Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-23 / 45. szám
If'.'.-? NAPLÓ 9 A feieiS^égf álasztó (a^gvűlések hírei A Központi Vezetőség határozata aláhúzza, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések alkalmával tovább kell fejleszteni a bírálatot és az önbírálatot, — különösen az alulról jövő bírálatot. Akkor jó a vezetőség beszámolója, 'ha feltárja a fogyatékosságokat, módot nyújt építő bírálat kibontakozására és ezáltal elősegíti az új vezetőség munkáját, az eddig felmerült hibák kijavítását a munka minden területén. A nagyin >n»oki községi p»rlszereze nél a vezetőség átérezte a vezetőségválasztó taggyűlés fontosságát. Éppen ezért igyekeztek a párttagokat megfelelően előkészíteni e fontos eseményre. A párttagok felvilágosítására mozgósították az ak- tívahálózatot is. Ennek eredményeképpen a vezetőségválasztó taggyűlésre egy kivétellel valamennyien megjelentek, míg azelőtt hónapokig nem tartottak taggyűlést. E hibába jócskán részes a járási pártbizottság is. Erie az alkalomra a pártszervezet helyiségét mozgósító feliratokkal látták él s a szép dekorálás is ünnepélyesebbé tei.te a taggyűlést. A vezetőség beszámolója tartalmazta a pártszervezet közel kétesztendős mun káját, az eredményeket és hiányosságokat. Névszerint dicsérte a pártmunkában és a gazdasági munkában kitűnt párttagpkat, mint Kovács, Gabnai, Szarvas elvtársakat. Bírálta a beszámoló a felsőbb pártszerveket is, hogy keveset törődnek a párt szervezet panaszainak elintézésével. Például a tó megszervező leknek még most sincs helyiségük és így nehezebb a kapcsolat elmélyítése velük, s mozgósításuk az egyes feladatok végrehajtására. Sokkal eredményesebb lett volna azonban a taggyűlés akkor, ha a beszámolóból nem hiányzott volna a vezetőség önbírálata sem. Ez módot adott volna arra, hogy a párttagok is jó alapot kapjanak bírálatuk kifejtésére. Nyilván nemcsak a járási pártbizottság hibás abban elsősorban, hogy vannak olyan párttagok, akik tavaly augusztus óta nem rendezték tagkönyvüket. A bírálat és önbírálat, de különösen az alulról jövő bírálat kifejlesztésének legelső feltétele az lett volna, ha a pártvezetőség elsősorban saját munkáját bírálta volna meg. Bizonyára több hasonló fúlyos hibát követtek el, amiket őszintén fel kellett volna tárni. Az új vezetőség feladata, hogy egészséges bíráló szellemet fejlesz- szen ki a pártszervezet tagjai között, akkor a hozzászólások is sokasodnak és nagy segítséget adnak a pártszervezet munkájának megjavításához. * A’só'eperden már nagyobb körültekintéssel készítette el a pártvezetőség a beszámolót. Előzőleg vezetőségi ülésen tárgyalták meg, úgy, hogy amint a taggyűlésen Zrínyi János elvtáins is mondotta — valóban a vezetőség beszámolója volt. — A beszámoló részletesen foglalkozott a pártszervezet eddigi munkájával. Az eredmények, a hibák feltárása mellett konkrétan személy szerint is dicsért, bírált, d§ foglalkozott a feladatokkal is. , A beszámoló foglalkozott a párt- vezetőség munkájában megmutatkozó hiányosságokkal is. Az ilyen, beszámoló természetesen a párttagokat is fokozottabb aktivitásra mozgósította. Bátran bírálták a vezetőség eddigi munkáját s jó javaslatokat is adtak az új pártvezetőség számára. Zrínyi elvtárs például azt javasolta, hogy a tömegszervezetekkel az új pártvezetőség fűzze szorosabbra a kapcsolatot, mert további jó eredményeket enélkül nem érhetnek eL A bírálat fejlődése ezen a taggyűlésen nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a párttagok egyre bátrabban bírálták a vezetőség munkáját és maguk is komoly önbírála- lot teltek, hanem abban, is, hogy egymás munkáját is bátran bírálták. Tóth József elvtárs például felszólalásában a kommunista példamutatás fontosságáról beszélve, bírálta Szikszai István, Iszály Lajos elvtársakat, hogy a termelésben is mutassanak példát. A bír if ói álami gazdaságban is ugyanilyen szellem kialakulását segítette elő az új vezetőség választó taggyűlés. Különösen sok szó esett a szocialista vagyon megőrzésének kérdéséről. — A szocialista megőrzés alatt — mondották többen, — azonban nemcsak a cséplő és erőgépek fokozottabb megőrzését kell tekinteni, hanem a legkisebb csavar — szerszám, de az üzemanyag megőrzését is, a velük való fokozottabb takarékosságot is. Bátran bírálták egymást is a taggyűlésen. Zavracsányi elvtárs brigádvezető például bírálta Hajdú elvtársat azért, hogy a brigádjához tartozó üzemanyagos hordókat kinthagyták a területen. A taggyűlés fog lalkozott az elméleti képzés fontosságával is. Ennek megjavítása érdekében több felszólaló javasolta az új pártvezetőségnek, hogy a propagandistákat az eddigieknél jobban segítsék felkészülésükben s a szemináriumok levezetésében, * Az eddig megtartott pártvezetőség választó taggyűlések túlnyomó többségében azt mutatták, hogy a jó előkészítés nyomán a párttagok aktivitása és maguk a vezetőségek aktivitása is igen komolyan megnőtt. Erősödött tehát a pártszervezet, hogy képes legyen egy-egy terület dolgozóit még nagyobb eredmények elérésére mozgósítani a kormánypro- gramm végrehajtása területén Több pártszervezetnél azonban elfeledkeztek arról, hogy e nagy munkák közepette is fontos kérdés a pártszervezetek számszerű növelése is. A-vezetőségválasztó taggyűlések ott voltak igazán helyesen szervezve, ahol a pártépítés egyik legfontosabb kérdéséről, a tag- és tagjelöltfelvételről sem feledkeztek eh Ahol, igen helyesen, összekötötték ezt a munkát azzal, hogy a legjobban dolgozó pár- tonkívüliekből tagjelölteket is vegyenek fel. Növeljék a pártszervezet erejét, ütőképességét a számszerű fej lesztéssel is. Vannak e területen is jó tapasztalataink. Az űj vezetőségeket megválasztó taggyűléseken, mint például a döbröközi alapszervezetnél ezen a napon egy tagot és egy tagjelöltet vettek fel. Szakcson az alapszervezetnél egy tagot vettek fel, s az alsóleperdi állami gazdaságban három tagjelöltet. Rendkívül fontos, hogy pártszervezeteink az előkészületek nagy mun kájában erről a fontos kérdésről se feledkezzenek el. Megkezdődött a tavaszi báza-cseroakcíó Megyénk az 'ősszel nem teljesílíetművesszövotkezet .gabonaraktárában. Megjelent a „Pártépítés“ c. folyóirat februári száma, melynek tartalafnából az alábbi fontos cikkek emelkednek ki: A Központi Vezetőség haitárózáta a párt népnevelő munkájának megjavítására. Iglódi Ferenc: A vezetőségválasz- tás eddigi tapasztalatai a ceglédi járásban. Nádas József: A falusi pártszervezetek erősítése' Szolnok megyében. Cservenka Ferenené: A szocialista munkaverseny új feladatairól. Mozgalom a gépállomások támogatására. Juhász László: A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása a kún&zentmiikilósi járásban. A fenti cikkek, mellett még számos más fontos cikket közöl a Párt- építés c. folyóirat. te kenyérgabona vetéstervét. Ezért tehát a tavasszal több tavaszi búzát kell vetni. A dolgozó parasztok részéről joggal ve'ődik fel az a kérdés, hogyan vessenek, ha nincs vetőmag. Pántunk és kormányunk gondoskodott arról, hogy megyénk dolgozó 'parasztjai kiváló minőségű tavaszi búza vetőmaghoz jussanak. A tavaszi búza vetőmagot csere formában mindenki beszerezheti a községi földA csere a következőképpen történik: 1 maffia tavaszi búzáért kell adni egy mázsa őszi búzát, vagy: 112 mázsa rozsot, vagy: 1.18 mázsa árpát, vagy: 1.18 mázsa zabot, vagy: 1.18 mázsa kukoricát (májusi morzsolt). , / A tavaszi búza vetőmaggal kapcsolatban bővebb felvilágosítást minden községben a tanács ad. Az e’ső tavaszi szántóföldi munka a simítózás A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, (nem sáros, nem kenődík). a simitózásl azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három nap alaf be kell fejezni. A simiítózással nemcsak a talaj vizkészíetenck tárolását, hanem ezzel a tavasziak alá a jó' magágyat is,, biztosítjuk, A simító a talaj egyé- • nőtlenségeit, a szántás és barázda#^ mait elsimítja, a rögöket a talajba nyomja, így a talaj szétomlik. és a vetés Számára a legkedvezőbb mor- zsaűéko,-: talajt biztosítja. Simitózás- sal lehel a legkorábban elvégezni a tavaszi porhanyítást és az elsimított talajon néhány na.p múlva megindulhat a vetés. A simitózásra legalkalmasabb 'a Viljamsz-féle . talaj simító, melyeit minden szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt otthon házilag -is elkészíthet. Ez egy darab 2.5 —3 méter hosszú vonógerendáfoó! ŰH, melyhez a simító hágóin tagja1 kapcsoljuk. Egy-ogy tag három dai>b egyenként 80—100 ceníámétsr hoszszú, 6x6 cm vastag keményfa gerendából áll, amelyeket lánccal 15— 20 cm-es távolságra kötjük egymáshoz. Arra vigyázzunk, hogy a simító tagjai .szögleteseik legyenek. A si- mitózást a fenti módon elkészített simitóval, de ha ez nincsen, szükségből minden erre a célra alkalmas, deszkából házilag készített si- miitóval, vagy szekéroldaUal végezzük. Ha a talaj erősen tömött, szöges si/nitót használunk. A simitózást úgy végezzük, hogy a szántás barázdáira ferdén, rézsútos irányban vontatjuk a simitót. A barázdák ormait a simító legyalulja és a gödröket betemeti. A talaj felülete egyenletessé, simává válik. A porhanyó talajréteg megakadályozza a talaj nedvesség elpárolgását. Fogaterővel egy nap alatt 8—10 kait. holdat is el lehet simitózni. Ezzel a termelési költségeket is csökkenthetjük, mert ha a simitózást elmulasztjuk, akkor az őszi szántás minden előnyét elveszítjük, A talaj kérgesedik, a gy omok elhatalmasodnak, a talaj kiszárad és mindezt későbben sok munkával, nagy költséggel tudjuk csak rendbe- hoanj, dé a termés mennyisége i« holdanként 2—3 mázsával kevesebb tesz, mert a talaj nedvessége, tartalék ésapadéka elveszik és a növény fejlődéséhez nem áll elegendő nedvesség rendelkezésre. A talaj simii.ózása, annak időbeni, jóminőségű végrehajtása a tavaszi vetésű növények termelésében kilogrammban, mázsában jelent többletét. Például kukoricából minden holdról 2—3 mázsával több termést takarítunk be, de minden tavaszi vetésű növénynél ugyanígy jelentkezik tavaszi simitózással elérhető többlettermés. A simitózást tehát időben végezzék pl dolgozó parasztjaink, hogy a kormány- és a párthatározatok végrehajtását, több és nagyobb terméshozam elérését, az új, fejtett termelési eljárásokkal biztosítsák. Bodrogi Alajos agronómus. Mit kell tudni ax új begyűjtési rendeletről? VII. I hűsbeadási kötelezettség cikkekre Megyénk járásai három különféle bontását az alábbi 3 táblázatban m»- csoportba tartoznak, így az egységes I tatjuk be: Dombóvári, paksi és tamási járásban: Cikk Mezögazd . I. és II. tip. Dolgozó Nagygazdák es megnevezése: tsz tszcs tagok parasztok: egyéb falas« kizsákmányolófc: huskilo grammban Sertés 5.80 9.30 10.— 10.70 Baromfi 0.70 1.50 • 1.50 1A0 Tojás 0.50 1.50 1.50 1-50 Szahad választású 2.— 3.20 3.50 3.80 összesen: 9j— 15.50 16.50 17.50 Bonyhádi és gyönki járásban, valamint Szekszárd városban: Sertés 6.10 9.80 10.50 11.30 Baromfi —.70 1.50 1.50 1-50 Tojás —.50 1.50 L50 1.50 Szabadválasztásu 1.70 2.70 3.— 3220 Összesen: 9.— 15.50 16.50 17.50 A szekszárdi járásban: Sertés 6.50 10.40 11.20 12.— Baromfi —.70 1.50 1.50 1.50 Tojás —.50 1.50 L50 1.50 Szabadválasztásu 1.30 2.10 2.30 2.50 összesen: 9.— 15.50 16.50 17.50 A továbbiakban nézzük meg, hogy az egyes cikkcsoportokat mivel és hogyan kell és lehet teljesíteni. 1. A 800 négyszögölnél nagyobb, de egy kát. holdnál kisebb szántó és rétterülettel rendelkező termelők, valamint a termelőszövetkezetek tag jai háztáji gazdaságuk után kivetett 3 kg tojás és baromfibeadási kötelezettséget szabad választásuk szerint teljesítik tojással, baromfival és sertészsírral. Például a 3 kg kötelezettségre egy termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága után bead egy 2.50 kg-os tyúkot, a visszamaradt 50 dekagrammot tojással teljesítheti. De jogában áll az egész 3 kg-ot baromfival, vagy az egész 3 kg-ot tojással is teljesítenie. 2. Az a termelő, akinek szántó és rétterülete együttesen 3 kát. holdnál kisebb,'.egész húsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő, hízott sertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti. Ugyanígy teljesíthet az a 3 holdnál nagyobb területtel rendelkező termelő is, akinek kötelezettsége a különböző mérséklések miatt a 3 hold alátti beadási kötelezettségre csaliként. Például egy 2 kát. hold 800 négyszögöl szántó és rétterülettel rendelkező termelő hűsbeadási kötelezettsége 2.5x16.50 kg =41 kg (húskilogramm) Ez a termelő beadási kötelezettségét szabad választása szerint teljesít heti. így például vállalhatja, hogy az egész húsbeadását hízottsertéssel — amire társulhat is — teljesíti. Vállalhatja, hogy bead egy darab 41 kg-os süldőt és azzal teljesíti egész húsbeadási kötelezettségét, vagy vállalhatja, hogy egész húsbeadását vágójuh beadásával teljesíti, vagy vállalhatja úgy is, hogy ad bele tojást is, baromfit is, juhot is, süldőt Is, stb. Ezzel, hogy a 3 holdon aluli termelők egész húsbeadási kötelezettségüket szabad választás szerint teljesíthetik, jelentős kedvezményt és könnyítést kaptak. A beadható állatok és termékek nagy számára tekintettel, kivétel nélkül minden termelőnek lehetősége van a kötelezettsége maradéktalan teljesítésére. ,3. A 3 hold, vagy ennél nagyobb szántó és rétterülettel rendelkező termelők húsbeadási kötelezettségüket csak a cikkcsoport bontás arányában teljesíthetik a következők szerint: . a) sertésbeadás: A sertésbeadást a termelő legalább 126 kg élősúlyú hizottsertéssel tartozik teljesítem. A sertésbeadásra társulni lehet. A társulás teljesen önkéntes, a társulok száma, földterületének nagysága korlátozva nincsen. Minden termelő minden termelővel társulhat azzal a megkötéssel, hogy csak egy helyen. Nem lehet tehát úgy társulni, hogy például Kovács Péter sertésbeadási kötelezettsége 60 kg, ebből 20 kg-al társul Nagy Jánoshoz, míg a visszamaradt 40 kg-al Kiss Péterhez. Az egész súllyal egy helyre kell társulnia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettségen felül beadott hizottsertcs élősúlyt a termelő kívánsága szerint vagy szabadáron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésében kell elszámolni. Igen jelentős ez a kedvezmény dolgozó parasztságunk számára, mert módot nyújt arra, hogy egy sértéssel esetleg 2 évi beadási kötelezettségét is teljesítheti, tehát a következő évben már nem kell beadásra sertést hizlalnia. Például: egy 6 holdas termelő sertésbeadási kötelezettsége a tamási járás területén 60 kg. Ennek a termelőnek joga van társulni, de önállóan is adhat lie egy darab hízottsertést. Amennyiben önállóan ad be egy darab 126 kg-os élősúlyú hízottsertést, a sertés súlyából 60 kg-ot elszámolnak 1954. évi sertésbeadási kötelezettsége teljesítésére,, míg a fennmaradó 66 kg. tekintetében szabadon választhat, hogy erre a szabadfelvásárlási ár kifizetését kéri-e, vagy a 66 kg-ot a következő évi sertésbeadási kötelezettsége teljesítésére adja be. Ha a 66 kg-ot a következő évi kötelezettsége teljesítésébe kívánja elszámolni, — az annyit jelent, hogy 1955. évben hizott- sertésbeadási kötelezettségét már teljesítette, hiszen a 3 éves begyűjtési rendszerben az 1955. évi kötelezettség azonos nagyságú az 1954. évivel. A hízottsertés beadási kötelezettséget a községi tanácsnál hónapokra ütemezik be a termelők meghallgatásával. A havi ütemezésnek az a célja, hogy az ország folyamatos hús ellátását biztosítani tudjuk. A minisztertanács külön kedvezményt biztosít azoknak a , termelőknek, akik az 1954. évi hízottsertésbe adási kötelezettségüket 1954. aug. 31-ig teljesítik. Azok a termelők, akik hízottsertésbeadási kötelezettségüket 1954. március 31-ig teljesítik. 360 kg, akik 1954 április 1 és június 30 között teljesítik. 260 kg, akik 1954. július 1 és augusztus 31. között teljesítik, 220 kg kukoricabeadási kedvezményben részesülnek. Ez a kedvezmény újabb bizonyítéka annak, hogy kormányunk segíti, támogatja a falu dolgozóit. Az elmúlt évi bő takarmány termés a termelők többségénél tehetővé teszi, hogy fenti időpontig teljesítsék már hízottsertésbeadási kötelezettségüket és ha ezt a fentebb meghatározott időpontokig teljesítik, az 1954. évi évi kukoricabeadási kötelezettségükből olyan nagymérvű kedvezményt kapnak, amellyel egy újabb hízott- sertés felhizlalását majdnem teljes egészében biztosítani tudják. A meghatározott kukorícabeadási kedvezményből azonban — a termelő kívánságára — 50 kg átvihető az árpa, vagy zab beadási kötelezettségre is. Kormányunk az adott kedvezmények mellett azonban biztosítani kívánja azt is, hogy minden termelő beadási kötelezettségét 'maradéktalanul teljesítse. Ezért kötelezőleg elő írja, hogy minden termelő köteles a sertésbeadási kötelezettsége teljesítésére szükséges sertést olyan időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy a beadási határidőre — tehát amely hónapra a községi tanácsnál a teljesítést ütemezték — a sertése az -előírt átadási súlyt elérje,
