Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-03 / 28. szám
Í954 FiBKUAR 3 flAPLO Jl Propagandisták tapasztalatcseréié: Párttörténet konferenciára való felkészülésem és a szemináriumok levezetésének módszere Fordítsunk nagyobb gondot gyű mö I esőseinkre Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy politikai oktatásban részivéhetek, és még nagyobb örömöt jelentett. az, hoigy én magam is vezethetek szemináriumot. Oktathatók, nevelhetek és tudásomat átadhatom, ez, úgy érzem, számomra nagy felelősségeit jelent. Felelősséggel tartó zom a p ár inak a rámbizott hallgatók' 'politikai neveléséért, fejlődéséért. Ezen felelősségem tudatában ké szülök fel a saját konferenciámra és az. általam vezetett szemináriumok levezetésére. Ä Szovjetunió Kommunista Pártjának története tanfolyam I. évfolva inának vagyok propagandistája. — Felkészülésemet., jegyzetemet . úgy végzem, hogy az a saját koníere- c iámra és az általam vezetet tee is .ló .legyen. Tanulásommal alap és dprítő kodalomnak veszem a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét. A kötelező irodalomként feltüntetett többi anyagokat ugyancsak átolvasom, mert igen nagy segítséget jelentenek az anyag megértéséhez. A magyar munkásmozgalomról szóló cikkeket Andics Erzsébet elvtársnő írásaiból tanulmányozóm. A magyar vonatkozású anyagot fontosnak tartom, mert A Magyar-Szovjet Társaság január 28-án tartotta megyed válasz1- mányi ütését, amely jelentős állomás volt. a szervezet életében. A választmányi tagok örömmel fogadták Somi Benjaminnét, aki a választmányi ülés óta véglegesen a szervezet élére került, az MSZT megyei titkára lett. A tartalmas, értékes titkári beszámoló méginkább megerősítette a választmányi tagok véleményét: fejlett, kiválóan képzett vezetőt kaptád Somi elvtársnő személyében. A beszámoló a Magyar-Szovjet Társaság célkitűzéseiből indult ki, foglalkozott azzal, hogy megyei viszonylatban milyen eredményeket ért' el a szervezet a célkitűzések alap ján. Rávilágított a fogyatékosságokra, hibákra is és mellettük mindjárt megmutatta a feladatokat. A feladatokon túlmenően módszerbeli segítséget is adott a beszámoló a választmányi tagoknak, járási titkárok nak.' A szervezet feladata — mondotta Somi elvtársnő, hogy kulturális ismeretterjesztés keretében kielégítse a dolgozók érdeklődését a . így összehasonlítást lehet tenni az akkori oroszországi események és a magyar események között. Meglátásom az, hogy a hallgatók is szívesen veszik a magyar munkásmozgalomról szóló anyagokat. Az 1953—54-es oktatási évben bevezetett tematikát helyesnek és jónak tartom. Minden héten van.. foglalkozás és ez lehetővé teszi az anyag alapos megtárgyalását. Az útmutató szerint minden foglalkozáshoz 2 főkérdés van megadva. Én ezekhez a kérdésekhez alkérdéseket dolgozok ki, elérem vele azt, hogy az anyagot jobban át tudják vermi, valamint a hallgatókat aktivizálni tudom. A szemináriumokon ismétlésekbe nem bocsátkozunk és így nem válik unalmassá és nem nyúlik hosszúra sem a foglalkozás. Egység}7 kérdés megbeszélése után ösz- szefoglakxm a kérdés lényegét.. A mindennapi élettel, a gyakorlattal igyekszem a. szemináriumot élénkké tenni. Helyi konkrétumok szerepelnek a tanulásban és így igyekszem az elméletet a gyakorlattal összekötni. A hallgatók létszáma 10—14 fö között van, akik már 3 hónapja állandóan összejönnék. Eddig még egy foglalkozás sem maradt el. A Szovjetunió iránt. A szovjet emberek életével és munkakörülményeivel megismerkedni azt jelenti, hogy a jövőnkkel ismerkedünk. Nem mind egy az sem, hogy milyen formában történ,ik az ismeretterjesztés és a dóligozőkkal való beszélgetés. A dolgozók érdeklődését magasabb színvonalon kell kielégíteni. Ennek szellemében végzi a szervezet ezután a munkáját. A tartalom, a színvonal kérdése kerül homloktérbe a Barátsági Hónap megszervezésénél, elő készületeinél is. A beszámolóban szó esett a Barátsági Hónapról is, amely Somi elvtársnő szavai szerint akkor lesz jólsikerülit és eredményes, ha mind a vezetők, mind a‘tagok aktívan kiveszik részüket a munkából. Ez természetesen az egész szervezet munkájára vonatkozik a Barátsági Hónapon túl is. A hozzászólások során a választmányi tagok, járasd titkárok jórészt arról számoltak be, hogy ők mit végeztek a maguk területén, milyen terveik, milyen nehézségeik vannak. Felmerült azonban több értékes je tékeljük, megvitatjuk a hibákat!, eted menyeket és a fejlődés üteméi A hallgatók jegyzetet készítenek és a foglalkozásom a könyv nem lehet nyitva, csak a jegyzet, de ez nem jelenti azt, hogy abból olvassák ki az . anyagot. Minden egyes fejezet megtárgyalása után bevezető előadást kapnak a hallgatók. A megyei tanács alapszervezeténél tartom a szemináriumot és meg kell állapítanom, hogy az atapsaervezet nem igen foglalkozik az oktatással. Az október óta folyó oktatáson még eg/.-zer sem volt senki az alapszerv vezetőségétől ellenőrizni. Nem voltak kíváncsiak arra, hogy megy a munka, milyen a fejlődés és hogy megjelennek-e a hallgatók. Ezen rövid beszámolómban szerettem volna megmutatni tanulási és oktatási módszeremet, mely tudom, hogy még sok kiegészítésre szorul. Ennek alapján a III. párt- kongresszus tiszteletére versenyre hívom ki a megye összes I. évfolyamos Párttörténet tanfolyamvezetöit az oktatási munka jobbá tétele és megjavítása érdekében. Rugási Endre propagandista. , vaslat is a szervezet munkájának megjavítására. A tömegszervezetekkel való együttműködés, kölcsönös segítség kérdésével kapcsosaiban Czank elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának képviselője mindjárt reagált, megígérte, hogy ők segítséget adnak, ahol tehetik, és igyekeznek elmélyíteni a kapcsolatot. Kovács András, a paksi járási MSZT titkár a pedagógusok bevonását javasolta. Seregi Miklós, az Örszágos MSZT Központ képviselője azt javasolta, hogy használják fel a szervezet munkájában továbbra is a jól bevált módszert, a jó tapasztalatok általánosítását és módszerben! segítséget adott a kultúragitációs munkára vonatkozóan. Ünnepélyes része volt a választmányi ülésnek Szusz Mártonná györ könyi választmányi tag kitüntetése. A szervezet élenjáró aktívája nem vehetett részt a választmányi ülésen, helyette férje vette át az érdemrendet és felesége nevében még lelkesebb munkára tett ígéretet. Megyénk tereié tei talaj es éghajlati seemponttoól kiválóan alkalmasak gyümölcstermelésre. A párt- és kormányhatározat a gyümölcsösök telepítéséhez a termelőcsoport oknak díjtalanul biztosít facsemetéket, bőségesen vásárolható műtrágya és növényvédőszerek, — sót 6 évig adómentességeit biztosát, Ugyanez vonatkozik az egyéni termelőkre is, azzal a különbözette!, hogy a facsemetéket nem díjtalanul kapják, hanem a Földműveiésúgy: Minisztérium által megállapított áron vásárolhatják meg Myen kedvvé körtiiiftények mellett nagy lendülettel megindult megyénkben a gyümölcsöseik telepítése. Ez egyedül a pért és kormányihatá rozatnak köszönhető, ment ezen keresztül termelőcsoportjaiíik és egyéni termelőink érdemesnek találták a gyümölcstermeléssel val-o foglalkozásit és iránytvettek a nagyüzemi gyümölcstermelésre. Most már látják termelőink., hogy a befektetett munka és a költségek megtérülnek a jól jövedelmező gyümölcstermelésben. Termeilőcsoportjaink tagjai, így értékes gyümölcsben részesülnek, a felesleget pedig szabadpiacon értékesíthetik. A belföldi szükséglet kielégítéséhez is nagyban hozzájárul nak a termelők, sőt még export minőségű gyümölcsöt is elő tudnak állítani, amiért nagyobb árat kapnak. A továbbiakban szeretnék foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mit kell tennünk a már termőben lévő gyümölcsösök megvédésével annak érdekében, hogy meghozza munkánk eredményét. Azt hiszem mindenki előtt ismeretes, hogy gyümölcsfáink nak milyen sók ellensége van. A kártevők tömegéből sok elpusztul a változó időjárás következtéivel^, — ugyancsak sok biológiai ellenségei is vannak. Például a rovarok felfalják egymást, vagy különböző gombák, baktériumok megtelepednek testük felületén, stb. Ugyancsak nagy segítségünkre vannak az éneklőmadarak, melyek szorgalmas munkájuk következtében millió és millió rova- ri kártevőt pusztítanak el. De a természetes szelekció és segítőtársaink munkája ellenére mégis nagy' számban maradnak kártevők, aminek leküzdése a mi feladatunk. Elsősorban fontos, hogy elvégezzük a téli tisztogató munkát, — mert a további vegyi védekezés csak" így lesz eredményes. Mielőtt a mechanikai munkákat megkezdenénk, távolítsuk el gyümölcsfaállományunkból a kiöregedett, száraz, értéktelen fákat, ami a rajta meghúzódó rovart kártevők és goníbabetegségek búvóhelye és terjesztője. Az ilyen fákat nem szabad megtűrni állományunkban, ment megfertőzi az egészséges fákat, — silány termést hoz, sőt a fa elpusztulásához is vezethet. A fa koronájából kivágunk minden olyan vesszőt, ágat és gályát, amely egymást keresztezi, hogy a gon.babetegségek és a rovart kártevők elszaporodását megakadályozhassuk. A ritkítással, nemcsak a kártevők el szaporodási lehetőségét küszöböljük ki, hanem biztosítjuk a korona levegőzését, a gyümölcséréshez pedig a napfényt. A fákon lévő felesleges ágak egyébként nagymértékben elvonnák a tápanyagot és a termőrügyek nem tudnának kifejlődni. A ritkítás során el' kell távolítani a száraz, beteg ágakat. A seb felületét éles késsel simára te kell faragni és sebkátránnyal beecsetel- ni. Ha ezt eLmülasztjuk, a kezeletlen seb nem tud behegedni, mert a belső fás részben beszivódik az eső, hóié, melyen megtelepednek és behatolnak a gombák és baktériumok. Ezek ott elszaporodva elkorhasztják a fa szöveteit, ez fokozatosan mélyülve odvasodáshoz vezet. Ha az odú még nem hatalmasodott el és ermőképességét túlzottan nem befolyásolja, még rendbehozhatjuk 'lkat. Az odvas farészeket az élő •'•"•"etekig kaparjuk ki tisztára és éljük, be sebkátránnyal, majd jerríenthsbarccsal, a sebet jó szorosan tömjük be, a felületet pedig el kell simítani. A vastagabb ágak eltávolításánál figyeljünk arra, hogy előbb mindig a föld felé néző alsó oldalon fűrészeljünk be, úgy, hogy ott 'a héj és néhány centiméter mélyen a farész is el legyen vágva. Csak ezután vágjuk felülről tovább az ágakat, így elkerülhetjük a még teljesen át, nem vágott, súlyánái fogva lezuhanó ágak tovább hasadását tos, hogy a moníliás ágú végeket és az egyéves hajtások végeit .«metszők, mert a gomba csirái tavasszá! ismét behatolnak az egészséges szövetekbe. Ezzel egy időben szed jük te a moníliás gyümölcsmumiákat és az összescdrödott faleveleket. Ezután rátérhetünk 3 fa törzsének és a, váz ágiiknak a ttszilfásához. A fék törzsének, váaagains* fér cserepesedett kérget kéreg ka por •-> vassá! tisztítjuk meg ügy, hogy a fába. kárt ne tegyünk. Utána a törzset és .a vázágakat drótkefével, keféljük végig, hogy a még rajta lévé cserepes kéregmaradványoktól, pajzs tét vektől, zuzmóktól és mohától tökéletesen megtisztítsuk fáinkat. Nagy gonddal kell végezni ae ágak hónaljának megtisztítását, mert erre a védett helyre húzódnak rendszerint a kártevők. Az ágak tisztításánál vigyáznunk kell, hogy meg ive sértsük a rügyeket. A fiatal és a simakérgü gyümölcsfákat csak gyei- kérkefével szabad megtisztítani. A fagyöngyöt és a taplógombát éles késsel vágjuk ki, mert ezek íz élős ködők, elszívják a fa nedvességét. A rákos kiforrásokat, sebhelyeket, ki kell kaparni és sébkátránnyal be- ec se telni. ha vértetűvel fertőzött sebolajjal ecseteljük. Sok esetben tapasztalható a fajinál a csúcsszáradás, amit az ere« pajzstetű fertőzés, talajmunka hiánya és a tápanyag hiánya okoznak. Ilyen esetben újítással keli rend behozni fánkat, ami nem egyéb, művi a korona erős visszavágása. Az ágak visszaimetszése a 7—8 centiméteres átmérő vastagságig történjék. A megmaradt ágrészeken lévő gályákat és vesszőket az első évben érintetlenül hagyjuk, hogy a fának meg felelő lombfelületet biztosítsunk. A második évben azután a jó korona kialakításához szükséges ritkítást végezzük el. A tisztogatási munkáknál összegyűlt hulladékokat égessük el, a lémetszett ágakat gyűjtsük össze és távolítsuk el a gyümölcsösből. A meg trágyázás után a fák között végezzük el a szántási munkát, míg a fák csurgójáig kézi ásással végezzük el a talajforgatásit, vigyázva arra, hogy a gyökereket meg ne sértsük. Ne feledkezzünk meg segítőtársainkról sem, akikről most téd idején fokozottabban gondoskodnunk kell, ezek a hasznos éneklő madarak. Szereljünk fel a fákra házilag készített odúkat, mellyel védelmet nyúi ttunk számukra. Állítsunk fel madáretetőket, hogy hófúvás, hideg időben táplálékot találjanak. Megérdemlik ezek a kis segítőtársak, ezzel elősegítjük saját munkánkat is. Ezek után elkezdhetjük a téli rilgy- fakadás elleni permetezéseket. Mielőtt a téli lemosó permetezést: megkezdenénk, szükséges, hogy a gembabetegségek ellen (pl. varaso- dás) az almás tenmésüéknél és a csonthéjasoknál elvégezzük a permetezésit 2 százalékos bordóilével. Ezt követően az almás terrnésüeknél pajzstetű fertőzés esetén 5 százalékos, szilvánál és ringlónál 4 százalékos gyümölcsfaolajjaa, vagy gyümölcsfakarboüneummal permetezzünk. Olajos permetezést csak minden második évben szabad meg- 'smételni, a közbeeső években, vagy kisebb pajzstetű, fertőzés esetén téli higítású imészkérüével permetezzünk rü-gypattanás és rügyfakadás között, Megemlíthetem, hogy a párt és a kormányhatározat a gyümölcstermelők részére biztosítja, a. szabad és bőséges rézgálic vásárlást Ugyancsak megemlíthetem, hogy ‘bármilyen mennyiségben vásárolható a földmüvesszövetkezeteknél olajos permstezőszerek, a rtiészkénléhez szükséges kén fíorisztella és oltott mész. A permetezéseket időben végezzük el úgy, hogy a fa csúcsától lefelé lemosó permetezést kapjon. Ha gyümölcsvédelemnél a gyümölcs termelőknek bármilyen problémájuk, van, szaktanáccsal szívesen segítségére siet a járási és megyei tanács mezőgazdasági osztályán működő növényvédelmi agronómus. Tehát látjuk, hogy milyen fontos a mechanikai, valamint a permetezési munkák elvégzéséire, mert ettől függ jövőévi gyümölcstermésünk. A jövedelmező gyümölcstermelés alapja a rend reres védekezés. Magyar Ferenc növényvédelmi agronórrme Jó a versenynyüviíncmág a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár eredményes munkáját nagyban elősegíti az, hogy a kiváló eredményt elérőket verseny táblán és hangosbemondón keresztül népsze- •.•üsitik. A veirsenytábla a főkapu alatt van kifüggesztve, így mindenki nap, mint nap láthatja dolgozó társainak eredményeit. Persze a versenytáblón, nemcsak az eredmények, hanem a hibák is fel vannak tüntetve. A jó eredmények közlésére, nemcsak a verseny- láfolát használják, hanem a hangosbemondót is. Ezt leginkább ebédszünetben, amikor, a közös ebédlőben összegyűlnek a munkások. Ez a kétfajta verseny közlés lehetővé teszi, hogy mindenki lássa és hallja az elért eredményeket. A jó népszerűsítés el is érte a kívánt hatást, mert ma már mindenki versenyben van egymással, hogy időben, sőt határidő előtt tudják teljesíteni tervüket. A jó eredményt elérőket, nemcsak a központi verseny táblán népszerűsítik, hanem üzemrészenként is- Például a tűzőmüheiyben a gépek mellett és a gépek fölött úgynevezett napi versenytáblák vannak elhelyezve. melyeken a napi eredmények láthatók. Ezáltal a műhelyek dolgozói figyelemmel kísérhetik egymás eredményeit. A verseny nyilvánosság nem marad el az ipari tanúlók között sem. Mikolov Mária tanuló jelenleg a tűzőmüheiyben dolgozik, kiváló munkájáért őt állítják példaképül a többi tanuló elé. Az ipari tanulók most lázasan készülnek a III. pártkongresszusra. — Vállalták, hogy a szakmai - ismereteket a kongresszusra megtanulják, azonkívül a kiadott munkát úgy végzik el, hogy panasz, kifogás nem lesz. A szabászműhelyben is megjavult a verseny. Eddig nem volit kellően megszervezve itt a munkaverseny. Talán ennek a következménye volt az, hogy a munkások sokszor keveset kerestek. Ez a helyzet azonban megváltozott, mert a múlt hónapban a szabász- műhelyben is újjászervezték a versenyt. Az eredmény az lett, hogy lényegesen javult a munkások keresete. Az eredmények mellett, azonban hibák is vannak, óiért sok esetben hanyagul, felelőtlenül szervezik meg a munkaveiPsenyt, és ezen keresztül többször előfordul, hogy selejtes cipőket, gyártanak, amivel saját magukat s ezen keresztül népgazdaságunkat károsítják .meg.Paszler Józscfné, a Tolnai Selyemgyár ügyeskezii, szorgalmas dolgozója. Az elmúlt évben megszerezte a második sztahanovista jelvényt is. December havi átlagteljesítménye 140 százalék volt, A pártkongresszus tiszteletére vallatta, hogy kiváló minőségi munkát végez, « a renditáját 3 dekával megjavító» szemináriumokat befejezés után érÁ Magyar-Szovjet Társaság választmányi ii’ése