Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-28 / 74. szám
ff A P L O 1954. MÁRCIUS M A paksi járás pártértekezlefe A paksi járás kommunistáinak küldöttei megvitatták a járási párt- választmány kétéves munkáját a járás politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A járás minden alapszervezete a legjobbjait küldte el a járási pártértekezletre, hogy észrevételeikkel és javaslataikkal, bírálataikkal segítsék a járás pártszervezeteire, kommunistáinak munkáját A járási pártválasztmány beszámolóját Hornok István elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertette. A nemzetközi helyzet elemzése után a járás gazdasági fejlődésével fog lalkozott. — A Központi Vezetőség októberi és decemberi határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzi ki fontos feladatul, különösen a gabonakérdés megoldását, a terméshozam növelését az állattenyésztésben és a növénytermelésben, amelyen keresztül lakosságunk ellátását jobban biztosíthatjuk. Hornok elvtárs számokon keresztül bizonyította be, hogy a járás területén lévő állami gazdaságok az elmúlt évben messze maguk mögött hagyták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagát. — Ahhoz, hogy az állami gazdaságok jó eredményeket el tudták érni, — mondotta Hornok elvlárs — nagymértékben hozzájárult a párt- szervezetek jó munkája. Ez különösen elmondható a KV júniusi határozata utáni időszakra. A pártszervezetek politikai munkája a gazdaságokon belül a do’gozók között kezdett egyre erősebben kibontakozni. A járási pártválasztmány beszámolója ezután a gépállomások elmúlt évi munkájával foglalkozott. Megállapította, hogy amíg a bölcskei gépállomás túlteljesítette tervét, addig igen erősen lemaradt a duna- szentgyörgyi. Súlyos hiányosságként említette meg a beszámoló, hogy a gépállomások még a KV októberi határozata után sem nyújtottak megfelelő segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. — A gépállomások legfontosabb feladata a Központi Vezetőség és a Minisztertanács mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata értelmében, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat. Ez megköveteli a na- gyobbarányú és jóminőségben végzett gépi munkát. Ez az előfeltétele a jó termésnek. A munkát úgy kell megszervezni, hogy minden traktor két műszakban dolgozzék. A 'ermelőszövetkezetelibe tömörült parasztság jó munkáját dicsérik azok a számok is. amelyek azt bizonyítják, hogy minden terményféleségből meghaladták az egyéni gazdálkodók eredményeit. Csoportjaink jórészében sokkal több terményt és készpénzt tudtak osztani munkaegységenként, mint az elmúlt esztendők bármelyikében. A madocsai Igazság tsz pénzre átszámítva 58, a dunaföldvári Alkotmány tsz 42.20 forintot osztott munkaegységenként. A járási pártválasztmány beszámolója foglalkozott azokkal a kormány által nyújtott kedvezményekkel, amelyek jelentősen megkönnyítették máris a dolgozó parasztok életkörülményeit. Rámutatott arra, hogy az árleszállítás, az adóelengedés, a beadási kötelezettségek csökkentése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a járás területén is emelkedett a dolgozó parasztok termelési kedve, majd értékelte az egyes üzemek munkáját. A gazdasági helyzet ismertetése után a pártszervezetek munkáját értékelte a beszámoló. Pártszervezeteink munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy a hibák ellenére is jelentős eredményeket értünk el, különösen a Központi Vezetőség júniusi határozata óta — mondotta többek között Hornok István. — Az említett határozat előtt a járási pártválasztmány nem minden esetben töltötte be feladatát, lebecsültük, ami többek között abban nyilvánult meg, hogy évenként mindössze kétszer ülésezett. Nem a választmány irányította a járási bizottságot, hanem a járási pártbizottság a pártválasztmányt. Június óta jelentős a változás: olyan napirendi pontok szerepeltek a választmány ülésein, mint a Központi Vezetőség júniusi határozata végrehajtásának tapasztalatai. A választmány egy sor olyan határozatot hozott, amely kötelezi a járási bizottságot, hogy tárgyalja meg a járás egészségügyi, közellátási helyzetét és más ehhez hasonló kérdéseket. — A járási bizottságnak javuló vezetési módszere éreztette hatását az alapszervezetek munkájában is Legtöbb helyen rendszeresen megtartják a veztőségi üléseket és a tag gyűléseket. Nem várnak külön felsőbb utasításra, hogy azokat meg tarthassák. A beszámoló ez okú tán ismertette, hogy az elmúlt két év alatt jelentősen megerősödtek a termelőszövetkezetek pártszervezetei, amelyek két év alatt több mint 100 tagot vettek fel soraikba. A beszámoló ezután értékelte a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait. Megállapította, hogy megerősödtek a pártszervezetek. A járás területén számos dolgozó parasztot választottak be az elmúlt hetekben a pártvezetőség tagjainak sorába. Különösen a paksi és a dunaföldvári pártszervezetnél van e téren komoly fejlődés. A pártválasztmány beszámolója végülis hangsúlyozza, hogy: ..Mi, a magunk részéről úgy látjuk, hogy sűrűn lesz évenként a vezetöségválasztás. Az a .javaslatunk, hogy másfélévenként kelljen a vezetőségeket újraválasztani, vagyis kétszer egyik kongresszustól a másikig." A párlválasztmány beszámolója után Szabópál Antal elvtárs ismertette a határozati javaslatot. A vita igen sokrétű volt, és teljes egészében felmérte a járás kétéves gazdasági, politikai és kulturális fejlődését. Sok tapasztalatot mondottak el a küldöttek, amelyeket gazdasági, politikai munkájuk során szereztek. Cserenyecz István elvtárs, a ka- nacsi állami gazdaság pártszervezetének titkára felszólalásában többek között elmondotta: — A gazdaság pártszervezetének munkája az elmúlt év júniusa előtt igen hiányos volt. Legsúlyosabb hiba az volt, hogy a pártszervezetet egy személy irányította, ami a kiskirályoskodáshoz és basáskodáshoz vezetett. Nem volt a gazdaságban pártellenőrzés sem. Mindez rányomta bélyegét a gazdaság egész munkájára. A Központi Vezetőség júniusi határozata után azonban a pártszervezetben megkezdték újmódon vezetni. Lépésről- lépésre kellett előre haladnunk. Ennek nyomán a dolgozók bátrabban mertek bírálni, panaszaikat gyorsabban intézte el a pártszervezet. Minden erőnket a párttagok nevelésére kellett fordítani. Meg kellett magyarázni a párttagoknak, hogy vannak kötelességeik és vannak jogaik, amelyekkel élniök kell. Ezután a politikai oktatás tapasztalatairól szólott Cserenyecz elvtárs. Nálunk megszüntettük azt a helytelen elvet, hogy feltétlenül egyidőben kell megtartani a pártoktatásban résztvevők részére a politikai iskolát. Nálunk vannak olyanok, akik már délután 4 óraikor befejezik a munkájukat, ők egyidőben azokra az elvtársakra várakoztak, akik este 7—8 órakor végezték el napi munkájukat. Most külön tartjuk a délután végző dolgozók részére és külön az esti órákban végző dolgozók részére a pártoktatást. Simon László dunaszentgyörgyi középparaszt arról a hatalmas lelkesedésről beszélt a kommunisták tanácskozásán, amelyet a pért- és kormány júniusi határozata váltott ki a dolgozó parasztság széles kör&jen. — A párthatározatnak olyan nagy volt a visszhangja — mondotta többek között —, amilyet nem lehetett tapasztalni a földosztás és a jó forint megteremtése óta. Kétszázhatvan hold tartalékterület volt községünk határában, ma azonban minden talpalatnyi területnek megvan a gazdája. A községben különösen azok az őszi gabonák, amelyeket későn vetettek a dolgozók, viszonylag gyengén fejlődtek. Ezért a községben működő termelési bizottság minden erővel most a fejtrágyzást szorgalmazza. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről beszélt Faludi Imre elvtárs is, a dunaszentgyörgyi gépállomás igazgatója. Elmondotta, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó községek tanácsai, de a termelőszövetkezetei sem sokat törődtek azzal, hogy a gépállomás hogyan javította ki a gépeit, milyen erővel lesz képes végezni a tavaszi munkát. Ezen azonban nem igen lehet csodálkozni, mert még a gépállomások megyei igazgatóságától sem kapott komoly ellenőrzést. Amióta a gépállomáson dolgozik, csupán egy alkalommal kapott alapos ellenőrzést, s ezt a dunaszentgyörgyi termelési bizottságtól. Faludi Imre elvtárs felszólalásában foglalkozott az osztályellenséggel is. Rámutatott arra, hogy a tanács és pártfunkcionáriusok egyrésze nem ismeri ki magát az osztályharc alakulásában. Ezt igyekszik ki is használni az osztályellenség. Elmondotta, hogy a gépállomáson több kulák is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik cséplőgépet követelt, a másik esztergapadot, míg ismét a másik bérleti díjat kért 1948-ig visz- szamenően. — Elszomorító — mondotta többek között —, hogy ezek a kulá- kok a minisztériumoktól és a tanácsoktól beszerzett írásokkal rendelkeznek. Természetesen a nép vagyonát nem engedtem közprédára a kulákok között. Ideje volna, hogy tanácsaink és a minisztériumokban is megfogadnák Rákosi elvtárs útmutatását és ideje volna azon dol- gozniok, hogy letörjék a kulákok megnövekedett szarvát. Az idén megyénkben a paksi járásban kezdődött meg megyénkben elsőnek a tavaszi munka. A pártértekezleten számos küldött arról adhatott számot már, hogy a gazda- Ságokban, termelőszövetkezetekben és a községekben is viszonylag jól halad a munka. Baricz elvtárs, a ger- jeni állami gazdaság igazgatója többek között elmondotta, hogy 10 n; p alatt 400 holdon fejezték be a koratavasziak vetését. Rojkó József, a dunaföldvári kommunisták küldötte hozzászólásában a módosított szervezeti ' szabályzat- tervezettel foglalkozott. — Igen helyes — mondotta többek között —hogy a módosított szervezeti szabályzattervezet részletezi a párttagok jogait és kötelességeit, mert ezzel aktívabbá j teszi a pártszervezetek életét. Igen helyeslem azt is, hogy a I bírálatot már nem mint jogot említi meg a módosított szervezeti szabályzat tervezete, hanem kötelességévé teszi azt minden kommunista számára. A járási pártértekezlet megállapította, hogy a járási pártválasztmány kétéves munkája eredményeként van HOZZÁSZÓLÁS A SZERVEZETI SZABÁLYZAT TERVEZETHEZ Máretap 86M» » pua»taíbieff>csei páfftBEMrweffi«#, w megvittalMsi a Magyar DoS^ooók Pártja módosít/oitlt szervezeti saábáll vitának rtleirva»ertét. IfiegvitaAés köziben » Otaö-eetilwwtó ímegáíilaípításotkat tettük; I. A párt neve: Magyar Dolgozók Pártja (MDP): E i»eghialtáirvvaá»t igen h»9y esnék tadáMnác. mert megMél a mi vttezo- nyiaánknak. H. A párttagok. Kötelességei és jogén-. A második fejemet Pmom ponttják hetöyasetUtíllfc, dtedsortnam is a«t>, hogy mára 18 óvás (kombájn. M léhiats veauná pártanSdba azokat, akik enne érdeme, eefc. Eiz nagy jéSerrti&íségg'él bíra, miért 18 éve» bombám fcönmyielbb fogékony leflküfcbe pámtumik oémkíltŰBésíét, tam ittasait áitiiültebni Éréket a megáfepiltá- sofcalt saját gyatarlaitomból veszem. TI. fejezet 3. pont f) bekezdése: Eb Így szól: „BánmeUy helyen, aho- via a pánt áEltittotma., következetesen hajHlaa végme a pártnak a kádereik helyes — poflitloai és sziakimai kép. zettaégüfc ezemimitij — kiváHiasztósáma. vonatkozó nitasnitása/iit. Ezéknek ez tDt&sltiáecfaiHik a megszegése, a káderek, bánáti kapcsosaitok és rokoraii fcö- heliéfkíeflc alapjára történő Ikiválíaiszitóisia ö&szeférihettefen a párthoz való teunto- zástsail.“ Tekfiinftertlbeü amra, hogy ealt a pontot sokszor durváin megsérÍMItték és ezzel óriási káiroűoait okioztok marad a páir. tumikniaik, minid a dotlgozó népnek., ja- vasölijnk. TV. fejezet 9. pontjához: „ki a párttag, vagy tagjeMt, aki három hónaipág iradofcoOatSiainaiil nem fizet párttagsági díjait, s eziidő efbeilHe utón Mszólt'ltáis el'tenéne siem tiélljesaitá ezit a b&teitességót., megszűnik a párat tagja, ‘Ültetve tagjleMltje tenni. A párttagság, iSetve tegje*Wtaég megBE&rt- «érői aa afapeoea-veziat veeetóségémek eáötwjeeeitéeére m aüßipecervezet tag. gyűlléteie dönt de a dürttóst w, ilieté- kee feteőíbb pártbiraoiitiaág éllé kéül ter- jeeateni jóváhagyás végett.'1 Eat is hélyesekjiiik, mert. aki még neveöőmunka utóm sem hajlítandó tagsági díját rendezni, az igazán neu» érdemes arra, hogy pártunk tagja legyen, bár eoerimitümk as ilyen ekve társaik nem is voteak hoaziáink tartozók soha., s eztek roeetz példájukkal csak rorttottiták » töhfbtí éüvfcátrsak felfogását, is. A VII. fejezet 27. pontjához: ..A Központi E®tenőtr®ő Bizottság párttagok és tagjetóUtek ellen vizsga, látót, indJiítftnatt, s velMk szamben a szervezeti sBalbályzJaiffbam meghatároz zeit büinftetéaefeett álkiaömazlhianja." Ezrt azonban jaivaisoütnánik a következőkkel kiiiegésizátieTű: Ha a párttagok panaszukkal! hozzá, juk fordulnák, vagy saját személyük elten az eliten őrző bizotUtiság kivizsgálását kérik, etzt legalább három hónap leforgása aíltarttt hajítsák végre éa a panaszost a kivizsgálás eredményéről érbesóltisiéfc, bármi legyem a, kivizsgálás eredménye. XV. fejezet. A pórt anyagi, eszközei: Igen helyeseljük, hogy a tervezeti szól enroll te, hogy a párttagok és a tagjelöltek móllyein arányban fizessék tagságú díjúikat. Egy kérésünk azonban volna, mégpedig ha vadlaki bánmillyen ösz- szegű felájámüiáisit akar tenni tagsági béftyegben az tegyen megengedve, « lehetőleg tükrözze e®t aa új szerve, zetli saaibáHyziait te. A pusztaihencsei községi pártszervezet nevében: Bartos József párttitkár. MEG JELENT „Az újság a népnevelő támasza“ A brosúra színesen és sokoldalúan mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különböző lapjaink jellegét. Ma már el sem tudnánk képzelni életünket újságok nélkül. A brosúra segít bennünket abban, hogy köny- nyebben tájékozódjunk a lapokban, szinte azt mondhatnánk, megtanít újságot olvasni. A sajtó hű fegyvertárs a politikai felvilágosító és nevelő munkában; fegyvere a népnevelőknek — csak tudni kell vele bánni. Láng István brosúrája a sajtó felhasználásának számos jól bevált módszerét ismerteti az egyéni agitációtól kezdve a csoportos újságolvasásig és a sajtóvitákig. Üzemi és falusi éleiből merített példákkal bizonyítja be, hogy az a népnevelő, aki rendszeresen támaszkodik a sajtó által nyújtott segítségre, sókkal eredményesebb munkát végez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasználásának jó módszereit ismertetve hasznos segítséget nyújt mind a népnevelőknek, mind a népnevelőket irányító pártszervezeteknek. Olvasd a Társadálmi Szemle minden számát. Elméleti feilődésedet segíti eló javulás a járás politikai és gazdasági életében. Megállapította azt is, hogy főként a Központi Vezetőség júniusi határozata óta van komoly javulás, amely megmutatkozik a tömegekkel való kapcsolat megerősödésében, a pártszervezetek jobb munkájában és a határozatai: egyre eredményesebb végrehajtásában. A vita elhangzása után a párt- értekezLet megválasztotta a megyei pártértekezlet küldötteit és a járási pártválasztmányt, amely a pártértekezlet után azonnal megtartotta első ülését és megválasztotta a járási pártbizottságot. A HÉTKÖZNAPOK HŐSEI... Az újságíró riportjainak, cikkeinek szereplői általában hősök. Az újságíró mindig az ilyen témát kutatja, sokszor a fáktól mm. látni az erdőt, a kicsi fáktól nem látja a nagy fákat, nem veszi észre a szürke hétköznapok hőseit. Írjon most toliunk az ilyen hétköznapok Mseiről. Lánczki János és a tamási I. típusú II. Párt- kongresszus többi kommunistái gyakran tanács. koznak. Valamikor, február vége felé, mikor Tamásiban is az új pártvezetőség megválasztása volt napirenden, ennek a kicsi közösségnek kommunistái egy alkalommal az ipari munkások lelkesedéséről beszélgettek. Arról, hogy a munkás, osztály mindent kész elköve ni a mezőnazdaság felvirágoztatásáért, a népjólét emeléséért. — Milyen jóleső érzés olvasni és azt hallani, hogy a munkások tízezrei és százezrei egyember- ként állnak csatasorba a várt ha ározatninak megvalósításáért, újabb munkasikerek elérésével készülnek a 111. pártkongresszusra, — mondta Molnár József, a szövetkezet elnöke. — Itt falun pedig elsősorban is miránk, a mezőgazdaságban dolgozó kommunistákra számít a Párt. Azt várja tőlünk, hogy mi szólítsuk harcba a tömegeket, a népjólét megteremtéséért — mondotta Lánczki István. — Nekünk kell versenybe szólítani a falu dolgozó parasztjait, ne- künk kell olyan fogadalmakat tenni, hogy állam iránti kötelezettségeinket minden vonatkozásban határidő előtt maradék nélkül teljesítsük, nekünk kell elsőnek harcba indulni a mezőgazdaság fel. virág oztaiásáért. Az ilyen beszélgetések a II. Pártkongresszus termelőcsoportban többször megismétlődtek, s a kommunisták megérte ték, hogy miről van szó és cselekedtek. A szövetkezeti csoport kommunistái kivétel nélkül azt a fogadalmat tét'ék. hogy a Párt III. kongresszusának napjáig teljesítik félévi beadási kötelezettségüket, határidő előtt elvégzik a mezőgazdasági munkákat. Ebben az országban a kommunistákat az adott szó sokra kötelezi, de nemcsak a kommunis ókat, hanem mwAznkit. Az adott szó valóranemváltása miatt valakinek a becsületén eshet csorba. A II. Pártkongresszus tag. jai azt akarják, hogy becsületükön ne essék csorba, teljesítsék a pártnak tett ígéretüket. Lánczki István március 20-ig egészévi baromfi, tojás, vágómarha, és sertésbeadási kötelezet ségét teljesítette és erre az időre félévi adóját is törlesztette. Saját gazdaságában pedig harcba indult a magasabb terméseredmények eléréséért Az őszi kalászosokat fejtrágyázta, a korataveszi magvakat pedig időben elvetette. A tejhozamot 10 literről 13 literre emelte. Ugyanezt lehetne elmondani Tóth Józsefről is, Bognár Józsefről is, meg a szövetkezet többi kommunistáiról, de tagjairól is, mert valamennyien ilyen és ehhez ha. sonló hőstettekkel készülnek a párt III. kongresszusának megünneplésére.
