Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
1054 MÁJUS 20 NAPLÓ 5 Határjárás a palánk! tangazdaságban Magyarország mezőgazdasága a 1 felszabadulás előtt nagyon elmaradott volt. Gyökeresen megváltozott azonban mezőgazdaságunk képe a felszabadulás után. Ez a nagyarányú fejlődés és a mezőgazdaság gépesítése nem kismértékben köszönhető a baráti Szovjetunió segítségének. Hazánkban a mezőgazdaság fejlesztésénél a termelőszövetkezeteken és a géoát'omásokon kívül igen nagy szerepük van az állami gazdaságoknak is. Sajnos nagyon sok állami gazdaságban nem úgy gazdálkodnak a politikai és szakmai irányítók, mint ahogy kellene. Természetesen ennek a megnemértésnek az az eredménye, hogy a gazdaság mérlege többmillió forint ráfizetéssel zár. Állami gazdaságainkhoz tartoznak a tangazdaságok is, melyek azt a célt szoigá'iák, hogy az állattenyésztő és növénytermesztő mezőgazdasági technikumokban tanuló szakemberek részére az elméleti oktatáson kívül a gyakorlatban is bemutassák a helyes gazdálkodást. ö a valaki a palánki tamgazda- ság földje mellett halad el, ak kor őszintén megállapíthatja, hogy a tangazdaság 804 hold össz-szán tó- területé jó gazda kezébe került. Nagyon szépen sorol a mözsi C. 1-es 51 hold cukor és takarmányrépa terület. A jó pár méter hosszú répaföldön olyan egyenesek a sorok, mintha vonalzóval jelölték volna ki — Szépnek is kell lennie — jegyezte meg Németh Béla, a palánki tangazdaság vezető agronómusa. — Márcsak azért is, mert ez az 51 hold répa pontosan két forgalmas út között terül el. A gyönyörűen kikelt és egyenes sorú répaföldért azonban nemcsak Németh elvtársat illeti dicséret, hanem a répavetést végző Vörös Sándor és Krizák János foga- tosokat is, akik lelkiismeretesen dolgoztak. Ennek az 51 hold répaterületnek már több, mint 50 százalékán elvégezték a harmadszori kapálást. A z országút másik oldalán terül el az agárdi I-es 70 holdas tábla. 20 holdon burgonyát, 50 holdon pedig fajiaborsót vetett a tangazdaság. A szépen felfelé törő burgonyákat annak rendje, módja szerint meg is fogasolták. A palánki tangazdaság egyik legszebb táblája közé tartozóik a kereszt sorosan vetett kajmádi 5-ös 15 hold zabosbükköny. Egy nagyon érdekes dolgot lehet észrevenni, ha valaki ezen a határrészen körülnéz. — Ugyanis a szedresi országút a határ a paiánki tangazdaság és a mözsi Úttörő termelőszövetkezet földje között. A tangazdaság és a termelőszövetkezet egy napon vetette el a zabosbükkönyt és a tavaszi árpát. A tangazdaság zabosbükköny területe nagyon szép, szinte úgy látszik messziről, mintha valaki egy óriási ollóval vágta volna el a fejlődő növény tetejét, mert olyan egyenleíes. Ezzel szemben az út másik oldalán elterülő tsz árpa területén a gabona ligetesen tel? és egészen betegesen sárgás színezetű. Ezen nem is lehet csodálkozni — mondotta a tangazdaság egyik agronómusa, hiszen már harmadik éve ugyanebbe a földbe kalászost vetnek. A palánki tangazdaság növény- termesztő szakemberei egy nagyon érdekes kísérletet végeztek a tél folyamán, a Kajmád I-es 90 holdas őszíbúza területen. A kísérlet abból indult ki, hogy a fekete szín magába szívja a nap meleg sugarait. Ezért 90 holdat felosztották 50, 15 és 25 holdas parcellákra. Az 50 és 25 holdas területet a tél folyamán hóra vastagon beszórták fekáltrágyá- val. A fekáltrágyával beszórt területen a hó hamarabb olvadt el és az őszíbúza gyökeréig behúzódott a hólével a fekáltrágya hatóanyaga is. Most szemmelláthatóan dúsabb az őszibúza ezen a területen. Németh Béla főagronómus szerint a hóra történő fekáltrágyázássail 3 mázsánál több termésre számíthatnak^ 17 gyszóvail még rosszindulatból sem mondhatna senki semmit a palánki tangazdaság határára. A szépen fejlődő kalászosok és kapások. a gondosan beszegett táblák mind-mind a palánki tangazdaság növénytermesztő szakembereinek lelkiismeretes, jó munkájáról tanúskodnak. Tanácsszerveinh „segítsége“ a rácegresi Illyés Gyula termelőszövetkezetnek Kívülről szemlélve is észre lehet vermi, hogy a rácegresi Illyés Gyula termelőszövetkezet tagjai nagy munkában vannak. Építkeznek. A nagydorogi gépállomás vontatói egymást érik, hordják az új lakásépítéshez szükséges anyagokat. A tsz tagjai szinte versenyeznek a munkán, azok a lányok könyörögnek az elnöknek munkáért, akik eddig csak hébe-hó^ ba dolgozlak. Persze ez nem hiba, sőt így van jól. Hadd iparkodjanak csak a termelőszövetkezet tagjai, hadd építsék saiát jövőjüket. A rácegresi Illyés Gyula termelő- szövetkezet tagjai azok közé tartoznak, akik követik a pártot, harcolnak a felemelkedésért, a boldogabb holnap megteremtéséért Ennek a jele az imént említett lelkes munka is, A párt és kormány politikájának célkitűzése pedig az, hogy elősegítse ezt a lelkes munkát, erkölcsileg és anyagi segítséggel ott álljon a termelőszövetkezet mellett. A pár/ és kormány segít is minden olyan támadást visszaverni, amely a tsz szétzülLesz.tésére irányul. Nem fér kétség tehát amellé, hogy tanácsszerveinknek is, a községi tanácsnak is, a járási tanácsnak is, meg a megyei tanácsnak is minden erejével tá mosatnia kell a termelőszövetkezeteket. így nézne ki ez elméletben. Ám a rácegresi Illyés Gyula termelőszövetkezetben a gyakorlat egészen mást mutat. * , Messze, visszafelé kellene lapozni a történelem könyvében, hogy fényt derítsünk arra, hogy vájjon ki, mikor és milyen céllal 'építette azt a pusztát, amiről tulajdonképpen szó lesz, ami jelenleg az Illyés Gyula tsz tulajdonát képezi. Ez most nem is fontos, .mert ugyanis afölött van vita, hogy1 kié tulajdonképpen ez a puszta. Annakidején igen sok örököse volt ezeknek a rogyadozó épületeknek. De mivel később minden felsőrácegre- si család termelőszövetkezeti tag lett, 1952-ben csak egy, az Illyés Gyula termelőszövetkezet lett a tulajdonos. A 'döntőbizottság meghozta a végzést, amelyben az áll, hogy ezen a pusztán ezután senkinek nincs keresnivalója, ez a termelőszövetkezeté. Ez eatíig rendjén is volna. Csakhogy később az állami gazdaság is akart jussolni, vagy pontosabban jussait is. Jónéhány épületet lebontottak, sokezer téglát, sok épületanyagot elhordták. A termelőszövetkezet tagjai ezt még megállták volna szó nélkül, de azt a felháborító jelenségeket, amik most vannak, már nem lehet tovább szó nélkül nézni. jSíost megint hosszú mesébe kellene bocsátkozni, ho.gy elejétől kezdve világos legyen a kép. Éppen ezért egyet említünk meg, ami biztos: ezt a pusztát a tsz kapta meg; abban az időben itt nem volt más, csak tsz- tág. A káosz tulajdonképpen csak most kezdődik. A múlt év őszén és ez év elején volt, aki kilépett a termelőszövetkezetből, egyéni gazda lett, vagy az állami gazdasághoz ment dolgozni. A kijáró földterületet és gazdasági felszerelést a rendelet értelmében kiadta a tsz. Ez is rendben van. Azonban a pusztán meglévő épületekből, magából a pusztából mindenki jus- solni akart. Jelenleg a dolog úgy áll, hogy jussainak is, mert. a tanács szerveknél értetlenség áll fent. A köz ségi tanácstól is, meg a megyei tanácstól is, egyszerűen eltűnt az a jegyzőkönyv, amelyet annak idején a döntőbizottság tagjai írtak alá, amelyben az áll, hogy a termelőszövetkezet tulajdonát képezi a puszta. De hogyan „nyelhet el a föld“ egyszerűen . egy ilyen fontos okmányt? De még az is érthetetlen, hogy a megyei tanácsnál hogyan intézkedhetnek, a járási tanácsnál pedig hogyan ígérgethetnek ilyen felelőtlenül. íme itt van: Erlich Imre, egyéni gazda lobogtatja a tsz tagok előtt az írás1, amit a megyei tanácstól kapott, mely ben az áll többek között, hogy mégis csak az övé a ház és túlnyomó A leperdpusztai állami gazdaság dolgozói pártunk III. kongresszusának tiszteletére tett vállalásukat teljesítették. A gazdaság vezetősége örömmel állapította meg, hogy az alsótanyai „Kossuth" brigád agronómusa, Bacsa Imre dolgozó társai nevében tett vállalást, kimagasló eredménnyel teljesítették. Régi fűmag ve tését már háromszor kapáltatta, teljesen gyommentes 35 hold magfüves terület. A 35 holdon 127 százalékos teljesítést értek el. 50 hold fajtaborsót egyszer saraboltatta és egyszer kézikapával kapáltatta. Elért eredményük 135 százalék. 25 hold takarmányrépa sarabolását elvégezték és 137 százalékos eredményt értek el. A munkákban kiváló eredményt Vaskút termelőszövetkezeti község néhány héttel ezelőtt „Ahány ház, annyi betétkönyv” jelszóval takarékossági versenyt indított. A verseny Tolna megyében is élénk visszhangra talált, s megyénk 108 községe közül eddig 90 község jelentette be, hogy csatlakozik a takarékossági versenyhez. Szekszárd városban már valósággá is vált a jelszó, mert minden házra jut egy takarékbetétkönyv. De Győré községben is visszhangra talált a feltöbbségében megilletik azok az épületek, az egyéb vagyontárgyai is, amelyekkel jelenleg a termelőszövetkezet rendelkezik. A marisába nevet és diadalmasan mondogatja, hogy „tóm a termelőszövetkezetnek semmi papírja nincs, mellyel bizonyítani tudná, hogy az ő 'tulajdonát képezi a puszta.” Sőt mi több, azt reméli, hogy szétosztják a termelő- szövetkezet legelőjét. Ember legyen a talpán, aki eligazodik azon, hogy tulajdonképpen kinek is van igaza. Egyet azonban egész könnyen és rövid idő atari meg lehet állapítani: a tsz tagjai egyáltalán nem nyilatkoznak elismerően a. tanácsszervek munkájáról. A másik az, hogy fel van most háborodva mindenki, mindenki meg akarja mutatni, mint ahogy azt Győri István tsz-tag mondja: .Mégis csak én leszek az örökös." Végül ki lesz az örökös? — Azt. még most nem lehet tudni. Annyit azonban nem árt megjegyezni: ilyen segítségből, amit ezzel kapcsolatban eddig adott a községi, a járási és a megyei tanács, nem kérnek többet a rácegresi Ily- lyés Gyula tsz tagjai. ért el Kreszt Mária csoportja, akik a növényápolási munkákban tervüket 150 százalékra teljesítették, ördög Mihály és Bodai János traktorosok. akik a talajt a vetéshez jól előkészítették és tervüket 190 százalékra teljesítették, jól dolgozott Keller János fogatos is, aki kukorica vetésben 210 százalékos eredményt ért el. A dömörkapui „Petőfi” brigád az elit kukorica magját május 6-án kapta meg. Egész héten esett az eső. A brigádvezető brigádjával egyetértésben elhatározta, hogy 150 hold elit kukoricát 5 nap alatt elvetik. Ezt a munkát a sok esőzés következtében csak 11-én tudta megkezdeni fogatos gépekkel, 5 nap helyett 3 és félnap alat elvégezték. hívás, mindössze 8 olyan ház van, melynek lakói megtakarított pénzüket nemtették a takarékba. Bony- hád és Gyönk járási székhelyeken is szárnyra kelt a vaskutiak felhívása: tegyük pénzünket a takarékba! A tanács és a tömegszervezetek bevonásával mindkét községben széles körű felvilágosító munkával elérték azt, hogy 100 ház kivételével a lakosok takarékbetétkönyvet váltottak. A leperdpusztai állami gazdaság dolgozói téliesítettek a kongresszusi vállalásukat Szekszárdim minden házra jut egy takarékbetétkönyv Tapasztalatcsere a naki „Ut a szocializmus felé“ tsz-ben Május 16-án nagy volt a sürgés- forgás a naki „Ut a szocializmus felé” termelőszövetkezetben. Látogatókat várt a tagság, akik hamarosan meg is érkeztek. A gyulaji „Uj Barázda", a ..Kossuth“ és a csibráki ..Viharsarok“ tsz küldöttei jöttek látogatásra, a járási pártbizottság részéről pedig Kócs Árpád elvtárs járási oárbbizottság eiső titkára, Virás elvtárs, a járási pártbizottság mező gazdasági osztályvezetője, és Horváth József elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztály szövetkezeti csoportvezetője. A látogatókat meleg szeretette! fogadták a szövetkezet tagjai. Tőlősi elvtárs, a tsz elnöke és 3 úttörő köszöntötte őket meleg szeretettel, az úttörők virágcsokorral ajándékozták meg őket. A látogatókat, miután a tsz kultúrtermébe mentek a szövetkezet üzemi párttitikára köszöntötte. A fogadtatások után Tőlősi elvtárs ismertette a vendégekkel a szövetke zet közel 3 éves fejlődését. Mint mondotta, 1950. augusztus 20-án alakultak 15 családdal, 151 hold földdel. Ma 45 család 628 hold földön dolgozik. Megnövekedett az állatállományuk is, sertésállományuk 175, ami a tsz összjövedelmének közel 50, a szarvasmarhaállomány pedig a tejtermelésen keresztül 10 százalékát adja. A baromfiállományuk. mely több mint 300 darab, január óta havi 5—6000 forint jövedelmet biztosít. Az így befolyt összegből több mint 74.000 forintot fizetett ki a szövetkezet a tagoknak előlegként, mun kaegységenként 8 forintot. Jelenleg is mint egy 80.000 forint készpénz jövedelemmel rendelkezik a szövetkezet, de emellett már visszafizetett 104.000 forint kölcsönt. A továbbiak sor»’’’ még szén iövede'emre számítanak. mert ebben az évben körülbelül 200 darab malac kerül eladásra, azonkívül több mint 60 darab szerződött hízó és 7 darab hízómarha kerül értékesítésre. Az ipari növényekből is szép jövedelmet várnak még. A beszámoló után megtekintették a vendégek a szövetkezet állatállományát, vetéseit, az őszi és tavasziakat, utána pedig a vendégek ismertették észrevételeiket. Milos elvtárs. a hőgyészj „Uj Barázda" tsz elnöke elismerését fejezte ki mind az állattenyésztésben, mind pedig a növénytermesztésben elért eredményekért. Virág elvtárs a járási pári- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője hozzászólásában azt hangsúlyoz ta. hogy ez a látogatás két célt szolgált. Mégpedig azt, hogy megismerték a naki ,.Ut a szocializmus felé“ t.sz tagságát és azt, hogy látogatáson résztvett tsz-ek tagjai a tapasztalataikat odahaza is hasznosítani és alkalmazni tudják. Horváth Lajos Értekezletet tartottak a KTSZ-ek sztahanovistái Az elmúlt napokban tartották meg Szekszárdon a megye kisipari szövetkezetei első sztahánovistu értekezletüket. összejöttek a megye szta- hánovistái, hogy megbeszéljék eddigi munkájuk eredményeit, hiányosságait, s megszabják a feladatokat a következő időkre. Az egybegyűltek előtt Pollák elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy a Sztahanov- mozgalomnak. sztahánovistáihk 30 munkájának nagyrésze volt abban, hogy megyénk szövetkezetei I. negyed éves tervüket 115.7 °'„-ra teljesítet- ték. A beszámolót számos hozzászólás követte, melyekből kitűnt, hogy sokszor az üzemvezetők és részleg- vezetők sem segítik a sztahanovisták munkáját. Piskor elvtárs hozzászólásában elmondta hogy a Szekszárdi Épüietipari KTSZ-nél például rossz munkaterületre osztották be a sztahánovvttá- kat, ahol nem tudnak rendszeresen termelni. Inkább ellenszenvvel viselkednek a mozgalom iránt, nem népszerűsítik a sztahanovistákat, s nem segítik őket, hogy minél előbb jelvényes sztahanovisták lehessenek. Kaszás elvtárs, a Dombóvári Vasipari KTSZ újító sztahánovistája elmondta, hogy a büszke sztehánovis- ta cím nemcsak jogokkal, hanem kö telezettségekkel is jár. Éppen ezért a Dombóvári Vasipari KTSZ hathatós segítséget ad a sztahanovistáknak. s megszervezi a munkamódszer átadást is. A továbbiakban vállalást tett Kaszás elvtárs, hogy segítséget adnak a faddi Fémipari szövetkezetnek, szerszámmal, szakmai tanácsadással és munkával. Elkészítenek a szövetkezet részére egy ponthegesztőgépet, s a Dombóvári Vasipari KTSZ dolgozói közül Kaszás, Tóth és Zárth elvtársak Faddra utaznak és a helyszínen mérik fel, hogy az említetteken kívül miben lehetnek a szövetkezet segítségére. A kong rész szus tiszteletére vállalást tett Kaszás elvtárs, s felajánlotta, hogy augusztus 20-ra 3 sztahánovistit nevel az elektromos részleg, ezenkívül bejelentette, hogy jelenleg egy országoshírű találmányon dolga z.k, melyet szintén a kongresszus tiszteletére készít el. Az újítás szakmai bemutatóját 25-én, Dombóváron rendezik meg, s erre a megye szövetkezeteinek valamennyi kovácsát meghívják. Lovag elvtárs, a Bonyhádi Építőipari KTSZ kovácsa arra tett felajánlást, hogy a kongresszus tiszteletére két fiatal sztahánovistát nevel augusztus 20-ig, tervüket 10 százalékkal túlteljesítik, s a mezőgazdasági gépeket soronkívül, a munka időn túl is megjavítják. Továbbá öt sztahánovista kinevelésére tett fel ajánlást Holmár elvtárs, a Duna- földvári Cipész szövetkezet újító sztahanovistája és Rozenberg elvtárs, a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ kétszeres jelvényes sztaháno- vistája is. A sztahanovista értekezlet eredményeit összegezve, megállapíthatjuk, hogy a KISZÖV első sztahánovista értekezlete jó volt, mert számos tapasztalatot hozott felszínre és sok segítséget adott a KTSZ-ek további munkájához. Gyorsan intézi a dolgozók ügyeit az Állami Biztositó Megyénk területén még igen sokan idegenkednek a kötelező biztosítástól. Megnyugtatásként kívánom közölni megyénk dolgozóival a velem történ/, esetet. 1954 április 10- én tűzkár ért engem. A tűzkár után rövidesen megjelentek nálam az Állami Biztosító dolgozói, akik felbecsülték a kár*. Meglepően rövid idő alatt el is intézték ügyemet. A kártalanításért 22.700 forintot utaltak ki részemre, mellyel nagyon meg vagyok elégedve. A lakóépületér' és a melléképületért a kárbecslők 17.200 forintot állapítottak meg. Itt meg kívánom jegyezni, hogy nem volt kötelező mezőgazdasági biztosításom, mert szántóföldem nincs. — Gazdasági felszereléseim .azonban voltak. A tűzkárbecslők erről külön jegyzőkönyvet vettek fel és 5.470 forint összegű kártérítést utalt ki részemre az Állami Biztosító. Erről a tűzkárról sokan tudtak Pakson és Cseresznyés-pusztán is, ahol lakom. Nagy figyelemmel kísérték a kártalanítást. Most, amikor megtudták, hogy kézhez kaptam a kártalanítási összeget, megváltozott a viszonyuk a kötelező biztosításhoz. Én is köszönetemet fejezem ki .az Állami Biztosító vezetőinek, a budapesti kárbecslőknek, valamim! a paksi járási felügyelőnek és a helyi megbízott elv.társnak, akik tőlük telhetőén a legjobb tudásukkal és igen lelkiismeretesen, gyorsam végezték munkájukat. (Schmidt János, Paks, Cseresznyés-puszta). nélkülözhetetlen az oqHécte« munkában
