Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
4 NAPLÓ 1954 ÁPRILIS II NEMZETKÖZI SZEMLE Képzeljük el egy pillanatra, hogy Lloyd George és Clemameau, tehát az első világháború idejének vezető ango: és francia politikusai visszatérnének családi kriptájukból és föl di életük napi szokásaihoz híven beülnének egy órácskára megszokott klubjukba. Az ital megrendc'ése után minden bizonnyal mindketten újságot kezdenék el böngészni. Alig olvashatnának azonban pár sort. dörzsölni kezdenék szemüket, vájjon jó’ látnak-e. „William Kno- wíand szenátor, az amerikai szená- tus köztársasági párt többségének vezetője — táncolnának előttük a so iok — csütörtökön kije'entette: Az Egyesült Államok kongresszusa fel- fiiegeszthefi a külföldi amerikai segéllyel kapcso’atos döntéseket mind addig, amíg Amerika szövetségesei nem foglalnak állást a délkeletázsiai „közös akcióra“ vonatkozó amerikai javaslattal kapcsolatban.“ Hogyan. hát ide jutottunk: — hördülne fe' a két egykori államférfi, kik pedig a magnk idejében szintén nem vetették meg a zsarolás és fenyegetés politikáját, csakhogy ezt belesebbnek találták zárt ajtók mögött gyakorolni. — idejutottunk — háborognának, — hogy egy amerikai sze nátor úgy zsarolhat bennünket, mint egy fogpasztagyáros a sarki drogéria tulajdonosát, vagy ahogy ifjúságunk boldog idején egy angol vagy francia gyarmati kormányzó tanította a fehér civilizáció tiszteletére valame y bennszülött törzs főnökét? — No de őfelsége kormánya — folytatná feltehetően a dörmögést Lloyd George —bizonyára jól megmondta véleményét ezeknek a tiszteletlen és modortalan yenkiknek. Az imperia- ■ista intrikákban megőszült két egykori politikus hiába 'apozna azonban tovább újságjában, sehol egy sor utalást sem találna arra, hogy a brit vagy francia kormány valamely tagja a nemzeti önérzet, a nemzeti becsület nevében tiltakozott volna az ellen a megszégyenítő feltevés e len, hogy az angol vagy fran cia politikát megfelelő számú dollár bank, egy nyíltszíni átadásával befolyásolni lehet. Mindezek után valószínű, hogy a két elaggott politikus sietve visszatérne e'hagyott sírjába, megátkozva azt a könnyelmű órát, amelyben ezt a földi kiruccanást elhatározta. Genf „nem nagy gyönyörűség“ Talán hosszabbra nyúlt ez a mese, mint szükséges lett volna. így próbáltuk azonban még szemlé’ete- sebbé tenni, hogy milyen alapvetően változott meg az elmúlt évtizedben az imperialista á'lnmok egymásközti viszonya, hogy az amerikai imperializmus mennyire fittyet hány legközelebbi szövetségesei öná ló döntési jogára és, hogy a nemzeti önérzetnek ez a semmibevétele menynyire nem vált ki nyilvános tiltakozást az érintett kormányok tagjai részérőL Nem véletlen persze, hogy ez a folyamat éppen most Genf előtt mutatkozik meg ilyen éles világításban. Nem vé'etlen, hogy Génihez közeledve Dulles amerikai külügyminiszter már csaknem mindennap szükségesnek érzi, hogy újabb és njabb beszédet mondjon, nem véletlen, hogy ezek a beszédek fckról- fokra agresszívebb hangot ütnek meg, amint nem vélet'en az sem. hogv amié Knowland szenátor a dollárokat lóbá'ja. addig Dulles hirtelen elhatározással bejelenti, hosy vasárnap Londonba, majd Parisba utazik „villámlátogatásra,“ A berlini konferencia bezárása óta lezajlott események a napnál vi- ágosabban mutatják, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásában, a hidegháború folytatásában érdekelt amerikai körök félnek és fáznak a genfi értekezlettől és ezt az értekezletet mindenképpen zátonyra akarják futtatni. Genf „nem o'yan esemény, amelynek ini különös gyönyörűséggel néz hetnénk elébe“ — írta nemsokkal a bér ini konferencia befejezése után a „New York Herald Tribune“-ban Walter Lippmann, az egyik legismertebb jobboldali amerikai úiság- •ró; Az előbbi idézet sokatmondó, de azért az amerikai magatartásnak csak egyik oldalára vi’ágít rá. Mélyebb bepillantást enged az amerikai szándékokba a washingtoni „Star“ pár héttel eze'őtt írt cikke, amely kereken a következőket mond ja: „Az Egyesült Államok nem engedhetik meg Franciaországnak, hogv béketárgvalásokaf folytasson Indokínában. Egy fegyverszünetet bármifé’e feltételekkel jöüön is létre, őrültség lenne elfogadni.“ A „koalíció szétesésétől“ való félelem Vagyis nemcsak arról van szó, hogy a hidegháború amerikai lovagjai attól tartanak, hogy a genfi tárgyalások esetleg nem a számukra legkedvezőbb eredményekkel zárul nak. hanem arról van szó, hogy ezek az. nrak semmiféle eredményt nem kívánnak és minden megegyezést kárhozatosnak tartanak. Miért ez a rettegés a megegyezéstől, de még csak az egyszerű tárgya'ásoktól is? Azért, mert Berlin óta nemcsak a nemzetközi* közvéleményben, de bi- zonvos hivatalos nyugateurónni körökben is határozottan és félreérthetetlenül megnőtt a feszültség enyhítésének kívánsága. Ez a körülmény. s e körülmény mögött a feszültség ténv'eges envhülésének lehetősége üdérenvomásként nehezedik ma az amerikai nagvtőke politikai képviselőire. Ez a hidegháború'; érdekszövetség, mint az ördög a tömjénfiisttől. úgy irtózik a feszültség enyhülésétől. A feszültség csökkenése ngyanis a profitok csökkenését hozná az amúgvis válságtól remegő monopóliumoknak. A feszültség csökkenése a háborús hisztéria fenntartására énült belső envomás és a külső ..szövetségek“ szükség- szerű Inznlását eredményezné. Az „atlanti szent birodalom“ szétesésétől való félelem különösen erőssé vált az e’mult hetekben az amerikai reakció házatáján. „Az, e’ső lépés egy másodikhoz, majd egy harmadikhoz vezetne és egy nap szétesve találnánk az egész nagy koalíciót, amelyet oly sok költséggel építettünk fei“ — mondotta a genfi konferencia összehívását támadó beszédében Jndd, az amerikai kongresszus egyik ismert köztársasági párti tagja. A legutóbbi események arról tanúskodnak tehát, hogy a nemzetközi reakció érzi és rettegi a megegyezést követe'ő erők növekedését. Érez nie kell ezeknek az erőknek n növekedését. hiszen ezen erők hatására vá’aszolt az angol burzsoá saitó nagyrésze elutasítóan, vagy legalább is kitérően Dulles indokínai intervenciót követelő felhívására. A genfi értekezletnek — szögezte 'e pénteki számában a londoni „The Times“ — csak akkor van értelme, ha nem zárják ki tökéletesen a tárgyalásokon a'apuló béke lehetőségét Indokínában, akárcsak Koreában.“ A dnllesi megnyilatkozások mögött rejlő veszélyt he'vtelen lenne lebecsülni. A nemzetközt feszültség enyhüléséért küzdő szé’es tömegeknek, a megegyezést kívánó nemzetközi közvé’e- ménynek megvan azonban az ereie ahhoz, hogv támogatva a Szovjetunió és *» Kínai Népköztársaság békés rendezésre törekvő politikáját, sikerekhez segítse a genfi értekezhet. A néniéi egység Imtlsági nMziHtai visszautasította Adenauer provokativ kje'eniéseil Berlin (MTI) A német egység bizottsága nyilatkozatban foglalt állást azokkal a provokatív kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Adenauer a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság viszonya nak újjárendezéséröl tett a bonni parlament szerdai ülésén. A nyilatkozat megállapítja: A Német Demokratikus Köztársaság olyan német állam, amely bélés külpolitikai ügyeiben teljesen sza badon dönthet és így kizárólag a német nép érdekeit szolgál ja A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a németek egvmásközötti meg- egvezése. a béke és a demokrácia út ián halad, míg a bonni kormány mint azt Adenauer kijelentései is bizonyítják, cg váltaké ban nem követeli a békeszerződés megkötését. a ^megszálló csapatok távozását és Németország demokratikus alapon történő békés újraegyesítését. Nyilvánvaló, hogy a nyugati hatalmak az európai védelmi közösségről szóló szerződéssel Nyugat- Németország szuverenitását örökre el akarják temetni és Németország békés újraegyesítésének megkiúsítá sára törekszenek. A német egység bizottsága ezért kijelenti: a németeknek most hazánk minden táján szuverén módon kell cselekedniük, hogy elősegítsék Németország békés és demokratikus újraegyesítését. A Német Demo kratikus Köztársaság szuverenitása ilyen értelemben újabb lépés „azon az úton. amely a németeket közös tárgyalóasztalhoz vezeti, ___,____ A bátaszéki monot irány ítélt harca a pontos közlekedésért A vasútüzem keretében a forgalmi szolgálat munkaterülete az egész ország. Munkahelyei szétszórtan terülnek el az ország minden részét átszelő vasútvonalak mentén. Többezer szolgálati helyen több tízezer dolgozó végzi ezt a nemzetgazdasági és üzemgazdasági szempontból egyaránt igen felelősségteljes, kényes és nehéz munkát. A szolgálat minden mozzanatának óramű pontossággal kell egymásba kapcsolódnia, mert egyetlen pontatlan munka is vonatkésésben nyilvánul meg. A vonatkésés pedig árukésést, időveszteséget jelent, mely végeredményben veszélyezteti az egész nemzet életére kiható országos szállítási terv megvalósítását. Ez a hatalmas méretű munka nem képzelhető él- irányító szerv nélkül. Ez az irányító szerv a menetirányító, mely szabályozza egy-egy vonal forgalmát. A menetirányítók jó, vagy rossz munkája nemcsak egy-egy állomás, hanem egy egész rendelkezési szakasz vagy a második rendelkezési szakasz teljesítményét is elősegíti, de hátráltatja is. A bátaszéki I. számú Menetirányító Hivatal dolgozói is ennek tudatában végzik felelősségteljes, de szép munkájukat. S a feladatok sikeres végrehajtása érdekében ők is február elején komoly vállalásokat tettek a MDP III. kongresszusa tiszteletére. S ha megnézzük a menetirányítók elmúlt havi munkájának eredményeit, meg kell állapítani, hogy adott szavuknak megfelelően teljesítették vállalásukat. Sárdi Ferenc intéző elvtárs a vonatterhelési tervét 106 százalékra, az utazási sebesség tervét 126, egy késett percre eső kilométer tervét pedig 216 százalékra teljesítette. Pásti József főtiszt elvtárs az elmúlt hónapban vonatterhelési tervét 107, az utazási sebesség tervét 129, az egy késett percre eső tervét pedig 201 százalékban végezte el. Még meg kell említeni Zentai István intéző elvtárs kiváló eredményét is. aki a vonatterhelési terv teljesítésénél 109 az utazási sebességnél 129. s az egy késett percre eső kilométer terv teljesítésénél 196 százalékát ért el. De ne csak a tervteljesítési százalékokból következtessük a bátaszéki I. számú menetirányító hivatal dolgozóinak munkáját. Hiszen aki többször utazik mostanában Bátaszékről Dombóvárra, Bajára, Szek- szárdra az tapasztalhatja, hogy a személyvonatok legtöbbje csaknem percnyi pontossággal közlekedik. A rmvnikásvonaíoknál sem tapasztalható késés az utóbbi időben, s ennek legjobban a naponta utazó dolgozók örülnek, akik így időben hazaérhetnek csaiádi-aikhoz. S ezt köszönhetik legelsősorban a menetirányító dolgozóknak, akik mindent elkövetnek azért, hogy a személy és tehervonatok pontosan ér jenele be végállomásukra. Egy termelési értekesiet tapasztalatai Csütörtökön délután fél 4 óra van. A dombóvári Kendergyár gőzsípja jelzi, hogy vége a műszaknak A munkások sietős léptekkel igyekeznek az öltözők, mosdók felé, a leányok viháncolva biztatják egymást. Lányok siessetek — bíztatja a fiatalokat Csapó Mi- hályné osztályozó, nemsokára kezdődik a termelési értekezlet. Pontosan háromnegyed 4-kor már minden dolgozó elfoglalta helyét a telep ebédlőjében. Vuics elvtársnő, a gyártelep vezetője -beszámol az I. negyedévi terv sikeres befejezéséről: tervüket 117 százalékban teljesítették, s 166 mázsa különböző r06tféleségeket gyártottak terven felül. A jó eredményeket elsősorban a pártkongresszus tiszteletére kialakult versenymozgalom segítette elő. A brigádok közötti versenyben aa elsőséget a Béke tUós brigád szerezte meg 148 százalékos teljesítményével. Az egyéni versenyben első ónodi Géza, az üzem sztahanovista tilosa 190 százalékkal. A telepvezető elvtórshő a továbbiakban ismertette a II. negyedév üzemi és egyéni tervét. A beszámoló után elsőnek Ónodi Géza kért szót, s elmondta, hogy az I. negyedév sikerei után nem állhatnak meg, mert úgy látja hogy a II. negyedéves terv feszítettebb az elsőnél, de ha a versenyszellem tovább fejlődik a II. negyedévet is határidő előtt befejezhetik. Javaslatot tett, hogy az áztat ás után az anyagot teljesen száraz állapotban kazalozzák. Ezzel megakadályozzák a penészesedéit, s gyorsítják a munkát Ónodi el vtárs végül a minőségi munkára hívja W dolgozó társai figyelmét, s egyben bejelenti, bogy II, negyedéves tervét 95 százalékos minőség mellett június 18-ra fejezi be. Az üzem sztahanovistájának példájára Csapó Mf* hályné, Berta elvtársnő, a fiatalok közül Scheffer Rózsi, Németh Gizella tettek felajánlást A termelési értekezleten sok jó javaslat is elhangzott, ónodi Gé* záné a tisztasági rendszabályok betartására hívja feä a figyelmet, s javaslatot tett, hogy minden 5 tilósnak adjon a vezetőség egy gereblyét a pozdorja össszetaka- rítására, mert ezt eddig kézzel végezték. Racsmány János műszaki dolgozó a beindult Zsédeij--mozgalom eddigi eredményeiről beszélt. A dolgozók közül már sokan áttértek a kismarkos tilólásra, de többen akadnak olyanok, akik a délelőtti lemaradást nagymarkos tilólással akarják behozni mely a minőség rovására megy. Csonka János gépész az ellaposodó újítási mozgalom felelevenítésére és a szocialista tulajdon megbecsülésére hívja fel munkatársai figyelmét. A Dombóvári Kendergyár termelési értekezlete jó volt. mert a sok. hasznos javaslat mellett megmutatta; a dolgozók fe’készültek a II. negyedéves terv beindítására, melynek teljesítéséért az üzem minden munkása egyéni felelősséget érez. Biirokrafiltu* üervintózés gátolja a falusi lakossií? jobb ííruel!sítíís4fc Az új kormányprogramm nagy feladatok elé állította a kereskedelmet is. Földművesszövetkeze- teinkmek mindent el kell követni, hogy a falu dolgozó parasztjai az ipar termékeit közelben, lehetőleg lakóhelyüktől számítva 1 kilométeren belül beszerezhessék. Ennek érdekében mi már tettünk intézkedéseket számos községben. Ellenben van olyan szerv, amely akadályozza az építkezések engedélyezését. Faddan a földrnűvesszövetkezetek- nél már régen tervbevettünk egy új vegyes bolt építést, mely az 1954. évi •beruházási tervben szerepel is. A Tolnai KTSZ által elkészített tervek szerint megköttük a szerződést az építkezésre. A szerkszárdi Járási Tanácstól pedig március 10-én megkértük az építési engedélyt. Az építési engedélyre vonatkozó kérelmet a Járási Tanács dr. Vérségi Ferenc, állami közegészségügyi felügyelőnek küldte el azért, hogy közegészségügyi szempontból véleményezze. Az elküldött tervrajzokat a közegészségügyi felügyelő azzal küldte vissza március 20-án, hogy a helyiségek feltüntetésénél hiányzik az a megjelölés, hogy milyen célt szolgál. Ennek hiányában nem áll módjában elbírálni a tervrajzokat. Az elküldött trevrajzon — mely fénymásolva van — fel volt tüntetve a faddi földművesszővetkezet vegyesboltja, raktárhelyisége, a WC, az öltöző- és a mosdóhelyiség. Csupán az üzlethelyiségre nem volt ráírva az a szó, hogy „üzlethelyiség''. De még a legegyszerűbb ember is megállapíthatja, ha vegyesbolt építéséről van szó, akkor valószínű, hogy nem tánctermet építenek a raktár, a mosdó, stb. mellé. Hasonló volt a helyzet a decsi italbolt létesítésénél is. A földművesszövetkezet kérte, hogy az állomás melletti kocsmahelyiséget — a naponta utazó dolgozók kérésére — adják át a földművesszövetkezetnek. Ezt a kérést a Járási Tanács Építési Osztálya pártolta is, s a helyiséget kiutalta. Csupán Versegá elvtárson múlott az, hogy a huzavona miatt a régi tulajdonos a házat elcserélte egy másik egyénnel, aki a nagytermet elfalaztatta. így a bürokrácia miatt az állomás melletti földművesszövetikezeti italbolt nem nyílhatott meg, s több mint 300 dolgozó kívánsága nem teljesülhetett. Ha minden boltegységnél ilyen bürokratikusán intézi Vérségi elv- társ az engedélyek felülbírálását* akkor az 1954. évi tervben előírt beruházásokat talán még 1956-ra sem tudjuk befejezni. Már ez az óriási elhúzódás nagyban ellenkezik a párt- és kormányhatározatokkal. S a falusi lakosság jobb áruellátását ezen keresztül úgy nem tudjuk biztosítani, mint ahogy azt a dolgozók megkövetelik tőlünk. Szabó Ferenc MÉSZÖV. Segítsük elő a társadalombiztosítás ügyvitelének megjavítását Hazánkban a felszabadulás mélyreható változásokat hozott a társadalombiztosítás terén is, melyet lehetővé tett az, hogy pártunk vezetésével dolgozó népünk sikerrel valósította meg népgazdasági terveinket. 1950. októberétől a párt és kormány a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítási feladatok ellátását, annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási ügyek intézése közelebb kerüljön a dolgozókhoz, s közreműködésükkel részt vegyenek annak munkájában. A múltban a járulék felét a dolgozó fizette, megbetegedés esetén 50 százalékos táppénzben részesült, családtagja csak 28 napi kórházi ápolást kapott, stb. Kormányunk mai gondoskodása keresőképtelenség esetén: ipari biztosított táppénz összege a megbetegedést megelőző három havi kereset napi átlagának 65 százaléka, illetve két éves megszakítatlan munkaviszony igazolása esetében 75 százalék, kórházi ápolás idején a táppénz 50 százalék, ha azonban legalább két családtag ellátásáról gondoskodik, a táppénz 80 százaléka jár, melynek kifizetéséhez kezelőorvos igazolása és a munkáltató által pontosan kiállított munkáltatói igazolvány szükséges. Mezőgazdasági biztosított napi táppénzösszege egységesen 18 éven alul és 60 éven felül napi 9 forint, 18—60 életévig 12 forint. Ha kétéves megszakítatlan munkaviszonyt igazol, akkor 75 százalékos táppénz jár, 18 éven alul és 60 éven felül napi 13.90 forint, 18—60 életévig 18.50 forint. A szolgáltatások igény- bevételéhez szükséges az orvosnál való jelentkezést megelőző két hónapon belül 24 napi bályeglerovás. Igazolást képező okmányok: biztosítási igazolvány, bélyeglap, igénylőlap, családtag esetén együttélési igazolás (üzemi bizottság, községi tanács állítja ki). Kórházi ápolásra jogosult: a biztosított 1 évig, tbc megbetegedés esetén két évig, családtag tbc betegséggel 180 nap, egyéb megbetegedés esetében 90 nap. Kórházi felvételhez ipari biztosítás esetén orvosi beutalás és kisalakú (piros) munkáltatói igazolvány, 14 éven felüli csa’ádtag esetén még a fentiekhez együttélési igazolvány szükséges. Mezőgazdasági biztosítottnál az orvosi beutaláshoz biztosítási igazolvány, bélyeglap, igénylőlap, családtagnál együttélési igazolvány is kell. Ma azok a szanatóriumok, melyek a múltban a kiváltságosaké voltak, a dolgozók ezreinek adják vissza egészségüket azon keresztül, hogy a legjobb orvosi kezelésben és ellátásban részesülnek. A fentiekből láthatjuk, hogy pártunk és kormányunk a legnagyobb gondoskodással teszi lehetővé, hogy minden dolgozó, minél előbb visszanyerje .egészségét Ahhoz, hogy ezek a gondoskodások mindjobban érvényesüljenek, az SZTK munkájának megjavítása mellett szükséges, az, hogy a munkáltatók segítsék elő a rendeletek jó és gyors végrehajtását azon keresztül, hogy a hozzájuk forduló beteg dolgozókat a megfelelő okmányokkal lássák el. Ne fordu’has- son elő olyan eset, hogy az SZTK Alközpontnak a kifizetések előtt két-három esetben kelljen felhívással fordulni egy bizonyos adat közlése miatt, mint például a hogy ész: téglagyár Kukuruzsnyák Györg7 megbetegedésekor helytelen kereset közlése miatt két esetben hívta fel, így a február elsejei megbetegedés csak április 8-án kerülhetett kifizetésre, vagy a tamási erdőgazdaság Schiszler László mezőgazdasági biztosított, kisszékely! lakos részére igénylőlap helyett ipari munkáltatói igazolványt állított ki, melyből kifolyólag a táppénzutalás egy hónapot késett. De még sorolhatnánk számtalan ilyen esetet, melynek következménye az, hogy a dolgozók panaszukkal felsőbb szervekbe« kénytelenek fordulni. • A következő héten a terhessé# és anyasági segély, valamint a to* metkezési segélyezésről adunk tájé» koztatót,
