Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-26 / 48. szám
1954 FEBRUAR 2« N A P L ö iy——«—»■■III III -III —...I M.IM.II ..Ilii,. .1————i^————i— PÁRT ÉS PÁ R TÉP1J ÉS « Kezdje meg munkáját a gyón ki Vörös Csillag tsz új párt vezetősége Mit hell tudni az új begyűjtési rendeletről? A gyönki Vörös Csillag termelő- szövetkezet, pártszervezetében közel két hete megtartották a pártvezetőség újjáválasztását. Megválasztották 3Z új párt vezetőséget,, amelynek fontos feladata, hogy a pártélet színvonalának emelésén keresztül mozgósítsa a termelőszövetkezet egész tagságát új, az eddigieknél nagyobb eredmények eléréséért. , A megválasztott új pártvezetőséget a tagság képesnek tartotta e nagy feladatok megoldására. Juhász István elvtárs a termelőszövetkezet ag- ronómusa, az egyik ú.i pártvezetöségi tag szakmai vonatkozású kérdésekben is megfelelő irányítást biztosíthat a pártszervezet részére. Bajusz Mihály elvtárs a másik vezetőségi tag, mint a régi pártvezetőség tagja, jó tapasztalatait még eredményesebben bontakoztathatja ki most. Papp Istvánná elvtársnő a harmadik párt- vezetőségi tag, különösen jó népnevelő, szervező munkájával tűnt ki az eddigiek során. Utcája, melyben népnevelő munkáját különösen jól fejtette ki a Béke-utca megtisztelő címet nyerte el. Az új pártvezelcűmg nem kis feladatok előtt áll. Vannak nehézségek a termelőszövetkezet életében, amelyeknek leküzdésére kell nevelni elsősorban ■ kommunistákat, s rajtuk Keresztül a pártonkívülieket. De elmondhatja az új pártvezetőség azt is, hogy a kommunisták között vannak megfelelőek, akik ebben a munkában óriási segítséget adtak eddig is a pártszervezetnek, s ez biztosíték arra, hogy ezután is. A sok közül csak egyet emeljünk ki: Hegyi Sándor elvtárs Mindenekelőtt is a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából jó kívánságaimat küldöm a magyar dol- g.j’óknak. a többi közt a Tisza és a Duna Cipőgyár munkásainak. Két esztendővel ezelőtt jártam Magyar országon. Számos bőrárugyárat látogattam meg és láttam, hogyan alkalmazzák magyar barátaink a szovjet újítók tapasztalatait. Beszéltem a magyar munkásoknak gyárunkról és a műhelyről, amelyet irányítok. A magyarországi utazásom óta eltelt Idő alatt gyárunkban és az én műhelyemben is nagy változások tör téntek- Uj futószalagokat és gépeket szereltek fel, amelyek lehetővé tették, hogy kollektívánk határidő előtt teljesítse 1953. évi tervét és 9 millió rubel értékű közszükségleti cikket adjon a szovjet embereknek terven felül. Gyárunk dolgozói a gyártási terület jobb kihasználásáért versenyezve két és félszeresre növelték a bőráruk gyártását. Ebben része van a. mi, műhelyünknek is, mely bőröndöket gvárt. A műhely minden további beruházás nélkül, ugyanazon a termelési területen évről-évre többet termel. Amikor Magyarországon jártam, műhelyünkben egy év alatt 187.500 bőrönd készült el. Az 1953-as év újabb sikereket hozott: 229 ezer bőröndöt készítettünk. Idén 256 ezer darahra akarjuk emelni terxnelésüna sertéstenyésztésben valóban megmutatta, hogy mit tud egy lelkes kommunista. Mielőtt odakerült a sertésekhez, nagy volt az állatelhullás, nem fejlődtek megfelelően az állatok. Ma azonban, mióta ott van, öröm ránézni a jószágokra, s az elhullás is megszűnt. Az ilyen példát szívesen követik a pártonkivüliek is, mint Séta István elvtárs és a többiek. Az asszonyok is lelkesen bekapcsolódtak a tavaszi előkészítési munkálatokba. A vetőburgonyát már kiválogatták, a zsákokat is megfoltozták. Mennek a többi munkák is. Többet, jobbat akarnak termelni a termelőszövetkezet tagjai. Óriási mennyiségű trágyát hordtak ki a hideggel és más nehézségekkel küzdő fogatosok és rakó tagok. Mindez azt bizonyítja, hogy van a termelőszövetkezet tagságában erő, lendület és akarás. Az úi pártvezetőség feladata, hogy a politikai munka megjavításával, a pártszervezet állandó erősítésével, a tömegkápcsolat elmélyítésével ezeket még fokozza. Nagyszerű terveket kovácsoltak, amelyek mind a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat sikeres végrehajtását segítik elő. Ezek egyike az a 25* holdas gyümölcsös, amelynek létesítését elhatározták, s már a facsemetéket is kérték hozzá. Mindez azonban csak egy pillanatkép a gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezet életéből, a III. párt- kongresszus tiszteletére indult verseny egy-egy mozzanata, mert a trágyázást például a pártkongresszus két. Ezeket a sikereket a munka jobb megszervezésével és a gyártás fokozottabb gépesítésével értük el. Műhelyünk egésznapi termelése Körülbelül 800 bőrönd. Régebben a kész bőröndöket, mielőtt ellenőrzésre és elszállításra kerültek, napokon át tartottuk a szárítóban. A szárításhoz nagy helyiségre volt szükség. — Emiatt nem bővíthettük az előkészítő üzemet, ami korlátozta a műhely termelési kapacitását. Elhatároztuk, hogy megváltoztatjuk a készgyártmányok szárításának folyamatát. Kétemeletes futószalagot készítettünk. A felső szalagon folyik a bőröndök szerelése. A kész gyártmány ezután az alsó futószalagra kerül, amelynek gumiszalagja keresztül halad a szárító kamrán. Minden bőrönd egy perc alatt keresztül megy ezen a kamrán és egyenesen a műszaki ellenőrzési osztályra kerül. A szárítókamrán kétemeletes futószalag felszereléssel nagy gyártási terület szabadult fel, amelyen több előkészítő brigádot tudtunk elhelyezni. Ezáltal jóval meggyorsult a bőröndök készítése és emelkedett a munka termelékenység. Míg régebben 24 óra alatt 800 kész bőröndöt szárítottunk, addig most a szárítókamrás futószalagon ugyanannyi Idő alatt több, mint 1400 bőrönd halad át, tiszteletére vállalták a csoport tagjai. Természetesen nem azt vállalták, hogy trágyázni fognak, hiszen ezt érzik kötelességük, hanem azt vállalták, hogy mind kihordják a földekre. Nem kis mennyiség ez, ha tudjuk, hogy bizony 1949 óta nem igen került ki belőle egy kocsival sem a földekre. Természetesen e lendület kialakulásában óriási része van a pártszervezet munkájának is. Az új pártvezetőségnek éppen az a feladata, hogy ezt a lendületet továbbfokozza munkájával. És éppen itt találtunk egy kis hiányosságot, amelyik ha tovább hagyják, alapvető, komoly bajok kút- forrásává lehet. A helyzet ugyanis az hogy bár az új pártvezetőség megválasztása megtörtént, közel két hete, azonban a vezetőségi tagok közötti funkció elosztása még a mai napig sem történt meg. Mire vezet ez? Arra, hogy a pártszervezet helyes és konkrét irányítása a pártmunkában éppenúgy elmarad, mint a termelés pártellenőrzésében. Természetesen e hiányosságért elsősorban a járási pártbizottság felelős, mert nem mentek ki hozzájuk, hogy ezen a területen komoly gyakorlati segítséget is adjanak számuk ra. Most is arra várnak, mint Bajusz elvtárs el is mondotta, hogy majd a járási pártbizottság kijön és segít. Ez a segítség már nagyon sürgőssé válik. Ettől nagy részben függ, hogy az új vezetőség meg tudja-e állni helyét olyan mértékben, mint ahogy azt a tsz kommunistái és pár- tonkivüli tagjai és egyre növekvő feladatai az életszínvonal emeléséért vívott harcban feltétlenül megkívánják. Műhelyünk példája nyomán még az idén kétemeletes futószalagot szerelnek fel a dobozkészítő műhelyben is. Gyárunk résztvesz a gyártási terület jobb kihasználásáért folyó versenyben s e verseny során már hosszabb idő óta állandóan elnyeri a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a közszükségleti ipari minisztériumnak vándor vörös zászlaját. Szoros kapcsolatot tartok magyar szaktársaimmal, akikkel két évvel ezelőtt találkoztam a Tisza és a Duna Cipőgyárban, Meleg, baráti hangú, levelekben számolnak be termelési eredményeikről és tanácsot kérnek, hogyan szervezzék meg mi né jobban a munkát a minőség javítása céljából. E levelek mindig nagy örömet okoznak számomra és szívesen számolok be magyar barátaimnak munkamódszereimről. A budapesti egyéves cipőipari tanfolyam hallgatói nemrégiben levelet írtak nekem, amelyben elmondják, hogyan tanulmányozzák a szovjet bőripari dolgozók munkamódszereit. Kívánom a magvar dolgozóknak és a többi közt a Duna és a Tisza Bőrgyár munkásainak, hogy érjenek el további munkasikereket hazájuk javára és felvirágoztatására. Örökké éljen és erősödjék a magyar é» a szovjet nép testvén barátsága. X. IV. Borbeadasi kötelezettség. Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete 400 négyszögölet eléri, vagy meghaladja. A termelőszövetkezetek tagjai ház táji gazdaságukhoz tartozó szőlőterület után mentesek a borbeadás alól. Négy évig mentesek az új telepítésű szőlők is, ezeknek területét a többi szőlőhöz hozzászámítani nem szabad. Az új telepítésű szőlők után az ötödik éviben is csak a borbeadási kötelezettségnek felét kell teljesíteni. Kormányunk azzal a rendelkezéssel, hogy a termelőszövetkezetek ház táji szőlőterületei a borbedás alól mentesek, jelentős kedvezményt, anyagi segítséget biztosított termelőszövetkezeteink tagjainak. Az új telepítésű szőlők után az elmúlt évben csak 4 évig adtunk mérséklést, de a kivetéseknél az új telepítésű szőlőt is hozzá kellett számítani a tényleges többi területhez és utána adtuk meg a mérséklést. Ez egyes esetekben megnehezítette a borbeadási kötelezettség teljesítését, például olyan esetben, amikor a ténylegesen termő szőlőterület. 300 négyszögöl, az újtelepítésü 500 n-öl volt. Ebiben az esetben a fél holdra eső kötelezettséget kivetettük és utána 500 n-ölet mentesítettünk, de a 300 n-ölre eső borbeadási kötelezettséget teljesíteni kellett. Az 1954. évtől kezdve a fenti esetben boribeadási kötelezettség nincsen, hiszen a törvény kimondja, hogy az Új telepítésű szőlőterületet a kivetésnél nem szabad az egyéb szőlőterülethez hozzászámítani, így a fenti példában írt 300 n-ölre borbeadási kötelezettség egyáltalán nincsen. Ez mellett azonban jelentős kedvezmény az is, hogy az ötödik évben is — amikor már az új telepítésű szőlő termést hoz, — csak a beadási kötelezettség felét kell beadni, tehát több marad meg a termelőnek, mely egy részének szabadpiaci értékesítéMezőgazd. termelőszövetkezet Alapszabály szerint működő I. és III típusú tszcs tagok Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok Fentiek alapján tehát a borbeadá- si kötelezettséget úgy keH kiszámítani, hogy a szőlő tényleges területe alapján megállapítjuk a fenti holdanként! norma alapján a tényleges területre eső beadási kötelezettséget. Például egy dolgozó paraszt szőlő területe 600 n-ol. A dolgozó paraszt Tamási községben lakik és szőlőterülete is ott van. Tamási község a IV ájegységbe tartozik, a ho'dan- kénti norma 312 liter. A holdankén- ti normát felbontjuk 200 ■>-ölekre, tehát 312:8=39 ’her Tehát 200 n- ölre eső normát megszorozzuk 3-al, miután 600 n-ölnöl van szó, tehát 39x3=117 Éter. Tehát Tamási községben 600 n-öl szőlőterület borbeadási kötelezettsége 156 liter volt. A borbeadási kötelezettség 11.5 maligándfokos borban van megállapítva Ha a termelő beadási kötelezettségét ennél magasabb fokú borral teljesíti, a fok átszámításának megfelelően, kevesebb, mig ha alacsonyabb maligandfokú borral teljesíti, megfelelően több bort kell beadni. A borbeadási kötelezet tsége+ borral, musttal és szőlővel lehet teljesíteni. A begyűjtési miniszter később fogja kijelölni azokat a helyeket, ahol a borbeadási kötelezettség csak borral, vagy csak szőlővel, vagy musttal teljesíthető. Az erre vonatkozó rendelkezést a sajtón, dobszón stb. keresztül hozzuk megyénk dolgozóinak tudomására. * V. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt területek beadási kötelezettsége. Az elmúlt években jelentősen meg nőt* az állami tartalékföldek területe. A kormányunk programmja után ezeket a területeket — az előző évektől eltérően — 5 éves időtartamra adjuk bérbe, hogy mindenki, aki tartalékterületet bérei, azon sével a szőlőtelepítés költségeinek nagyobb részét tudja már az ötödik évben magának biztosítani. Szőlőtermelésünk fellendítése érdé kében biztosítja a törvény azt a kedvezményt, hogy ha valamely termelő szőlőterületén több, mint 20 százalékos tőkehiányt pótol, borbeadási kötelezettségét a pótlástól számított négy éven keresztül a pótlás arányának megfelelően csökkenteni kell. Ez a kedvezmény nagy segítséget jelent dolgozó parasztságunknak ahhoz, hogy régi, kiöregedett szőlőjét felújítsa, a régi, kipusztult tőkék helyett új tőkéket telepítsen. A kedvezmények mellett jelentősen csökkent a borbeadási kötelezettség is. A borbeadási kötelezettség tájegységenként van megállapítva, az ország területe öt tájegységre oszlik. Megyénk területe az alábbiak szerint, van tájegységbe sorolva: a II. tájegységbe tartozik: a bonyhádi járás (feszes községe, a gyönki járás Gyönk, Simontomya és Tol- nanémedi községek kivételével, a III. tájegységbe tartozik: a dombóvári járás valamennyi községe, a tamási járás községei Ozora, Felsőnyék és Tamási községek kivételével, a paksi járásból Németkér község és a gyönki járásból Gyönk, Simontomya és Tolnané- medi községek, a IV. tájegységbe tartozik: a szekszárdi járás valamennyi községe, a paksi járás községei Németkér, Bölcske, Dunaföldvár és Du naszent györgy kivételével, a tamási járásból Felsőnyék, Ozora és Tamási községek/, valamint Szekszárdi város. az V. tájegységbe tartozik: Bölcska, Dunaföldvár, és Dunaszentgyörgy községek. A borbeadási kötelezettség mértéke tájegységenként, kát. holdanként a következő: 11. in. ív, tájegységben V. 128 160 184 208 208 248 288 328 224 264 312 344 228 344 416 448 megfelelően tudjon gazdálkodni, nyu godtan trágyázhassa azt a földet; mert hiszen 5 évig biztosítva van, hogy ő is műveli. A tartalékterületek helyes megmű velése nemzetgazdaságunk szempontjából is nagyjelentőségű, ezért a tartalékterületek bérleti díját kormány zatunk igen kedvezően állapította meg. Minden tartalékterület után annak kataszteri tisztajövedelme, aranykoronája után aranykoronánként mindössze 5.— forint bérletet kell fizetni, kivéve a földterülettel nem rendelkezők által konynakertt művelésre bérbe vett tartalékterületeket, melyek után az évi bér arany koronánként 10 forint. Ez mellett a minimális bérösszeg mellett kormányunk lényegesen alacsonyabb mennyiségiben állapította meg a tartalékterületek beadási kötelezettségét is. Tartalékterületnek azt a területet lehet tekinteni, melyet 1953. augusz tus 2. napja után adták a községi hasznosítási felelősök, a községi tanácsok bérbe. A begyűjtési törvény kimondja, hogy a tartalékterületek a tejbe- adás alól mentesek, tehát sem tej, sem tej helyetti húsbeadás a tartalékterületek után nincsen. Az állami tartalékterületek után tehát csak termény, hús és a szőlőterületek után borbeadási kötelezett* séget kell teljesíteni. A tartalékterületek termény bead as? kötelezettsége A bérbe vett tartalékterület nagy= sága és annak kataszteri csoportja szerint van megállapítva. Á tartalékterületet a termelő saját, vagy egyéb bérelt területeivel összevonni nem szabad, a tartalék- területet tehát mint különálló egységet kell figyelembe venni Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az «»ADATSZOLGÁLTATÁS A bátaszéki vasutasok kongresszusi versenyéről A vasutas dolgozóknak az idei évben nagy feladatokat kellett megoldaniok> hogy biztosítani tudják a vonatok menetrendszerinti, pontos indítását. Kissé nehezen, de azért nagyjából már sikerült leküzdeni a nehézségeket. A bátaszéki vasutas dolgozók — megértve a kongresszusi verseny jelentőségét — olyan felajánlásokat tettek április 18-ra, amelyeknek sikeres megvalósításával megnyugodhat minden utazó arról, hogy hamarosan nem lesz vonatkésés a bátaszéki vasutasok miatt. A fűtőházban Bodoki II. József jelvényes sztahá- novista mozdonyvezető mindig pontosan közlekedett, nemrégen arra tett felajánlást, hogy ebben a negyedévben 5 százalékos szénmegtakarítást ér el. Andrási Imre sztahanovista mozdonyvezető Kovács József szta- hánovista fűtőjével karöltve arra tettek ígéretet, hogy 13 százalékos szénmegtakaritást fognak elérni, míg a gépjavítási költséget mintegy 20 százalékkal csökkentik helyes gépkezeléssel. Vannak a fűtőháznál olyanok is, — s ezek miatt fordulnak elő nehézségek — akik megtagadják a vonatok továbbítását. Ilyen Pongrácz Imre és Kovács III. József, aki nemrégen megtagadta a munkát, s így a szolgálati főnök kénytelen volt őt hazaküldeni. Meg kell említeni a bátaszéki állomás dolgozóinak kongresszusi vállalását s eredményeit is. Szabó Miklós elvtárs Bátaszék legjobb vonatvezetője. A tolatások jó megszervezésével, az árukezelés meggyorsításával a legutóbbi dekádban is 98 százalékos vállalását 102 százalékra teljesítette. Zörényi Lajos vonatvezető szintén jól szervezte meg munkáját, 5 százalékkal teljesítette túl vállalását. A forgalmi szolgálattevők közül Felföldi Bálint elvtárs elért eredménye említésre méltó, aki a napi felbontott tervét mintegy 7 százalékkal teljesítette túl az elmúlt dekádban. Hiányosságok azonban vannak még az állomásnál is. Nyers Gyula nem jól szervezi meg munkáját, ezért fordult elő az is, hogy egy mozdony 20 órát állt kihasználatlanul Sárbogárd állomáson, s igy ezen a napon a közlekedő tehervonatot is késleltette. Ilyen hibáknak nem szabadna előfordulni a bátaszéki állomáson, de a fűtőházban sem. Hiszen ők voltak a kongresszusi verseny kezdeményezői, s ezekután ők szeretnének elsők lenni a versenyben. Hogyan növeljük a termelést ugyanazon a gyártási területen FJODOR KUZNYECOV, a moszkvai Börarugyár Sstálin-díjas műhelyfőnökének üzenete
