Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-28 / 125. szám
1934 MÁJUS 28 NAPLÓ o Éjjel-nappal dolgozik a Zelor a rácegresi állatni gazdaságban Farkas János és váltótársa, Walter György, a rácegresi állami gazdaság zetorosai a párt III. kongresz- szusának tiszteletére vállalták: a tavaszi idényben állandóan 110 százalékot teljesítenek és kiváló minőségi munkát végeznek. A két zetoros a tavaszi talajmunkákban és vetésben állandóan 130 százalékos eredményt ért el. A kongresszusi héten még nagyobb lendülettel kezdtek munkához. A rácegHétfőn este a zombai tanácsház előtt gyülekeztek a község élenjáró gazdái, hogy meghallgassák a Központi Vezetőség beszámolóját. Amikor Rákosi elvtárs az eltelt 10 év harcairól beszélt, talán minden gazda, minden ember 1945-re, a fel- szabadulásra gondolt, a földreformra, a föld megvédésére, a kommunistákra, a munkásosztályra, akik megvédték a földet. Most a föld igazi gazdái ülhetnek a hangszóró alatt, hallgathatják a történelmi jelentőségű beszédet. Ott volt Domokos Antal 9 holdas gazda is. A községben becsületes munkájával vált ismertté. Kongresz- szusi vállalását híven teljesítette. — Örömmel hallgatta Rákosi elvtárs szavait, mert tudta, hogy róluk is beszél, róluk dolgozó parasztokról. Másnap reggel, még nagyobb lelkesedéssel indultak a gazdák a határba, hogy termékenyebbé tegyek a földeket. Domokos Antal is odament. Nem kellett kocsiba se fogni, csak az ekekapát huzattá ki a kukoricaföldre, úgy délután I óra lehetett, amikor végzett az ekekapálással utána a családjával együtt hozzákezdtek a kapáláshoz. A bonyhádi határban az egyik búzatábla végén több ember csoportosul és élénk beszédbe kezd. — Az egyik a magasságát méregeti a búzának, a másik a kalászt nézegeti, aztán megkezdődik az értékelés, melyik terem többet, lesz-e olyan termés, mint tavaly. A hosszan nyújtózkodó dirnbes- dombos határ minden talpalatny i föld je megvan munkálva: ezt állaipitot- ták meg a szemlélők. — így még nem dolgoztak a gazdák — jegyezte meg az egyik szemlélő. A kongresszusi vállalásiaknak is eleget tettek és egyet sem kell noresi határban éjjel-nappal dolgozik a Zetor. Farkas János és váltótársa, csütörtökön, a / két műszak alatt 12.36 normálholdnyi talajmunkát vég zett, a normát 136 százalékra teljesítette. Két műszak alatt mégküllőkapáz- tak 25 hold kukoricát, 15 hold burgonyát, megtárcsáztak 10 holdat csa- lamádé alá és azt meg is fogasol- ták. A két zetoros vállalta, hogy a kongresszus idején még nagyobb eredményt ér el. — Tavaly meghaladta a 30 mázsás holdankénti átlagot kukoricatermésem — mondta beszélgetés közben Domokos Antal. — Az idén ennél többet akarok és fogok is termelni. A kukoricám, napraforgóm, burgonyám szépen kikelt. Nem is engedem, hogy a föld megcserepe- sedjen, annyiszor megkapálom, ahány szór szükség lesz rá. így aztán lesz termés. Beszélgetés közben szó esett a III. pártkongresszusról. Domokos Antal egyszerű, de világos szavakkal mond ta el, hogy most érzi csak igazán a föld igazi gazdájának magát. Termelhet földjén azt, ami a legtöbbet tenem. Elmondta, hogy megvan mindene, jut az államnak, és marad magának is elegendő. A pártkongresz- szusról csak annyit mondott: — Én tudom, hogy megint javul a helyzet, a kommunisták nem hiába tanácskoznak, a kormányprogrammot is ők csinálták, és milyen jó lett. A beszélgetést azzal fejezte be, hogy ezután még nagyobb lelkesedéssel dolgozik, hogy a többtermelésén keresztül boldogabb életet teremthessen családjának, és az egész népnek. szogatni, hogy munkálja meg a földjét. — „Ez a munkakedv’r — szólalt meg az egyik gazda, aki a kukoricáját ekézte. A legszebb talán az István-majo- ri határ, a Dózsa Népe tsz földje, de olyan a Szabad Nép tsz-e is, nem rosszabb az egyénileg gazdálkodók földje sem. Aligha van olyan gazda Bony- hádon, aki nem érezné az állam segítségét. De olyan gazda van még jónéhány, aki nem viszonozta a segítséget, mert hátralékban van beadási kötelezettségével, Követik az üzem példáját a tolnai dolgozó parasztok A Tolnai Selyemfonógyárban mindenki ismeri a termelés legjobbjait, akik a kongresszusi műszakban kiváló eredményeket értek el. Ezek között van Felker Mihályné fonónő 151 százalékával, Vittinger Margit csomózó 128 és Ganczer Katalin íő- zőnő 138 százalékával. Az említetteken kívül még számtalan dolgozó ért el kimagasló eredményt a kongresszusi műszakban. — Az elmúlt héten az ő nevük állandóan díszítette a versenytáblát s többször voltak a nap hősei. A kiváló dolgozók jó híre nem maradhatott meg a gyár falain belül, hisz naponta friss virág díszítette gépeiket, így az egész faluban elterjedt a selyemfonó dolgozóinak kongresszusi teljesítménye, melyet a megyei pártbizottság versenyzászlajáért vívnak. Az üzemi dolgozók versenye a falu dolgozó parasztságát is nagyobb eredmények elérésére készteti s egyre több azoknak a gazdáknak száma, akik az ipari munkások példája nyomán versenyben végzik a növényápolást. Napról-napra újabb és újabb gazdák neve kerül a tanács versenytáblájára, köztük Szauter Antal, Máté János és Pintér János dolgozó parasztok, akik a növényápolásban járnak élen. Tolna községben a kongresszusi hét versenyében az ipari munkások példája nyomán meg gyorsult az adófizetés is Tornóczki János, Kovács István, Ezer Flórián dolgozó parasztok és még sokan mások már rendezték adójukat a kongresszus tiszteletére. Uj italbolt nyílik Szabályban A szakályi földművesszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a régi bolthelyiséget saját erőből átépíti és korszerű italboltot nyit. Az elhatározást hamarosan tett követte és rövid időn belül átadják rendeltetésének az új helyiséget. Az építkezést a vezetőség rendszeresen ellenőrzi. Az italbolthoz kerthelyiséget is készítenek, így a szakályi dolgozók kellemes környezetben tölthetik majd el pihenőidejüket. A föld igazi gazdái , . . MEGJEGYZÉSEK DÍSZ helyiség, — vagy kocsma „Végig megyek a bogyiszlói főutcán. Bekacsintok...” — nem a szeretőm ablakán, hanem a helyi DlSZ-szervezet ablakán. Micsoda elraga- dóak ezek a DISZ-fiatalok, micsoda jókedvvel éneklik: „Ha sör nincsen, a bor is jó..A vidám nótaszóra én is majdnem táncra perdültem. De azért mégsem ... Közelebb mentem, megtudjo.m, miért is ez a jókedv. Elszántam magam, hogy bemegyek, még egyszer körülnéztem, mert bizony nem szerettem volna, mint hívatlan vendég betoppanni egy lakodalomba. Bizony érdemes is volt, mert csakugyan csávába maradok, ha becsöppenek ide a dáridózók közé ... Szóval most már nincs mellébeszélni való, tévedtem, de legalább megtanultam: Nyitott szemmel kell járni mindig, mert még akadnak olyan rosszindulatú emberek, akiknek abba telik örömük, hogy másokat bosszantsanak. így jártam Bogyiszlón. Most elárulom: az első pillanatban nem vettem észre, hogy a „helyi DISZ-szervezet helyisége” című tábla mellett másik tábla is díszeleg, éspedig a következő felirattal: „A helyi földművesszövetkezet italboltja.” A nótaszó, meg ez a két cégtábla egészen kihozott a sodromból, és most már végkép úgy határoztam: „Történjen bármi, én ide akkor is bemegyek.” Be is mentem.., — Hát kéremszépen, ez nemrég valóban DISZ helyiség volt, de ma! (?) Ez itt kocsma! Ilyen az élet — akár tetszik, akár nem! No, meg kartárs!... Úgy szép az élet ha zajos!... „Akár iszom, akár nem” — Érdeklődésemre így adott választ egy 22 év körüli hetyke legénykeEnnyi nekem elég is volt. Világos lett előttem az egész kép, a DISZ helyiségből kocsma lett. Ezt a szörnyű bonyodalmas dolgot első pillanatban nem tudtam mire vélni, és nem tudom még most sem megmagyarázni ennek okát, módját. Ezért olvasóinknak is meg kell elégedni egyelőre annyival, hogy a földművesszövetkezet — egész biztos a tanács engedélyével — kirakta a DISZ holmiját és nyitott egy kocsmát. Azt mondhatná erre a tájékozatlan olvasó: — „Ebből még nem lett katasztrófa, nem kisebbítették a bogyiszlói diszisták értékét azzal, hogy kaptak egy másik helyiséget.” Ö, ha ez így történt volna! (?) — Szó sincs róla! A helyzet az, hogy a DISZ-szervezet holmiját kipakolták az udvarra, s mint az előbbi kép is mutatja, lett a DISZ helyiségből kocsma, a tanács vezetői pedig nyugodt lelkiismer ettel, — mini akik jól végezték dolgukat, megpihentek „babéraikon”. Azt gondolja talán valaki, hogy a bogyiszlói tanács vezetői betűrágó” emberek, hogy talán szószeri nt betanulták a minisztertanács helyi titkárságának az I—50/1954. sz. körlevelét? Nem. kérem, — ez tévedés! Bogyiszlón a tanács vezetőinek most ennél sokkal fontosabb dolguk van, de az ám. A begyűjtés szorgalmazása, a mezőgazdasági munkák elősegítése és még sok apróság. Most már aztán jogosan kérdezhetné bárki: „Mi lett Bogyiszlón azzal a kétszáz DISZ-fiatallal, — most nincs helyiségük, ahol összejöjjenek?” Valahogy úgy néz ki, hogy nincs. Azonban mégis hiba volna a bogyiszlói tanács vezetőit jogtalanul vádolni, mert bizony, ha szükséges, ők operatívan intézkedne k. Most is intézkedtek. Elköltöztették az egészségházból az egyik orvosi rendelőt, s odaadták a DISZ fiataloknak, azaz csak adták volna, ha • • ■ — igen, ha nem lenne Bögyisz- lón egy Grósz Mihály nevű adóügyi előadó és nem az ö lakása mellett lenne ez a helyiség. Ugyanis ő még hátra van, éspedig — mint a jelenlegi helyzet mutatja, — ő nem is akárki. Nem bizony, mert ő pakolta ki innét a diszisták holmiját azzal az indokkal, hogy az ő fülébe ne lármázzanak. Sebaj, bogyiszlói diszisták!... Csak fel a fejjel! — Lapozza már a megyei tanács elnöke az 1954 március 13-án kiadott körlevelet, és majd csak megtalálja benne a következő szöveget: „Elnök elvtárs kísérje figyelemmel a megye területén más célra igénybevett D1SZ- helyiségek visszaadását és utasítsa a járási VB-ket a DISZ szervezetek helyiség kérdéseinek támogatására.” Utána pedig majd csak eljut a járási tanács végrehajtóbizottságához is, és ha lassan is, de végül majd csak tudomásul veszi Bogyiszlón is a tanács, hogy elősegíteni, nem pedig akadályozni kell a falusi DISZ fiatalok tehetségeinek kibontakozását. T1EBER—PESTI Jegyzetek az élenjáró burgonyatermelők kecskeméti értekezletéről Május 21-én a Bács-kisk.unmegyei tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében, Bács-Kiskun, Tolna, Pest és Csongrád megye legjobb burgonyatermelőinek részvételével Kecskeméten burgonyatermelési tapasztalatcsere értekezlet volt, melyen a termelésben kiváló eredményeket elérő termelőszövetkezetek vezetőin és egyéni gazdáin kívül; résztvettek az állami gazdaságok szakemberei és a kecskeméti burgonyanemesítő telep tudományos kutatói. Az értekezlet előadója Mészöly Gyula, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a nermesítő telep igazgatója volt. Előadásának bevethető részében foglalkozott a burgonyatermelés terén fennálló hiányosságokkal, az alapvető agrotechnikai módszerek elhanyagolásával és az ebből származó káros következményekkel. A termésátlagok országos viszony latban 40 q-án aluliak. Egyes esztendőkben még annyi jó minőségű burgonyát sem tudtunk előállítani, amennyi az ország belső szükségletét, hiány nélkül fedezte volna. Sok hibát követtek el a termelők azáltal, hogy elmulasztják az őszi mélyszántást és az őszi trágyázást. A helytelen tavaszi szántás káros hatását még azzal is tetézik, hogy rendszerint késve végzik és utána nem fogasolnak. Több helyen elmulasztják a sámitózást, és a tavaszi mély lazítást. Általában sekélyen és ritkán ültetik, a burgonyát. Egyes helyeken gyakran több mint kétszerese a tőtávolság, az agrotechnikai- iag legkedvezőbb távolságnak. Nem fordítanak kellő gondot a jótninőségü vetőgumó biztosítására. Elhanyagolják a vetőgumó gondos és tavaszi átválogatását. A vetőburgonya prizmák túlméretezettek és a szalmatakaró vékony, Sok helyen a prizmákat télen nem ellenőrzik és így a gumók jó része sokszor megromlik. A helytelen tárolás súlyos következménye még a termelési érték leromlása, a gyenge csirázási erély és ezen keresztül a kevés termés. A felsorolt hibákat tetézi, hogy a következő évi jó termés érdekében a termelők nem gondoskodnak jó vetőburgonya megtermeléséről. Nem távolítják el az idegen és beteg töveket és nem jelölik ki a legjobban fejlett és legegészségesebb bokrokat. Vonakodnak a burgonya nyári ültetésétől, amely a leromlás elleni küzdelem egyik biztos módszere. A magas termés elérése érdekében a fennálló hiányosságokat meg keli szüntetni és alkalmazni kell a burgonya termelés-technika legjobban bevált módszereit. Alapvető szabály, hogy 3—4 éven belül ugyanarra a területre burgonya nem ültethető. Elsősorban pillangós-virágú takarmánynövény, vagy kalászosok után ültessünk. Az őszi mélyszántást lehetőleg előhántós ekével 25—30 cm. mélyen végezzük és vele együtt forgassuk be az istállótrágyát, a szuperfoszfátot és a kálit. A tavaszi szikkadás után azonnal elboronázzuk, majd vetésig kul- tivátorral vagy megterhelt fogassal tartsuk gyommentesen és porhanyó- san a talajt. Vetésre csak átválogatott, egészséges és erőteljes rügyeket hajtó kb. tyúktojás nagyságú, vetőgumó parcellán termelt gumót használjunk. Tavaszi ültetés esetében feltétlenül a nyári ültetésből származó vetőburgonyát használjuk vetésre, a burgonya mennyiségének és minőségének fokozása érdekében, a jó ter- mőképességü, nagy csirázási erélyű vetőgumó előállítására kell töreked nünk. A jövőben, illetve már az idén nyáron, feltétlenül meg kell valósítani minden gazdaságban, a burgonya nyári ültetését, hogy annak terméséből a következő év tavaszi és nyári vetéséhez magas belső értékű vetőburgonya álljon a termelők rendelkezésére. A jóminőségü vetőgumóból származó nagyobb terméseredmény nagy mértékben függ attól, hogy kh-ként mennyi burgonyát ültetünk. A sűrűn vetett burgonya is egyik feltétele a jó termésnek, ezért 70 cm sortávolság esetén a fészektávolság rendszerint 35—40 cm. legyen. Homo kon 12—15, középkötött talajon 10— 12. kötött talajon 8 cm mélyre rakjuk a vetőgumót. Ültetés után boronái junk, ha a burgonya sorol, nyomban sekélyen fogasoljunk. Ha a növény 5—7 cm-es magasságot eléri, kezdjük meg a kapálást. A 12—15 cm-es magasság elérésekor el kell végezni a töltögetést és virágzásig 2—3-szor fokozatosan töltögessünk. A vetőgumótermelésre kijelölt par cellán a tőszelekciót három alkalommal, kelés után 3 héttel, virágzáskor és közvetlenül éréskor a szedés előtt kell elvégezni. A burgonya betakarítás után nagy gondot kell fordítani a burgonya téli tárolására és amennyiben a burgonyát prizmázzuk, feltétlenül kell ügyelnünk a prizma méreteire. Gyakorlatban bevált legalkalmasabb a prizma akkor, ha a szélessége nem haladja meg a 100—120 centimétert, a magassága pedig a 80—100 centimétert. A szakasz hosszúsága pedig 15—20 méter legyen. Mészöly Gyula beszámolója után a burgonyatermesztés kiváló gyakorlati szakemberei mondták el tapasztalataikat és észrevételeiket. Hollóst János tengelici egyénileg dolgozó paraszt a burgonya terméshozam fokozásának érdekében fontosnak tartja a vetőgumó felújítást. Kuzis Dusán, a medinai Béke tsz elnöke elmondta, hogy a burgonya vetését mindig ősszel jól előkészített trágyázott és tavasszal kultivátoro- zott talajban végezték. A növényápolási munkákat mindig a talaj állapotától függően a legmegfelelőbb időben végezték el. Burgonyatermésük az elmúlt évben 150 mázsa volt. Az idei évben is nagy termésre számítanak. A szabolcsmegyei burgonyatermelők 100 mázsás burgonya- termés mozgalmához csatlakozik. Pritalkó Géza gyönki egvénileg dolgozó paraszt elmondta, hogy burgonyavetésre istállóban előcsirázta- tott vetőburgonyát használt. A vetést ősszel mélyszántott, jó trágyaerőben lévő talajban végezte és termés- eredménye 100 mázsán felül volt. Elfogadta a szabolcsmegyei burgo- nvatermelők 100 mázsás versenykihí vását és bejelentette, hogy csatlakozik a mozgalomhoz. A hozzászólások után a burgonya termelési értekezlet résztvevői a burgonya termésátlag fokozása érdekében az alábbi vállalásokat tették, illetve többek között az alábbi határozati javaslatot fogadták el: „A nagy burgonyatermés eredmény biztosítása érdekében a soronlévő agrotechnikai munkákat mindig pon tosan elvégzik. Biztosítani fogják, hogy minél nagyobb területen nyári ültetésü burgonya termelésével állítsanak elő egészséges vetőgumót a jövőévi tavaszi vetőgumó szükséglet fedezésére. Igyekezni fognak elérni azt, hogy mindazok, akik nyári ültetésü burgonyát termelni bármi oknál fogva nem tudnak, a meglévő burgonyatábláik legjobb, legegészségesebb részét jelöljék ki vetőgumó nyerés céljára és azon a szükséges szelekciókat legalább két ízben végrehajtsák. Minden burgonyatáblán legalább kétszeri, de lehetőleg háromszori nyirkos földdel való töltögetést fognak elvégezni a legkedvezőbb viszonyok között. Mindazokat a táblákat, amelyek elég széles sorközökkel lettek ültetve, gépi vagy fogaterővel fogják megmunkálni, hogy az idei évben minden növényápolási munkát, kapálásokat és töltögetéseket idejében elvégezzék és talajaikat gyommentesen tartsák. A jövő évi nagy termésátlag elérése érdekében már az idei nyár folya mán kijelölik a jövő évi burgonya parcellákat, melyet ősszel holdanként 200—250 mázsa jól érett istálló trágyával megtrágyáznak, előhántós ekével felszántanak, majd tavasszal ültetésig gyommentesen tartják.” * Az ankét minden egyes résztvevője csatlakozott a 100 mázsás burgonyatermés elérésének mozgalmához és munkájukat ennek figyelembevételével fogják megszervezni, irányítani és elvégezni. Az értekezlet résztvevői felhívással fordulnak az egész ország burgonyatermelőihez is, hogy indítsanak harcot a burgonyatermés átlagainak emeléséért. Előre a holdankénti 100 mázsás burgonyatermésért. Marczy Tivadar Határjárás Konyhádon
