Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

J.S54 ÁPRILIS 1 i» A P L ö 3 Szekszárd város pártértrkezlete HOZZÁSZÓLÁS A SZERVEZETI SZABÁLYZATTERVEZETHEZ Szekszárd város pártszervezeteinek küldöttéi pártértekezleten vitatták meg a város kétéves gazdasági, po­litikai és kulturális fejlődését. Vala­mennyi pártszervezet elküldte kép­viselőjét erre a rendkívül fontos pártértekezletre, amelyen Szandi Pál elvtárs, a városi pártbizottság titká­ra ismertette a pártválasztmány be­számolóját. A beszámoló részletesen ismertette, hogy egyes, üzemek hogyan fejlőd­tek, milyen összegű beruházásokat fordítottak a termelés emelésére, va­lamint a dolgozók szociális helyzeté­nek megjavítására. A beruházások és a dolgozókról való fokozottabb gon­doskodás meghozták első gyümölcsei­ket: JavulI üzemeinkben a minőségi munka, csökkent a seleit, kezd tért hódíta­ni a tervszerű termelés. Vannak üze­meink, ahol állandóvá vált a mun- kaverseny-mozgalom. A Kendergyár és a Tatarozó Vállalat dolgozói ál­landóan munkaversenyben dolgoz­nak. Ezt a versenymozgalmat a szak- szervezeten keresztül helyesen irá­nyítják a pártszervezetek, mindenkor a legfontosabb feladatok megoldásá­ra mozgósítanak. Van javulás a munkafegyelem terén is, egyre keve­sebb az igazolatlan mulasztók száma. — Városunk üzemei nem nehéz­ipari jellegűek. Éppen ezért a mi fel­adatunk a párt és a kormány hatá­rozatát figyelembe véve a meglévő üzemek fejlesztése és kapacitásuk­hoz mérten egyenletes termeléssel, a minőség állandó növelésével kell elő­segíteni a mezőgazdasági termelést, A községi és járási földművesszö­vetkezetek Vezetőinek megválasztása után a napokban került sor a MÉ­SZÖV III. küldöttgyűlésének meg­tartására. A küldöttgyűlés egyik legfontosabb feladata volt, hogy meg­vitassa: két év alatt mennyit fejlő­dött megyénkben a földművesszövet­kezeti mozgalom és megszabja a föld­művesszövetkezeti vezetők további feladatait. A MÉSZÖV választott tagjainak jelentését Varga Gyula, a Megyei Földművesszövetkezetek Szövetségé­nek titkára terjesztette a küldöttek elé. A vezetőség beszámolója részle­*» te«en kitért a szövetkezeti vezetők munkájára, a taglétszám emelésére, egyszóval: képet adott a szövetkeze­tek kétéves munkájáról. Azt azonban nem Tehet elmondani, hogy a falu dolgozóinak áruellátásában elköve­tett — és még ma is fennálló —hi­bák okaira választ adott volna a ve­zetőség beszámolója. Azt nagyon he­lyesen mondotta Varga elvtárs, hogy „ ; i: a Központi Vezetőség júniusi határozata alapján meg kell javítani a falu dolgozóinak áruellátását, s eb­ben elsősorban is a földművesszövet­kezetekre hárul a legnagyobb fel­adat." Ez eddig nagyon helyes, mert va­lóban a földművesszövetkezetekre hárul a legnagyobb feladat a falu dolgozóinak áruellátásában. Arról a beszámolóban azonban nem esett szó, bogy a megyei földmüvesszövetkeze- tek hogyan javítják meg ezt. A be­számoló azt is elhallgatta, hogy az áruellátás területén elkövetett, és fennálló hibákért a MÉSZÖV dolgo­zóit és a járási szövetségeket is fele­lősség terheli. Pedig a gyakorlat azt bizonyítja, hogy még igen sok fe­lelősségteljes feladat vár megoldás­ra ahhoz, hogy valóban megjavul­jon a falusi dolgozók áruellátása. Mi sém bizonyítja ezt jobban, mint a küldöttgyűlésen elhangzott felszóla­lások; Tóth János tamási küldött arról panaszkodott, hogy az áruk minősé­gileg nem megfelelőek. De azt is fel­vetette, hogy hetek óta raktáron van a bükköny, csupán azért nem vásá- Kibvtják meg a tamási dolgozó pa­ri dolgozók igényeinek jobb kielégí­tését. A mezőgazdasági termeléssel kap­csolatban a beszámoló megemlitet1 hogy a közelmúltban a városi párt­bizottság a város szőlőtermeléssel Lig lalkozó dolgozói részére értekezletet tartott, ahol a szőlőtermelés legfon­tosabb feladatairól tartottak megbe­szélést, A pártszervezetek munkája A pártválasztmány beszámolója ez­után részletesen ismertette a város területén lévő pártszervezetek hely­zetét, munkáját. A beszámoló meg­állapította, hogy a pártszervezetek túlnyomó többségében a KV 193.1 jú­niusi határozata előtt egyszemélyi vezetés volt, s az gátolta a pár- szer­vezeteket a jó munka vegzéséuen. r— Az elmúlt félévi tapasztalatok, valamint a vezetőségválasztó taggyű­lések arról adnak számot, hogy alap­szervezeteinkben a párttagok einti: a kritika és önkritika fegyveiévc-1. — Bátran felvetik a hiányosságokat, nem általánosságban, hanem konkré­tan, személy szerint. Különösen ar ÁVESZ, a kórház és az Újváros pártszervezeteiben nőtt a párttagok aktivitása. Pártmunkának nagyon fontos te­rülete a pártpropaganda és az ag;tá- ció. Párttagjaink az elmúlt é'-ck során sokat fejlődtek, nőtt marxista leninista tudásuk, politikai és elmé­leti képzettségük. A szervezett okta­tás területén, azonban a fejlődés nem kielégítő. A beszámoló ezután részletesen ismertette a taglétszám és a pártszervezetek számának ala­kulását, majd részletesen megszabta a pártszervezetek feladatait. rasztok, mért a vezetőség nem tudja az árát. Nem lehet kapni Tamási­ban kocsikenőcsöt és marhasót — mondotta felszólalásában. Pedig ezek­ből a cikkíéleségekből bőven van. De arról is a földművesszövetkezeti vezetők tehetnek, hogy jóminőségű árut hozzanak forgalomba. Egyszerű­en nem szabad átvenni azt az ipari cikket, ami minőségileg nem meg­felelő. A dunaföldvári földművesszövet­kezet küldötte arról számolt be, hogy gyakran előfordul még napja­inkban is, hogy az üzletvezető egyik vevőnek drágábban adja az árukat, mint a másiknak. „Ideje volna már, ha az ilyen dolgokra felfigyelnének a járási és megyei szövetkezetek ve­zetői“ — mondotta. Nyúl elvtárs tengelici küldött azt kérdezte: „Miért van az, hogy a fa­lusi és tanyai boltokban egyáltalán nem lehet citromot és legtöbb üzlet­ben hűsítő italt kapni. Hogy történ­het meg, hogy az átvett konzervek szavatossági határideje már akkor le­jár, mikor a földművesszövetkezet vezetői ezt átveszik. Ezekre válaszol­A Bonyhádi Háziipari Szövetkezet két évvel ezelőtt alakult. Kezdetben gyékényfonásu papucsokat, kézi tás­kákat készitettek, mely nem igen volt kifizetődő, s az 1952-es évet 1000 forint veszteséggel zárták. Azóta csak egy esztendő telt el, s ezalatt a szövetkezet igen sokat fejlődött. Ma már 100 bedolgozó tagja van, nagyobb részük többcsaládos anya. vagy idősebb asszony, akik a ház­tartási munka mellett jutnak szép keresethez. A gyékénykészítő rész­leg mellett kézimunkázó, kötő, szövő és varró részleg alakult. Jó munkájuk híre a megye, sőt az ország határán is túl jutott: az elmúlt évben export megrendelést kapták. Leheletfinomságu horgolt térítőkét, tálcakendőket, bébi cipőcs kéket és sapkákat, norvégmintás kesztyűket gyártanak a fürgeujju A beszámolót számos hozzászólás követte. A felszólalók bírálták a pártbizott­ságot, mert elszakadt a pártszerve­zetektől, kevés segítési, irányítást adott számukra. Többen arról adtak számot, hogy üzemük milyen segít­séget nyújtott a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése érdekében. Kovács Lajos elvtárs, a Vegyesipari és La- kásjavitó Vállálat igazgatója felszó­lalásában elmondotta, hogy a válla­lat magtakaró fogasokat gyártott, amelyeket már át is adtak a keres­kedelemnek. A fogasokat teljesen hulladék vasdarabokból állították össze. A vállalat megkezdte az új­típusú lókapák gyártását is. Az elmúlt év folyamán a vállalat 18 kétszobás, konyhás lakást épített a dolgozóknak. Bóvári János dolgozó paraszt fel­ajánlotta hozzászólóijában, hogy n III. pártkongresszus tiszteletére évi baromfi- és tojásbeadási kötelezett­ségének a kongresszus napjáig 50 százalékban eleget tesz. Népszerűsí­teni fogja a párt politikáját, hogy ezen keresztül mozgósítsa a dolgozó parasztságot annak végrehajtására. A Gőgös Ignác termelőszövetkezet pártszervezetének titkára elmondot­ta, hogy az idén minden lehetőség megvan arra, hogy sokkal jobb mi­nőségű munkát végezzenek, mint az elmúlt években. Kiosztották a terü­letet, s felelőssé tették a tsz dolgo­zóit a rábízott területek terméshoza­máért. Számos hozzászólás után a pártérte kéziét megválasztotta a városi párt- választmányt és a város küldötteit a megyei pártértekezletre. jón nekem Varga elvtársi — hang­súlyozta Nyúl elvtárs. A felszólalások kivétel nélkül a MÉSZÖV vezetőségét bírálták. Mi lett volna ezek után Varga elvtárs feladata? Az, hogy válaszában őszin­te önbírálat szellemében beszámol­jon a küldötteknek a MÉSZÖV mu­lasztásáról, meghatározza a, hibák ki­javításának módját. De Varga elv­társ ezt elmulasztotta. A felvetett kérdésekre, a MÉSZÖV és a földmű­vesszövetkezeti vezetők felé elhang­zott bírálatra és egyes igen fontos kérdésekre Varga elvtárs csupán any- nyit mondott: „Az idő rövidsége miatt nem tudok választ adni a hoz­zászólásokra. A felvetett kérdéseket megvizsgáljuk és mindenki papíron kapja meg a választ.“ A hibák kijavításának, a falusi dolgozók jobb áruellátásának lehe­tőségei adva vannak. A MESZÖV- nek és az újonnan megválasztott földművesszövetkezeti vezetőknek le kell szűrni a III. küldöttgyűlés fel­szólalásaiból a tapasztalatokat és cse­lekedni kell. El kell érni megyénk­ben, hogy a MÉSZÖV III. Küldött- gyűlése valóban fordulatot hozzon a falusi dolgozók áruellátásában. asszonyok, s amire méltán lehetnek büszkék, 100 százalékos minőségi munkájukkal öregbítették a magyar exportáru jó hírnevét. A KTSZ szö­vő és varró részlege a vásárlók kí­vánságainak megfelelően olyan köz­szükségleti cikket gyárt, mely a nép széles rétege között kerül forgalom­ba. Bányászok és mezőgazdasági dol­gozók részére sötétebb pamutból darázsfészkes törölközőket, kenyeres ruhákat szőnek. A szabó-varrórészleg pedig maradékanyag felhasználásá­val férfi, női és gyermekfehérneműt, párnákat és babákat készít. Jelsza­vuk, „egyetlen darabka sem veszhet kárba.“ Nézzük meg munkájuk eredmé­nyeit a számok tükrében. Míg az el­múlt év februárjában 7100 forint volt a havi termelés összege, addig decemberben már 212.800 forintra Áttanulmányozva az új szervezeti szabályzat-tervezetet, véleményem szerint szükséges lenne az egyes ré­szeknél a pontosabb meghatározás. A bővítést az alábbi pontoknál tar­tom szükségesnek: A II. fejezet 2. pontjához javas­lom bevenni a tagjelölt szót is, vagy is ,.a. párt tagja és tagjelöltje csak az lehet, aki a 18. életévét betöltöt­te." Ezt azért tartom szükségesnek, mert csak a tag megjelölése félre­értésre adhat okot, hogy az a tagje- löltfelvételre nem vonatkozik és hogy a tagjelöltfelvételhez n^m szűk séges a 18. életév betöltése. A IX. fejezet 26—27—28. pontjai­nál helyesnek látnám meghatározni, hogy a budapesti, megyei, járási, vá­rosi, kerületi, községi, üzemi pártér­tekezleteknek hány tagú pártbizott­ságot és revíziós bizottságot kell vá­lasztani. A X. fejezet 32. pontjához. Ebben a pontban szó van arról, hogy „az alapszervezet megalakulását a fel­sőbb pártszervnek kell jóváhagynia“. Ez igen tág fogalom, mert felsőbb pártszerv a Központi Vezetőség, va­lamint a budapesti megyei, kerületi, járási, városi pártbizottság is. Alábbi meghatározást javaslom: „Az alapszervezet megalakulását a budapesti, illetve megyei pártbizott­ságnak kell jóváhagynia és engedé­lyeznie működésüket.“ A X. fejezet 38. pontját a követ­kezőképpen javaslom megfogalmaz­ni: „Az alapszervezet vezetőségét az illetékes kerületi, járási, városi pártbizottság erősíti meg". Egyéb javaslatom: A IX. fejezet 26—27—28. pontjá­hoz és a X. fejezet 35. pontjához: Ezekben a pontokban többek kö­zött arról van szó, hogy a budapesti megyei, járási, kerületi, városi, köz­ségi pártbizottságokat és az alap­szervezetek - vezetőségeit évenként újjá kell választani. A javaslatom az, hogy másfél évenként legyen vezetőségválasztás, vagyis egyik kon­gresszustól a másikig kétszer. Az A mezőgazdasági munkálatok meg gyorsítása érdekében szerkesztősé­günk értekezletre hívta össze a múlt hét szombatján a gyönki járás leve­lezőit. Az értekezleten megjelentek a most folyó mezőgazdasági munká­latok kérdését vitatták meg. Ifj. Csiszár István, a kisszékelyi Sza­bad Nép termelőszövetkezet tagja el­mondotta; szövetkezetük a tavaszi kalászosok vetését már befejezte. Folynak az előkészületek a kapások vetésének megkezdésére. Komoly hiányosságnak vetette fel, hogy van olyan termelőszövetkezet, ahol a tag ság megfeledkezik a közös gazdaság fejlesztéséről. Náluk is külön bérel­nek a tagok tartalékföldeket a ház­táji mellé és azon igyekeznek gaz­dálkodni. Ilyen esette! szemben szi­gorúan fel kell lépni. Tál os János levelezőnk az udvari földművesszövetkezetnél dolgozik és az ott tapasztaltak nyomán elmon­dotta, hogy komoly hibákat lát a műtrágya diszponálása körül. Udva­riban például felét sem tudják biz­tosítani az igényelt műtrágya meny- nyiségnek, pedig a dolgozó parasz­emelkedett. A :o eredmények a dol­gozó asszonyok munkáján kívül a vezetők szervezőkészségét is dicséri, akik fáradtságot nem isimerve dol­goznak a KTSZ felvirágoztatásáért. Március 23-án tartották a mérleg­záró közgyűlést, ahol az elnök, Deutsch elvtárs majdnem 200 száza­lékos tervteljesítésről számolt be, melynek öt százalékát, 13.673 forin­tot jutalékként fizették ki a dolgo­zók között. Az eredményes mérleg­záró közgyűlés után a tagok még na­gyobb szorgalommal fogtak munká­hoz, s fogadalmat tettek, hogy má­sodik negyedéves tervüket 5 nappal a határidő előtt fejezik be, s terven felül 9 nt értékű árut termel nek. évenkénti vezetőségválasztást sok­nak tartom. Javaslatomat az aláb­biakkal indokolom meg: egy vezető­ségválasztás két-három hónapig tart, ami igénybeveszi a pártbizottság apparátusának egészét erre az időre, és egyéb feladatok pedig háttérbe szorulnak. A mostani vezetöségvá- lasztást sem sikerült úgy megoldani, hogy ne lett volna bizonyos befelé fordulás úgy a pártszervezeteknél, mint a pártbizottságnál. Másrészt pedig hónapok szükségesek ahhoz, hogy az új vezetőség bedolgozza ma­gát, s így kevés állna rendelkezésre ahhoz, hogy eredményes munkát tud janak felmutatni. Végül pedig véle­ményem szerint több idő jutna az egyéb feladatok végrehajtására. A XV. fejezet 54. pontjához. He­lyesebbnek tartanám a tagdíjfizetés százalékos megállapítását, melyhez az alábbiakban kapcsolódom: 600 forint keresetig havonta 2 fo­rint, 600—1000 forintig a fizetés 0.5 szá­zaléka, 1001—1500 forintig a fizetés 1 szá­zaléka, 1501—2000 forintig a fizetés 1.5 százaléka, 2001—2500 forintig a fizetés 2 szá­zaléka, 2501—3000 forintig a fizetés 3 szá­zaléka, 3001—4000 forintig a fizetés 3.5 százaléka. 4000 forinton felül havonta a fize­tés 4 százaléka. így véleményem szerint a prog- resszivitás jobban kifejezésre jut. A tervezet IV. fejezetének 8. pont­jához javaslom hozzátenni az alábbi szöveget: A budapesti, megyei, járási, ke­rületi, városi pártbizottságok kötele­sek, legkésőbb a felvételtől számí­tott két hónapon belül a tagsági könyvet kiadni, vagy a felvétel el­utasítása esetén választ adni a fel­vételt kérelmezőnek.“ Szabópál Antal a paksi járási pártbizottság tagja. tok támaszkodnak a kormány hatá­rozatára, mely szerint az egyéni dol­gozó parasztoknak is nagyobb meny- nyiségben kell juttatni műtrágyát. Szerinte a diszponálás körül van a hiba, hiszen már községekben, nem­csak, hogy elegendő mennyiségű, de felesleges műtrágya is van. Javasol­ja. hogy az illetékes szervek na­gyobb körültekintéssel végezzék mun kájukait. Vegyék figyelembe, hogy mikor és milyen műtrágyára van szükség. Mint mondotta, helyes vol­na, ha a pétisót tavasszal bocsáta.nák a gazdák rendelkezésére és akkor arányosan mindenki megvásárolhatná Jakab György elvtárs, a diósbe- rényi Vörös Csillag tsz levelezője azt hiányolta, hogy a szerződésre le­kötött tej után nem kapják meg idő­ben azt a mennyiségű korpát, melyet a szerződés eiőír. Úgy gondolom. — mondotta. — hogyha az illetékes szervek időben biztosítanák a szer­ződésre lekötött tej után a korpát, nemcsak a termelőszövetkezetek, de az egyéni dolgozó parasztok is több tejet szolgáltatnának be. M á r f a i elvtárs Hangos-pusztai pedagógus arról beszélt, hogy a fal­vakban egyre inkább fokozódik az érdeklődés a kulturális megnyilvá­nulások iránt. Hiányolja azonban, hogy a kultúrotthonok építésénél nem elég körültekintőek a kivitele­zők. Nincs külön olvasóhelyiség, rá­dió-szoba, és játékterem, ahol a gyér mekek már kicsi korukban hozzá­szokhatnának a kulturális élethez. A résztvevők valamennyien helye­selték a kulturális kérdésekkel kap­csolatos felszólalást és helyesnek tar­tanák, ha a kultúrotthonokban több szoba lenne berendezve; olvasószoba, rádiószoba és ping-pong terem. De helyeselték Tálos elvtársnak azt a javaslatát is, hogy a járási és me­gyei testnevelési sportbizottságok fordítsanak több gondot a falusi sportéletre. Azokról a helyekről, ahol jobban ki van fejlődve a sport- mozgalom, látogassanak le a sporto­lók a falura, ott rendezzenek sport- bemutatókat, ismertessék meg a falu dolgozóival a sportélet szépségeit. Az ilyen bemutatóit nagyban segíte­nék a falvak sportmozgalmának lei- szélesítését. A falusi dolgozók jobb áruellátása a földművesszövetkezetek legfontosabb feladata A MÉSZÖV III. küldöttgyűlése Mar exportra is termel a Bonyhádi Háziipari Szövetkezel Leveiesőértekeslet Gyünkön

Next

/
Thumbnails
Contents