Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-24 / 97. szám

MM Annus 24 NAPE Ö 3 A termelési bizottság jó munkáját dicséri a sióagárdi határ A gyönyörűéin zöldelő őszi és ta­vasza vetések között gondosan meg­művelt, bevetett, vagy kukoricavetés­re előkészített táblák tarkítják a sió­agárdi határt. A párezer holdnyi sok sok kis kerthez hasonló terület a dol­gozó parasztok szorgalmas munká­járól beszél. Az őszieket hengereztéfc, fejtrágyázták, a tavaszi kalászosak után elvetették a burgonyát, s mint­egy 120 holdon már a kukoricamagot is földbe tették. Maguk a dolgozó parasztok sem emlékeznek olyan év­re, amikor annyi trágyát hordtak volna a földeikre, mint idén. A kiváló eredményekben nem kis része van a termelési bizottságnak, amely januárban Tolna megyében el­sőnek alakult a falu élenjáró 50 gaz­dájából. A termelési bizottság olvasótermet létesített, ahol folyóiratok, szakla­pok, újságok, szépirodalmi és mező- gazdasági szakkönyvek állnak a dol­gozó parasztok rendelkezésére. Min­den szerda este a gazdakörbe jön­nek össze a tagok, ahal agy-két dol­gozó paraszt beszámol saját munká­járól és azt megvitatják. Kurdi György agronómus ilyenkor felhívja a figyelmet a legfontosabb teendők­re és sok jó tanácsot ad. Rendszerint keskenyíiilmet vetítenek, így ismer­kednek meg a silózással, az állatte­nyésztés és növénytermelés élenjáró módszereivel. Minden szerda este ismertetik, hogy a legközelebb lei tart beszámo­lót, s a termelési bizottság tagjai szí­vesen vállalkoznak erre a szép meg­bízatásra. Egyik alkalomkor Péter István 16 holdas dolgozó paraszt, — aki mezőgazdasági szakiskolát vég­zett és minden évben kiváló termés­eredményt ért el — az előcsíráztatott burgonya ültetéséről és kezeléséről tartott előadást, valamint arról, hogy a sióagárai talajnak megfelelően mi­lyen műtrágyát érdemes használni. Ismertette a saját munkamódszereit. Máskor arról határoztak, hogy 1200 facsemetét ültetnek el és legelővédő erdősávot létesítenek. Amikor a játszótér rendbehozásá­ról beszélgettek, egyesek úgy vélitek, hogy náluk a vadgesztenye és más díszfa nem ered meg. Fekete Mihály, — akinek a leggondozottabb szőlője és gyümölcsöse van a faluban, vállalta: ő elülteti és gondozza a díszfákat, meglátják, sikerülni fog. Elveti a fűmagot is, és segít virág­palánták ültetésében. Azóta társadal­mi munkával felszántották a játszó­teret, több vadgesztenye és más fa­csemetét ültettek és emellett mint­egy 50 vadrózsatövet, amit az agro­nómus különböző színű tearózsákkal Az április 12-én megnyílt milánói nemzetközi vásáron nagy sikere van a magyar kiállításnak és már több- százezren nézték meg. Ez a kiállító^ elősegíti kereskedelmi kapcsolataink kiszélesítését nemcsak Olaszország­gal. hanem más országokkal is. A kiállított áruk iránt máris több ka­olt be. Amikor az agronómus beje­lenti, hogy csócsárló kárt látott, azon­nal megbeszélték a feladatokat. Pár nap múlva megérkezett 7 permetező- gép és több mázsa védőszer, s ezek segítségével minden dolgozó paraszt elvégezte a védekező permetezést. — így időben megakadályozták a kárt. így válnak valóra azok az elhatá­rozások, amelyekről a gazdakörökön éjfélekig vitatkoznak a falu elismert gazdái. A siósigárdi termelési bizott­ság most a nővényápolási munkákra készül. Minden tag tudja, hogy kik tartoznak hozzá, a tanácstól pedig rendszerint megkapják, ki hol tart az időszerű munkákban. így felkeresik az elmaradókat és elbeszélgetnek ve­le. Ezenkívül a termelési bizottság tagjai maguk járnak élen minden­ben. így harcolnak a sióagérdá dol­gozó parasztok a magasabb termés- eredmények eléréséért és azért, hogy a bőséges élelem mellett széppé te­gyék a falut, sok örömöt szerezze­nek kicsinyeknek és nagyoknak egya­ránt. ...... { . r ; n adai és más tengerentúli cég érdek lődik. Még tart a milánói vásár, de a magyar kereskedelmi kamara újabb kiállításra készül. Részt veszünk az ápr. 23-án megnyílt casablancai majd a dzsakantai és a párisi nemzetközi árumintabemutatókon is. Többszázezren tekintették meg a magyar árukat a milánói nemzetközi vásáron Á kereskedelem dolgozói készülnek mejus 1-re Dolgozó népünk életszínvonalénak emelésére, a ke­reskedelmi dolgozók is fokozott munkával veszik ki részüket a nemzetközi proletariátus nagy ünnepének, május 1-nek közeledtével. A tolnamegyei népbolt dol­gozói e megtisztelő feladat megoldására megyénk te­rületén az élelmiszerellátás vonalán nagymennyiségű helyi áru alap feltárásával! bővítik a vevőközönség mezőgazdasági áruféleséggel való ellátását. E munká­jukkal nagymennyiségű borsót, babot, lencsét, rizst, diót, vajat, mézet, aszalt gyümölcsöt és háztartási hús­árut biztosítanak a dolgozók részére. A tavaszi növény­ápolási munkákra a háztartási boltok növényvédő és permetező szereket hoztak forgalomba, amivel ezévi gyümölcstermesztésünket segí.ik elő, s amelyet a dol­gozó parasztság szívesen vásárol. A kereskedelmi dolgozók felajánlásaikban negyed­éves árueladási tervük túlteljesítését, a vásárlókkal va­ló előzékeny magatartást, gyors kiszolgálást, az áru- választék kiszélesítését' és a tisztasági, követelmények fokozott betartását vállalták. A népbolt dolgozói közül eddig már sokan bebizonyították, hogy méltók a ke­reskedelem feladatainak megoldására. így ki kell emelni a dombóvári 22-es vasáruda dolgozóit, s ennek vezetőjét Wusing Alajos elvtársat, aki a „belkeres­kedelem kiváló dolgozója“ címet kapta meg s jelen­leg eladási, tervét 114 százalékra teljesítette. De igen szép tervteljesítményt ért el a mázai 13 sz. bányász­áruda is, melynek vezetője Dobó Károly. Ez az áru­da biztosította a bányász dolgozók jobb áruellátását, amit mutat az is, hogy eladási tervteljesítésük 153 százalékos., A tolnai árudák között a 46-os vegyes- jelllagű boltot kell kiemelni, melynek vezetője, Imre Antal A bolt dolgozói a község és a környező falvak áruellátását tette jobbá. Igen nagy vásárló közönsége van a nagymányoki 14-es árudának, melynek vezetője G á c s i József, a bányász dolgozók igényeinek kielé­gítését tartja szem előtt, aki a belkereskedelem kiváló dolgozója címet kapta. Kudari Sándor KPDSZ A Paksi Konzervgyár készül a tavaszi idényre A Paksi Konzervgyár I. negyedéves tervét határ­időre 105 százalékban teljesítette, s jelenleg néhány vagon savanyúság kiszerelésén, dió és mandula töré­sén dolgoznak. A konzervgyárban a koratavaszi idősza­kot jói kihasználják s p termelőmunka mellett az egész üzem területén karbantartás folyik. A karbantartó részleg egyik brigádja a kazánok generálozását végzi ,a másik brigád pedig a tavaszi munkákra készülődik: 2 darab bensófejtő gép nagy­javításán dolgoznak. Szépül a gyár, az egész üzemet takarítják, felfrissítik. A munkatermeket szorgos kezek meszelik, de új színt kapnak a gépek, ajtók, ablakok is, melyen két festő dolgozik. Az udvaron a betonozok dolgoznak, a.fiatalok pe­dig Déír elivtárs, üzemi párttitkár vezetésével az udvart rendezik, vasat gyűjtenek. A konzervgyár dolgozói a gépek alapos kijavításával készülnek a tavaszi idényre. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a gyár.mun kaja is nagymérteikben megszaporodik, ötven féle nö­vényféleség feldolgozását vették tervbe, melynek nagy része borsó és paradicsom. A kormány által nyújtott kedvezmények hatására a falu gazdái szívesen szer­ződtek, s a termeltető részleg, nemcsak teljesítette', de túl sis teljesítette szerződéskötési tervét, melyet mutat az is, hogy Dunaföldvér gazdái 1000 hold korai bor­sóra kötöttek szerződést. Latabár Kálmán Kossuth-díjas, a Magyar Népltóziársaság kiváló művésze Tolnán A Magyar Repülő Szövetség Latabár Kálmán Kos- suth-díjas kiváló művész fellépésével „Barátságos ar­cot kérek" címmel vidám műsoros estet rendez Tolnán a Textil-művek kultúrotthonában. Fellépnek még a Ma: gyár Repülő Szövetség által kiváló munkával kitün­tetett művészek. Hajdú Júlia zeneszerző, Túri Éva a Fővárosi Operettszínház tagja, Bánáti Sándor opera­énekes, Turóczi Gizella és Fellegi Tamás művészek. Továbbá Rodolfó, a bűvész. Az előadás április 24-én, szombaton délután fél 7 órakor és este 9 órakor lesz. Jegyek a helyszínen, vagy á Texiilművek kultúrház igazgatójánál elővételben kaphatók. A szakszervezetek segítsége a mezőgazdaságnak SZ. VASZILJEV, a moszkvai terül éti szakszervezeti tanács elnöke cikkéből A moszkvai terület üzemeiben egy re nagyobb lendülettel folyik a mun- kaversemy a mezőgazdaság megren­deléseinek határidőelotti teljesítésé­ért. A gyárak vetélkednek, hogy melyikük nyújt nagyobb segítséget a falunak. A terület ipara tavaly többmillió rubel értékű terméket készített a gépállomásoknak, szov- hozoknak és kolhozoknak. A szakszervezeteknek egyre na­gyobb szerepet kell betöliteniök a munka verseny szervezésében és ugyanakkor minél nagyobb mérték­ben támogaitniok a patronált gép­állomásokat, szovhozokat és kolho­zokat. A patronáló vállalatok és építkezések kollektívái részt vesznek a melegágyak és melegházak építé­sében. A moszkvai területen idén 650 ezerre növekszik a melegágy! keretek száma, 1955-ben pedig eléri az egymilliót. A melegházak üdén 46 ezer négyzetméteren: jövőre pe­dig már 80 ezer négyzetméteren ter­melnek zöldségfélékéit, A szakszervezetek munkaversenyt indítottak a patronált kolhozokban és gépállomásokon építőmunkát végző dolgozók között. E verseny­ben 125 üzem kollektívája vesz részt. A runcevoi vasgyár és más üzemek . az eléri sikerekért vörös vándorzászlót és dicsérő oklevelet kaptak. A patronáló vállalatok kollektívá­ja segítséget nyújtanak a gépállo­mások gépeinek jobb kihasználásá­hoz, azáltal, hogy a gépállomásokon meghonosítják a kiváló ipari mun­kamódszereket, továbbadják gazdag tapasztalataikat. Ennek a mozgalom nak kezdeményezői a Sztálin-autó- Égyár, a mitisini gépgyár és más moszkvai üzemek dolgozói voltak. Ezek a kollektívák átfogó program- mot állítottak össze, hogy annak megvalósításával segítsenek a gép­állomásoknak a gépek karbantartá­sában, a traktorok jó .kihasználásá­ban, a gépállomány kiváló minőségű javításában, és tárolásában, az ipari újítók eredményeinek átvételében. A gép- és íraktorállomások már ér­zik a segítség első. eredményeit. A patronáló munka egyik szerves része a ' falusi kultúriintézetekinek nyújtott gyakorlati segítség. Az utol­só négy hónap alatt a szakszervezeti kuitúrcsoportok és sportegyüttesek több mint 3 ezer tagja látogatott el a terület kolhozaiba, gépállomásaira és szovhozaiba. A szakszervezeti klubok .dolgozói több mint ezer e'ő- adást és beszámolót tartottak a gép­állomások és kolhozok klubjaiban, a kuitúrcsoportok 1500 műsoros es­tet, 93 kiállítást rendeztek, 52 mozgó könyvtár nyújt segítséget a falusi olvasóköröknek. A városi üzemek szakszervezetei tevékenyen resztvet­tek a falusi kuitúrcsoportok területi szemléjének előkészítésében. Feladatunk arra törekedni, hogy a patronáló munka ne alkalomszerűen, hanem rendszeresen folyjék, minél átfogóbb és tervszerűbb jelleget ölt­sön. A jelenlegi viszonyok közt fo­kozni kell a falusi szakszervezetek felelősségét a mezőgazdaság további fejlesztésében. A szovjet állam hatalmas össze­geket irányoz elő a mezőgazdasági dolgozók ellátásának további meg­javítására. A szakszervezeteknek ál­landóan ellenőrizniök kell a lakó­házak és kultúrintézmények építését, szorgalmazni kell, hogy a gazdasági vezetők bővítsék a kereskedelmi és közétkezési hálózatot, megjavítsák a gépállomások és szovhozok dolgozói­nak jóléti és egészségügyi ellátását. Jelenleg döntő fontosságú a tava­szi vetés jó előkészítése, az állatte­nyésztés hozamának emelése. Ez fo­kozott követelményeket 'támaszt a moszkvai terület többszázezer tagot számláló szakszervezeteinek funkcio­náriusaival szemben. Minél keve­sebb időt töltsenek az irodákban, minél többet foglalkozzanak az em­berekkel, minden erejükkel támogas sák az aliapsZervezeteket, segítsenek nekik a gyakorlati kérdések meg­oldásában, végezzék kitartóan a tö­megek közti szervező munkát. Erre van szükség, ha 'becsülettel teljesí­teni akarjuk a Kommunista Párt ál­tal kitűzött feladatokat. Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ: Tizenhét dolcoió vállalta: — pótolja a lemaradást A Bonyhádi Ruházati és Szolgál­tató KTSz tagjai valamennyién tet­tek munkafelajánlást pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A vál­lalások a következőképpen alakul­tak: a termelés emelésére 43 dolgozó, a minőség megjavítására 6, a foko­zottabb tisztaságra 12, anyagtakaré- kosságra 6, önköltségcsökkentésre 2, és a hulladékanyagok fokozottabb feldolgozására egy dolgozó tett Ígé­retet, Vezetőségünk nemrégen értékelte az elért eredményeket, melyből ki­tűnik, hogy 17 dolgozónk nem telje­sítette a termelés emelésére tett fel ajánlását. A minőség javítására tett vállalását egy dolgozónk nem telje­sítette. Az értékelés eredményeit másnap a KTSz tagjaival röpgyülé­sen ismertettük. Az elmaradásokkal kapcsolatosan a következő hiányos­ságokat állapítottuk meg: a terme­lés emelésére tett felajánlásokat az­ért nem tudták teljesíteni, mintegy 17-en, mert anyaghiánnyal küzdöt­tünk. De rámutattunk arra is, hogy ennek ellenére mégis lehetett volna szebb eredményeket elérni, ha min­den egyes dolgozónk még lelkeseb­ben harcolt volna a terv túlteljesí­téséért. A röpgy ülésen a felajánlásukat nem teljesítő dolgozók egyhangúlag kijelentették, hogy a pártkongresz- szusig nemcsak hogy behozzák a le­maradást, de azt túl is teljesítik. Egy pélclaiiratató gaz da • • • Az istállóból élénk lépésekkel igyekezett a sertést!altató felé Kelemenné. — Csak ilyen idő maradna — mondogatja. — Kelemenné a sertés- fialtatóba megy, megnézi mi van a malacokkal, de mielőtt bemenne, gyönyörködik a fialtató mellett lévő kifutóban elhelyezett kocában és malacokban. — Ezek igazain szépek. Aztán be­megy a italtiatóba, ahol éppen szoptatja malacai* a „Zsuzsi.'' A malacok már csak heten vannak. Hat testvérjüket már eladta . a gazda Most már rájuk is sor kerül. A több, mint kétmázsás koca nyugodtan tűri a malacok döfködését a szopás­nál. Fialás előtt 304 kiló volt — mondja Kele­menné. , Sóik a munka a sertésekkel, de ki is fizeti magát a nevelés. Keiemenéik nemcsak sertéste­nyésztéssel foglalkoznak, hanem tenyészbikákat is adnak minden évben az államnak. Hírük már régen átlépte a falu határúi. Saját nevelésű te­nyészállataikról mindig jó véleménnyel voltak az állattenyésztési állomáson. De most aztán a tize­dik bikánál mi lesz? A tavalyi, az első díjat nyerte a kiálMiáson, és szép pénzt hozott a ház­hoz. — De akkor... akkor nem is voltam ver­senyben — mondogatja nap, mint nap Kelemen. gazda a csatádnak. — De most ki lesz az első? Az majd elválik. Az slsólepeirdi állami gazdaság tenyészállaigondozója is eiső akar lenni, na meg aztán nem is olyan egyszerű bikával, formás, jó állású, meg elég erős is, nem is az első, amit ne­vel az a gondozó, de a mi bikánk is van olyan, ha jobb nem is. Nekünk is van olyan esélyünk mint azoknak. — így megy ez napról-napra. Köz­ben a bika mindig szebb és erősebb lesz. Már közel öt mázsás, pedig még alig 11 hónapos. Az istállóban nem egyedül van, mellette 2 törzaköny vezett tehén és egy üsző. Ezek is komoly jöve­delmet adínaik. Külön jászolhoz van kötve két kisebb szimentháli tenyészbika. Ezek jövőre lesz­nek majd értékesítve. így aztán kivan az állat­állomány. — De mi van a határban? — kérdezzük. — Kelemenék erről is nyugodtan beszélnek. A 16 hold földön készen áll a munka. Kelemenek a munkában etgy lépést sem maradnak el az élen­járóktól. Minden vetaivalójuk a földiben van. Fia az idő nem késlelteti őket, már a kukoricát is elvetették volna. Kelememékniél ez igen fontos, az abraktakarmány biztosítása céljából. Jól elő is készítették a földet, amibe vetik a magot Azt már elmondtuk, hogy szép az állatállo­mányuk, jól Végzik a munkájukat, talán fontos lenne arról is szólni, hogy Kelemenék az állam iránti kötelezettségük teljesítésében sem marad­nak adósajk. Már egész évi baromfi- és tojásbe­adási kötelezettségüknek eleget tettek. Sertés- és vágómarhabeadás sem jelent megerőltetést szá­mukra. A termelési bizottság alakításánál Kelemen János gazda neve is bekerült a javasoltak név­sorába, sőt a termelési bizottság elnökének vá­lasztották meg. Példamutató munkáját csakha­mar követték a gazdák. A termelési bizottság 2 hetenként összeült és megbeszélte a feladatokat. A legutóbbi értekezletükön is több javaslat hang­zott el rétek feljavítására és legelő létesítésére. Másnap a gazdák már fogasolták a réteket. A tavaszi munkák sikeres befejezéséért is jól moz­gósít a termelési bizottság. Az eredmények elin­dítói a példamutató gazdák, akiktől tanulhatnak sokan és a tanultakat hasznosíthatják. Zomba községben már találunk több gazdát, aki Kele­men János példáját követi és azon dolgozik, hogy helytállásával elősegítse népünk jólétének meg­teremtését. Az adott szó sikeres elvégzése érde­kében a dolgozók másnap még fo­kozták a verseny lendületét. Az a tény, hogy a kongresszusi verseny­ben szövetkezetünk valamennyi dol­gozója bekapcsolódott, eredményezte azt, hogy a szövetkezet az I. negyed évi termelési tervét már március 12-re teljesítette és a hónap végéig a tervet 25.6 százalékban teljesítet­te túl. Szövetkezetünk dolgozói eb­ben a negyedévben is bebizonyítják munkájukkal, hogy következetesen harcolnak a kormányprogramm vég­rehajtásáért, Halász József Bm életi színvonalunk emelésé* segíti elő az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents