Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

TOLNAI VilÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió németországi főbiztosának levele Fran­ciaország, Anglia és az Egyesült Államok főbiztosához (2. o.) — Röntgenkészülék a® állattenyésztőtelepen (2. o.) — Boőenheim gyilkosa kitüntetésre számít (2. o.) — A pártértekezletre küldött elvtársikhoz (3. o.) — A Simontornyai Bőrgyár női dolgozóinak szerepe a termelésben (3. o.) — Javítsuk meg a kukoricalewnelést (3. o.) — Szovjet vendégeink (4. ©.) — AZMDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 MÁRCIUS 9 Szocialista szektoraink kulturális munkájáról Az MDP Tolnamegyei Pártbizottságának határozata Megyénk dolgozói között széleskörű verseny-mozgalom bontakozott ki a III. pártkongresszus tiszteletére. A megyei pártbizottság üdvözli az üzemek, tsz-ek, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok lelkes versenyét. Ez a nemes verseny elősegíti dolgozó népünk életszín­vonal-emelését, egyben tükrözi megyénk dolgozóinak bizalmát, szeretetét, pártunk iráni, a párt politikájával való egyetértést, helyeslést. A -negyei pártbizottság elhatározta, a kongresszusi munka verseny további szélesítése és sikere érdekében, hogy hat versenyzásziót ajánl fel a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő járás, község, üzem, tér melószövetkezet, gépállomás és állami gazdaság részére. A megyei pártbizottság felhívja a pártszervezetek fi­gyelmét, hogy segítsék elő a dolgozók kezdeményezéseinek teljes kibontakozását, felvilágosító munkával széle­sítsék tovább a kongresszusi munkaversenyt. Előre a kongresszusi munka verseny sikeréért! MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Folyik a vetőmagcsere Németkérc-n Községi tanácsaink legfontosabb feladata jelenleg, hogy a lehető leggyorsabban leibonyolítsák a tavaszi búza vetőmagjának cseréjét. A dolgozó parasztok tisz­títóié, kiváló minőségű vetőmagot kaphatnak, amiért cserébe a dolgozó parasztok ugyanannyi ősziibúzát, vagy bizonyos átszámítási kulcs szerint megfelelő súlyú ke­nyér- és takarmánygabonát adhatnak. Németkér község dolgozó parasztjai az ősz folya­mán nem tudták őszi búza vetéstervüket teljesíteni- — Ezt a lemaradást most a tavaszbúza vetésénél akarják behozni. Ennek érdekében több gazda, közöttük Meny- hárd János 154 kilogramm búzát cserélt, Madács János 237 kilogramm rozsért 210 kilogramm tavaszbúzát, Ben- cze József 189 kilogramm rozsért 168 kilogramm tavasz­búzát cserélt. Tatarozó Vállalat: Maximenko brigád 22G százalék 11 Az elmúlt deltád során a kongresszusi választások teljesítésénél első helyezést ért el a bátaszéki építés- vezetőség Makszimeniko Marosi József kőműves bri­gádja. A kőműves brigád Ujbereken 3 darab kétszobás lakán:, valamint a kultúrház javítási munkálatait a hi­deg időjárás ellenére is minőségi munkával végezte el. A mutatkozó hibáikat jó munkamódszer átadásával kü­szöbölték ki, amiben igen nagyrésze volt Pálffi Ádám sztahanovista csoportvezetőnek és Marosi József bri­gádvezetőnek. Munkahelyükön állandóan szilárdították a munka­fegyelmet, figyelemmel kísérték az igazolatlanul mu­lasztókat. Munkájuknak meg is van az eredménye, meg az elmúlt dekád alatt igazol a Hamui mulasztó nem volt, ami eredményezte az-, hogy a Makszimenko-brigád dekád tér vét 220 százalékra tudta teljesíteni. A hogyészi gépállomás Vörös Szikra brigádja megkezdte a tavaszi munkát A gépállomások szemléi ezelőtt pár nappal befeje­ződtek. Ezeken a szemlé­ken valamennyi traktoros, valamennyi gépállomási vezető megfogadta: mi­helyt az idő engedi, meg­kezdik a tavaszi munkát. A hőgycszi gépállomás traktorosai is megfogad­ták ezt és mint a gyakor­lat bizonyítja, állják is szavukat. A Vörös Szikra brigád Kiss György elv­társ vezetésével, március 4-én „sátrat“ ütött a gyu- laji Uj Barázda termelő- szövetkezetben, vagy más szóval, ide vonultak ki gépeikkel és még ezen a napon meg is kezdték a munkát. Az első barázdát Szentpáli Ferenc húzta, az Uj Barázda tsz-nek gyeptörést végzett. De ulá na sorakoztak Hencz La­jos, Mór István. Kocsis Sándor traktorvezetők is. A mostani időjárást, a ta­laj állapotát a traktoris­ták igen kedvezőnek talál ták a gyeptörésre és már az első napon is két mű­szakban üzemeltették gé­peiket. A termelőszövet­kezet tagjai boldogan néz téli a frissen szántott ba­rázdákat. A Petőfi-brigád ismét a regölyi parasztoknak dolgozik A tamási gépállomás Petőfi-brigádjának • tagjai csaknem kivétel nélkül regölyiek. Annakidején nagy híre volt, hogy az Imre, a Gyula, meg az Albert trak­torosok lesznek. Persze ez nem is volt. véletlen, mert hiszen a múltban csak kiváltságosok, vagy azok fiai lehettek traktorvezetők. De ma? ,.. Ma már Regölyben is termesze! esnek veszik, ha a Petőfi-brigád valame­lyik tagja traktorral végigmegy a községben. Büszkék is a regölyi parasztok fiaikra, a Petőfi-brigádra, mert tavaly a megye összes trktorosbrigádjainak versenyé­ben élenjártak. De arra még büszkébbek. — de azok is lehetnek — hogy fiaik szántják meg földjeiket. Azért írjuk, hogy szántják, mert a Petőfi-brigád ebben az évben íe a regölyi parasztoknak dolgozik. Szentgyörgyi Gyula és brigádja elkészítették gé­peiket a tavaszra. De azért mos.: sem tétlenkednek. A brigád légjobb tagjai meglátogatták a regölyi dolgozó parasztokat, elbeszélgettek velük és közösen állapod­tak meg a tavaszi munkák elvégzésében. Regölyben jó hírük van a tamási traktorosoknak, a Petőfi-bri­gád tagjainak, mert eddig, amit megígértek, azt mara­dék nélkül teiljesítették is. Id. Kántor János Vörös- mairt.y-utca 320 szám alatti dolgozó paraszt, amióta a gépállomás fennáll, mindig azzal végezteti el szántás­vetését. Kántor János ebben az évben is elsőnek szer­ződött a gépállomással. Ifj. Szili Ferenc is mindig a gépállomással szántat, tudja, hogy a gépi munkának nincsen párja. De sorolhatnánk tovább, mert Regöly­ben igen sok olyan gazda van, aki szereti a gépi mun­kát, bízik a traktoristákban. Bizonyítja ezt maga az a tény, hogy március 2-ig alig három nap alatt 43 paraszt 187 noimálhold szerződést kötött a tavaszi mun­kák elvégzésére. De ez még nem minden, mert a Pe­tőfi-brigád tagjai ezideiig még nem jutottak el minden parasztházhoz. De majd eljutnak, mead a szerződéskö­tés tovább folyik, a Petőfi-brigád ebben az évben is a regölyi parasztoknak akar, — illetve fog dolgozni. Ezután is traktorokat javít a Gépjavító Január «lején a Tolna-* megyei Gépjavító Válla­lat dolgozói gondolni sem mertek volna arra, hogy határidőre, február 25-ig befejezik a téli gépjaví­tást. A gépjavítás határ­időre való befejezését nagyban elősegítette a Budapesti Fogaskerékgyár patronáló brigádja. A patronáló brigád tagjai szaktudásukat átadták a Gépjavító Vállalat dolgo­zóinak, ennek következté ben több dolgozó, köztük Kocsmáros László hegesz­tő tervét 230 százalékra, Kiss Pál szerelő 160 szá­zalékra és Locz István DISZ fiatal lakatos, tervét 170 százalékra teljesítette. Ezeken kívül még nagyon sok dolgozót lehetne fel­sorolni, akik jó munká­jukkal hozzájárultak ah­hoz. hogy a Gépjavító Vállalat február 25-ig téli gépjavítási tervét 100.4 százalékra teljesítse. A téli gépjavítás befe­jezése után a javító vál­lalat szakmunkásai cséplő gépek meghajtására szol­gáló Fordsonokat és más erőgépeket fognak javí­tani. A javításra szoruló erőgépeknek legnagyobb részét Somogy és Bara­nya megyéből kapja a vállalat. Egy szekszárdi szőlősgazda terve A falvak épülnek, formálódnak, ar­culatuk napról-napra változik. Me­gyénkben alig van már község, ahol ne lenne termelőszövetkezet; gépál­lomások és állami gazdaságok hálóz­zák be a megyét. t Most azt nézzük meg közelebbről, hogy vájjon milyen kulturális élet folyik szocialista szektorainkban. „A kultúrforradalom feladatai nem öncé­lú feladatok — mondotta Révai elv­társ pártunk II. kongresszusán, — hanem alá vannak rendelve gazda­sági és politikai fő feladatainknak.“ Ezt kellett volna mindenekelőtt meg­szívlelni elsősorban gépállomásaink­nak, de termelőszövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak is. Ha ebben a szellemben végezték volna a kul- túrmunkát, jóllehet könnyebben ér­tek volna el nagyobb eredményeket. A kultúrmunka szerves része a poli­tikai felvilágosító munkának és fel­tétlenül hatásos abban az esetben, ha a nevelés egyéb formáival is össze­kapcsoljuk. Ha a néhány évvel ezelőtti álla­potokat nézzük meg, azt látjuk, hogy a falvakban, a termelőszövetkezetek­ben volt a legélénkebb kultúrélet. Ott alakultak az együttesek, könyv­tárakat kaptak tsz-eink. A gépállo­mások dolgozói is szívesen kereked­tek fel ünnepnapokon és elmentek egy-egy községbe műsort adni. Az állami gazdaságok dolgozói is, külö­nösen az egész évre szerződött mun­kások mindenütt kiverekedtek ma­guknak egy kultúrtermet, ahol pihenő napokon összejöttek a fiatalok és szó­rakoztak, tanultak. Az első kultúr- versenyeken jórészt a szocialista szek­torok kultúrcsoportjai vettek részt. — Az ő példájukon bátorodtak fel a többi falusi fiatalok és egyre több lett a falusi kultúraktívák száma. Idő­közben azonban hanyatlott a szocia­lista szektorok kulturális tevékeny­sége. A könyvtárakat alig fejlesztet­ték, a meglévő könyvek jórésze is el­kallódott, kevés kivétellel a kultúr- csoportok is felbomlottak. Úgy, hogy az 1953—54. évi kultúrversenyre szo­cialista szektor alig nevezett. A 340 résztvevő kultúrcsoport közül mind­össze 76 a szocialista szektor. Vannak tevékeny és kiváló terme­lőszövetkezeti kultúrcsoportjaink. — Ilyen például a madocsai Igazság tsz, ahol Földesi János, az elnök fel karolja a kulturális munkát és ő ma­ga is részitvesz az irányításban. A hogyészi állami gazdaságban is meg­lehetősen élénk kultúrélet folyik. — Mindkét példából azt látjuk, hogy ahol a vezetőség nem tartja teljesen felesleges és mellékes dolognak a kultúrmunkát, hanem felkarolja azt és igényeli a segítségét, természete­sen miután ő maga is megad min­den segítséget ahhoz, hogy a kultúr aktívák tevékeny munkát fejthessenek ki, ott van kultúrélet. Mit várjunk, azonban a gépállomási, állami gaz dasági vagy termelőszövetkezeti ve­zetőktől, amikor maguk a népműve­lési szervek is elhanyagolták szocia­lista szektoraink kultúrmunkáját. A megyei tanács úgy vélekedik, hogy „hát ahol van csoport, az dől gozik is." Dehát mi lesz ott, ahol nincs csoport? — kérdezzük. Aránylag & legrosszabb a helyzet ezen a téren az állami gazdaságok­ban. Az állandó dolgozók egész té­len át úgyszólván semmi kulturális tevékenységet nem fejtettek ki. A hosszú estéket a piszkos, vagy ke- vésbbé piszkos szállásaikon töltötték, nem gondolt rá senki, hogy törődjön velük. Ez az általános. A biritói ál­lami gazdaságban, ahol a személyzeti felelős, Katz Magda maga vette ke zébe a kultúrcsoport irányítását, ered­ményes munkával töltötték el a telet. Nemcsak a biritói gazdaság dolgo­zóit szórakoztatták műsorukkal a kul­túrcsoport tagjai, hanem vendégsze­repeitek a kajmádi állami gazdaság ban is. Példát vehet a biritóiaktól va­lamennyi állami gazdaság. A dolgo­zók kulturális szükségleteinek ki­elégítése nem kevésbbé vonatkozik az állami gazdaságokra, és ez is a dolgo­zókról való gondoskodást jelenti. Gépállomásainkon valamivel jobb a helyzet, bár igen messze állunk még attól, hogy a gépállomások a falvak kulturális bázisaivá váljanak. Gépál lomásaink vezetői azzal érveltek, ha valaki felvetette a kulturális munka hiányosságait, hogy szívhezszólóan ecsetelték a dolgozók nehézségeit, és a végén megkérdezték, hogy kíván - hatja-e az ember, hogy ezek után még kultúrmunkát végezzenek. Nincs is kedvük a traktoristáknak ehhez. Ez volt az általános vélemény. Elfeled­keztek arról, hogy nemcsak a színda­rab, a tánc jelenti a kultúrmunkát, ha­nem lett volna más lehetőség is. Ta­nulhattak. művelődhettek volna gép­állomásaink dolgozói. Mennyire be­csületére válna akár egyik, akár má­sik gépállomási igazgatónak, ha egy termelésben kitűnt traktoristát tánc cal, énekkel, vagy akár csasztuskával köszönt a kultúrbrigád. Volna e erre lehetőség? De mennyire, hogy. volna. Természetesen szakítani kellene gép­állomásainkon is azzal a nézettel: csak a terv legyen teljesítve. A nagy- dorogi gépállomáson például erre volna lehetőség. A szakszervezeti bi­zottságon keresztül a vezetőség drágri hangszereket vásárolt. £s mi lett a hangszerek sorsa? Az igazgató irodá jában porosodnak. Megkérdezhetjük azt is, hogy ha már a vezetők elhanyagolták a dol­gozók kulturális öntevékenységének kibontakoztatását és irányítását, mit tettek a DISZ-szervezetek, és a szak- szervezeti bizottságok a hiányosságok orvoslására. Felmerül az a kérdés is, hogy a mezőgazdasági szocialista szek­torokban, elsősorban a gépállomáso kon és állami gazdaságokban mire fordítják azt a tetemes összeget, amit kulturális célokra kapnak? A hiányosságok felszámolásában el­sősorban a népművelési szervekre vár a feladat. Többet törődjenek a mező- gazdasági szocialista szektorok kultu­rális életével, mert végső fokon ez is hozzátartozik a mezőgazdaság fej­lesztéséhez és ezen keresztül a szocia lizmus építéséhez. Sztálin elvtáts sza­vait tekintsék irányadónak a mező- gazdasági szocialista szektoraink ve­zetői is, amelyek szerint szocializmust építeni csak müveit emberekkel le­het. Teremtsenek tehát a dolgozók a vezetőkkel együtt élénk kulturális éle tét mind az állami gazdaságokban, mind a gépállomásokon és a terme­lőszövetkezetekben is. Induljanak el az előttük álló jó példák nyomán. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat kedvezően hat a szekszárdi szőlős, gazdákra is. A közeljövőben raj­tunk is sokkal többet segít álla­munk, mint az elmúlt időkben. — Ezt mondja Marsai Mihály szekszár­di szőlőtermelő gazda is. — Alaposan áttanulmányoztam ezt a határozatot és látom, hogy ez tényleg olyan, mely igazán a mező gazdaság fejlesztését■ a dolgozok életszínvonalút tűzi ki célul, — mondja Marsai Mihály. Sokat gon­dolkodtam ázom hogy most mit te. gyek. Végül is elhatároztam, egy tervet készítek, melynek alapján megjavítom a szőlőmet. Most nézzük meg, hogyan javítja meg szőlőjét ez a szekszárdi szőlős­gazda. Először is tápanyagot bizto­sított a szőlő részére, mert télen a meglévő össstss szőlőjét megtrá­gyázta. De felkészült arra is, hogy a peron ősz por a ellen védekezni tud­jon. Már megvásárolta a permete­zéshez szükséges rézgálicot. — Tervem középpontjában az sze­repel, hogy minél több jó szekszárdi bort termeljek. több jusson a dol­gozók asztalára. Ez nekem is jól jön, — mondja — mert a Borfor­galmi Vállalat jó árakat fizet a bor­ért. Marsai Mihály növeli is szőlőte­rületét. A jelenlegi 545 négyszögöl, röl 1200 ölre. Ennek a betelepítésé­hez már gyökéreztetett elsőrendű, S/b berlandleri vesszőt, és amint az idő engedi, megkezdi az ültetést. Marsai Mihály, nemcsak magára gondol, hanem a többi szekszárdi termelőkre is. 20.000 szál vesszőt gyökereztet, melyből azoknak a pa­rasztoknak ad, víziknek nem áll módjukban gyökeres vesszőt tele­píteni. Marsai Mihály tervében az is sze­repel> hogy ebben az évben 300 négyszögöl területen gyümölcsöst létesít. Ehhez már a eszmeiét is be. szerezte. Marsai Mihály helyesen tervez- és ha tervét végrehajtja, egészen biz­tos meg lesz belőle a jó haszna. Különösen most, miután megszűnt a szőlő ötszörös felszorzása és <t szőlő után nincs terménybeadás, — ezenkívül nagy kedvezményben ré­szesül az a gazda, aki új szőlőt tele­pít. — Ezek mind olyan kedveznie, nyék, melyek vonzanak a szőlőter­meléshez, — mondja mosolyogva Marsai Mihály. CSÁSZÁR JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents