Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

TTLÁa PtmrtífOAt anrnOurmn------------------------------------------------------—-------- ^ A MAI SZAMBANt A határozata a termelőéi Bretkeietek pénzgazdá&odáaának megszilárdításáról (2. o.) — A Dózaz-felkeJée négyszáznegyvenedik évfordulóján (2. o.) — A brazHiai helyzet (2. o.) — A kongresszusig letftr- leeztjük az adósságot (3. o.) — Levelezőink írják... (3. o.) — A Simontornyai Bőrgyár Í)lSZ-fiataljai a fémgyűjtés sikeréért (3. o.) — Az öt barát (4. o.) AZ MDP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ABA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 ÁPRILIS 15 A Magyar-Szovjet Társaság segítése a mezőgazdaság fejlesztésében A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­éi határozat komoly és szép feladat­tal bízta meg parasztságunkat. A fel­adat megoldásának lehetőségét is biztosította. A határozat végrehajtá­sa magasabb terméseredményt, több jövedelmet jelent a gazdák és az egész dolgozó nép számára. Arra is felihívja a dolgozó parasztok figyel­mét, hogy feladataikat kulturáltan végezzék. A kulturált mezőgazdaság biztosítja országunk -rimára a több kenyeret, a több mezőgazdasági nyersanyagot és gyakorlatban juttat­ja érvényre a szocializmus gazdasági alaptörvényét, az anyagi és kulturá­lis szükségletek maximális kielégíté­sét. A kulturált mezőgazdaság megte­remtésében a dolgozó parasztokon, tanácsokon kívül nagy szerep vár a falu kultúraktíváira, kultúrmunká- saire is, s itt kapcsolódik be a Ma­gyar-Szovjet Társaság ismeretterjesz­tő, nevelő, felvilágosító munkája is, amely jórészt, ugyancsak kulturális vonatkozású. A feladat most, hogy a fejlődés új szakaszába léptünk, még szebb, még felemelőbb, mint azelőtt volt. Nem közvetlen termelé­si feladatok, szakmai agitáció vár itt az MSZT-re, ez nem is lenne he­lyes, hanem hasonlóképpen a kul- túrcsoportok hoz, szórakoztatva ne­velni. A kultúragitációt úgy kell al­kalmazni, hogy az elsősorban szóra-» kost ásson, de egyben gondolkoztas- sa is el a dolgozókat. A szövi et-barátok száma naiorál- napra nő, dolgozóink egyre inkább érdeklődnek a Szovjetunió, a szovjet emoerek életmódja, élet- és munka- körülményei iránt. Természetes, hogy dolgozó parasztságunkat elsősorban a szovjet mezőgazdaság, a szovjet parasztok élete érdekli. Megmutatko­zott ez az igény a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap idején is, amikor a megyénkben megtartott 271 külön­féle ismeretterjesztő előadás közö t szép számmal szerepelt olyan — a dolgozó parasztok kérésére, — amely a szovjet kolhozok népének életével, egy-egy mezőgazdasági jellegű köz­társaság, terület ismertetésével fog­lalkozott. Bemu‘atták előadásokon keresztül például, hogy Ukrajna jó termőföldjein, hogyan gazdálkodnak a szovjet emberek, hogyan igyekez­nek az emberi ész segítségével egy­re többet kihozni a földből. Jó alka­lom tehát az ismeretterjesztés az élenjáró szovjet agro- és zootechni- kai módszerek népszerűsítésére és ezen keresztül a mezőgazdaság fej­lesztésének előmozdítására. A Magyar-Szovjet Társaságnak kezdeményező szerepe is van. Szov­jet mintára elkezd, megindít, nép­szerűsít valamit, mondjuk egy-egy, a mezőgazdaságban jól bevált mód­szert és miután dolgozó parasztsá­gunk megbizonyosodik róla, hogy az valóban hasznos, szívesen alkalmaz­za, amint jónéhány esetben Láttuk ezt. Például a keresztsoros vetésnél. Az MSZT azzal, hogy bemutatja, <— nemcsak szóban, hanem legtöbb esetben képekben, vagy filmen is, — a szovjet kolhozparaszt életét, mun kakörülményeit, rávilágít arra, ho­gyan függ össze az észszerű munka, az életszínvonal emelkedésével. A kulturált, fejlett mezőgazdaságból bőség, kényelmes élet fakad. A Ma­gyar-Szovjet Társaság által rende­zett számtalan képkiáMítás mutatta be a filmeken kívül, hogy milyen is a kolhozparasztok házatája, lakása. Kiskönyvtáruk van, maguk és gyer­mekeik tanulnak, állandóan képezik magukat. Az előadásokból és a szemléltetésből látják dolgozó pa­rasztjaink, hogy milyen szerepük van a gépeknek a mezőgazdaságban. — Mennyi munkát vesz Le az ember válláról a gép és ezáltal mennyivel marad több idő tanulásra, szórako­zásra. Ha mindezt együtt, megfelelő összefüggésben, szemléltetően tár­ják a Magyar-Szovjet Társaság ak­tívái dolgozó parasztságunk elé, ak­kor az nem maradhat hatás nélkül. A lálottak, hallottak felkeltik elő­ször az érdeklődést, majd a vágyat, a törekvést, hogy mi is úgy csináljuk és hasonló eredményeket érjünk el. Megyénkben gyakran találkozunk olyan jelenséggel, hogy az MSZT aktívák segítenek a községi taná­csoknak szakmai ismeretterjesztésük­kel. Ez nem hiba, bár amint már leszögeztük, a Magyar-Szovjet Tár­saság tagjainak nem fő feladatuk a szakmai agitáció. Vannak megyénk­ben olyanok is, akik ennél tovább­mennek. Csak egyet említünk: Egyed elvtárs, felsőnyéki MSZT-thkar pél­dáját. Egyed elvtárs tekintélyes kö­zépparaszt. Minden Szovjetunióról szóló kiadványt, brossurát, könyvet' ami csak a kezeügyébe kerül, elolvas. A belőlük tanult mezőgazdasági mód­szereket nemcsak tudomásul veszt, hanem először ő maga alkalmazza. Nagy kedvvel végez kísérleteket. — Szinte külön kis kísérleti gazdasága van. A kis parcellákon azután bemu­tatja, hogy mi is a különbség a négy­zetesen és a nem négyzetesen vev.tt, a négyszer, vagy a kétszer kapált ku­korica között, mennyivel terem több a keresztsorosan, mint a nem ke- resztsorosan vetett búzából. Tapasz­talatairól azután elöacjpsokon, kis- gyűléseken beszámol gazdatársainak és bizony nem egy követője van már a községben. Egyed elvtárs tehát azt mufai a be közvetlenül, hogyan lehet a Szovjet­unió önzetlen baráti segítségét ka­matoztatni. A Szovjetunió nemcsak kulturális és ipari téren seg't, ha­nem értékes mezőgazdasági tapaszta­latainak kincsestárát is ké’ kézzel tárja elénk. A Magyar-Szovjet Tár­saság aktívái, ha nem is mind úgy, mint Egyed elvtárs, hanem közvetve, felvilágosító, ismeretterjesztő, neve­lő munkájuk közben mutassák be ugyanazt és ezzel járuljanak hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Azáltal a mi életünk is szebb, kényelmesebb lesz, közelebb jutunk a szovjet em­berek életéhez a valóságban is, amelyet eddig főként csak filmen és képkiál 1 ításokon láthattunk és cso­dálhattunk. Sok új lehetőség, alkalom és mód­szer kínálkozik most a Magyar-Szov­jet Társaság aktíváinak, hogy új mó dón végezzék népszerű, szép felada­tukat. A Magyar-S’ov ót Barátság Hónapja után erősödnek az MSZT tolnamegyei szervezetei A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap lezajlása után mindenütt meg­növekedett az érdeklődés az MSZT tolnamegyei szervezetei iránt. A leg­kisebb községben is sokan lépnek az MSZT tagjai sorába, a szervezetek pedig mozgalmat indítottak: melyik község tud legtöbb új tagot toboroz­ni. A barátsági hónap utáni első napokban Iregszemcse és a szom­szédos Koppányszéntó között páros- verseny alakult ki, a bonyhádi MSZT szeivezet pedig felajánlást tett: 2 ezerrel növeli taglétszámát. A bony­hádiak a tagszervezést egybekapcsol­ják közvéleménykutatással: meg­kérdezik a dolgozókat, mit szeretné­nek tudni a Szovjetunióról, milyen előadásokra kíváncsiak, mit várnak a Magyar-Szovjet Társaságtól. A legtöbb helyen az MSZT *ag- toborzásába bekapcsolódott a két leg­nagyobb tömegszervezet, az MNDSZ és a DISZ is. Bölcskén az MSZT ak­tíváival együtt dolgoznak a DISZ- fiatalok, a pedagógusok pedig a csa­ládlátogatások alkalmával a magyar­szovjet barátságról is elbeszélgetnek a szülőkkel. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 4 kisvejkeiek is igényt tartanak a megyei pártbizottság zászlójára Kisvejke mind a mezőgazdasági munkákban, mind a begyűjtési ter­vek teljesítésében mindig megyénk élenjáró községei közé tartozott. Az újságon keresztül Kisvejkére is el­jutott a hir, hogy a Megyei Párt- bizottság zászlóval jutalmazza a kongresszusi verseny győzteseit. A termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok akkor kijelentették: „Mi jfi igényt tartunk a megyei pártbizott­ság zászlójára.“ Azon a tanácsülé­sen, ahol ezt a kisvejkeiek elhatá­rozták, versenyt kezdeményeztek. A BrTdoguiás termelőszövetkesíst a Szabadság termelőszövetkezetet, az 'gyéni parasztok pedig egymást hív* ták versenyre. A versenyszerződés-/ ben az áll, hogy I. negyedéves be­gyűjtési tervét a község határidő előtt túlteljesíti, a mezőgazdasági munkákat pedig idő előtt elvégzi. A kisvejkeiek elhatározása ót3 már két hónap telt el. A kisvejkeiek állják szavukat. A tavaszi mezőgaz­dasági munkák elvégzésében a bony­hádi járás első községe volt, — év még ma is az. A községben már csak a kukorica vetése van hátra. Az I. negyedéves begyűjtési tervet pedig tojásból 174.8, baromfiból 252.8, tej­ből 104, hízottsertésből 266, vágó­marhából pedig 100 százalékra telje­sítette a község. A kisvejkeiek mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyéni dolgozó parasztok most újabb fogadalmat tettek, amelyben az áll, hogy félévi begyűjtési tervü­ket és a további mezőgazdasági mun kákát határidő előtt elvégzik, telje­sítik. Az EI5re-brigád megelőzte versenytársát A „Tolnai Napló" április 9-i szá­mában közöltük, hogy az iregszem- csei gépállomás traktorosainak, illet­ve traktoros brigádjainak kongresz- szusi versenyében a Kossuth brigád tört az élre, megelőzte a mindig élenjáró Előre brigádot. Mint ahogy a cikkben is olvashattuk, az Előre brigád 3 százalékkal lemaradt. Ez akkor volt, ma már Iregszemcsén is egészen máskép fest minden. Az Elő re brigád tagjai Tóth János elvtárs vezetésével ismét az élre törtek, méghozzá elég alaposan maguk mö­gött hagyták a Kossuth brigád trak­torosait. A gépállomás vezetőségének a legutóbbi értékelése szerint az Elére brigád 108.8, míg a Kossuth brigád 98.8 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A kiét brigád twfoüorieitiáimik párosvereenye is változott. Akikor Szűcs István, a Kossuth brigád tag­ja vezetett ae egy önti versenyben, ma pedig Uj László, az Előre brigád traik torrósitája veaot De a Iraktoristák egyéni terveinek to'j emlősében ie aiz Előre brigád sraereate meg a vezetésit, Míg a Kossuth brigád 10 traktorosa közül csak 4, az Előre brigád 10 trak torosa közül 6 teljesítette tavaszi tervét. Závodi Előre tsz: * Folyamatosan megy a tavaszi munka A tavaszi munkálatok során több mint 200 hold búzát és 80 hold ro­zsot fejtrágyáztunk, 70 holdat izedig istállótrágyával terítettünk meg — írja Vörös József agronómus, a zá­vodi Előre tsz-ből. — A korai veté­sű tavasziak már a földbe kerültek. Március 23-án kezdtük meg a tava­szi búza vetését, azóta folyamatosan mennek a tavaszi munkálatok. Más­nap már az árpát is a földbe,tettük, március 29-re befejeztük a cukor és a takarmányrépa vetését is, 30-ra pedig a borsó és a zabvetéssel is vé­geztünk. Április 6-án 10 holdon el­vetettük a zabosbükkönyt, most már csak a kapások vetésével vagyunk vissza. Ezekben a munkálatokban komoly szerepük volt szövetkezetünk foga- tosainak. Stégli Adám, Szántó Sán­dor, Spiel György és Kocsis István egy nap alatt 23 hold zabot vetettek el. Napi tervüket 120 százalékra tel­jesítették. Amberger János és Szentes Amb­rus traktorosok is derekasan kivet­ték részüket a talajelőkészitésből. Határszemle Tevelen A teveliek a napokban határszem­lét tartottak — írja levelében Ludas András, a teveli Alkotmány tsz-ből- — A határszemle alkalmával a szí­vüket vidította a szépen zöldelő ve­tés. Persze nem kerülte el figyelmü­ket az imitt-amott tarkáló művelet- letlen föld sem. Megállapították, hogy az őszi vetések szépen áttelel­tek és jól halad a tavasziak vetése. Az Alkotmány tsz répaföldjén már szépen látszanak a répasorok. A szövetkezet tagsága úgy határo­zott, hogy a hét folyamán megkezdi a répa sarabolását. A tsz búzatáblá­jánál a gyönyörű haragos zöld ve­tést senki sem állta meg szó nélkül. Előbb csak egymásra néztek, azután mondogatták, hogy milyen jelentő­sége van a közös gazdaságnak. A tsz földjein sokkal szebb és erősebb a vetés, mint az egyénieknél. Gyulaji Uj Barázda tsz: Saraboljuk a mákot A tavasz beálltával szövetkezetünk tagsága azonnal nekilátott a tava­szi munkálatok megkezdéséhez. 109 hold tavaszbúzát vetettünk, ezenkí­vül 70 hold tavaszi árpát. Mindkét3 tőnél túlteljesítettük a vetési tervet« 40 hold expressz borsót*" is elvetet­tünk már, 14 hold napraforgónk már szépen kikelt, 6 hold mákunk sa- rabolása már folyamatban van. El­vetettünk még 30 hold bükkönyt, 25 hold zabot, 2 hold szerződött burgo­nyát is. A fej trágyázást 100 száza­lékig elvégeztük. A munkálatok sikeres elvégzése érdekében brigádokat és munkacsa­patokat szerveztünk. 5 hold kertész« tünk megmunkálásához 7 tagból ál­ló munkacsapatot állítottunk. <5k állandóan a kertészetben fognak dol­gozni. Nem akarunk szégyent val­lani a kertészettel. A tavaszi munkálatok mellett a beadási kötelezettségünk teljesítésé­ről sem feledkezünk meg. Az I. ne­gyedévi baromfibeadásunkat túltel­jesítettük. A vágómarha beadásun­kat pedig egész évre teljesítettük, Szövetkezetünk tagsága magáénak érzi a közös gazdaságot. Nem feled­kezik meg arról sem, hogy pártunk, és kormányunk milyen hatalmas tá­mogatást nyújt a szövetkezeteknek és mennyire megbecsüli a dolgozó­kat. Erre is S2ép példa van nálunk Is. Varga József juhászt munkaér­demrenddel tüntette ki kormányunk Varga József a múltban is jó pász­tor volt, de semmibe sem tekintet-1 ték. Alig jutott neki ruhára, sőt ke­nyérre is, ma bőven van kenyere és jól öltözködik. Árki István Nagyvejkei UJ Élet Un: Teljesítettük adott szavunkat Termelőszövetkezetünk tagsága pártunk kongresszusának, valamint felszabadulásunk kilencedik évfor­dulója tiszteletére a koratavasziak időbeni vetését vállalta. Vállaláséi becsülettel teljesítette. Földibe tet­tünk 13 hold zabot, 31 hold tavasz* árpát, 10 hold napraforgót és 7 hódé cukorrépát. Emellett megfogasoltunT 30 hold lucernát és fejtrágyáztunl 150 hold őszi kalászost. MindezeV mellett megfog&soMuntk még 60 hók őszi szántást, 20 hoíld szarvaskőre pet, befő gazoltunk 10 hóid fűmago is. Most már csak a burgonya és i kukorica vetése van hátra. Az élőké szüléteket ezek vetéséhez is megtet tűk. Lovász Ferenc Uj Élet tsz Nagyvejke. _ Teller János határidő előtt túlteljesítette, emit a kongresszus tiszteletére vállalt A párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának lelkesítő hatására a bölcskei gépállo­más trakt.oristái soha nem látott lendülettel kezdték meg a tavaszi munkát. Mielőtt kiindultak volna a határba, versenyszerződést kötöttek egymással. Teller János, az egyik traktoros azt vállalta, hogy tavaszi idénytervét 1 hónappal a határidő előtt teljesíti, s versenyre hívta a gépállomás összes traktorosát. Teller János tavaszi terve 106 nor­málhold. Adott szavához méltóan ezt az előírást jóval a határidő előtt túlteljesítette. A tavaszi tervek tel­jesítésének határideje ugyanis csak júliusban jár le. Ezzel szemben Tel­ler János március 5-ig 188 száza­lékra teljesítette tavaszi tervét. Ez­zel a teljesítménnyel első a trakto­risták versenyében. Hol késik as Agritox? Ezt nem is annyira mi, mint a páxi Béke termelőszövetkezet tag­jai kérdezik. A kérdés egyébként jogos, mert a futrinkák zavartala­nul pusztítják a termelőszövetke­zet búzáját. Április 8-án jártam a pari Béke termelőszövetkeze.ben. A tsz elnöke, Sógorka elvtárs már akkor nem nyilatkozott elisme­rően a járási tanácsról, meg a „övényvédőszer értékesítő válla­latról, mert gabonafutrinkák már abban az időben is garázdálkod­tak, Agritoxot pedig csak 50 kilót kaptak kölcsön a tamási földmü- vesszövetkezettől azzal, hogy ezt rövid időn belül visszaadják. Nem udom ki mit ért ezen, hogy ,,rö­vid időn belül". Vélemér) em sze­rint ez a rövid Idő már lejárt. De üsse kő! Arról van most szó, hogy a búzát kell megmenteni, mert ez az 50 kiló igen kevés­nek bizonyul. A termelőszövetke­zet vezetősége azon nyomban je­lentette az ügyet a játásá tanács­nak, a járási tanács pedig a me­gyei tanácsnak. Tehát elju'o’t a megyei tanácsig, sőt a legiiletéke- sehb, a megyei tanács főagroió- musa intézi az ügyet. Szerinte ezt a növényvédőszert már szom­baton diszponálták a tamási vas­útállomásra. A legérdekesebb mégis az, hogy keddig sem érke­zett meg — legalábbis a tsz elnö­ke így monoja. És nem éppen a legbarátságosabb a hangja, mikor azt kérdi: „Hol késik az Agri­tox? Melyik mezőgazdasági =zerv bürokráciája miatt pusztíthatják a mi búzánkat a kártevői»?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents