Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

4 NAPLÓ U?54 FEBRUAR 14 NEMZETKÖZI E Történelmi jelentőségű javaslatok a berlini értekedet első két hetében, a Szovjetunió küldöttsége megtette javaslatait a nemzetközi helyzet leg­sürgetőbb kérdéseinek megoldására. Javaslat hangzott el szovjet részről Othatalmi értekezlet, leszerelési vi­lág értekédet összehívására. előtér jesztette a szovjet küldöttség a né­met békeszerződés tervezetét és a német kérdés megoldására vonatkozó javaslatát, javaslatot tett azoknak a terheltnek enyhítésére, illetve meg­szüntetésére, amelyeket a két részre szakított Németországnak a háború következtében viselnie kell. Ha a nyugati külügyminiszterekben lett volna némi hajlandóság a megegye­zésre és megfelelően fontolóra vet­ték volna a szovjet javaslatokat, az értekezlet munkája sokat haladha­tott volna előre. A nyugati válasz azonban minden szovjet javaslatra ez volt: nem. Nyugati részről ezzel szemben Eden vérszegény javaslatán kívül nein hangzott el egyetlen ja­vaslat sem. A harmadik hét elején a nyugati sajtókórus már az érte­kezlet „válságáról“, „kritikus nap­jairól“ zengett. Minden bizonnyal központi utasításra felmerült az ér­tekezlet berekesztésének kérdése. A „Sunday Times" című angol lap feb­ruár nyoleadiki számában odáig ment, hogy kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy a nyugatnak most már az a problémája, miként vál­hatna meg az értekezlettől ané'kül, hogy felelősnek látszanék annak ku­darcáért." A szovjet küldöttség azonban ko­rántsem osztotta ezt a véleményt. A Szovjetunió küldöttei egy pilla fiatra sem feledkeztek és feledkez­nek meg arról, milyen nagy vára­kozással tekintenek a békét óhajtó népek ennek az értekezletnek a ki­menetele elé. A szovjet küldöttség azon fáradozik, hogy a berlini érte­kezlet beváltsa a hozzá fűzött re­ményeket és valóban elhozza a nem­zetközi feszültség enyhülését. Ez in­dította a Szovjetunió küldöttségét arra, hogy új javaslattal lendítse előre az értekezlet munkáját. A történelmi jelentőségű új szov­jet javaslatok lényege: valamennyi európai állam kollektív biztonság' szerződése az európai béke fenntar­tása érdekében. A javaslat indítvá­nyozza, hogy ebben a kollektív biz­tonsági rendszerben vegyen részt mind a Német Demokratikus Köz­társaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság. Addig is, amíg Német­országgal megkötik a békeszerződést, vonják ki mind a Német Demokra­tikus Köztársaságból, mind a Német Szövetségi Köztársaságból a megszál ló csapatokat és csali korlátozott számú csapatkontingenst hagyjanak ott. Kimondja a javaslat, hogy a szerződéshez csatlakozó európai al lámák nem köthetnek olyan nemzet­közi szerződést, amely ellentmond a kollektív biztonsági szerződés bé­kés szellemének. A három nyugati külügyminisz­ter nem tudott érdemleges javasla­tot előterjeszteni Európa biztonsá­gának fenntartására. A szovjet javas lat megoldja az európai biztonság kérdését. A nyugati külügyminiszterek szán­dékai szerint Európát egymással szembenálló hatalmi tömbökre kell bontani. A szovjet javaslat egyet­len békés szövetségi rendszerben egyesíti Európa valamennyi álla­mát. A nyugati külügyminiszterek saa dékai szerint Európát az államé' társadalmi berendezkedése érteimé ben kell kettéosztani. A szovjet ja­vaslat alapja a két rendszer békés együttműködésének eszméje, a Szov­jetunió javasolta szövetségi rend­szerben részt vennének társadalmi rendszerüktől függetlenül az összes európai államok. Számot vei a Szovjetunió .jav aslata a német kérdés megoldásának eddigi nehézségeivel. Éppen ezért javasol­ja a tervezet, hogy addig is, amíg létrejön a német békeszerződés, gon doskodni kell Németországnak — az ott fennálló mindkét államnak — a szövetségi, rendszerbe való bekapcso­lásáról és így arról, hogy ezek az államok közreműködhessenek a bé­kés Európa megteremtésében. Nem mulasztja, el azonban a szovjet ja­vaslat erőteljesen hangsúlyozni, hogy a négy hatalomnak továbbra is min­dent meg kell tennie a nemet békc- •/rr/ódés mielőbbi létrehozása érde­kében, minthogy a négy hatalom felelőssége ebben a kérdésben e szerződéssel távolról sem szűnik meg. A Szovjetunió .javaslatai óriási ita­tást keltettek az egész világom. Ez egészen természetes is. hiszen min­den józan eszü, becsületesen gon­dolkodó embernek látnia kell, hogy ezek a javaslatok valóban hatalmas lépéssel viszik előre a béke ügyét. E javaslatok még világosabba te­szik, hogy nem az Europa megosz­tását és Európa államainak társadal­mi rendszerük különbözősége szerin­ti szembeállítását jelentő „európai védelmi közösség“ jelenti Europa biztonságát, hanem minden európai állam békés együttműködése. E javaslat egyúttal próbakő is. A nyugati külügyminiszterek á'lásfog' lalása most minden eddiginél v>'á- gosabbá teszi maid az egész embe­riség előtt, mi Anglia, Franciaor­szág, cs Amerika valódi álláspontja: agresszív katonai tömböket akar­nak-e, vagy valódi békét és bizton ságot? Valóban szívükön viselik-e Európa békéiét, avagy va’óban csak frázis-e mindaz, amit arról monda­nak. A szovjet javaslatok visszhangja tekintetében természetesen hatalmas a különbség a nyugati kormányok hivatalos álláspontja és a nyugati országok népéinek véleménye között. Különösen áll ez Franciaországra Bidault Berlinben fanyalogva cs csaknem mereven elutasítóan fogad­ta Molotov elvtárs által előterjesztett nagyjelentőségű javaslatokat. A fran­cia nép azonban nem így reagált. A francia sajtó jelentős része, igen sok polgári lap Is úgy látja, hogy ezek a javaslatok megmutatják a ki­utat Franciaország veszélyes helyze­téből, lehetővé teszik, hogy megsza­baduljon a Franciaország függet'cn- ségének feladását jelentő „európai védelmi közösségtől," Még a javas latot egyébként ellenséges hangon tárgyaló burzsoá lapok is úgy vélik, hogy a merev' elutasítás megbocsát­hatatlan hiba lenne, így vau ez nem csak Franciaországban, hanem a töb­bi európai országokban is. A .javas­latok népi visszhangja világos bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjetunió mint mindig, most valamennyi nép békéjének és biztonságának hivatott védelmezőjeként állt új javaslatá­val a világ elé. Milyen előnyöket nyújtana Ausztria számára a Szovjetunióvá1 fo'ytatott kereskedjem Bécs. Az „österreichische Volks-, stimme“ a Szovjetunióval folytatott kereskedelem előnyeiről ír. Az osztrák termelési viszonyokra alkalmazva ez annyit jelentene, hogy Ausztriában 70.000 muhkanélkli jut­na munkához, ha az osztrák kor­mány is felvenné a kereskedelmi kápcsolatókat a Szovjetunióval. Az osztrák gazdaságkutató intézet nem­rég közölte, hogy Ausztriában mint­egy lét),000 dolgozót foglalkoztat az exportipar. Ha összehasonlítjuk ezzel a számmal az esetleges szovjet ren­delések folytán szükséges nvunkás- tétszám növekedését, úgy világosan látjuk, milyen hatalmas lehetősége­ket nyújtana Ausztria számára a Szovjetunióval folytatott kereskede­lem. . Rövidesen megindul a csibekeltetés az állami keltető állomásokon A városi dolgozók is vásárolhatnak naposcsibéket Az állami gazdaságokban január végén megkezdték a csibék kelteté­sét és több gazdaságban már ki is keltek az elsők. Rövidesen megindul a keltetés az állami keltetőállomáso­kon is, amelyek az állami gazdasá­gokkal együtt több mint tízmillió csibét keltetnek az idén. A legtöbb naposcsibét a termelőszövetkezetek és egyéni tenyésztők kapják. Nem­csak a dolgozó párásztöknak' de ipari munkásoknak ' és más .Városi' Lakosoknak is jut a csi^ékből- Az igénylők előjegyzés alapján, a jelent kezés sorrendjében kapják meg az állatokat. Az igényeket legjobb a legközeleb­bi keltetőállomáson Írásban vagy szóban bejelenteni, megjelölve azt is, mikor kérik a csibék szállítását. Rövidesen az ország több helyén külön elosztóállomások is létesülnek, ahol szintén megrendelhetők majd. a naposcsibék. Elfogadnak előjegyzése­ket a keltetőgépekkel rendelkező alkuni gazdaságok is. . , 2SS évvel ezelőtt fejezték le Tóin fimegye nagy szabadság hősét* Balogh idámot Ki ne ismerné * híres kuruc dalt? úrok bársony süvegem — Fakő lovam a Mnrza, Most élem gyöngy életem Lajta vizét megússza. Balogh Áddm a nevem, Bécs-alját, ha nyargalja Ha vitéz vagy. jer velem. Császár azt megsiratjn . • Császárt, hogy kinn kapom: Hacserossit Lecsapom, Magát is megugrató®»!. Bécs várába futtatom „ . o A nótának ezt a részét mindenki ismén, de arra már kevesen gondolnak, hogy Balogh Áddm a császárt egyszer vadászaton csakugyan kintkapta a betűi erdő­ben. S arról is kevesen tudnak, hogy a legendás hírű kuruc,z-vézér milyen szoros kapcsolatban állott Tolna megyével. Faddoii volt családi birtoka (lakóháza ma is látható) és Szekszárd mellett fogták el. Hogy ténylegesen hol ég mikor született, arra néz­ve nincsen hitele, adatunk, Családja Muraszombaton lakott és «kiesapja. István, Zrínyi Miklós udvarában apródoskodott, valószínűleg ezen a. helyen is szüle­tett. Fiatalságáról csak annyit tudunk Thaly ’Kálmán kéziratgyüjteményéből, hogy' 16%-baü rábaközi főszol­gabíró, Í700-ig pedig csobáncá vajda, vágyás kapitány. Közben gazdálkodott is. Édesapja 1678-ban hányt el. de a vagyon felett csak 1685-ben osztozkodik Judit hú gával. Valószínűleg ekkor érte el a nagykorúság hat a rát. így születése 1660-ra tehető. Az osztozkodási ira­tokban olvassuk, hogy a tolnamegyei faddi birtokot, melyet a család 1610-ben kapott, Judit örökölte. Ami kor Judit feleségül megy' Tulok Ádámhoz 1695-ben a tolnai birtokot elcseréli Ádám zalamegyei birtokaival, így Balogh Ádám és neje Festetioh Julia tolnai bír to kosok lettek, majd nemsokára az asszony családjától, az Abaffyaktől a hencsei bdrtokrészt is megvásárolták. A család az adatok szerint 1701-ben költözőit Faddra, Ideköltözésükkor öt gyermekük már élt, a hatodik, Farkas már itt született. Tolna megyében Merev Mihály szekszárdi apái vezetésével kezd kibontakozni Rákóczi híveinek tábora, s az idegen származású főispánt a politikai akció meg is buktatta. Itt in ég nem hullunk Balogh Ádám sze­repéről, de hogy Merevvel kapcsolata van, az biztos, mert 1703-ban már kuruez ezredesként, Colonellusként emlegetik. Hogy ténylegesen mikor csatlakozott a Nagyságos Fejedelemhez, azt nem tudjuk, 1704. január 15-én kelt sajátkezű levelében azonban már katonái erős megfogyatkozását panaszolja. Katonai helyzeté igen válságos és bizonytalanná válhatott, mert apósa Festetich Pál addig sarkalja, amíg Balogh Ádám tény­leg levelet is írt a császárhű Nádasdyhoz és bejelenti csatlakozását, sőt pontos napot is jelöl ki erre. Ezt a szándékot azonban csak időhúzásnak használja. Ezt igazolja, hogy lehagyja magát fogatni Forgács Simon­nal. Nyilván összebeszélés volt, mert Forgács hama­rosan szabadon bocsátja ás ettől kezdve nem tapasztal­ható Festetich erőlködése sem. Forgács Simon egyéb­ként Vak Bottyánt és Eszterházy Antalt is maga nyer­te meg a fejedelem pártjára. 1704-ben Bezerédi Imrével, a dunántúli felkelés' tá­mogatására küldi. Balogh Ádám Heiszter erőlködése ellenére kétszer átkel a Dunán. Bercsényi fejedelemhez írt jelentésében is megjegyzi, hogy az átkelésnél Ba­logh Ádám vitt át legtöbbet a Dunán katonáiból. A következő év márciusában a tisztek fegyelmezetlensé­géről tesz jelentést Károlyinak Sárvárról küldött jelen­tésében. Bercsényi maga is megjegyzi, bogy a tisztek elszakadoznak a hadaktól. Dunaköimlőd úgylátszik az átkelőhelyük, mert májusban t hídfőnél vívnak súlyos csatákat. Ebben az időben lett Vak Bottyán a dunán túli hadak vezére, aki Dunaföldvár sáncaiért vívott súlyos csatákat a labancokkal. Augusztus 17-én Káro-1 lyi fővezér levele szerint Balogh Ádám 'villámgyorson ismét átkel a Dunán és Soltnál rajtacsap az ellenségen. amely hátulról akart támadni. Ő maga ezeket jelenti erről: „circiter század magammal ' tegnapi napon azon ellenségre, kik a Sóti(ra) ül öltenek és által jutának circiter 400 lóval és egynéhány sajkás gyalográccal: azok kevés nálamlevő seregemmel, elvertem Solt ml és minden prédájukat elnyertem,“ Levele további részé­ben Sürgeti Károlyit: -.ne tartóztassa egy óráig is azon kevés seregeimet., hanem küldje sietséggel ide hozzám.“ A solti győzelem után a H el lepra nt ezred segítsége megérkezik Balogh Ádámhoz. Ismét átkel a Dunán és itt igen mozgalmas élet kezdődik csapatai számára. Tolnára megy. majd Siklós ostromlására vonul. Ké­sőbb Kőszegnél egyesül Csákyval. E közel 400 kilomé­teres mozgó harc alkalmával Bottyán külön .jelentés­ben dicséri meg Baloghot. A feljegyzések szerint lo­vát is kilőtték alóla, s gyalog is úgy küzd, „mintha nem is anya szülte volna“, Egyesek szerint magát Hciszteri is elfogták, belőle annyi _a tény,_ hogy zasz- lait megküldték a fejedelemnek. Ekkor előtérbe kerül brigaclérosi előléptetése is. Bercsényi azonban szemé­lyi okok miatt azt megakadályozza. Bottyán viszont ebben az időben már állandóan dandárparancsnoki teendőkkel látja e.l és megbízza Rabutin állandó sakk- l-aiitartásával. Balogh Ádám Kémesénél ügy megcsapja a döjfös labancot, hogy 300 lovasa marad a csata színhelyén és maga Lipófc császár Sógora is ottmarad. Csobáncnál Rabutin 400 loYasát Yoti szét. Bottyán ek> kori hadi jelentésében megemlíti, hogy Balogh Ádám 3.000 lovasával Rabutin 12.000 emberéből 1.500 löt csapott már le. 1707-ben Bottyán jelentésében ezt írja: „Balogh Ádám halálos betegségben szenved, kinek nem volt párja a sörény portyázásban." Ugyanebben az idő­ben Rabubn Starchenberggel eg vasul és a Rába fona­lára húzódik vissza.. Bottyán Bézerédit küldi utána, de Balogh súlyos betegen is u tán a meg v ezredével és egy ik oldalról Bezerédi, másik oldalról Bottyán Balogh Áriámmal ágy megnyomják á rác Seeula Hites regi­mentjét. hogy hírmondó sem marad belőlük. Évekkel később Balogh egyik levelében a kölesdi győzelemhez hasonlítja Nyúlásnál Draskovics bagáz-siáján csap rajta c« annak minden utánpótlási anyaga és cseléd­sége a kezére kerül. Karácsony napján pedig diadal­lal Draskovics zászlóival vonul be Sümegre. Bottyán­tól ekkor veszi át a parancsnokságot Esztérházy',.’ aki elsőnek azt javasolta, hogy Balogh Ádám 'kapja.' ideg a brigadéro-i kinevezést, mert mint indokolja: „egész dunán inn end való föld fent szóval kiáltja, érdemes voltát a promóczióra 1708-ban Simon tornyára siet, alioj alárendelik So­mogy i ezredéit és Garjner -imontornyai kapitány lét ezredét is át leli adnia Baloghnak. Eszterházy, aki eddig a támadásokat sürgette, most óvatossságra inti a SiuKMttomyáná] lévő csapatokat az ellenség nagy zárna miatt. A felhívás azonban elkésett, mert .'Ba­logh szeptember 2-án a Simon tornyát ostromló Heiszter és a Tolna felöl vele egyesülni akaró qs már Kölesdíg előnyomult csapatok köze ékelte magát, ós teljesen tönkreverte a Kreutz; és Fluck vezetése alatt Eszék fe 1.61 érkező rác német seregeket. Heiszter pagá a Jjir után visszavonult és a megérkező Eszterházyuak csak az a feladat jutott, hogy Bercsényinek jelentést tegvep a fénvés győzelemről. A feljegyzések szerint a kö­lesdi Nyugvó-dambo«, 3.000 labancot temettek ed. j£ támadók s*ima 5.700 fő volt. Az életbemnaradtakat Kistormásnál a Tókert-nevű ingoványba szorította, vagy délbaranyéig üldözte. Á győztes'Balogh Ádám 24 zászlót, 3 'ágyút és 500 utánpótlással megrakott sze­keret zsákmányolt, A kölesdi győzelem hírét Rákóczi maga is „Isten kegyelmének“ mondotta. „amellyel megmutatta, hogy szemit ismét ránkvetetteMost maga Bercsényi java­solta Balogh Ádám brigadérossá való kinevezését. A Fejedelem egy díszkardot is adományozott á kinevezés mellé, melyet XI\. Lajos francia királytól kapott aján­dékba. A kard gyönyörű ötvös-munka, közepép e fran cia felírással: \< vonj ki ok rtélkiil, és ne tégy visz. sza becsület nélkül!" Ugyancsak megkapja jutalmul a Somogy vári uradalmakat is. 1709-ben az új brigadéros Bécs ellen fordult. A tá­madás olyan bravúros, hogy a császárt éppen a bécsi erdőkben vadászaton kapta, a testprök közül többel lecsapnak és a császár maga is csak nagy' üggyel- bajjal juthat vissza a Burgba. Ezt a kalandot - örökíti meg a híres kuruc nóta. Csapatait Heiszter szétrebben- ti. Balogh azonban nem csügged, összegyűjti embereit és 3 hónapon keresztül állandóan zaklatja Heisztert, de komoly harcba mar nem tud bocsa j tkozni vele. Erősítésért személyes kihallgatást kér a Fejedelemnél, de az ő szerencse csillaga is hanyatlóban van és már csak biztatást kaphat. A derék hazafi Babocsavnak írt levelében családi körülményeit is panaszolja, mely szerint családja a labancok kezében van, birtoka pe­dig nincsen. Vak Bottyán halála után vezénylő tábornokká való kinevezése is szóbakerül, de ettől Ls elütptték. holott 1 ak Bottyánnak csak ö lehetett volna méltó és elég erélyes kezű utóda. Mikor látja a sok intrikát és hallja, hogy keménységét hozzák fel ellene, levelet ír Rákóczinak: „szegény, megromlott hazánkat, s or. szagunkat kívántam igazán híven és szorgalmatoson szolgálni., mégis szigorúságom miatt ellenem áskálód­nak" — írja keserűen és kéri, hogy szolgálatai alól mentse fel. Minden komoly. segítség nélkül tovább is harcol, de október 3-án döntő vereséget szenved Schillingtől. 150 emberével sikerül égémtat nyerni és Bonyhádon kérésztől tartott délnek, hógv átkeljen a Dunán. Bátaszék felett azonban uagy, labavKyrokke) találkozik, felveszi az egyenlőtlen harcot, majd S,zek szárd irányába menekül és október 29-én a Cinka- patakba zuhan kimerült Monzája és onnan mar nem tud elmenekülni. A labancok kezére kerül, Eszékre vi­szik és Pálffy nagy diadallal jelenti Becsnek; hogy a ..főrobbelis" Balogh Ádám a kezére került. 1711 február 11-ig vallatják és ráakarják birni az átpártolásra, de amikor ez nem sikerül, Budára viszik és lefejezik. Ezzel lük Bottyán; után a leglegendásabb bátorsági’) brigadéros is kiesett az egyre egyenlőtlenebb harcból. Mindkettőjükben a komoly és gyors felfogás)") stra­tégia. személyi bátorság és erélyes kéz a fő' jellemző, ez tette őket a legeredményesebb vezérekké. Hazaárulás vádja miatt a család birtokát elkoboz­ták. de Balogh Ádámrné hosszas pereskedéssel vissza­szerezte azt. Egy évszázaddal később azonban a király utolsó adományként a „királyi jogtudós" Barthál Györgynek ajándékozza a nemes vitéz családi birto­kát, s ezzel a család lassan bélesüllyed a névtelenség homályába. Szekszárd város évszázadokon keresztül hűen ápol. ta azt a szilfát, amely az elfogatás helyén nőtt. Az idő sajnos teljesen elpusztította és ma már csak egy em­lékoszlop jelzi a lángoló hazaszeretettel átitatott vitéz brigadéros emlékét. A tolnamegyei múzeum. pedig a háború utáni, újjászervezés alkalmával a Béri Balogh Ádám Múzeum nevet vette fél, s ezzel adott -megbe­csülést a megye nagy bősé emlékezetének. A Nagyságos Fejedelem emlékezete nem lehet tel­jes, ha Béri Balogh Áriámról megfelelő módon nőm emlékezünk meg. Szabály Ferenc. Adenauer el akarja $?iinesoliii az osztrák államsxerxődés aláírást!! Berlin (MTI): A német demokra­tikus sajtó értesülése szerint Ade­nauer szerdán Utasította Berlinbe küLdött képviselőjét, Blankenhornt, hogy közölje Dulles amerikai kül­ügyminiszterrel a bonni kancellár­nak. az osztrák kérdés küszöbönálló megtárgyalásával kapcsolatos kéré­sét. Adenauer arra kérte Dullest és társait, ragaszkodjanak az osztrák kérdés megvitatásánál aljhoz, hogy az >sztrák államszerződés tegye lehetcE vé Ausztria csatlakozását a nyugati hatalmak katonai tömbjéhez. Ade­nauer attól tart, hogy amennyiben az államszerződés nem biztosítaná ezt a lehetőséget, ez veszélyes pélcfa tenne, amelyre a német békeszerző­dés kidolgozásánál hivatkozni le­hetne. Adenauer a továbbiakban azt üzen té Duiiesnek, hogy az ö véleménye szerint az tenne a legjobb, ha a ber­lini értekeztek,egyáltalán nem hozna határozatot áz - osztrák, kérdésben; A borúd kancelúpr , azt hangoztatta, hogy a világ-közvélemény a négyha- tolaii értekezleten az. osztrák., kérdés­ben elért teljes vagy részleges meg^ egyezést a Szovjetunió sikerének te­kintene és ilyen megegyezés tovább) akadályokat gördítene az úgyneve­zett európai védelmi közösség me.g- v..,íósjtásánák útjába, miután .Fran- üa országban és más államokba:) még jobban megerősödne , az á törek­vés, hogy a nemzetközi kérdéseket á Szovjetunióval íplytetámdó, tárgyá- lásgkon. rendezzék,,

Next

/
Thumbnails
Contents