Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-18 / 41. szám
i»54 FEBRUÁR 18 NAPLÓ 3 Termelési bizottságot választottak a decsi gazdák Több napon át lázas készülődés folyt a decsi -tanácsházán. a küszöbönálló termelési bizottság megválasztására. Fejes István vb. elnök és hölvetrtese. Bogáncs János glvtárs talán százszor is megtárgyalták a tennivalókat, amelyek a dolgozó parasztok mozgósításához szükségesek. Eljött az idő. a választás napja. Alig kezdett szürkülni, máris csoportokban indultak a gazdák a tanácsháza felé. A tanács termében vígan duruzsolt a nagy kályha, árasztotta jó melegét. A község élenjáró gazdái jöttek össze. A gyűlés megkezdése előtt . hangos beszélgetés1 volt a teremben. Mindenki a termelésről beszélt, mit csinált eddig és ezután mit fog csinálni. Valóságos tapasztalatcsere alakult ki. Egyszer csak csend lett. Fejes elvtárs, a vb. elnöke megnyitotta a gyűlést. Majd a gazdák megválasztották a díszeüiökség tagjait, akik elfoglalták helyüket az elnökségben. Ezután következett Lajtos elvtárs, az állandóbizottság elnökének beszámolója. Foglalkozott a termelés nővé csenek kérdéseivel. Többek között megemlítette. — Megvan minden lehetőségünk arra, hogy növeljük terméseredményünket, állatállományunkat. Ehhez nem kell más, mint összefogott erő, becsületes mun ka és az eredmény nem fog elmaradni. A beszámoló, után értékes hozzászólások hangzottak el: Z s i g mond elvtárs, az állattartás fontosságával foglalkozott. Megemlítette, hogy helyes volna, ha a tanács viszszaadná a külső legelőt, hogy a no- vendéktartás gyarapodhatna. A javas lathoz többen csatlakoztak. Egyes hozzászólásokban foglalkoztak a termelési bizottság munkájával. Többek között megemlítették, hogy a termelési bizottságnak ne csak kötelességei, hanem jogai is legyenek, a tsz-ek és gazdák ellenőrzésére és azok munkájának segítésére. A hozzászólások után megválasztották a termelési bizottságot.. A meg választott gazdák fogadalmat tettek, hogy munkájuk végzésében nehézséget nem ismernek. Úgy dolgoznak, hogy munkájukkal elősegítsék a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtását. Paksi Tég’agvár: Fo’ynak az előkészületek a téglagyártásra Vastag hóta-karö borítja a Paksi Téglagyár agyagbányáját. A bányában serény munkások dolgoznak, termelik a téglagyártáshoz szükséges földet. Fai'kasdi Sándor, a gyár telepvezetője büszkén mesél arról, hogy az a 25 dolgozó, akik jelenleg a földet termelik milyen ügyesen, hozzáértéssel dolgoznak. Elmondta, hogy négyes brigádokba vannak beosztva; három fejtő és egy fúrómester, akinek az a munkája, hogy előkészítse a robbantáshoz szükséges lyukakat. A munka nem köny- nyű, 'ment ilyenkor télen sokszor félméteres fagyot kell csákányaim anhoz, hogy folyamatosan lehessen dolgozni. A munka azonban mégis megy. A dolgozóik nem hátrálnak meg a felmerült nehézségektől, hanem bátrán, hősiesen leküzd ik azokat. A bánya magas partján, ahol Pálfi József, Led- neczki János, id. Hum József és Egner József dolgozik, süvít a szél. Mind a négy munkásnak lapát van a kezében, szorgalmasan termelik a földet. Hum József egy pillanatra feltekint és ezt használjuk ki arra, hogy megkérdezzük tőle, mi az előnye a téli földkitermelésnek. Hum elvtárs gondolkodik, majd azt mondja: •—• Az előnye az, hogy a most fellazított földet a téli csapadék átjárja,..tavaszra megérik. Ezzel a földdel aztán öröm lesz dolgozni a nyáron. A Paksi Téglagyár dolgozóinak többczer köbméter földet kell kitermelniök, még ebben a hónapban azérl, íiogy a nyáron zavartalan legyen a tégla gyártása. A munkakedvet növeli az, hogy forró teát kapnak óránként, ezenkívül, teljesítették régi kívánságukat, mert megkapták a melegítő ruhát is. Erre a gondoskodásra úgy válaszoltak a földkitermelők, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére megfogadták, 10 százalékkal több földet termelnek ki, mint ami tervben van. MEGJEGYZÉSEK „Konkretizál44 a pari tanács titkára Szép számmal hallgatták meg Pari község dolgozó parasztjai közül a közelmúltban megtartott tanácsülés beszámolóját, amelyet Biró József, a tanács vb titkára ismertetett A beszámoló elhangzása után a titkár elvtárs összedörzsölte a kezét, kicsit mosolygott is, s nagy örömében felsóhajtott: Ez igen, így egész jól sikerült a feladatokat megszabni. Lesz is itt mezőgazdasági fejlesztés. No, lám, így kell dolgozni lesz itt példa- mutatás! Még jól végig sem gondolta magában az egészet a VB-titkár, amikor hatalmas tüsszentés hallatszott a teremben (amint később megtudtuk Hári János furfangos diákja is résztvett a tanácsülésen. A furfangos diák pedig, ha valaki olyat mond, ami nem igaz, bizony rátüsszent...) Miért tüsszentett tehát ez a furfangos diák a pari tanácsülésen. Ez nem is olyan egyszerű. A VB-titkár állítása szerint ugyanis a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatnak megfelelően szabta meg a beszámoló az egész község előtt álló feladatot. Ez bizony nem így van. A beszámoló ugyanis csak a termelőszövetkezet részére adott útmutatást. De ez az útmutatás is elkésett, mert ugyanezekkel a szavakkal néhány nappal a tanácsülés előtt már szövetkezeti gyűlésen hallották. Hogy lehetséges ez? Pedig igen egyszerű. A VB- titkár a „sok" munkára hivatkozva elkérte a termelőszövetkezet elnökének beszámolóját és ezt ismertette a tanácsülésen. Ez a „konkretizálás“ valójában megérte a furfangos diák hatalmas tüsszentését. Pietro Nenni beszéde Rónia (TASZSZ): Pietro Nenni, az Olasz Szocia,;sta Párt főtitkára a napokban Bolognában beszédet mondott a Szocialista Pártnak az új kormánnyal kapcsolatos állásfoglalásáról, valamint az alapvető politikai és társadalmi problémákról. Az Ava-nti közlése szerint Nenni beszéde elején hangsúlyozta, hogy Olaszország igen nehéz helyzetbe került, mert a Keresztény Demokrata Párt kanokul semmibe veszi az 1953. évi választások eredményeit. Nenni hangsúlyozta, hogy a Keresztény Demokrata Pánt minden eszközzel szakadást akar előidézni a dolgozók között, akik egyre egységesebb sztrájkokkal válaszolnak a politikai nyomásra és a kizsákmányolásra. E sztrájkokban a jobboldali szakszervezetek a öntése ellenére résztvesznek mind a kommunista, mind a szocialista, mind pedig a szociáldemokrata és keresziénydemokra ta munkások. Ami Olaszország nemzetközi helyzetét illeti, egyre több állampolgár követeli, mondjanak le az „európai védelmi közösség1' eszméjéről és foly tassanak olyan külpolitikát, amely védelmezi Olaszország nemzeti érdekeit és elősegíti a nemzetközi feszült ség enyhítését. A munkáért, a demokráciáért, a békéért folyó népi harc élén a Szocialista Párt és a Kommunista Párt küzd. E pártok akcióegységét — mondotta Nenni — csak árulás szakíthatja szét. Az olasz szocialisták sohasem vetemednek erre. OTTHON... Szülőfalum dimbes-dombcs vidd ken, kéi erdő között fekszik. A vo9* út elkerüli falumat, ami elég sok kellemetlenséget okoz a kisszékelyiek- nek. Tőlünk sokan járnak dolgozni Budapestre, Sztálinvérosba, Diósgyőrébe, és az ország különböző részeibe. Haza-haza jön rpk szombatonként, s vasárnap délután., vagy éjszaka újra vissza. Kocsin< gyalog, autóbuszom — ki hogy! Ilyenkor a tolnanémed-i vasútállomás váróterme .zsúfolásig megtelHk. A közel 10 kilométeres távolság ellenére is mindenkit hazahoz a szíve a völgybe, az erdők között megbúvó falucskába. Sokan azt gondolnák, hogy mifelénk a madár se jár, nem jutnak el hozzánk a nagyvilág hírei, békésen, „mit törődöm a. világ bajával" élnek az emberek. Valamikor ez így volt. Azonban most, a villany, a posta, a rádió, a mozi, a sajtó, a gyűlésekre kiküldött járási előadók mindenkibe beleoltják az érdeklődést az események iránt. Hogyne érdekelné községünk lakóit a jövő, a várható események, s az élet további alakulása? Miért ne érdé. kelné az apákat, az anyákat a berlini értekezlet, hiszen fiaik a hadseregben teljesítenek szolgálatot, vagy tan útnak valamelyik középiskolában, vagy egyetemen. Így gondolkoztam reggél felke lés előtt, mert. hirtelen eszembe jutott egy megjegyzés: „T if elétek, ahol a madár se jár, ahol elszigetelten éllek a világtól", — Hm! Bolondság az egész, mit töröd ezen a fejed — szóltam mar gamhoz. Bezzeg jól esett az ágyban jót nyílj tózni az éjszakai kimentő út után. Buhám a hótól még mindig vizes vo U, ázottan lógott a szegen. Nagync- hezen kikászolódtam, az ágyból. Édesapám már rég elment a csoportba — dolgozni. Már most — igen helyesen — felkészülnek a Hamény munkás napokra. Pár nap pihenőt szántam magam nak, majd kiheverem az egyetemen szerzett fáradságot, s végre egész éjszakát, csinálok a felekből. Igaz — a vizsgaeredmények, a i.l-es átlag alapján, — nem érdemelném meg, de erőt kelt gyűjteni a második félévre. Este, ha nem jött hozzánk senki, olvastam szüleimnek, vagy mi mén_ tünk látogatóba máshoz. Szépen el teltek az esték, húzódott a beszéd fonala. Megtudtam, hogy Szilveszterk or három bál is volt a faluban, s mind egyik helyen sokan voltak, Mindenki kellemesen akarta eltölteni a Szilvesztert. Egyébről is folyik azonban a szó. Tervek készülnek minden háznál. Előkerül a Szabad Nép, Szabad Föld, s szánútgatják a beadást. Ennyi marad, ez kell vetőmagnak, a: többivel őzt csinálunk, ami a legktfizétöbb. Tiszta munka! Azonban a bevételt is rögtöni felosztják. Ennyi kell a ház rendbehozására, ennyiből megcsinálj uk a kerítést, ezt veszünk, azt veszünk, s máris azt vettük észre, hogy kiürült a pénztárca. Milyen csendes mosolyt csal az ember arcára az ilyen tervezés. Hány. szór fordult meg ágyában a gazda, mire kimondta a végső szót. Az asszonyok pergetik a rokkát, gyapjúzokni, pullover, kesztyű készül majd a megfont gyapjúból. A másik orsóra kender fonál csavarodik. Abból pedig zsák lesz az új termés számára. Mennyi bizakodás nyilvánul meg itt! Szombaton, vasárnap a kultúrotthonban vetítenek. A gépházból a vászonra vetődő sugarak földijeim elé hozzák a messze tájak, távoli országok eseményeit, életét. A szép ma gyár filmek mellett a jó külföldi filmek is peregnek a nézők előtt. A mozi nálunk 1953 augusztus 20-án kezd te működését és azóta milyen tömeget vonzott magához! Hinni sem akartam a szememnek, amikor azt láttam, hogy a rendelkezésre álló te rém zsúfolásig megtelt, sőt ölyanok is voltak, akik kint maradtak. Es micsoda meglepetés. A falon egy apró, vörös MOKEP-vándorzászló állt, amit a legjobb keskeny filmszínház kapott. Előadás végével nagy fekete csoportokban tartanak hazafelé a nézők a fehér havon, az egész utcát elárasztva, élénken felidézve egy-egy megkapó jelenetet. A fiatalság a kultúrotthonban előadások előtt asztaliteniszesik, sttli- kozik. Hely hiányában minden egy teremben bonyolódik le. Érdeklődtem a könyvtár után is — ami kicsi, s igen kevés magyar klasszikus író műve található benne. Ideje lenne azokkal is bővíteni a könyvtárat, s akkor még nagyobb lenne az olvasótábor. Megörültem, mikor azt a választ kaptam, hogy működik a könyvtár, s nem állnak haszontalanul a drága betűt tartalmazó könyvek. A tszcs-k felkészülnek az új esztendőre. Rendezik soraikat, hogy eredményesebben tudjanak dolgozni az új esztendőben, jobb legyen a jövedelem. Az utakon szánkók hordják a földekre a nyár folyamán felgyűlt istállótrágyát. Az erdőben folyik a faközelítés. A fát szekerek hordják a kövesút- hoz, ahonnét tehergépkocsik szállítják be a vasútállomásra. Megy 8 szerszám- és tűzifa a városokba. Kint az utcákon gyerekek kiabáltak, kergetöztek a hóban. A legények egy-egy hógolyóval „kedveske dtek“ a lányoknak. A kultúrotthon- ban elkezdődött a délutáni adás, s a „hazatértek“ elindultak az állomásra, vissza a munkahelyre. Hiába, hív a kötelesség. En is összecsomagoltam. Fájó szívvel hagytam el beteg édesanyámat. Letelt a szünet. Néhány hógolyótól kisérve elindultam az állomásra, vissza az Agrárra. A faluvégről visszanéztem. Búcsút Intettem falumnak a legközelebbi viszontlátásig, s hosszú léptekkel folytattam utam az állomás felé, de lelkem még Budapestről is visszaszállt beteg édesanyám ágya mellé. MITTELHOLCZ CrYULA egyetemi hallgató. Kommunista példamutatás a szerződéskötésben Mintha tegnap lettem volna itt. Olyan ismerős az udvar s a kis virágos kert léckerítése. Az igaz, hogy most nem illatoznák virágok, hisz mindent befed a hó, de a tavasz ígérete benne él az emberben. De nem akar ok az események elé vágni. Először is szeretném bemutatni a házigazdát, Hochsteiger József elvtársat, aki úgyis, mint a tolnai Alkotmány I. típusú termelőszövetkezet, úgyis, mint a pártszervezet tagja, az élenjáró dolgozo parasztok között van. Közel egy évé jártam mar itt, pontosabban a Békéi Világtanács legutóbbi ülése idején. Azóta, mint ahogy mondani szokták, sok viz lefolyt a Dunán. Régen ennyi idő után megállapítottuk volna: öregebbek lettünk egy esztendővel. Most azonban szembeülve a szobában Hochsteiger elvtárssa.1, szemében, s egész lényén inkább a fiatalodás jeleit látom. Legutóbb itt járva munkáról, becsületes kötelezett ség je Lj esítésröl esett jóformán csak szó a béke megvédése érdekében. Ez is csak úgy nyugodtan, komótosan, megfontoltan. Ma azonban ez mérhetetlenül kibővült. Terveket mesél Hochsteiger elvtárs gazdálkodásának további fellendítéséről, s ettől, szemében, szinte látom, tüzek gyúílnak. Elfelejt mindent, a körülötte játszó gyerekeket, még talán engem is. Úgy magyaráz, mintha legalábbis népnevelő kör ütőn jáiina, s a dolgozó paraszt társait kellene meggyőznie a szerződéses termelés előnyeiről. Igen, mert erről van szó, amely a kormány Programm nyomán fokozottabban szolgálja a dolgozó parasztok fel-emelkedését, munkakedvük növelését. — Két holdat én is bérbevet'em — mondja többek közt — a 10 hold saját földem mellé. — A szerződéses növények termesztésében is jó példát mutat. — Mit szólnának az emberek, ha od amen ve hozzájuk, a szerződéskötésről beszélnék és magam nem kötöttem volna. Kötöttem én, mégpedig 6 holdra, tavaszi bükkönyt, somkórót, cukorrépát, meg még többféle növényt. Jó jövedelmet biztosít majd az egy hold szarvaskerepem is, aminek a magját most már nem 600, hanem 1200 forintért veszik át mázsáját Nem is beszélek itt a beadási kötelezettségek területére szóló kedvezményekről. — Az egy hold bokorbabom földje például mentesül a terménybeadás alól, mivel szerződtem, s ezen felül még további egy hold. — Eny- nyivel több jut tehát a szabadpiacra, közvetlenül a család szükségleteire, sokkal bővebben, mint tavaly. A többi nagyfokú kedvezmények mellett ezek is segítik a bizakodás, a termelési kedv növekedését. — Ezt tapasztaltam én is — veti közbe, — amint a falut jártam — Mog azt is, hogy várják a népnevelőket a dolgozó parasztok. A párt ? va most fokozottabban érdekel mindenkit. Ez mutatkozott mee dvtárs felszólalásában is, a vezetőségválasztó párt-taggyűlésem Sokat foglalkozzunk különösen az egyéni dolgozó parasztokkal — De a példamutatás, a kommunisták példamutatásának fontosságát is megemlítette. — én példát fogok mutatni ezután is — mondotta; A tervez petcs tovább' álfán a szerződés kötés csak egy állomás. Méghozzá Olyan állomás, amelyről egyre gyorsabb vonatra lehet felszállni. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a szerződés-kötés adta beadási kedvezmény nyomán több termény marad meg, mely jó alapot ad az állattenyésztés fejlesztésére. — Két anyakocának valót is akarok venni — mondja, — mert a gazdaság csak megfelelő jószágáll’ománnyal kifizetődő. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs a háznál sertés. Van 3 süldő is, de most nagyobb fajtákat, jobbak,at akar' venni, amelyek nagyobb hasznot hoznak, hisz a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozat a mennyiségi fejlesztés mellett döntően a minőség javítását tűzte ki célul. — Nemcsak azzal akarom — szól közbe, — az állatok takarmányát biztosítani, hogy a szerződések után kevesebbet kell beadnom, hanem azzal is, hogy többet termelek. Ezt műtrágyázással érem el. — A jó munka nem is hiányzott Hoohsteigeréknél tavaly sem. 1400 ölön 14 mázsa árpát arattak, a tengeri 26 mázsát adott holdanként. Az idén, tehát a még nagyobb munkakedvnek, a nagyabb állami támogatásnak még szebb eredménye lesz. —- Én bízok benne— mondja mosolygó« arccal, amikor a búcsúzásra kerül a sor — s ezt igyekszem a többi dolgozó paraszttársaimnak is megmagyarázni: — Ez nem is lehetetlen ahol a jó kommunista munka, a példamutatás vezeti a szerető, gondos felvilágosító szót. <i-e) Helyreigazítás Lapunk február 14-i számában a 7-es oldalon megjelent „Az állatok átteleltetésének néhány gyakorlati kérdése tsz-inkben“ című cikkben a tamási Vörös Szikra tsz-ről közölt tejtermelési átlag téves. Ugyanis a szövetkezet jelenlegi fejési átlaga nem 10.1 liter, hanem 2.1 liter. Ezt olvassuk .■* * Dobozy Imre: FELHŐ ÉS NAPSÜTÉS Szatirikus írások gyűjteménye, amely a falu mai életének, a parasztok problémáinak felhős és napsütéses oldalait mutatja be. A cselekmény 1953 tavaszán és nyarán a dunántúli péterhegyi termelőszövetkezet körül zajlik és bemutatja a szövetkezeti tagok és a falubeli középparasztok versengését és egytnás- ratalálásának első lépéseit Maró gúnnyal pellengérezi ki egyes szövetkezeti ügyvezetők hibáit és a ina-; radiságot az emberekben,
