Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

1954 ÁPRILIS IS SS iN A P L Ó Áss Egyesült Államok és áss európai kollektív biztonság A „Pravda“ cikke Moszkva (TASZSZ): A Pravda O Rat jani cikkét közli „Az Egyesült Államok és az európai kollektív biz­tonság" címmel, amelyben az össz­európai kollektív biztonság megte­remtésébe vonatkozó újabb javasla­tokkal kapcsolatban, amelyeket a Szovjetunió március 31-i jegyzéké­ben terjesztett elő. a cikkíró felveti a kérdési: Miért burkolóznak to­vábbra is hallgatásba a nyugati ha­talmak? Az amerikai külügyminisz­tériumnak az a sürgősen tett nyilat­kozata. — amely szerint az újabb szovjet javaslatok állítólag éppen úsv elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára, mint a korábbiak. — csak az európai kollektív bizton­(MTI) Mint az Infonfo hírügynök­ség jelenti, dr. Rr.dzser.dra Praszad India elnöke április 10-én négynapos látogatásra Dzsammuba érkezett. India elnökét Karan Szingh, Dzsam mu és Kasmír államfője, valamint Páris (MTI): A „l'Humanité" hét­fői száma közli a Francia Kommu­nista Párt közleményét a 1‘Humanité Dimanche április 11-i számának el­kobzásáról. A párt közleménye a többi között ezeket mondja: A kormány minden törvényesség felrúgásával, ostromállapotot terem­tett Párisnak abban a negyedében ahol a 1‘Humanitét nyomtatják. Mar- tinaud-Deplat rendőrsége megakadá­lyozta a l'Humanité Dimanche 24-0 ezer példányának megjelenését, ame­lyek Párásban és Páris környékén kerültek volna elosztásra, vidéken pedig megkísérelte, hogy megakadá­lyozza a már szétküldött 290 ezer példány terjesztését. A 1‘Humanité Dimanche e számá­nak elkobzására azt az ürügyet hoz­ták fel, hogy a lap „Az Indokínában ság megteremtésére irányuló szovjet tervezet ellenzői helyzetének gyen­geségét árulja el, minthogy ezek nem képesek a legcsekélyebb mértékben .:s meggyőző érvekkel előhozakodni. Befejezésül Ratjani ezeket írja: Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának a már­cius 31-i szovjet jegyzékre adandó válaszában színt kell vallania és vi­lágosan ki kell fejtenie, hogy az európai kollektív biztonság mellett, vagy ellene foglal állást. Arra a kér­désre. amelyet a szovjet küldöttség már február 10-én a berlini négy­hatalmi külügyminiszteri értekezleten felvetett, még mindig nem érkezett válasz. Baksi Ghularn Mohammed minisz­terelnök fogadta. Az elnök az üdvözlésekre válaszol­va kijelentette: India hagyományos oolitikájának megfelelően minden tő- 'e telhetőt el fog követni a béke érdekében. intett vér árfolyama emelkedik a íewyorki tőzsdén" címmel cikket kö­tőit a Vietnamban kötendő béke ér­tekében. A l'Humanité Dimanche is­mét leleplezte a szennyes vietnami háborút, melynek beszüntetését a 'randa nép követeli. Könnyű felismerni, milyen indító- okok késztették a kormányt a lap elkobzására: John Foster Duíles úton van Fran­ciaország felé s Laniel és társad nyil­vánosan szolidaritást kívánnak val- ’ani az ázsiai háború folytatásával és Európa militarizáLásával. a kormány azt reméli, hogy önké­nyes intézkedéseivel eltántoríthatja a kevésbbé szilárd békeharcosokat, a kormány csapást akart mérni a l'Humanité-re, a munkásosztály, a francia nép lapjára. Rövid külföldi hírek RÓMA Április tizenegyedikén Firenzében megkezdődött a Nemzetközi Szövet­kezeti Szövetség Központi Bizottságá­nak ülésszaka. Az ülésszakon huszon­négy ország — köztük a Szovjetunió, Anglia, Hollandia, Olaszország, Bel­gium, Nyugat-Németország és több más ország — képviselői vesznek részt. A szovjet küldöttség vezetője, D. Sz. Tyimofejev, a Centroszojuz elnökhelyettese. RÓMA Április 11-én Rómában megkezdő­dött a villamos-, autóbusz- és troiá- jusz-aJkalmazottak negyvennyolc órás sztrájkja. A sztrájkot az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség az „Olasz Munkásszövetség'' és más szakszervezeti szövetségek hirdették meg tiltakozásul az ellen, hogy a vil­lamos, autóbusz és trolibusz forgal­mi vállalat igazgatósága elutasította a dolgozók béremelési követelését. A sztrájk következtében csaknem tel­jesen megbénult a közlekedés a vá­rosban. MOSZKVA Visszaérkezett Moszkvába a Szov­jetunió Kommunista Pártjának kül­döttsége, amely résztvett Németor­szág Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusán. SANGHAJ A Kiodu Cuszin hírügynökség je­lenti, hogy Dzsiotaro Kavakami, a ja­pán jobboldali Szocialista Párt elnö­ke vasárnap felhívással fordult va- ' amennyi országhoz. Követelte, hogy tiltsák el az atomfegyver használa­tát és vessenek véget a fegyverkezé­si hajszának. LONDON Április 11-én az angol Békevédel­mi Bizottság szervezésében gyűlést tartottak a londoni Hyde-parkban. A gyűlésen beszédet mondott Bur- hop, neves tudós és D. N. Pritt jo­gász, a Béke Világtanács tagja. A gyűlés résztvevői határozatot hoztak, amelyben követelik az atom­fegyver minden fajtájának eltiltását és a négyhatalmi tárgyalások meg­újítását a német kérdés békés meg­oldása érdekében. A gyűlés résztvevői ezután felvo­nultak a város utcáin. A felvonulók álén a második világháború front­harcosai — élükön harci kitünteté­sekkel és érdemjelekkel — a követ­kező feliratú táblákkal haladtak: Tiltsák el a szörnyű fegyvert! Később London központi városke- ciiletének egyikében újabb tömeggyú- lést tartottak, r«nelyen Wainwright, a Béke Világtanács tagja és Dixon, a covcntryi városi tanács tagja szállt síkra beszédében a tömegpusztító fegyverek eltiltása mellett. Praszad indiai elnök Dzsámimba érkezett A Freuet Kß!KPi<&t Párt köz’em« a „PHuimnité Dimanche“ 11-i számának elkopásáról Képek a népi demokráciákból Csehszlovákia A szocializmus építésének óriási híddaruja Kuncsicóban, melyhez a vitkovicei „Kiement Gott-waLd" Vas­művek hídépítői hatalmas vasszer­kezetet gyártottak, mely vnsérchM* daru az új kohóművekbe« a vasér­cet az érerakfcárte&eapnS a kohókhoz szállítja. A danthid középső részének hatalmas szerkezete, melyet a szerele cso­port hidraulikus emelők segítségével állít fel A régi város újjáépítése Varsóban Varsó ezévben egy újabb újjáépi tett résszel bővül. 168 házat, melynek területe 456 ezer négyszögöl építenek újjá. A Régi Varsó egyik újjáépülő része. Kulturális hírek Ki gátolja az osztrák kérdés rendezését A négy külügyminiszter berlini értekezletének eredményei to­vábbra is foglalkoztatják vala­mennyi ország demokratikus közvé­leményének széles köreit. Az érte­kezlet napirendjét, mint ismeretes; a szovjet küldöttség javasolta, s an­nak harmadik pontja az osztrák ál­lamszerződés kérdése volt. A Szovjetunió változatlanul arra az álláspontra helyezkedik, hogy az osztrák államszerződés megkötésé­nek a szabad és független osztrák állam visszaállításához kell elvezet­nie. összhangban kell lennie az euró pai béke megszilárdításának érdekei vei, s egyúttal biztosítania kell az osztrák nép nemzeti jogait. A szov­jet diplomácia mindent megtett, hogy megvalósítsa ezeket a felada­tokat. A nyugati hatalmak azonban hom­lokegyenest ellenkező álláspontot foglaltak el. Ennek következtében éveki'g eredménytelenül folytak a tárgyalások az osztrák államszerző­dés megkötéséről. Már az is éveket vett igénybe, míg megegyeztek az államszerződés pontjaiban, olymó­don, hogy azok tökéletes összhang­ban legyenek a potsdami határoza­tokkal s Ausztria politikai és gaz­dasági problémáit illetően létrejött más négyhatalmi egyezményekkel. A Szovjetunió állandó és követ­kezetes erőfeszítései révén az osztrák államszerződés tervezetét illetően 1949-ben alapjában létre­jött a megegyezés a Szovjetunió, Franciaország. Anglia és az Egyesült Államok között. Néhány pont ma­radt csak tisztázatlan.. Ám az osztrák kérdés további rendezése elé a nyu­gati hatalmak váratlanul újabb aka­dályokat gördítettek. 1952 márciusá­ban hirtelen előterjesztették a Szovjetunió részvétele nélkül előké­szített' kü'ön, úgynevezett „rövidí- • tett* szerződéstervezetet. Az, új tervezet teljes ellentétben állt a négy hatalom korábbi meg­egyezés határozataival és az osztrák kormány korábbi álláspontjával. Az osztrák kormány ennek ellenére tá­mogatta a „rövidített" szerződést. A i»f8vidített'‘ szerződés tervezete tel­írta: B. GRTGOROVICS jesen elfogadhatatlan volt a Szovjet unió számára, mert ellenkezett az­zal a célkitűzéssel, hogy az osztrák kérdést a szabad és független osztrák állam helyreállítása és az európai béke erősítése szellemében oldják meg. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai csak közel két év múlva ejtették el ás vették le napirendről a „rövidí­tett szerződés“ tervezetét. Ilyen körülmények között újra szükségessé vált, hogy minden lehe­tőt megtegyenek az osztrák állam- szerződés megkötésének gyorsításá­ra. A szovjet küldöttség a berlini értekezleten javaslatokat tett, hogy fejezzék be annak az osztrák állam­szerződés-tervezetnek az előkészíté­sét, amelyben á négy hatalom 1949- ben lényegileg megegyezett. E ter­vezet értelmében vissza kell állítató a szuverén, független és demokra­tikus osztrák államot, meg kell szüntetni Ausztria négyhatalmi el- 'enőrzését, az ellenőrző apoarátust (ausztriai szövetséges ellenőrző bi­zottság és annak szervei) és az or- sz'5? megszállását. A szovjet küldöttség nem hagy- háttá figyelmen kívül azt a tényt, hogy Nvugat-Németországban az Egyesült Államok és nyugat­európai szövetségesei támogatásává' felélesztik a német militarizmust. A német hadigépezet újjáteremtésének tervei kifejezésre jutnak a párisi szerződésben, amely „európai hadse­reg“ létrehozását írja elő. Ezek a tervek veszélyeztetik Ausztria füg­getlenségét. szuverenitását, demokra tikus fejlődését, mert az országot újra az a reális veszély fenyegeti, hogy erőszakosan Nyugat-Német- országhoz csatolják (új Anschluss). A szovjet küldöttség azt sem akar­ta azonban, hogy az osztrák kérdés rendezését elhalasszák a német béke szerződés megkötéséig. Mindezeket 'ekintetbe véve, azt javasolta, a berlini értekezleten, hogy a szüksé­ges minimális módosításokkal írják alá az osztrák államszerződést. A szovjet küldöttség javaslatának megfelelően Ausztriának köteleznie kellene magát, hogy nem vesz részt semmiféle olyan katonai csoporto­sulásban, amely a hitlerizmus ellen: háborúban és Ausztria felszabadítá­sában résztvett államok valamelyi­ke ellen iránvul. A szovjet javaslat értelmében Ausztria területén nem ’élesíthetnének külföldi katonai tá­maszpontokat, továbbá tekintette! c.rra, hogy a német békeszerződés megkötése késedelmet szenved, a négy hatalom ausztriai katonai egy­ségei az ország területén maradná­nak, s kivonásuk időpontjának kér­dését legkésőbb 1955-ben tárgyalnák meg. A nyugati hatalmak küldöttségei a világos és konkrét szovjet javas­atokkal szembekerülve kénytelenek voltak azt a látszatot kelteni Berlin­ben, hogy ők is óhajtják az osztrák kérdés rendezését. Hirtelen elejtet­ték az osztrák államszerződés egyes oontjaival szemben emelt ellenveté­seiket, amely^jj körül évekig folyt a vita. Ez azonban csak csalafinta, demagóg fogás volt, kizárólagosan propaganda célokkal. A berlini érte­kezlet végén a nyugati hatalmak még ezeket a jelentéktelen engedmé nyékét is visszavonták. A nyugati hatalmak demagóg fo­gások leple alatt elutasították azt a szovjet javaslatot, hogy hathatósan szavatolják Ausztria kívülmaradását mindenféle katonai szövetségen, s adjanak biztosítékot Ausztriának az Anschluss ellen. Az osztrák vezető körök Ausztria nemzeti érdekeinek ártó külföldi utasításra elutasították a szovjet javaslatokat, s ezzel akadá lyozták az államszerződés megköté­sét. Az osztrák államszerződés meg­kötése így nem történt meg, jóllehet ehhez megvolt minden előfeltétel. Az osztrák államszerződés aláírásá­nak meghiusu'ásáért teljes egészé­ben az Egyesült Államok, Anglia és Franc;aország kormányaira hárul a (e'^ősség, A Szovjetunió hangoztatja, hogv készségesen aláírja az osztrák államszerződést, amint megegyezés­re jutnak a fenti javasatokat ille­men, ^ amelyek egyeznek mind az osztrák pép érdekeivel, mind vala­mennyi európai nép békéjének, és biztonságának érdekeivel. MOSZKVA A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Elnökségének határozatára a Gorkij Világirodalmi Intézetben rész 'eg alakult Vlagyimir Majakovszkij életének és művészetének tanulmá­nyozására. Mint Sz. Petrov professzor a rész­leg vezetője elmondotta, a tudomá­nyos munkatársak figyelme a leg­közelebbi két-hár<>n évben főleg Majakovszkij műveinek új, tizenket­tő kötetes teljes kiadására összpon­tosul. MONTEVIDEO Uruguayban nagy sikerrel vendég­szerepeinek a szovjet művészek. Áp­rilis 8-án T. Nyikoliajeva adott hang­versenyt az állami rádió színházá­ban. A közönség meleg ünneplésben részesítene a szovjet zongoraművész­nőt. Április 9-én ugyanitt adta második hangversenyét D. Ojsztrah, aki szin­tén nagy sikert aratott. Az uruguayi sajtó élénken kom­mentálja David Ojsztrah ázovjet he­gedűművész szereplését az állami rádió színházban. A zaneteritikusok lelkesen írnak játékáról. Az El Pais Ojsztrahot ..a világ egyik legjobb hegedűművészének'1 nevezi. KIEV Ukrajnában mintegy kétezer tá­volbalátó készülék működik. A fa­lusi nézők számára külön előadás- serozatot szerveztek „A szovjet falu“ • nmei, amelynek keretében tudo­mányos népszerűsítő és dokumentum- filmeket vagy gyakorlati szakértők és tudósok előadásait közvetítik. MOSZKVA Jurij Zaivadszkij, a Szovjetunió népművésze arról ír a Lityeratumaja Gazettá-bain, 'milyen nagy esemény volt a „Comédie Francaise1' első előadása, a „Tartuffe“, a moszkvai­ak, a színház kedvelői és a színmű­vészek számára. „Az előadáson — mutat rá Zavadszkij —, a francia színművészet szellemét, a francia nép hatalmas és nagyszerű szellemét, a művészetben meglévő egység és köl­csönös megbecsülés valóságát érez­tük.“ A Szovjetszkaja Kultúra hasábjain Alla Taraszova, a Szovjetunió nép­művésze írja: a kulturális értékeik baráti cseréje feltétlenül hozzájárul a mér>ek közötti megértés elmélyülé­séhez. Dulles európai látogatásának angol és francia sajtóvisszhangja (MTI) A hétfői angol és francia la­pok továbbra is részletesen kommen­tálják Dulles európai „villám-látoga­tását.“ Az angol burzsoá sajtó nem titkol­ja aggodalmát Duíles tervei miatt; a konzervatív Daily Telegraph — jgyamakkor, amikor Duíles látoga­tása kapcsán „a nyugati hatalmak egységének“ fontosságát ecsetek — kiemeli: „tévedés lenne, ha a nyu­gati politika merevvé válna a genfi értekezlet előtt .és így nem engedné elég mozgási szabadságot a tárgya- ' ásókra.'' A Yorkshire Post köntörfalazás léikül kijelenti: Dulles londoni és tárni tárgyalása; több kárral járná­nak, mint haszonnal, ha e tárgyalá­sok eredménye olyan figyelmeztetés lanne, amely már megkezdődése előtt sötét felhőt borítana a genfi érte­kezletre. Á francia sajtó az óvatos várako­zás hangján ír. A jobboldali Figaro egyfelől olyan véleményt nyilvánít, hogy az indokínai „közös front“ ki­alakítása feltétlenül szükséges, ugyan akkor azonban kijelenti: Londonban Dullest bizonyos tartózkodással fo­gadják. Párisban pedig kiváltképpen arra törekszenek, hogy ne veszé­lyeztessék már előre az ázsiai konfe­rencia (vagyis a genfi értekezlet) eredményeit fenyegető jellegű nyi­latkozattal. A Populaire cikkírójának szavaiba komoly aggodalom vegyül: Ez a hét — hangsúlyozza, — súlyos következ­ményeket , rejt magában az indokínai háború története számára és követ­kezésképpen az egész szabad világ (értsd: a kapitalista tábor) számára. *

Next

/
Thumbnails
Contents