Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

1954. MÁRCIUS 26 N Ä P C ö » A szekszárdi járás párt értekezlete Az aliapszervezetek vezetőségeinek megválasztása után a napokban ké­rőit sor a szekszárdi járás .kommu- nistáinak pártértekezletére. A párt­értekezlet feladata volt, hogy meg­vitassa a választmány munkáját, megválassza az új pártválaszitaányt, a megyei értekezlet küldötteit és ki­jelölje a járás pártvezetői és kom­munistái előtt álló feladatokat. A járás kommunistái a veze'őség- választások idején e tekintetben is jő munkát végeztek, azokat válasz­tották meg a pártértekezletre kül­dötteknek, akik legkiválóbb harco­sai a párt politikája megvalósításá­nak. A pártértekezleten képviselve volt munkás, paraszt, értelmiségi dol- jjózó egyaránt. A Tolnai Selyemgyár kommunistáinak többek között Joó Erzsébet sztaihánovista is küldöttük volt. A faddi alapszervezet kommu­nistáit Mácsiik István középparaszt és Domány Tibor iskolaigazgató kép­viselték. Az aisóhídvégi állami gaz­daság kommunistáinak Szabados Pál élenjáró traktorista is küldöttjük volt. Egyszóval a járás kommunistái­nak színe-java vett részt a pártér- tekezleben. A küldöttgyűlésen részt- vett Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Somi Ben­jámin elvtárs, a megyei pártbizott­ság másodtitkára is. A pártér,tekezletet Komáromi Sán­dor elvtárs, Tolna község pártbizott­ságának titkára nyitotta meg. — Ez a mai pártértekezlet nagy­jelentőségű feladatok útmutatására hivatott: arra, hogy megvitassa a pártválasztmány kétéves munkáját, megjelölje az elkövetkezendő idők feladatait, a párt legkiválóbb har­cosait válassza meg a járási párt- választmányba — mondotta többek közt megnyitó beszédében Komáromi elvtárs. A pártértekezlet első félében Sol­tész Dezső elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára számolt be a választ­mány kétéves munkájáról és utalt a járás kommunistád előtt álló felada­tokra. Járásunk az elmúlt két év alatt gazdaságilag is, politikailag is sokat fejlődött. 1952-ben csak 23 termelőszövetkezet (csoport) volt. járásunkban, ma, 1954- ben már 53 van. Ipáid üzemeinkben is sokat javult a termelés. A Tolnai Textilművekben például 1952-ben még a tervet sem teljesítették, 1953- ban pedig határidő előtt jó minőség­ben teljesítették, illetve túlteljesítet­ték — hangsúlyozta Soltész elv-társ. Ez tehát előrehaladást jelent, azt jelenti, hogy dolgozó népünk áldo­zatos, odaadó munkája nyomán fej­lődött az egész ország, természetes ezen belül a szekszárdi járás is. — Említésre méltó a kisipari termelő­szövetkezetek fejlődése is. A faddi és a tolnái KTSZ-ekben igen sok mezőgazdasági szerszámot javítottak a két év alatt és ma már kisebb me­zőgazdasági gépeket is előállítanak. Természetes tény, hogy a munká­sok és parasztok, értelmiségiek oda­adó munkája következtében az élet­színvonal is emelkedett. A pártvá- laszlmány jelentése erre is kitér. — A Tolnai Textilművekben pél­dául 1951-ben 622 forint volt egy dolgozó havi keresete, ma pedig 824 forint —. szögezte le a beszámoló. Az árleszállításoknál ni eg ia kari tolt for in tokból és az emelkedett fizetésből többet vásárolhatnak a dolgozók. Ennyit a gazdasági kérdésekről, bár a vá­lasztmány jelentése ennél sokkal töb­bet foglalkozott vele. Nézzük meg most azt,, hogy politikailag mennyit fejlődött a szekszárdi járás. Sokat. A járás területén elért eredmények harcban születtek és ebben a harc­ban a kommunisták voltak az élen. — A járási pártbizottságtól kezd­ve a községi pártszervezetek és alapszervezetek, a járás összes kom­munistái sok nehéz feladatot oldot­tak meg. Az ősszel például, amikor a termelőszövetkezetek megvédésé­ről volt szó, a járási pártbizottság de a. községi kommunisták sem is­mertek fáradságot, megalkuvástó1 mentes harcot folytattak, amelynek az lett az eredménye, hogy a járás területén egyetlen termelőszövetkezet sem oszlott fel —; mondotta Soltész elvtárs, s így folytatta: — Elért eredményeink azonban korántsem olyanok, mint amilyenek lehetnének. A két év alatt gyakran előfordult, hogy a járási pártbizottság funkcio­náriusai és. a községi pártszervezetek vézetöi -éjjel-nappal dolgoztak, sőt még vasárnap is igénybevettük őket, és mégis nem erősödött a párásotok, a dolgozók és a párt közötti kap­csolat, ..hanem gyengült — szögezte le a beszámoló. Itt érdemes megállni egy szóra és mélyebben megnézni, hogy vájjon miért nem volt minden alkalommal a pártszervezetek harca célravezető. Igen helyesen mondotta ezt az egyik felszólaló, Szűcs Imre elvtárs: — A pártszervezetekben — kezdve a járási pártbizottságtól, az egysze­mélyi vezetés érvényesült, ami: első­sorban a járási pártbizottság segített elő. A járási pártbizottságon belül minden. alkalommal csak a titkár sza va érvényesült. Nem igen kérdezték meg egyik, vagy másik munkatársat, amikor a járási pártbizottság egy- egy nagyjelentőségű határozatot ho­zott,'— hangsúlyozta Szűcs elvtárs. — Ez oda vezetett, hogy az alsóbb pártszervek is követték a járási párt- bizottság munkamódszerét és termé­szetes, a járás egyes politikai mun­katársai is era» nevelték a párttit­károkat. Végül is az lett az ered­mény, hogy szempontokat hordtunk, utasítgattuk a párttitkárokat és egyes gazdasági vezetőket. Itt van a magyarázat arra, hogy a kommunista középparasztok száma miért csökkent a két év alatt. A pártszervezetek csak célfeladatokat láttak maguk előtt, csak az volt szá­mukra a -legfontosabb feladat, hogy egyik vagy másik kampá.nyfelada' minél előbb befejeződjön. Arról meg feledkeztek, hogy senkisem születik kommunistának, meg f eledkeztek a párttagok neveléséről nem nevelték őket harcra, helytál­lásra, a falu legádázabb ellenségei ellen, a kulákok ellen. S mint Ki­rály László elvtárs mondotta: „Vall­juk meg egész őszintén, á kulákok- n,ak többször sikerült befolyásolni a parasztokat, különösen a középpa­rasztokat és még ma sem ritka ki­vétel, hogy a kulákok bujtogatására a középparasztok azt beszélgetik, hogy engedjék .el az adót, a beadást." Ebből látnia kell az új választ­mánynak, a járás összes kommunis­táinak, hogy a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány­határozat végrehajtása köziben egyik legfontosabb: a falu becsületes dol­gozóit, a haza minden hű fiát harc­ba szólítani a falu osztályellenségei ellen. — Ha ez sikerül, nyert ügyünk van, ha nem sikerül meggyűlöltetni a dolgozó parasztokkal a falu ellen­ségeit, akkor bekövetkezhet még az is, hogy nem a párt szavára hallgat­nak, hanem az ellenségére — mon­dotta felszólalásában Király László elvláns. A járási pártértekezleten tizen­nyolcán szólaltak fel és helyesen mondták valamennyien, hogy a falu előtt, a falu kommunistái előtt még soha nem volt olyan nagy és olyan népszerű feladat, mint most, az elkö­vetkezendő időben. A választmány jelentése e tekintetben sok kívánni­valót hagyott maga után. De amit ők elmulasztottak, azt a felszólaló elvtársak — nagyon helyesen — pó­tolták. — Ezekben a napokban, hetekben dől el, hogy a párt programmjának megvalósítását már ebben az évben is mennyire visszük előrébb, meny­nyit emelődik a dolgozók életszín­vonala. Attól függ, hogy elvetjük-e időben a kenyérgabonát, a takar­mánygabonát. elvégezzük-e az őszi kalászosok fejtrágyázását. Egyszóval időben végezzük-e el a tavaszi mun­kákat — mondotta Arany István elv­társ, a möz.si gépállomás vezető ag- ronómusa. Élesen bírálta a pártvá­lasztmányt, a járási pártbizottságot, mert a mezőgazdasági szakemberek és a párt közti kapcsolat jelentősé­géről a beszámoló igen keveset be­szélt. Igazságosan bírálta Arany elvtárs a pártválaszitmányt, mert ezt az igen fontos kérdést kevésbbé érintette a jelentés. — Az új pártvezetőség egyik leg­fontosabb feladatának tartsa, hogy megszilárdítsa a munkafegyelmet. Nem tévedek, ha azit mondom, hogy Báta.széken olyan párttag is akad, aki nem tudja, hogy mi van a tag­könyvében. Többen úgy vélik, hogy valakinek szívességet tesznek azzal, hogy részt vesznek a népnevelőérte­kezleten, vagy segítenek az egyik, vagy másik pártfeladat megvalósítá­sában. Elvtársak, ez mind kötelezett­ség. De még ezenkívül mennyi a kö­telessége egy párttagnak: az, hogy politikailag képezze magát, élharco­sa legyen a párt politikája megvaló­sításának — mondotta Hideg Mihály elvtárs, Bátaszék függetlenített párt- titkára. Hideg elvtárs nagyon helyesen mondotta azt is, hogy a pártszerve­zetek vezetőinek az eddiginél lelki- ismeretesebben kell elintézniük, ha egyik vagy másik dolgozó panasszal főidül a párthoz. Hideg elvtárs is és csaknem valamennyi felszólaló arról számolt be, hogy a dolgozó pa­rasztok bíznak a pártban, lelkesen tettek vállalásokat a párt III. kon­gresszusának tiszteletére. Most te­hát a pártszervezeteken, a pái't tag­jain a sor, hogy példát mutassanak a kongresszusi versenyben, szólítsák harcra a tömegeket az adott szó valóraváitásáért. Soha nem volt még olyan szükség a pártszervezetek és kommunisták odaadó munkájára, rríint most, napjainkban, amikor a tavaszi munkák dandárjában va­gyunk. Helyesen mondotta Loboda István elvtárs, a fácánkerti Vörös Hajnal tsz párttagjainak küldötte: Ha most késlekedünk, nem végez­zük el időben a tavaszi munkákat, már az év első napjaiban adósai ma­radunk a nép államának, akkor az év végén szégyenkezni kell majd a párt előtt, a dolgozó nép előtt.“ Az előfeltétel megvan ahhoz, hogy a szekszárdi járás dolgozói is bevált­sák a hozzájuk fűzött reményeket. Kifogástalan termőföldek, szorgal­mas, becsületes munkások és pa­rasztok vannak a járásban. A Paksi Téglagyár dolgozói legyőzik a nehézségeket Mi azt akarjak, hogy a néppel szemben semmi adósságunk ne tegyen. Harcolunk az iparban is, a mező- lazdtaságban is a tervek maradék nélküli teljesítéséért, túlteljesítéséért — mondotta számtalan felszólaló. A szekszárdi járás kommunistái­nak valóban az a feladatuk, hogy előbbre vigyék a nép jólét programm- jáí, jobb munkával járuljanak hoz­zá a dolgozók életszínvonalának eme­léséhez. A járási pártértekezleten olyan következtetést lehetett levon­ni, hogy a járás kommunistái készek elkövetni mindent, hogy ez így tör­ténjen. Maga a választmány jelenté­se bátor bírálat és őszinte önbírálat szellemében tárta fel a pártmunka fogyatékosságait, s egyben megmu­tatta azt is, amivel ki lehet javítani a hibákat. A hozzászólások pedig azt igazolták, hogy a járás pártvezetői és kommunistái tettrekészek aiz előt­tünk. álló feladatok elvégzéséhez. — Most csupán arra van szükség, hogy ennek szellemében cselekedjenek. — Ezt k*v elősegíteni majd az újonnan megválasztott pártválasztmánynak is az elkövetkezendő időkben. Kiváló adottságokkal rendelkezik a paksi téglagyár. A 42 méteres lösz­hegy anyagából jómtaőségű téglát gyárthatnak. A szállítás lehetőségeit a Duna és a vasút közelsége teszi különösen kedvezővé. A jelentős ter­mészeti adottságokon kívül a gyár­telep Keller-szárító rendszerű gépe­sítésével is a tolnamegyei téglagyá­rak között első helyen áll. A külső szemlélő nem is gondol arra, hogy a hosszú téli „pihenés“ után már a beinduláskor komoly problémák adódtak a paksi tégla­gyárban. Március 16-án a gépjavítás után a Téglagyári ES utasítására próbajáratás nélkül fogtak munká­hoz, s a gépek összeszerelésénél adó­dó hibák miatt csapágymelegedés állt be. Az üzem másik, még jelentősebb problémája az, hogy az energiagaz­dálkodás „fogyasztási menetrendje“ alapján éjszakai műszakot vezettek be este 9-től reggel fél hatig. Bár az éjszakai műszakra a dolgozók 20 százalékos munkabérpótlékot kap­nak, nem nagy lelkesedéssel fogad- ták, s akadtak olyanok is, akik nem értették meg az energiatakarékosság fontosságát, zúgolódtak. Ezek a ne­hézségek visszavetették a termelést és 17-én a napi előirányzatnak mind­össze 25 százalékát teljesítették. A pártszervezet és a vezetőség lát­va a hibákat, nem tétlenkedett, s megszervezte a felvilágosító munkát a dolgozók között. Brigádonként egy- egy párttagot osztottak be, tudatosí­tották a dolgozók között az építő­anyagot előállító ipar nagy jelentő­ségét, a most folyó családi házépítési akció során Elmondották, hogy ed­dig mindössze öt családi ház építé­sére biztosítottak téglát, holott az üzemnek is .20 olyan dolgozója van, aki maga is kislakást akar építeni. A dolgozók saját egyéni problémá­jukon keresztül megértették az ener­giatakarékosság fontosságát, s nagy erőfeszítésekkel küzdik le a nehézsé­geket: az éjszakai hideget, s azt, hogy a szabadba nem jut el minden­hova a világítás, a csillék és emelő­karok kezelésénél ez kétszeres elő­vigyázatosságot igényel. A paksi téglagyárban most már naponta emelkedik a termelés, leg­utóbb közel 24.000 darab nyerstég­lát készítettek, az éjszakai műszak alatt. Amire különösen valamennyien méltán lehetnek büszkék a paksi téglagyár dolgozói, erőfeszítésükkel naponta 50 kilowatt nappali áramot adhatnak át Sztálinvárosnak. Állattenyésztési nap Szökés községben Á minisztertanács határozata a „Fák Kete,f megszervezésére A minisztertanács legutóbbi ülé­sén megvizsgálta a tavaszi fásítási feladatokra való felkészülést s a DISZ javaslatára határozatot hozott a „Fák Élete“ megszervezésére. A „Fák Hete“ megrendezésére áp­rilis második hetében kerül sor. A minisztertanács utasította a helyi ta­nácsok végrehajtóbizottságait, hogy fordítsanak fokozott gondot a fásí­tási feladatok végrehajtására. Az er­dőgazdaságok által biztosított cseme­temennyiségen túl, saját csemeteker­tekből és erdőkből juttassanak cse­metét a fásításokhoz. A mimsztertainács felhívja a tö­meg,szervezeteket, elsősorban a DISZ fiataljait és az úttörőket, továbbá a MEDÓSZ és az MNDSZ tagságát, az ország egész lakosságát: tegye ma­gáévá a fásítás nagy ügyét, segítse az ország faanyaggal való ellátásá­nak megjavítása érdekében tervezett fásítások eredményes végrehajtását. A minisztertanács határozata értel­mében a fásításban legjobb ered­ményt elérő megyét, járást, községet, termelőszövetkezetet, DISZ szerveze­tet és úttörőcsapatot, vándorzászló­val, a fásításban kiváló munkát végző dolgozókat oklevéllel és j uta­lóimnál kell kitüntetni, Már napokkal március 20-a előtt Szakes község dolgozó parasztsága izgatottan készülődött a nagy nap­ra, amikor bírálat alá kerülnek te­nyészbikáik és teheneik. 1954. év március 20-án délelőtt volt az állatbemutató és a bikavásárlás. A bizottság 12 bikát vásárolt fel. Csendes Ferenc szakcsi dolgozó pa­raszt „Tigris" nevű bikája 92 pontot kapott, felvásárlási ára 13.860 forint volt. Horváth Ferenc naki dolgozó paraszt 91 pontos „Szultán“ nevű bikája 13.80Ó forintért és Mizerák Imre lápafői dolgozó paraszt 90 pon­tos „Harcos“ nevű bikája 8.590 fo­rintért kelt el. Az állattenyésztési napon továbbá 40 darab minőségi tehenet hajtottak fel, amelyek közül 10 dolgozó pa­raszt tehene kapott a bírálat alapján oklevelet és 18 pedig dicséretet. A község 94 darab szerződött bikabor­júja közül 7 elismerő oklevéllel lett kitüntetne. A bemutatott 8 lóból há­rom kapott elismerő oklevelet. Este a község állattenyésztési mun­kájának kiértékelése következett. A kiértékelés, világosan megmutatja a fejlődést, 1938-tól 1954-ig. 1938-ban 24, 1948-ban 25, 1952-ben 50, és 1954- ben 118 tehén áll ellenőrzés alatt. Az ellenőrzés biztosítja a minőségi állattenyésztés további fejlesztését. Topa vb. elnök béri a szakemberek segítségét, hogy tovább tudják fej­leszteni a minőségi bikanevelést, an­nak érdekében, hogy az ország más megyéi részére is nagy tejhozamú tehenektől származó bikát adhassa­nak. Bocsor Géza tudományos kutató hozzászólásában arról beszélt, hogy „Auguszta" nevű 12.700 kilogramm tejet adó világhírű tehén is Tolna megyéből származik. Ugyancsak a megyéből került ki nagyon sok 4.000 —5.000 kilogrammos tejhozamú te­hén is, amelyek az ország minden részében elkerültek. Jó takarmány- értékesítő tehenek 3.000—3.500 kilo­gramm tejet adnak jó kiválasztással, szakszerű takarmányozással a te.iho- zam emelhető. A kutatóintézet ré­szére a megyéből megvásárolt 27 te­hén 5.000 kilogramm körüli tejet ad: de nem egy 7.000 kilogrammot adott már. A takarmányozás biztosítja a jó termelékenységet. Nyáron finom, nedvdús és pillangósok etetése réti nera fás, zöld takarmányok, télen szénával kiegészítve. Ezeken kívül, az elhelyezés és a gondos ápolás is emeli a tejhozamot. A tájfajta to- vábbtenyésztése, minőségi kiválasz­tása, helyes, jó takarmánnyal való nevelése, jártatása, kifutókba való elhelyezése nagyon fontos. Ha a nö- vendékállatainkat kezdetben rossz körülmények között neveljük, azt ké- sőbb megjavítani nem tudjuk. Sok esetben a bikanevelők csak 13 hóna­pos korban fognak hozzá erőteljesen a neveléshez. Ez hiba, mert már szü­letéstől, illetve a vemhesség ideje alatt is gondoskodni kell a helyes takarmányozásról. Az istállónevelés károsan hat. A borjú két-háromhe- les korában menjen ki a kifutóba. A kifutót úgy helyezzük el, hogy a borjú tetszésére legyen bízva, hogy mikor tartózkodjék az istállóban 'és mikor a kifutóban. A szakcsi Uj Élet tsz elnöke meg­ígérte, hogy állományukat jó mtnő- ségre cseréli ki, amelyeknek utódai minőségi állatok nevelésére alkalmas le-znek. Mi adta a gondolatot, hogy a köz­ség törzstenyészetté nyilvánítását kérje? — tette fel a kérdést Máché János elvtárs, az FM állattenyésztési fcigargatóság osztályvezetője. Ter­mészetesen csak az, hogy a minisz­tertanácsi határozat biztonságossá tette a gazdálkodást, állatnevelést és ezen keresztül lehetővé vált a tej­beadás csökkentése is. A község dol­gozó parasztjai előtt nagyon szén feladatok állnak. Fel kell emelni az állatlétszámot és biztosítani kell, hogy a tejhozam is felemelkedjen a jó takarmányozás nyomán. Ehhez fű­ződik, hogy a község kérte törzsál- lattenyészetté nyilvánítását. A község dolgozó parasztjai fel­ajánlást tettek a minőségi állatte­nyésztés fejlesztésére, s ennek elő­mozdítása érdekében vállalták, hogy 5 darab 5.900, 10 darab 4.000 és 20 darab 3.000 literes tehenet tenyész­tenek ki 1954. év végére. Szakes község dolgozó parasztjai Gölle törzsállattenyésztő község dol­gozó parasztjait versenyre hívják ki A versenypontok kidolgozására 10 tagú bizottságot választottak. A kiértékelés után elismerő ok­levelet kapott a 'községi tanács a szervező munkájáért, a szakcsi „Uj Élet“ tsz a bikanevelésért, Csendes Ferenc szakcsi dolgozó paraszt 92 pontos, .Horváth Ferenc naki dolgo­zó paraszt 91 pontos és Mizerák Im­re 1:' ;főj dolgozó paraszt 90 pontos eladott bikájáért. Bessenyeii Lajos ..Dénesi“ • nevű tehenéért, mely 4990 kilogramm tejet ad. Rohonczi István, Buzsáki, Imre, Zápor Mihály, a be­mutatott kiváló termelésű , tehenei­kért, . továbbá Topa István, Bálint József, Buzsáki Imre, Kanizsa Ven­del a bemutatott növendékbikákért, Dudás Vince; Bakó Sándor a bemu­tatott jóndlnőségű kancáikért elis­merő oklevelet kaptak. Mohar László igazgató. Rendelet a szőlő- és gyiimo!cstermelésse! kapcsolatos engedélyek kiadásának egyszerűsítéséről A földművelésügyi miniszter ren­deletet adott ki a szőlő- és gyümölcs- termeléssel kapcsolatos engedélyek kiadásának egyszerűsítéséről, ami hozzájárul ahhoz, hogy az állami gazdaságokon kívül a termelőszö­vetkezetek és az egyéni termelők is minél nagyobb számban kapcsolód­janak be a szőlő- és gyümölcsszapo­rító anyag termelésébe.

Next

/
Thumbnails
Contents