Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-17 / 64. szám
1954 MÄRCUTS 17 N A P C ö •i Tolna megyében több, mint két és félezer egyéni gazda tett begyűjtési vállalást a pártkongresszus tiszteletére Tolna megye területén egyre több község, termelőszövetkezet és egyéni gazda csatlakozik a III. párt kongresszus tiszteletére indított begyűjtési versenyhez. Különösen élénk a versenymozgalom a gyönki járásban, ahol az elmúlt hetekben Hőgyész versenyre hívta a járás valamennyi községét. Hőgyészen jelenleg több, mint 150 egyénileg dolgozó paraszt áll begyűjtési versenyben. Köztük van a községi tanács helyettese, vb-elnöke is. Kovács János, aki Boros István egyéni gazdát hívta párosversenyre. A hőgyészi versenymozgalom átterjedt a járás valamennyi községére, s eddig 9 faluban közel 500 egyéni gazda tett begyűjtési felajánlást. Közülük 226-an már teljesítették is vállalásukat. Az egyre élénkebbé váló verseny meglátszik Tolna megye begyűjtési eredményein is. A járások versenyében változatlanul a gyönki járás van az élen, ahonnan a kongresszusi versenymozgalom elindult. A járás tejből 55.4, sertésből 54.9, baromfiból 96.9, vágómarhából 63.8 százalékra teljesítette negyedévi begyűjtési tervét. — Egyedül tojásból megy vontatottan a begyűjtés: március közepére is csupán 13.8 százalékos eredményt értek el. A kongresszusi verseny megmozgatta a szekszárdi járás gazdáit is, akik az elmúlt év tavaszán az utolsók között voltak a begyűjtésben. Most a szekszárdi járás tejből 53, barrinfiból 64.1, sertésből 52.2, vágómarhából 75.8. míg tojásból 10.4 százalékos eredményt ért el, amivel a második helyre került a járások versenyében. A pártkongresszus tiszteletére egyre újabb községek tesznek begyűjtési vállalást. Eddig a megye 76 községe, 78 termelőszövetkezete és 2612 egyéni gazdája tett felajánlást. 10 termelőszövetkezet és több, mint ezer egyénileg dolgozó paraszt már eleget tett vállalásának. (MTI) Energetikusok és főgépénzek értekezlete Szekszárdon A Szakszervezetek Megyei Tanácsa meghívására pénteken délelőtt értekezletre gyűltek össze a -megye energétikusai és főgépészei a szak- szervezetek székházában. Az értekez let célja az volt: megtárgyalni az energiatakarékosság érdekében megyénkre vonatkozó legfontosabb problémákat. Megjelent ezen az értekezleten Magyar Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának munkatársa is. A közel 40 dolgozó előtt Schrott- n e r Károly elvtárs, az SzMT megbízott elnökének bevezető szavai utón Nagy Zoltán elvtárs, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemviteli osztály vezetője beszámolóban ismertette az áramtakarékosság lehetőségeit. — Hazánk szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele a villamosítás — mondotta. — E téren értünk is el eredményeket. De a villamosítás és az ipar erős fejlődése következtében megsokszorozódott az energiafelhasználás. S mert a villamoserőművek létesítése nem tartott lépést a terhelés és fogyasztás nagyiramu fejlődésével — ma az egész országban villamos- energiahiány mutatkozik, többször leálltak a termelő gépek. Amíg az általános energiahelyzet megjavul, a villamosenergiával való takarékoskodással és annak gazdaságos kihasználásával lehet és kell a hiányt áthidalnunk. Ezt célozza kormányzatunk most megjelent takarékossági rendelete is. Nagy elvtárs később néhány módot említett meg, hogy mivel és hogyan kell takarékoskodnunk. — A villamosenergia fel-használás nem egyenletes. A világítási, nagymértékű terhelés főként este láp fel, de a téli hónapokban reggel is. Ez az úgynevezett csúcsidő. A csúcsidőben kielégíthető legnagyobb terhelés mértékét a villa-moserőművek gépeinek teljesítőképessége, nagysága szabja meg. A közelmúltban elég gyakran tapasztalhattunk kényszerkikapcsolásokat azért, mert minden gépet egyidőben akartak üzemeinkben működtetni. A terhelést tehát úgy kell elosztani, hogy ne egyidőben jelentkezzék. Például ha egyes gépek, vagy üzemek terhelését csúcs idő helyett az éjszakai órákra tesz- sz-ük át, amikor -már a világítási időszak elmúlt, akkor az energiahiány könnyen kielégíthető. De nemcsak a terhelést, hanem a fogyasztást is a legkisebb mértékre kell leszorítanunk: tehát szigorúan takarékoskodnunk kell. A fogyasztással való takarékoskodás az erőművek szénfelhasználását csökkenti. Csökkentsük izzóink fényerejét a minimálisra. Helyes, ha időnként szakemberekkel vizsgáltatjuk felül villamosberendezésünket, hogy nem szökik-e az áram a földbe, anélkül, hogy hasznos célra használnánk. A hegesz tő berendezéseket ne üzemeltessük csúcsidőbehr Ne használjunk nagyobb lóerejű motort, mind amire szükségünk van. A villanymotor 100 százalékos terhelés esetén működik a legnagyobb hatásfokkal. Előfordult hogy fél lóerőt igénylő köszörülőgépet 10 lóerős motorral hajtottak. A lényegesen nagyobb fogyasztáson kívül az ilyen körülmény az egész hálózat hatásfokát, teljesítménytényezőjét rontja. A közlőművek (transzmisszió) csapágysurlódási és egyéb veszteségeinek kiküszöbölése, valamint az szíjfeszítés által elhasználódó energia megtakarítása is nagymértékű áramtakarékosságot jelent. A beszámolót élénk vita követte. s a dolgozók több javaslatot is tettek fel a villamosenergiatakarékosság érdekében. Nagygyőri Árpád, a Megyei Tanács Bánya és Anyagipari Egyesülés energetikusa javaslatot tett 2—3 tagból álló energetikus brigádok megszervezésére, akik ellenőriznék azokat az üzemeket, ahol energetikus egyáltalán nincs, s az olyanokat is, ahol az energetikus elv társ még' nem igen tudja megoldani az ottani problémákat. S több brigád megalakításával már versenyt lehetne indítani e téren is. A Malomipari Egyesülés részéről felszólaló elvtárs elmondotta, hogy az üzemekben a dolgozók igényeinek megfelelően kell a darálásokat lebonyolítani, s emiatt sokszor nem tudják betartani a pontos szabályokat. Javasolta, hogy vám csere formájában kell megoldani a darálást. Egyben kérte -a minisztériumok segítségét is a villanymotorok kicserélésére*. C z i r Miklós, (Tejipari Egyesülés megemlítette, hogy ők a rendelet megjelenése után azonnal műszaki értekezletet tartottak. Ekkor még nem tudták, hogyan kellene az árammal takanékos'kodni, mert az ő munkájuk csaknem teljes egészében a tej beérkezésétől függ. De ma mór biztosították a pontos tejszáLítást, s így a fajlagos felhasználás csökkent. J a g i c z a elvtárs, a Tornai Text Így ár részéről elmondotta, hogy ők is sokat tettek már az energiatakarékosság érdekében. Eziaeig már 30 darab alulterhelt motort átszeraltek. A lámpák is el vannak i osztva. De a többi intézkedés mellett nagy gondot fordítanak az ellenőrzésre is. A Simontomyai Bőrgyár energetikusa ismertette a megjelent elv'árnak előtt, hogy ők február 15-ve'l beállították tartalék gőzgépüket, s ezzel csaknem teljes egészében átadták eddig felhasznált áramukat más gyáriaknak. Ebben az üzemben a fiatalok brigádot alakítottak, akik állandóan ellenőrzik a gépeket és a termeket, s a hibákat azonnal feljegyzik, amire megtaláljak a helyes intézkedéseket. Megemlítette azt. is, hogy később tudnak majd saját erejükből is világítást biztosítana a községnek, amihez leg- elsöscrbasi az szükséges, hogy’ ne adjanak apró szenet, olyat, ami lehullik a rostélyon. A sárközi állami gazdaság főgépésze megemlítette, hogy ők a darálókat traktorral hajtják meg, s olyan órákban üzemeltetik, amikor nincs csúcsidő. A Si- montamyai Bőrgyár energetikusa kért ezután ismét szót, s megemlítette, hogy jó volna megszervezni tapasztalatcsere értekezletet az olyan üzemek között, amelyek önállóan biztosítják az államot. Javasolja továbbá, hogy indítsanak tanfolyamokat a fűtök és gépészek részére is. Ez az értekezlet megmutatta, hogy megyénk energetikusai, gépészei megértették a párt és a kormány határozatát és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az« áraimhiányokat megszüntessék. Schrottner Károly elvtárs válaszában megemlítette, hogy helyes az elvtársak kezdeményezése és meg is valósítják mindazt, ami az energiatakarékosság érdekében igein hasznos dolog. Szaktanácsadó M egk ezdödött a gyű 111 ölcsfaiiItetcs A rendkívül hosszú tél után végre beköszöntött a tavasz. A többi tavaszi munkákkal együtt a gyümölcsfák telepi lésének is elérkeze tt az ideje. Az előkészí tő munkálatokat már többhelyütt be is fejezték. Ha ne-' talán akad még olyan termelő, aki ezeket a munkákat nem fejezte be, annak haladéktalanul cselekedni kell, mert e •tekintetben is minden perc késlekedés veszteséget jelent. Az állami faiskoláik rövidesen megkezdik a megrendelt gyümölcsfák leszállítását. De még mindig nem késő csemetét rendelni. A termelők a helybeli íöMművesszövetkezettel vegyék fel a kapcsolatot és az rövid időn belül intézkedik, hogy az illető megkapja. Közvetlen eladással a Konlimag Vállalat Gyümölcs és Szőlőöltvány Értékesítő Kirendeltsége foglalkozik. Ezeket a megrendeléseket természetesen meg kell előzni a gondos kiválasztásnak. - Ezzel a kérdéssel úgy gondolom, nem árt kissé részletesen foglalkozni. Általában a gyümölcsfaültetők mereven ragaszkodnak az almához, pedig tudvalévő, hogy ez igen igényes fajta és ott, ahol az évi csapadék 600—800 milliméternél kevesebb, nem lehet almát sikerrel termeszteni. Ilyen helyen az almatermelés nem sok sikerrel jár. A száraz levegőt egyáltalán nem tűrik az almafajták, különösen a kedvelt Jonathán alma nem. Ez az almafajta a páratlan levegő következtében lisztharmat áldozata lesz,' a leveleik leperzselődmek, az ágak kopaszok lesznek és a végén a fa maga is teljesen elpusztul. Tolnamegyei viszonylatban élesen elhatárolódik az alma termelő vidék. Az esőterkép szerint, — Siótól keletre a Dunáig egyes területek kivételével, mint Ma- docsa, Bölcske, Tolnasaiget, Sárköz keleti része, — nem alkalmas almatermelésre. Ha ezek ellenére valaki mégis úgy határoz, hogy a száraz klámájú területen almát termel, az legyen nyári fajta, a téli' közül legfeljebb az amerikai stairkimg és a közismert húsvéti rozmarin jöhet számításba. Ezek a száraz éghajlatú viszonyokat is jobban eltűrik. (Folytatása követteák) Egy fa'iújság margójára Amint az ember belép a bölcskei földművesszövetkezet irodájába, azonnal szemébe tűnik az irodában elhelyezett faliújság tábla. A faliújság táblára szegeit színes festmény messzehangzóan hirdeti, hogy a közeljövőben kerül sor a SZÖVOSZ III. Országos Küldött- gyűlés megtartására. Igen dekoratív ez a plakát, már önmagában is ünnepélyessé teszi ezt az egyébként meglehetősen rendetlen irodát. Külön kiemeli a plakátot, — mondjuk a faliújságot, ez a felirat: „Munkafelaján- lással készülünk a SZÖVOSZ III. küldöttgyűléséire." Ezt a mondatot a MESZÖV-nél írták a plakátra. Hogy milyen céllal, azt nem lehet tudni, de most lényegében nem is erről van szó. Nézzük hát magái a faliújságot, melyen ez a felirat is megtalálható: „Vállalásaink!'Csak ezt az egy szót ne írták volna a plakátra, mert egészen elrontja az egyébként igen sokatmondó festményt. Joggal vetődik fel a kérdés: miért... Mi erre válaszolunk, s egyben ezt szánjuk a faliújság margójára. A „Vállalásaink" alatt lévő rubrikák üresek. Vagy tévedés ne essen, egy rubrikába mégis csak van írva, mégpedig a következő szöveg: „Ágoston Imre ügyvezető vállalja, hogy a részjegy befizetési és tagszervezési tervet határidőre, 100 százalékig teljesíti. Ez megszégyenítése a faliújságnak, arról nem is beszélve, hogy lejáratása a szocialista fogadalmaknak olyat vállalni, amely egyébként is kötelesség, mert kétségtelen, hogy a nevezett ügyvezető azért kapja a fizetését, hogy a terv minden vonatkozásban határidőre, 100 százalékig legyen teljesítve. Ez az egyik. A másik az, hogy a bölcskei íöldművesszövetkezetnek közel 40 alkalmazottja van. Vájjon az a másik 39 nem vállalással készül a SZÖVOSZ III. Küldöttgyűlésére? Ezek szerint nem! Ezzel kapcsolatban volna egy szerény javaslatiunk: Ha egyszer a bölcskei földművesszövetkezetnél igazán nem lehet munfcafelajánlásokkal készülni a III SZÖVOSZ-küidöttgyülésre, akkor vegyék le a plakátot Ha pedig lehetne, csak a dolgozók akaratán múlik, akkor írják a faliújságra azt is, hogy kinek az akaratán múlik. Ha pedig nem múlik senkién, akkor hát a bölcskei ícddművesszöveíkezet dolgozói is cselekedjenek. mt hoz a kollio/imli a sok ii leimig a gn tűn súg Irta: V. KOROL A Szovjetunió élenjáró kolho- ] zainak sokesztendős tapasztalatai meggyőzően tanúskodnak arról, hogy a mezőgazdasági termelés j sokoldalú fejlesztése lehetővé teszi a föld, a munkaerő, a termé- j kék teljesebb és célszerűbb kihasz , nálását. Ezek eredményeképp je-| lentős mértékben fokozhatjuk a mezőgazdaság áru termelését, s emelhetjük a kolhozparasztság anyagi ellátásának színvonalát, A mezőgazdaság sokoldalú fejlesztése mindenekelőtt a két alapvető termelési ág: a növénytermesztés és az állatenyésztés helyes összekapcsolását tételezi fel. I Minden gazdaságban befolyásol- j ják egymást a növénytermelés és állattenyésztés, közöttük kölcsönhatás alakul ki. A talaj termőerejének fokozása céljából a vetésforgóban jelentős helyet biztosítanak a takarmányozás céljára szolgáló hüvelyes növények és he- refű-félék vetésére. Ugyancsak takarmányozási célra szolgál az alapvető mezőgazdasági termékek — a gabonafélék, gyökérnövények, burgonya stb. egy része is. Az állattenyésztés istállótrágyát ad a növénytermelésnek. A trágya fokozza a föld termőerejét, s így igen fontos szerepe van a mező- gazdasági növények terméshozamának fokozásában. A növénytermelés és állattenyésztés helyes együttműködése teszi lehetővé a szocialista mező- gazdaság rejtett tartalékainak leg teljesebb kihasználását. Igen sok kolhoz gyakorlata tanúskodik a soküzemágú mezőgazdasági termelés előnyeiről. Vegyük például a Kirovkerületi (Bjelorusszia) „Hajnal”-kolhozt. A növénytermelésen és állattenyésztésen kívül igen fejlett gyümölcs-, zöldségtermelésük és méhészetük van. Ezen gazdasági ágak együttműködése a kolhoz megerősödésére vezetett. — Arra törekszünk, — mondotta a kolhoz elnöke. Kirill Orlovsz- kij, — hogy ügyesen gazdálkod- j junk, s a lehető legnagyobb jőve- j delmet érjük el. Az a feladatunk, ' hogy mindazt termeljünk, amit csak lehetséges a fejlett agrotech- 1 nika és gépesítés alkalmazásával, j A szántóterület minden hektárja 2200 rubel jövedelmet hoz. A „HajnaP’-kolhoz tagjai évről- évre bővítik közös gazdaságukat, j s egyre többet termelnek eladásra. Míg 1951-ben a kolhoz ossz- i gabonatermése 14 000 métermázsa volt. 1953-ban már meghaladta a 20 000 métermázsát is. Burgonyából 26 000 mázsáról 69 000 má- j zsára emelkedett a kolhoz ossz- ' termése, zöldségféléből 2400 mázáéról 9000 mázsára, lenmagból pedig 80 mázsáról 1750 mázsára. 1953 év elején a kolhoz szántó- területének minden 100 hektárja 20 darab szarvasmarha, továbbá 16 sertés, számos ló, sok juh és baromfi jutott. Jelenleg 1000 darab szarvasmarhája, több mint 500 darabot számláló juhállománya, 1400 darab sertése és körülbelül 1500 darab különféle baromfija van a kolhoznak. Az állattenyésztés hozamának növelésével a kolhoznak egyre több tej, gyapjú, tojás, hús, stb. áll rendelkezésére. 1951-ben a kötelező állami beadásra, valamint a piacra 840 mázsa húst szállított a kolhoz. 1953-ban 1520 mázsa húst adtak be az államnak, illetve vittek piacra eladásra. A „Hajnal”-kolhoz elnöke megemlítette azt is, hogy 1953-ban a kolhozban a szántóterület minden 100 hektárjára több mint 220 000 rubel jövedelem jutott. Négy év alatt több, mint ötszörösére emelte a kolhoz pénzbevételét: egymil- lió-nyolcszáznegyvenezer rubelről tízmillió rubelre. A kolhoz tagjai 20 rubel készpénzt, azonkívül sok gabonát, burgonyát, zöldségfélét és tejet kaptak minden munkaegység után. A legszerényebb számítások szerint csak készpénzben több mint 6 millió rubelt osztottak ki a kolhoz tagjainak a teljesített munkaegységek fejében. A közös gazdaság növekedése mindenütt a kolhoztagok egyre fokozódó jólétének és kulturális életének alapjául szolgál. Nézzük meg például a berjozovoi kerület (Ogyessza terület) „Bugyonnij”- kolhozát. Jó termésük volt, mező- gazdasági növényekből, megnövelték állatállományuk hozamát és a kolhoz pénzbevétele meghaladta a 4 millió rubelt. A kolhoz tagjainak 1953-ban 8 rubel 50 kopejka, 4.5 kilogramm gabona, továbbá sok egyéb terményrészesedés jutott munkaegységként. Nagyot vál tozott a kolhozfalú képe is: van már kultúrházuk, tízosztályos iskolájuk, színházuk, parkjuk, stadionjuk. A kolhozparasztok házaiban villanyvilágítás és vízvezeték szolgálja a lakók kényelmét. Maid nem minden családnak van rádiója is. A felsoroltakon kívül sok más kolhoz gyakorlata is azt a tényt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás soküzemágúvá fejlesztése a legbiztosabb út a kolhozok árutermelésének további növelésére, gazdaságuk további megszilárdítására, valamint a- kolhozparasztok jólétének és kulturális életének újabb felvirágoztatására. A Francia Radikális Szocialista Párt rendkívül kongresszusa P á r i s (TASzSz) Március 11- től 13-ig tartották meg Párisban a Radikális Szocialista Part rendkívüli kongresszusát. A kongresszus blső ülésein a Franciaország gazdasági helyzetének nehézségeivel kapcsolatos kérdésekef, a többi között a mezőgazdaság és a kereskedelem nehézségeinek kérdéseit tárgyalták meg. A kongresszus fő pro blémája azonban az „európai védelmi közösségiről szóló szerződés ratifikálásának kérdése volt. Franciaországnak az „európai védelmi közösség” megalakításában való részvétele mélységes és éles nézeteltéréseket kelt nemcsak a pártban és a parlamentben, hanem a kormányban is. Ezeknek a nézeteltéréseknek élessége a kongresszuson is kitűnt. A kongresszus tulajdonképpen semmiféle határozatot sem tudott hozni ebben a kérdésben, hanem mindössze arra szorítkozott, hogy megerősítse az elmúlt évben tartott előző kongresszus határozatait. Akkoriban a radikálisok kongresszusa egyetértett az „európai védelmi közösség” elvével, de több feltételt írt elő. Koreai népi kii döltscg érkezett Pekingbr Peking (Uj Kína) Vasárnap délután háromhónapi látogatásra koreai népi küldöttség érkezeit Pekingbe. A feldíszített pályaudvaron mint egy háromezren fogadták a küldöttséget. A koreai népi küldöttséget Kim In Gi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlés elnökségének al- elnöke vezeti. A küldöttséggel együtt érkezett egy 367-tagú művészcsoport is. A küldöttséget a pályaudvaron Kuo Mo-Zso, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának alelnöke, a Kínai Békebizottság elnöke üdvözölte. A bulgáriai „Rákosi Mátyás“ terme’ő szövetkezet dolgozóinak termelési sikerei Szófia (MTI) Az uzundzsovoi „Rákosi Mátyás” termelőszövetkezet Bulgária egyik legjobb eredményeket elért szövetkezete. A különféle szovjet munkamódszerek és agrotechnikai eljárások segítségével a „Rákosi Mátyás” tér melőszövetkezet a gyapottermesz- tésben magas terméshozamokat ért eL A tavalyi, a gyapot számára kedvezőtlen időjárás ellanére a termelőszövetkezet második brigádja dekár ónként 109 kilo grammos, Tenju Zsecsev csoportja pedig 136 kilogrammos átlag gyapottermést ért el. Ebben a termelő szövetkezetben alkalmazták Bulgáriában először a gyapot gyors- szedési munkamódszerét,
