Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-16 / 63. szám
TftT.ltfai imáé MOtméJAt E&esüuFmi A MAI SZAMBÁN: Ünnepélyesen kiosztották az 1984. évi Kossuth-díjakat (2. o.) — Gondolatok 1848 tükrében (2. o.) — Külpolitikai jegyzetek (2. o.) — A döbrőközi pártszervezet a kongresszusi verseny sikeréért, a megyei pártbizottság versenyzászlajáért (3. o.) — Így élnek a majosi Kossuth tsz tágjai.,., (3. o.) — Jelentés a tavaszi munkákról (3. o.) — fezt láttuk — hallottuk Bátaszéken (4. 0.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄOANAK LAPJA XI, ÉVFOLYAM, 63. SZÁM AttA 50 FILLÉR KEDD, 1954 MÁRCIUS 1« Állami gazdaságaink szerepe a terméshozam növelésében Magyarország mezőgazdaságának irányítása egészen a felszabadulásig földbirtokosok kezén volt. Nem volt ritkaság abban az időben olyan földbirtokossal találkozni, aki 2000— 300Ó, sőt még több ezer hold föl* elét uralt. Ezeket a földterületeket azután teljesen kihasználták, a bő veti termett búzát, bóft elcserélték nyugati barátaikkal. Magyarország akkori mezőgazdász "át komoly Veszély fenyegette. A földbirtokos nem törődött a föld gondos művelésével, naey területek maradtak parlagon é' még nagyon-nap-von sok tényező hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország akkor Euróoa e<"űk legelmaradottabb mezőgazdasággal rendelkező országa lem-en. A felszabadulás után mezőgazdasáf unitban gyökeres változás történt. A ommunisták legelső teendője közé tartozott az. hopv a mezőgazdaságot elindítsák a felemelkedés útján, mezőgazdáság fellendítésénél nagy segítséget nyújtott a báráti Szovjetunió, amely akkor már a világ legfejlettebb mezőgazdaságával -rendel kéző ország volt. A szovjet emberek, a szovjet tapasztalatok közvetlen és közvetett segítségével Magyarország mezőgazdasága addig soha nem tapasztalt fejlődésnek Indult. A föld birtokosok és az egyház1 földjét szétosztották, majd létrejöttek a szovjet kolhozok és szovhozok mintájára a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Állami gazdaságaink jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaság fejlesztésében és ezen keresztül a terméseredmények növelésében. Megyénk állami gazdaságai a fejlett agrotechnikai eljárások bevezetésével, a keresztsoros vetéssel, a négyzetes vetéssel, pótbeoörzással, fej» trágyázással, felültfágvázással, zöld- trágyázással és még sok különféle talaj javító élj fássál növelik a termésátlagot. Az állami gazdaságok növényiéi» mesztő szakemberei jól tudják, hogy a földművelés egyik alapja a korszerű talaimüvelés. A talajművelés legfontosabb célja pedig, hogy a növények számára elvetéstől az aratásig a legkedvezőbb talaj szerkezetet biztosítsa. Ha a föld megkapja azt a talajmunkát, szerves és szervetlen . trágyát, amit megkíván, akkor lehet is eredményre, termésre számítani. Nem véletlen, hogy' a tavalyi gazdasági évben a gerieni állami gazdaság 80 Vagon búzabeadási kötelezettségét 16 vagon búzával túlteljesítette, Az időben és jól végzett munka a fejtrágyázás, a keresztspros vetés meghozta az eredményt, Búzából 12,80 mázsát, őszi árpából 19,50 mázsát takarítottak be holdanként. — Vagy a rácegresi állami gazdaság uz- di üzemegységében elért eredmények. 1932 ben őszi vetésű kalászosokból 12-60 mázsás termést érték el holdanként. A rákövetkező évben gondosabb munkával, az agrotechnikai eljárások alkalmazásával 17 mázsás termésátlagot értek el holdanként ugyanannál a kalászosnál. Radó Ferenc bri- gádvezetö agronómus az U2di üzem- egységben a kukorica átlagtermését ä tavalyihoz képest 8 mázsával akarja növelni. A kukoricát négyzetesen fogja elvetni és fészéktrágyázást fog alkalmazni. A négyzetesen vetett kukorica keresztbe és hosszába egyaránt ekézhető, tehát alkalmas arra, hogy a föld gyommentes legyen. Radó elv- társ szép eredményt ért el tavaly a rozsVetés pőtbepofzásával. Azon a területen, ahol a pótbeporzást végezték a termésátlag 3.50 mázsával emelkedett holdanként. Az eddig elért és felmutatott eted' menyek arra senkentik növényié' mesztő szakembereinket, hogy még többet dolgozzanak, kísérletezzenek, hogy eredményeiket nap-nap után túlszárnyalják. Feladatukat megkönnyíti az. hogy állami gazdaságaink rendelkeznek gépierővel és a talajmíive- léshez szükséges összes eszközökkel. A tátcsás eke, diszk-tiller, tárcsás borona, kultivátor, fogas, simitó, henger, gyűrűshenger, szegeshenger és a többi talaj porhanyító és tömörítő eszközök mind a nagyobb terméseredmények elérését ségítik elő. Állami gazdaságaink nagy gondot fordítanak a talaj trágyázására is. ötéves tervünk egyik célja a felhasznált trágyamennyiség fokozása révén emelni a talaj termőképességét és a növénytermesztés hozamát. Mondhatjuk azt, hogy megyénk valamennyi ál. lami gazdaságában komoly mennyiségű területet trágyáztak még az ősz folyamán. Az alsóhídvégi állami gazdaságban például a tél folyamán felültrágvázásként hóra szórták az apró istállótrágyát. Most hóolvadás után állami gazdaságaink megkezdték az őszi vetések fej trágyázását. — A gerjení állatni gazdaságban 220 holdon végezték el eddig a féltrágyázást. A kajmádi, alsóhídvégí. rácegresi és középhídvégi gazdaságokban is jelentős területen végezték el az őszi kalászosok fejtrágvázását. A gerjeni állami gazdaság szilas- és abraktakarmányát fogja biztosítani majd a 400 hold öntözéses terület is. 200 holdon az öntözőárok és csatornák már elkészültek, 100 holdon pillangós virágú szálastakarmányt fognak termeszteni. A másik 100 holdón legfontosabb szerepet a taflóvetések fogják képezni. Az esetleges meleg nyár nem fogja befolyásolni a tarlóba vetett csalamádé, takarmány, káposzta, takarmányrépa fejlődését. Egyszóval állami gazdaságaink jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évek alatt. A terméseredmények fokozásával hozzájárultak a iné- zőgazdaság fejlesztéséhez. Március közepén vagyunk. A tava» szí mezőgazdasági munkák dandárjának megkezdése előtt. A most végzett munka, a vetés megfelelő időbén való elvégzése és a többi tavaszi mufl* kák segítenek és hozzájárulnak a nagyobb terméseredmények eléréséhez. Nem vitás, hogy a terméseredményeket áZ Időjárás is befolyásolja, de a tudomány segítségével ma már odáig fejlődtünk, hogy nem hibáztatjuk mindenért az időjárást. Ma már urai és nem kiszolgálói vagyunk a természetnek. A korszerű mezőgazdaság jelszavává Vált Micsurin, szovjet tu» dós híres mondása, mely szerint ,,nem várhatunk könyöradományt a természettől, a mi feladatunk az, hogy elvegyük tőle azt, amire szükségünk van." ffl paksi járásban 1023 holdon végezték el az Ősziek fejtrágyázását A paksi járás határában — általában — az őszi kalászosok gyengén fejlődték, A bő termés biztosítása érdekében tehát élő kell segíteni az őszi kalászosok fejlődését. A paksi járáei tanács erről gondoskodott. A földművesszövetkezeteket időben felállította, hogy igényeljék meg a szükséges pétisó műtrágyát, hogy a pwwitok és a termelőszövetkezetek «»•gvásárolhassák. A földművesszö- wtkezetek gondoskodtak is erről. Vym alapon fejtrágyáztak a paksi járásban 1023 hold őszi kalászost. A németkéri Ságvári tsz például 58 holdat, a gerjeni Vörös Nap 36 holdat, a kajdacsi dolgozó parasztok 93 holdat, a sárszentlőrinci dolgozó parasztok 80 holdat, a kajdacsi November 7 tsz pedig 30 holdat fejtrágyázott eddig. De lehetne sorolni tovább, mert a járás valamennyi községében és termelőszövetkezetében szorgalmasan végzik a tavaszi munkákat, s ezen bélül nem hanyagolják el a fejtrágyázásokat sem, JELENTÉS A TAVASZI MUNKÁRÓL A beiecskai Szabadság tsz-ben 16 hold lfj. Krlzsán Sándor tavaszbúzát, 3 Mii borsót vetettek eddig az id in pedig els® akar lenni A gyünk! járásban 17 temlelőszöveítkézetbén folyik a tavaszi munka. A járási tanács mezőgazdaságii osztályának penlek déli jelentése alapján a belecskál Szabadság tsa-ben befejezték a tavaszbúzavötést, 63 hold őszi kalászoson a fej trágyázást is befejezték. A hőgyészi gépállomásnak már valamennyi traktora munkában van. Égy G. 35-ös traktornál a diósbe- rényi Vörös Csillag termelőezövetkeae. tagja, Molnár András dolgozik. — Pártunk III. kongresszusának tiszteletére megfogadta, hogy április 10-ig 75 normál- hold talajmunkát végéz él. Pétitek réggélig 50 ftormál- hold talajmunkát végzett el. A járás 17 termelőszövetkezetének példáját az egyéni parasztok is követik. Tölnanémeditt például számtalan egyéni paraszt mái- elvetette a tavaszbúzáí és a borsót. Pgjúr Béla égy hold tavaszbúza vetését. Roncsaik István 800 öl tavaszi árpa vetését. Varga Péter 1200 51 tavaszi árpa és 1 hold borsó, Fülöp József 1200 öl tavaszi árpa vetését befejezték. A dunaszéntgyör.g} i határból már az utolsó hópon- tok is eltűntek; it. a tavasz, a szántéfe-vetés ideje. A dolgozó paraszltk nem is tétlenkednek, megkezdték a munkát. Ifj. Krizsán Sándor, az I. típusú Béke tsz tagja idejekorán hozzálátodr a szántáshoz, mert néki elmaradt az őszről a mélyszántása. Az ebédlő-dűlőben a télen csak az ö földje Volt szántatlan, mért á többiek valamennyien megszán tették részükét. Ifj. Krizáén Sándor március 9-óft felszántotta, pótolta mulasztását. De mint mondja, nem akarja mégegyszer ezt megérni, hogy hátul kullogjon. A két sárgát szaporán biztatja, közben az egyik szfeme, mindig Fóth Jánost kémleli, mert ő mán a rozsot fejlrá.gyázza. „Tóth János nem maradit vissza sem ilyen munkával sem, mos: milyen szerencsés" —: mondja. — „Az idén én is ipanködom, hogy jövőre én is .szerencsés1 legyek.*1 Kriasán Sándor ipárfkódik, dé még mindig akad, aki hátráltatja: a dunaszen.tgyörgyí földművesszövetkezet. Kriasáh, mint mondja, elvéthette volna a szerződéses borsót, mert a föld készen vafi és a talaj is alkalmas a vetésre. De nem tudta, mért nem kapta meg a magot. Sándor József és Szabó Sándor harcolnak az adott szó valóraváításáért A Sándor bácsi jó traktoros, őlyan alaposan veszi be a kanyart, mintha azt akarná ezzel jelezni, Hogy az országútat így kellett volna csinálni. Mikor a felső, illetve az áisóhomoki dűlőhöz ér, lefékezi a motort és hátraszól: No, Nándor megérkeztünk! Leszáll a gépről, szemére húzza kucsma-sapkáját, s egy kacskaringó- sat káromkodik, mert.,pz a csütörtöki eső nem szerepelt tervében. — Mindegy! Mi dolgozunk, szántunk, azt a zaböt a jövő héten él kell Vetni. Én mondtam, hogy lehet, most meg visszaforduljak, mondjam, hogy nem lehet? Szó se lehet róla. Mit szól az elnök, mit szól a gépállomás igazgatója? — mondja traktoros barátjának, s ezzel bekanyarodott a szántásra váró táblára. Sándor Józsefről és Szabó Nándorról van szó. Mindketten a csibréki Viharsarok tsz tagjai, a hőgyészi gépállomás traktorosai. A szövetkezet szántóföldjeit mind a ketten jól ismerik, Tisztában vannak azzal, hogy mikor milyen gépi munkát lehet végezni a talajon. Érzik a felelősséget' az egész tagság jólétének biztosításáért, a termésátlagok növeléséért. Március 11-én reggel bejelen tették a gépállomás vezetőségének, hogy megkezdik a tavaszi munkát. A két traktoros el is indul, mert egyébként versenytársak. A helyzet ugyanis az, hogy az őszről 125 hold mélyszántanivaló maradt vissza a szövetkezetben, Illetve elvégezték, de minőségileg nem megfelelően. Ezért most elhőhántós ekével 18—20 centiméter mélyen mégegyszer fél kell szántani. A talaj homokos, kifogástalanul alkalmas jelenleg is a szántásra. Közösen beállították ekéjüket, s mind a ketten Szántottak — egy nap kiesésen is múlhat á jó termés, meg az adott szó valóraváltása is, — így gondolkodik a két traktoros. Ők egyébként mind a ketten vállalták, hogy pártunk III, kongresszusának tiszteletére 75 nórtnálhold talajmunka elvégzését április í8-ig. S bizony most minden lehetőséget ki kell használni, mert az idő rövid. Ők kihasználnak minden lehetőséget. Nem akarnak szégyenkezni a párt előtt, de meg a szövetkezet tagjai előtt sem. Egy-egy műszakban két normálhold- dal túlteljesítik az előírást, S ha így dolgoznak továbbra is, mint az első rtapon, akkor hiba nem lesz, mert Olyan gyönyörűen szántottak, hogy öröm volt nézni. A barázdák egymás után szaporodtak. Mikor elváltunk, Sándor bácsi azt kiáltotta traktoros- társának: — Iparkodjunk, hogy a hét normál hold ma is meglegyen! MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Tolnai Textilgyár: Több, mint 300 dolgozó versenyben A szövődé és az élőké szító üzem dolgozói kezd ték meg a Tolnai Textilgyárban a kongresszusi vállalások megtételét még február elején. Nemsokára azután a műszakiak és a lobbi dolgozók tettek ígéretet arra, hogy az MDP Ili. kongresszusára úgy végzik munkájukat, hogy áz eredményes is legyen. Március 1-én a vállalások száma 314 fő, ami annyit jelent, hogy az üzem dolgozóinak legtöbb je versenyben dolgozik a feladatok sikeres elvégzéséért. A 314 vállalásból 189 a terv túlteljesítésére és a minőség javítására, 53 normaszázalék emelésére, míg 72 a generál és profil munkák határidő előtti teljesítésére, szén és energiatakarékosságra irányult. A dolgozók vállalásaiból azután az üzem vezetőségé március hónapra igen komoly felajánlást tett; „Vállaljuk, hogy már cius havi tervünket 101 százalékra teljesítjük, a minőségi tervet 6 százalékkal túlteljesítjük, 70 gépre vétélőfógakat szerelünk fel a munkavédelem biztosítása érdekében és 10 darab alulterhelt villanymotor lecserélésével 6 kilowattóra villanyáramot takarítunk meg". Az üzemi bizottság tagjai vállalták egy-egy üzemrész patronálását a verseny alatt, A versenyt naponta értékelik és a legjobb eredményt elért dolgozók nevét faliújságon, plakátokón és hangos bemondón népszerűsítik. Simontoruyai Bőrgyár: Az ára ni takarékosságért Az energiatakarékosság közös ügy a Simoníor- nyai Bőrgyárban is, Műszakiak és fizikaiak egyaránt azon vannak, hogy az országos hálózatból minél kevesebb áramot hasz náljanak fel. A gyár igaz gátója az üzem energetikusával tervet dolgoztak ki, s a terv végrehajtására az üzem DISZ fiataljait bízták meg, akik állandóan tudatosítják a dolgozók körében az áram takarékosság jelentőségét, s a feleslegesen égő izzókat kikapcsolják. Az üzem DÍSZ fiataljai megtiszteltetésnek vették ézt a megbízatást. Éppen ezért Ígéretet tettek arra, hogy eredményesen végre hajtják az energiatakarékosságra kidolgozott tervet. Ezzel az üzem az or-' szágos hálózatból felhasznált 120—200 kilowattóra áramot 40—80 kilowattórára csökkentik le, de emellett. természetesen nem lesz lemaradás a terv teljesítésében sem. Jól használják fel a helyi áruforrásokat a tolnamegyei földművesszövetkezetek. A szekszárdiak legutóbb cementárutele- pet létesítettek, ahol keretgyűrűket, sertésltató- vályukat, cementlapokat, átereszeket gyártanak, A dunaföldvári földműves szövetkezet kisiparosokkal kötött megállapodást, akik kerekeket gyártanak, répavágókat készítenek a földműves- szövetkfezeti boltok részére. . . i Vendéglátóipart tervek Jelentős beruházásokat tervez az 1954-es évré a Tolnamegyei Vendéglátó ipari Tröszt. Pakson új nyári cukrászda és kérthélyíség nyitja meg kapuit ezen a nyáron. A kerthelyiség mellé gyermekjátszóteret terveznek, ahol az apróságok szakszerű felügyelet mellett játszanak. A játszótéren homok, hinta es kis medence várja majd az apróságokat, Az új kerthciyiség a Duna partján a pécsi mü- út mellett épül. 300 férőhelye alkalmassá teszi az átmenő forgalom, kényelmes ellátására is. Szekszárdon a kórház előcsarnokában építenek büffét:, ahol mindazokat az élelmiszerekét árusítják majd, ami a betegek számára szükséges, amit a látogatók' beteg hozzátartozóiknak vihetnek. ( Simontornyán bővítik, csinosítják a meglévő éttermet. Ugyanitt a bőrgyár közelében, az országút mellett falatozót nyit a vállalat, Dunaföldváron 18 szobás . szálloda nyűik az idén. Bonyhádon bővítik a meglévő büffét, A tolnamegyei fogyasztók az idén több, csinosabb étteremben és falatozóban fogyaszthatják majd el jóízű ebédjüket, vacsorájukat. Saját erőből
