Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-08 / 108. szám
1954 MÁJUS 8 N A PLó 3 Jégkárbejelentésekkel kapcsolatom tudnivalók Harc a falu becsületéért • • • A kaUasdi tanácstagok a begyűjtés sikeréért Már a reggeli órákban hosszú sorokban indulnak a kaikasdi kocsik a szekszárdi piacra. Az autóbuszmegállónál is sokan vannak, kezükben kosarakkal. Nem sokat kell gondolkodni mi is lehet a kosarakban? A baromfiak hangos lármába keverednek, a tojások meg óvatosságra intik árulóikat. De gyorsan jönnek a kosaras asz- szonyok az utcából kifelé. Még csak a szomszéd asszonyoknak se szólnak át, hogy vigyázzon a csirkékre, vagy a kis kacsákra. Mi lehet ennek az oka? Ezt meg kell tudni valahonnan, furdalt a kíváncsiság. * A danácsház közelébe érkeztünk, ahol egy néni furcsa megjegyzést tett a fürgén mozgó asszonyokra. — De jól megy ezeknek, akár a kofák, százával adják el a tojást, meg a baromfit a piacon, de hogy egy darabot is beadnának, azt már nem. — így megy ez napról-napra, most maguk is meggyőződhetnek róla, hogy igazat mondok. A néni elsietett, valamit még a tanácsról mondott, de azt nem lehetett érteni. Megálltunk a tanácsház verseny- táblája előtt, ahol bizony nem dicse kedhetünk vele, hogy valami jó ered ményt láttunk. Egy-.két beadást jól teljesítő neve hirdette, hogy vannak becsületes gazdák a faluban. Ahogy olvastuk a táblán a neveket, mindjárt arra a nénire gondoltam, kár, hogy a nevét nem jegyeztük meg, de biztosak voltunk abban, hogy az ő neve is méltó lenne a dicséret táblájára. A nap gyorsan emelkedett az égen, repültek az órák. Úgy 10 óra lehetett, amikor a forgalom szünetelt egy kissé az utcán, de nem sokáig, talán egy félóra, telhetett ed, amikor a házak kapui kinyíltak, és asszonyok, kisgyermekeikkel indultak az orvosi rendelő felé. — Csak nem beteg a kicsi? — kérdeztük egy fiatal menyecskétől. Az mosolyogva válaszolt: — Hál'istennek egészséges, csak oltásra viszem, mert minden kicsit beoltanak. A délutáni órákban sűrű felhők ereszkedtek a falu fölé, csakhamar vihar kerekedett, ami megáztatta a későre maradókat. A piacon az áruk elkeltek, egyetlen tojás és baromfi nem maradt, amit el ne adtak volna. Tehát van pénz, van minden, de van-e becsület? * Az egyik végjrehajtóbizotisági ülésen, ahol a tanácstagok is megjelentek, a tanács elnöke ezeket a szavakat mondotta: — Nekünk tanácstagoknak arra kell törekednünk, hogy visszaszerezzük a falu becsületét, — nem engedhetjük meg azt, hogy könnyelműségből, hanyagságból községünk utplsó helyen vergődjön a begyűjtésben. De, hogy ezt elérjük, ahhoz szükséges, hogy mi, tanácstagok példát mutassunk, mert így nem állhatunk ki a dolgozó parasztok elé, ha tanácstagjaink közül is 22 hátralékos van. A beszéd rövid volt, de velős. Először a maguk hibáját, úgy a másét. Eddig ez akadályozta a begyűjtést, ezenkívül más is. A begyűjtési ál- iandóbizottság tagjai sem mutattak mindenben példát. Maga.Győrfi Rudolf, a begyűjtési álLanűóbizottság elnöke is április hónapban rendezte a még tavalyról fennmaradt hátralékát. Az I. negyedév lejárt és maga után hagyott 180 hátralékost, köztük olyanokat, is, akik tudatosan ,,nem ismerik a törvényt.'1 Nem ismerik, hogy a beadás kötelezettség, igenrö- vidlátóak. Nem látják azt a támogatást, amit az államtól kapnak. Nem látják a kultúrházat, az iskolát, mely az övéké is, ahol gyermekeik tanulnák. A gépek nekik is dolgoznak, a műtrágya, a rézgálic az ő földjüket is termékenyíti. Ezit nagy örömmel fogadják, de amikor a beadásról hallanak, azt zaklatásnak veszik. * „A becsületet mégis meg kell tartani'1 — ezt gondolták a tanácstagok. A 32 hátralékosból másnap nyolcán rendezték tartozásukat, A többi ígéretet tett, hogy pár napon belül teljesíti. De mi lesz a 180 hátralékossal, azok hogyan teljesítik. — Ennek is megva-n a maga módja. A tanács vezetői és az állandóbizottság tagjai személyesen látogatják le a hátralékosokat és elbeszélgetnek velük a beadás fontosságáról. — Van-e eredménye a beszélgetésnek — megkérdeztük a tanácstitkártól. Ő így válaszolt: — Az első napi látogatásunk komoly eredményt hozott. A következő napon 3000 tojást gyűjtött be a begyűjtési megbízott. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy mindent megoldottunk. A tej- és baromfibeadás igein gyengén halad. Kakasdon van tej, tojás és baromfi bőségesen, csak olyan gazdák vannak kevesen, akik elsőnek tan1- ják állam iránti kötelezettségük teljesítését. Az ilyen gazdákat megvetik azok a becsületes dolgozó panasz tok, akiknek az első az állam, de maguknak is jut bőségesen szabadpiacra. Az elmúlt évben Tolna megye községeinek többségében volt kisebb-na gyobb jégverés. Ez volt a kötelező biztosítás első éve. A gyors és pontos jégkárrendezési eljárásnak számos ■akadálya volt, amelyek igen megnehezítették az Állami Biztosi.ó munkáját. Ebben az évben olyan kárrendezést kívánunk végrehajtani, amely kiküszöböli a múlt év hibáit. Ehhez az szükséges, hogy a párt- és tanácsszervek úgy, ahogy eddig, hatékony támogatást nyújtsanak az Állami Biztosító dolgozóinak, a károsult gazdák pedig azonnal jelentsék jégkárukat. A párt- és kormányhatározatok intézkednek afelől, hogy a dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények hogyan jutnak el falura az Állami Biztosítón keresztül. A kötelező biztosítás második évében 1954-ben kormányunk felemelte a jégbiztosítási normákat. Ebben az évbeli egyes nö vényeknél a tavalyi kártérítés többszörösét fizeti az Állami Biztosító, változatlan díjfizetés mellett. Ahhoz, hogy' a jégkárosult tsz-ek és egyénileg dolgozó gazdák pontos és a felemelt normáknak megfelelő kártérítésben időben részesüljenek, elsősorban az szükséges, hogy mindenki fizesse be kötelező biztosítási díjtartozását, Ugyanis a kártérítést abból a pénzből fizetik ki, ami a kötelező biztosítási díjaikból összegyűlik. A kötelező biztosítási díj köztartozásnak minősülő és közadók módjára behajtható. A kötelező biztosítási díjtartozás kellő időben való kifizetése az adófizetési kötelezettségekhez hasonlóan — állampolgári kötelezettség. Pénzügyi kormányzatunk rendeletileg szabályozta a jégkárrendezéssel kapcsolatos teendőket: 1. A károsult tsz-ek és egyénileg dolgozó gazdák öt napon belül kötelesek jégkárukat a helyi tanács kijelölt dolgozójánál jelenteni. Aki öt napon belül nem jelenti jégkárát, nem részesülhet kártérítésben. Ajég kárbejelentést a tanács az új beadási könyvben igazolja, tehát a beadási könyvet a kárbejelentésnél át kell adni a tanács dolgozójának. 2. Jégkár esetén a tanácsok dobszó, hangosbemondó útján felhívják az érdekelt gazdákat, hogy jégkárukét jelentsék. Az így bejelentett jégkárokat a tanácsok 48 órán belül kötelesek táviratilag továbbítani az Állami Biztosító megyei fiókjának, Szekszárdra. 3. A tanácsok a kárbecs léshez szükséges adatokat az Állami Biztosító ákal rendelkezésre bocsátott betűrendes füzetben vezetni és a füzet következő rovatait pontosan kitölteni kötelesek: sorszám, név, lakcím, a jégverés helye (dűlő), a károsult növény fajtája és területe, a beadási könyv száma. 4. A kárfelvételi eljárás előtt a jégvert növényt kiszántani csak hatósági rendelkezésre szabad. 5. Az Állami Biztosító kárbecslője a kárfelvételi eljárást helyszínen cégzi. Ezen valamennyi károsult részt vehet, a helyi tanács kiküldöttjének jelen kell lenni. 6. A károsult termelőnek joga van a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 15 napon belül, a megállapított kárszázalék ellen felszólalni. Ha a károsult termelők, a tanácsszervek és az Állami Biztosító kárbecslői pontosan teljesítik a pénzügyminisztérium vonatkozó rendeletében meghatározott kötelezettségüket, az 1951-es jégkárrendezés minden nehézség nélkül meg fog történni. Kiss István Á. B. fiókvezető. Hogyan lehef csumizra és kölesre szállítási szerződést kötni Jelentés a tavaszi vetésről: A bonyhádi jdras a negyedik helyről az első helyre kerüli A járások közötti versenyben a bonyhádi járás a negyedik helyről az első helyre küzdötte fel magát 93.6 százalékos eredményével. — A bonyhádi járás tsz-ei és dolgozó parasztjai a járási mezőgazdasági osztály irányításával a tavaszi kampányban igen jó munkát végeznek. A megye verseny-zászlaja is jelenleg a bonyhádi járás mezőgazdasági osztályának munkáját dicséri. A gyönki járás mezőgazdasági osztálya az első helyezésről a 30-i értékelés alapján a második helyre ke- j rülit 93.1 százalékos eredményével, a gyönki járás igen veszélyezteti a bonyhádi járás elsőbbségét, mert 0.5 százalékkal vannak lemaradva. A harmadik helyen a szekszárdi járás áll 90.8 százalékos eredményével, a legutóbbi értékelésnél is a harmadik helyen volt A tamási járás a jelen értékelés alapján egy hellyel feljebb került, ötödik helyről a negyedikre, 87.6 százalékos eredményével. A tamási járástól még többet vártunk, vagy legalább is annyit, mint a bonyhádi, vagy a gyönki járástól. Nem túlozzunk, ha azt mondjuk, hogy többet, mert nekik és paksi járásnak kellene példamutatóan élenjárni, annál is inkább, mert a pártkongresszus .tiszteletére páros versenyt kötöttek. Az értékelés híven tükrözi a két járás párosversenyben elért eredményeit. A tamási járás 87.6 százalékkal a negyedik helyen, a paksi járás 78 százalékkal a hatodik helyen áll. Szekszárd város az utolsó helyre került 72.1 százalékos eredményével. Az eredmény azonban nagyobb, ahogy ezt a határszemlék bizonyítják — csak a városi tanács kevés gondot fordít a jelentésre. A minisztertanács 1048/1953/IX. 16. sz. határozata világosan kimondja, hogy melyik növényféleségnél kivel, milyen alapon lehet termelési, illetve szállítási szerződést kötni. Begyűjtési és ■ Földművelésügyi Minisztérium közös megállapodás alapján kölesre és csumizra csak a Tex-ményforgalmi Vállalattal lehet termelési, illetve szállítási szerződést kötni. Az említett két növénynél is — csak úgy mint a többi szerződéses növényeknél, — ebben a gazdaság' évben sokkal kedvezőbbek a termelési feltételek mint tavaly. Először is a-zzaj szemben, hogy tavaly a leszerződött terület összes termését köteles volt a termelő a szerződtető által megjelölt időpon'- ban a szerződ.letőnek leszállítani, ma csak 1 hold után 2 mázsát köteles leszállítani, a többit pedig szabadpiacod' értékesítheti. — Továbbá, amennyiben a szabadpiaci ár magasabb, mint a szerződésben megállapított átvételi ár, úgy a termelő meg kapja azt a különbözetet, ami a ke1- tő között van. Ezenkívül 10 százalékos felárt kap. Továbbá hatóságilag fémzárolt vetőmagot vásárolhat napi áron. Ezzel szemben a termelőnek csupán area kell magát kötelezni, hogy betakarítás után azonnal, de legkésőbb november 15-ig a meg állapodott mennyiséget a Termény- forgalminak leszállítja. Az SZKP tapasztalataiból: Kapcsoljuk szorosan össze a politikai tömegnmnkát a kolhozok életével A SzKP Központi Bizottságának legutóbbi határozatai a pártszervezetek feladatává teszik, hogy politikai munkájukat az eddiginél is jobban kapcsolják össze a mindennapi élettel. A tömegekhez, az álap- szervezetéknek a lehetőséget, hogy agitációs munkájukat minél konkrétabbá tegyék. Eredményes politikai munkát végez a koihozparasztság körében például az omszki terület marjanovi kerületében lévő Sztálin-kolhoz párt szervezete. A Sztálin-kolhoz a kerület egyik legnagyobb kolhoza, az alapszervezet negyvenhárom kommu nis Iából áll. A pártvezetőség úgy osztotta el a tagságot, hogy a termelőmunka minden területén dolgozzanak, kommunisták. A pártszervezet népnevelő gárdája 23 fő. Az alapszervezet vezetősége hetenként tájékoztatja a népnevelőket s ellátja őket segédanyaggal a következő heti beszélgetésekhez. A népnevelők minden brigádban és állattenyésztőtelepen hetenként legalább egyszer csoportos beszélgetéseket és hetenként kétszer kollektív újságolvasást tartanak. Az újság olvasások alkalmával a népnevelők felhívják a kolhozparasztok figyelmét azokra az újságcikkekre, amelyeket egyéni, otthoni olvasásra javasolnak. A kolhozparasztok egy része és különösen a nők otthoni elfoglaltságuk miatt gyakran nem vehetnék részt ezeken az összejöveteleken. A pártszervezet ezt a körülményt figyelembevette, kibővítette a népnevelő hálózatot, hogy a népnevelők otthonukban is felkereshessék a kolhozparasztokat. Minden brigádban és állattenyésztési telepen létesítettek vörös sarkot új könyvekkel és folyóiratokkal. Ezeken a helyeken előadásokat is tartanak. , A pártszervezet állandó figyelemmel kíséri a politikai agitáció tartalmát. A párttitkár és a vezetőségi tagok rendszeresen résztvesznek a csoportos beszélgetéseken és érdeklődéssel hallgatják a kolhozparasztok hozzászólásait. A kívánságokat, javaslatokat megvitatják a vezetőségi gyűléseken. Időnként egy-egy csoportos beszélgetés értékelését a taggyűlés napirendjére tűzik. Az alapszervezet vezetősége megbízta a népnevelőket, hogy az SzKP Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatokat ismertessék az összes kolhozparasztok előtt, majd külön beszélgetéseket folytassanak a határozat minden egyes pontjáról. A vezetőség a határozat pontjaival kapcsolatban helyi adatokkal látta el a népnevelőket. A népnevelők tehát konkrétan vázolni tudták a kolhozparasztok előtt, miben marad le a gazdaság egy-egy ága a Központi Bizottság határozatában megjelölt követelményektől. Ugyanakkor ismertették a legjobb növénytermelő brigádok, fejőnők, állattenyésztők munkamódszereit és a terület legjobb kolhozainak munkáját. A pártvezetőség felhívta a népnevelőket, hogy a legnagyobb figyelemmel hallgassák meg a kolhozparasztok javaslatait és tanácsait, bíráló megjegyzéseit. Az elhangzott bírálatokat, felszól^lásoke/t vezetőségi ülésen, taggyűlésen és a kolhozvezetőség ülésén is megvitatták. A Sztálin-kolhoz pártszervezete eredményesen alkalmazza az agitációs munka egyéb eszközeit is. Naponta megjelenik „A bő termésért" című faliújság, amelyet több példányban adnak ki, hogy jusson egy- egy példány a brigádoknak, az állat- tenyésztő telepeknek és nyáron a mezei szállásokra is. A faliújság állandóan tájékoztatja a kolhozparasztokat a mun.kaverse.ny állásáról,, az élenjáró kolhozparasztok eredményeiről s bírálja a hibákat. A párt- szervezet és a kolhozvezetőság felkarolja a faliújság kezdeményezéseit, gyorsan reagál a faliújság bírálataira. Mindez emeli az újság tekintélyét és előmozdítja, hogy a fal: újság körül széleskörű aktívahálózat alakuljon ki. A Sztálin-kolhoz.példáját követve a terület sok kolhozában, gépállomásán és szovhozában naponta rend Kérésén megjelenő faliújságokat bocsátanak ki. A kolhozparasztság körében végzett politikai munkában fontos helye van a falusi klubnak. A párt- szervezet tervet dolgozott ki, ame'y szerint a klubbán rendszeresen tartanait e’őadásokat politikai, társadalmi és tudományos kérdésekről. Ezen kívül találkozásokat szerveznek élen járó kolhozparasztokkal. Egy alkalommal például a kerület legjobb sertésgondózónőjét, J. V. Kovalje- vát hívták meg a Sztálin-kolhoz klubiába. A sertésgondozónő 19 éve dolgozik állattenyésztési telepen és 7.500 malacot nevelt fel ez alatt az idő alatt. Erre az alkalomra a klubban állattenyésztési könyv kiáll i List rendeztek, a kiállított könyvek többsége a sertéstenyésztéssel foglalkozott. Ezenkívül fényképkiállitást is rendeztek. „A sertéstenyésztés az állattenyésztés egyik jövedelmező ágazata" címmel. Kovaljeva elvtársnő beszámolt munkamódszeréről, majd a kolhoz zootechnikusa ismertette az állattenyésztés fejlesztésének perspektíváit a Sztálin-kolhoz- ban. Mindkét beszámolót nagy érdek lődéssel hallgatták meg a kolhozparasztok. A pártszervezet a rádióközveti'.ést is felhasználja agitációs munkájú-* ban. A kolhoznak saját rádióközpontja van s minden házban van rádió. Bevezették a rádiót a klubba és öt vörös sarokba is. A pártvezetésig idejekorán értesíti a falu lakosságát arról, milyen fontos adásokat tartanak a közeljövőben. Az adások idején a legképzettebb népnevelők és propagandisták a klubban és a vörös sarokban tartózkodnak, hogy válaszoljanak az adással kapcsolatban felmerült kérdésekre. A mezőgazdasági témájú adások meg» vitatásában szakemberek is résztvesznek. A Sztálin-kolhoz pártszervezetének jó politikai munkája megmutatkozik a kolhoz gazdasági eredményeiben is. 1953-ban a kolhoz a ke- rület ben az elsők között fejezte be a mezőgazdasági munkát, az elsők között teljesítette beadását és eredményesen teljesítette állattenyésztés fejlesztési tervét. Az elmondottak megszokott, m;n- dennapi dolgok. De az ilyen mindennapi dolgok sokaságából tevődik össze az, amit mi a nagyszabású mezőgazdaság-fejlesztési terv gyakorlati megvalósításának nevezünk. A Sztálin-kolhoz pártszervezete azért ér el szép eredményeket, mert politikai munkájának középpontjában mindig konkrét feladatok, a kolhozélet mindennapi kérdései áila-* nak.
