Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-26 / 72. szám
1954. MÁRCIUS 26 N Ä P C ö » A szekszárdi járás párt értekezlete Az aliapszervezetek vezetőségeinek megválasztása után a napokban kérőit sor a szekszárdi járás .kommu- nistáinak pártértekezletére. A pártértekezlet feladata volt, hogy megvitassa a választmány munkáját, megválassza az új pártválaszitaányt, a megyei értekezlet küldötteit és kijelölje a járás pártvezetői és kommunistái előtt álló feladatokat. A járás kommunistái a veze'őség- választások idején e tekintetben is jő munkát végeztek, azokat választották meg a pártértekezletre küldötteknek, akik legkiválóbb harcosai a párt politikája megvalósításának. A pártértekezleten képviselve volt munkás, paraszt, értelmiségi dol- jjózó egyaránt. A Tolnai Selyemgyár kommunistáinak többek között Joó Erzsébet sztaihánovista is küldöttük volt. A faddi alapszervezet kommunistáit Mácsiik István középparaszt és Domány Tibor iskolaigazgató képviselték. Az aisóhídvégi állami gazdaság kommunistáinak Szabados Pál élenjáró traktorista is küldöttjük volt. Egyszóval a járás kommunistáinak színe-java vett részt a pártér- tekezleben. A küldöttgyűlésen részt- vett Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Somi Benjámin elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára is. A pártér,tekezletet Komáromi Sándor elvtárs, Tolna község pártbizottságának titkára nyitotta meg. — Ez a mai pártértekezlet nagyjelentőségű feladatok útmutatására hivatott: arra, hogy megvitassa a pártválasztmány kétéves munkáját, megjelölje az elkövetkezendő idők feladatait, a párt legkiválóbb harcosait válassza meg a járási párt- választmányba — mondotta többek közt megnyitó beszédében Komáromi elvtárs. A pártértekezlet első félében Soltész Dezső elvtárs, a járási pártbizottság titkára számolt be a választmány kétéves munkájáról és utalt a járás kommunistád előtt álló feladatokra. Járásunk az elmúlt két év alatt gazdaságilag is, politikailag is sokat fejlődött. 1952-ben csak 23 termelőszövetkezet (csoport) volt. járásunkban, ma, 1954- ben már 53 van. Ipáid üzemeinkben is sokat javult a termelés. A Tolnai Textilművekben például 1952-ben még a tervet sem teljesítették, 1953- ban pedig határidő előtt jó minőségben teljesítették, illetve túlteljesítették — hangsúlyozta Soltész elv-társ. Ez tehát előrehaladást jelent, azt jelenti, hogy dolgozó népünk áldozatos, odaadó munkája nyomán fejlődött az egész ország, természetes ezen belül a szekszárdi járás is. — Említésre méltó a kisipari termelőszövetkezetek fejlődése is. A faddi és a tolnái KTSZ-ekben igen sok mezőgazdasági szerszámot javítottak a két év alatt és ma már kisebb mezőgazdasági gépeket is előállítanak. Természetes tény, hogy a munkások és parasztok, értelmiségiek odaadó munkája következtében az életszínvonal is emelkedett. A pártvá- laszlmány jelentése erre is kitér. — A Tolnai Textilművekben például 1951-ben 622 forint volt egy dolgozó havi keresete, ma pedig 824 forint —. szögezte le a beszámoló. Az árleszállításoknál ni eg ia kari tolt for in tokból és az emelkedett fizetésből többet vásárolhatnak a dolgozók. Ennyit a gazdasági kérdésekről, bár a választmány jelentése ennél sokkal többet foglalkozott vele. Nézzük meg most azt,, hogy politikailag mennyit fejlődött a szekszárdi járás. Sokat. A járás területén elért eredmények harcban születtek és ebben a harcban a kommunisták voltak az élen. — A járási pártbizottságtól kezdve a községi pártszervezetek és alapszervezetek, a járás összes kommunistái sok nehéz feladatot oldottak meg. Az ősszel például, amikor a termelőszövetkezetek megvédéséről volt szó, a járási pártbizottság de a. községi kommunisták sem ismertek fáradságot, megalkuvástó1 mentes harcot folytattak, amelynek az lett az eredménye, hogy a járás területén egyetlen termelőszövetkezet sem oszlott fel —; mondotta Soltész elvtárs, s így folytatta: — Elért eredményeink azonban korántsem olyanok, mint amilyenek lehetnének. A két év alatt gyakran előfordult, hogy a járási pártbizottság funkcionáriusai és. a községi pártszervezetek vézetöi -éjjel-nappal dolgoztak, sőt még vasárnap is igénybevettük őket, és mégis nem erősödött a párásotok, a dolgozók és a párt közötti kapcsolat, ..hanem gyengült — szögezte le a beszámoló. Itt érdemes megállni egy szóra és mélyebben megnézni, hogy vájjon miért nem volt minden alkalommal a pártszervezetek harca célravezető. Igen helyesen mondotta ezt az egyik felszólaló, Szűcs Imre elvtárs: — A pártszervezetekben — kezdve a járási pártbizottságtól, az egyszemélyi vezetés érvényesült, ami: elsősorban a járási pártbizottság segített elő. A járási pártbizottságon belül minden. alkalommal csak a titkár sza va érvényesült. Nem igen kérdezték meg egyik, vagy másik munkatársat, amikor a járási pártbizottság egy- egy nagyjelentőségű határozatot hozott,'— hangsúlyozta Szűcs elvtárs. — Ez oda vezetett, hogy az alsóbb pártszervek is követték a járási párt- bizottság munkamódszerét és természetes, a járás egyes politikai munkatársai is era» nevelték a párttitkárokat. Végül is az lett az eredmény, hogy szempontokat hordtunk, utasítgattuk a párttitkárokat és egyes gazdasági vezetőket. Itt van a magyarázat arra, hogy a kommunista középparasztok száma miért csökkent a két év alatt. A pártszervezetek csak célfeladatokat láttak maguk előtt, csak az volt számukra a -legfontosabb feladat, hogy egyik vagy másik kampá.nyfelada' minél előbb befejeződjön. Arról meg feledkeztek, hogy senkisem születik kommunistának, meg f eledkeztek a párttagok neveléséről nem nevelték őket harcra, helytállásra, a falu legádázabb ellenségei ellen, a kulákok ellen. S mint Király László elvtárs mondotta: „Valljuk meg egész őszintén, á kulákok- n,ak többször sikerült befolyásolni a parasztokat, különösen a középparasztokat és még ma sem ritka kivétel, hogy a kulákok bujtogatására a középparasztok azt beszélgetik, hogy engedjék .el az adót, a beadást." Ebből látnia kell az új választmánynak, a járás összes kommunistáinak, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása köziben egyik legfontosabb: a falu becsületes dolgozóit, a haza minden hű fiát harcba szólítani a falu osztályellenségei ellen. — Ha ez sikerül, nyert ügyünk van, ha nem sikerül meggyűlöltetni a dolgozó parasztokkal a falu ellenségeit, akkor bekövetkezhet még az is, hogy nem a párt szavára hallgatnak, hanem az ellenségére — mondotta felszólalásában Király László elvláns. A járási pártértekezleten tizennyolcán szólaltak fel és helyesen mondták valamennyien, hogy a falu előtt, a falu kommunistái előtt még soha nem volt olyan nagy és olyan népszerű feladat, mint most, az elkövetkezendő időben. A választmány jelentése e tekintetben sok kívánnivalót hagyott maga után. De amit ők elmulasztottak, azt a felszólaló elvtársak — nagyon helyesen — pótolták. — Ezekben a napokban, hetekben dől el, hogy a párt programmjának megvalósítását már ebben az évben is mennyire visszük előrébb, menynyit emelődik a dolgozók életszínvonala. Attól függ, hogy elvetjük-e időben a kenyérgabonát, a takarmánygabonát. elvégezzük-e az őszi kalászosok fejtrágyázását. Egyszóval időben végezzük-e el a tavaszi munkákat — mondotta Arany István elvtárs, a möz.si gépállomás vezető ag- ronómusa. Élesen bírálta a pártválasztmányt, a járási pártbizottságot, mert a mezőgazdasági szakemberek és a párt közti kapcsolat jelentőségéről a beszámoló igen keveset beszélt. Igazságosan bírálta Arany elvtárs a pártválaszitmányt, mert ezt az igen fontos kérdést kevésbbé érintette a jelentés. — Az új pártvezetőség egyik legfontosabb feladatának tartsa, hogy megszilárdítsa a munkafegyelmet. Nem tévedek, ha azit mondom, hogy Báta.széken olyan párttag is akad, aki nem tudja, hogy mi van a tagkönyvében. Többen úgy vélik, hogy valakinek szívességet tesznek azzal, hogy részt vesznek a népnevelőértekezleten, vagy segítenek az egyik, vagy másik pártfeladat megvalósításában. Elvtársak, ez mind kötelezettség. De még ezenkívül mennyi a kötelessége egy párttagnak: az, hogy politikailag képezze magát, élharcosa legyen a párt politikája megvalósításának — mondotta Hideg Mihály elvtárs, Bátaszék függetlenített párt- titkára. Hideg elvtárs nagyon helyesen mondotta azt is, hogy a pártszervezetek vezetőinek az eddiginél lelki- ismeretesebben kell elintézniük, ha egyik vagy másik dolgozó panasszal főidül a párthoz. Hideg elvtárs is és csaknem valamennyi felszólaló arról számolt be, hogy a dolgozó parasztok bíznak a pártban, lelkesen tettek vállalásokat a párt III. kongresszusának tiszteletére. Most tehát a pártszervezeteken, a pái't tagjain a sor, hogy példát mutassanak a kongresszusi versenyben, szólítsák harcra a tömegeket az adott szó valóraváitásáért. Soha nem volt még olyan szükség a pártszervezetek és kommunisták odaadó munkájára, rríint most, napjainkban, amikor a tavaszi munkák dandárjában vagyunk. Helyesen mondotta Loboda István elvtárs, a fácánkerti Vörös Hajnal tsz párttagjainak küldötte: Ha most késlekedünk, nem végezzük el időben a tavaszi munkákat, már az év első napjaiban adósai maradunk a nép államának, akkor az év végén szégyenkezni kell majd a párt előtt, a dolgozó nép előtt.“ Az előfeltétel megvan ahhoz, hogy a szekszárdi járás dolgozói is beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. Kifogástalan termőföldek, szorgalmas, becsületes munkások és parasztok vannak a járásban. A Paksi Téglagyár dolgozói legyőzik a nehézségeket Mi azt akarjak, hogy a néppel szemben semmi adósságunk ne tegyen. Harcolunk az iparban is, a mező- lazdtaságban is a tervek maradék nélküli teljesítéséért, túlteljesítéséért — mondotta számtalan felszólaló. A szekszárdi járás kommunistáinak valóban az a feladatuk, hogy előbbre vigyék a nép jólét programm- jáí, jobb munkával járuljanak hozzá a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. A járási pártértekezleten olyan következtetést lehetett levonni, hogy a járás kommunistái készek elkövetni mindent, hogy ez így történjen. Maga a választmány jelentése bátor bírálat és őszinte önbírálat szellemében tárta fel a pártmunka fogyatékosságait, s egyben megmutatta azt is, amivel ki lehet javítani a hibákat. A hozzászólások pedig azt igazolták, hogy a járás pártvezetői és kommunistái tettrekészek aiz előttünk. álló feladatok elvégzéséhez. — Most csupán arra van szükség, hogy ennek szellemében cselekedjenek. — Ezt k*v elősegíteni majd az újonnan megválasztott pártválasztmánynak is az elkövetkezendő időkben. Kiváló adottságokkal rendelkezik a paksi téglagyár. A 42 méteres löszhegy anyagából jómtaőségű téglát gyárthatnak. A szállítás lehetőségeit a Duna és a vasút közelsége teszi különösen kedvezővé. A jelentős természeti adottságokon kívül a gyártelep Keller-szárító rendszerű gépesítésével is a tolnamegyei téglagyárak között első helyen áll. A külső szemlélő nem is gondol arra, hogy a hosszú téli „pihenés“ után már a beinduláskor komoly problémák adódtak a paksi téglagyárban. Március 16-án a gépjavítás után a Téglagyári ES utasítására próbajáratás nélkül fogtak munkához, s a gépek összeszerelésénél adódó hibák miatt csapágymelegedés állt be. Az üzem másik, még jelentősebb problémája az, hogy az energiagazdálkodás „fogyasztási menetrendje“ alapján éjszakai műszakot vezettek be este 9-től reggel fél hatig. Bár az éjszakai műszakra a dolgozók 20 százalékos munkabérpótlékot kapnak, nem nagy lelkesedéssel fogad- ták, s akadtak olyanok is, akik nem értették meg az energiatakarékosság fontosságát, zúgolódtak. Ezek a nehézségek visszavetették a termelést és 17-én a napi előirányzatnak mindössze 25 százalékát teljesítették. A pártszervezet és a vezetőség látva a hibákat, nem tétlenkedett, s megszervezte a felvilágosító munkát a dolgozók között. Brigádonként egy- egy párttagot osztottak be, tudatosították a dolgozók között az építőanyagot előállító ipar nagy jelentőségét, a most folyó családi házépítési akció során Elmondották, hogy eddig mindössze öt családi ház építésére biztosítottak téglát, holott az üzemnek is .20 olyan dolgozója van, aki maga is kislakást akar építeni. A dolgozók saját egyéni problémájukon keresztül megértették az energiatakarékosság fontosságát, s nagy erőfeszítésekkel küzdik le a nehézségeket: az éjszakai hideget, s azt, hogy a szabadba nem jut el mindenhova a világítás, a csillék és emelőkarok kezelésénél ez kétszeres elővigyázatosságot igényel. A paksi téglagyárban most már naponta emelkedik a termelés, legutóbb közel 24.000 darab nyerstéglát készítettek, az éjszakai műszak alatt. Amire különösen valamennyien méltán lehetnek büszkék a paksi téglagyár dolgozói, erőfeszítésükkel naponta 50 kilowatt nappali áramot adhatnak át Sztálinvárosnak. Állattenyésztési nap Szökés községben Á minisztertanács határozata a „Fák Kete,f megszervezésére A minisztertanács legutóbbi ülésén megvizsgálta a tavaszi fásítási feladatokra való felkészülést s a DISZ javaslatára határozatot hozott a „Fák Élete“ megszervezésére. A „Fák Hete“ megrendezésére április második hetében kerül sor. A minisztertanács utasította a helyi tanácsok végrehajtóbizottságait, hogy fordítsanak fokozott gondot a fásítási feladatok végrehajtására. Az erdőgazdaságok által biztosított csemetemennyiségen túl, saját csemetekertekből és erdőkből juttassanak csemetét a fásításokhoz. A mimsztertainács felhívja a tömeg,szervezeteket, elsősorban a DISZ fiataljait és az úttörőket, továbbá a MEDÓSZ és az MNDSZ tagságát, az ország egész lakosságát: tegye magáévá a fásítás nagy ügyét, segítse az ország faanyaggal való ellátásának megjavítása érdekében tervezett fásítások eredményes végrehajtását. A minisztertanács határozata értelmében a fásításban legjobb eredményt elérő megyét, járást, községet, termelőszövetkezetet, DISZ szervezetet és úttörőcsapatot, vándorzászlóval, a fásításban kiváló munkát végző dolgozókat oklevéllel és j utalóimnál kell kitüntetni, Már napokkal március 20-a előtt Szakes község dolgozó parasztsága izgatottan készülődött a nagy napra, amikor bírálat alá kerülnek tenyészbikáik és teheneik. 1954. év március 20-án délelőtt volt az állatbemutató és a bikavásárlás. A bizottság 12 bikát vásárolt fel. Csendes Ferenc szakcsi dolgozó paraszt „Tigris" nevű bikája 92 pontot kapott, felvásárlási ára 13.860 forint volt. Horváth Ferenc naki dolgozó paraszt 91 pontos „Szultán“ nevű bikája 13.80Ó forintért és Mizerák Imre lápafői dolgozó paraszt 90 pontos „Harcos“ nevű bikája 8.590 forintért kelt el. Az állattenyésztési napon továbbá 40 darab minőségi tehenet hajtottak fel, amelyek közül 10 dolgozó paraszt tehene kapott a bírálat alapján oklevelet és 18 pedig dicséretet. A község 94 darab szerződött bikaborjúja közül 7 elismerő oklevéllel lett kitüntetne. A bemutatott 8 lóból három kapott elismerő oklevelet. Este a község állattenyésztési munkájának kiértékelése következett. A kiértékelés, világosan megmutatja a fejlődést, 1938-tól 1954-ig. 1938-ban 24, 1948-ban 25, 1952-ben 50, és 1954- ben 118 tehén áll ellenőrzés alatt. Az ellenőrzés biztosítja a minőségi állattenyésztés további fejlesztését. Topa vb. elnök béri a szakemberek segítségét, hogy tovább tudják fejleszteni a minőségi bikanevelést, annak érdekében, hogy az ország más megyéi részére is nagy tejhozamú tehenektől származó bikát adhassanak. Bocsor Géza tudományos kutató hozzászólásában arról beszélt, hogy „Auguszta" nevű 12.700 kilogramm tejet adó világhírű tehén is Tolna megyéből származik. Ugyancsak a megyéből került ki nagyon sok 4.000 —5.000 kilogrammos tejhozamú tehén is, amelyek az ország minden részében elkerültek. Jó takarmány- értékesítő tehenek 3.000—3.500 kilogramm tejet adnak jó kiválasztással, szakszerű takarmányozással a te.iho- zam emelhető. A kutatóintézet részére a megyéből megvásárolt 27 tehén 5.000 kilogramm körüli tejet ad: de nem egy 7.000 kilogrammot adott már. A takarmányozás biztosítja a jó termelékenységet. Nyáron finom, nedvdús és pillangósok etetése réti nera fás, zöld takarmányok, télen szénával kiegészítve. Ezeken kívül, az elhelyezés és a gondos ápolás is emeli a tejhozamot. A tájfajta to- vábbtenyésztése, minőségi kiválasztása, helyes, jó takarmánnyal való nevelése, jártatása, kifutókba való elhelyezése nagyon fontos. Ha a nö- vendékállatainkat kezdetben rossz körülmények között neveljük, azt ké- sőbb megjavítani nem tudjuk. Sok esetben a bikanevelők csak 13 hónapos korban fognak hozzá erőteljesen a neveléshez. Ez hiba, mert már születéstől, illetve a vemhesség ideje alatt is gondoskodni kell a helyes takarmányozásról. Az istállónevelés károsan hat. A borjú két-háromhe- les korában menjen ki a kifutóba. A kifutót úgy helyezzük el, hogy a borjú tetszésére legyen bízva, hogy mikor tartózkodjék az istállóban 'és mikor a kifutóban. A szakcsi Uj Élet tsz elnöke megígérte, hogy állományukat jó mtnő- ségre cseréli ki, amelyeknek utódai minőségi állatok nevelésére alkalmas le-znek. Mi adta a gondolatot, hogy a község törzstenyészetté nyilvánítását kérje? — tette fel a kérdést Máché János elvtárs, az FM állattenyésztési fcigargatóság osztályvezetője. Természetesen csak az, hogy a minisztertanácsi határozat biztonságossá tette a gazdálkodást, állatnevelést és ezen keresztül lehetővé vált a tejbeadás csökkentése is. A község dolgozó parasztjai előtt nagyon szén feladatok állnak. Fel kell emelni az állatlétszámot és biztosítani kell, hogy a tejhozam is felemelkedjen a jó takarmányozás nyomán. Ehhez fűződik, hogy a község kérte törzsál- lattenyészetté nyilvánítását. A község dolgozó parasztjai felajánlást tettek a minőségi állattenyésztés fejlesztésére, s ennek előmozdítása érdekében vállalták, hogy 5 darab 5.900, 10 darab 4.000 és 20 darab 3.000 literes tehenet tenyésztenek ki 1954. év végére. Szakes község dolgozó parasztjai Gölle törzsállattenyésztő község dolgozó parasztjait versenyre hívják ki A versenypontok kidolgozására 10 tagú bizottságot választottak. A kiértékelés után elismerő oklevelet kapott a 'községi tanács a szervező munkájáért, a szakcsi „Uj Élet“ tsz a bikanevelésért, Csendes Ferenc szakcsi dolgozó paraszt 92 pontos, .Horváth Ferenc naki dolgozó paraszt 91 pontos és Mizerák Imre 1:' ;főj dolgozó paraszt 90 pontos eladott bikájáért. Bessenyeii Lajos ..Dénesi“ • nevű tehenéért, mely 4990 kilogramm tejet ad. Rohonczi István, Buzsáki, Imre, Zápor Mihály, a bemutatott kiváló termelésű , teheneikért, . továbbá Topa István, Bálint József, Buzsáki Imre, Kanizsa Vendel a bemutatott növendékbikákért, Dudás Vince; Bakó Sándor a bemutatott jóndlnőségű kancáikért elismerő oklevelet kaptak. Mohar László igazgató. Rendelet a szőlő- és gyiimo!cstermelésse! kapcsolatos engedélyek kiadásának egyszerűsítéséről A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a szőlő- és gyümölcs- termeléssel kapcsolatos engedélyek kiadásának egyszerűsítéséről, ami hozzájárul ahhoz, hogy az állami gazdaságokon kívül a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők is minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a szőlő- és gyümölcsszaporító anyag termelésébe.
