Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
1954 MA JUS 7 NAPLÓ 5 Gyöpkönybe» minden sürgős \ísgydopogon mindennel ráérnek Két községi tanács munkájáról PÁR1 ÉS PÁRTÉP1TÉS * Következetesebb harcot a dolgozókról való gondoskodás terén a mözsi gépállomáson Hulláim/is dombok alján kis község. Otthm senki nincs, mindenki a földeken dolgozik. Györkönyön most minden /iürgős. Áz olk ér.hető, versenyt akarnak nyerni: ez a feltett szándékuk a györkonyieknek. A györkönyiek már eddig is sokat tettjek a kongresszusi verseny győzelméért, mert náluk is ott van a megyei pártbizottság kongresszusi zászlaja. Ott őrzik a tanácsnál, úgy vigyáznak rá, minit a két szemükre, mert mär többször kijelentették: „Ezzel a kongresszus napjáig, utána még tovább, mi györkönyiek akarunk büszkéííkedni.“ A kora reggeli órákban egy kis csoport gyülekezik a tanácsháza előtt. Besse Sándor élenjáró dolgozó paraszt, a termelési bizottság elnöke kíváncsian méri végig tekintetét a gyülekezőkön és a későnjövő agro- nómust; megáridálja, mondván: — „Most nincs vesztegetni való idő, most minden sürgős.“ Hogy ennek a termelési bizottság elnöknek mennyire - igaza van, azt magúk a tények bizonyítják. Most már igazán és fékezhetetlenül beköszöntött a tavasz a maga ezer színben pompázó gyönyörűségében, ezreket és tízezreket szólít ma sürgős munkára a természet. A földből most kibújó kicsi répa életért „sóvárog", szabadulni akar a gyomoktól, minél előbb el akarja érni, hogy lomibJeveie is kihajtson, teljes erővel fejlődhessen. A kukoricavetés- sei sic lehet késni. A györkönyiek úgy mondják most a késlekedőknek: „minden munka nélkül töltött perc sárba ejtett kukoricacső, az ablakon kidobott forint.“ Nagyon jól mondják. Arra gondolnak, hogy a későn vetett kukorica kevesebbet terem és most még ideje meggátolni, hogy egyetlen kukoricacsővel is kevesebb teremjen. Ezért sietteti Besse Sándor gazdatársait és a bizottság tagjait. Ők ha- tájrszemlére mennek. LeeUenőrzik, hogy milyen a határ és ha netán akaqna még gazdátlan föld, vag;y olyan, amelyik nincs megmunkálva, akkor megkeresik annak gazdáját, elbeszélgetnek vele, megkérdezik, mi a szándéka. Neki is elmondják: — „Nincs vesztegetni való idő, minden sürgős." Ezt Györkönyben mindenki tudja, mert idejében megszántottak, elvetettek, csaknem minden talpalatnyi földet. A község mintegy 1500 holdat- kitevő szántóterületéből, csupán lf> hold olyan területet talált a tanács, amit május 1-ig nem műveltek meg. De azért mondta Besse Sándor a határszemle bizottyágnak, hogy sietni kell ezt a 16 holdat is egy percnyi késedelem nélkül meg .kell művelni, halaszthatatlanul el kell vetni a még hátralévő kukoricát, mer: ez is, meg az is f:,árba ejtett kukoricacső, az ablakon, kidobott forint. Lakatos István elvtárs, /a begyűjtési csoport vezetője idegesen járfei- alá a tkikár irodájában és igen gyak ran megkérdi: „Nem jielenfkezett még Paks 15-ös? Úgy látí zik ők ráérnek, dehót nekünk sürgős." Tóth Gyuláné a pénzügyi előadó egy aláírással zavarja a tanácstitkárt, aki megkérdi tőle: „Talán imagának is sürgős?" Bizony neki is sürgős. Ő is azt akarja, hogy minél előbb meg tudják a járásnál is, meg a megyénél is, hogy a györkönyi dolgozó parasztoknak egy fillér adbhátralékjuk nincs, sőt előre van nak az adófizetéssel. Közben bejelentkezik a hívott szám; a járási begyűjtési hivatal. — Lakatos elvtárs jeletnrti, hogy a lejárt 4 hónapban tojásból 98.1, baromfiból 118.3, vágómarhából 142 százalékra teljesítette tervet a község és — amit mindemé.! boldogabban mond, — 192 gazda tett vállalást a kongresszus tiszteletire — 185 már Olvasd a Társadalmi Szemle . minden számát. Elméleti fejiőőiéjsedet segíti élőt teljesítette adott szavát. A györkönyi pártszervezetnek és a tanácsnak ez «igazán becsületére válik, de azt sem árt megemlíteni': a tanácstagoknak is nagy részük van a/bban, hogy jelenleg Györkönyön őr zik a megyei pártbizottság kongresz szusi zászlaját. Az 51 tanácstag — Buják Emil kivételével — legelsőnek A községi tanács mezőgazdasági előadója, Balogh István elvtárs május 4-én határszemlére készült. De közben „sürgős“ pártmunikája akadt és elkéretözölt. Ez volt az egyiik ok, a másik a legalapvetőbb pedig az, hogy nem kaptak kocsit, amivel a határiba menték volna és így a ha-. társ zehr le megint elmaradt. Megint egy nap tétlenséggel múlt el Ezt a drága időt Vágány József, a paksi járási tanács egyik agronómusa is tétlenséggel töltötte Nagydorogon, mondván azért: „A tanács nem tudott szerezni egy fogatot.“ Pedig, hogy mennyire szükség volna Nagydorogon is olyan légkört teremteni, hogy minden sürgős, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint maga a határ. Minden tizedik hold föld még szántatlan, vagy éppen vetetten. Egyébként ezt maga a tanácselnök, Vince elvtárs is tudja. Nem éppen legnagyobb megelégedéssel mondogatta, hogy „a határszemle-bizoítság eigy nap mintegy 50 hold olyan földet talált, ami nincs megmunkálva." De komoly sikerre számíthat a szem- liebizottság még az elkövetkezendő időben is, mert a község keleti határában egy nap kevés kereséssel mégegyszer ennyi megműveletlen föl det is fog -találni. Ha a községi tanács egyes vezetőin fogna az átok, akkor már egész biztosan nem tanácsfunkcionáriusok lennének. Bizonyára nem nyilatkozik elismerően a tanácsról az az 50 dolgozó paraszt, aki szántani, vagy éppen vetni akarja a bérbe vett tartalékterületet, közben már fel van szántva, és igen sok már el is van vetve. Tudniillik valami „hiba csúszott itt be.“ A nagy buzgóságban egy darab földet két dolgozónak is bérbe adott a tanács, illetve a földrendező bizottság elnöke, s most mit sem törődve saját hibájukkal, helyükbe várják a dolgozó parasztokat, hogy elintéződjenek ezek az igen bonyolult problémák. Gondolják a tanács vezetői: ezzel is ráérnek, ez se sürgős... Amikor az ember kezébe veszi, alapozza a Szabad Nép legfrissebb számát, nyomban az ragadja meg a figyelmet, hogy az ország minden tett eleget állam iránti kötelezettségének, s felosztották maguk köizött a községet. Minden tanácstagnak 16 dolgozó paraszt jutott, akihez rendszeresen eljártak elbeszélgetni, versenybe szólították őke'., igen sokszor elmondták: „Vesztegetni való idő nincs, minden sürgős!“ részében soha nem látott lelkesedés- •sel, szocialista munkaversennyel készülnek, az ipari munkásak csakúgy, mint a mezőgazdaság dolgozói a III. pártkongresszusra. És amikor az ember elé tárul a nagydorogi kép, azt kell tudomásulvennie, hogy itt semmi sem sürgős, senki sem töri magát azon, hogy a párt III. kongresszusának napjáig letörlessze a község azt a 185 ezer forint adóhátralékát, mellyel a lejárt 4 hónapban adósa maradt a nép államának. Senki sem töri magát azon, hogy a tej-, tojás- baromfi-, vágómarha- és sertésbeadásnál mutatkozó szégyenteljes lemaradást pótolják. Ez tehát arra vall, hogy Nagydorogon semmi sem sürgős, mindennel ráérnek. Tavaly arra hivatkoztak Nagydorogon, hogy Gyuricza a volt tanácselnök, az az oka mindennek. Annak ,s, hogy a dolgozó parasztok közül sokan adósai a nép államának. Annak is, hogy a becsületes dolgozó parasztok közül senki sem akar segíteni a tanácsnak és a pártszervezetnek, sem a versenyszervezésben, sem egyéb feladatokra való mozgósításban. Gyuriczá'i igen helyesen leváltották a tanácselnöki tisztségéről, de bizony a helyzet e tekintetben semmivel sem jobb, mint tavaly ilyenkor. És hogy miért? —erre Nagydorogon senki sem tud magyarázatot adni. A tanácselnök, Vince elvtárs nem tudja megmagyarázni, hogy Máté Ferenc, a termelési bizottság elnöke miért nem hajlandó a tanáccsal együtt dolgozni, miért nem hajlandó a tanács egyik, vagy másik hivatalos megbeszélésén résztvenni. Ez pedig nem véletlen. És még a legjobb akarattal sem lehet azt mondani, hogy nem sürgős ennek „kiderítése." Nem tudja, megmagyarázni sem a pártszervezet titkára, sem a községi tanács vezetője, hogy miért nincs Nagydorogon élő, eleven kongresz- szusi verseny. Miért nem érdekli a dolgozó parasztokat, hogy hol állnak járási, vagy akár megyei viszonylatban. Úgy látszik a 'nagydorogi vezetők mindennek ellenére meg vannak elégedve önmagukkal. Úgy vélik mindennel ráérnek. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres megvalósítása különösen nagy feladatokat ró gépállomásainkra. Fontos szerepet töltenek be mezőgazdaságunkban. Felelősek a termelés fellendítéséért, termelőszövetkezeleink fejlődéséért csakúgy, mint az egyéni gazdák termeléséért. A tengeren a hajós nem tud meglenni iránytű nélkül, traktorosaink sem tudnak eredménnyel dolgozni a mezőn, ha nem kapják meg rendszeresen pártunk útmutatását. Éppen ezért a felelősség legnagyobb súllyal gépállomásaink pártszervezeteire hárul, — mégpedig olyan ' formában; hogy a technikai feladatok megoldására való mozgósítást első sorban a politikai munka színvonalának emelésében érjék el. A mözsi gépállomás pártszervezetének vezetősége is ennek szellemében igyekezett dolgozni, nagyon jól tudták, hogy az egyénileg dolgozó parasztok fokozottabb segítése mel lett egyik legfontosabb feladatuk erő teljesen bekapcsolódni a termelőszövetkezetek megerősítéséért vívott harcba. Vezetőségi ülésen, majd ezt követően taggyűlésen beszélték meg a kommunistákkal, hogy mit is kell tenniök ezen a területen. Legfontosabb tapasztalatként azt szűrték le, hogy a kommunistáknak kell elsősorban példamutató munkát végez- niiök a vállalások a tervek, mind minőségi, mind mennyiségi teljesítése terén. A kongresszusi verseny még csak növelte a lendületet, a lelkesedést, Itt is elsősorban a kommunisták mutattak jó példát. Kardos László elvtárs például a kongresszus tiszteletére 120 százalékos tervteljesítést vállalt, s már eddig is 140 százalékot' teljesített. — Farkas Ferenc elvtárs brigádjával 120.2 százalékra teljesítette tervét. De ugyanígy sorolhatnánk V a s s Imre elvtársat és a többieket. A jó példa természetesen mindig ragadós, így történt ez itt is. A párlonkívü- Liek is, mint például Szabadi Kálmán, aki a kongresszus tiszteletére tavaszi tervét 145 százallékra vállalta túlteljesíteni és 266 százalékos eredményt ért' el. t Az eddigiekből tehát az látszik, hogy a mözsi gépállomás is rendelkezik azokkal a lehetőségekkel, amelyeknek eredményeképpen fontos sze repüket eredményesen betölthótik. A tapasztalat azt mutatja, hogy valami mégsincs rendben a gépállomáson, mivel a megye gépállomásai között csak a hetedik-nyolcadik helyet foglalja el. A hozzájuk tartozó 15 termelőszövetkezet közül háromnál még csak résziben végezték el a kukoricavetést. A kommunisták példamutatása,. mint azt a fentiekből is láthatjuk, nem hiányzik. A felvilágosító, népnevelőmunkánál már annál több a hiba. Ennek oka az, hogy á pártszervezet vezetősége a nagy munkák közepette bizonyos mértékben elhanyagolta a gépállomás területén a traktorosok nevelésének egyik legfontosabb eszközét, a politikai oktatást. Már eddig is például két előadással vannak elmaradva az oktatásnál. A traktorosok közvetlenül résztvesznek a termés növeléséért folyó harcban, s nagyon sok múlik azon, miként végzik el munkájukat. A politikai oktatás nagy segítség ahhoz, hogy a traktorosok ne csak a gépekkel, hanem meggyőző érvelésükkel, kezdeményezésükkel a helyszínen tudjanak gyökeres fordulatot teremteni a mun- kában. A másik súlyos hiba az, hogy a pártszervezet vezetősége nem eléggé következetesen harcolt azért, hogy a traktorosok közvetlen élet- és munkakörülményei tovább javuljanak. Még mindig nincsenek rendben a brigádszállások. Az ekörül meglévő huzavona,, pedig nagymértékben befolyásolhatja a traktorosok mut’kakedvét, teljesítőképességét. A pártszervezetnek e fontos probléma megoldásába jobban el kell mélyülnie. A gépállomáson tapasztalható jelek is ezt mutatják. Egyedül a faddi Búzakalász termelőszövetkezetben a Farkas-brigád szállása van rendben. Az eredmény, amit már fent is említettünk áz, hogy 714 hóid helyett 854 normálholdat teljesített a brigád. A dolgozókról való gondoskodás, tehát nemcsak azért fontos, mert ezt a párt- és kormány határozata előírják, hanem azért, mert e rendelkezések a dolgozók jó étének emelése érdekében jöttek létre, s nyomukban a nagyobb teljesítmények, egyre szebb eredméM nyék születnek. Természetesen hiba volna, ha csak a pártszervezet hibáit vennénk figyelembe. s szó nélkül elmennénk a ;árási pártbizottság, a járási tanács felelőssége mellett. A járási pártbizottság eddig bizony igen kevés segítséget adott a mözsi gépállomás pártszervezetének. Most ar-< ra van szükség, hogy konkrét, hely- s/ir.i segítséget kapjon a pártszervezet. A járási tanácá részéről is gyakorlati segítségre van szükség, a pihenők, a mosdóhelyiségek, s a többi, a traktorosok jólétét, munka- kndületének növekedését biztosító eszközök, létesítmények megvalósításában. Mindezek figyelembevételével a mözsi gépállomáson is minden feltétele megvan annak, hogy a párt- szervezet irányításával rövid időn beiül a legjobbak közé küzdhessék fel magukat. Nagydorogon más a helyzet— Itt mindennel ráérnek A pontos adófizetés mindannyiunk érdeke és kötelessége Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata és annak alapján kidolgozott kormányprogramul végrehajtása során naipról-napra emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Kormányunk mind több beruházást fordít arra, hogy az ország dolgozói könnyebben, szebben, jobban éljenek. • A kormányprograimm megvalósításához, a dolgozó nép életszínvonalának állandó . emeléséhez, s hogy ipari üzemeink, gyáraink, mind több iparcikket adjanak — ahhoz a falu dolgozóinak is hozzá kell járulniok. A falu dolgozóira a kormányprogramul megvalósításában az a feladat hárul, hogy mind többet termeljenek és emellett maradéktalanul, határidőre teljesítsék állammal szembeni kötelezettségüket mind a begyűjtés, mind az adófizetés terén'. Az adófizetés minden állampolgárnak hazafias és törvényes kötelessége, emellett elsőrendű -érdeke is. Pontos adófizetés . esetén tudjuk csak megvalósítani a kormányprog- ramm célkitűzéseit. Érdeke minden adózónak a pontos adófizetés azért is, mert hiszen az adóba befizetett összeg visszatérül különböző beruházásokban, új iskolákban, kórházakban, mezőgazdasági gépekben, iparcikkekben. A pontos adófizetés, az állam iránti kötelezettségek teljesítése nélkül szocializmust építeni nem lehet! Megyénk dolgozói mind nagyobb számban értik meg, hogy a rendszeres, pontos adófizetés valameny- nyiünk érdeke, állampolgári kötelesség. Megyénk adózói közül már több ezren tettek felajánlást pártunk III. kongresszusa tiszteletére, amelyben vállalták adófizetési kötelezettségük nek határidő . előtti teljesítését. Joó Sándor, tanácstag és Gyöngyösi János, Baka János, Németh Ferenc, Fehéri János szekszárdi, Kául Róbert mázai, Rátái József kistormási, Damai István, Kutai György és ifj. Suhola Péter szakadáti .dolgozó parasztok félévi adójukat március hóban teljesítették. Szonner János és Tokodi András váraljai, Sándor Ferenc kistormási, Müller János, Horgos István belecs- kai, Kispál István, Vida József, özvegy Révész Antalné és özv. Gál Ferenc dunaföldvári dolgozó parasztok a pontos adófizetésben élenjárnak, adójukat rendszeresen, havonta az esedékességkor fizetik be. Adót fizetni azonban nemcsak azért kell, mert az minden adózónak egyéni érdeke, hanem azért is, mert az minden állampolgárnak törvényes kötelessége is. Mégis vannak, akik adósai maradnak népi államunknak, s ezzel fékezik, akadályozzák a mezőgazdasági beruházások teljesítését, a falu gazdasági, kulturális, szociális beruházásainak teljesítését. Mindazok, akik • rendszeresen nem fizetik meg adójukat, súlyosan meg sértik az állami fegyelmet. A kötelezettségüket pontosan teljesítő dolgozó parasztok, adózók helyeslik és követelik, hogy azokat, akik sorra-rendre elmulasztják az adófizetést, a tanácsok törvényeinknek megfelelően vonják kérdőre, fizettessék meg a késedelmi kamatot és ha szükséges, a kényszerintézkedések alkalmazásával, a törvényes behajtási eljárással is biztosítsák a pontos adófizetést. Szigorú állami fegyelemre van szükségünk ahhoz, hogy megvalósítsuk a kormányprograimmot, hogy állandóan emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Az adóbevételi tervteljesítésbeh járásaink sorrendje az április 28-i értékelés szerint: 1. Szék szárd' város 2. Dombóvári járás 3. Szekszárdi járás 4. Paksi járás 5. Tamási járás 6. Bonyhádi járás • 7. Gyönki járás. Valamennyi járásnak eokkal szervezettebb munkát kell! végeznie an. nak érdekében, hogy terveiket mara- dékliallianul tedijesáteéifc. A megye községen kö*ül legjoM» eredményt a kővetkezők érték ét: 1. Mttrga 2. Pari 3. Dalmand 4. Sár szén tlőrirK 5. Kistormás. Utolsók: 1. Miszla 2. Felsőnána 3. Fiirged 4. Nak 5. Alsónána. Az eredmények azt mutatják, hogy ezeknek a községeknek pénzügyi dől gozói, tanácsapparátusa keveset tesznek az adóbevételi térvek teljesítése érdekében. Már pedig az állam- apparátus minden dolgozójának világosan kell látnia, hogy a szocialista törvényesség betartásának két oldala van: egyik, hogy állami szerveink éberen őrködnek a dolgozóik jogainak biztosítása felett, biztosítják, hogy minden állampolgár szigorúan tartsa be népi demokráciánk törvényeit. Tanácsaink fokozzák a felvilágosító, nevelő munkát, de ahol ez nem használ, az adóbevételi tervek teljesítése, az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében érvényesítsék a törvény szigorát, j Nagy Ákos —. _ pü. őszit vezető,
