Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

I NAPLÓ tm* APRTTJH 11 Egy falun élő pártmunkás hét hónapja ,DISZ ÉLET Foglalkozása egyébként mezőgazdász. De több éviig dolgozott pártmunkában. Előbb a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa volt, majd ké­sőbb a szekszárdi pártbizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője lett. A párt hívó szavára kérte magát falura. A legszívesebben hazament volna Pártba, — *,Alapító tagja voltam a Béke termelőszövetkezetnek. Örömben, bánatban együtt osztoztunk a szövetkezet tagjaival hosszabb ideig. Most megtudták, hogy fa­lura akarok menni, hívnak haza", — mondta január 80-án, mikor utoljára beszéltem vele a városi párt- bizottságon. Kívánságát teljesítették, Páriba helyezték kihelye- eett agronómusnak, ahol a szövetkezetnek is, meg az egyéni parasztoknak is sokat segíthet. Február 10-én foglalta el munkahelyét Sógorka Mihály. Pihenésre nem volt idő, azonnal munkához kellett látni Akkor még nem igen lehetett a határban dolgozni, de munka azért volt bőven. Indokolatlanul alacsony volt a ter­melőszövetkezetben a fejési átlag A vezetőségek meg­választása előtt volt még a szövetkezet pártszervezete ds, meg a község alapszervezete is. Már első nap azzal fogadta Bökő elvtárs, a tsz párttitkára, hogy az alap- sziorvezet párttagjai mindig a termelőszövetkezetet gyalázzák, folyton arról tanácskoznak: milyen hibák, vannak a tsz-ben., A tanácsháziból olyan hangok sugal- mazódtak, hogy nem lesz jó, mert majd Sógorka akar itt lenni minden. Ezt tovább nem is kell részletezni. Miért küldte pártunk a legjobb fiait falura? Azért, hogy lássanak meg minden hibát, gördítsenek el min­den akadályt, ami a mezőgazdaság felvirágoztatását, egész népünk felemelkedését gátolja. Mikor feltárják a hibát, megtudják annak okait, akkor pedig azonnal cselekedjenek. Sógorka elvtárs, otthon, Pártban hamarosan a tet­tek mezejére tért át. Többször hívta össze a tehenésze­ket röpgyűlésre, s az ő jávaslatuk alapján a vezető­séggel elkészítette a takarmányszabványt, bevezették a tehenek egyedi takarmányozását. Az eredmény az lett, hogy a 2.1 Literes fejési átlag a mai napig 7.5 li­Dialistáink a párthatározat végreha jtásáért A FII MIS VAROSUNK... Örömmel kell üdvözölni, hogy végre letárgyalták a köztisztasági szabályrendeletet. Érdekes, hogy Szekszárd 2400 éve város és csak most jöttek rá, hogy a köztiszta­ságra is szükség van. Igáz, hogy a háború előtt is volt már köztiszta­ság, de hogy úgy mondjuk, csak ahol az urak táncoltak, — mint ahogy a régi szólásmondás állítja, *— de a mellékutcák rothadó és bűzös posványával nem sokat tö­rődtek. Azaz annyit, hogy amikor egyszer meg mertem írni az egyik újságban, akkor a polgármester be­perelt érte és „horribile dictu“ meg is büntettek! Zalaegerszegen, mely pedig sokkal kisebb városka, már évtizedek óta van köztisztasági sza­bályrendelet, de van is tisztaság. Miért ne lehetne itt is gondoskodni a szemétkihordásról és az utcák stb. tisztántartásáról. De ezentúl, mint hallom, lesz köztisztaság, hacsak ez a vállalat is nem úgy teljesíti fel­adatát, mint a kertészeti az elmúlt esztendőben, amikor annak műkö­déséből senkinek nem lett haszna, legfeljebb csak bosszúsága. Persze, én a régi ravasz róka jobb szeret­ném, ha nem lenne tisztasági vál­lalat, hanem tisztaság és rend a városban. , • ' „Ha per, úgy mond, hadd legyen per“ ... legalább így zengte a nagy és bölcs költő. Arany János a Füle- mü'e c. versében. Én úgy vagyok veié, ha már tisztaság, legyen tisz­taság! De ehhez az is kell, hogy a piactér kérdése véglegesen meg­oldódjék. A kirakódó piac a város legforgalmasabb terén van, a kocsi­piac pedig a város főterén ballag keresztül és okoz nem egyszer for­galmi akadályt. Régen vajúdó kér­dés ez már és remélhetőleg közel van a rendezés ideje. Úgy tudjuk, a kocsipiac a Damjanich-utcába kerül, természetesen az utca meg­felelő rendezése után, a kirakodó­piac pedig a város más, könnyen megközelíthető, szintén rendezés alá kerülő részére. Itt gondolunk a mostani kocsipiac helyére és az Arany János-utca kezdeti szaka­szára. Erre nézve komoly javasla­tok vannak már a városi tanácsnál. Minden esetre arra kell vigyázni, hogy az amúgy is nehéz forgalmú központi tér, illetve elágazás lehe­tőleg mentesüljön a teherkocsik forgalmától. i * 1 A városi árvízkérdés egyik nem kevésbbé lényeges kérdése a pa- rásztai nagy patak kérdése. Tudva­levő, hogy komoly területeket hor­dott le ez a szabályozatlan patak. Az árvízkárok megakadályozása ér­dekében egy gátat már húztak a medrében, de a szakértők szerint újabb gát építése teszi csak teljessé a rendezést. Ennek a megépítése sok szőlősgazdának nagyon fontos, mert igen nagy pusztításokat idéz elő egy-egy nyári zápor idején. Ez Bem is csodálható, mert a síkon szaladó medre már annyira fel­töltődött, hogy a mederben a víz magasabban folyik, de legalább olyan magasan, mint a környező szántóföldek. Az egyébként ártal­matlan patakot meg kell radikális módon zabolázni! • Szeretnék beszélni egy kicsit a Várközről is. Ez köztudomású, hogy nagy kerülő átvágását jelentette a város lakosainak. Céltudatosan írom, hogy jelentette, mert ma már az úttest behorpadt s alig járható. Mindig úgy képzeltem gyermek­koromban, amikor itt ródiiztunk, hogy egyszer, mire felnőtt ember leszek, kényelmes és korszerű ren­dezéssel kellemes gyalogos sikátora lesz a városnak sok-sok történelmi levegővel és nem kis romantikával. Sajnos, ez a mai napig sem követ­kezett be, sőt ma már ott tartunk, hogy nappal is csak nagy üggyel- bajjal sikerül csak leballagni a rissz-rossz macskaköveken. Persze a halpiac felé nem is szabad nézni, mert az hatósági trágyalerakó s éppen az egyik legnépesebb isko­lánk mellett! Oh köztisztaság! » Az előbb említettem a piactér kérdését. Most maradjunk a piac­téren és csendben bámuljuk azt a rideg és kihalt sivatagszerű terecs- két, ahol nehány kipusztulásra ítélt díszfa és elvadult rózsabokor . élde­géli silány életét. Az ágak letör­delve, a régi bokrok és fák gyöke­restül kipusitítva. A fogházőrsze­mélyzet a labdajátékhoz két vas­rudacskát is leásott, de persze ez is. csak arra jó, hogy a gyermekek ráncigálják, hajlogassák. Legyünk őszinték, nem is illett ez ide, nem a város közepén levő térségen szok­tak a sportolók gyakorolni és szó­rakozni, hanem a sporttelepen, vagy éppen az udvarokban. Nem is szól­va a leglényegesebb kérdésről, hogy délután zavarják a tanítás menetét és a tanulók szabad moz­gását, ez pedig megengedhetetlen... • A tudomány és zene berkeiben sokat hallunk Liszt Ferencről, Ez így is van rendjén, rpert a világ zenei életének egyik legnagyobb alakja. De az nem egészen van rendjén, hogy a volt kaszinó épü­letéről a robbanás idején leesett Liszt-emléktáblát elfelejtették visz- szatenni. Pedig nem kevés köze volt Lisztnek Szekszárdhoz, hiszen hazai tartózkodása alatt az Auguszt- család vendége volt és nem kevés köze volt ahhoz, hogy a szekszárdi bor annakidején világhírre emelke­dett. Sok kedves zenei éjszakát nyújtott a toronyszobából a város­ka zenekedvelő közönségének, ami­kor hajnalokba nyúló órákig gya­korolt a család zongoráján. Hogy mennyire kedves volt számára Szeksiárd, mutatja, hogy külön mi­sét is komponált „Szekszárdi mise címen. Az lehet, hogy a táblán levő vers nem volt egy „dantei“ alkot­tás, de Liszt Ferenc mégis csak Liszt Ferenc volt és megérdemli, hogy megemlékezzünk róla. • A sétakert mellett van a Dísz­tér. Sokat járok arra, és nemrégen is így történt, amikor egy idegen férfi áll elém. .— Mondja kérem — szélit meg —, mióta nevezik ezt a teret Dísz­térnek? , Én megvallom ószintén, bután nézhettem rá, s nem tudtam a kel­tét a dolognak. Aztán rámutat a vértanúk emlék­táblájára. — Itt az áll, hogy e teret pedig örök emlékezetül „Mártírok teré­nek“ nevezzék el. Hát miért Dísz­tér ez akkor? Kérem ez Ludasba való ügy. Én kissé megszégyenültem bal­lagtam tovább. Az idegen pedig csóválta a fejét. Később, amikor nem látta, én is igazat adtam neki és felötlött bennem a kérdés, hogy mi ez, ha nem paródia? Pedig e két tábla nem lehet sem vicclapba való, sem nevetség tárgya. • Miért szüntették meg a Beloian­nisz, Petőfi- és Árpád-utcai hida­kat. Különösen az első kettő érinti a gazdákat, mert ezekben az utcák­ban lakó gazdák most kénytelenek átkerülni a második, sokszor a har­madik utcába. Szerintem a hidak kijavítása lett volna az észszerű, nem a megszüntetésük, mert nem az a cél, hogy a város lakossága minél kényelmetlenebbül és időt rabolva köz’ekedjen, hanem az, hogy minél kényelmesebben. Itt önkéntelenül is felötlik bennünk, vájjon a város lakosságáért, vagy ellen történt mindez. Ha érte, akkor nem lehet ilyen intézkedéseket tenni, mint en­nek a három hídnak a megszünte­tése. Vagy talán büntetés ezeknek az utcáknak ez? Igaz, hogy így olcsóbb is, mint a karbantartása, vagy éppen az újjáépítése. Vagy ezeknek a hidaknak a megszüntetése nyílt bevallása a város részéről, hogy ezek az utcák járhatatlanok? • Persze nagyobb figyelemmel kel­lene lenni a meglevő kövezett út­testekre. Pl. a Kossuth Lajos- és a Marx Károly-utca sarkán körülbelül egy évvel ezelőtt vízvezeték javítás miatt felszedték az úttestet és még a mai napig is komoly javítás nél­kül ál'l s ha nem vigyáz a kerék­páros vagy a motoros, könnyen bu­kik egy alaposat... * ... Csak néhány röpke pillanat- felvételt adtam a mi kis városunk életéről és olyan szembetűnő visz- szásságról, amit minden idegen, ak: a városban jár, azonnal észrevesz tehát sérti a szemet, az ízlést és nem utolsósorban a közegészséget Nagyon sok közölök nem is nagv ügy, csak éppen figyelmetlenség nemtörődömség a lakossággal, a: adófizetővel szemben. Pedig minden A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása egész dolgoaó népünk ügye. Ez biztosítja életszínvona­lunk fokozottabb emelkedését. Meg­követeli, hogy a szocializmus gazda­sági alaptörvénye szerint mindem munkánk középpontjába az embert állítsuk a maga szükségleteivel. A paksi járási DISZ-ibizottság e határozatok megjelenése óta foko­zottabban ezt a célt állította a fia­talok között végzett munka közép­pontjába Megállapítható, hogy az új kormányprogramon megjelenése óta a fiatalok DISZ-hez való viszo­nya megjavult. Azóta nagyobb mér­tékben élnek a fiatalok szervezeti életet és aktívabban bekapcsolódtak a termelési munkába. A tsz DISZ- szervezetek fiataljai előtt például ismertettük a kálózi DISZ-fiatalok felhívását. Ebhez lelkesen csatla­koztak a madocsai, bikácsi, györ- könyi és a gerjeni tsz DISZ-istái. A madocsai Igazság termelőszövet­kezet DISZ fiataljai valamennyien tettek vállalást a tavaszi mező- gazdasági , munkák időbeni elvég­zése érdekében. Dobos Sándor DISZ-titkár például vállalta, hogy 42 hold búzát határidő előtt meg- fogasol és a tavaly elért munkaegy­ségét az idén 70-nel növeli. Aracz- ki Antal, akinek munkájával ta­valy nem igen voltak megelégedve, nrmnkaegységt eljesítésben versenyre hívta ki Géringer László elv- társat, a pártszervezet titkárát. \ Ugyanígy tettek a többi fiatalok is (l vállalást a múlt évinél magasabb (I munkaegységek teljesítésére és a munkák jobb minőségben való el­végzésére. A bikácsi tsz DISZ-fiataljai, akik szintén csatlakoztak a kálózi fiata­lok felhívásához, vállalták, hogy 5 hold gyümölcsöst létesítenek, vala­mint annak megművelését és a fák gondozását. Ezen felül még 13.000 facsemetét akarnak elültetni, s a :özség szépítésére a fő utcát or- lonabokrokkal ültetik be. A ter- nelő munkában versenyre hívták :i egymást, rounkaegységteljesítés- >en és minőségi munkában. Györkönyben a Dózsa termelő- zövetkeeet fiataljai kérték a DISZ- zervezet megalakítását. Az alakuló 'yűlésen vállalták, hogy a terme- ésiben élenjárnak. Papp Sándor, Szőke Rozália 300—300 rnunka- ■gység teljesítését vállalták. A töb- )i DISZ-fiatalok is lelkes vállalást ettek a termelés területén éppen- így, mint a politikai oktatás terén. A fiatalok nagy része megértette, íogy a párt harca a dolgozók élet- izínvopalának emeléséért, főleg a latalak életét teszi szebbé, kultú- •áltabbá. A párt iránti szeretetük a fiatalok életét teszi szebbé, kultu­ráltabbá. A párt iránti szeretetük és ragaszkodásuk látszik azokban a felajánlásokban, melyeket a kon­gresszus tiszteletére tettek. A Paksi Konzervgyár fiataljai 90 százaléka tett felajánlást a terv teljesítéséért, a minőségi munka megjavítására és a selejtcsökkentésre. A Dunaföld- vári Kendergyárban P ö r g y e Ist­ván ifjú sztahanovista, valamint Bálint Károly, Papp Erzsébet és Danes Jánosné vállalták, hogy eddigi teljesítményüket 20 százalék­kal emelik. A gépállomásokon dolgozó diszisták is tettek felajánlást a kongresszus tiszteletére, a tavaszi terv teljesí­tésére és üzemanyagesökkemtésre. A felajánlások teljesítésében elért eredményeikkel kiemelkednék a dunászéntgyörgyl gépállomáson Kő­műves Lajos és Sólya Sándor, akik tavaszi tervüket 72 százalékban teljesítették. A gépállomásokén dol­gozó diszisták különös gondot fordí­tanak a munkák minőségi meg­javítására és az üzemanyagcsőkkan- tésre. Falusi területi DlSZ-szerveee- tcinkben az egyénileg dolgozó pa­rasztfiatalok között is fokozottabb DISZ-élet indult meg. Itt hiányos­ság még az, hogy nem elég kezde­ményezlek a fiatalok, mert maguk a DISZ-vezetők sem elég példa- mutatóak. Kevés még az olyan fa­lusi DISZ-titkár, mint Patai Ist­ván Sárszentlőrincen, aki egyéni gazdaságában a tavaszi munkák tel­jesítésében példát mutat a többi fiataloknak. Madocsán például a treületi diszisták vállalták, hogy a község utcáira 120 facsemetét ül­tetnek el a fák hete alkalmával, valamint rendbehozzák a röplabda- és a tekepályát A sárszentlőrind és a györkönyi fiatalok vállalták, hogy a sportpályát rerwlbeíhózzák és a község utcáit fásítják, parkosít­ják. Ezekről a fiatalokról kell pél­dát venniök járásunk többi fiatal­jainak is. Úttörő pajtásaink sem feledkeznek meg legfőbb munkájuk, a jó tanulás mellett a társadalmi munkáról. Kü­lönösen kiemelkedő a íelsőrácegresí pajtások munkája, akik április 4-e tiszteletére 23.500 darab facsemetét ültettek el és még 27.000 elültetését vállalták az Illyés Gyula termelő­szövetkezet erdősávjában. Jó mun­kájukat eddig is jutalmazta a cso­port egy futball-labdával és teljes röp! abdaf elszereléssel. Diszistáink és úttörőpajtásadnk munkája is hozzájárul a kormány­programra megvalósításához és ezen keresztül népünk jobb életének biz­tosításához. Gyuri cza Imre DISZ jb. ágit. prop. titkár, Paks. Jó! do'gozik a kövesdpusztai DISZ Az új vezetőség megválasztása előtt meglehetősen kis számban vet­tek részt a fiatalok a DISZ mun­kájában. Azóta, mivel a DlSZ-szer- vezet élére megfelelő képzettséggel és tekintéllyel rendelkező DISZ- titkár került, megjavult a szervezet élete. Az első eredmények a taglét­szám növekedésében fejeződtek ki. A téli lehetőségeket jól használták fel az ifjak. Kultúrelőadásokat tar­tottak, melyek segítségével anya- 1 giakban is erősödtek. Közben azon­ban részletes tervet is dolgoztak ki, hogy a tavasz beálltával milyen formában fognak dolgozni. A tervek között szerepel a lövészkör meg­szervezése, a futballcsapat felállí­tása, tekepálya felállítása, valamint a május 9-i majális megrendezése. Az a számításuk, hogy a lövészköri versenyből a legjobb három ifjút a járási versenyre is elküldik. A végrehajtás során már eddig is megalakították a lövészkört és ez­zel egyidőben 10 fiatal jelentkezett a Szabadságharcos Szövetségibe. Es­zel is az a céljuk a Kövesd-pusztai DISZ-fiataloknak, hogy a többi, még szervezeten kívüli fiatalok is megszeressék a DISZ-munkát, s hogy ott minél több szórakozási lehetőséget találjanak. PLng-pong- asztalt is állítottak fel, s egyre na­gyobb tömegben és nagyobb szere­tettel mennek a fiatalok a DISZ- be. A Kövesd-pusztai DISZ-fiatalok lelkes munkalendületét: méltón kö­vetheti megyénk többi DlSZ-szer- vezete is. Jager József kinek tudomásul kell vennie, hogy legfőbb érték az ember és a város igazgatási apparátusa nem önma­gáért levő szervezet, hanem azért van, hogy a dolgozó városi lakosság életét előbbre vigye, könnyebbé és amennyire lehet, kényelmesebbé tegye. Hogy ezirányban mit akar tenni a város a következő tervszak­ban, arról részletesen a következő vasárnapi számunkban számolunk be, terre emelkedett Sógorka János, a tsx elnöke és Sógorka Mihály, az agronómus a brigádok és munka­csapatok vezetőivei elkészítették a tavaszi munkáik ütemtervét. Az agronómus megbeszélte a gépállomássá! a feladatokat, és cselekedtek. Ennek az eredménye pedig az lett: ma már — a kukorica kivételével — minden tavaszi növény a földben van. És mint a tsz elnöke mondja, ilyen tál aj előkészítő munkát még egyetlen évben sem végeztek. A termelőszövetkezetben tehát eljutottak a kuko­rica vetésig, s amit attól a naptól kezdve kellett meg­valósítani, mióta Sógorka elvtárs ott van, könnyebben és eredményesebben oldotta meg a tagság, mint ez-1 előtt. A tagok jólétének emelését pedig továbbra is1 közösen viszi győzelemre a tagsággal. 1 Még nem volt sző arról, hogy mi lesz a falusi alapszervezettel. írjunk hát arról is. Ezt talán ott kezdjük, hogy a község kommunistái mindenáron Só-, gorka Mihályt akarták párttitkárnak megválasztani, sőt a szövetkezet kommunistái is azt tanácsolták,, hogy vállalja el az alapszervezet kommunistáinak ne- ( velését, irányítását. Sógorba elvtárs eet nem akarta, vállalni, mert beosztása nehezen egyeztethető össze] a párttitkár feladatával. De végül is odajutottak, hogy ( akkor hát a szövetkezet párttitkára is legyen, mert ( ő együtt akar dolgozni az alapszervezet titkárával, ( kölcsönösen segíteni akarják egymást és ő mindenkép- ( pen Sógorka elvtársat szeretné. ( Sógorka elvtárs elvállalta. Ma Párt község agronő- < musa és az alapszervezet titkára, öt mostanában < bajos dolog az irodában megtalálni. A napkelet és < a napnyugat mindig a határban érni. Ez így is van 1 jól. Soha nem lesz annak a gazdának példás gazda-1 sága, akit ilyenkor otthon lehet megtalálni. Sógorka * elvtársinak pedig éppen az a feladata, hogy tanítsa, nevelje a szövetkezet tagjait és a dolgozó parasztokat a példás gazdálkodásra, a párt iránti hűségre, szere- tetre, hogy a két hónap alatt elért eredmények a gazdasági év végéig megsokszorozódjanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents