Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

1954 MÁRCIUS 21 ÍNAPLO 5 Válasz a dolgozók kérdéseire: A Munkatörvéoykönyvről Állják adott szavukat a Tolnai Textilművek ifjúmunkásai Két héttel ezelőtt ifjúsági küldöttség látogatta meg a Tolnai Textilművek ifjúmunkásait. A Bonyhádi Cipő­gyár és a Bonyhádi Zománcművek diszistái küldték őket, hogy közösen beszéljék meg a kongresszusi ver­seny feladatait, melynek eredményeként több textiláru, több cipő, több zománcáru kerül a dolgozók állandó szükségleteinek kielégítésére. A Tolnai Textilgyár ifjúmunkásai állják is adott szavukat. Kongresszusi brigádok alakultak, s megindult a nemes vetélkedés az elsőségért, a megyei pártbizott­ság kongresszusi zászlajának elnyeréséért. Ebben a versenyszakaszban a fiatalokat az eddiginél sokkal na­gyobb lelkesedés fűti. Az ifjúsági műhely három bri­gádja a hónapban eddig magasan, 100 százalék felett teljesítette tervét. A gyors üzem diszistái 4 gépről át­tértek a 6 gépes szövésre, melynek kezelése nem kis feladatot jelent a fiatal szövők számára. De hogy meg lódnak birkózni vállalásukkal, ezt bizonyítja Schaller Mária teljesítménye, aki a 6 gépnél az elmúlt dekád­ban minden nap 150 százalékon felüli normateljesítést ért el. Párt iránti szeretetét bizonyította be Hochstei- ger Mária Jelvény es sztahanovista szövőnő, aki élete legnagyobb normateljesítményével a 161 százalékkal büszkélkedik. A fiatalok lelkesedését fokozza az üzemi párt- szervezet segítése és elismerése. Állandóan figyelemmel kísérik az ifjúság kezdeményezését, így íródott meg az a nyílt levél is, melyet a déli terem fiataljai küldtek a lemaradt északi műhely diszistáinak, mely a követ­kezőképpen hangzott: „Nyílt levél az északi terem fiataljainak ! Északi ifi műhelyiek versenyre hívunk ki benne­teketl Hosszú hónapokon át gyenge minőségű fonállal, nehéz műszaki feltételek között dolgozva nem tudtunk eredményt elérni. Alig néhány ifjú szövőnk érte el a 100 százalékos tervteljesítést. De most megváltozott a helyzet! Legtöbben 6 gépen dolgozunk már, javult a fonalak minősége is. Nagyon büszkék voltatok köny- nyen szerzett eredményeitekre, olyannyira, hogy nem is álltatok szóba velünk. Most egyenlő feltételek között dolgozunk, mutassátok meg mit tudtok, mert ahogy a versenytáblát nézzük, bizony sokan vannak a 100 szá­zalékon alul teljesítők között. A párt 111. kongresz- szusára vállaltuk, hogy üzemrészünk új sztahanovistá­kat nevel, minőségünket 10 százalékkal megjavítjuk, s brigádjaink átlagos normaszázaléka minden nap 100 százalékon felül lesz.“ A nyílt levél eredményeként a kongresszusi ver­senyben az északiak élre törtek, s nemcsak az elsőséget viszik eddig, de ők az esélyesek a DISZ Megyei Bi­zottsága által kitűzött jutalomra és a budapesti angol— magyar labdarúgó mérkőzésen való részvételre. Széli'a karé kossági mozgalom a Bátaszéki Fűtőházban Több mint két éve annak, hogy a Vasúti Főosztály kezdeményezésére a Bátaszéki Fütőház dolgozói beve­zették az 150.000 tonnás széntakaré­kossági mozgalmat. E mozgalom si­keres végrehajtásához okvetlenül szükséges volt, hogy a mozdonyfűtők elsajátítsák a már jól bevált szovjet módszereket) többek között az egy- aipátos tüzelést. Ennek elsajátítá­sához a fütőház főnöksége nagy se­gítséget adott azzal, hogy értekezle­teken felolvasta egy-egy szovjet moz­donyfűtő módszerét, s ezzel párhuza­mosan azután az elért eredményeket is ismertette a dolgozókkal. Termé­szetesen a széntakarékossági mozga­lom megköveteli azt is, hogy a moz­donyokat megfelelően karbantartsuk Bodoki József mozdonyvezető és Kővágó Mátyás fűtő, Ferenc Já­nos mozdonyvezető és Németh I. ózsef fűtő, Serfőző Béla moz- lonyvezető és Boros János fűtő, Andrási Imre mozdonyvezető és Kovács József fűtő voltak e moz­galom beindítói a Bátaszéki Fű­tőházban. Természetesen addig, míg teljesen elsajátították az új mozgalmat, ■so­kat kellett nekik tanulni. Az emlí­tett elvtársak azonban nem sajnál­ták az időt, amikor szabadidejük volt, tanulmányozták a szovjet vas­utasok munkamódszerét. S amit „tegnap“ tanulmányoztak, azt „más­nap“ már mozdonyukon igyekeztek megvalósítani. A széntakarékossági mozgalom az elmúlt évben fejlődött ki a Bátaszéki Fűtőházban. Tavaly minden mozdonyon a szovjet módszerek alapján dolgoztak. Az egylapátos tüzelési eljárás mel­lett a legtöbben nagy gondot fordí­tottak mozdonyaik tisztántartására is. Bodoki József mozdonyvezető és fűtője személyvonatokat továbbítot­tak az elmúlt évben, s a személyvo­natoknál a tartózkodási idő igen ke­vés. S e kél elvtársnak igen jó tu­lajdonsága van: Ha 5 percet állnak egy állomáson, már kezelik a moz­donyt. S szorgalmas munkájuk ered­ményt is hozott 1953-ba.n. Minden hónapban közel 20 tonna szenet ta­karítottak meg, s a mosástól— mo­sásig mozgalomban is túlteljesítést értek el. Mozdonyukat a 8000 kilo­méteres tervvel szemben 15.000 ki­lométerig vitték mosás nélkül. S Bodoki elvtársék széntakarékossá­gukkal havonta 600—700 forinttal többet vittek haza családjuknak. De ezen kívül a többi mozdonyvezetők és fűtők is minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a széntakarékos­sági mozgalmat túlteljesítse fűtőhá­zuk. Bátai Mihály és fűtője október hónapban például 19 tonna sze­net takarított meg, amiért 743 forintot kapott a fizetésén felül. Mátyás Dezső és fűtője ugyanebben a hónapban 15 tonna szenet takarí­tott meg. S így lehetne tovább so­rolni a kiugró széntakarékossági eredményeket. Á közös akarat nyomán a Báta­széki Fűtőház dolgozói 1953-ban 150.000 tonnás széntakarékossági mozgalmat 184 százalékra telje­sítették, közel 280.000 tonna szc- ■ net takarítottak meg, A széntakarékossági mozgalom azonban az utóbbi két hónapban kissé ellanythult a Bátaszéki Fűtőház­ban. De az érthető is, hiszen az idei tél igen komoly feladatot szabott rá­juk, amit a nagy nehézségek ellené­re is végre tudtak hajtani. Bodoki József,Andrási Imre, Détai Mihály mozdonyvezetők és fűtőjük a nagy tél ellenére is értek el megtakarítá­sokat szénnél, s biztosították a me­netrendszerinti közlekedtetést is. Dicséret és elismerés illeti ezeket az elvtársakat jó munkájukért. A leg­többen azonban nem tudták a beter­vezett szénmennyiséggel továbbíta­ni a vonatot, így január és február hónapban e mozgalomban nagy le­maradás állott be. A megváltozott időjárással na­gyobb lendülettel fogtak a munká­hoz a bátaszéki mozdonyosők. A III. pártkongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy gépeiket rendbeszedik és a széntakarékossági mozgalmat ismét legnagyobb feladatuknak tartják. Ez­zel az év második feléig pótolni tud­ják a téli adósságukat a széntakaré­kosság terén, de a százelegytanna továbbításnál és nem utolsó sorban a menetrendszerinti közlekedésnél is. A Szakszervezetek Megyei Taná­csához,. valamint a területi egyez­tető bizottsághoz beérkezett pana­szok tekintélyes része a munkavi­szonnyal kapcsolatos problémákból ered. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy foglalkozzunk a Munkatörvény­könyv idevonatkozó rendeletéivel. * A munkaviszony időtartamát te­kintve megkülönböztetünk határo­zatlan időre, határozott időre, s vé­gül egy bizonyos munka elvégzésére létesített munkaviszonyt. — Határo­zatlan időre szói a munkaviszony ál­talában akkor, ha a felek a munka­szerződéskötéskor másként nem ál­lapodtak meg. Határozott időre szól a munkaviszony, ha a megszűnési időpontját naptárszerűen, vagy min­den más kétséget kizáró módon ál­lapították meg. Például ha ezév áp­rilis 1-tőd szeptember l-ig alkalmaz­zák a munkást kézitéglavetőnek. Meghatározott munka elvégzésére lé­tesített munkaviszony esetén a mun­kaviszony egy bizonyos munka el­végzéséig tart. Például, ha vagonki­rakás céljából kötöttek szerződést. A Munkatörvénykönyv 25. §. 2. bekezdése biztosítja, hogy minden esetben írásban kell megkötni a munkaszerződést, ha azt a dolgozó kéri. Erre a dolgozó figyelmét min­den esetben fel kell hívni a szerződés megkötésekor. Ezek voltak azok a körülmények, melyek meghatározták a munkaviszony létrejöttét s azt, hogy a munkaviszonyt, mely megha­tározott indokok alapján létrejött a Munkatörvénykönyv szerint meg lehet szüntetni mind a vállalat, mind a dolgozó részéről. A munka- viszony a vállalat, részéről megszűn­het, ha a dolgozó és a vállalat a munkaviszonyt kölcsönösen megszán teti, ha a vállalat megszűnik, átszer­vezés áll fenn, vagy a dolgozó mun­káját ismételten nem végzi el, vagy annak betöltésére nem alkalmas. Nem lehet a munkaviszonyt fel­mondással megszüntetni a vállalat részéről annak a dolgozónak, aki tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatra vonul be, betegség ideje alatt, az ideiglenesen rokkanttá nyil­vánított dolgozónak, különböző tan­folyamon lévő dolgozóknak. De nem lehet megszüntetni a terhes és szop­tatós anyáknak és annak a dolgozd nőnek sem, akit beteg gyermekének ápolására táppénzes állományba he­lyeztek, vagy ilyen célból fizetés- nélküli szabadságot kapott.'' Amennyiben a munkaviszonyt a vállalat szünteti meg felmondással, köteles a felmondás közlésével egy­idejűleg a dolgozó részére a már megdolgozott időre, valamint a fel­mondási időre járó munkabért ki­fizetni, munkakönyvét kiadni és a dolgozót munkateljesítése alól fel­menteni. Amennyiben a dolgozó nem ért egyet a felmondással, úgy a vál­lalati egyeztető bizottsághoz fordul­hat jogorvoslásért. Amennyiben a dolgozó akarja megszüntetni munka­viszonyát, ezt a következő indokok alapján teheti meg: Ha öregségi nyugdíjra szerzett igényt, ha felsőbb tanintézetben nappali tagozatra fel­vettél?, ha alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezték, házas­társát más helységbe helyezték, vagy az áthelyezést követő 6 hónap alatt új munkahelyén lakást nem kapott, családi viszonyai, egészségi állapota, vagy más körülmények teszik ezt in­dokolttá. Amennyiben a munkavi­szonyt a dolgozó szünteti meg fel­mondással, úgy a felmondási időt le kell dolgozni, kivételt képez az, ha a vállalat ez alól a dolgozót felmenti. A dolgozó írásbeli felmondására a vállalatnak 8 napon belül választ kell adni, amennyiben ez nem törté­nik meg, a felmondást elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a válla­lat a felmondási indokot nem fogad­ja el, a dolgozó az egyeztető bizott­sághoz fordulhat mindaddig, míg az egyeztető bizottság a dolgozó javára határozatot nem hoz, a dolgozó mun­kaviszonyát nem szüntetheti meg hozzájárulással, csak önkényes ki­lépéssel. Ez mind több esetben tör­tént meg a Tolnamegyei Tatarozó Vállalatnál, ahol több dolgozó fel­mondása nem volt indokolt, így munkahelyüket önkéntesen hagyták el, s ezzel a dolgozó önmagát káro­sította meg, mert 2 éven keresztül más munkahelyen a fizetéses sza­badságnak csak felél veheti igénybe, NEHÉZ LEMONDANI Három 85x25 méter alap területű hatalmas épület emelkedik Szekszárdon az állomás mellett. Mellet­tük egy negyedik még nem teljesen befejezett állapotban. Ennek alap­területe 3212 m*. Az épületek gyapoteg- renál.ó üzem céljaira ké­szültek. A könnyűipari minisztérium építtette őket. Azóta rájöttek, hogy erre az üzemre itt nincs szükség. Tolna megye földjénél alkalmasabb te­rületeket találtak a nagy arányú gyapottermesztés­re. Ugyanekkor Szekszár­don raktárhiány van. A Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat a ne­gyedik, még nem teljesen kész épületet szeretné be­fejezni és raktárnak hasz nálni. Egyelőre ennek akadályai vannak. — A könnyűipari minisztérium nem akar lemondani az épületről, mint szóbelileg közölte: „Tervei vannak vele.“ Értjük, hogy a könnyű­ipari minisztérium nehe­zen mond le épületeiről, de ha az egyik hibát el­követték és rossz helyre tervezték az új üzemet, ne tetézzék azzal, hogy még évekig hagyják fél­behagyva, kihasználatla­nul az épületet. Uj városrész épül a szekszárdi előhegy lankáin Jutalmazzák a nátronzsákok begyüj tőit Dombóvári Ti. sz. Téglagyár: A téglagyártás nyersanyaga a föld és a víz. E kettő, keverékéből készí­tenek a téglaverők jó minőségű tég­lát. Nagymennyiségű jóminőségű téglára pedig építőiparunknak igen nagy szüksége van azért, hogy a párt és a kormány építési programmját sikeresen végre tudják hajtani. Mint megyénk legtöbb téglagyárá­ban, így a dombóvári IX. s'zámú tég­lagyárban is lemaradás tapasztalható a földregálozási terv teljesítésénél. S a lemaradás okát csaknem min­denki tudja: a nagy hidegben nem tudtak a földkitermelő brigádom ter­melni. S a téli lemaradásokat most, a jó idő beálltával kell valamilyen formában pótolni, mert csak a nyers anyag biztosításával lehet a tégla­gyártási tervet teljesíteni. S a lema­radás pótlására már csak fél hónap áll rendelkezésükre a íöldkiteivne- lőknek, mert a jövő hónapban a terv szerint be kell indulnia a nyerstégla­gyártásnak. A II. számú téglagyáriban március hónapban két brigád végez földki­termelést. A két brigádból azonban csak a Ficsor földkitermelő brigád az, mely állandóan ezt végzi. A má­sik brigád időközönként olyan 'fel­adatokat is végez, amely előkészület tét jelent a téglagyártás megkezdé­sére. A Ficsor földkitéivnelő brigád 12 tagból áll. A brigád tagjai az M£)P III. Kongresszusára igen szép fel­ajánlást tettek. Vállalták, hogy a téli lemaradásokat úgy pótolják, hogy 120 százalékot teljesítenek. En­nek teljesítésével természetesén biz­tosítani tudják az ezévi földszük­ségletet. S a vállalás sikeres telje­sítésére versenyre hívták a másik - brigádot, mely ugyan nem rendsze­resen termel földet. Amint a jó idő beköszöntött, a téglagyár földkitermelő dolgozói nyomban nekiálltak a feladat végre­hajtásához. Ficsor elvtárs, a brigád- vezető igyekezett a munkát úgy meg szervezni, hogy a brigád mind a 12 tagja becsületesen vehesse ki részét a munkából. Tehát mindannyian tudták, hogy mit és mennyit kell termelniük naponta, illetve egy de­kád alatt. S az elmúlt dekád eredménye vi­lágosan tükrözi, hogy a brigád min­den tagja következetes harcot foly­tatott az adott szó valóraváltásáért, az, ezévi téglagyártás sikeréért. Ki­lenc munkanap alatt a 12 tagú bri­gád 497 köbméter földet termelt ki. Ez a tervteljesítési szám azonban még nem jelenti a lemaradás pót­lását. De a Ficsor földkitermelő bri­gád egész hónapban nagy lendület­tel végzi a munkáját, s akkor a havi földkitermelési eredmény közel 1500 köbméter, ami annyit jelent, hogy a lemaradás 90 százalékban be lesz hozva. A szekszárdi előhegy lankás oldalán új városrész épül az idén a családi házépítési akció keretében. Ed­dig már 17 új lakóház építésére adtak ki engedélyt, s a különböző épületanyagotonak egy részét az építettük a helyszínre is szállították. A munkaidő után naponta megélénkül a dombol­dal, most már hosszabbak a napok, s az építettől? egy­két óra hossza alatt is sokat tudnak dolgozni. Puc her István, az igazságügy dolgozója minden szabadidejét az építkezésre szánja. Már 5 év óta takarékoskodtunk — mondja, s minden vágyunk azt volt, hogy egy szép kis családi házat építhessünk. A kormány segítségével most ez a vágyunk is teljesült,. s júniusra már az új kétszoba, konyhás, összkomfortos lakásba költözhetünk. — Úgy tervezik, hogy a család összefogásával építkez­nek, az alap kiásásához már hozzá is fogtak, s a ro­konság három kőművese felajánlotta, hogy munkaidő után segítséget adngk. Az épületanyag egy részét a tég­lát és a tetöfát már az elmúlt években apródonként megvásárolták. Az eddigi számításaik alapján úgy lát­ják, hogy a kölcsönt csak kismértékben veszik igénybe. Hasonlóképpen terveznek Till István és Kapuvári Mihály, a palánk! téglagyári dolgozók is. Ök a ház­helyen vályogot vetnek a téglagyári munkások kollek­tív összefogásával. Csillag Ferenc és felesége a Szekszárdi Építőipari KTSZ dolgozói. Tervük az, hogy a KTSZ-el építtetik fal családi házukat. A 70.600 fo­rintos költséggel épülő ugyancsak 2 szoba, összkom­fortos családi ház építésére 30 köbméter terméskövet, 16.500 darab téglát, valamint a tetőfaanyagot beszerez­ték, rtidly 26.000 forint értéket tesz ki, ezenkívül 2.000 forint értékű saját munkával is hozzájárultak. Szép terveket szőnek a jövő új háztulajdonosai, s már magunk előtt látjuk a szép, világos, egészséges la­kásokat, a gyümölcsfákkal beültetett, kerteket, ahol vi­dám, jókedvű gyermekek kacaja hallatszik. Dolgozó népünk jólétének egyik forrása. a taka- i'ékosság. S a takarél?osságnak népgazdaságunk min­den vonalán meg kell nyilvánulnia. Az áram- és a széntakarékosság mellett különös súlyt kell fektetnünk minden olyan ipari alapanyag hulladék összegyűjté­sére is, amelyet népgazdaságunk újra értékesíteni tud. Tudjuk jól, hogy egy vagon papírhulladékból annyi új papírt tudunk gyártani, hogy 3 vagon fát tudunk meg­takarítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy — habár igen széleskörű az a mozgalom, amely a papírhulladék gyűj­tése terén beindult — mégis vnnak olyan területék, amelyeknél még ezen a téren sok a javítanivaló. Csak egy példát a sok közül. Ha tavasszal, a műtrágya el­szólásának idején, kint járunk a földeken, azt láthat­juk, hogy a mütrágyás zsákok szanaszét hevernek el­szórva réten-mezőn. A sok-sok ezer műtrágya papír­zsák elveszik a népgazdaságnak, holott ha a zsákokat a műtrágya kiszórásakor összegyüjtenénk, tetemes nyersanyagot mentenénk meg papírgyártásunknak. De hasonló a helyzet építőipari dolgozóinknál is, akiknek egy része nem gondol arra, hogy az elhasznált és ve­szendőbe menő papírzsákokkal milyen kárt okozott* Kormányunk rendeletet adott ki, hogy azokat a dolgozókat, akik fokozott figyelemmel mentik meg a nátronzsákokat újbóli felhasználásra, jutalomban kell részesíteni. Minden beszolgáltatott ép, vagy kellően kiürített használható zsákért 30 fillért, javítható zsák­ért 15, hulladékzsákért pedig 7,5 fillér jutalmat kell kilogrammonként kifizetni. Ezen felül természetesen a zsák, illetve a hulladékpapír ellenértékét is megkap­ják. Éppen ezért felhívjuk az építőipar, az állami gaz­daság, a tszcs, valamint az élelmiszerrel foglalkozó vállalatok és dolgozók figyelmét, hogy adjál? át a zsá­kokat a MÉH telepeknek. Hiszen ezzel nemcsak a nép­gazdaságunk fejlődését segítik elő, de saját maguk is anyagi előnyhöz jutnak. Nagy uiimkábau a Ficsor-brigád

Next

/
Thumbnails
Contents