Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-16 / 39. szám
1954 FEBRUAR 16 NAPOO 3 A vezctőségválasxto taggyűlések t a paszta I at a i Mit kell tudni así új begyűjtési rendeletről? Pártunk Szervezeti Szabályzatának .megfelelően a Központi Vezetőség ha. ározata alapján alapszerve- zeteinkbén az elmúlt napokban megkezdődtek a vezetőséget újjáválasztó taggyűlések. Túl korai volna még végleges mérleget vonni az eddigi tapasztaltatok alapján. Egyet azonban- máris még lehet állapítani. Azt, hogy pártbizottságaink és alapszer- vezeteink igen komoly munkát végezték a vezetőségválasztó taggyűlések- előkészítésében. A taggyűlésekre általában az jellemző, hogy alaposan előkészítették a pártszervezetek. A pártcsoportb&alm iak. a vezetőségi tagok és emellett a járási pártbizottságtól kintiévé elvtársak is komoly . részi, vettek a pártagok mozgósít ásában. A jó előkészítő munka mértékét mutatja például az is. hogy az olván helyeken is, mint Paks, Dunafö'dvár. Tolna sikerült a párttagság majdnem teljes egészét mozgósítani a taggyűlésekre. Tudvalévő, hogy ezeken a helyeken a párttagok között sok hajós van és sokan a megye különböző részein dolgoznak. A beszámolók túlnyomó többsége is minden eddiginél jobbak voltak. Meglátszott rajtuk, hogy valóban a kollektív munka eredményei. Meglátszol rajtuk, hogy a vezetőségek sofla nem tapasztalt, alapossággal készítették elő. A párttagok felszólalásaik során ezt meg is mondották. — Kürtös elvtárs például a paksi járási' tanács taggyűlésén elmondotta, hogy- ilyen beszámoló még nem volt a párt vezetőség részéről. Mindjárt javasolta is. hogy ez legyen példa az új pártvezetőségnek. A beszámolók foglalkoztak az elmúlt vezetőségvá- lasztás óta végzett munkákkal, súly- lyal a Központi Vezetőség júniusi határozata óta végzett munkákkal. Foglalkoztak a kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat, az oktatás kérdéseivel, valamint az áltatni szervekkel való kapcsolat, a tömegek között végzett munka eredményeivel és hiányosságaival. Igen komoly eredménye a beszámolóknak, hogy alapos okot adtak a vita kibontakozásának azzal, bogy a helyi problémákkal is konkrétan foglalkoztak. Hiba volna azonban, ha a jó ered menyek mellett elhallgatnánk az előforduló néhány hiányosságot. A párttagság érdeklődése a vezetőség- választó taggyűlések iránt megnőtt. Kétségtelen azonban, hogy ez csak ott bontakozhatott ki. ahol a vezetőség megfelelő előkészítő munkát végzett. A Paksi Konzervgyár taggyűlésére például még a betegállományban lévőit is eljöttek. Ahol azonban, mint Gyula.) községben, a pártvezetőség lebecsülte ez.t a munkát, ott nem sikerült ilyen jól a vezetőség- választó taggyűlés. A sárpilisi gépállomáson a beszámoló, amely néhány órával a taggyűlés előtt készült, s egyedül a titkár elvtárs készítette, nem tükrözhette a párt- szervezet munkáit, megfelelően nem is tárgyalhatta a feladatok végrehajtásának. módozatait. Másik igen komoly hiányosság mutatkozott meg egyes beszámolóknál, mint például a simontornyai ílapszervezetben, hogy csak a járás5 pártbizottságot tették felelőssé a.z oktatás lemorzsolódásáért. Nem kisebb hiba azonban az sem, ami a dombóvári 2. sz. Téglagyár pártvezetőségét terheli. Itt ugyanis minden hibáról, ami a pártszervezet munkájában előadódott, az oktatás, a tagjelöltfelvételi munka terén, csak a tagságot hibáztatták. A hozzászólások azonban, mint például e legutóbbinál! is, megmutatták, hogy nagymértékben a pártvezetőség laza munkájának tulajdonítható a hiányosság. A dombóvári 2. sz. Téglagyár taggyűlésén például Kerítesz elvtárs. a szemináriumvezető elmondotta, hogy igaz. hogy ő is készülhetett volna jobban a szemináriumokra, de elmondotta azt is, hogy az oktatási munka megjavítása érdekében a vezetőség tagjai sem tettek meg mindent, sőt saját maguk sem jártak oktatásra. A párítagsác növekvő aktivitásai is mutatták a hozzászólások. Sokkal bátrában bírálták a vezetőség tagjait, sőt a felsőbb pártszerveket is. Jó javaslatok is hangzottak el, különösen annak érdekében., hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása érdekében az új pártvezetőségekbe egyre több kiváló dolgozó paraszt kerüljön be. Ahol jó volt az előkészítő munka, a pártvezetőség a pártcsoporlbizalmiakon keresztül megbeszélte a feladatokat a párttagsággal s a nagy beszélgetésbe bevonták a pártonkívüli dolgozókat is, ott érvényesült e fontos elv. S mint Pakson, Dunaföldváron több becsületes, jól dolgozó paraszt párttag is bekerült az új vezetőségekbe. A határozati javaslatok is zömében jók voltak, s az alapszervezetek munkájának megjavításával foglalkoztak, s legtöbb helyen a hozzászól-, lók is jó javaslatokat tettek kiegészítésére. Egyrészük azonban csak általánosságban foglalkozott a feladatokkal. A vezetőségválasztó 'taggyűléseken a legnagyobb érdeklődést a tagság részéről az új vezetőség megválasztása váltotta ki. A nagyobb falusi pártszervezetekben a párttagság egyé nileg dolgozó parasztokai is beválasztott a vezetőségibe, mégpedig rendszerint, egyhangúlag. Több helyen az elvtársnök igen harcosan léptek fel azért, hogy nők is kerüljenek be a vezetőségbe. Nagymértékben meglátszott, hogy a párttagság él jogával, s már a jelölőbizottság javaslatait élénken vitatták, s még jobban meglátszott ez a szava-' zás után. A jó előkészítő munka meglátszott azonban abban is, hogy nemcsak a párttagság, de a pártonkívüliek tömegei is saját ügyüknek érezték az új pártvezetűségvá- iasztást. A Mázai Téglagyárból a pártonkívüliek levelet írtak a járási pártbizottságnak arról, hogy kiket akarnak a pártvezetőségbe azzal, hogy nekik nem mindegy, hogy kik lesznek a vezetők. A dombóvári kendergyárban a pártonkívüliek a ve- zetőségváLasztás tiszteletére vállalták, hogy választási műszakot tartanak, amelyben túlteljesítik tervüket. Az eddig lefolyt vezetőségváiasztó taggyűléseken'tehát a pártdemofcrá- cia, a párttagság jogai a legmesz- szébbmenőkig biztosítva volt. — A párttagság élt is jogaival. Túlnyomó többségükben a járási pántbizottságok is nagy segítséget nyújtottak a taggyűlések előkészítéséhez, levezetéséhez. Ez a lelkesedés segítette leküzdeni az elmúlt hetek közlekedési nehézségeit. Törjék elvtárs például Paksiról gyalog ment ki Nagydologra, hogy a taggyűlés előkészítésében segítsen. Sólya eivtárs Sár- szentlőrincre ment szintén gyalog. Az eddig tapasztalt jó módszerek széleskörű alkalmazása most a legfontosabb feladat. Továbbra is biztosítani kell a taggyűlések jó előkészítését. Továbbra is még nagyobb segítséget kell adni a pártvezetősé- gefcnek a beszámolók elkészítésében. Különösen ügyelni kell arra, hogy a beszámolókból ne túlnyomó részt, mint például a dunaföldvári alap- szervezetnél, a hibákkal foglalkozzanak s igen keveset az eredmények kel. Dicsérjék ezek a beszámolók konkrétan a jól dolgozó párttagokat, pártvezetőségi tagokat amellett, hogy a hibákat megmutatják. Különösen fontos, hogy ne feledkezzenek meg a III. pártkongresszus tiszteletére indult , verseny mozgatom eredményeiről és feladatairól sem.. Ahdi ezt teszik, mint a béta széki Búzakalász termelőszövetkezetnél, ott telkes felajánlások születnek, melyek jó alapot adnak a mozgalom további kiszélesítéséhez. Nagyon fontos, hogy a most következő taggyűlések előkészítésére és ellenőrzésére igein nagy gondot fordítsanak pártszervezeteink. Az alap- szervezeti vezetőségek újjáválasrtá- sa, amint a fenti példák is mutatják, csak akkor jár sikerrel, ha a párttagság tudja, hogy milyen vezetőket kell választania, ha a pártdemokrácia teljes mértékben érvényesül a vezetőségváiasztó taggyűléseken. így nagy lehetőségek tárulnak fel a párttagság számára, hogy jogukat gyakorolják, s maguknak érezve az újonnan megválasztott vezetőségeket fokozottabban is támogassák őket a feladatok végrehajtásában. Segélykérő! — mely nem hallatszott Dumiszentgyöräyig Mint befagyott tenger, olyan a sik határ. A vígan csilingelő szánok mellett messzire ellát az ember a puha hótakaróval borított földeken. Egy ami különösen meg ragadta figyelmemet. Önkéntelenül is Arany János Toldijának egy versrészletét juttatja eszembe: — „ösztövér kútágas hórihorgas gémmel, mélyen néz a kútba, benne vizet kémlel.“ Ezúttal azonban nem az ösztövér kútágasról, vagy a hórihorgas gémről van szó, hanem a dungszentgyörgyi gépállomás által a németkéri Ságvári tsz földjén hagyott Cormick-traktorról és a silótöltő gépről. A silótöltést még december első felében befejezték. A munka befejezésével egyidőben szegény traktor is megéhezett, egyszóval kifogyott az üzemanyag. Azóta hörgő gyomorral várja elszállítását: Sajnos hiába. Segélykérő szavát már sokszor hallatta a gépállomás felé. Igaz, hogy nem személyesen, csak a tsz vezetőségén és tagságán keresztül, de a segélykérés süket fülekre talált. A gépállomás régi vezetősége úgy látszik arra gondolt, hogy a meleg hótakaró megvédi „szegény traktort" és a silótöltő gépet, nemcsak a gépállomás melegétől, és a javítási munkálatoktól, de eltakarja szem elöl is. Tévedett. Az idő vasfogának csikorgása, mellyel emészti a nép vagyonát, messzire elhallatszik. Es ha a régi vezetők nem is adták át az új vezetőknek, vagy nem hívták fel azok figyelmét, hogy a „két mostohagyerek." a németkéri Ságvári tsz silógödrei mellett, épületektől távol várjp, elszállítását, most bizonyára felfigyel rá. Meghallja a szegény traktor gyomrának korgását, a silótöltő panaszát és intézkedik, hogy sürgősen bevigyék javításra. Gondoskodik arról, hogy a tavaszi munkálatok megkezdésével, valamint a silózás beindulásával ismét üzemképes ál lapotban legyen a két „mostoha- gyerek A tamási MSZT^szervczet kultúrcsoportia nagy le'keseifé sei készül a Barátság Hónapjára Szorgalmasan folynak esténként a próbák a szervezed helyiségében. Az „Aranycsillag“ című háromfel- vonásos operettet tanulják a kultúr- csopart tagjai. A Barátsági Hónap ideje alatt vendégszereplésre is megy majd a kultúregyüttes a darabbal. A kultúrcsoport 35 tagja ; csaknem hiánytalanul megjelenik a próbákon, ami azt mutatja, hogy valóban kedvvel, lelkesedéssel dolgoznak. . A Barátsági Hónap megnyitó ünnepélyét szép, nívós, műsorral akarja a tamási MSzT-szervezet megünnepelni. A megnyitó megrendezésében versenyre hívja ki az egész járás valamennyi községi • MSzT-szervezetét. Pártunk Központi Vezetőségének június 28-i határozata, majd kormányunk programmja a legdöntőbb feladatnak jelölte meg a dolgozókról való fokozott gondoskodást, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. Ennek egyik legdöntőbb előfeltétele a mezőgazdasági terme lésünk elmaradottságának felszámolása, a mezőgazdasági terméshozamok növelése. Ennek biztosítására dolgozta ki Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács nagyjelentőségű, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát, melyet az ország minden községében nagy meg elégedéssel, lelkesedéssel fogadták a falu dolgozói. Az új begyűjtési rendszerről szóló 1953. évi 27. számú törvényerejű rendelet célkitűzései összefüggésben állanak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal. Rendelkezéseinek helyes végrehajtása- nagy mértékben segíti elő a mezőgazdasági termelés hozamának növelését, nagyobb kedvet ad a falu dolgozóinak a mezőgazdasági munkák jó végzésére. A mezőgazdasági árubőség megteremtésének fontos feltétele, hogy a termelők biztonságban érezzék magukat. Az új begyűjtési rendszer azzal járul ehhez hozzá, hogy több évre, azonos mennyiségben állapítja meg a beadási kötelezettséget. Az által, hogy a termelők több évre, előre látják, mi az állammal szembeni kötelezettségük, sokkal biztonságosabban gazdálkodhatnak. Évekre élőre tervezhetnek, alkalmazhatnak megfelelő vetésforgót és előrelátó, jó trágyázással, gondos műveléssel a föld termőerejét növelhetik. Az árúbőség megteremtésének másik fontos előfeltétele a parasztság személyes érdekeltsége. A több évre szóló beadási rendelet egymagában is elősegíti a termelési kedvet, hiszen jövőre érdemes még többet termelni, mert az állam beadásra nem kér többet, és így több jut a szabad piacra, növekszik a termelők jövedelme. Ez azonban egymagában még nem minden. Uj begyűjtési rendszerünk központi kérdése, hogy minden intézkedésével segítse a mezőgazdaság általános fellendítését. A cél áz, hogy a begyűjtési törvény a mezőgazdasági- termelésnek ne gátja, hanem éppen elősegítője legyen. A begyűjtési törvény ezért az előző évihez képest valamennyi mezőgazda- sági termelőnél és minden mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkenti a beadási kötelezettséget, így: — a mezőgazdasági termclószö vetkezőtöknél a termény be adási kötelezettséget 25 százalékkal, a. sertés és marhabeadási kötelezettséget 50 százalékkal, a tej- beadási kötelezettséget 30 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, — az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjainál a ter- menybeadási kötelezettséget 15— 20 százalékkal, a sertés és marha- beadási kötelezettséget 40, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 20—25, a borbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, — az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10—15, a sertés cs marhabeadási kötelezettséget 25- 30, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 25 százalékkal csökkenti. Biztosítja a törvény, hogy minden termelő á beadási kötelezettség teljesítésén felül megmaradó termékeit szabadon, minden megkötés nélkül forgalomba hozhatja. A szabadpiac ilyen széleskörű biztosítása ugyancsak a mezőgazdasági termelők nagyobb jövedelmét biztosítja. A begyűjtési rendelet ösztönzőleg hat az állattenyésztésre is, különösen a szarvasmarhatenyésztésre. Az új törvény amellett, hogy a tejbeadási kötelezettség mértékét csökkenti, — megszüntette a második és további tehenek utáni tejbeadási kötelezettséget. Tehát akár egy, akár több tehene van egy dolgozó parasztnak, a tejbeadási kötelezettsége azo nos. Biztosítja a törvény, hogy mindazok a termelők, akiknek tehenük nincsen és eiőhasi üszőt állítanak be, az elléstől számított egy évig mentesek a tejbeádási kötelezettség alól. Érdemes tehát nemcsak a termelőszövetkezeteknek, hanem az egyénileg termeteknek is tehén-, szarva smar haáiiományuk at fejleszteni, tenyészállatokat vásárolni, mert ez nem emeLkedö beadási kötelezettség mellett több termelést, több hozamot és ezen keresztül magasabb jövedelmet biztosít számukra. Az új törvény messzemően érvényesíti az igazságosságot. Minden termelőt a tényleges teherbíróképes- sége szerint úgy terhel meg beadási kötelezettséggel, hogy ezt a kötelezettséget megfelelő termelés esetén könnyen tudja teljesíteni. Megszünteti a törvény a kert négyszeres, a szőlő ötszörös felszorzását és ezeknek a területeknek a termény és hús beadásnál történő figyelembevételét. Az igazságosság elve alapján jelentős mérsékléseket, mentesítéseket ír elő a sokgyermekes családok, az öregek-és munkaképtelen termelők számára. , A parasztság fájó problémáját oldja meg a törvény azzal, hogy kimondja: „kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget.“ Ez annyit jelent, hogy ha valamely termelőnek bármi oknál fogva is nem termett annyi gabonája, mint a beadási kötelezettsége, akkor is elsősorban jogában áll az igazolt vetőmagszükségletét visszahagyni és csak az ezen felüli meny- nyiségbő! kel! beadási kötelezettségét teljesíteni. Nagy könnyítést jelent az is, hogy a termelők részére — ha saját hibájukon kívül nem tudják kötelezett ségüket teljesíteni az előírt cikk- féleségekől — széleskörű helyettesítést engedélyez. Mindezek az intézkedések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy mértékben emelkedjék a mezőgazdasági termelés, ezzel együtt növekedjék úgy a termelőszövetkezetekbe tömörült, mint az egyénileg dolgozó parasztság jómódja és emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala. A továbbiakban nézzük meg a törvény rendelkezéseit, mellyel a beadási kötelezettség alapját, a beadásra kötelezetteket és magát a beadási kötelezettséget állapítja még. A beadási kötelezettség alapja: a termény, hús és tejbeadásnál csak a szántó és rétterület, bor- . beadásnál a szőlőterület tény le ges nagysága. Az elmúlt évben a termény és ál- tatbeadásnál a szántó és rétterületen kívül a legelő területek után is kellett beadást teljesíteni, míg a tojás- és baromfibeadásnál a kert és szőlő után is, Az idén ez megszűnt: és így legelő és kert után semmiféle beadási kötelezettséget teljesíteni nem kell, míg a szőlő terület után csak borbeadási kötelezettség van. Beadásra az köteles, aki valaíneiy földterületen ténylegesen gazdálkodik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös művelés alatt álló földterülete közös terméséből tartozik állammal szembeni kötelezettségét teljesíteni, amiért a termelőszövetkezet vezetősége felelős. Az I. és II. típusú tszcs tagok egyénileg kötelesek a beadásira. Haszonbérlet, vagy felesbérlet esetén a bérlőnél kell á kötelezettséget előírni, feles- bérlet esetében azonban a bérlő mellett a tulajdonos is felelős a kötelezettség teljesítéséért. A beadási kötelezettség az új begyűjtési' rendszer szerint négy ágra oszlik,, éspedig: 1. Terménybeadási kötelezettség, 2. húsbeadási kötelezettség, 3. tejbeadási kötelezettség, 4. borbeadási kötelezettség. A továbbiakban áganként vizsgál-* juk a. beadási kötelezettségeket, (Folytatjuk) Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az amagmbatszbliültatAs
