Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

TOLNAI r VflÁGPROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! rí l A MAI SZAMBÁN! A bolgár testvérpárt VI. kongresszusa (2. o.) — Kül­földi hírek (2. o.) — A német nép szembeszáll Washing­ton és Bonn békeellenes politikájával (2. o.) — ... De hova lett Ceylonban a híres keleti vendégszeretet? (2. o.) — A pincehelyi alapszervezet készül a vezető­ségválasztásra (3. o.) — Felkészülten várják a tavaszi olvadást a Vízügyi kirendeltség dolgozói (3. 0.1 A gép­állomások szemléje elé (3. o.) — Mit kell tudni az új begyűjtési rendeletről? (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJAOA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1954 FEBRUAR 2a A műszakiak nagy feladata a kongresszusi versenyben HÍREK a megyéből II högyészi Ili Barázda tsz tap 101 hold szerződéses növényt termsM A högyéezi Uj Barázda termelőszöva.kezelnek az elmúlt évben is szép jövedelmet biztosított a szerző­déses növénytermelés. Ezért úgy határoztak, hogy eb­ben az évben még több növényféleségre szerződnek. A szövetkezet, különféle szerződéses növényeiket termel. Az összes, amit eddig leszerződtek, 101 hala. E között szerepel 5 hald késői íejeskáposzta, 20 hold angolperje, 2 hold zöldhagyma, 2 hold paradicsom és még egyéb más konyhakerti növény is. A szövetkezet tagjai úgy terveznek, hogy a 2 hold szerződéses zöldhagymából a kora tavasszal piacra szállítanak és ebből biztosítani tudják a tagok készpénz előlegét. Az egyik előnye a szerződéses növénytermelésnek, főkép a konyhakerti növényeiknek az, hoigy korán lehet belőlük piacra szál­lítani. A másik előnye, ami felmérhetetlen, — az, hogy a szerződéses terület után nincs beadási kötelezettség. A hőgyészi Uj Barázda tsz tagjai kihasználják ezeket az előnyöket. A zoinbai tsz-ek versenye A III. pártkongresszus tiszteletére megyénk terme­lőszövetkezetei felajánlást ‘lettek, hogy ezzel is kifejez­zék a párt iránt érzett hálájukat. A Zomba—szeintgátpusztai Szabadság tsz tagsága vállalta, hogy február 28-ig az összes mezőgazdasági szerszámokat és gépeké: kijavítják, őszi vetéseiket, amikor már a földre lehet menni, fejtrágyázzák. A ta­vaszi vetéseiken a talaj aimitózását 3 nappal a határ­idő előtt befejezik. A tehenészet fejési átlagát pedig 5.5 literről 7 literre emelik. A szentgálpusztai Szabadság termelőszövetkezet tagsága egyben versenyre hívja ki a zombal Vörös Csillag és a zombai Béke termelőszövetkezet tagságát egésaávi párosversenyre. A munkák jobb megszervezé­sére minőségi és határidőbem elvégzésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak ahhoz, hogy a tagságnak többet tudjanak az idei zárszámadáskor osztani. Udvari Uj Elet tsz-ben: 30 dkg sertést osztottak munkaegységenként Termelőszövetkezeteink megerősödését igazolja az a tény, hogy nem egy termelőszövetkezetben az 1953 október 1-től telje­sített munkaegységekre sertést osztottak a tagság részére. Az udvari Uj Élet termelőszövetkezet 1949- ben jött létre. Az eddig eltelt 4 év alatt nem tud­tak évközben a tagságnak semmit sem osztani. Az idei gazdasági évben az Uj Élet termelőszövetke­zet tagsága komolyan dol­gozott. Munkájukat iga­zolja az is, hogy az 1953. október 1-től teljesített munkaegységekre, munka egységenként 30 deka­gramm sertést osztottak. Németh András 151 munkaegysége után 45, Szúnyog János 151 mun­kaegysége után 45, Szabó József pedig a 123 mun­kaegységé után 37 kilo­gramm élősertést kapott. Az udvari Uj Élet ter­melőszövetkezetben 27 tag inak összesen 12 mázsa 55 kilogramm élősertést osztottak ki. Az ozorai II. Pártkongresszus tsz tagjai is készülnek a III. pártkongresszusra A januári közgyűlésen a II. Pártkongresszus tsz tagjai azt a határozatot hoaiák, hogy a III. pártkon­gresszus. tiszteletére — nevükhöz méltóan — még jobb munkát végeznek. Ezen a közgyűlésen leszögezték a tagok, hogy tnágyakészletüka; február 15-ig a földek­re hordják. A közgyűlés után azonnal hozzáláttak h-~ tározatuk végrehajtásához. Vállalásuknak, illetve hatá­rozatuknak ezt a részét maradék nélkül teljesítették. Továbbá határozatiba foglalták, hogy február 25-ig összes gazdasági felszereléseiket kijavítják. Vállalásuk­nak ezt a részét jóval a határidő előtt, még február 20-án teljesítették. A közgyűlés határozata szerint február 28-ig ki kell tisztítani az összes tavaszi vetőmagvakat. Ezt a mun­kát még nem végezték el a tagok, de folyamatosan végzik és mint a jelek mutatják, 28-ára- befejezik. A közgyűlés utolsó határozata az volt. hogy ai összes őszi vetést két ízben fejtrágyázzák. A feji'.r ágy záshoz szük­séges előfeltételeket a tagság biztosította, most azt várják, hogy a talaj állapota megengedje és azonnal megkezdik a fejtrágyázást is. Élenjárók a beadásban Megyénk dolgozó parasztjai airra törekednek, hogy 'baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket mielőbb tel­jesítsék. Ném egy községben találunk olyan dolgozó parasztot, aki egészévi baromfi és félévi tojásbeadási kötelezettségét már az első negyedévben teljesítette. Tamási községben például számos ilyen jól telje­sítő gazdát lehet találni. Gyémánt István, Dózsa György utcai, Biró István Széchenyi-utcal és Kámán Gyula dolgozó parasztok, egészévi baromfi- és félévi tojás- beadási kötelezettségüket teljesítették. Kőműves János és Bársony József dolgozó parasztok egészévi baromfi­beadásukat teljesítették, Barta József Honvéd-utcád dol­gozó paraszt pedig félévi baromfi- és félévi tojásbeadúsi kötelezettségét teljesítetté. Mep'akuH Dolirököz községben is 60 taggal a termelési bizottság A termelési bizottság első gyűlésén megjelent dolgozó parasztok válla­lást tettek a III. párt- kongresszus tiszteletére. Döbrököz dolgozó pa­rasztjai közül Antal Já­nos vállalta, hogy segíti munkájukban azokat a dolgozó parasztokat, akik nem rendelkeznek fogat­erővel, Segíti őket a trá­gyahordásnál és a tavaszi vetésnél. Továbbá vállal­ta, hogy tejbeadási köte­lezettségét minden hónap­ban 150 százalékra fogja teljesíteni. Hegedűs József dolgozó paraszt vállalta, hogy 1. negyedévi adóját március 10-ig kifizeti. Tóth Fe­renc vállalta, hogy őszi vetéseit a hóolvadás után simítózza, legelőit pedig Iefogasolja. Bíró István dolgozó paraszt vállalta, hagy I. negyedévi tej, tojás, és baromfibeadási kötelezettségét március 25-ig teljesíti. Megkezdte munkáját a kfstoiitiá^i Hoz*» tsz agronóintisa A* elmúlt év június 28-i pártha­tározat alapján született új kormány- programm minden intézkedése a ma­gyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelkedését irányozza elő. Ipari vonatkozásban a programm vég­rehajtása a műszaki dolgozókra is igen komoly, nehéz, de megtisztelő feladatot jelent. A kormánypro­gramra végrehajtása érdekében az a feladatunk, hogy dolgozó népünket minőségileg kifogástalan anyagokkal lássuk el. E feladatok végrehajtására az egyes üzemek az elmúlt év utolsó negyedében jól felkészültek és bizto­sítani tudták a zökkenőmentes át­menetet az új tervévre. Átmeneti ne­hézségek még mutatkoznak egyes helyeken, de ha jól dolgoznak, ezek megszüntetése már csak rövid idő kérdése, mely után tervüket egyen­letesen minden vonatkozásban teljesí­teni tudják. Az üzemek műszaki dolgozói az elmúlt év utolsó negyedében hozzá­kezdtek új feladataiknak megfelelően a műszinttervek elkészítéséhez, — most feladatuk az, hogy ezeket ha­táridőre végre is hajtsák. A műszint­tervek készítésével kapcsolatosan a legnagyobb figyelmet a termelékeny­ség emelésére, az önköltség csökken­tésére, a minőség megjavítására 'és a munkavédelmi intézkedésekre kell fordítanunk és olyan tényezőkre, me­lyek egyrészt a szocializmus gazda­sági alaptörvényének érvényesülését jelentik, másrészt pedig az egyes üze­mek gazdasági és szociális eredmé­nyeinek megjavítását célozzák. Minden erőnket terveink végrehaj tilsához szükséges előfeltételek meg­teremtésére kell most fordítanunk. A műszaki dolgozókra igen sokirányú feladat hárul. A megtervezett intézke­déseken kívül igen sok módja mutat­kozik meg annak, hogy eredményein­ket javíthassuk, ha figyelembevesz- szük mindazokat a lehetőségeket, me­lyek a fő feladatok megoldásának alá­támasztására szolgálnak. Elsősorban szükséges a műszinttervek időben va ló végrehajtása érdekében, hogy a karbantartó és javító műhelyek kapa­citásait alaposan felmérjük és a nor­mális karbantartási munkákhoz szük­séges kapacitáson felül ütemezik be a karbantartó és a javítóműhelyek ál tál elvégzendő feladatokat, például a tartalék alkatrész gyártással kapcso­latban is. Igen fontos, hogy a mű­szinttervek végrehajtásához szükséges anyagokról már most gondoskodjunk, megrendeléseinket időben adjuk fel, •hogy azok a munkálatokhoz hiányta­lanul rendelkezésre álljanak. A termelékenység emelése érdeké­ben feltétlenül szükséges, hogy a tervszerű megelőző karbantartást terv­szerint, pontosan hajtsuk végre és a TMK munkáját minőségileg is ellen­őrizzük. Igen fontos az, hogy a tar­talék alkatrész gyártást helyesen ter­vezzük meg és ne akkor kelljen al­katrészt készíteni, amikor már a tö­rés, vagy a hibásodás megtörtént és ebből gépállás származik. Ezzel és egyéb rendszeresen végzett gyári munkákkal kapcsolatosan feltétlenül szükséges,' hogy az alkatrészekből hr zi szabvány szerint pontos méreteket készítsünk. Üzemeinkben maradéktalanul ér­vényt kell szerezni annak a jelszónak hogy a legfőbb érték az ember. Ennek Érdekében fokoznunk kell a baleset- elhárítási intézkedéseket. Állandóan kutatni és keresni kell azokat a he­lyeket ahol balesetek előfordulnak és ezek lehetőségeit meg kell szüntetni. Itt azonban meg lehet említeni még, hogy előfordulhat baleset egy-egy dolgozó elbizakodottságából is. Példa erre Rózán Erzsébet esete, aki a Szék szárdi Kendergyárban mint törőelsze- dő dolgozik. Az elmúlt héten érte őt sérülés, azért, mert nem volt elég­gé figyelmes. A védőberendezések ké­szítése, továbbá az erre vonatkozó nevelő és oktató munka állandó fel adat a műszakiak előtt. De ugyancsak meg kell javítaniok tűzvédelmi mun­kájukat is, egyrészt a tűzoltó eszkö­zök tervszerű karbantartásával, — de legelsősorban a tüzek keletkezései­nk okait kell megszüntetniük. Ugyan­csak feladatuk a munkafegyelem to­vábbi megszilárdítása. A műszakiakra is jelentős mértékben hárul, hogy az igazolatlan hiányzások és késések meg szűnjenek. A műszakiak további feladata mos- tanában az is, hogy a már beindult kongresszusi versenyre jól mozgósít­sák a versenyben lévő dolgozókat. Természetesen a jó verseny megköve­teli, hogy a műszakiak mindent meg­adjanak a dolgozóknak, vagyis ne le­gyen leállás a munkában. A műsza­kiaknak kell kiharcolni, hogy. anyag­hiány miatt ne álljanak a gépek és a dolgozók tudjanak jól keresni. Terveink minden vonatkozásában való teljesítése és eredményeink meg­javítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy a Szovjetuniótól át­vett munkaverseny mozgalmat felka­roljuk és kiépítsük. Különösen most van erre nagy lehetőség a miniszter- tanács és a SZOT új határozata alap­ján, amely nyomán megnövekszik a dolgozók munkakedve, hiszen sokkal nagyobb lehetőségek állanak előttük a munkasikerek elérésében, mint eddig Hasonlóképpen a műszaki értelmisé­gieknek a maguk munkaterületén szer vezettebb munkával, a munkaverseny ben való aktív részvétellel kell a ver­senyek tengelyébe állni és jól irányí­tani azt. Nem helyes az az álláspont, hogy egyes üzemek a látszat kedvéért min­den versenymozgalrnat be akarnak ve­zetni, mert ez szétforgácsolja az erő­ket. De igenis kötelességük bevezetni azokat a mozgalmakat, amelyek egyes gyengébb munkaterületek megjavítá­sát elősegítik. Ugyancsak szükséges, hogy a műszakiak sokat járjanak a dolgozók között, beszélgessenek el velük, vegyék figyelembe javaslatu­kat, tanítsák a dolgozókat, de tanul­janak is tőlük, fogadják el a dolgo­zók bírálatait, ne utasítsák azokat ri­degen vissza, mert csak a jó tapasz­talatok árán tudjuk munkánkat meg­javítani. A dolgozók tömegesen ad­tak be most a III. pártkongresszus­ra való készülés során olyan javasla­tokat, amelyek megvalósításával a kongresszusi versenyben gyönyörű eredményeket érhetnek el. A műsza­kiaknak tehát ezt a nagyszerű ver­senymozgalmat jó és alapos munká­val kell elősegíteniök, hogy a válla­lásokat, az I. negyedéves tervet túl­teljesítsék. Fontos, felelősségteljes munkaterületen dolgoznak a műsza­kiak, tehát ebben a nagy és felemelő munkában teljes erejükkel, minden tudásukkal részt kell venniök. Ha a műszakiak az említett szempontokat mind betartják, biztos, hogy üzemük dolgozói nemcsak hogy teljesítik, de túl is teljesítik a kongresszusra tett ígéretüket A nezSs<rduíe leleszléiíről szóló párt- és kormányhatározat előírja, hogy: — >,... gépállomáso­kon a körzeti agronómus beosztást meg kell szüntetni“... A varsád! gépállomás egyik körzeti agronó- musának, Major Miklósnak is meg szűnt beosztása. Funkciója, mint körzeti agronómus megszűnt, de mint agronómus tovább tevékeny­kedik ... Major Miklós annakidején a kis tormási Dózsa termelőszövetkezetbe kérte kihelyezését. A megyei ta­nács teljesítette kérését, a kistor- mási Dózsába helyezte önálló agro- nómusnak. Major Miklós február 20-án kap­ta meg a megbízólevelet, s nyom­ban munkához látott. Első tevé­kenysége az volt, hogy megbeszé­lést tartson a szövetkezet vezetői­vel, a közvetlen tennivalókról. Hogy minden jól sikerüljön, az egész tagság véleményére kíváncsi volt, sőt még a legtekintélyesebb egyéni parasztokat is meghívták a megbeszélésre. —- Tudom, hogy az elvtársak so­kat várnak tőlem, mint szakember­től. Én igyekszem jól dolgozni, olyan munkát végezni, mellyel rá­szolgálok a bizalomra, — mondot­ta többek közt az agronómus ezen a megbeszélésen. — Bizony sokat remélünk az elv­társtól, — főleg mi, akik csak hír­ből ismerjük a fejlett módszereket, — mondotta Nagy Mihály, a szö­vetkezet egyik növénytermelési cső portvezetője, s így folytatta: — A mi szövetkezetünkben már igen sók agronómus megfordult, de mun kájuk nem mindig vezetett az iga­zi célhoz. Vagy másszával nem kap­tuk meg tőlük a megfelelő segít­séget. Uj agromómusunkat, Major elvtársat, már ismerjük, mert szö­vetkezetünket ő patronálta eddig is. Nagyon örülünk, hogy most ve­lünk együtt lesz s csak itt, Kistor­máson tevékenykedik. Az úi agronómus nem tett semmiféle Ígéretet, csak annyit mondott: „Igyekszem helytállni". Másnap munkához látott. Első te­vékenysége az volt, hogy szétné­zett az istállóban. Bizony nem igen tetszett az istálló rendje. De amint a hibákat feltárta, azonnal intéz­kedett, A vezetőség már meg is kezdte az etetőráesok elkészítéséi, — Be kell vezetni az egyedi ta­karmányozást, — mutatott rá a további fogyatékosságokra. Igen ám, csak hogy ezt a takarmány- szabvány előkészítéséinek kell meg előzni. Mit tesz ilyenkor egy jó agronómus? .., Világos, hogy a meglévő takaimánykészletből elké­szíti a takarmányszabványt. Hát a Dózsa agronómusa ezt tette. Hoz­zálátott a takarmámyszabvány állat fajonkénti kidolgozásához. Az új agronómusnak és a szövet­kezet vezetőségének az‘ a térve, hogy rövid időn belül határszem­lét tartanak. — Megvizsgállak az őszieket elnök elvtárs és azonnal megtesz- szüli a szükséges intézkedéseiket. Továbbá tervet készítünk a kora­tavaszi munkáik elvégzéséhez és fel készülünk terveink végrehajtásá­hoz, — mondotta az új agronómus Rátái elvtársnak, a szövetkezet el­nökének. így látott Major Miklós munká­hoz, i.

Next

/
Thumbnails
Contents