Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-02 / 78. szám
2 {NAPLÓ 1954 ÁPRILIS 2 A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához Moszk\« (TASZSZ): V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere tnáj'cius 31-én fogadta L. Joxe urat, Franciaország nagykövetét, W. Harter urat, Nagy Britannia nagyköveiét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét. Átnyújtotta nekik a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ikormányaiíioz intézett azonos szövegű jegyzékeit. A szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett jegyzéke így hangzik: „A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét az alábbiakra: A Szovjetunió következetesen íoiy- tatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok •ueeja- vításának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban, amelyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetében az államok fegyverzete általános csökkentésére. valamint az atomfegyver és egyéb tömegpusztító fegyverfa.jták eltiltására előterjesztett. A fegyverzet egyetemes csökkentésének, valamint az atomfegyver és a többi, legveszélyesebb tömegpusztító fegyverfajta eltiltásának megoldása hatalmas mértékben könnyítene azon a súlyos terhen, amely a folytatódó fegyverkezési hajsza következtében a népekre nehezedik, megszüntetné annak veszélyét, hogy a rombolás céljaira alkalmaznak olyan nagy tudományos felfedezéseket, mint az atomenergia felhasználása módozatainak felfedezése. E feladat megoldása igen nagyjelentőségű lenne a békének és a népek biztonságának megszilárdítása szempontjából. Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodásokra jutni az említett fontos kérdésekben, mert nehézségek merültek fel,. Ennek a körülménynek azonban nem szabad csökkentenie az államok és mindenekelőtt a nemzetközi béke fenntartásáért különösen felelős nagyhatalmak ilyen egyezmények elérése érdekében tett erőfeszítéseinek jelentőségét. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is kitart amellett, hogy jelentékenyen csökkenteni kell az államok fegyverzetét és fegyveres erőit és olyan egyezményeket kell kötni, amelyek biztosítják, hogy az atomenergia nem lesz felhasználható rombolásra, az emberek tömeges pusztítására. Az államok ilyenirányú erőfeszítéseinek jelentősége egyre növekszik, különösen azért, mert az atomfegyver rosnbolóereje állandóan nő és ezenkívül megjelent a hidrogénfegyver, amelyeknek hatóereje sokszorosa az atomfegyverének. Kétségtelen, hogy az atom- és hidrogénfegyver háborús alkalmazása mérhetetlen szenvedéseket okoz- ua a népeknek, a békés lakosság tömeges pusztítását, nagy városoknak, a modem ipar, kultúra és tudomány olyan központjainak, — köztük a civilizáció legrégibb központjainak — szétrombolását jelentené, amilyenek a világ államainak nagy fővárosai. A szovjet kormány megfelelő erőfeszítéseket tesz az említett fontos kérdésekben kötendő megállapodások le hetősegének megkönnyítése céljából. Kiindulási alapnak tekinti azt is, hogy vannak még a béke megszilárdításának más, eddig fel non használt lehetőségei. Ezzel kapcsolatban ■ mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megemlíteni. Az európai béke fenntartása ugyanis döntő jelentőségű az egyetemes béke fenntartása és az új világháború megakadályozása szempontjából. A szovjet kormány ettől vezéreltetve Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek berlini tanácskozásán javaslatot terjesztett elő az „európai biztonság biztosításáról" és ezzel kapcsolatban benyújtotta az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés1- alapjainak tervezetét. A szerződéstervezet összeurópai biztonsági rendszer megteremtését írja elő valamennyi európai állam kollektív erőfeszítése alánján. A szerződésben résztvehet minden európai állam, függetlenül társadalmi rendiétől. Résztvehet benne tehát Németország is. Németország egyesítéséig résztvehet a szerződésben a Német Demokratikus Köztársaság cs a Német Szövetségi Köztársaság. A szerződés előírja, hogy amennyiben a szerződés valamelyik aláíróját fegyveres támadás éri, a megtámadott államnak minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is, segítséget kell nyújtani az európai nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és fenntartása céljából. Ilymódon az összeurópai szerződés alapjainak tervezete arra irányul, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek megfelelően raegtí-v'-ntőd- íéfe Európában a kollektív biztonság hatékony rendszere. Az összeurópai kollektív biztonság megteremtése végetvetne annak, hogy Európában egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakulnak. Az ilyen csoportosulások alakulása elkerülhetetlenül kiélezi az államok közti viszonyt, fokozza köztük az ellenséges ér/ületet és a bi- álmatlanságot, nem is szólva arról, hogy fegyverkezési hajsza kíséri, annak a népekre kiható minden kö- vetke: » (lényével együtt. Számolni kell azzal is, hogy’ egyes államok katonai csoportosulásának megalakítása elkerülhetetlenül megfelelő intézkedéseket vált ki más államok részéről, biztonságuk megóvása érdekében. Ennek következtében olyan helyzet alakul ki. hogy az államok közti kapcsolatok nem a béke fcnntartá- ;a érdekében folyó kölcsönös együttműködést szolgáló törekvéseken alapinak, hanem egyes államoknak más íl hunokkal való szó «beállításán. Ez a helyzet elkerülhetetlenül a feszültség növelésére vezet az államok közti kapcsolatokban, azaz az új háború veszélyének fokozódására. Ezzel kapcsolatban feltétlenül számításba keil venni azt is. hogy m;nd az első, mind pedig a második világháborút megelőzte egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítása, Európa két ellenséges táborra szakadása. Emellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a német mili- fárizmusnak különösen veszélyes szerepe volt az ilyen katonai csoportosulásokban, továbbá az első és második világháború kirobbantásában. Mindez kidomborítja annak a kérdésnek jelentőségét, hogy az egymással szembenálló katonai államcso- portosulások alakítását szolgáló politikával szembe kell állítani valamennyi európai állam hatékony együttműködésének politikáját a bélre fenntartásában és megszilárdításában. Az összes európai államok — nagyok cs kicsinyek — ilyen egyiitt- > íúködése, függetlenül társadalmi rendjüktől, lehetővé tenne annak a helyzetnek az elkerülését, hogy Európát időszakonként pusztító háborúba taszítják, amit az európai államok legutóbbi évszázadbeli történetének tapasztalatai mutatnak. A szovjet kormány éppen ezért többízben felhívta mind Franciaország, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsnporlosulások alakításával kapcsolatos. A szovjet kormány a többi között felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban az úgynevezett .európai védetni közösség“ megalakításának terveire. E tervek a nemet militarizmus újjáteremtésére vezetnek, anrak az európai békét, különösen a Nyugat-Németországgal határos államok biztonságát fenyegető minden veszélyes következményével együtt. Mint ismeretes, az „európai védelmi közösség'* megalakításának tervei hat európai állam zárt katonai csoportosulásának alakítását írják elő. E csoportosulás zászlaja alatt szervezik meg az úgynevezett „európai hadsereget", ;. uely Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. valamint Nyugat-Né- me törsz ág fegyveres erőiből áll. A főszerep ebben az „Európai hadseregében a hitleri tábornokok vezette nyugatnémet fegyveres erőknek jut. Ez ellentétes azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt va.l- iaít, hogy megakadályozza a német, militarizmus újjászületését. Emellett már ma több-tucat nyugatnémet had osztály alakítását tervezik. Közismert az is. hogy Nyugatit ímetország kormánykörei az „euró pai hadsereg" megszervezésének terveivel kapcsolatban nyíltan célul tűzik ki NyugatNémetország gyorsított remilitarizálását és a minden fegyvernemet felölelő reguláris fegyveres erők alakítására irányuló intézkedések végrehajtását. Már nem Is tartják szükségesnek titkolni a szomszédos államok ellen irányuló agresszív céljaikat. Európa békeszerető népeinek és különösen NyugatNémetország szomszédainak éppen ezért feltétlenül jogosan aggódniok kell biztonságuk miatt, mert az újjá- szülotő német mil'tarizmus és Nyu- gal-Németországnak az .európai védelmi közösségbe“ való bevonása fenyegeti őket. A német militarizmus újjaterem-: tésének és az európai katonai csoportosulások alakításának útján járni nemcsak azt jelenti, hogy nem segítik elő a béke megszilárdítását, Iranern ellenkezőleg, azt, hogy az új háború előkészítése felé viszik a dolgozókat. Pedig mostanában minden eddiginél jobban szükség van arra. hogy minden békeszerető állam és kiváltképpen a nagyhatalmak az új háború megakadályozására, arra irányítsák erőfeszítéseiket, hogy európa népei, köztük a német nép, ne kerüljenek új háborúba, amely a mostani körülmények között különösen veszélyt jelent a népekre. Ez a feladat sikeresen megoldható, ha az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosulása helyett Európában valamennyi európai állam együttes erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszer létesüV Ilyen euró pai kollektív biztonsági rendszer megteremtése egyben az egyetemes béke megszilárdításának érdekeit is szolgálja. Éppen ezért az európai kollektív biztonság eszméje, különösen a berlini tanácskozás után, már aktív támogatásra talált jónéhány állam részéről, valamint széles nemzetközi körökben is. Az összeurópai szerződés megkötéséről szóló szovjet javaslat tárgya lása során a berlini tanácskozáson nézeteltérések merültek fel. Ezek megakadályozták, hogy megegyezéses döntés szülessék. A szovjet kormány azonban az e fontos kérdésben kötendő megfelelő megállapodás jelentőségére való tekintettel célszerűnek tartja e javaslat tárgyalásának folytatását. Az európai kollektív biztonság fenntartásáról szóló szovjet javaslat megvitatásával kapcsolatban elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint nem kívánatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok kíviil- maradjon az európai kollektív biztonsági szerződésben. A szovjet kormány számításba veszi ezt a körülményt, figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a második világháború idején részt vett a hitleri agresszió elleni közös harcban, figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunióval, Francia- országgal és Angliával együtt fele lősséget vállalt a háború utáni európai rendezésért és számol az Egyesült Államok kormányának a berlin* tanácskozáson kifejtett álláspontiával, ezért a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitiven oldják meg az EgyesiiU Államoknak az . összeurópai kollektív biztonsági szer ződés“-ben való részvétele kérdését, ilyen módon el kellene esnie annak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésében történő megállapodás útjában álló- nehézségnek. amelyre eddig hivatkoztak. A berlini tanácskozáson az összeurópai szerződésről szétlő szó vje* javaslat tárgyalása során érintették az , Északatlanti Szövetség Szervezete" helyének és szerepének kérdését is az európai kollektív biztonsági rendszer megalakításával kapcsolatban. Ennek során Franciaország kép viselője, cppenúgy mint Anglia és az Egyesült Államok képviselője hangoztatta- hogy az északatlanti sz»r zödés védelmi jellegű és nem irányú? semmiféle állam vagy államesoport ellen. Hasonló kijelentések hangzanak el mind Franciaország, mind pedig az Egyesült Államok és Anglia hivatalos képviselői részéről az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megalakítása kérdésében előterjesztett szovjet javaslatra vonatkozóan, a berlini tanácskozás után is. A szov jel kormánynak az oszakai'an fi szerződés tekintetében elfoglalt álláspontja közismert. A Szovjetunió kormánya nem osztotta és ma sem oszthatja azt az álláspontot, hogy az említett szerződés védelmi jellegű. A szovjet kormány e téren abból indul ki, hogy az északatlanti szerződés zárt ái'amcsoportosulást létesít, figyelmen kívül hagyja az új német agresszió elhárításának feladatát és minthogy a, Ilitler-ellenes koalícióban résztvett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szovjetunió nem vett részt, az északat'- lanti szerződést feltétlenül a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szerződésnek kell tekinteni. Teljesen világos, hogy az „észak- atlanti szerződés szervezete“ megfelelő körülmények között elveszthetné agresszív jellegét abban az esetben ha résztvenne benne minden nagyhatalom. amely tagja volt a Hitler- ellenes koalíciónak. A szovjet kormány ennek megfelelően, békeszerető külpolitikájának rendületlen elveit követve és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve kijelenti, hogy kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való észvétele kérdését» Franciaország kormánya, továbbá Anglia és az Egyesült Államok kor mányai hangoztatják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására törekszenek. Elvárható volna tehát, hogy pozitívan foglalnak állást abban a tekintetben, hogy intézkedések történjenek olyan helyzet teremtése céljából, amelyben az északatlanti szerződés valóban védelmi jelleget nyerne és megteremtődnek azek a feltételek, amelyek kizárják Németország egyik, vagy másik részének katonai csoportosulásokba való bevonását. Ebben az esetben az „északatlanti szerződés szervezete" nem volna töbPeking (Uj Kína) A „Vietnami Tájékoztató Iroda“ szerdán jelentette, hogy Phumszavan Thao Nuhak. a patetlaoi ellenállási kormány külügyminisztere nyilatkozatot tett, amelyben tiltakozik az amerikai imperialisták indokínai beavatkozása ellen. Az amerikai imperialisták közvetlen és nyílt paletlaoi beavatKozása nemcsak a patetlaoi nép függetlenségét és szabadságát veszélyezteti, hanem a világ békéjét is fenyegeti, hangzik a nyilatkozatban. Pntet-Lao népe, Vietnam és Khmer testvéri népeihez hasonlóan, örömmel üdvözli a berlini értekezletnek azt az elhatározását, hogy április 26-ára értekezletet hívnak össze Genfbe Korea és Indokína békéiének és nemzeti függetlenségének helyreállítására. Ez az e.hatáPáris (MTI) Parisba érkezett hír- ügynökségi jelentések szerint húszon négy óra óta szünet nélkül folyik a kézitusáig menő öldöklő ha.rc Dien- Bicn-Phu-ért. De Castries ezredes, az ostromgyürűbe zárt mintegy tizen ötezer főnyi védősereg parancsnoka sürgető üzenetet küldött Navarre fő- parancsnokhoz, amelyben az összes rendelkezésére álló és másutt nélMoszkva (TASZSZ): A Pravda jelentést közöl „Duties úr egy nyilat- kozaláróV‘ címmel. A jelentés szövege a következő: Dulles úr, az Egyesült Államok külügyminisztere március 29-én Neto Yorkban a külföldi sajtóklubban kijelentette: „Az Egyesült Államok álláspontját megmagyaráztuk a nemrégiben lezajlott berlini értekezleten. Olt szilárd álláspont elfoglalásával végülis elértem Molotov úr nem szívesen telt ígéretét, hogy a genfi értekezlet nem lesz a „nagy ötös“ tanácskozása“ ... A Pravda tudósítója azzal a kérdéssel fordult a. Szovjetunió külügy- 'minisztériumához, hogy meg felel-e a valóságnak, amit Du lies mondott. A Pravda tudósítójának kérdésével kapcsolatban a Szovjetunió külügyminisztériumában azt a magyarázatot adták, hogy Dulles nyilatkozata — amely szerint „Molotov úr igeretet lelt, hogy a genfi értekezlet nem lesz a „nagy ötös“ tanácskozása— teljesen alaptalan. Ezzel kapcsolatban a külügyminisztériumban ismét, felhívták a figyelmet a berlini értekezletről, szoló közös megegyezés alapján kiadott közlemény szövegére, amely azt mondja, hogy a. Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszterei „javasolják, hogy a koreai kérdés békés rendezésére 1954 április 26-án Jókai Mórra emlékezik — halálának 50. évfordulója alkalmából — az ország népe. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a budapesti városi tanács az emlékünnepségek rendezői. Ebből az alkalomból a baráti államok irodalmi életének több képviselője is hazánkba érkezik. Május 4-én délelőtt megkoszorúzzák Jókai Mór síremlékét a kerepeli temetőben, május 5-eu, halálának bé államok zárt katonai csoportos lása, nyitva állana más európai országok csatlakozása számára is. Ez a hatékony európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett igen nagyjelentőségű volna az egyetemes béke megszilárdítása szem pontjából. A szovjet kormány szemelőtt tartja. hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések valamennyi érdekeli államot kielégítő módon megoldhatók lennének a béke és a népek biztonsága érdekében. A szovjet kormány azonos szövegű jegyzéket intézett Anglia, illetőleg az Egyesült Államok kormányához is." r;izás megfelel a patetlaoi nép *örek- veseinek. amiként a világ békeszerető népéinek óhajtásaival is összhangban álL PatetLao népe kijelenti, hogy teljesen egyetért a Vietnami Demokxa-. tikus Köztársaság külügyminiszterének 1954 március 8-i, valamint a khmeri ellenállási kormány külügyminiszterének 1954 március 20-i nyi- 1 atkozataval. Patel-Lao népe szorosan felzárkózik a szufanuvong elnök vezetése alatt álló kormány mögött és még- jobban megszilárdítja egységét Vietnam és Khmer népeivel, hogy elszán tan szembeszálljon a francia agresz- szióval és az amerikai intervencióval és hogy kivívja igazi függetlenségét, az egységet, a szabadságot, és a bé kér. Huszonnégy óra óta szünet nélkül íolyik a harc D.en-Bien Pííü körül - heves harcolt a toakini deltában „Dulles úr egy nyilatkozatáról“ — a „Pravda“ jelenlése Ragrsn&é immeft lesznek országszeríe Jókai Mór halálának 50. óvíorÉlója alkalmából külözhető vadász- és bombázógépek mozgósítását kérte. A Vörös-folyó torkolati vidékén, a tonkini deltában az utóbbi negyven nyolc óra során újból fellángoltak a harcok, különösen a stratégiailag fontos Haiduong támaszpont birtokáért, amely félúton fekszik Hanoi és Haiphong között. Genfbe hívják össze a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és azon más országok képviselőinek értekezletét, amelyeknek fegyveres erői resztvettek a koreai hadműveletekben és amelyek megjelenni óhajtanak; Megegyeznek abban, hogy az indokínai béke helyreállításának kérdését szintén megvizsgálják ezen az értekezleten, amelyre meghívják a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság és más érdekelt államok képviselőit.“ Ilymódon a közleményből világosan következik, hogy a genfi értekezlet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és a Kínai. Népköztársaság tanácskozása lesz más érdekelt államok részvételével. Csak az öt említett hatalom fog résztvenni mindkét kérdés — a koreai és az indokínai — megvizsgálásában. A közleményből következésképpen kitűnik, hogy a Kínai Népköztársaság a többi nagy 'hatalommal egyenlő alapokon vesz majd, részt a genfi értekezleten. Mindebből azt a következtetési lehet levonni, hogy Dulles úr, amikor az említett nyilatkozatot tette, úgy látszik elhatározta, hogy nem számol a közismert tényekkel 50. évfordulóján ünnepélyes keretek között helyezik el az emlékezés ken szőrűit a nagy író budapesti Jókai* téri szobrán. Ugyanezen a napon nyitják meg a Nemzeti Múzeum disz termében a Jókai lemlékkiállitást. Az évforduló napjának estéjén a néphadsereg színházában ünnepségen méltatják irodalmunk kimagasló alakjának jelentőségét. Vidéken a többi között Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Kaposvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden rendeznek Jókai-ünnepeweike^ A peieílarii eltolási kormány käüigyininiszlgrenek tiltakozása az ame/iliei imperialisták iiiMínaj hivatkozása elten
