Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-10 / 85. szám
TOLNAI 'btJc PffOicrÁRJAi ttyMüLirmn A MAI SZAMBÁN: A nők helyzetével foglalkozó ENSJS-bízottság ülése (8. o.) — Külföldi híreik (2. o.) — V. V. Verescsagtn halálának ötvenedik évfordulóján (2. o.) — Uj úton a mözsi Úttörő tsz (3. o.) — A végrehajtás ellenőrzéséről és a pártirányitás módszereinek tökéletesítéséről (3. q.) —- A Tejipari Egyesülés vállalatai túlteljesítik tervüket (3. o.) — Védekezzünk a búrgonyahetegségek ellen (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 85. SZÁM ARA 8« FILLER SZOMBAT, 1954 ÁPRILIS 1« Pótoljuk az első negyedéves lemaradást a begyűjtésben MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Siwontornyai Bőrgyár: Több, mint 200 ezer forintos minőségi emelkedés márciusban A Simontornyai Bőrgyár műiegki és fizika» dolgozói az etlrnú'It hónapban dereka# munkái végeztek. A minőség megjavítására «7.90»» forint értékű váltató** tetteik. Ezt többszörösen iúlte’njesítették, amely pénzben 3(*,981 forint megtakart tá*t jelent. A terv teljesítéséért súlyos nehézségeiket keltei* leküzdeni az üzem dolgozóinak, s jetentőe lemaradást iioetak be március hónapban, melyet a januári gőzös enengiiahiány okozott. Ennek elfenéro a termelőüzem minden területén bevezet lék a gyártásközi ellenőrzést, mellyel csökkentették a setejtét és szebb, tar- tósabb bőrt biztosítanak cipőiparunk számára. A fizikai dolgozók malte .t a műszakiak is megtették a magukét. A meszes műhely műszaki vezetőinek segítségével a borjúbör meszelésénél és a sxjn bőrök hasításánál előforduló hibákat teljesen kiküszöbölték. A hasító csoport egész hónapban lemaradás nélkül, folyamatosan dolgozta fel a hasítékokat, mellyel a minőséget emelték. A íalpgyári részleg dolgozói a dekádonkénti ütemee termelést valósították mag a t&ipcseres műhelyben, pedig a felhalmozott nyak- és haaszél hasításokat egy nappal a határidő elölt dolgozták fel. A terv-teljesítéssel egyidőben kidolgozták a spcitt- tobdabőrök gyártási technológiáját, ezenkívül a dísz- bőrük zsírozáei technológiájának megváltoztatására is kísérletet végeztek. Mindezen feladatok megoldása melltett elvégezték a gépek karbantartását is, s a színe tógépesek generá- lozott gépeiken jelenleg gyűrődésmentes bőröket készítenek. A Simon tornyai Bőrgyár dolgozói a márciusi nagy fellendülést a következő hónapokra még tovább fejlesztik, s hogy ezzel is tanúságot tegyenek a párthoz való ragaszkodásukról és hűségükről. Tavasz a kertészetben A bonyhádi Dózsa Népe tsz kertészete kora tar vasztól kezdve friss, primőráruval látja el Bonyhád dolgozóit, örömmel fogadták a dolgozók a korai salát tát, zöldhagymát és spenótot. Képünkön a kertészeti brigád két tagja, Breiling József né és Szász Mihály né elvtársnők a paprikapalánta tűzdelését végzik. Az új begyűjtési rendelet megjelenése óta és előtte is számos dolgozó paraszt előtt nem volt világos, miért van szükség a begyüj lésre. — Ebből aztán rendszerint az adódott, hogy elfeledkeztek a beadása kötelezettség teljesítéséről. A jó gazda házánál a család mr Tosztja a munkát. A gazdasághoz mindenki ad valamit. Ugyanígy van ez az ország éleiében is, ugyanilyen rendnek kell lenni. „Népünk jövőjét nem bízhatjuk a véletlenre.“ Államunk, a dolgozó nép növekvő szükségleteit tervszerűen biztosítja. Fejlődésünk biztosításához az ország gépezetének tervszerű működéséhez hozzátartozik, hogy mindenki jól lássa el a maga feladatát. Az ipari munkások készítik a gépeket a földműveléshez, a bányászok szenet adnak az iparnak, a mérnökök terveznek, a tanítók nevelik a gyerekeket, az orvosok gyógyítják a betegeket. Ebben a nagy közösségbe tartozik bele dolgozó parasztságunk is. Dolgozó parasztságunk az említett javakból, amit a többiek nyújtanak, mindből részesül, ő maga pedig a növényi és állati termékek termelésével járul hozzá magának és másoknak a megélhetéséhez. Ha a gyárakban, a bányákban nem lehet terv szerűden ül termelni — ügy nem lehet a növényi és állati termékeket sem tervszerűtlenül elosztani. Ezért van szükség arra, hogy tervszerűbb begyűjtéssel biztosítsuk országunk dolgozóinak élelmiszerrel való ellátását. Az Új begyűjtési rendszert dolgozó parasztságunk örömmel fogadta már azért is, mert azt jelenti számukra, hogy a többlermelésen keresztül a beadáson kívül jut bőven a szabadpiacra is. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor meg kell mondani, hogy megyénkben a kezdeti lelkesedés alább hagyott. Tanácsaink begyűjtési szervei sokszor felületes munkát végeznek és a legkisebb eredmények elérése után is megpihennek babéraikon. Ennek következménye tett az is, hogy megyénk a 11. helyre került országos viszonylatban. Az I, negyedéves terv teljesítésében a lemaradások egyik fő oka az volt és még sok helyen fenn is áll, hogy a tanács és a begyűjtési dolgozók az adminisztratív munkák melleit megfeledkeztek a begyűjtés gyakorlati munkájáról. Nem foglalkoztak kellőképpen a hátralékos termelőkkel, a teljesítéseknél nem vették figyelembe a teljesítők és a nem teljesítők nevét, Ebből az adódott, hogy a mennyiségi eredményekre számítottak csak. A másik fő hibának mondható az, hogy egyes tanácsaink nem is szorgalmazták a begyűjtést. A nyilvántartásban sokszor nem láttak tiszta képet. Megfeledkeztek arról, hogy az államtól kapott segítséget viszonozni kell. — Márpedig ennek most van az ideje, egy percet sem késhetünk. Adósai maradtunk az államunknak, ezt pedig sürgősen pótolni kell. A mezőgazdaság fejlesztése mellett nem szabad megfeledkeznünk a begyűjtési terv teljesítésének fontosságáról. Ha képet akarunk alkotni megyénk begyűjtési tervének teljesítéséről, akkor elöljáróban meg kell mondani, hogy van bőven mit pótolni. Megyénk járásai közül a gyönki járás továbbra is szilárdan tartja az első helyet, a második helyre Szek- szárd város került. Azonban a legutolsó helyen kullog a paksi járás, ahol az összetett pontszámok alapján csaknem felére áll, mint a gyönki járás a begyűjtésben. A gyönki járásban az elmúlt héten is a leg- jóbb eredményt értek el. Az egy hét alatti emelkedés százalékban tejből ®J8, tojteWl 12.7, baromfiból 7.6, sertésből 4.4, marhából 12.5, és a ■sirbeadás is 3 százalékkal emelkedett. a községekben, ahol a tanács jól szervezi a begyűjtési versenyt, mint például Udvari községben, ahol i27 dolgozó paraszt tett begyűjtési vállalást, ott megvan az eredmény, a 127 dolgozó parasztból már ki lene ven .nyolcán teljesítették vállalásukat. Ebben a községben kiemelkedő Siszlar Péter 4 holdas dolgozó paraszt beadása, aki egészévi sertés- és vágómarha-, háromnegyed évi tojás beadását teljesítette. Amíg Udvariban a jól szervezett munka komoly eredményeiket hoz, addig Pál- fán, Simonto.myán elhanyagolt terület a begyűjtés. A tanács nem, hogy versenyt szervezne a kongresszus tisz leletére, hanem még a begyűjtési munkákat sem szervezi meg. Mindez abból adódik, ahogy ezt a begyűjtési állandóbizottság elnöke is elmondotta, hogy a hátralékosok névsorát csak nagy könyörgésre adja át a tanács. A begyűjtők pedig egyáltalán nem akarnak kimenni 4 hátralékosokhoz, hogy népnevelőmunkájukkal elősegítsék a begyűjtést. A másik nagy hiba pedig az, hogy a begyüj-' tési állandóbizottság elnökének munkáját 3 begyűjtési előadók gém támogatják, sőt semmibeveszik. Az utóbbi időben a begyűjtésben komoly eredményt értek el Szakadat és Kistormás községek, ahol a tejbeadást 110,4, tojás 149.1, baromfi 178.1, sertés 82.8, vágómarha 86.7 és a zsírbeadást 100 százalékra teljesítették. Az eredmények elérésében a begyűjtési előadók jó munkája dicsérhető. De nem mondható ez el Szakcs községben Nikctiai Etel begyűjtési előadóról, aki saját szüleit sem tudta meggyőzni a beadás fontosságáról. 13 hold földjük után még baromfit és tojást sem adtak be ebben az évben. A begyűjtési előadó a példamutatás felvetésekor egyszerűen kijelenti: ,,Nincs miből leadni.“ Hasonló az eset ugyanebben a községben Kanizsai Vendel VB elnökhelyettesnél is, akinek a felesége az egyik kiküldöttnek kijelentette, hogy a tojás náluk is elfogy. Így a példa- mutatás csak üres szó marad ebben a községben a tanács részéről, a begyűjtés pedig elhanyagolt területté válik. Ha nem akarunk adósai marad.nl államunknak, fel kell számolni sürgősen azt a könnyelműséget, kényelmességet, ami egyes tanácsaink begyűjtési osztályain uralkodik- ■ Meg kell szüntetni azokat a bürokratikus, papírszerű hl vonatásokat A hátralékosokkal el kell beszélgetni és meg kell győzni élő példákkal őket a beadás fontosságáról. Ha nem ezt teszik tanácsaink és megnyugszanak az eredményeken, örökös adósai maradnak államunknak és felelősek lesznek hiányos munkájukért. Legyenek önállóbbak begyűjtés) szerveink. A munkák elvégzésében ne ismerjenek fáradságot, meri ezzel is be kell, hogy bizonyítsák tanácsaink erejét, tömegkapcsolatuk szilárdságát. A feladatok nem könnyűek, sokszor erőltetett munkára van szükség. Azonban, ha visszatekintünk az 1952-es aszályos évre, amikor dolgozó parasztságunknak meg keltett erőltetni magát, hogy teljesíteni tudja állam Iránti kötelezettségét, ha ekkor sikeresen meg tudtuk oldani a begyűjtést, akkor a tavalyi jó termés alapot adott úgy az állattenyésztésre, mint a gabonafélék bőséges ellátására. így az idén sokkal köny- nyebben tudja dolgozó parasztságunk teljesíteni állam iránti kötelezettségét. A sikeres begyűjtés nagyban múlik pártszervezeteink és tömegszervezeteink segítségétől, politikai felvilágosító munkájától, melyre nagy szükség van napjainkban. Mindemellett begyűjtési szerveink lelkes munkájától, akik következetesen harcolnak begyűjtési rendszerünk megszilárdításáért, pártunk és kormányunk határozatának megvalósításával 3Q0 matrac terven felül A legtöbb szekszárdi dolgozó még nagyban alussza álmát, amikor a Nyakas kárpitos brigád tagjai már elhagyják otthonukat és a munkahelyükre sietnek. Ezzel előnyük az, hogy 14 óráig már elvégzik a napi feladatokat, s a délután legnagyobb részét szórakozással, tanulással, eset leg egy kis „házi munkával“ tölthetik el. Ez a nyolctagú brigád a Toiname- gyei Vegyesipari ás Lakásjavító Vállalathoz tartozik. Jó munkaerők valamennyien, amit fényesen bizonyít például az elmúlt három hónapi munkájuk eredménye. Háromszáz matracot készítettek el ezen idő alatt terven felül és így több mint 130 százalékra teljesítették első negyedéves tervüket. A brigádon belül Budai János szakmunkás az. aki e szép termelési eredményekhez a legjobban hozzájárult munkájával. Taksonyi Istvánné betanított segédmunkás neve is említésreméUé, mert ő felveszi a versenyt a brigád legjobb szakmunkásaival is- A kongresszusi verseny idején például Harkal Vilmos szakmunkással áh párosversenyben, 5 hogy ká lesz a párosvergeny győztese, arról beszélni ma még nem lehet, mert az ered mények állandóan változnak. Nyakas István kárpitos brigádja a II. negyedév első napján, ápriLls 1-én 145 százalékra teljesítette napi tervét. Azóta is minden nap túlteljesítik tervelőirányzatukat. Március 6-ig, öt munkanapjuk átlagszázaléka a 140 százalékot is túlhaladta, A kárpitos brigád elért eredményei teret engednek tehát annak a közmondásnak, hogy: „Ki korán kel, aranyat leL“ Garay ÁkN-iíjat alapított a Totnamegyei Tanács A tolnamegyei képzőművészek azzal a javaslattal fordultak a megyei tanács végrehajtó bizottságához, hogy Garay Ákos, a jeles tolnamegyei származású festő emlékére, alapítson Garay-díjat. A végrehajtó bizottság most tárgyalta a javaslatot s elhatározta, hogy minden évben pénzjutalommal és oklevéllel díjazza egy-egy esztendő legsikerültebb képzőművészeti alkotásait. Úgy döntött a végrehajtó bizottság, hogy a tolnamegyei művészek őszi kiállítása után külön bizottságot alakít, amely a kiállítás anyagából kiválasztja a legjobb fest menyeket, szobrokat, és grafikai munkákat s ezeket egyenként ezer forintos Garay-dijjal jutalmazza. (MTI) „Bár a tavaszi munkák ugyancsak igénybeveszik minden percnyi időmet, de azért szakitok magamnak egy-két percet, hogy kedves újságunkkal tudassam eddigi munkánk eredményeit“ — így kezdi levelét id. Zengő Konrád, a gyönki Petőfi tsz elnöke. Zengő élvtárs büszkén ír a termelőszövetkezetéről, amikor a tsz tagjainak segítségével március 30-ig befejezték 88 holdon az őszi kalá A Dunaszentgyörgy és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozik a gerjeni helyi szervezet. A körzeti vezetőség még nem is olyan régen elhatározta, hogy a község dolgozóinak még jobb szórakozási lehetőséget biatqsít s ennek érdekében halászcsárdát nyit. A MÉSZÖV hozzájárult ehhez a kezdeményezésihez és április elején már meg is nyitották az új halász- csárdát. Mélyfúrású kutak szerte a megyében Megyénkben az ötéves terv során hatalmas összegeket fordított kormányzatunk a falusi lakosság jé ivóvízzel való ellátására. Az elmúlt évben 8- községben építettek mély- íuratu kutat. Az idén tovább folytatódik a falu vízellátása, s újabb 7 községben építenek kutakat. Nagy mányok bányász községben a lakosság érdekeit f Így elembe v éve 165.000 forint, Kisdorog 108.000 forint beruházást kapott. Udvariban és Duzson a falusiak legnagyobb örömére a közeljövőben befejezést nyer az alépítmény. Fadd, Kisdorog, Nagy- mányok, Tolna és Koppányszántó községekben a legközpontosabb helyen jelölték ki a kutakat, ahol a mélyépítő vállalat dolgozói a napokban megkezdik a felvonulást. szosok fejtrágyázását, de végeztek a tavasziak vetésével is. A tavaszi munkák hatalmas forgatagában azonban nem feledkezett el a tagság a kötelező beadásuk teljesítéséről sem. Egész évi sertésbeadásuk 74 százalékát, vágómarhabeadásuk 76, tojásibeadásuk 100, ba- romfibeadásuk 162 és első negyedévi tejbeadásuknak pedig 100 százalékát teljesítették. A falusi lakosság jobb ellátása érdekében a földművesszövetkezetek Zordban korszerű cukrászdát, I regszemcsén új vendéglátóipari egységet és Hőgyészen korszerűsített cukrászdát létesítenek. Mindezek a helyiségek hamarosan megnyílnak, így a falusi lakosság részére is biztosítják az idei nyáron a fagylaltot, amiért az előző években a városokba. kellett menniük. Gyönki Petőfi tsz: Baromfibeadás 162 százalék! Megnyílt a halászcsárda Gerjenben
