Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

TOLHÄl mie mouTAMAt eemStnran A MAI SZAMBÁM: A Ma^ryar-Szovjet Barátsági Hónap eseményei (2. 0.) — A külpolitika hírei (2. o.) — Hírek Franciaország­ból (2. o.) ~ Örök dicsőség (2. o.) — A megyei állat- tenyésztő állomás munkájáról (3. o.) — Egy paríosoport biza’mi munkában (3. o.) — Az energiatákarékoaság legfőbb lehetőségei (3. o.) — Mii kell tudni a* új be­gyűjtési rendeletről? (4. o.) —- Kiskratcár (4. o.) '» »■ "■■■" ............... •'* ..................... 1 ■ 1 ................. A Z M DP • TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄG AN AK L APJA Xi. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ARA ,>«* FILLER PÉNTEK, 1934 FEBRUÁR 19 Nők szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében A felszabadulás óta nagy változá­son mentek keresztül a magyar lá­nyok, asszonyok. Nemcsak az új élet építésének minden területén, hanem maguk is tartalmasabb, gazdagabb életet élő emberekké váltak. Vala­mikor a nagybirtokrendszer uralko­dása idején semmi megbecsülésben nem volt része az asszonynak. Dol­gozott minden asszony látástól va- kulásig, hogy gyermekét fel 1 tudja nevelni. Ezek az évek nem vonultak el nyomtalanul a magyar anyák fe­lett. A sok munka, az uraktól való félelem, nélkülözés, nem egy eset­ben egész életre tönkretette az anyát. Például a decsi Alkotmány tsz köny­velőjének, Rendvai János elvtársnak a felesége, ma a múlt betege. A 100 holdas Lukács családnál dolgozott végkimerülésig apró gyermekeiért. A felszabadulás óta eltelt 9 év alatt asszonyaink áttörték azt a fa­lat, amelyet a múlt osztálytársadal­ma tudatosan emelt eléjük, hogy tá­voltartsák őket a társadalmi élet minden fontos területéről. A magyar asszonyok felemelkedé­sében igen nagy szerepet játszott és játszik ma is a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége. A magyar asz- szonyoknak ez a legszélesebb alapok ra helyezett demokratikus szerveze­te, amelyben az asszonyok százezrei tanulnak és végeznek felvilágosító munkát. Az MNDSZ nemrégiben megtar­tott országos konferenciáján foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogyan kell ezt a munkát, — a magyar asszo­nyok bekapcsolódását az országépítő tevékenységbe, a békeharcba — to­vább erősíteni. > Mezőgazdaságunk háború előtt na­gyon elmaradott volt, A földterület legnagyobb részét a nagybirtokosok uralták, akiknek az volt a céljuk, hogy minél többet termeljenek, hogy több búzát, állatot, bort vigyenek vagy cseréljenek nyugati barátaik­kal. A felszabadulás után mezőgazda­ságunk addig soha nem látott fejlő­désnek indult. A nagybirtokokat fel osztották, földet kaptak a földnél­küli szegényparasztok, létrejöttek a termelőszövetkezetek és állami gaz­daságok. Megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a mezőgaz­daság fejlesztésénél jelentős szerepet tölt be a nők segítő keze. Nem egy termelőszövetkezetben a nők a férfiakhoz méltóan végzik munkájukat, akár az állattenyésztés­nél, akár a növénytermesztésnél. Ä mözsi Úttörő termelőszövetkezet sok asszonytagja egész évbén teljesített munkaegységéért dicsérő oklevelet kapott. Ezek az asszonyok dolgoztak és gyermekeket neveltek. Reggel munka előtt gyermekeiket a napközi otthonba, bölcsődébe helyezték el, hogy helytálljanak a termelés front­ján. A kocsolai Vörös Csillag termelő­szövetkezetben is példát mutatnak az asszonyok. A termelőszövetkezet­ben dolgozik az 56 éves Dubinyák Vincéné, aki a baromfinevelésben ért e! jelentős eredményt. A szekszárdi Gőgös Ignác termelő- szövetkezet eredményét is nagyrész­ben elősegítette az asszonyok becsü­letes munkája. Zárszámadás után joggal volt büszke az egész tagság Horváth Lajosnéra, aki a sertések gondozása terén ért el kiváló ered­ményt. Erről a jó munkáról beszél­het a szerzett 437 munkaegysége is. Jelenleg Horváth Lajosné a tehené­szetben dolgozik, ahol a fejés és a borjúnevelés munkáit látja el. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározat megjelenése után megfogad­nagyobb súlygyarapodást, a tehené­szetnél pedig nagyobb istállóátlagot fog elérni. Vagy a decsi Alkotmány termelőszövetkezet asszonyai; Bállá Mikiósné, Márkus Istvánná, Geren­da Istvánná és még nagyon sokan, akik a téli hónapokban — amikor kint nem tudtak dolgozni — vető­magválogatással foglalkoztak. 12 má­zsa csöves tengerit, babot válogattak vetőmagnak. De sorolhatnánk így tovább megyénk valamennyi terme­lőszövetkezetében dolgozó asszonyo­kat, lányokat, akik derekasan kivet­ték részüket a munkából, mezőgaz­daságunk fejlesztéséből. Megyénk 18 állami gazdaságában is figyelemreméltó eredményeket ér­tek el az asszonyok. A gerjeni álla­mi gazdaságban például Vörös Má­ria mesterséges borjűnevelő hónapo­kon keresztül kiváló súlygyarapo­dást tudott elérni. Novemberben 118, decemberben 121 dekagramm súlygyarapodást ért el állatainál. Az alsóleperdi állami gazdaság női te­henészei példát mutatnák a gazda­ság valamennyi dolgozójának. Klein Mária például 10 darab tehenet gon­doz. Lelkiismeretes munkával, álla­tai időbeni etetésével 9.9 literes is- tállóátlagot ért eü. Klein Mária mél­tó versenytársa Herr Gyuládénak, aki 13 tehenet gondoz és istállóéüa- ga 9.1 liter. A kanacsi állami gazdaságban a nők vállalást tettek a III. pártkon­gresszus tiszteletére. Fries Mária tejház kezelőnő vállalta, hogy a tej­kezelés terén az összes hiányosságo-, kát kiküszöböli, fokozza a tej tisz­tántartást a tejzsfr százalék vizsgála­tát minden tehenésznél havonta egy szer végrehajtja. De nemcsak ebben a három állami gazdaságban, hanem a többi 15 állami gazdaságban is nagyon sole asszonyt lehet találni, akik szép eredményeket érnek el, nemcsak az állattenyésztésben, ha­nem a növénytermesztésben is. A dolgozók államában megvan a lehetősége annak is, hogy minden ta- nulnivágyó nő képezze magát, Az Agrártudományi Egyetem kapui nyit va állnak a dolgozó nők százai előtt, hogy a tanulmányi év letelte után termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok, községek élén segítsék és fej­lesszék a mezőgazdaságot. Ezt a célt szolgálják az egyéves, féléves, há­romhónapos és öthetes tanfolyamok is. Ezek az asszonyok fognak segítő és termelőmunkájukon keresztül ah­hoz járulni, hogy minél több gya­pot, kokszagíz, len, kender kerüljön 3 feldolgozó üzemekbe, hogv több és jobbminőségű hús és tejtermék kerüljön a dolgozók asztalára. ÁiatáUomá nyűnk megvédésénél, mint állatorvos szaksegédek is je­lentős szerepet töltenek be a nők. Valamikor ezen a pályán nőket nem lehetett találni. Ma a nők is szép eredményt érnek el ezen a térén. Donáth Anna állatorvos szaksegéd például a kanacsi állami gazdaság­ban dolgozik, a III- pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy minden'' elkövet az állatállomány megvédé­séért a fertőző betegségekkel szem­ben, A beinduló állattenyésztési tan folyamon előadásokat tart az állat­egészségügyi ismerétekről, hogy a dolgozókkal együttesen / elejét ve­gyék a különböző fertőző megbete­gedéseknek. A nők nagy szerepet töltenek be a mezőgazdaság fejlesztésében. A termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban dolgozó nők nem kis reladatra határozták el magukar amikor megfogadták, hogy lelkiis­meretesen dolgoznak, hogy több bú­za, kukorica, krumpli, terméssel vagy az állattenyésztésnél az Istállóátlag a súlygyarapodás, vagy a tojás ter­melésen keresztül segítsék mező­HIREK A MEGYÉBŐL Lendületes munka a nagyszokt fyi Béke tsz-toen Mindenki előtt ismere­tes, hogy az elmúlt ősz száraz időjárása közepet­te legtöbb helyen igen gyéren fejlődtek az őszi kalászosok. A nagyszokc- lyi Béke tsz 60 hold bú­zája különösen gyengén fejlődött. De a tagok még sem adják fel a reményt. A legutóbbi közgyűlésen i- leszögezték: a tavalyi 9.3 mázsával szemben 11.8 mázsát termelnek holdan­ként Persze nem a vélet­lenre bízzák a búzater­mést, nem ölhetett kézzel várják az eredményeket, hímem dolgoznak. A ja­nuári közgyűlésen határo­zatba foglalták, hogy a búzát érett ;stál!ótrágyá- va. felültrágyázzák. Mi­után a határozat „meg­született", azonnal hozzá­láttak annak végrehajtá­sához. Február 16-ig 300 szánkó istáUótrágyát hord tak ki, mellyel 40 holdon végeztéik el a felül trágyá­zás L De a határozat úgy szól, hogy mind a 60 hold búzát felültrágyáz- záa. A munka serényen folyik. Ügy mondják a tsz tagjai, hogy még ebben a hónapban elvégzik bú­zaföldjeik feliillrágyázá- sár. . _.. . V állalások a gazdagyűlésen Iregszemcse község dol­gozó parasztjai számos gazdagyűlésen vettek részt a tél folyamán. A febru­ár első felében megtar­tott gazdagyűlésen az ‘.regszemcséi dolgozó pa­rasztok vállalást tettek a partkongresszus tisztele­tére. Cs. Farkas István, Si­mon István, Nagypál Ist­ván, Ángyon István dol­gozó parasztok vállalták, hogy a tavaszi munkákat — helyes megszervezéssel öt nappal a határidő előtt befejezik. Varga László, Tóth La­jos, Tóth György dolgozó parasztok a félévi barom­fi- és tojá&beadási köte­lezettségük teljesítését vállalták. E vállalásukat a dolgozó parasztok a na­pokban már teljesítették is. il vándorzászló első nyertese a Kurzer testdbrioád A kongresszusi verseny már beindult a Tolna­megyei Vegyesipari és Lakásjavító Vállalat üzem részeiben is. A mintegy 13 brigád tagja! minden erőfeszítésükkel azon van­nak, hogy tervüket az előbbinél jóval túlszár­nyalják, hogy ezáltal el­nyerjék a vállalat, illetve az üzemek közötti leg­jobb brigádvándorzászlót. Az első értékelés már megtörtént. A Nagy asz­talos-brigád, mely a ver­senyben az utolsó helven van, 109 százalékra telje­sítette tervét. A Kuczor festő-brigád, mely 238 szá­zalékot teljesített, elnyer­te a Vállalati vándor-zász­lót Az üzemrészek kö­zötti legjobb brigád ver- senyzászíót Taksonyi Jó­zsef lakatos brigádja és Andróczki János asztalos brigádja nyerték el. mert 130 százalékon felül tol­Kongresszusi verseny a dombóvári lenüzembeii Nagy lendülettel folyik a kongresszusi verseny a Dombóvári Len üzemben. Január hónapban a nagy hi­deg ellenére is 107 százalékra teljesítették tervüket, ae a februári első dekádban is szép eredménnyel dicse­kedhetnek a gyár vezetői és dolgozói. A brigádok között folyó versenyben az Előre- brigád tőn: előre az elmúlt hónapban, vállalásét 130 százalékra teljesítette. A Zója ifi-brigád követte a jó példát, mindössze 4 százalékkal maradt el versenytár­sától. Egyéni verseny is folyik az üzemben, Önódi Gé­za kétjelvényes sztahánovista kócliJös az egyéni ver­seny győztese, február 2-án már március S-i tervét tel­jesítette. Az ifik közül Mikolovics Piroska és Kovács Hona sztahanovista tilósok 137, illetve 121 százalékra teljesítették vőftlaliásukat. A gyár dolgozóit legjobban az lelkesíti a verseny­ben, hogy új bérrendszert vezettek be az üzemben.— ónódi Gézáné okleveles sztahénovista elmondta, hogy férjével együtt ez új bérezés után, 280 forinttal keres­nek többel, mint eddig. A pörbö yi erdészeti dolgozók hősies munkája A szekszárdi állami erdőgazdaság pörbölyi üzem­egységének dolgozói hősies munkáról tettek tamibizony ságot. Ugyanis a budaipesti Rákosi Mátyás Művek terven felül 20 köbméter olvasztáshoz szükséges keverőfát kértek. A munka elvégzéséhez azonban a nagy hó és erós hideg miatt nem kaptak munkásokat. Barabás Ferenc, erdészetvezető a vállalt kötelezettség végrehaj­tásának érdekében példamutató népnevelő munkát végzett, összehívta az erdészei, összes adminisztratív dolgozóit és ismertette velük e fontos munkát. Az er­dészet dolgozói elhatározták, hogy a tervükön kívül vállalt kö.elezettségüknek még akkor Is eleget tesz­nek, ha a munka elvégzéséhez nem kapnak munká­sokat. Vállalásukat teljesítették. Kimentek az erdőre és két nap alatt — megbirkózva a nagy hóval és hideg­gel *— kitermelték a 20 köbméter olvasztásához szük­séges keverő faanyagot. A kitermelt faanyagot azon­nal leszállították a pörbölyi vasútállomásra, hogy a Rákosi Mátyás Művek még a hét folyamán megkap­ják a munkájuk elvégzéséhez szükséges keverő fa­anyagot. I bö leskei gépállomás sikerének titka A bölcskei gépállomáson nehéz körülmények kö­zé., t keedték meg a gépjavítást. Amellett, hogy- a gép- illcmásnrk nem voltai? meg a szükséges javítóműhe­lyei, szerszámokban is hiány volt. A gépállomás veze­tősége mégis talált megoldást. Alaposan szétnéztek a félig kész új gépállomáson és a tárcsajavító brigádnál? találtak egy műhelyt, ahol zökkenőmentesén végez­hették a munkát. A hiányzó szerszámok beszerzésében pedig sokat segítettek az üzemi munkások. Akkor küld­tek az iparból egy új Norton-féle esztergapadot, mikor a gépállomáson erre a legnagyobb szükség volt. Szabó Dezső, a gépállomás esztergályosa ezen az új eszter­gapadon az összes olyan alkatrészeket elkészítette, mely nek beszerzése eddig sok nehézséggel járt. Január végéfelé az égjük termelési értekezfetan a gépállomás dolgozói vállalták, hogy február 25-e he­lyett február 15-re fejezik be a javítást. Vállalásukat teljesítették. A brigádok egymás közt versenyeztek, egyik sem akart elmas'ada! a másiktól. A bcácskeiek tehát jól dől goat.sic. jól versenyeztek, mélynek ered­ménye : február 15-ig ktjavítei.tófk erőgépeiket és mun­kagépeiket. Hearcdüs György vállalása A tamási gépállomáson dolgozó Hegedűs György elvtárs a III. pártkongresszus tiszteletére vállalta» hogy a hagesz tóműhely új berendezéséit, szerszámait szo­cialista megőrzésre átveszi. Gondos ápolással, karban­tartással, üzembiztonsággal élettartamukat növeli. Ta­karékoskodni fog a hegesztési segédanyagokká! oly­módén, hogy az elektródokat csonkig égeti, a hegesztő dinamót nőm járatja üresen 8 ezzel sok áramot takarít mog. Az au togé n hegesztés hé 1 pedig az oxigén és kar­óid felhasználását minúmáUsra csökkenti. Hegedűs elv társ továbbá vállalta, hogy a hegesztő munkákat a le­hető legjobb minőségben végzi el. A tavaszi kampány idején a területén előforduló törés vagy egyéb hibák azonnali gyors és jó kijavítását elvégzi. Hegedűs György elvtárs vállalása tegyen példaké­pe a tamási gépállomás dolgozóin kívül megyénk va­ll népi demokratikus országok éleiéből... — Lengyelországba» szüntelenül növekedőt a cukor termelése és fo­gyasztása. A háború előtt sok lengye! munkás- és parasztcsalád költségveté­sében nem szerepeit ez a tétel. A munkanélküliek százezrei pedig még ké­vésükké juthattak cukor­hoz. A gyárosok az or­szágban termeit » cukor na.gyrészét külföldre szál­lították, a hazai árakat pedig a lehető legmaga­sabban állapították meg. A népi Lengyelországban az egy főre jutó cukor­fogyasztás a háboíúelőtti hez képest több mint két és félszeresére növekedett 1938-ban 508 ezer tonna cukrot termeltek, 1949- ben már 745 ezer tonnát, 1953-'ban pedig 1 millió 120 ezer tonna cukrot ál­lítottak elő Lengyelország ban. Má ínár az egy főre jutó évi cukorfogyasztás meghaladja a 44 kilót. — Lengyelország jelenleg az ötödik helyen áll a cukor termelő országok sará­ban. A hatéves terv utol­só két esztendejében 1054- ben és 19S5-<ben több új cukorgyárat építenek és jelentősen kibővítik a meglévő üzemeket. * — A kisipari termelő­szövetkezetek dolgozói te készülnek a Pártkongresz szusra. A bolgár kisipari termelőszövetkezetek te mind nagyobb számban kapcsolódnak bele a Bol­gár Kommunista Párt VI. kongresszusának tisztele­tére indult munkavc­i senybe, A szófiai „Szvo- boda“ kisipari szövetke­zet dolgozói például vál­lalták, hygy a VI. párt- kongresszus tószteüetére termelési tervüket. 103 szá za’ékra teljesítik és a mi­nőséget 99 százalékra eme lik. Ugyanakkor csökken­tik az önköltséget és hiánytalanul teljesítik a választék bővítésére vo­natkozó tervelőirányzato­kat is. « — A vasutasok segítsé­ge. Az államVasút a Né­met Demokratikus Köz­társaság legnagyobb áram fogyasztója. A vasutasok, nesnesak a szén gyors szál lításával. hanem áramta­karékossággal is segítik a lakosság jobb ellátását. A hennigsdorfi vasúti építkezésnél villanyíám- pák kikapcsolásával és átszerelésével égy hónap alatt 1123 kilowattóra ára mot takarítottak meg. Ez egyben 90 D-márka költ­ségmegtakarítást ■ Is jelent., A. potsdami vasúti javító­műhely dolgozói vállalást1 tettel: az áramfogyasztás 3 százalékos csikckentésé- re. A sok áramot fogyasz­tó fűtőtesteket vaskály­hákkal cserélték ki. Az egyik 16 [kilowattórás elektromotort egy 4.4 ki-' loWat-tórós víiíianymotOr­ral helyettesítettek. így az áramfogyasztást a vál­lalt 3 százalék helyett 4.1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents