Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

TnTiwai ti LAG PBOtmkjJU ECr£SÜlJFTEKt> A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tájékoztató közleménye (2. o.) — Rövid külföldi hírek (2. o.) — Indokína népei a tartós béke megte­remtése mellett vannak (2. o.) — Több segítséget vár­nak a Furkópusztai Kendergyár dolgozói a Rostipari Igazgatóságtól (3. o.) — Javult a minőség, részleteiben is teljesítették a tervet a Simontornyai Bőrgyár dolgo­zói (3. o ) — A gépállomások versenyének értékelése AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM ARA SO FILLER PÉNTEK, 1954 ÁPRILIS 16 Megyénk termelőszövetkezeti parasztságának közös és egyéni érdeke a példamutató gazdálkodás hírek a megyéből Leperdpusztai Alteni Gazdaság Paksi Vörös Sugár tsz: Alig egy hónapja zajlott le ter­melőszövetkezeteink igen fontos ese­ménye: a termelőszövetkezetek élen­járó dolgozóinak országos tanácsko­zása. Jelentős állomás volt ez a tanácskozás termelőszövetkezeteink feljesztésének, sok olyan kérdésben nyújtott útmutatást, amelyek eddig nem voltak elég világosak és a ter­melőszövetkezetek vezetői és tagjai nem tekintették őket döntő felada­tuknak. E kérdések egyike a termelő szövetkezetek példás gazdálkodása, s ennek közvetlen elősegítője. a munkaerő biztosítása; a tavaszi mun kák jóminőségben való elvégzése. Ez most megyénk termelőszövetke­zeti parasztságának a legközvetle­nebb egyéni és közös érdeke. Megyénk termelőszövetkezetemet tagsága a kormányprogramra meg­jelenése óta szövetkezeteink meg­védéséért kemény harcot vívtak. Ez­zé’ bebizonyították, hogy megyénk­ben is mély gyökeret vert a szövet­kezeti mozgalom és jó irányban ha­lad. E nagy és győzelmes harc után újabb lendületet adott a szövetke­zeti mozgalomnak pártunknak és kormányunknak az a sok intézkedé­se. amelyek nagymértékben etősé­geik a termelőszövetkezetek pé'da- mutstó gazdálkodását. De pár-jnk és kormányunk harcba szólította me­gyénk szövetkezeti parasztságát is a terméshozamok növelésére. Nem kétséges?- hogy megyénk szövetkezei parasztsága ezt a harcot is győze­lemre viszi. Ebben a gazdasági évben megyénk termelőszövetkezetei már igen sok új S’kert értek el, mind a mezőgaz­dasági munkák területén, mind a begyűjtési tervek teljesítése terüle­tén. mind pedig a szövetkezeti moz­galom megszilárdítása területér.. Elég ezt csupán azzal bizonyítani, hogy a tavaszi búzavetést a terme.ő- szóvetkezetek határidő előtt túltelje­sítették és egyéb más tavaszi mun­kákban is példát mutatnak. A szö­vetkezeti mozgalom szilárdulá^át pedig elég azzal magyarázni, hogy az e múlt hetekben, de napjainkban is számtalan egyéni paraszt lépett be a termelőszövetkezetbe, vagy kérte vissza magát az, aki már egy­szer tagja volt. A dunaföldvári Al­kotmány termelőszövetkezet például az eimúlt héten több mint 20 taggal erősödött. De lehetne sorolni továbo, meit ilyen példa ma már számta.nn van a megyénkben. H;ba volna azonban azt állítani, hogy termelőszövetkezeteink összes­ségében példamutatóan gazdálkod­nak, kihasználnak minden lehe ó-.ú- get a közös vagyon gyarapítása ér­desében. Sok olyan termelőszövet­kezeti tag van a megyében, aki nem ismeri az alapszabályt, nem veszi ki részét a munkából, nem érdekű a szövetkezet problémája. El '.ehet ezt mondani a nagyszékely! Dózsa termelőszövetkezetről, ahol a nagyfokú szervezetlenség és felel5*- lenség miatt elmaradtak a tavaszi munkákkal. Felvetődik a kérdés, va.’jon a nagyszékely! Dózsa terme­lőszövetkezetben ismerik-e a tagok az alapszabályt? Bizonyára igen ke­vesen, mert ha ismernék, akkor minden tag rendszeresen kivenné té- szét a közös munkából. De ezzel, nemcsak Nagy székelyen, hanem máshol Is baj van. Még számtalan olyan termelőszövetkezet van a me­gyében, ahol a tagok úgy érzik, nem saját gazdaságuk irányítói. Márpe­dig a szövetkezet az senki másé, mint maguké a termelőszövetkezeti tagoké, ök vannak hivatva a gaz­dasági tervek elkészítésére, a beru­házások jóváhagyására, egyszóval a szövetkezet irányítására. Ezért van arra szükség, hogy brigádértekezle­ten, vagy akár munka közben min­den szövetkezetben használják fel IJjabb felajánlást tettek az állattenyésztők A leperdpusztai állami gazdaság dolgozói pán.unk III. kongresszusának tiszteletére újabb vállalást tettek. A juhtenyésztésben dolgozó juhászok ifj. Hark a Antal brigódvezetővel az élen vállalták, hogy a gaz­daság juhállományé: rövid időn belül feljavítják, mert az jelenleg elég rossz állapotban van. Varga Károly volt juhtenyésztési brigádvezető ellensége volt a juh­tenyésztésnek, azért romlottak le a juhok. Az előző évben a hanyag gondozás következté­ben sok bárány elhullás volt. Az új gondozók vállal­ták, hogy az elhullást teljes egészében megszüntetik, a bárányokat pedig nem 10—12 kiló súllyal, hanem 18——20 kilóval választják el. Id. Harka Antal, pedig azt vállalta, hogy a bárányok nevelésében 200 száza­lékos súlygyarapodást ér el pártunk III. kongresszu­sának tiszteletére. A sertéstenyésztésben dolgozók az előző felajánlá­sukat azzal bővítik ki, hotgy a munkafegyelmet meg­szilárdítják munkahelyükön, a sertésólakat a legna­gyobb rendben tartják, az elhullást pedig 3 százalék­kal csökkentik. Hágenthuru József takarmánykonyha- vezető pedig azt vállalta, hogy 5 százalékos ta karmánk- megtakarítást ér el a legeltetés bevezetésével. Valóravóltottók adott szavukat 1954 március 15-e emlékezetes nap a paksi Vörös Sugár tsz tagságának életében. Nemcsak azért, mert nemzeti ünnep, hanem azért, mert ezen a napon tett vállalást a tagság a III. pártkongresszus tiszteletére, A tsz kőművesbrigádja vállalta, hogy a pántjkongresz- szus napjára felépít egy 100 férőhelyes sertéshizlaldát, ígéretük nem maradt puszta ígéret, mert a 100 férőhelyes sertéshizlaldát április 13-ig befejezték. Hi- zer Antal, Weisz Pál, Lacza István és Váci József tsz- tagok lelkiismeretes munkájához. fűződik a hizlalda, amelyet saját erőből építettek. A Vörös Sugár -tsz-nek 14 mázsa 40 kilogramm az egészévi sertésbeadása. Ebből már teljesítettek. Az újonnan épített sertéshizlaldáiba május 1-én 39 darab sertést fognak hízónak beállítani, amiből harmincat szabadpiacon fognak értékesíteni. A tsz tagsága vállalta, hogy sertésbeadási kötele­zettségük egy részét — 6 mázsa súlyban — május 1-e teljesítik és a fennmaradó mennyiséget pedig augusz­tus 31-ig beadják. , To'nanémedi Téglagyár: 210.000 darab tégla terven felül *. • az időt olvasásra, vitassák meg az alapszabály minden pontját. A veze­tőknek, a vezetőség tagjainak pedig kötelességük az alapszabály betartá­sával irányítaná a szövetkezetét. Ahol a szövetkezet elnöke gátlója az alapszabály betartásának, a közgyű­lés határozatától eltérően intézkedik, ott a tagságnak jogában áll felelős­ségre vonni, vagy legrosszabb eset­ben leváltani.. Ahol a szövetkezet elnöke megsér­ti a szövetkezeti demokráciát, egy­szerűen felrúgja az alapszabályban előírtakat, ott a tagság előbb-utóbb elfordul a szövetkezeti gazdálkodás­tól, nem megy a munka, aminek kárát a becsületes tagok is, tehát az egész szövetkezet érzi. Az ilyen eset az utóbbi időben már nem igen volt tapasztalható. Az elmúlt évben, — de már ebben az évben is, — sok termelőszövetke­zeti vezető arról panaszkodott, hogy kevés a munkaerő. Éppen ezért je­lölte meg a termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak tanácskozása egyik legfontosabb feladatként a nők bevonását a termelő munkába. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők szerepét és jelentőségét még fo­kozottabban előtérbe helyezi az or­szágos tanácskozás, hiszen a dolgo­zó nők tevékeny részvétele nélkül nem várható a jó munka kialakulása termelőszövetkezeteinkben. Elég sok példa igazolja a -muH évről: azok a termelőszövetkezetek küzdöttek munkaerőhiánnyal, amelyek nem tettek meg mindent a dolgozó nők bevonása érdekében. Sok olyan ká­ros gyakorlat fékezte a dolgozó nők­ben rejlő teremtő kezdeményezések kibontakozását, mint például az, hogy a tényleges munkát végző nők munkaegységeit férjeik javára írták jóvá, és a nőket, az asszonyokat úgy nevezett munkakönyvesként szere­peltették. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek új alapszabálya eleve kizárja a munkakönyves tag szerepeltetését, de mégis nagy figyelmet kell szen­telni arra, hogy valóban mint tagok és állandó dolgozók vehessék ki ré­szüket a nők, a családtagok a ter­melőszövetkezet munkájából. A nők murtfkába vonásának polgárjogot kell szerezni, minden termelőszövetkezet­ben, úgy mint ezt tették a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetben, vagy a dunaföldvári Alkotmány ter­melőszövetkezetben. Ha termelőszö­vetkezeteink vezetői ezt nem tévesz­tik szem elől, ha jogosan követelik meg minden tagtól, hogy vegye ki részét a közös munkából, akkor egész biztosan nem kell azon panasz­kodtok, hogy nincs, aki elvégezze a munkát. Téglagyáraink általában e hónap közepén kezdik meg a nyersgyártást. A Tolnanémedi Téglagyár kézivetői azonban már három héttel ezelőtt, március 29-én megkezdték e fontos munkát. így az .elmúlt hónapban már 12 ezer darab nyerstéglát adtak a népgazdaságnak. Április hónap el­ső dékánjában ismét nagy iramban haladt a kézi téglaverés az üzemben, és így 9-ig ebben az évben több, mint 100 ezer darab téglát termeinek. Ez­zel máris túlteljesítették az e havi nyersgyártási tervüket. Az április 10-én megtartott terme­lési értekezleten a kézivetők még nagyobb eredmények elérésére tet­tek ígéretet. A Komáromi kézivető 'brigád 50 ezer, a Kormos 30 ezer, a Pintér, Gyémánt, Tiger, Oltlik és Dobó brigádok egyenként 20—20 ezer, a Bakó és a Miksi brigádok pedig egyenként 15—15 ezer darab nyers­tégla gyártását vállalták, s ígérték, hogy ezt a mennyiséget még ebben a hónapban a havi terven felül gyárt-1 ;ák le. így a téglagyár kézivető bri­gádjai ebben a hónapban 210'ezer darab nyerstégla gyártására adták szavukat. A kongresszus tiszteletére •hasonló szép vállalásokat tettek az égetők is. Dudás Istvárané, Székely 1st ván Mar’cz Józsefné arra tettek Ígéretet, hogy a kongresszus napjáig terven leiül 50 ezer daráb téglát éget nek- ki. Élenjáró módszereket alkalmaz a nagydorogi Új Élet tsz A nagydorogi Uj Élet tsz tavaszi munkálatairól Gazdag Mihály levelezőnk aa: írja, hogy elvetettek iü hold tavaszbúzát, ugyanennyi árpát, 9 hold zabot, 10 hold napraforgót. A napraforgó vetését négyzetesen végezték, így könnyebb lesz megmunkálni is és maga­sabb lesz a termés is. A burgonya vetéssel is végez­tek, mégpedig amint a levélből kitűnik, fészektrágyá- záasal vetették a 10 hold burgonyát. Az Uj Élet tsz tagsága már földbe tette a borsós lencsét, mákot, lucernát, bailtacin-t és a répát is. Egy­szóval végeztek a koratavasziak vetésével, de az ősziek fejtrágyázásával is. A tagság már azt is megtárgyalta, hogyan végezzék a kukorica vetését. Úgy döntöttek, hogy ezt is négyzetesen vetik, mégpedig fejtrágyával, kapálni pedig négyszer fogják. Sőt a termés emelése érdekében pótbeporzást is alkalmaznak. Hulladékanyagból többezer gyermekjáték A Bonyhádi Zomőncgyárból naponta egymásután indulnak ki a zománcedénnyel megrakott autók, hogy a lakosság megnövekedett igényeit kielégíthessék, s a kereste, figyelembevételével bőven ellássák a háztar­tásokat zománcedénmyel. A zománcozott üstök, ceglédi kannák, mosdók és dagasztótélak százai mellett, külön­böző méretű 1—16 literes fazekakat, lábasokat és egyéb edényféleiségekei: szállítanak. A zománcedényeken kí­vül nagy mennyiségben készülnek a csiszolt kis és nagyobb méretű bográcsok, pecsenye- és palacsinta- sütők, amelyek a háztartásban nem nélkülözhetők. A zománcgyár dolgozói gondolnak a gyerekekre is, s felkészültek a tavaszi idényre. Hulladékanyagok fel­használásává! sokezer darab homokjátékkal, vederrel, szitával és- kertiszerszámokkal örvendeztetik meg * gyermekeket. I A dunaföldvári Alkotmány tsz és az egyénileg dolgozó parasztok barátsága Termelőszövetkezeteink tagjai' nagy erőpróba előtt állnak. Be kell bizonyitaniek, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének megvalósításáért foly­tatott harc élenjárói. Ezt mindenek előtt azzal kell bebizonyítaniok, hogy minden munkát időben elvégez­nek, úgy dolgoznak, hogy termés­átlagaik túlhaladják az egyénileg dolgozó parasztokét. Lassan elérke­zik a tavaszi, majd a nyári növény- ápolások ideje. Termelőszövetkeze­teinkben ezek elvégzését már jó elő­re meg kell szervezni. El kell érni, hogy ebben az évben minden terme­lőszövetkezetben négyszer, de leg­alább háromszor minden kapásnö­vényt megkapáljanak. Az előfeltétel ehhez biztosítva van. Megyénk ter­melőszövetkezeteinek szorgalmas, becsületes tagjai vannak. Most tehát arra van szükség, hogy termelőszö­vetkezeteink tagjai szilárd egységbe kovácsolódjanak össze, egyember- ként vegyék ki részüket a közös munkából. Kiss Antal tsz csap. vez. Dunaföldváxon 1950 augusztus 20- án alakult az Alkotmány tsz. Több, mint 2 évig azonban az egyénileg dolgozó parasztok szemében a köz­ség szégyenfoltjának számított. Jankó Lajos 18 holdas középparasztot és más társát a rokonokon kívül má­sok is megvetették. „Mi az Lajos?! Hát már te is ide jutottál? Koldus lettél, másként már nem tudsz meg­élni?" — kiabálták utána. A csoporttagok egyrésze eleinte a kertek alatt bujkálva ment a mező­re, hogy minél kevesebb egyéni pa­raszt ismerőssel találkozzon. Súlyos­bította a helyzetet a csoporton belüli ellenségeskedés is. A növényterme­lők az állatgondozókat szidták, hogy csak rájuk keresnek, mert az állatok­ból egyelőre semmi hasznuk. A tavalyi év azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzete; Dunaföld- váron. Az Alkotmány tsz szép ered­ményekkel zárt. Amikor Jankó La­jos és felesége hazavitte a járandó­ságot: több, mint 20 mázsa kenyér­gabonát, burgonyái, kukoricát, ba­bot, lencsét, cukrot, olajat, szappant és ki győzné í elsorolni mi mindent, senki sem szólt többet az elégedett családnak. A szövetkezet földjén gyönyörű Úszta búza termett. Az egyéniek szí­vesen vásároltak vetőmagnak a cso­port tagjaitól és többen őszi árpát is cseréltek. A télen, amikor a cso­port műtrágyát vásárolt és minden hold őszi kalászost fejilrágyózott, az egyéniek egymás után követték a jó példát. Januárban három család kilépett a tsz-ből. A szövetkezet mindent ki­fizetett, ami törvény szerint jár. Nem haragszanak egymásra, a barátság továbbra is fennmarad, A tavasszal pedig 23 új taggal szaporodtak, és burgonyából, kenyérgabonából pedig előleget kaptak az olyan új tagok, akik erre rászorultak. A tsz tagjai­nak pedig bőven van kenyere, min­den család vágott 1—2 hízót, így nyu­godtan várják az újat, A szövetkezet ma már több, mint 600 holdon gaz­dálkodik, jószágállományuk a járás­ban első helyen áll, a 120 sertésük és 350 birkájuk is gyönyörű. Márciusban olyan parasztfiatatek is beléptek a tsz-be, akiknek a szü­leik egyelőre kívül maradtak. Gulá- nyi Mihályt, Papp Ilonát és János;, valamint a többit, hamar megszeret­ték a csoportban, mert még egyet­len napot sem hiányoztak a munká­ból. Minden tavaszi munkát példa­mutatóan elsőnek fejezte be a tsz. Ma már nem mint szégyenfoltra, ha­nem mint követendő példára néznek fel az egyéniek. Dunaföldváron nyoma sincs a ré­gi ellenségeskedésnek. Amikor két­hetenként a helyőrség és a kender­gyár kultúrgárdája vendégszerepel a tsz kultúrházában, sok egyénileg dolgozó paraszt tölti itt az estéjét, a fiatalok pedig a csoportbeliekkel együtt ropják a táncot. A tsz darálójába szintén úgy mén­nek az egyéniek, mintha sajátjuk lenne. Pere János, a szövetkezet ag- ronómusa, — ha egyénileg dolgozó paraszt mellett viszi el az útja, meg­áll, elbeszélget és tanácsot ad. Az egyéniek pedig szívesen fogadják sza­vait, mert látják, hogy segíteni akar így erősödik napról-napra át tsz é* az egyénileg dolgozó parasztok barát­sága Dunaföldváron.

Next

/
Thumbnails
Contents