Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
íN A P L Ó 1954 MAJtrS W A Magyar Dolgozók Pártja III« kongresszusa (Folytató*, a 5, oldalról) A termelőszövetkezetek gazdasága Bak fejlesztése nagymértékben a gépállomásainkon múlik. Népi demokratikus államunk rajtuk keresztül tótja el a termelőszövetkezeteket a legkorszerűbb technikával. Gépállomásaink munkája dönti el, hogy ez a technika növeli-e és ha igen, milyen mértékben növeli a termésátlagokat. Ahhoz, hogy a gépek a hozamok gyors növelését eredményezzék, gépállomásaink ' vezetőinek szakítani kell azzál a szűk szemlélettel, amely szemellenzősen csak a normálholdak teljesítését nézi. Természetesen a nonmálhold is fontos, de ennél sokkal döntőbb a termésátlag. (Taps.) Ezért kell na.gy örömmel üdvözölni Balogh elvtársnak, a Szocialista Munka Hősének versenykihívását (taps), aki azt javasolta, hogy Tóth eivtámssal meginduló versenyében a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek termésátlagai és ne normálhoi- dak alapján döntsék eL hogy ki az első. (Taps.) Nagyra kell értékelni a traktorosok versenyének ezen új formáját. Ha traktoristáinlk ma már sokezerre rúgó serege ezen az alapon dolgozik, akkor a gépállomások betöltik történelmi feladatukat, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének igazi motorjaivá válnak. (Taps.) Ha pedig a termelőszövetkezetek tennésátlagai nemcsak gabonafélékben, hanem kapásokban is túlhaladják az egyéni parasztokét, és ezt gépesítés segítségével kevesebb munkával érik el, ha nagyhozamú közös állattenyésztéssel rendelkeznek, akkor biztosítva van, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme meghaladja a középparasztokét. Ezzel pedig megteremtjük a szocializmus teljes győzelmének legfontosabb gazdasági elő feltételét a faluban. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítjuk. hogy a termelőszövetkezetek fejlődésének ezen anyagi feltételeinek létrehozása mellett — bármilyen fontos is legyen az — van egy másik követelménye is a termelőszövetkezetek fejlesztésének. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a termelőszövetkezetbe akkor lép be szívesen, ha ott olyan körülmények között dolgozhat, amelyek a számára elfogadhatók. A termelőszövetkezetek működésének van írott törvénye, a mintaalapszabályzat, amelyet a termelő- szövetkezetek küldötteinek tanácsko zása fogadott el. Vannak azonban termelőszövetkezeteink, ahol durván megsértik ezt az alapszabályt, — ahogy erre Losonczi elvtárs felhívta a figyelmet, — újra gyakori eset az. hogy az alapszabályban megállapított mértéken túl növelik a háztáji gazdaságot a közös gazdaság rovására. Ezen szövetkezetekben nem bontakozhatik ki a szövetkezeti nagy üzemi termelés fölénye. Mert hiszen a főfigyelmet nem a nagyüzemi gazdálkodásra. hanem a háztáji gazdálkodásra fordítják. Sebaj — gondolják az ilyen termelőszövetkezetben a hangadók, — „megmarad az állami, az adóbegyüjtési és egyéb kedvezmény.” De ebben is tévednek, a megnövelt háztáji gazdaságra ugyanis ugyanúgy kell a begyűjtési és adó- , kötelezettséget megállapítani, mini ha egyéni gazdaság lenne. (Nagy taps.) A háztáji gazdaság megnövelése ma még nem vált nagyméretűvé, de ilyen kérdésekben ..jobb félni, mint megijedni”, könnyebb' kijavítani a hibát, addig, ameddig nem nő nagy ra. Fel kell hívni a figyelmet egy másik idevágó kérdésre is, a szövetkezeti demokrácia betartására. Még az időlegesen, egyébként jó gazdasági eredményt elérő termelőszövetkezetek sem gyakorolnak megfelelő vonzó hatást, ha ott a vezetők kiskirá lyoskodnak, ha nem hallgatnak a szövetkezeti tagságra, ha a családi klikkek alakulnak ki. azaz. ha a munka, nem a szövetkezeti demokrácia szellemében folyik. Ezért párt- és állami szerveinknek nagy gondot kell fordítani arra, hogy termelőszövetkezeteikben a tagság a szövetkezet gazdájának érezze magát. Tisztelt Pártkongresszus! A falun lényegében két egységes, egymástól elválaszthatatlan feladatot kell megoldani; fel kell emelni a mezőgazdasági termelés színvonalát és tovább kell fejlesztenünk elsősorban a meglévő termelőszövetkeze tek megszilárdítása útján a termelőszövetkezeti mozgalmat. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk alapvető érdeke az, hogy ezeket a feladatokat együtt és ne egyiket a másik rovására oldjuk meg Súlyos bűnt követ el, aki a mezőgazdasági termelést úgy akarja fejleszteni, hogy lemond a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Az ilyen munka eredménye nem több gabona, hús, zsír, zöldség és gyümölcs lenne, hanem kudarc. Hasonlóan sikertelen lenne és nem vezetne jó eredményre a termelőszövetkezetek fejlesztése sem, ha nem kö+nér.k össze a1 mezőgazdasági termelés fejlesztésével. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása nemcsak az életszínvonal emelését akadályozná meg, hanem népi demokratikus államhatalmunk alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is gyengítené. E két feladat egységét azért is kell hangsúlyoznunk, mert pártunk gyakorlatában gyakran előfordul az, hogy egységet alkotó feladatokat elválasztunk egymástól. Mint a marxizmus-leninizmus tanítja, — a-középparasztságot nem lehet megnyerni a kulákság elleni harc nélkül, mégis sok helyütt az elmúlt hónapokban beleestek ebbe a hibába. Hasonló volt a helyzet a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok kérdésében is. a múlt év júniusa előtt, elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztokat, utána pedig — miután Központi Vezetőségünk ezt a hibát felvetette, sok párt szervezetünk nem törődött, vagy keveset törődött a szövetkezeti- gazdaságokkal. Tanuljuk . meg végre népünktől, hogy fél igazság — nem igazság. Ki kell küszöbölni ezt a végletekben való mozgást, olyan gyakorlatot kell követnünk, amely biztosítja, hogy pártunk politikáját nemcsak részleteiben hajtsuk végre, hanem egészében. Ne engedjük pártunk politikájának elferdítését, harcoljunk annak következetes, minden ferdítés nélküli végrehajtásáért. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az osztályellenség egyik módszere, éppen politikánk elferdítése, egymástól elválaszthatatlan kérdések szétszakítása és az a kommunista, aki ezt tűri, és maga is egyoldalúan, elferdítve hajtja végre a párt politikáját, akarva — akaratlanul az ellenség, a kulákság malmára hajtja a vizet. III. kongresszusunk nagyszerű bizonyítéka pártunk és politikánk egységének, az az egység tükröződjék vissza gyakorlati munkánkban is és akkor nem marad el a győzelem. Kongresszusunk által megszabott nagyszerű célkitűzések megvalósításának biztos záloga az, hogy a végrehajtásokért folyó harc élén népi, nemzeti egységünk megteremtésének kovácsa, harcokban edzett, egységes marxi-lenini párt áll, a mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó lelkes taps.) A Belga Kommunista Párt ödvöelete Ezután Georges Glineur, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja Belgium Kommunistáinak és összes dolgozóinak jókívánságait és testvéri üdvözletét tolmácsolta a Magyar Dolgozók Pártja 111. kongresszusának. (Nagy taps.) A mi dolgozó tömegeink — mondotta — jól tudják, hogy Magyarország dolgozói új társadalmat építenek. Tudják, hogy Magyarországon, amely a mienkhez hasonló kis ország és amelyben a lakosság létszáma iS a miénkhez hasonló — olyan társadalom épül. amely nem ismeri az ember-ember által való kizsákmányolását, a munkanélküliséget és a nyomort.. Tudják a mi dolgozó tömegeink, hogy ázok az új és fontos célkitűzések, amelyeket az Önök kongresszusa a párt jövőbeni tevékenysége és az egész magyar nép építőmunkája számára kijelölt, nemcsak az Önök társadalma nak óriási fejlődését mutatják meg, hanem ismét tanúbizonyságot adnak Magyarország békeakaratáról és békevágyáról is. Ezért is üdvözli hálával és szeretettel az Önök kongresszusának határozatait minden belga dolapzó. aki szívén viseli országának jövőjét. Most. hogy láttuk az Önök eredményeit, ügy érezzük, hogv' -.sokkal inkább, mint bármikor ezelőtt, az a feladat, hogy minden erőnkkel szétzúzzuk a burzsoázia és ügynökei minden rágalmát és hazugságát, amelyekkel az egyszerű embereket le akarják téríteni a szocializmus útjáról. Sőt sokkal inkább, mint bármikor, az a feladatunk, hogy a legmeggyőzőbben mutassuk meg az egyetlen helyes utat, amelyen át a népeket fel tudjuk szabadítani a kizsákmányolás, a munkanélküliség, a nyomor igája alól. Ez az út az összes dolgozók közötti egység, az internacionalizmus és az összes országok közötti baráti kapcsolatok útja. Ez az út a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, köztük a Magyarország által követett út, a béke és a szocializmus útja. (Nagy taps.) Elvtársak! Az az ügy, amelyért Önök harcolnak, a mi ügyünk is, mindazoknak az ügye, akik hisznek az emberiség jövőjében. Sok sikert kívánunk kongresszusuk munkájához. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja TIT. kongresszusa! A küldöttek nagy tapssal fogadták Glineur elvtárs felszólalását. Ezután az elnöklő Vass Istvánná elvtársnő a kongresszus ötödik napi tanácskozását berekesztette. A Görög Kommunista Párt üdvözlete Dumitrás Mihály elvtárs, az orosházi járási tanács elnökének “felszólalása után Stathas l^oftoris elvtárs, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagja szólalt fel. A magyar népi demokrácia, a magyar nép. aktívan támogatja á Szovjetuniónak és minden békeszerető erőnek törekvését, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy létrejöjjön a nemzetek közötti megértés, hogy tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket, hogy létrejöjjön az egységes békeszerető Németország és hogy valamennyi európai ország részvételével megvalósuljon Európa biztonsága. A görög monarchó-fasiszta. rendszer ezzel homlokegyenest ellenkező utat követ. Ez a rendszer kiszolgáltatta az országot az amerikai imperializmusnak. Az állami költségvetés hetven százalékát az amerikaiak által tervezett háború érdekében használják fel Az amerikai megszállás poklot jelent a népnek, viszont oai-ariicsomot a bei- és külföldi spekulánsoknak. Országunk nvolc milliőnvi lakosságából félmillió munkanélküli. A kormány által közzétett adatok szerint is két és félmillió ellátatlant tartanak nyilván. Millióra rúg azoknak a száma, akiket, „fölösleges embereknek”, tekintenek és akik kénytelenek kivándorolni, az imperializmus rabszolga piacára menekülni. A. görög nép ellenáll a rabszolgaság és a háború politikájának. Gyű- lögi 'a yenki megszállókat és harcol ellenük. A nép ellenállása és küzdelme eredményeképpen mély válság tapasztalható az egész kormánvappa- rátusban. az amerikai leigázás egész rendszerében. Nemzeti érdekünk a hazafias egység, a béke és a függetlenség arcvonalának megteremtése, mert ez fordulatot hozhat az ország számára. Az ezért folyó mozgalom egvre szélesebb népi rétegeket hódít meg és a Qemnkrata Párt. a Liberális Párt és az EPEK egvre több vezetője rokonszenvez vele. A Görög Kommunista Párt vezeti a nemzet harcát, mind szorosabbra 'űzi kapcsoltait a néppel, egyre székesebb körben terjeszti ki munkáját. tevékenységét. dolgoznak, hanem ugyanakkor a mi küzdelmünknek is jelentős segítséget nyújtanak. Népünk, támaszkodva kitűnő barátaira és különösen közvetlen szövetségesének, a francia népnek és a Francia Kommunista Pártnak tevékenységére, újabb csapásokat mér elnyomóira Íré kivívja szabadságát, ás függetlenségét. (Hosszú taps.) rájen a magyar és a tuniszi nép barátsága, szolidaritása! Koronázza siker kongresszusuk tanácskozásait! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszantartó taps.) Az Iráni Néppárt üdvözlete Ezt követően az Iráni Néppárt küldöttségének nevében Ehazan Ta- bairi elvtáns, az Iráni Néppárt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszusit. Pártunk, az Iráni Néppárt — Irán valamennyi népének élcsapata — nagy megbecsüléssel és mély szeretettel figyeli az Önök dicsőséges és egységes pártja hatalmas sikereit. Pártunk jelenleg a reakciós erők uralmának igen sötét korszakában harcol a Sah, és Zahedi fasiszta militarista bandája ellen. Az iráni reakció igyekszik megsemmisíteni népünk hősi harcainak eredményét, az olajipar államosítását Arra törekszik, hogy bevezesse az úgynevezett „nemzetközi konzorcium" uralmát, azaz Anglia és Amerika otejkirályainak uralmát, akik újból magukhoz ragadták országunk olajkészleteit. Az iráni nép már nem egyszer kijelentette: semmiképpen sem hajlandó elismerni azokat az áruló okmányokat, amelyeknek célja az, hogy törvényesítsék országunk kincseinek amerikai—angpl elrablását. Az ilyen ás hasonló okmányokat az iráni nép papírrongynak tekinti. Az a politika, amelyet az imperialisták és országunk egyes renkciós körei közösen folytatnak, ell-cmkezik az iráni nép létérdekeivel ét: társadalmunk legszélesebb rétegeinek mély megvetését váltja ki. Éppen ez az igazságos felháborodás válik hatalmas hajtóerőjévé a széleskörű haza tias mozgalomnak. E mozgalom mindén nehézség ellené-” re győzelemmel :fog végződni. Pártunk mélyen meg van győződve áriról, hogy saent harcait a világ haladó és békés sserető emberei r— köztük Magyaromzág dicsőséges népe is, — együttérzéssel fogják kísérni. Meggyőződéseink, hogy a magyar nép változatlanul nagy síere- ' tettel támogatja a világ népei szabadságának ügyét}, köztük a keleti országok népei szabadságának ügyét is. (Nagy taps.) Pongrácz Kálmán elvtársijai, a budapesti tanács elnökének felszólalása A Tuniszi Kommunista Párt üdvözlete Ezután a Tuniszi Kommunista ’’ári. küldöttségének vezetője. Abdáitól el Madjeri elvtárs. a párt titkárságának tagja üdvözölte a kohgresz- szust, a testvérpártok küldötteit é= külön a Szovjetunió nagy Kommunista Pártjának képviselőjét. Vorosi- 'ov elvtársat. Mi olyan népet képviselünk. — mondotta —, amely immár 73 éve a francia gyarmattartók elnyomása alatt sínylődik. Olyan pártot, amely három esztendeje súlyos megtorló politikával száll szembe. Mi nagyon is tudjuk értékelni a szociálizmu” felé menetelő magyar nép nagyszerű eredményeit. A magyar nép öi’ökre lerázta magáról a hűbéri és fasiszta reakciós láncait és most boldog szabadságban építi jövőjét a Szovjetunió segitsé| (ével. a Magyar Dolgozók Pártiának 'ezptésével, — amelynek önök a e.gjobb képviselői. Pártunk, a Tuniszi Kommunista °áft. noha a megtorlás félig illegá- 'itásba szorítja, noha tevékenységét számos nehézség gátolja, soha nem mulasztja el. hogy az Önök sikereiről beszámoljon munkásosztályunknak és népünknek és tudatosítsa az ’gesz béketóbor. a népek függetlensége táborának eredményeit . Népünk ma már tisztában van ázzál;' hogy a népi demokráciák és v egész béketáibor erősödése gyengíti saját elnyomóit és növeli igazi barátainak számát és erejét Igv tehát elvtársak, amikor Önök diadalmasan építik a szocializmust, nemcsak saját népük boldogságáért A tanácsok feladatai négy év alatt jelentősein megnövekedtek. A minisztériumok sok feladat intézését adták át és újak is jelentkeztek a növekvő szükségletek kielégítése során. Ennek eredményeként a budapesti városi tanács irányítása alatt álló vállalatok és intézmények dolgozóinak száma ma 165 ezer. Az általuk irányított gazdaság termelési teljesítménye és forgalmi tevékenysége: tizenhét milliárd farinti Az egészségügyi, oktatási és népművelési hálózat jórésze a főváros területén szintén a tanács irányításával működik. Tanácsaink munkája ma valóban különbözik a régi ön- kormányzati formától és tartalomtól. Nem tudunk azonban megfelelni a proletárdiktatúra gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkció áltai előirt feladatoknak, ment nem rendelkezünk a végrehajtás előfeltételeivel. Mi. akik a tanácsban dolgozunk, régebben látjuk és többször szóvá is tettük munkánk akadályait. A feladatok növekedése mellett a tanácsok hatáskörét a nap, mint nap megjelenő rendelkezések csökkentik. Az egyes minisztériumok mindjobban bavatkoznaik a tanácsok és az irányításuk alatt álló trösztök, vállalatok, intézmények ügyeibe. Az ön- álilótlanság, különösen a tervezésen, a beruházásoknál, az anyagellátásban. a pénzügyeknél, a béralap és létszámgazdálkodásban gátolja a anácsok munkáját. A tanácsok csökkent hatáskörének ás a minisztériumok minden üggyel való foglalkozásának következménye az a rendelet, utasítás és intézkedés, amelyen lassan a legjobb jog,ászok képtelenek eligazodni. Vájjon hogyan tud akkor eligazodni az egyszerű ember? Az államigazgatásban kialakult túlzott centralizmus az egyik főoka annak, hogy tanácsüléseink formálisak. hogy nem alakult ki, mert nem alakulhatott ki termékeny vita afölött, hol és mit fejlesszünk, építsünk, mit termeljünk és mire fordítsuk anyagi eszközeinket. A tanácsüléseken tanácstagjaink választóiknak sok kisebb-nagyobb oanaszát és javaslatát tették szóvá. A végrehajtóbizottság azonban a felvetett kérdések nagy részét, főleg hatáskör hiánya miatt nem tudja megoldani. Számos tanácstagot ked- vetlenít ez el, csökkenti a kötelesség és felelősségérzetét. Mi is sok tekintetben hibásak vagyunk amiatt, hogy nem tudtuk biztosítani a tanács választott szerveinek jobb működését. A tanácsok megalakulása után hosszú ideig hagytuk, hogy a végrehajtóbizottság apparátusa a tanács fölé nőjön s az állandóbizottságck nem feladatuknak megfelelő munkát végezzenek. Nem ismerjük még mindig eléggé vállalatainkat, intézményeinket, rendszertelenül hívjuk össze a kerületi elnököket, sokszor magunk is papírintézkedésekkel tesszük bürokratikussá a kerületi tanácsok munkáját. Ugyanakkor, amikor felfelé harcolunk a feladatok ellátásához szükséges önállóságért, nem vagyunk, ilyen következetesek a kerületi tanácsok önállóságának biztosításéban. Tanácstagjaink a ta nácsdemokrácia megsértésének tekintik például a kooptálást. A tanácstagok jogosan kifogásolják, hogy íiiiért nem kerületi póttagokból hívjjuk be az új tanácstagokat. A kooptálást meg kell szüntetni, ugyansűrkar a tanácstagok visszahívásán,ak a lehetőségét biztosítani kell. Ez új?y valósítható meg, amint erről Nagy Imre elvtárs beszélt, — hogy a tanácstagokat személy szerint, választó körzetenként kell megválasztani. A tanácstag így tudni fogja, hogy kik a választói, a választók pedig tudhatják, hogy ki a küldöttjük, beszánj oltathatják. munkáját ellenőrizhetik, a tanácsok kerülnek közel választóikhoz. Pongrácz Kálmán elvtárs ezután a következőket javasolta:" 1. A tanácsokat gazdasági egységenként kell kezelni. A költségvetési, anyag, beruházási, béc- és létszámkereteket úgy kell rpegszabni, hogy azokkal önállóan gtazdálkod* hassanak és azokon belül átcsoportosításokat végezhessenek. 2. Az állami bevételek tervének teljesítésében az eddiginél sokkal j.obban kell a tanácsok érdekeltségét biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes feladatok végrehajtása során létrejövő megtakarításokkal a tanácsok szabadon rendelkezzenek. \ v « 3. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kimondottan .helyt jelentőségű ügyek sok fórumon men jenek keresztül. Ezekben az ügyekben a tanácsok véglegesen dönthessenek, a minisztériumok csak elvi irányítást adjanak. 4. A tanácsok önállóságának fokozása érdekében rendeletet kell kiadni és azok kiadása előtt meg kell hallgatni a helyi tapasztalatokkal rendelkező tanácsokat, hogy ne kelljen az érvényben lévő rendelkezéseket gyakran megváltoztatni. Tisztában vagyunk feladataink fontosságával, a tanácsok súlyával, felelősségünkkel, amellyel választóinknak, Budapest népének tartozunk — mondotta befejezőül. Vállaljuk a növekvő feladatokat és hiszem, hogy a kongresszus határozatai hatalmas anyagi és erkölcsi alapot, önbizalmat és lendületet fognak adni a nagy feladatok végrehajtásához. (Nagy taps.) * Ezután a kongresszus rátért a 3. napirendi pont: A Központi Ellenőrző Bizottság beszámo’^‘ártárgyalására.
