Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

2

NAPLÓ

1954 FEBRTJA* 4

A szovjet kormány tervezele a Németországgal kötendő békeszerződésről

Berlin, február Z. (TASZSZ)

A Németország eilen vívott háború befejezésének idestova majdnem kilenc esztendeje, de Németországgal még mindig nem kötötték békeszerződést, az ország ketté van szakítva és nincs más államokkal egyenjogú helyzetben. Ennek az ab- normis állapotnak véget kell vetni. Ez valamennyi békeszerető nép törekvéseinek megfelel. A német béke- szerződés mielőbbi megkötése nélkül nem biztosítható a német nép jogos nemzeti érdekeinek érvénvesitése.

A német békeszerződés megkötésének nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A német békeszerződés megkötése lehetővé teszi a második világháború következtében felmerült kérdések végleges megoldását. E kérdések meg oldása gyökeres érdeke Európa azon államainak, amelyek elszenvedték a hitleri agressziót, különösen Németország szomszédainak. A német békeszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzetközi helyzet megjavítását és egyúttal a tartós béke megteremtését.

A német békeszerződés megkötésének meggyorsítására azért van szükség, mert nem szűnt, meg az immár két világháború kirobbantásáért felelős német miíi tar izmus űj iáteremtésének. veszélye, minthogy még

mindig nem hajtották végre a potsdami értekezlet megfelelő rendelkezéseit.

A Németországgal kötendő békeszerződésnek biztosítania kell a német militarizj-nus és a német agresz- szió felújítási lehetőségének elbáríiását.

A német békeszerződés megkötése megteremti a német nép számára a béke szilárd feltételeit, a potsdami határozatoknak megfelelően elősegíti Németországnak mint egvsé- ges, független, demokratikus és békeszerető államnak a fejlődését, és biztosítja a német népnek azt a lehetőséget, hogy békésen együttműködjék más népekkel.

A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Franciaország kormánya ebből kiindulva elhatározta, hogy haladék talanul hozzákezd a Németországgal kötendő békeszerződés kidolgozásához.

A Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Franciaország kormányának az a Véleménye, hogy a békeszerződés előkészítésében észt kell vennie az össznémet kor- •nánv áttal képviselt Németországnak és hogy a Németországgal kö- ‘endő békeszerződést a következő alapokra kell felépíteni.

BÉSÍVCTfiK:

Nagy-Britannia., a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Belgium. Hollandia és inas államok, amelyek fegyveres erőikkel resztvettek a Németország elleni háborúban.

FOLITIKAl RENDELKEZÉSEK:

1. Németországot egységes államként állítják helyre. Ezzel véget- vetnek Németország szétszakitnttsá- gának és az egységes Németország lehetőséget nyer, hogy független, demokratikus, békeszerető államként fejlődjék.

2. A békeszerződés érvény belépő sétől számított egy éven belül a megszálló hatalmak minden fegyveres erejét ki kell vonni Németor<?• A nemet hadsereg valamennyi Miit katonájának, köztük a tiszteknek. tábornokoknak, valamennyi volt nácinak, azok kivételével, akik bűncselekményeikért bíróság által ki rótt büntetésüket töltik, valamennyi más német állampolgárral egyenlő po'gári és politikai jogokat kell biztosítani hogy résztvehessenek a bé- keszexetó, demokratikus Némríor- izig építésében.

1. Németország nem léphet be •cmmifélc olyan koalícióba, vagy katonai szövetségbe, amely olyan hatalom ellen irányul, amely fegyveres erőivel résztvett a Németország el- ’eni háborúban.

8. Németországra nem bárul semmiféle politikai, vagy katonai jellegű kötelezettség azokból a szerződésekből, vagy egyezményekből, amelyeket a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a német békeszerződés aláírása és Németország egy séges államban történő egyesítése előtt kötött.

TERÜLET:

Németország területét azok a határok szabják meg, amelyeket a nagy hatalmak potsdami értekezletének döntései megállapítottak.

gazdasági

RENDEIJKEZESEK:

1. Németországot semmi korlátozás sem köti békés gazdasági életének fejlesztésében. Békés gazdasági életének a német nép jóléte növekedését keli szolgálnia, Németországot nem köti semmiféle korlátozás a más országokkal folytatott kereskedelem, a tengeri hajózás, valamint a világpiacokra való bejutás tekintetében.

2, Németországot teljesen mentesítik az alól, hogy az Egyesült Államoknak, Nagy-Britannianak, Francia országnak és a Szovjetuniónak megfizesse háború utáni államadóssa- ga.it. kivéve a kereskedelmi kötelezettségből származó tartozásokat.

K AT ON AI RENDELKEZÉSEK:

1. Németországnak engedélyezik, hogy az. ország védelméhez szükséges saját fegyveres (szárazföldi, légi és haditengerészeti) erőket tartson.

E fegyveres erők méreteit a belső jellegű helyi határvédelmi és légvédelmi feladatoknak megfelelően szab jak meg.

2. Németországnak engedélyezik olyan hadianyagok és haditechnikai felszerelések gyártását, amelyeknek mennyisége, illetőleg típusai nem haladják meg a Németország számára a hekeszerzódésben megállapított fegyveres erők szükségleteit, NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT

NEMZETEK SZERVEZETE:

Azok az államok, amelyek béke- szerződést kötöttek Németországgal, támogatják Németországnak azt a kérelmét, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek tagjai sorába.

4 Nénié'országgal kötendő békeszerződés előkészítéséről, valamint a német békeszerződés kérdésében összehívandó békeértekezletről

szagból. Ezzel egyidejűleg megszűnj tétnek Németország területen minden külföldi katonai támaszpontot,

3. Biztosítani kell a német nép számara a demokratikus jogokat hogy a német jogszolgáltatás alatt élő minden személy fajra, nemre nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, h-'r- ér.tve a szólás-, a sajtó-, a va'lás- szabadságot, a politikai meggyőződés és a gyülekezés szabadságát.

4. Biztosítani kell Németországban a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését, fel kell őket jogosítani, hogy szabadon dönthessenek belső ügyeikben, kongresszusokat és gyűléseket tarthassanak, élvezhessék a sajtószabadságot és a kiadói szabadságot.

5. Németország területén nem szabad megengedni, hogy a demokráciával és a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges szerve zetek működjenek.

1, Az Egyesült Államok, Anglia Franciaország és a Szovjetunió kormányának a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítésének ügyrendje kérdésében korábban történt megállapodása értelmében meg kell bízni a négy hatalom külügyminiszterhelyetteseit, hogy három hónap alatt készítsék elő a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét.

2. A szövetséges államoknak, aine- 'yck fegyveres erőikkel resztvettek a Németország elleni háborúban, lehetővé kell tenni, hogy a békeszer- ződestervezet előkészítésének idején kifejtsék álláspontjukat a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésében.

3. Elő kell irányozni Németország képviselőinek megfelelő részvételét * békeszerződés előkészítésének minden szakaszában. Az ideiglenes össznémet kormány megalakulásáig a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetének előkészítésében Kclet-Németország és Nyugat-Német ország meglévő kormányainak képviselői vesznek részt.

4. Hat hónapon belül, de legkésőbb 1954. októberére össze kell hívni a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét megtárgyaló békeértekezletet. Ezen az értekezleten az érdekelt államok, valamint Németország képviselői is résztvesz- nek.

Törvény a Magyar Népköztársaság bíróság szervezetéről

A? országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt hozott a bírásági szervezetről. Ez a törvény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes megvalósításának útján s a törvényesség megszilárdításával a kormánypro- gnamm végrehajtását segíti.

1949-ben született, alkotmányunk már meghatározta a bírósági szervezet alapelveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági törvény híján — csak részben valósultak meg és a törvény hiánya a továbbiakban akadályozta volna igazságszolgáltatásunk szocialista irányú fejlődését.

Az igazságszolgáltatás apparátusának népi demokratikus fejlődését a felszabadulás óta ugyan több jogsza- ály segítette elő, azonban bírói szer ezetünk jelentős részben felszabadulás előtti, gyakran multszázadbeii törvények alapján működöt:. A toldozott-toldozott jogszabályok nehézkéssé tették a bíróságok áttekintését, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tették a bíróság intézményének megismerését. Az új törvény jelentősége elsősorban mégsem abban áll. hogy egységes, köny- nyen áttekinthető, bárki számára megérthető szerkezetbe foglalja a

bíróságok szervezeti elvéit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szervezet demokratizmusát, teljes összhangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerünk fejlettségi fokának megfelelő bírói szervezetet.

A törvény mindenekelőtt meghatározza a bíróságok feladatait:

„A Magyar Népköztársaság bíróságai az igazságszolgáltatás gyakorlása során védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, valamint a társadalmi tulajdon:, védik és biztosítják az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket, büntetik a dolgozó nép ellenségeit, 3 bűncselekmények elkövetőit, a haza és a szocializmus ügve iránt odaadásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadalmi kötelezettségek becsületes teljesítésére, a törvények következetes végrehajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására nevelik az állampolgárokat.“

A törvény értelmében az igazságszolgáltatás egységes: minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el. tekintet nélkül arra, hogy az illető áEampolgár milyen helyei foglal el a társadalomban, milyen nemzetiségű vagy milyen az anyagi helyzete. Az eljáró bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlottnak joga van. védelemre és arra, is, hogy — ha nem tudja a magyar nyelvet — saját anyanyelvűn beszélhet a bíróság előtt.

A bíróságokon hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, a törvény tvdelkezése szerint a jövőben mind ; ’ráka'.. mind a népi ülnököket választani kell. A választást a törvény úgy rendezi, hogy az igazságügyminiszter jelölése alapján a városi, kerületi, járási és megyei tanácsok választják meg a területükön működő bírákat. A legfelsőbb bíróság bíróit és ülnökeit az országgyűlés fogja megválasztani.

Az elsőfokú bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Másodfokon, valamint a legfelső bíróságnál " három hivatásos -bíróból alakított tanács jár* el. A másodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok alapján —* tehát

4 berlini értekezletről

Berlin (MTI): Kedden délután mär jóval bárom óra előtt több, mint esseröjszáz bérltei gyűlt össze a szovjet főbiztos épülete előtt, hogy tanulja legyen a külügyminiszterek megérkezésének. Ez az érdeklődé nem egyszerű kíváncsiskodást jelent. Azt fejezi ki, hogy a német nép lélekben ott van az értekezleten, amely most a német kérdést tár gyalja.

Nem meglepő tehát. ha a német főváros becsületes lakosai körében felzúdulást keltenek azok a módszerek, amelyekkel Adenauer bonni klikkje el akarja vágná az értekezlet sikerének útját. Jellemző, hogy Molotov elvtárs nagyjelentőségű hétfői javaslatát, — amelyet minden német hazafi örömmel fogadott — bonni kormánykörökben egyszerűen „elfogadhatatlannak“ minősítették. A revansvágyó bonni körök az AFP tudósítójának jelentése szerint amiatt aggodnak, hogy Molotov javaslatai az „európai védelmi közösség megtorpedózását“ jelentikAdenauer ék másik félelme az, hogy a szovjet küldöttség által .előterjesztett javaslat ..gyakorlatilag semlegesíteni akarja Németországot“, más szóval meg akarja akadályozni, hogy a német miiitarizmus erői újabb agresszióra készüljenek, ' «— Ilyen értelemben nyilatkozott keddien Berlinben á nyugatnémet kormány megbízót, tain ask szóvivője. «így foglalt, állást a bonni bébpariament külügyi bizottsága, valamint a hírhedt Von Brentano, az újrafelfegy • vérzés egyik előharcosa, aki egyébként, a Keresztény Demokrata Unió és a Keresztény Szocialista Unió együttes parlamenti csoportjának elnöke. A. Keresztény Demokrata Unió által kiadott sajtótájékoztatóban még más „aggodalmak” is találhatók. A tájékoztató hétfői száma nyíltan ellenzi a békeszerződés megkötését Né metországgal, mert úgymond. ez .béklyókat rakna“ az országra.

Látható tehát, hogy a bonni körök az „európai hadsereg” minél előbbi megteremtése érdekében cl akarják fűrészelni a tanácskozások folytatásét.

Külön adalék ehhez az a telefon- beszélgetés, amely a napokban zajlott le Adenauer, valamint Blanken- horn, a Berlinben tartózkodó nyugatnémet küldöttség vezetője között. Az említett küldöttséghez közelálló körökből származó értesülés szerint Blankenhorn utasítást kapott, fordul jón Dulleshoz azzal a kéréssel, hogy az amerikai külügyminiszter semmi esetre se fogadja el a leszerelési vi- lágértekezlet összehíváséra irányuló szovjet javaslatot,. Adenauer indoka: egy ilyen értekezlet hosszú időre elhalasztaná az újrafelfegyverzés re irányuló tervek megvalósítását.

S hogy a bonni militaristák még az európai hadsereget is csak ugródeszkának tekintik, 'arra igen jel- ’emző Georges Bertinnek, a „La Tribune des Nations” című párisi hetilap bonni tudósítójának legújabb cikke. Berlin bonni hivatalos körök bői kiszivárgott értesülésekre hivatkozva megírja, hogy Adenauer titkos értekezletet' tartott a Keresztény Demokrata Unió vezetőivel s kijelentette, hogy mihelyt a ..megfelelő időpont bekövetkezik, a bonni kormány szét fogja tépni a bonni és párisi szerződéseket is. A francia újságíró szerint Adenauer síkújabb bizonyítási eljárás nélkül, — jogilag vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: kellően megalapozott-e az, megfelel-e a törvényesség követelményeinek?

Jelentős új bíráskodási elvet tükröz a törvény a legfelső bírósággá! kapcsolatban, amikor kimondja a legfelsőbb bíróság elvi irányító szerepét a bíróságok felé. A legfelső bíróságnak ez a kiemelkedő szerepe abban áll, hogy az általa hozott elvi döntések, mint irányelvek kötelezőek a bíróságokra. A legfelsőbb bíróság elnökének joga van bármelyik bíróság, bármely ügyét, az eljárás akármelyik szakaszában magához kérni, sőt kivételes esetben a legfelsőbb bíróság hatáskörébe von ni. Az elnöknek jogában áll bármely jogerős ítélet ellen jogorvoslattal élni, ha ezt a törvényesség érdeke megkívánja. •

, A bírósági szervezetről szóló ú.i törvény, ugyanakkor, amikor kifejezi az igazságszolgáltatás szocialista elveit, egyben kifejezésre juttatja a törvény megtorló szigorát is, amelyet a bíróságoknak a nép ellenségeivel, a törvényes rend megsértőivel szemben kell alkalmazni.

A 'törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgáltatásnak, azt valóban népivé teszik és hozzájárulnak a szocialista törvény esség további megszilárdításához.

rászállt a későbbiekben feiáBftandé önálló nyugatnémet Wehrmacht

mellett.

Csakhogy Adenauer és társat valójában csupán egy szűk rétegei képviselnek. Hadd idézzük a „Le Monde” című francia lap találó megjegyzését:

„A Nyugat tragédiája abban . all hogy a szovjet elgondoláson raj te varr a potsdami egyezmény vízjele, azé az egyezményé, amelyet annakidején Anglia és az Egyesült Államok is aláírt. Márpedig a német hazafiak továbbra is ragaszkodnak a potsdami egyezmiérvy szeltem éhe* s ezért üdvözlik őszintén a Szovjetunió javaslatait.,“

A Nyugat-Németországből származó hírek arról tanúskodnak, hogy a tömegek éppen ellenkező álláspontot foglalnak el, mint az Ade~ nauer-korrnány. Wuppertal vájof fiataljai levelet, intéztek a* NDK kormányához, kijelentve: „azért kell dolgoznunk, hogy minél több laktanyát. repülőteret és gyakorlóterei lehessen építeni, tehát hogy saját sírunkat ássuk meg. Ezt nem akarjuk, mint a bogi nem akarjuk a* olyan hadsereget sem, amelyben.Keletért élő testvéreinkre kellene lő- niink. Elutasítjuk az európai védelmi közösség politikáját Azt kérjük a négy nagyhatalom külügyminisztered iöl. hogy a dolgozó erobe- rak érdekében hozzanak döntést“

Bírnia lakossága nagygyűlést tartott. s ezen felhívást, intézett a Német. Demokratikus Köztársaság nép« kamarájához, hogy az vállalja a német nép nemzett követeléseinek védelmét a külügyminiszteri értekezleten A gyűlés elítélte az Adenauer kormány magatartását. Beuüángen- bő] a gyermekek védelmére alakult német közösség azzal a kéréssel fordult a Német Demokratikus Köztársaság kormányához, hogy' képviselte az egész német népet aber- . lind külügyminiszteri értekezleten A polgári sajtóban is jelennek meg hasonló hangú cikkek. A „Hagener bleues Tagblatt“ például nyíltan felteszi a kérdést: „Vájjon nem küiö- nös-e. hogy Németországban Németországról tárgyalnak és magét ^Németországot meg sem hallgatták?”

A német nép igaza ertíéfceit. a szovjet javaslat képviseli. A szerda délutáni 9. ülés jelentőségét az adja. hogy Molotov elvtérs ez alkalom - írtál válaszol azokra az ellenvetésekre, amelyeket a nyugati külügyminiszterek a német békeszerződéstervezettel kapcsolatban tettek.

Ä német főváros képe is azt tanúsítja, hogy a mesterségesen két 'északi'.-ott német nép ismét egybe akar forrni. A kelet- és nyugatberliniek együtt tárgyalják az értekezlet híreit, ' s a brandenburgi kapunál annak, is tanúja lehet, a járókelő, hogy az őrtálló népi rendőrök, valamint a nyugatberlini rend őrök beszédbe elegyednek egymással, megvi'atják azt a problémát, amely ma minden német szempont- iából sorsdöntő.

Az egység magában a népben érik mé^. hiába próbálják ezt elgáncsolni Ádenauerék.

Me* a ír 'atóirányWinak cólzatos ^szavai a Szovjetunió N^meíorsráqrol szála javaslatáról

Beriin (ADNI Adenauer boom é? nyugatbgrlini sajtóirányítói hétfőn este az irányításuk alatt álló lapoknak olyan jelszavakat adtak ki. amelyeknek célja, hogy pesszimisz- tikus megvilágításban kerüljenek az olvasók éléi Molotov külügyminiszternek Németország kérdésének meg oldására előterjesztett javallatai.

Blankenhorn, Adenauer nyugat- berlini rendkívüli küldötte a „DPA" nyugatnémet hírügynökség utján az elcsüggeszt©“ szót terjesztette el * Németország békés újraegyesítéséről szóló szovjet javaslatok sajtó- visszhangiánák címszavaként es ez a szó valóban pontosan fel is bukkant a nyugati polgári lapok keddi számának főcímeiben.

Alig jutott el Blankenhorn hamisítási parancsa a nyugatnémet é« nyugatberlini szerkesztőségek asztalára, már további célzatos pesszi- misztikus jelszavak érkeztek Bonnból, Dehler, a Szabad Demokrata Párt vezetője a következő főcímeket, javasolta: ..A Molotov javaslat ag ■ “asztó“ — „semmiféle újat nem tartalmaz". A bonni kormány egyik szóvivője ezt a következőképpen égé szítette ki: „Molotoy tetve nem je- 'ent reményteljes kiindulási pontot“.

A „Hannoversche Allgemeine“ ’gyi keik kében megállapítja: „A hivatásos hangulafcsinálók már a bér* 'ini értekezlet második hetének és a németországi vitának kezdetén megnyitották a politikai kereszttüzet az értekezlet ellen. Megkísérlik, hogy a Berlinben tartózkodó tudósítók beszámolóit bizonyos irányt» vezessék," •

A Németországgal kötendő békeszerződés alapjai