogy egy da­rabot is beadnának, azt már nem. — így megy ez napról-napra, most maguk is meggyőződhetnek róla, hogy igazat mondok. A néni elsietett, valamit még a tanácsról mondott, de azt nem lehetett érteni. Megálltunk a tanácsház verseny- táblája előtt, ahol bizony nem dicse kedhetünk vele, hogy valami jó ered ményt láttunk. Egy-.két beadást jól teljesítő neve hirdette, hogy vannak becsületes gazdák a faluban. Ahogy olvastuk a táblán a neveket, mind­járt arra a nénire gondoltam, kár, hogy a nevét nem jegyeztük meg, de biztosak voltunk abban, hogy az ő neve is méltó lenne a dicséret táblá­jára. A nap gyorsan emelkedett az égen, repültek az órák. Úgy 10 óra lehe­tett, amikor a forgalom szünetelt egy kissé az utcán, de nem sokáig, talán egy félóra, telhetett ed, amikor a házak kapui kinyíltak, és asszo­nyok, kisgyermekeikkel indultak az orvosi rendelő felé. — Csak nem be­teg a kicsi? — kérdeztük egy fiatal menyecskétől. Az mosolyogva vála­szolt: — Hál'istennek egészséges, csak oltásra viszem, mert minden kicsit beoltanak. A délutáni órákban sűrű felhők ereszkedtek a falu fölé, csakhamar vihar kerekedett, ami megáztatta a későre maradókat. A piacon az áruk elkeltek, egyetlen tojás és baromfi nem maradt, amit el ne adtak volna. Tehát van pénz, van minden, de van-e becsület? * Az egyik végjrehajtóbizotisági ülé­sen, ahol a tanácstagok is megjelen­tek, a tanács elnöke ezeket a szava­kat mondotta: — Nekünk tanácsta­goknak arra kell törekednünk, hogy visszaszerezzük a falu becsületét, — nem engedhetjük meg azt, hogy könnyelműségből, hanyagságból köz­ségünk utplsó helyen vergődjön a begyűjtésben. De, hogy ezt elérjük, ahhoz szükséges, hogy mi, tanácsta­gok példát mutassunk, mert így nem állhatunk ki a dolgozó parasztok elé, ha tanácstagjaink közül is 22 hátra­lékos van. A beszéd rövid volt, de velős. Elő­ször a maguk hibáját, úgy a másét. Eddig ez akadályozta a begyűjtést, ezenkívül más is. A begyűjtési ál- iandóbizottság tagjai sem mutattak mindenben példát. Maga.Győrfi Ru­dolf, a begyűjtési álLanűóbizottság el­nöke is április hónapban rendezte a még tavalyról fennmaradt hátralé­kát. Az I. negyedév lejárt és maga után hagyott 180 hátralékost, köztük olyanokat, is, akik tudatosan ,,nem ismerik a törvényt.'1 Nem ismerik, hogy a beadás kötelezettség, igenrö- vidlátóak. Nem látják azt a támoga­tást, amit az államtól kapnak. Nem látják a kultúrházat, az iskolát, mely az övéké is, ahol gyermekeik tanul­nák. A gépek nekik is dolgoznak, a műtrágya, a rézgálic az ő földjüket is termékenyíti. Ezit nagy örömmel fogadják, de amikor a beadásról hal­lanak, azt zaklatásnak veszik. * „A becsületet mégis meg kell tar­tani'1 — ezt gondolták a tanácsta­gok. A 32 hátralékosból másnap nyolcán rendezték tartozásukat, A többi ígéretet tett, hogy pár napon belül teljesíti. De mi lesz a 180 hát­ralékossal, azok hogyan teljesítik. — Ennek is megva-n a maga módja. A tanács vezetői és az állandóbizottság tagjai személyesen látogatják le a hátralékosokat és elbeszélgetnek ve­lük a beadás fontosságáról. — Van-e eredménye a beszélgetés­nek — megkérdeztük a tanácstitkár­tól. Ő így válaszolt: — Az első napi látogatásunk komoly eredményt ho­zott. A következő napon 3000 tojást gyűjtött be a begyűjtési megbízott. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy mindent megoldottunk. A tej- és baromfibeadás igein gyengén halad. Kakasdon van tej, tojás és ba­romfi bőségesen, csak olyan gazdák vannak kevesen, akik elsőnek tan1- ják állam iránti kötelezettségük tel­jesítését. Az ilyen gazdákat megve­tik azok a becsületes dolgozó panasz tok, akiknek az első az állam, de maguknak is jut bőségesen szabad­piacra. Az elmúlt évben Tolna megye köz­ségeinek többségében volt kisebb-na gyobb jégverés. Ez volt a kötelező biztosítás első éve. A gyors és pontos jégkárrendezési eljárásnak számos ■akadálya volt, amelyek igen megne­hezítették az Állami Biztosi.ó mun­káját. Ebben az évben olyan kár­rendezést kívánunk végrehajtani, amely kiküszöböli a múlt év hibáit. Ehhez az szükséges, hogy a párt- és tanácsszervek úgy, ahogy eddig, ha­tékony támogatást nyújtsanak az Állami Biztosító dolgozóinak, a káro­sult gazdák pedig azonnal jelentsék jégkárukat. A párt- és kormányhatározatok in­tézkednek afelől, hogy a dolgozó pa­rasztságnak nyújtott kedvezmények hogyan jutnak el falura az Állami Biztosítón keresztül. A kötelező biz­tosítás második évében 1954-ben kor­mányunk felemelte a jégbiztosítási normákat. Ebben az évbeli egyes nö vényeknél a tavalyi kártérítés több­szörösét fizeti az Állami Biztosító, változatlan díjfizetés mellett. Ahhoz, hogy' a jégkárosult tsz-ek és egyé­nileg dolgozó gazdák pontos és a felemelt normáknak megfelelő kárté­rítésben időben részesüljenek, első­sorban az szükséges, hogy mindenki fizesse be kötelező biztosítási díjtar­tozását, Ugyanis a kártérítést ab­ból a pénzből fizetik ki, ami a köte­lező biztosítási díjaikból összegyűlik. A kötelező biztosítási díj köztarto­zásnak minősülő és közadók mód­jára behajtható. A kötelező biztosí­tási díjtartozás kellő időben való kifizetése az adófizetési kötelezett­ségekhez hasonlóan — állampolgári kötelezettség. Pénzügyi kormányzatunk rendele­tileg szabályozta a jégkárrendezéssel kapcsolatos teendőket: 1. A károsult tsz-ek és egyénileg dolgozó gazdák öt napon belül kö­telesek jégkárukat a helyi tanács kijelölt dolgozójánál jelenteni. Aki öt napon belül nem jelenti jégkárát, nem részesülhet kártérítésben. Ajég kárbejelentést a tanács az új beadá­si könyvben igazolja, tehát a beadá­si könyvet a kárbejelentésnél át kell adni a tanács dolgozójának. 2. Jégkár esetén a tanácsok dob­szó, hangosbemondó útján felhívják az érdekelt gazdákat, hogy jégkáru­két jelentsék. Az így bejelentett jég­károkat a tanácsok 48 órán belül kötelesek táviratilag továbbítani az Állami Biztosító megyei fiókjának, Szekszárdra. 3. A tanácsok a kárbecs léshez szükséges adatokat az Állami Bizto­sító ákal rendelkezésre bocsátott be­tűrendes füzetben vezetni és a füzet következő rovatait pontosan kitölte­ni kötelesek: sorszám, név, lakcím, a jégverés helye (dűlő), a károsult növény fajtája és területe, a beadási könyv száma. 4. A kárfelvételi eljárás előtt a jégvert növényt kiszántani csak ha­tósági rendelkezésre szabad. 5. Az Állami Biztosító kárbecslője a kárfelvételi eljárást helyszínen cégzi. Ezen valamennyi károsult részt vehet, a helyi tanács kiküldött­jének jelen kell lenni. 6. A károsult termelőnek joga van a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 15 napon belül, a megál­lapított kárszázalék ellen felszólalni. Ha a károsult termelők, a tanács­szervek és az Állami Biztosító kár­becslői pontosan teljesítik a pénz­ügyminisztérium vonatkozó rendele­tében meghatározott kötelezettségü­ket, az 1951-es jégkárrendezés min­den nehézség nélkül meg fog tör­ténni. Kiss István Á. B. fiókvezető. Hogyan lehef csumizra és kölesre szállítási szerződést kötni Jelentés a tavaszi vetésről: A bonyhádi jdras a negyedik helyről az első helyre kerüli A járások közötti versenyben a bonyhádi járás a negyedik helyről az első helyre küzdötte fel magát 93.6 százalékos eredményével. — A bonyhádi járás tsz-ei és dolgozó pa­rasztjai a járási mezőgazdasági osz­tály irányításával a tavaszi kam­pányban igen jó munkát végeznek. A megye verseny-zászlaja is jelenleg a bonyhádi járás mezőgazdasági osz­tályának munkáját dicséri. A gyönki járás mezőgazdasági osz­tálya az első helyezésről a 30-i ér­tékelés alapján a második helyre ke- j rülit 93.1 százalékos eredményével, a gyönki járás igen veszélyezteti a bonyhádi járás elsőbbségét, mert 0.5 százalékkal vannak lemaradva. A harmadik helyen a szekszárdi járás áll 90.8 százalékos eredményé­vel, a legutóbbi értékelésnél is a har­madik helyen volt A tamási járás a jelen értékelés alapján egy hellyel feljebb került, ötödik helyről a negyedikre, 87.6 százalékos eredményével. A tamási járástól még többet vártunk, vagy legalább is annyit, mint a bonyhádi, vagy a gyönki járástól. Nem túlo­zzunk, ha azt mondjuk, hogy többet, mert nekik és paksi járásnak kelle­ne példamutatóan élenjárni, annál is inkább, mert a pártkongresszus .tiszteletére páros versenyt kötöttek. Az értékelés híven tükrözi a két járás párosversenyben elért eredmé­nyeit. A tamási járás 87.6 százalék­kal a negyedik helyen, a paksi járás 78 százalékkal a hatodik helyen áll. Szekszárd város az utolsó helyre került 72.1 százalékos eredményé­vel. Az eredmény azonban nagyobb, ahogy ezt a határszemlék bizonyítják — csak a városi tanács kevés gon­dot fordít a jelentésre. A minisztertanács 1048/1953/IX. 16. sz. határozata világosan kimond­ja, hogy melyik növényféleségnél kivel, milyen alapon lehet termelési, illetve szállítási szerződést kötni. Begyűjtési és ■ Földművelésügyi Minisztérium közös megállapodás alapján kölesre és csumizra csak a Tex-ményforgalmi Vállalattal lehet termelési, illetve szállítási szerződést kötni. Az említett két növénynél is — csak úgy mint a többi szerződéses növényeknél, — ebben a gazdaság' évben sokkal kedvezőbbek a terme­lési feltételek mint tavaly. Először is a-zzaj szemben, hogy tavaly a leszerződött terület összes termését köteles volt a termelő a szerződtető által megjelölt időpon'- ban a szerződ.letőnek leszállítani, ma csak 1 hold után 2 mázsát köteles leszállítani, a többit pedig szabad­piacod' értékesítheti. — Továbbá, amennyiben a szabadpiaci ár maga­sabb, mint a szerződésben megálla­pított átvételi ár, úgy a termelő meg kapja azt a különbözetet, ami a ke1- tő között van. Ezenkívül 10 százalé­kos felárt kap. Továbbá hatóságilag fémzárolt vetőmagot vásárolhat na­pi áron. Ezzel szemben a termelő­nek csupán area kell magát kötelez­ni, hogy betakarítás után azonnal, de legkésőbb november 15-ig a meg állapodott mennyiséget a Termény- forgalminak leszállítja. Az SZKP tapasztalataiból: Kapcsoljuk szorosan össze a politikai tömegnmnkát a kolhozok életével A SzKP Központi Bizottságának legutóbbi határozatai a pártszerve­zetek feladatává teszik, hogy poli­tikai munkájukat az eddiginél is jobban kapcsolják össze a minden­napi élettel. A tömegekhez, az álap- szervezetéknek a lehetőséget, hogy agitációs munkájukat minél konkré­tabbá tegyék. Eredményes politikai munkát vé­gez a koihozparasztság körében pél­dául az omszki terület marjanovi kerületében lévő Sztálin-kolhoz párt szervezete. A Sztálin-kolhoz a ke­rület egyik legnagyobb kolhoza, az alapszervezet negyvenhárom kommu nis Iából áll. A pártvezetőség úgy osztotta el a tagságot, hogy a termelőmunka min­den területén dolgozzanak, kommu­nisták. A pártszervezet népnevelő gárdá­ja 23 fő. Az alapszervezet vezetősé­ge hetenként tájékoztatja a népne­velőket s ellátja őket segédanyaggal a következő heti beszélgetésekhez. A népnevelők minden brigádban és állattenyésztőtelepen hetenként leg­alább egyszer csoportos beszélgeté­seket és hetenként kétszer kollek­tív újságolvasást tartanak. Az újság olvasások alkalmával a népnevelők felhívják a kolhozparasztok figyel­mét azokra az újságcikkekre, ame­lyeket egyéni, otthoni olvasásra ja­vasolnak. A kolhozparasztok egy része és különösen a nők otthoni elfoglaltsá­guk miatt gyakran nem vehetnék részt ezeken az összejöveteleken. A pártszervezet ezt a körülményt fi­gyelembevette, kibővítette a népne­velő hálózatot, hogy a népnevelők otthonukban is felkereshessék a kol­hozparasztokat. Minden brigádban és állattenyésztési telepen létesítet­tek vörös sarkot új könyvekkel és folyóiratokkal. Ezeken a helyeken előadásokat is tartanak. , A pártszervezet állandó figyelem­mel kíséri a politikai agitáció tar­talmát. A párttitkár és a vezetőségi tagok rendszeresen résztvesznek a csoportos beszélgetéseken és érdek­lődéssel hallgatják a kolhozparasz­tok hozzászólásait. A kívánságokat, javaslatokat megvitatják a vezető­ségi gyűléseken. Időnként egy-egy csoportos beszélgetés értékelését a taggyűlés napirendjére tűzik. Az alapszervezet vezetősége meg­bízta a népnevelőket, hogy az SzKP Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatokat is­mertessék az összes kolhozparasztok előtt, majd külön beszélgetéseket folytassanak a határozat minden egyes pontjáról. A vezetőség a hatá­rozat pontjaival kapcsolatban helyi adatokkal látta el a népnevelőket. A népnevelők tehát konkrétan vá­zolni tudták a kolhozparasztok előtt, miben marad le a gazdaság egy-egy ága a Központi Bizottság határoza­tában megjelölt követelményektől. Ugyanakkor ismertették a legjobb növénytermelő brigádok, fejőnők, ál­lattenyésztők munkamódszereit és a terület legjobb kolhozainak munká­ját. A pártvezetőség felhívta a nép­nevelőket, hogy a legnagyobb figye­lemmel hallgassák meg a kolhozpa­rasztok javaslatait és tanácsait, bí­ráló megjegyzéseit. Az elhangzott bírálatokat, felszól^lásoke/t vezető­ségi ülésen, taggyűlésen és a kolhoz­vezetőség ülésén is megvitatták. A Sztálin-kolhoz pártszervezete eredményesen alkalmazza az agitá­ciós munka egyéb eszközeit is. Na­ponta megjelenik „A bő termésért" című faliújság, amelyet több pél­dányban adnak ki, hogy jusson egy- egy példány a brigádoknak, az állat- tenyésztő telepeknek és nyáron a mezei szállásokra is. A faliújság ál­landóan tájékoztatja a kolhozparasz­tokat a mun.kaverse.ny állásáról,, az élenjáró kolhozparasztok eredmé­nyeiről s bírálja a hibákat. A párt- szervezet és a kolhozvezetőság fel­karolja a faliújság kezdeményezé­seit, gyorsan reagál a faliújság bí­rálataira. Mindez emeli az újság te­kintélyét és előmozdítja, hogy a fal: újság körül széleskörű aktívahálózat alakuljon ki. A Sztálin-kolhoz.példá­ját követve a terület sok kolhozá­ban, gépállomásán és szovhozában naponta rend Kérésén megjelenő faliújságokat bocsátanak ki. A kolhozparasztság körében vég­zett politikai munkában fontos he­lye van a falusi klubnak. A párt- szervezet tervet dolgozott ki, ame'y szerint a klubbán rendszeresen tar­tanait e’őadásokat politikai, társadal­mi és tudományos kérdésekről. Ezen kívül találkozásokat szerveznek élen járó kolhozparasztokkal. Egy alka­lommal például a kerület legjobb sertésgondózónőjét, J. V. Kovalje- vát hívták meg a Sztálin-kolhoz klubiába. A sertésgondozónő 19 éve dolgozik állattenyésztési telepen és 7.500 malacot nevelt fel ez alatt az idő alatt. Erre az alkalomra a klub­ban állattenyésztési könyv kiáll i List rendeztek, a kiállított könyvek több­sége a sertéstenyésztéssel foglalko­zott. Ezenkívül fényképkiállitást is rendeztek. „A sertéstenyésztés az állattenyésztés egyik jövedelmező ágazata" címmel. Kovaljeva elvtárs­nő beszámolt munkamódszeréről, majd a kolhoz zootechnikusa ismer­tette az állattenyésztés fejlesztésé­nek perspektíváit a Sztálin-kolhoz- ban. Mindkét beszámolót nagy érdek lődéssel hallgatták meg a kolhoz­parasztok. A pártszervezet a rádióközveti'.ést is felhasználja agitációs munkájú-* ban. A kolhoznak saját rádióköz­pontja van s minden házban van rádió. Bevezették a rádiót a klubba és öt vörös sarokba is. A pártveze­tésig idejekorán értesíti a falu la­kosságát arról, milyen fontos adáso­kat tartanak a közeljövőben. Az adások idején a legképzettebb nép­nevelők és propagandisták a klub­ban és a vörös sarokban tartózkod­nak, hogy válaszoljanak az adással kapcsolatban felmerült kérdésekre. A mezőgazdasági témájú adások meg» vitatásában szakemberek is részt­vesznek. A Sztálin-kolhoz pártszervezeté­nek jó politikai munkája megmutat­kozik a kolhoz gazdasági eredmé­nyeiben is. 1953-ban a kolhoz a ke- rület ben az elsők között fejezte be a mezőgazdasági munkát, az elsők között teljesítette beadását és ered­ményesen teljesítette állattenyésztés fejlesztési tervét. Az elmondottak megszokott, m;n- dennapi dolgok. De az ilyen minden­napi dolgok sokaságából tevődik össze az, amit mi a nagyszabású mezőgazdaság-fejlesztési terv gya­korlati megvalósításának nevezünk. A Sztálin-kolhoz pártszervezete azért ér el szép eredményeket, mert politikai munkájának középpontjá­ban mindig konkrét feladatok, a kol­hozélet mindennapi kérdései áila-* nak.

Next

/
Thumbnails
Contents