Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

TOLNAI fvtlc tmoirtifasi uruOurm i A MAI SZAMBÁN: A berlini küittfywtolsatori értekezlet seerdai ülése (2. o.) — Megválasztotta az éj vezetőséget a Tatarozó Vállalat pártszervezete (8. o.) — A pártkongresszus tiszteletére (3. o.) — A 2*M normálhuldaw romfal győztesei (3. o.) — Nagyjelentőségű k ed vermén ynV szerződéses cukorrépátermelőfcneU (4. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTT5AGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 'KA AU PILLÉK PÉNTEK, 1954 FEBRUÁR 12 Termelünk főbb és jobb téglát Fejlődő népgazdaságunk növekvő feladatai, a párt- és a kormányhatá­rozat ki&lakásépítő tervei, valamint a mezőgazdaság fejlesztésének iránya fokozottabb Követelmények elé állít­ja téglagyárainkat. Az idei év Bánya­les típítőanyagipari Egyesülésünknél is a kapacitás növelésének és a minő­ség fokozásának jegyében zajlik le. E két fő szempontnak kell végigkí­sérni egész termelési időszakunkat, a termelés, műszaki irányítás és a szám vitel vonalán egyaránt. A cél: fel­számolni a múlt rendszer bűnének visszamaradt zátonyát: a műszaki pri­mitívséget. Haladjunk végig a durva kerámia gyártás technológiáján és ismerjük meg az egyik legrégibb ipar sajátos­ságait, melynek születése évezredekre nyúlik vissza, s amelyet a Szovjetunió építőanyagipara élenjáró technikai megoldással korszerűsített a könnyű fajsúlyú, jó szigetelő tulajdonságú, üreges és porózus téglatestek gyár tájának kiterjedt alkalmazásával. A téglagyártás a bánvából indul ki, ahol az anyagot többnyire kül­színi feltárással kézi, vagy gépi be­rendezéssel fejtik, ahonnan szállító- eszközökkel az aprító gépcsoporthoz, az úgynevezett agregátumhoz szállít­ják. Az aprító gépcsoportok összeté­tele a feldolgozandó agyag minősé­gétől függően változó. Kisebb gyá­raknál a darabos bánvanedves agyag előaprításra köradagolóba kerül, ahon nan egyenletesen adagolva ömlik be le a törő hengerműbe, mely a durva agyagrögöket harapásszerűen szét­töri. Itt kapja meg a préseléshez szükséges nedvesítést, valamint a képlékenység egyenletességéhez meg­kívánt átgyúrást. A nedves masszává kevert agvag innen a finom henger­műbe ömlik, mely még tökéleteseb­ben feltárja — képlékennyé teszi —- az agyagot. A fínomhengerműből a présbe kerülő agvaocvurmát a prés tömöríti és a megfelelő idomú száj­nyíláson profilírozva folyamatos agyagszalagként préseli ki, melyet a prés elé helyezett daraboló automa­ta gép a kívánt méretre szel. — A nyerstégla idomokat szállítóeszközre rakva szállítószínekbe hordják. Szá­radás után folytonégő kemencébe ke­rül a légszáraz tégla, ahol 900—1000 Celsius-fokon kiégetik. Hazánk téglagyáraiban igen nagy sikerrel alkalmazzák a Szovjetunió voronyezsi téglagvárában dolgozó Sztálin-díjas Pavel Duvanov mód­szerének égetési és kemence berakási módszereit, melyek a kemence kapa citását lényegesen megnövelik, — ugyanakkor a kiégetéshez szükséges széncnergia mennviséget 8—9 száza­lékkal csökkentik. Megjegyzendő, hogy a minőséget illetően a gyártás minden egyes fázisában hathatós eredményt, kellő műszaki ismeretek és előfeltételek hiányában pedig le­romlást lehet elérni. A téglagyárt ás módszerének ré­gebbi formája a kézivetés, ahol a bá­nyánál történő Hőtermelés után az agvagot pihentetik, szaknyelven ter­mészetes feltáródásnak vetik alá. E teleltetés után az agvagot mecnedve- sítve átgyúrják, majd talicskával a munkaasztalra tolták. A kérívető for­ma eddig gőzölt bükkfából, újabban — vállalatunktól kiinduló újítás a'an ján — alumíniumból készül. A kézi­vető ezt a formát homokkal beszór­ja, maid abba, a forma tartalmánál nagyobb sárgombócot belevág, for­máját munkaasztalához ütögeti, hogy minden sarkot kitöltsön. A felesleges sarat faléccel lecsapja és az így for­mált téglát a vékony homokréteggel befedett szárítóhelyre egymás mellé kifordítja. Itt egy napig szikkad, az­után a száradás meggyorsítása érde­kében a téglát élére állítja. Száradás után kazal ózza, hogy az idő viszon­tagságai elől óvja. E rövid ismertetés után, mely ál­talános jellegű volt, foglalkozzunk saját feladatainkkal is. Hasonlítsuk össze az elmúlt esztendő eredményeit az idei év nagyszerű Programmjával. Az 1953 évben a Tolnamegyei Bá­nya- és Epítőanvacripari Egyesülés adó sa maradt a népgazdaságnak, bár tég­lagyáraink tervüket számszerűen egé­szében teljesítették. Azonban a mi­nőségnél tényszámunk néhány száza­lékkal a tervszám alatt maradt. Jó munkát végeztek az elmúlt évben a gyönki, teveli, kisdorogi és szakcsi gyáraink, melyek egyedi tervüket túl­teljesítették mintegy háromnegyedéül lió téglával, mely 70 kislakás építé­séhez elegendő. A munka jó meg­szervezésével, a minőség fokozottabb ellenőrzésén keresztül ezeknél a tég­lagyáraknál a siker nem maradt el. Gépesített üzemeink Teve! kivételé­vel, azonban nem tudták a gépesítés technológiai előnyeit a kézivetésű le­hetőségekkel szemben kihasználni. Ez hozta magával főként a termelésben való lemaradásunkat is. Ezévi első rendű feladatunk tehát mindezeknek a lehetőségeknek a felszínre hozása, mely a műszaki osztályra hárul. En­nek érdekében pontosan beütemezett téli nagy javítást és karbantartást esz­közöltünk, melynek 100 százalékos készültségi fokát március 1-re tervez tűk, s melyet pártunk III. kongresz- szusára tett felajánlásaink sikeres tel­jesítésével február 5 lg már 95 száza­lékban el is végeztünk. Gyártelepeink fejlesztésére irányú ló törekvésünk eredménye a kesző* hidegkúti téglagyár gépesítése, me­lyet a téli időjárás viszontagságai el­lenére is 75 százalékig már megoldot­tunk. Feladatként tűzKik ki a foko­zottabb termelés és minőség szűk keresztmetszetének a felszámolását, azaz az égetőkemencék teljes nagy­javítását, mintegy 250—300 köbmé­ter tűzfal átépítésével. A mészégetés vonalán Nagymányok egyik kemen­céjét határidő előtt 10 nappal bein­dítottuk, így a betervezett idő előtt már 105 mázsa écetett meszet adtunk népgazdaságunknak. Nagy feladat előtt állnak me­dvénk téglagyári dolgozói. Az idei évben, nemcsak több, de jobb minő­ségű ténlát is kell termeíniök építő iparunk számára. E feladat megköve­teli, hogy olyan verseny alakuljon ki a gyárakban, amire Példa ezideig még nem volt. A gvárak dolgozói már megtették szocialista kötelezettségvál­lalásaikat pártunk III. kongresszusá­ra, több gvár párosversenvre is lépett egymással. A gvárak dolgozói már eddig is bemutatták eredményes mun­kájukon keresetül, ho»v aktív, hat* -os tagiai szocialista államunk«-!' Fel tehát a kongresszusi verseny si­keréért. Horváth József MEGYÉNK ÉLETÉBŐL „Az idén 3000 normálholdat teljesítőnké t Hegedűs Sándor és váltótársa felhívása am orsmúg üssmes trahtoristáihos Hegedűs Sándor, az Alsóleperdi Állami Gazdaság egyik kiváló traktoristája, az elmúlt gazdasági évben váltótársával az ország első traktoristája lett. Évi 880 normálhold tervével szemben 3755 normálholdat teljesített. Ezzel a teljesítménnyel Hegedűs elvtárs és váltótársa megelőzte az országosan hires Süveges Dá­niel Kossuth-díjas sztahánovlsta traktorost és váltó­társát. Hegedűs elvtárs ebben a gazdasági évben egy fia­tal traktorost vett maga mellé, azért, hogy Horváth elvtárs tavalyi váltótársa egy másik gépen szintén fia­tal traktorossal érjenek el jó eredményeket. Hegedűs elvtárs és új váltótársa, Vlncze István elvtárs most az ország összes traktorosaihoz szólnak: A III. pártkongresszus tiszteletére én és váltótár­sam elhatároztuk, hogy a S80 normálhold évi normánk­kal szemben a tavasz kezdetétől ósz végéig 3000 nor­málholdat teljesítünk, s felkérjük, illetve felhívjak az ország valamennyi traktortstáját, csatlakozzon kezde­ményezésünkhöz. A mozgalommal kapcsolatban a kö­vetkező pontok szerint foglaljuk össze feltételeinket: T 1954 évben a 880 no-málhold helyett 8000 nor- -*• • málholdat teljesítünk. t) A vállalt 3000 normálhnldből 500 normálholdat április 18-ig a III. pártkongresszus, napjáig tel­jesítünk. ‘2 A munkát minőségileg végezzük el. Amennyi- ben az üzemegységvezető elbírálása szerint a munka minőségében kifogásolni való van, kötelezzük magunkat annak mégegySzeri elvégzésére. ,/t Erőgépünk a tél folyamán generáljavitást Ua- *• pott. Szakszerű és gondos ápolással biztosítjuk, hogy a 3000 normálhold elvégzését gencráljavítás nél­kül hajtjuk végre. C üzemanyagfogyaszlásnál 6 százalékos enegto- hárítást érünk el. HEGEDŰS SÁNDOR, VINCZE ISTVÁN traktorosok „Takarékos tüzeléssel támogatjuk bányászaink harca“ A „Szabad Nép1' január 25-1 számában közölte Csorba István elvtársinak, a Báwhidai Erőmű Kos- suth-dijas fűtőjének fel­hívását, melyben verseny re szólítja az ország va­lamennyi fűtőjét; szak­szerűbb fűtéssel, kazán­kezeléssel, takarékosabb tüzeléssel segítsék az or­szág villamosenergia ellá­tásának megjavítását, hős szénbányászaink nagy har cát. A versenyfelhívás nagy visszhangra talált: me­gyénkben is több dolgozó megértette, milyen nagy- jelentőségű számukra min den mázsa szén, amelyet megtakarítanak. Ezt bizo­nyítja az alábbi levél Is: „Mi, a Pécsi Cemeptáru- Ipari Vállalat dombóvári telepének kazánfűtői örömmel csatlakozunk Csorba István elvtárs fel­hívásához és elhatároztuk hogy mi is a párt kon­gresszusára készülve, szén takarékossági versennyel fejezzük ki hálánkat és szere tétünkét pártu nk iránt. Ennék sikere érde­kében párosversenyre hív juk ki az I. számú csar­nok, Gvimesi György fű­tő-brigádját, az alábbi versenypontok a’apján. — Minden törekvésünk leg- e'soscrban az lesz, hogy a munkafegyelmet a le­hető legjobbra megszilár­dítjuk. Nagy gondot for­dítunk a kazánok helyes karbantartására is. Ezek- utár meg már kimerjük jelenteni, hogy a helyes gőzclési eljárás szemelőtt ‘artásSval 5 százalékos szénmegtakarítást érünk ei.“ Hasznusiíja a saavjet küldöttek tanácsait a mai Vörös Csillái tsz elnöke Néhány hónappal ezelőtt 9 tagú szovjet paraszl- küldötfcság látogatta meg a zombai Vörös Csillag tsz-t. A küldöttség sok hasznos tanáccsal látta el a termelő­szövetkezetek tagságát, melyek©; az őszi vetéseknél már alkalmaztak is. A kalászosok vetése előtt holdan­ként 85 kilogramm szuperfoszfátot adtak a földnek, de különösen felhasználták a jó tanácsoka: az. idei ter­melési terv készítésénél. A tsz törzsállattenyésztéasel foglalkozik, s ennek figyelembevételével 20 hold bük- könyös zaib, 20 hold borsó vetésén kívül 45 hold lucer­na vetését is tervbe állították. Az őszi kalászosok veté­sét pedig úgy készítették el, hogy egyetlen szem ga­bonát se kelljen kukorica, vagy egyéb'■tápigényes nö­vény után vetni. A termelőszövetkezetet most újabb kitüntetés érte: az elmúlt évben elért jó eredményekért Babarczi Jó­zsef, a tsz elnöke megkapta a munkaérdemrendet, s a jól végzett munka jutalmául szerdán indult el Hajdú­szoboszlóra, ahol két héten keresztül ingyenesen üdül. Határidő e’őtt . . . A szedrest gépállomás javítóműhelyében az egyes javítórészlegek versenyben végzik munkájukat. — A gépállomás javítóbrigádjai január 3-án felajánlást tet­tek, hogy a rájuk eső javítási munkát határidő előtt elvégzik. A javítóbrigádok állják szavukat, mert vállalásu­kat határidő előtt teljesítették. A tárcsajavító brigád tagjai ifj. Roszties István, Pfeiffer János és Récsei István 11 darab tárcsa javítását vállalták február 20-ig. A javítóbrigád jó munkáját bizonyítja az is, hogy a 11 darab tárcsa kijavítását február 20-a helyett február 8-án befejezték. A tárcsajavító brigád mellett a többi javítóbrígád sem él tétlenül. Virág Mihály, Kiss Sándor és Kiss István az ekejavító brigád tagjai 16 darab eke javítását vállalták; február 9-ig már 13 ekén el is végezték a javítást. Szabó István, Szuliman József, Révai István, H. Papp József a vetőgépjavító brigád tagjai méltó ellenfelei az ekejavító brigádnak. A vetőgépjavító bri­gád 20 darab vetőgép kijavítását vállalta február 15-ig, vállalásukat azonban már 9-én teljesítették. Hűig 5159 darali szarvasmarhát tMiinyveztel! Tolsa megyében A párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztési határozata kimondja, hogy 1958 év végéig a szarvas- martiaállományt legalább 2.2 millió darabra, ezen belül a tehénállományt 1.1 millió darabra kell növelni. Tolna megyebeli ennek szellemében igen nagy gonddal folyik az állatok, különösen a világ szerte jó hírnévnek örveo dő bonyhádi tájfajta szar­vasmarha törzskönyvezé­se. A megye számos- közsé­ge mellett 3 állami gazda­ságot és 8 termelőszövet­kezetet jelöltek ki a bony­hádi tájfajta törzstenyész­tésére. Sióagárdon, ahol a felszabadulás előtt mind­össze 18 darab törzsköny­vezett jószág volt, most 62 darab szarvasmarhát törzskönyveztek, Szak- csőn, Bálán és Zombán pedig valóságos ünnep volt a törzskönyvi állo­mány felvétele. Egyedül Szakcs gazdái a felveze­tett, teheneken kívül 93 darab tenyészbikát törzs­könyveztettek, Tolna megyében eddig 23 községben végeztek a törzskönyvezéssel, s a termelőszövetkezetek, alia mi gazdaságok és egyéni­leg de’tózó parasztoknál 5150 darab szarvasmarhát vettek számba, melyek mind küllemükre, mind termőképességükre meg­feleltek a követelmények nék. A Koreai Népi Demo’iraM' ns Köztársaság kormányának readelete Ul 20 tantermes általános iskola épül Sseks%árdon Phenjan (TASZSZ): A Koreai Köz ponti Távirati Iroda jelenti, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya rendeletet adott ki a helyi hatóságoknak, melynek ér­telmében elő kell készíteni azon személyeknek Dél-Koreáiba telepíté­sét, akik 1950 június 24-ig bezárólag a demarkációs vonaltól délre eső területeken éltek és haza akarnak térni, továbbá azon külföldi állam­polgárok áttelepítését, akik a másik fél katonai ellenőrzése alatt álló te­rületekre akarnak költözni. A ren­deletet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a koreai fegy­verszüneti egyezmény 59. szakaszá­nak megfelelően adta ki, amely elő­írja, hogy nyújtsanak segítséget a fentemlített személyeknek a másik fél ellenőrzése alatt álló területre örténő áttelepüléséhez, A'felszabadulás előtti évekhez vi­szonyítva Szekszárdon az általános iskolai tanulók száma mintegy 25 százalékkal növekedett. A nagy szám beli emelkedés következtében szűk­ké váltak a meglévő iskolák s a leg­több helyen délelőtt, délután egy­aránt folyik a tanítás. Az idén új, 20 tantermes iskola építését kezdik meg Szekszárdon, melyben 10 tanteremben már szep­temberben tanítanak, hogy ezzel tehermentesítsék a meglévő iskolá­kat, Az új iskola a város úgyneve­zett elöhegyi részén, a Kadarka ut­cában épül s tervezésénél különös figyelmet fordítottak arra, hogy az új épület szervesen beleilleszkedjék Szekszárd városképébe. Szék szánt­nak szép építészeti hagyományai vannak, melyek közifi legjellegzete­sebb a régi vármegyeháza, amit Pol­lack Mihály épített a múlt század­ban uralkodó magyar klasszicista stílusban. Az új szekszárdi iskolát ennek szellemében építik: oszlopok­kal kiképzett főbejárata, az épület külső és belső kiképzése a magyar klasszicista építészet legszebb har gyományaara emlékeztet, A többmillió forintos beruházás­sal készülő új szekszárdi iskola ter­vei már teljesen elkészültek, 3 épí­tését a tavaszi hónapokban kezdik meg. A tervek szerint az idén a W) tantermes földszinti rész készül el, mintegy 2 mái!tó forintos költséggel, míg az épület emeleti részét a jövő év folyamán fejezik be. Az egész épület, a tervek szerint, mintegy 6 millió forintba kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents