Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-11 / 35. szám

TAT-HJAT miß proletárjai ECYEJÖUETEK1 A MAI SZAMBÁN: A berlini értekezletről (2. o.) — A földművelésügyi minisztérium közleménye az 1954. évi tavaszi vetőmag- szükséglet biztosításáról (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — Hogyan készül a dombóvári íűtőház a párt­vezetőség újraválasztására és a III. pártkongresszusra (3. o.) — A jarovizálás és a vetőmagvak előmelegítésé­nek gyakorlati jelentősége (3. o.) — Látogatás a bony­hádi gépállomáson (4. o.) t? * AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM >»iA Mt FILLEtt CSÜTÖRTÖK, 1954 FEBRUAR 11 A termelési bizottságokról HÍREK A MEGYÉBŐL A dombóvári járás gaziái hasznosítják a mesterképző taaioyamaa tanultakat Az idei télen a mezőgazdasági mesterképző tan­folyamnak már a második évfolyamát tanulják a dom­bóvára Rákóczi tszcs-ben a csoporttagok és a környék­beli egyéni gazdák. Hetenként kétszer 18—20 dolgozó paraszt ismerkedik a tszcs székházéban a mezőgazda­ság tudományos oldaléval: megtanulják a talaj táp- erejének vizsgálatát, a különböző trágyázási eljáráso­kat, a tápanyagnak azonban olyan részei is vannak, melyeket azonnal gyakorlatban is megvalósíthatnak a dombóvári gazdáik. Mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik fontos fel­tétele az idei jó kukoricatermés. Ennek biztosítására a mesterképző tanfolyam résztvevői csíráztatási kísér­leteket véeeznek, 100 szem kukoricát egy edényben csíráztatnak, hogy ebből megállapítsák, milyen meny- nyisógű vetőmagot kell szórni egy hold földre. A dombóvári járás területén a hó elolvadása után egyik legfontosabb teendő az őszi vetések felülvizsgá­lása lesz. A tanfolyamon résztvevő, dolgozó parasztok megtanulták, hogyan kell a vetés százalékos beállított­ságát megvizsgálni: egy négyzetméteren megnézik a kelés! és csirázási arányt, s ennek megfelelően szük­séges, tavaszi búzával felülvetik. A legkiválóbb gazdik a termelési bizottságban A dunaföLdvári dolgozó parasztok nagygyűlésen vitatták meg a párt és a minisztertanács határozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. A gyűlésen mint ­egy 8Ó0 dolgozó paraszt vett részt. A termelési bizott­ságba olyanokat választottak, mint id. Szigeti János, Homoki István, Marko vies József, Jákli Ferenc, Du~ bicz István élenjáró gazdák. Az Alkotmány termelő- szövetkezet tagsága közül is a legkiválóbb tagokat vá­lasztották a bizottságba. így került be Johancsik Mi­hály, Takács Mihály, Vártig János és Horváth Viktor, akik egyéni példamutatásukkal harcoltak a több és jobb termésért. Szakembereket is választottak a bi­zottságba: Faluhelyi Géza állami állatorvost és Hovor- ka András mezőgazdasági szakembert.- A gyűlésen mintegy 30 dolgozó paraszt szólt hozzá a vitához és tett értékes javaslatokat a határozat meg­valósítása érdekében. Javaslatot tettek area, hogy a községi tanács biztosítson legelőt az állatok számára. Úgyszintén intézkedjen arról is, hogs’- a gazdasági gé­pek kijavításéhoz a föklművesszövetkezetekben meg­vásárolhassák a szükséges alkatrészeket. Javasolták a tanácsnak azt is. gondoskodjon arról, hogy a földmű- vesszövefckezetek boltjaiban időben, elegendő mennyi­ségű rézgáliic álljon a dolgozók rendelkezésére. A gyönVi Vörös Csillag tsz udvarából naponta 4—500 mázsa trágya kerül ki a öldekre Sok trágyára van szük­ség a tervezett 150 hold föld megtrágyázására. Az előző évek mulasztását most fogják helyrehozni. Egy szem trágyát sem hagy nak az udvaron. Az érett trágyát fejtrágyázásra használják, amit már meg is kezdtek a lueemaföl- dek fejtrágyázásával. A vetőmag tisztítását február 20-ig befejezik. A vetőburgonya váloga­tásával már végeztek. A kovács-műhely rcggeltől- estig hangos: Fűk István, Kovácsi Péter, a tsz ko­vácsai javítják a gépeket. Van mit javítani. Az elő ző években nem voltak a gépek kellőképpen kijavít va, ami sok esetben hát­ráltatta a munkát és sok kiesést jelentett. Az idén nem fordulhat elő ilyen hiba. Az asszonyok sem tét­lenkednek. Foltozzák a zsákokat, hogy erre se le­gyen gond a későbbiek során. A gyönki Vörös Csillag tsz tagjai munká­val várják a közelgő ta­vaszt. Varsárii gépállomás: 1 Jól kijavított épekkel készülnek a tavaszi munkákra A varsádi gépállomás vezetősége nemrégen ver­senyt indított a dolgozók között és kihirdette, hogy az a gépjavító brigád, amelyik elsőnek fejezi be a gép­javítási tervét, 300 forint jutalomban részesül, a má­sodik 200 forint jutalmat kap. A kitűzött jutalom nagy megmozdulást keltett a dolgozók körében. Mindenki igyekezett, a jutalom elnyeréséért. Sürgős a munka, hiszen legkésőbb február 25-ig be kell fejezni a gép­javítást. A javítási munkálatok nagy része rövidesen el is készült. A minőség terén azonban hiba csúszott be. Laborecz elvtárs, a minőségi ellenőr az idén ala­posan felülvizsgálta az erőgépeket. 8 darab kijavított erőgépből csak egyet vett át, mart a többin hibákat talált. Laborecz elvtárs igen helyesen cselekedett, ami kor a mennyiségi munka mellett a minőséget is első­rendű feladatnak tekintette. Ezzel nagyban elősegíti, hogy az idei munkálatok megkezdésére a tavalyinál sokkal jobban fel legyünk készülve. Major Miklós körzeti agronómus, Varsád. Megalakult a termelési hizof.tsíía: Miszlu községben SJiszla község dolgozó parasztjai nagy munkát vé­geznek. A havazások következtében a községből veze­tő utak járhatatlanak lettek. A falu lakossága szinte egy ember ként állt ki a hótakarítási munkákra. Ez nappal volt. Este összejöttek a gazdák, hegy megbeszél ­jek a feladatokat a párt és a kormány határozatával kapcsolatosan. Csütörtökön este különösen sok gazda je­lent meg a gyűlésen. Ekkor választották meg a terme­lési bizottságot az élenjáró gazdákból. A bizottságba 34 becsületes dolgozó paraszt és tsz-tag került be, — s ezen belül külön szakcsoportok alakultak. A gyűlé­sen több gazda hozzászólt, javaslatokat tettek. Tóthi Ferenc dolgozó paraszt például azt javasolta, hogy gaz- datársai a tavasz folyamán kezdjenek hozzá a szőlők hiányosságainak pótlásához, telepítsenek új területeken szőlőt. A minőség megjavításával A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére vállalták, hogy az I-es és 11-es futószalag termelé­se mellett a betanulás alatt lévő III. köt1 terme­lését február hónapban 30 százalékkal, március hónapban 42 százalékkal növelik. A minőségi mun­ka megjavítása érdeké­ben a műszaki hibákból keletkező leértékelést női cipőknél 12 százalékról 10 százalékra, férfi cipők­nél 25 százalékról 22 szá­zalékra csökkentik. Az 1 főre eső IV. negyedévi termelési párszámot 14 százalékkal javítják. A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében vál lalták, hogy a választék bővítése mellett a tűződe üzemrészben egy újabb komplett futószalagot in­dítanak be és ahhoz a dolgozókat betanítják. — Az üzem karbantartó rész leg a kollektív szerződés 96 pontjának teljesítése mellett a bonyhádi gép­állomás megsegítése érde­kében kijavít 1 fűkaszá­lót és egy aratógépet. f szőlő- és gyümölcstermelés jelentőségéről beszéltek a sombai gasdagyűlésen Még mindenütt vastag hótakaró fedi a szántóföldeket, alatta szuny- nyadnak a ‘vetések. A falu dolgozó parasztjai azonban már serényen ké­szülne* a nagy munkára: a tavaszi vetésre, növényápolásra. Ilyen nagy termelési kedv már régen nem volt a falun. A dolgozó parasztok tisz­títják d vetőmagot, javítják a vető- gépet, a trágyát hordják a szántó­földre és megkezdték a trágyázást is. A termelési kedv különösen múlt év júniusa óta emelkedik szüntelenül. Mindaz a segítség, kedvezmény, me­lyet a párt és a kormány nyújtott a dolgozó píjásztoknak, elősegítették a termelési kedv kibontakozását. Ug­rásszerűen nő a műtrágyaigénylés. Egyre népszerűbb a „tiszta udvar"- mozgalom, s a megye csaknem min­den községében számos követőre ta­lált. A számos példamutató munka mellett a dolgozó parasztok egyre nagyobb számban tesznek javaslato­kat a községi tanácsoknak és párt szervezeteknek, hogy mit kell tenni­ük a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és minisztertaná esi határozat végrehajtásáért. Ugyan­akkor felvetik azokat a hiányosságo kát is, amelyek a termelés útjában állanak. Napjainkban igen döntő fordulat következik be — megtesszük az első lépeseket a bőséges árualap megterem téséért, amely a falu és város lakói életszínvonalának emeléséhez elengec hetetlen követelmény. E nagy mun­kában fontos feladat jut a dolgozó parasztoknak is. A feladat megoldá­sához nagy segítséget ad a község dolgozó parasztjainak a termelési b; zottságj amelyet a falu lakói saját ja vaslataik alapján választanak meg. — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a község lakói szívesen vá­lasztják meg a termelési bizottság tag jainak azokat a dolgozó parasztokat, akik az elmúlt években a legpéldamu tatóbbak voltak. Sióagárdon termelé­si bizottság tagjainak sorában talál juk Horváth József 12 holdas dol­gozó parasztot, aki életében már a 21. magyar csikót neveli fel, Tuller Já­nos 7 holdas és Navrecki János 12 holdas dolgozó parasztokat, akik a községben a legjobb szőlőtermelők hi rében állnak. Nakon a 42 termelési bizottsági tagok között van Balogh Gyula és Kovács Lajos, Dunaföldvá- ron pedig id. Szigeti Tános, Homoki István, Márkovits József és még sok sok példamutató élenjáró dolgozó pa­raszt. A termelési bizottságok pártonkí* vüli széles aktívahálózatot jelentenek, nagy segítséget nyújtanak a közsé­gi pártszervezeteknek és a községi ta nácsoknak feladataik végrehajtása so­rán. Ezek a termelési bizottságok időnként megbeszéléseket tartanak, ahol a község mezőgazdasági problé­máit vitatják me^. Ezeken a tanács­kozásokon a községi tanácsok figyel mét felhívják a munkájuk során el­követett hibákra, s megmutatják, mit kell tenniök egyes kampányfeladatok előtt, hogy zavartalan legyén a ter­melés. A termelési bizottságok több szakcsoportra oszlanak. Ez igen fon­tos ahhoz, hogy a bizottság jó mun­kát végezhessen, egy-egy szakcsoport­ba kerülnek a kiváló állattenyésztők, s ezen belül is külön a szarvasmar­ha, ló, juh tenyésztésben kiemelkedő eredményt elérők, A növénytermelés egyes területén kiemelkedő eredmé nyékét elérők is külön szakcsoportok­ban fognak dolgozni. A termelési bizottság a kiemelkedő eredményt el­érők tapasztalatait széles körben nép­szerűsíti, hogy ezzel is hozzájárul jón a magasabb terméseredmények eléréséhez. A termelési bizottságok jó munká­ja el sem képzelhető anélkül, hogy a középparasztok ne kapnának nekik megfelelő helyet. Nagy szüksége van minden egyes községijén a dolgozó parasztoknak — a termelőszövetke­zeti tagoknak fsakúgy, mint a né­hány holdon egyénileg dolgozó pa­rasztnak — tapasztalataikra, szakér­telmükre. A dolvozó parasztok bírálatának is újabb széles utat nyit a termelési bi­zottság. Széles kezdeményezési joga van, bátran, merészen fel kell vetnie mindazokat a hibákat és hiányossá­gokat, ami a dolgozó parasztok ter­melési kedvét gátolja, vagy éppen lehetetlenné tenné a nyugodt, biz­tos termelést. Valamennyi olyan kez­deményezést, amely valójában előse­gíti a termelés fokozását, a községi tanácsnak minden eszközzel meo kell azt valósítania. Nem szabad előfor­dulni annak, hogv a termelési bizott­ságokat feladataiktól eltérően más munkával bízza meg a tanács. Nem szabad különféle utasításokkal gúzs- bakötni a termelési bizottságok kezét s a termelési feladatok helvett admi­nisztrációs munkával megbízni. A termelési bizottsá »okban a ter­melésben példamutató kommunisták­nak is ott a helviik. A Központi Ve­zetőség és a minisztertanács határe- ta. amelv a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzi ki fontos feladatnak végső soron a faluban dől el, hogv miként tudjuk azt megvalósítani. Ha talmas nagyméretű ez a terv, de reá­lis, amelyet meg lehet és meg kell valósítani. A kommunisták példamu­tató munkája, lelkesedése a tent ma­radéktalan megvalósítác-tZrc szinte mo'otiává kell. hogy váüék a ter­melési bizottságok múnkáiában. A nártszervézet segítse ezt a Dártonkí- vüli parasztaktívát. Karolja fel és tá­mogassa hasznos javaslatait, kezde­ményezéseit. Néoszerűsítse a terme lési bizottság által javasolt helyes ter­melési és tenyésztési módszereket. — Nyújtson segítséget ahhoz, hogy a termelési bizottság áltel javasolt ten­nivalók minden egves dolgozó paraszt hoz eljussanak. Népszerűsítse a ter­melésben alkalmazott helyi agrotech nikai módszereket. A termelési bizottságok — ahol már megalakultak — hozzákezdtek a munkához. A megalakulás óta számos javaslatot tettek mind a tanács, mind az egyénileg és szövetkezetben dol­gozó parasztok részére. A javaslatok nyomán egyre kevesebb a hiba, s egyre szélesebben bontakozik ki a dől gozók harca a magasabb termésered­ményekért. A javaslatok nem marad­nak papíron. Faddon a dolgozó pa rasztok, amikor a hideg idő egy ki­csit enyhül, azonnal megkezdik a talaj termőerejének fokozását. Szá­mos kocsi hordja naponta az istálló­trágyát a határba, másutt már ezt a szervestrágyát, ami megköti a ha­vat, s ugyanakkor a fej trágyázást is szolgálja, szétszórták az őszi vetések felett. Nagyarányú kezdeményezések bon­takoznak ki napjainkban. Százszám ra tehetők azoknak a javaslatoknak a száma, mit eddig tettek már a ter­melési bizottságok. Egyrészük már megvalósult. A tanácsok és a párt- szervezetek a termelési bizottságok által felvetett hiányosságokat azon­nal vizsgálják meg és tegyék meg a szükséges intézkedést a hiányosságok kijavítására. A termelési bizottságok a pártszervezetek és a tanácsok akti vahálózatához tartoznak, melyek se­gítik a falu dolgozói előtt álló fel­adatok megoldását. A zombaá tanács február első nap­jaiban gazdag} ülést hívott össze. — Boros Béla iskolaigazgató jóelőre gondoskodott arról, hogy az iskolá­sok rövid műsorral szórakoztassák a gyűlés résztvevőit. A műsor után Ke lemen János dolgozó paraszt arról beszélt, hogy a mezőgazdaság fejlesz téséről szóló minisztertanácsi hatá­rozat nyomán mi a feladata a ter­melési bizottságnak, és miért van szükség azok megválasztására. A gyűlésen 60 tagú termelési bizott­ságot választoltak, olyan gazdákból, akik a termelésben és a begyűjtés­ben egyaránt példát mutatnak. Mi- ! után megválasztották a termelési bi- j zot‘.ságot, sor került az albizottság meg válasz t ás ára is. Kelemen János dolgozó paraszt javaslatot tett, még- i pedig azt, hogy az asszonyok közül is válasszák be azokat, akik a ba­romfitenyésztésben példamutatóan veszik ki részüket. Pál F. Lőrinc arról beszélt, hogy az elmúlt esztendőben azért hanya­golta el a parasztság a pillangós nö vények termesztését, mert félt, hogy az idei vetést jövőre betagosílják. — Hortobágyi Mátyás a szőlő- és gyü­mölcstermelés fejlesztésének jelen­tőségét hangsúlyozta. Mint mondot­ta, a szőlők és gyümölcsösök nagyon el vannak hanyagolva. Most kormá­nyunk megad .a a lehetőséget az újak telepítésére, tehát sokkal na- í gyobb súlyt kell helyezni ezen ter- ! melési ág fejlesztésére. Hogy meny- j nyire kifizetődő a gyümölcstermelés. : azt saját példájával igazolta. Udva­rában van egy szakszerűen kezelt almafa, amely a múlt év folyamán 2.5 mázsa almát termett. Gyümöl­csöse annyi jövedelmet hozott az aszályos esztendőben is, mint 10 hold szántóföld. Felvetették a gaz­dák a permetezőszerek biztosításá­nak kérdését is és kérték a tanácsot, hogy létesítsenek csemetekertet. —» Többen hangsúlyozták azt is, hogy az idei évben nem szabad elhanya­golni a gyümölcsösök permetezését, Varga László a szőlőojtásnak jelen­tőségére mutatott rá. Igen helyes­nek tartja a vadalanyokra való ol­tást és egyben felhívta gazdatársai figyelmét arra is. hogy kormányza­tunktól 6 évi hitelbe lehet kapni gyökeres szőlővesszőket.

Next

/
Thumbnails
Contents