Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-24 / 46. szám
2 N A P C Ö 1954 FERRTXAB 24 Országos értekezlet tárgyalta meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének soronkövetkező feladatait , A mezőgazdaságban néhány hét múlva meginduló nagy tavaszi munkák küszöbén a minisztertanács hétfőn a mezőgazdasági termelés soronkövetkező feladatainak megtárgyalására az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének székházába országos értekezletet hívott ösz- sze. Az értekezleten résztvettek a mezőgazdaság tudósai, szakemberei, a tanácsok képviselői, az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői és legjobb dolgozói, kiváló agronómusok, állattenyésztők, valamint a termelésben kitűnt egyénileg dolgozó parasztok. Megjelentek az értekezleten Rákosi Mátyás elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Tisza József begyűjtési miniszter, Altomáré Iván, élelmiszeripari miniszter, Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke, Borbás Lajos, a MEDOSZ elnöke, Manninger Rezső, Sedlmayr Kurt és Kreybig Lajos Kossuth-dijas tudósok, valamint a mezőgazdasági igazgatás számos vezetője, Manninger Rezső elnöki megnyitója után Magyart András, a földművelésügyi miniszter első helyettese tartotta meg beszámolóját, a mezőgazdaság fejlesztése terén soronkövetkező feladatokról. Mag' ad András elvtárs beszámolója A magyar mezőgazdaság előtt sohasem állt olyan ragyogó lehetőség, — mondotta többek között — mint most, nem is kapott soha olyan segítséget, mint amilyet a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat biztosít. Sokoldalú és széleskörű kormány- intézkedések növelik a parasztság termelési kedvét, fokozzák a mező- gazdasági termelés fejlesztésében a mezőgazdaság dolgozóinak egyéni érdekeltségét, szilárdítják meg a termelés biztonságát. ig’H-ben a mezőgazdasági beruházások részesedése a népgazdaság összes beruházásaiból az előző évi aránynak mintegy kétszeresére emelkedik. Szocialista iparunk megteremti a mezőgazdaság technikai bázisát. Ugrásszerűén nő egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. Már ebben az évben többek között több mint ötezer új traktort és hétszáz ni Moros permetező- gépet kap a mezőgazdaság. Az anyagi érdekeltség fokozottabban jut érvényre mezőgazdaságunk szocialista szektorában is, ahol az eddiginél következetesebben kezd megvalósulni a termelt javaknak/a végzett munka mennyisége és minősége szerinti elosztása. Megjavult az állami gazdaságok ás gépállomások bérrendszere, most dolgozzák ki a jelenlegi termelőszövetkezeti munkaegységrendszer aránytalanságainak megszüntetésére és a premizálás erőteljesebb alkalmazására irányuló javaslatokat A mezőgazdaság dolgozóinak a termelési feladatok állhatatos végrehajtásával, illetve az állam iránti kötelezettségek példás teljesítésével kell viszonozniuk a feléjük nyújtott baráti kezet. így erősödik tovább a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság alapvető, legdöntőbb ága a növénytermelés. A mező- gazdaság fejlesztése nagyszerű tervének megvalósítása — ezen belül a növénytermelés — sikere nagymértékben azon dől el, hogv a tűezőgazdaság dolgozói hogyan készülnek fel az idei év mezőgazda- sági munkáira, hogyan végzik el a tavaszi talajelőkészítés, vetés és növényápolás rendkívül felelősségteljes. az egész idei termésre döntően kiható munkáját. A Központi Vezetőségnek és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság 1 fejlesztéséről szóló határozatának megfelelően a tavaszi munkák megszervezésénél is a főfigyelanet a kenyérgabonára kell fordítani. A tavaly őszi nagy aszály és helyenként a rossz talajművelés következtében az ország mintegy üci- ha.rmadán gyengék az őszi vetéseik. Remény van azonban arra, hogy a hótakaró allatt a tél kezdetén még ki nem kelt vetés tavaszra kisorol és hozzáértő ápolás segítségével kielégítő termést nevel. Az agronómusok. a gépállomások, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok első feladata: úgy vigyázni a vetéseket védő hótakaróra, hogy minél több nedvességet mentsenek meg a termőtalaj számára. A hófúvás, illetve olvadás esetén a hóié elfolyá- sának megakadályozása céljából szán, szekér, teherautó, vagy traik- torvontató nyomot kell készíteni. Nagy jelentőségű feladat a gyenge őszi gabonafélék fejtrágyázása. A' jó gabonatermés érdekében az agronómusok, gépállomások szervező és felvilágosító munkával érjék el, hogy sehol egyetlen mázsa műtrágya se maradjon felhaszmálatla- nul. k 1 A tavaszbúza-termelés a kenyér- gabónatermés növelésének egyik legdöntőbb eszköze. Ahol nem vethető ősziszántásba a bú^a, ott jobb talajclőkészíiéssel, jó vetőágy készítésével pótolni kel! az ősziszántás már elveszett előnyeit. Az idén jelentős területen kell tavaszi szántást végezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy miinél kevesebb legyen a nedvesség-pazarlás. A tavaszi mezőgazdasági munkák főszempontja az idén is minden talpalatnyi föld megművelése. Nagy gondot kell fordítani a jó- minőségű vetőmag biztosítására, valamint a vetőmag előkészítésének technikájára. A termésátlagok növelésének elhanyagolhatatlan eszköze a trágyázás. Soha Magyarországon annyi trágyát nem hordtak ki a szántóföldekre, mint az elmúlt ősszel. De az eredmények a trágyajkezelés és a trágyázás terén még távolról sem kielégítőek. Két főhiba a leggyakoribb: még mindig nem terjedt el szélesen az istállótrágya gondos kezelése. A tudósok kimutatták, hogy egy tehén egész évi jólkezelt trágyájával fél katasztrális hold föld trágyázható meg. Ez a trágyázást kővető első évben csak két mázsa kukorica terméstöbbletet, a második évben pedig csak egy mázsa búza terméstöbbletet eredményez. Ha ugyanezen állat trágyáját rosszul kezelik, úgy az első évben pedig csak egy mázsa búza,szem többletet eredményezhet a trágyázás. A má.siik hiba, hogy az istállótrágyát nem azokon a földeken és azon növények alá használják fel. amelyeknél a legjobban értékesül. A tavaszi mezőgazdasági munkáik során különös figyelmet kell fordítani az ipari és élelmezési célra szánt növények, valamint a speciális kultúrák művelése terén jelentkező feladatokra. Kössön szerződést minél több termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt ipari növénytermelésre, mert ezzel komoly jövedelemre tehet szert, növeli könnyű- és élelmiszeriparunk nyersanvagalapját és elősegíti dolgozó népünk könnyű- és élelmiszeripari termékkel való jobb ellátását, az életszínvonal növekedését. A dolgozóik burgonya- és zöldségellátásának megjavítása megkívánja a burgonya- és zöldségtermelés növelését. Burgonvaterméisátlagaink évről évre tűrhetetlenül alacsonyak. Az alacsony termésátlag okai a jó- mmőségű vetőgumó hiánya, az istálló-. _ illetve zöldtrágyázás elégtelensége. a rossz talajelőkészífés, a növényápolás hiányosságai és a gondatlan betakarítás. El kell érni. hogv már az idén legalább minden olyan termelőnek legyen vetőgumó- DarceJlájfl, aki egv holdnál nagyobb területen termel burgonyát és a yetöburgonyat mindenütt istálló-, illetve zöldtrágyázott földire vessék Át kell vonni az élenjáró burgonyatermelők módszereit, a négyzetes fészkes ültetési módszert, a vetésre sz.ánt burgonya gondos átválogatását. Kertészeink feladata, hogv minél korábban nagytömegű zöldséget küldjenek a városi piacra. Fel kell készülniük tehát a télen kipusztult növények tavaszi pótlására, a legkorábbi zöldségfélék, a petrezselyem, zöldborsó, stb. időben történő elvetésére. Nem kis feladatok várnak a mezőgazdaság dolgozóira a szőlőtermelés terén. A fagykárt szenvedett szőlőkben speciális metszést kell végrehajtani. Igen fontos a tavaszi szőlőojtvány-készítés és a szőlő- vesző-iskolúzás. A szőlővesszőkész- letet a leggondosabban keli elosztani és idejében a felhasználási helyre szállítani. Az előadó ezután áttért az állattenyésztés feladataira, A Lakosság jobb hús- és zsírellátása, a könnyűipar gyapjú- és nyersbőrigényé megköveteli az állattenyésztés hozamának gyors növelését Az állattenyésztés jelenlegi alacsony hozamúnak legfőbb cka, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmányellMtás. Ezért a következő főbb intézkedéseket kell megvalósítani. Meg kelj szervezni a szükségleteknek megfelelő szántóföldi takarmánvtermelést. A vetésforgókat úgy kell! összeállítani, hogv alkalmasak legyenek az állat- tenyésztés fejlesztésére is. Meg kell javítani a réteket és legelőket trágyázás. a gyomok irtása, rendszeres ápolás és a szakaszos legeltetés bevezetése útján. Meg kell szervezni a veszteségmentes szénabetakarítást és silózást. Fel kell kutatni és fel kel! használni1 az eddig ki nem használt takarmányforrásokat, élelmiszeripari melleik termék ekei. kouyhahuliadékokat. árokpartok, töltések, erdei tisztások füveit, stb ki kell terjeszteni legértékesebb takarmánynövényünknek. a lucernának vetésterületét. A vetőmag biztosítására valamilyen oknál fogva ki- csépeletlenül hagyott magluceroát mindenütt ki kell csépelni. Nem szabad megfeledkezni a régi lucernások tavaszi fogasolásáról. A legnagyobb fakarmányértékei adó kukorica termésátlagát feltétlenül fokozni kell. A kukoricát tápanyagban gazdag, ősszel istálló' trágyázott talajba, simítózás után lehetőleg négyzetesen akkor kell vetni, amikor a talaj hőmérséklete nyolc-tíz Celsius fok. A legdöntőbb feladat most az állattenyésztés terén az álltatok takarmányozásának, gondozásának megjavítása, az alapvető zootechni- kai és állategészségügyi rendszabályok betartása. Az érdemszerluti egyedi takarmányozás, az egy ivar zás alatti kétszeri fedeztetés, tehenészetekben a. háromszori fejés, tőgymasszázs, itatásos borj érvelés bevezetése, sertéstenyésztésben a kocák évenként kétszeri malacozta tása, gz árutermelésre szánt sertéseknél a keresztezés módszerének alkalmazása, a zöld, vizenyős és szálastakarmányok fokozott etetése, jubászatokban a kétévenkénti ha romszori bárányoztatás, baromfi- tenyésztésben a vándorólazás azok a módszerek, amelyek segítségével hozzáértő tenyésztő a hozamokat ugrásszerűen növeli. Az állami állattenyésztő állomé sok, a megyei és járási tanácsok végrehajtóbizottságai érjék el, hogy minden üresen álló anyaállatot befedeztessenek, gondoskodjanak arról, hogy mindenütt álljon az állattartók rendelkezésére jóminőségű apaállat. Meg kell valósítani, hogy a jövőben csak törzskönyvezett állatokat használjanak apaállatokként. A felsorolt feladatok végrehajúl sában döntő szerepük van a mezőgazdasági szakembereknek. A szakemberek legyenek a mezőgazdaság fejlesztésének lelkes szervezői. A mezőgazdasági szakemberek, a mezőgazdasági irányító szervek egyik legdöntőbb munkamódszere a jövőben a haladó tudomány vívmányainak és az élenjáró termelési tapasztalatoknak az elterjesztése, azaz a helyesem alkalmazott agropropa- gamda legyen. Hallatlanul nagy feladat teljesítése vár a gépállomásokra. Működésüktől döntő mértékben függ a terméshozamok gyors növelése, a munka termelékenységének emelése és a nehéz testimunka kiküszöbölése. A gépállomások feladataik elvégzéséhez jelentős segítséget kapnak. Megnövekszik a gépparkjuk. Még ez évben többek között ezer fél- lánctalpas szerkezetet, ezer lalaj- vezérléses négyzetbevetőgépet kapnak. Mintegy hatvan féle új mezőgazdasági gép szerkesztése és gyártása van folyamatban. Szovjetgyártmányú nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat, kerti-traktorokat, burgonvaültetőgópe.ket és motoros permetező-porzógépeket hoznak be. Az agronómusok, mérnökök és szakmunkások száma a gépállomásokon napról napra nő. Már eddig közel nyolcszáz fővel nőtt a gép- állomási agronómusok száma és több mint félezer ipari szakmunkás került a gépállomásokra és gépjavító vállalatokhoz, köztük olyanok, mint az országos hírű Szód y- rai István. Hatalmas segítséget nyújt a gépállomásoknak a Közelmúltban kibontakozott ipari patro- názs-mozgalom. A mezőgazdaság dolgozói több kenyérrel, több hússal és zsírral, ízesebb gyümölccsel fogják meghálálni a kapott segítséget A gépállomásoknak jelenleg^ a téli gépjavítások időben és jóminőségben való elvégzése mellett ugró- nőm usaik révén hozzá kell járulniok a most időszerű előkészítő munkák, a felültrágyázás jó elvégzéséhez. A gépállomások haladéktalanul kössék meg a termelőszövetkezetekkel a szerződéseket, az egyénileg gazdálkodókkal a megállapodásokat. Fokozni kell a traktorok kihasználását. Döntő fontossági! a munkák elvégzésénél a minőség mellett a gyorsaság. Csökkenteni kell a gépállomásokon a most még magas önköltséget. Az előadó a termelőszövetkezetekről szólva elmondotta, hogy azok nagy többsége és a tenmelő- szövetkezeti tagok zöme a kezdeti nehézségek és a rosszszándékú ellenséges elemek hírverése ellenére kjtartott a szövetkezeti munka mellett. Jó, megszilárdult termelőszövetkezetei nk kiváló, az egyéni termelőket jóval meghaladó eredményeket értek el. A tanácsoknak, a mezőgazdasági apparátusnak, a gépállomásoknak, a mezőgazdasági szakembereknek feladata, a ijmet* kezet tagságával együtt felszámolni mindazt, ami a tsz-ek gyors megszilárdulását még mindig akadályozza és elősegíteni az elmaradt termelőszövetkezeteiknek az élenjárók színvonalára emelését. A szövetkezeti elnökök legyenek azon, hogy maradéktalanul érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia hogy mindén tag valóban a szövetkezet gazdáiénak érezze magát. Az elnököknek a terméshozamok növeléséért folytatott küzdelem élharcosainak kell lenniök, akik a pártszervezet segítségével új típusú emberré nevelik a szövetkezet tagjait, akik a szövetkezet egész tagságának érdekében nem nézik el a tagok hibáit és nem tűrik el a fegyelmezetlenséget. A mezőgazdasági «termelés fejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásában nagy szerep vár az állami gazdaságokra. Állami gazdaságaink szép eredményéket értek el. Mégis sok a hiányosság. Ezek: a gazdaságok egyrészének nem megfelelő vezetése, az üzemen belüli rossz munkaszervezés, a gazdaságoknak túlzottan a minisztériumban centralizált vezetése, a munkáshiány, a dolgozók termelésiben való érdekeltségének alacsony foka, több helyen az alacsony színvonalú szakértelem, végül a munkaigényes növények termesztése gépesítésének alacsony foka. A hibák kiküszöböléséhez állami gazdaságok jelentékeny segítséget kaptak. így például az új bérezési rendszer jobban érdekeltté teszi az állami gazdaságok dolgozóit a jó munkában, a magas terméseredmények elérésében. A nagyobb termésért folytatott harc közben nagy figyelmet kall fordítani az önköltségcsökkentésre. A vezetés decentralizálása érdekében tovább kell szélesíteni a? egyes állami gazdaságok igazgatóinak hatáskörét és ezzel együtt meg kell növelni felelősségüket a gazdálkodás eredményeiért. Az állami gazdaságok vezetőinek pedig az eddiginél sokkal nagyobb gondot kel! forditaniok a dolgozók jólétére. A mezőgazdaság további gyorsüt enni fellendítése terén célul tűzött fel adatok megoldásában nagy szerép út a mezőgazdasági szakoktatási és tudományos kutató intézeteknek. A vzakoktatási intézményeknél tovább kell javítani az oktatás színvonalát. A tudósok, kutatók és valamennyi mezőgazdasági szakember legfontosabb feladata, hogy alkotó módon és termékenyen vegyenek részt a tudomány és a gyakorlat által összegyűjtött értékes módszerek, eljárások. bevezetésében és nyújtsanak segítséget a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésében, a mezőgazdasági kultúra növekedéséhez. — Terveink teljesítését, a kitűzött feladatok megvalósítását sokszor 'és eredményesen segítette már elő a szó úalista munkaverseny. Gépállomások és állaim gazdaságok dolgozói, termelőszövetkezeti tagok, mezőgazdasági szakemberek és termelési bizottságok keljenek versenyre pártunk III. kongresszusának méltó megünneplésére a pártunk és kormányunk által kitűzött nagyszerű feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, népünk javára, szép hazánk további felvirágzására! — mondotta befejezésül Magyari András, Hozzászó lások Péti Jtno*, a tamási Vörös Szikra tsz elnöke, a szocialista munka hőse, a szövetkezeti terv kidolgozásáról beszélt. „Most valamehnyi termelőszövetkezetnek a legfőbb feladata: jó tervet készíteni" — mondotta. A terv akkor jó ha nemcsak papírra vetett számokból és szavakból áll, hanem az egész tagság véleményét, terveit foglalja össze. Mi megvizsgáltuk termelőszövetkezetünk termelési tervét és megállapítottuk, hogy állattenyésztési tervün két nem jól készítettük el. Nem gondoskodtunk megfelelő takarmány bázisról. Éppen ezért termelőszövetkezetünk tagsága és vezetősége megbeszélte, hogy hogyan fogjuk kijavítani tervünknek ezt a hibáját. Úgy látom, hogy a termelési tervnek a termelőszövetkezet egészévi életét meg kell mutatnia, szinte életünk előrevetett tükörképe kell, hogy legyen. Ha jóelőre megmutatja termelőszövetkezetünk munkáját, várható eredményeit, akkor a terv végrehajtását minden egyes tag a maga ügyének fogja tekinteni.“ Ezután Matolcsi János elvtárs, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője szólalt fel. Elsősorban is arra mutatott rá: az idei jó termés alapját azzal kell megvetni, hogy időben elvégezzük a tavaszi munkát. Nagy nyomatúkkal hangsúlyozta a mezőgazdasági szakemberek felelősségét, munkájuk jelentőségét. A dolgozó parasztok szeretettel várják a falura menő szakembereket, kormányunk fizetésrendezéssel, kitüntetésekkel és jutalmak kai fejezte ki elismerését a jól dolgozó szakembereknek. A pártbizottságok és pártszervezetek is támogatják munkájúkat. A párt joggal várja a mezőgazdasági szakemberektől, hogy derekas munkát végezzenek a mezőgazdaság fellendítéséért vívott harcban. „Nincs ma nagyobb tisztesség, mint dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezeti tágokkal, állami gazdasági dolgozókkal összeforrva a nagyobb eredményekért, a magyar föld felvirágoztatásáért küzdeni“ — mondotta. A falura menő agronómusok jórésze a tsz-ekbe kerül. Ez is megmutatja pártunk és kormányunk különös gondoskodását a tsz-ekről. Szövetkezeteink úgy gazdálkodjanak, hogy a tudományos módszerek eredményeit az egyénileg gazdálkodók is a termelőszövetkezetben tanul mányozzák. A mezőgazdasági szakemberek egyik legfőbb feladata: segíteni a szövetkezetét abban, hogy a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit minél jobban kihasználják. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok agronó- mus, a járási és a megyei tanácsok szakemberei nem segítik eléggé a szövetkezetek vezetőit mostani legfontosabb feladatukban: a tervkészítésben. A tervnek tartalmaznia kell, hogyan akarják növelni szövetkezeteink 1954-ben a tagok életszínvonalát úgy, hogy egyúttal pontosan teljesítsék a beadást, és gondoskodjanak a szükséges tartalékokról. Azt kell megtervezni, hogy milyen módszerek, milyen eszközök szükségesek a legfőbb cél eléréséhez. Azonban sok termelőszövetkezetünk olyan termésátlagot tervez, ami köny nyen túlteljesíthető, mert akkor nagyobb lesz a prémium. Van olyan tsz, amely mindössze 6—7 mázsás termést tervez. Az ilyen tervek nem mozgósítják a tsz tagokat arra, hogy erejüket megfeszkív* küzdjenek a több termésért. Az ilyen terv kedvét szegheti a tagoknak, mert az alacsony termésátlagból csak alacsony részesedés jöhet ki. Sok helyen nem veszik tervbe a műtrágya alkalmazását, azzal érvelve, hogy 80 forint egy mázsa műtrágya. Nem veszik figyelembe, hogy ez a befektetés kataszteri holdanként 500—600 forinttal is növelheti az illető terület hasznát. A gépállomások, a megyei és járási tanácsok szakemberei nem nyugodhatnak bele abba, hogy egyes szűklátókörű tsz vezetők a küHer- jesség irányába vezessék a gazdálkodást. Akad olyan termelőszövetkezetünk. amely szántóföldje nagyob bik részén kalászost termek így bizonyára nem fog kellőképpen növekedni a szövetkezetben a jövedelem és nem tudnak a tagság számára olyan részesedést biztosítani, amilyent a tagok most elvárnak és amilyent megkövetel a párt és a kormányhatározat. Egyesek arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő munkaerő, azért növelik aránytalanul a kalászosok területét. Sok helyen azonban ez a megállapítás megoko- latlan, mert a nőkkel, a családtagokkal nem vitatták meg az 1954. évi feladatokat, s nem tesznek erőfeszítésekét azért, hogy a nők- is részt- vegyenek a munkában. De itt van egy másik tényező is: ahol kevés a munkaerő, ott jobban igénybe kell venni a gépállomások munkáját. Kormányunk leszállította a gépállo- mási munka diját, épipen azért, hogy a gépi munka minél hozzáférhetőbbé váljék minden tsz-nek és az egyénileg gazdálkodók jórészének Is. A gépek nemcsak munkaerőt takaríta- r.ak meg, hanem igazán magas termés szinte elképzelhetetlen jó mélyszántás, gépi munka nélkül Altomáré Iván elvtárs, élelmiszer- ipari miniszter felszólalásában a többi közt a következőket mondotta: A koimányprogramm után megszűnt a szerződéses növények termesztésének kötelező jellege, a termelők most saját tervük szerint, gaz dasági érdekeik alapján köthetnek szerződést. A legutóbbi adatok ..szerint azonban a cukorrépának mintegy 24, a dohánynak mintegy 32. a paradicsomnak 14, a cikóriának pedig 37 százalékára még mindig nincs szerződése. Mi az oka, hogy egyes helyeken tartózkodnak a szerződéstől? Az egyik Ok: a termelők nem számolnak eléggé a szerződéskötés sókkal előnyösebb, új feltételeivel. Másodszor: a tanácsok — és a szerződtető apparátus is — a szerződés- kötés önkéntességét helytelenül értelmezték. Ahelyett, hogy rámutattak volna a szerződéskötés előnyéire, arra az álláspontra helyezkedtek, ha akar a termelő szerződjék, ha nem akar, ne szerződjék. Visszaveti a szer ződéskötést az is, hogy előfordul: 3 lebonyolítást végző szervek a jái- rai.dóságot nem adják ki időben. A következő napokiban a tanácsok nak az eddiginél fokozottabban kell segíteniük a szerződéses növények tervének teljesítését. — Bizonyos vagyok. benne, — mondotta a miniszter, — hogy a dolgozó parasztság szívesen vállalja a szerződéskötést s több és jobb mezőgazdasági termékkel járul hozzá, hogy az élelmiszer- ipar 1954. évi tervét túlteljesíthesse. A tanácskozás eredményét Magya- ri András elvtárs foglalta össze. , Az országos értekezlet Manninger Rezső Kossuth-dijas akadémikus zárszavaival ért Véget,
