Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

\ TW. TU Ik T Vi LAC PROLETÁR JA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A városi pártszervezetek feladatai a mezőgazdasági ha­tározat végrehajtásában <2. o.) — A boldogabb élet «ttján fS. o.) — A megye szakszervezeti aktíváinak tanácskozása (3. o.) — Időben és gondosan készüljünk fel a tavaszi munkákra! (3. o.) — Megkezdődött a ta­vaszbúza-csereakció (4. o.) — Utolsó paciban (4. o.) J * AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5A'GA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM ARA 51» FILLÉR KEDD, 1954 MÁRCIUS 2 A népművelési munka a tanácsok feladata Is ,,A kultúrával is elő kell mozdí­tani a falu szocialista átalakulását... Egész falusi kultúrmunkánknak a paraszti maradiság leküzdését, tehát a falu szocialista fejlődését kell elő­segítenie" — írja Révai elvtárs „Kul­turális forradalmunk kérdései" című művében. Néhány sora hosszú évek­re meghatározza a falusi kultúrmun- ka célját, amelyből spontán követke­zik a tanácsok feladata: a falu kul­turális élete élére kell állniok, gaz dáivá kell lenni a falusi kultúrmun- kának. Ha megnézzük a kultúrmunka és a községi tanácsok kapcsolatát, meg kell állapítanunk, hogy tanácsaink bizony nem látták feladatuknak a kultúrmunkával való foglalkozást. — Ha általában beszélünk, meg kell mondanunk, hogy bizony az állam­hatalom helyi szervei nem látták a kulturális munka jelentőségét, hát­térbe szorították azt. Nem sokra ér­tékelték sem a dolgozók kuituráls öntevékenységét, sem a könyvtármoz galmat, elhanyagolták az ismeretter­jesztést is. Csak akkor igényelték a kultúrmunkások segítségét, amikor közvetlen termelési feladatra kellett agitálni, mozgósítani. A kakasdi ta­nácselnök például egyszerűen nem is tárgyalt a népművelési dolgozókkal. A „Kérdezz — felelek'-estek arra irányultak, hogy segítséget adjanak a községi tanácsoknak azzal, hogy a dolgozóknak megmagyarázzák a meg­jelenő rendeleteket, elintézzék a fel­vetődő ügyes-bajos problémákat, te­hát igen jelentős szerepük van a fa- fersi dolgozók felvilágosításában. Saj­nos, Kakasdon ezek a jelentős ren­dezvények a községi tanács vezetői tsélkül zajlottak le. Ez már, nemcsak a kultúrmunka, hanem a dolgozók le­becsülését is jelenti. Azért, hogy eddig még nem vál­tak a kultúrotthonok a falvak kul­turális középpontjaivá, felelősek a ta­nácsok is. Ha például minden köz­ségben úgy törődne a községi tanács­elnök a kulturális munkával, mint Hőfokén, ahol Németh elvtárs min­den feladatot megbeszél a népműve­lési dolgozókkal, még a szervezőmun­kában is tevékenyen résztvesz, rend­szeresen látogatja a kultúrotthont, más képet mutatna megyénk, nem­csak kulturális, hanem mondhat­nánk, gazdasági téren is. A bölcs­kei dolgozók ugyanis szívesen láto­gatják a kultúrházat, mert ott alka­lom adódik arra, hogy a tanácselnök­kel közvetlen körülmények között el­beszélgethessenek, esetleges problé­máikat, vagy véleményüket elmond­hatják, a tanácselnök pedig alaposan megismerheti a dolgozók élet- és munkakörülményeit és szinte külön- külön foglalkozhat minden dolgozó­val. Egyszóval jó tömegkapcsolatnak mondhatnánk ezt, a jó tömegkapcso- ■ lat következménye pedig csak ered­ményes munka lehet. Jó példaként említhetjük a lengyeli tanács vezetői­nek és dolgozóinak a kulturális mun­kához való viszonyát is. Minden kul­turális rendezvényen megjelennek és ezzel is példát mutatnak a község dolgozóinak és gondoskodik a tanács arról is, hogy a kultúrotthonban min­dig legyen egv barátságos meleg szoba, ahol a szakkörök dolgozhat­nak, egyszóval olyan körülményt te­remt a kultúrházban, természetesen a népművelési dolgozókkal együtt, bog szívesen, örömmel járjanak oda a dolgozók és megtalálják ott mind a szórakozási, mind a művelődési, ta­nulási alkalmat. A kultúrházakkal való törődés te­lén különösen a járási tanácsoknak van sürgős tennivalójuk, hiszen a járási tanácsok feladata lenne a járá­si kultúrházak életének ellenőrzése és segítepiök kellene az irányításban. — Ne várják a járási tanácsok, hogy a kultúrház vezetői találják ki, hogy miben is segíthetnének a tanácsnak, mert esetleg ők nem jönnek rá, hogy hol segíthetnének a legeredménye­sebben és egyáltalán hol van szük­ség a munkájukra. Bízzák meg a járási tanácsok feladatokkal a kultúr­otthont, illetve a kultúraktívákat,' és ők maguk is feltétlenül jelenjenek meg a kultúrházak tanácsülésén. A tapasztalat az, hogy a járási tanácsok vezetői csak akkor veszik észre, hogy járási kultúrház is van, ha annak munkájában valamilyen hiba történt. Hogyan várhatjuk községi tanácsaink­tól a kulturális munka felkarolását, ha a járási tanácsok is elhanyagol­ják azt. A kormányprogramm megjelenése óta van némi javulás ezen a téren, de ez még mindig nem kielégítő. — Bakó István, az őcsényi tanácselnök, például azóta máskép foglalkozik a község kultúrmunkájával. Eljár a kul- túrotthonba, elbeszélget a fiatalok­kal és jól latja a népművelési mun­ka feladatait. A bonyhádi járási ta­nácson azonban még mindig nincs helye a járási népművelési előadó­nak. „ ... előtérbe került a dolgozó em­ber a maga sokoldalú igényeivel, ér­deklődésével, igen bonyolult érzelmi és értelmi világával egyetemben" — szögezi le Darvas József népművelé­si miniszter elvtárs. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb felelősség hárul a kulturális élet munkásai mellett a ta­nácsokra is. Legyen az községi, vagy járási tanács, mindegyiknek érdeke és kötelessége felkarolni és segíteni a kultúrmunkát, amely napjainkban egyre sokoldalúbbá válik. Győzelem­re kell vinni a járási kultúrversenyt, javítani kell a könyvtárak munkáját, hiszen talán sohase kereste fel annyi dolgozó a népkönyvtárakat, mint nap­jainkban, főleg szakkönyvekért. A dolgozók közötti felvilágosító, isme­retterjesztő munka is egyre szélese­dik és ezen a téren is egyre igénye­sebbek dolgozóink. Tanácsaink fel­adata az is, hogy az előadói munka- közösségbe szervezzék be a mezőgaz­dasági szakembereket, sőt ha arra kerül a sor, illetve olyan témájú fel­világosítást kérnek a dolgozók, mely a tanácsok hatáskörébe tartozik, ma­guk a tanács dolgozói tartsanak elő­adást. Tanácsainktól több segítséget vár­nak a kultúrmunkások, és ha a taná­csok ráébrednek végre a kulturális munka jelentőségére és magukénak érzik azt, akkor az eddiginél is jóval eredményesebb munkát végezhetünk a Révai elvtárs által említett paraszti maradiság leküzdésében, ami végső fokon a falu és a város kulturális szintkülönbségének elmosódásához ve­zet. Mint már említettük, vannak kö­vetendő példák, amelyeknek nyomán tanácsaink elindulhatnak. A népmű­velési munka hálás, szép feladat és ha lelkiismeretesen foglalkoznak ve­le, feltétlenül gyümölcsöt hoz. A ta­nácsok még nagyobb segítsége a nép­művelési munkában előbbre vinné kultúrforradalmunkat és elősegítené, a „kiművelt emberfők" gyarapítót Kölcsey szavaival élve, akikre bi­zony nagy szükség van a szXia a építésben. HÍREK A HEGYÉBŐL Dombóvári Fűtőház: A villanyszerelők is segítik a dalmandi gépállomást A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló minisztertaná­csi határozat megismerésével a dombóvári fűtőház fia­taljai elhatározták, hogy védnökséget vállalnak a dal­mandi gépállomás felett. De ezt nemcsak szóban tet­ték meg, hanem máris hozzáfogtak a gépállomáson lé­vő gépek felszerelések kijavításéhoz. Már rendbehoz- tóík az ivókutban a szivattyút. Most cséplőgép javítá­sán dolgoznak. A fűllőház villanyszerelői is kiveszik részüket a pat- roniáas-mozgalomból. Három villanyszerelő brigád ígér­te meg a gépállomásnak, hogy az összes erőgépeken megjavítják a világítást, hogy a tavaszi munkák ide­jén az erőgépek zavar nélkül, két műszakban legyenek üzemeltetésre alkalmasak. Vállalták még azt is, hogy a gépállomás műhelyében a villanynál mutatkozó za­varokat is kiküszöbölik. A műhelyben lévő turbóka!*' átcsoportosítják. A villanyszerelő brigádok nagy munkában vannak. Több apróbb munkát már el is végeztek. A szerelőkön kívül meg kell említeni Herke János inöéző elvtárs nevét is, aki szakmai segítséget ad a villanyszerelő bri- gádefcnak, s a gépállomás .dolgozóinak. Till, mii! 10.600 látopatéja volt eddig a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap elötdásaínak ■ Tolna megye községeiben 70 helyen rendezték meg a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ünnepélyes meg­nyitóját, mélyet a legkisebb faluban is nagyszámú kö­zönség hallgatott végig. A kis Váralján 220 dolgozó ment el a barátsági hónap ünnepélyes megnyitójára, Bomyhádom pedig kicsinek bizonyult a járási kul .űr- ház a megnyitó napján. , _ A barátsági hónap megnyitásával ©gyidőben Szek­szárdim és Pakson megkezdődött a magyar-szovjet tár­saság kultúrhete, míg Tamásiban, Bátaszéken. Dombó­váron és Bonyhádion március elején nyílik meg a kul- túnhét. Eddig mintegy 100 különböző előadási: rendeztek Tolna megyében a barátságii hónap keretében. Az iro­dalmi, zened, egészségvédelmi előadások mellett rend­kívül nagy érdeklődés nyilvánul' meg mindenütt a mezőgazdasági előadások iránt: Szekszárdon a felső­városi szőlősgazdák részére tartott szőlészeti előadást mintegy 60 gazda hallgatta végig. Tamásiban pedig azt kérték az egyénileg dolgozó parasztok, hogy a méhé­szetről tartsanak előadást. Az eddig megtartott 100 előadáson a látogatók szá­ma meghasadta á tízezrei:.. A zavartalan köztekedé *ért A tavaly decemberben megalakult Autóközleke­dési Vállalatnál négy brigád javítja állandóan a személyszállító autóbu­szokat. Bernáth Sándor és Tóbiás István műveze­tőik először a brigádve­zetőkkel, majd később minden szerelővel elbe­szélgettek arról, hogyan tudnák rövid idő alatt rendbehozni a gépkocsi* kát, hogy ezen- keresztül a megye autóbuszjárata menetrendszerű legyen. A szerelő brigádok tag­jai egyöntetűen arra tér­ték ígéretet, hogy már- c.us végéig az összes gép­kocsikat rendbehozzák. — Február 25-ig már 16 ko­csi üzemképes állapotban van, s be is indították. Most még egy kocsi van vügza, amit rövid időn belül készítenek et. R gyors munka azt eredmé­nyezi, hogy március 1- vel az Iregszemcse—siófo­ki vonalra egy nagy Schausson kocsit tudnak beállítani, így egy kocsi felszabadul. Ezzel st me­netrendszerűbb közleke­dést biztosítják az Autó- közlekedési Vállalat autó­busz szerelői, mert ha né­ha néha egy-egy kocsi ú'- közben elromlik, azt pó­tolni tudja a tartalék autóbusz. Az újiresfi dolgozó parasztok jogos panasza Uj.ireg községben megalakult begyűjtési állandó- bizottság sikeres munkáját tükrözi vissza többek kö­zött az a tény, hogy Iregszemcse községből kétheten­ként egy nap kimegy a baromfi- és a fojásfe,[vásárló, hegy a dolgozó parasztok beadásra szánt áruját át­vegye. Eddig az újiregi dolgozó parasztok gyalog, vagy alkalmi fuvarral mentek át a tűlük 5 kilométerre lévő Iregszemcse községbe, hogy baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket teljesíteni tudják. Itt azonban fél­napokat keltett eltölteni, mire sorra kerültek. A be­gyűjtési áltendábizottság segített az ujiregi dolgozó parasztoknak. Február 25-én., az eiső begyűjtési napon a dolgozó parasztok 40 kilogramm baromfit, 12 kilo­gramm tojást adtaik be. Kéri János dolgozó társai nevében azzal a panasz­éval fordult a tanácsihoz, hogy a baromfi- és tojásét- vevő minden egy kilogramm baromfi után 10 dóka- grammot levon azzal az indokolással, hogy amíg ő Ujiregből Iregszemcsére ér, addig az áltatok veszítenek súlyukból. Az ujiregi dolgozó pairasztok panasza jogos, mert ’z átvevő a baromfiak súlyából egy dekagrammot sem vonhat le, hanem a tényleges súlyban keH átvenni. Az egyéni parasztoknak is segít a nagykónyi gépállomás A nagykónyi gépállomás vezetőségét mostanában sok dolgozó paraszt .áló­gatja meg. Közeleg a ta­vasz, el kell kezdem a munkát, és hát a környéki dolgozó parasztok is szá­mítanak a gépállomásra. Számíthatnak is. meri a cépállomás jól felkészült a tavaszra. A dolgozó pa­rasztoknak azonban nem elég csupán az. hogy meg győződtek arról, hogy jók a gépek, nekik más :s Mégpedig szerződés, mely szerint a gépállomás kötelezi magát egyik vagy másik munka elvégzésére. Ez helyes és így is van rendjén. A gépá!’o:nás szerződést köt a parasz­tokká1. Minden gazdát meghallgatnak, és segíte­nek, mert a gépé mmus dolgozóinak és vezet Sínek az a kötelességük. Agyik János értény! dolgozó paraszt 5 hold gé­pi munka elvégzésére szerződött a gépállomás­sal. Rácz Imre koppány- szánijói paraszt, szőlő alá szántatott, mert a gép az mélyen szánt és ezt pótol­ni bajos dolog. Hasonló an gondolkodnak a kör­nyék többi dolgozó paraszt jai is, amit bizonyít az, hogy február 27-én, egyet len napon huszonötén kötöttek szerződést a gép­állomással. Két tilos versenyben . . . — Te, János! Mi ketten körülbelül egy tempóban dolgoztunk eddig is, s mind a ketten már sztahánovis- oák vagyuHk. Gondoltam, a kongresszus tiszteletére lépjünk egymással egészéves páros versenyre. Én válla­lom, hogy terv túlteljesítése mellett a mindenkori szál- hozamot 0.3 százalékkal emelem. Bocs Mihály elvtárs, a Toímanémedi Kender-gyár egyik tilosa szólt így Tóth dolgozótársához, még az elmúlt hónap elején. — Egyelőre még nem egyezem ebbe bele, majd még meggiondloidm — volt a válasz. Egy hétre rá azon­ban, a termelési értekezleten megadta már a végleges választ: elfogadom a kihívást. Azóta is nagy a verseny a két dolgozó között. —« Naponta a munfcaid'ő eltelte után megmondják egy­másnak, mennyi kiló kendert tiíloltaik meg. De azért mégis kíváncsian várják, hogy a versenyfelelős milyen eredményeket is ír ki a táblára. A legutóbbi értékelés­nél Bocs Mihály normasziázaléka 195 százalék, a szál­hoz,ama pedig 16.8 százalékos volt. Tehát nem 0.3, ha­nem 1.7 százalékkal teljesítette túl a mindenkori szál­hozamot. Tóth szak társ is közel 190. százalékot ért el, s 16.5 százalékos szálhozamot ért el, A tamási járás tsz-brigádvezetői versenyben A járás tsz-brigádvezetői a tél folyamán egyhetes tanfolyamon vettek részt. „Pártunk és kormányunk gondoskodása nem kö­zömbös számunkra — írják a tanfolyamról Béták Ist­ván és Gyulai Sándor brigádvezetők. — Ezért tanfo­lyamunk befejeztével elhatároztuk, hogy pártiunk III. kongresszusénak tiszteletére vállalást teszünk. Vállal­juk, hogy gazdasági felszerelésünket március 1-re üzemképes állapotba hozzuk. Brigádunkkal az összes tavaszi vetéseket hsi-áridő előtt két nappal befejezzük. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében megteremt jük a szilárd takarmánybázist és helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásával nagyobb terméseredményt Az egyhetes tanfolyam' időtartama alatt átérez'ük azt. hegy a párt Központi Vezetősége a minisztertanács együttes határozatai milyen nagy feladat elé állítottam bennür’ikeij. Tudjuk, hogy a többtermelés megvalósítása érdekében még fokozottabb munkára van szükség. Ép­pen ezért elhatároztuk, hogy a szocialista munkaver- senynek kezdeményezői és szervezői leszünk. A tan­folyam befejeztével páros verseny re hívtuk ki egymást a soronlévő munkák jó és időben történő elvégzésére. Szilárd elhatározásunk az, hogy szüntelen harcét foly­tassunk a töhőtermelésért.“ kell iVevéhez méltóan . . . Az ozorai II. Pártkongresszus termelőszövetkezet tagsága az elmúlt héten több alkalommal gyűlt össze megbeszélésre. A gyűléseken megbeszélték a legfon­tosabb tennivalóivát a tavaszi munkák megkezdésénél. A csütörtöki taggyűlés alkalmával a munkák meggyor­sítása és időben való elvégzése érdekében a tagság pár­tunk III. kongresszusának tiszteletére vállalást tett. — Többek között vállalták, hogy február 28-ig az összes tavaszi vetőmagot kiliisztítjefc és felkészülnek a vetés­re. A gazdasági felszereléseket kijavítják és még feb­ruár- hónapban üzemképes állapotba helyezik* Az ösz- szes vetéseket két ízben fejtrágyázzák és ezzel az őszi vetések tavaszi fejlődését meggyorsítják. A vállalásuk­nak egy részéi! már teljesítették. így készülnék pár­tunk III. kongresszusának megünneplésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents