Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

1954 FEBRTTÄR 9 N APCÖ 3 AUaUenyésxtéHÍ szakelőadás X a kait Schmidt János, a Járási Állami Állattenyésztő Állomás főállattcnyész tője tartóit a naki dolgozó parasztok nak előadást, amelyen mintegy 190- cn vettek részt. Schmidt János S kormány programi« célkitűzéssel sze fiút ismertette, hogy milyen teen­dők várnak állattenyésztés terén a dolgozó parasztokra és termelőszö­vetkezetekre. Elmondotta, hogy az illatállomány, számszerű növelése mellett az állati termékek fokozá­sára Is törekedni keli. — Felvető­dik a kérdés, — folytatta a főáttat- tenyésztő. — mivel takarmányoezuk a .felszaporitatt állatállományt. A jó gazda előre kiszámítja, hogy állat­állományának mennyi takarmányra van szüksége egy évben és ennek alapján termőterületét úgy osztja be, hogy a gabona és a kapások mellett megfelelő mennyiségű takarmányt is tudjon -termeim. Ha pedig termőtarü- lete kevésnek bizonyul, akkor „húz­zon le egy rókáról két bőrt.“ A ta­karmány jórészét megtermelheti rná- sodvetés formájában is. A takar­mány biztosításának egy másik mód­ja pedig, hogy a jövőévi kukorica- földinek: égy részét vessük el bíbor- herével. A bibonhere értékes zöld­takarmány, fehérjedús. tehát igen alkalmas a tej hozam növelésére, de a sertések és más állatok is szíve­sen fogyasztják. Puffasztó hatása nincs, minden állattal aggodalomnál kül etethető. Még egy jó tulajdon­sága is van: mint pillangósvirágú la karmány a talajt javítja. Kaszálása május elsején megkezdhető, néha korábban is. Amit pedig május kö­zepéig nem tudunk megetetni, azt sdlózzuk, vágy zombojázzuk, utána pedig földünket vessük be korai ku­koricával és ugyanolyan termésre számíthatunk, mintha azt április vé­gén vetettük volna el. Schmidt elvtárs előadásának má­sik részében a bikanevelésről be­szélt a gazdáknak. Igen tanulságosak . voltak az elő­adást követő hozzászólások is. T ö- iösi Antal az „Ut a szocializmus felé" termelőszövetkezet elnöke kér­te, hogy a jövőben jól tejelő anyák­tól származó kifogástalan tenyész­bikákat kapjanak, hogy még job­ban hozzá tudjanak járulni a bony­hádi tájfajta szarvasmarha tenyész­téshez, illetve javításához. Mivel a község lakossága szívesen és hozzá- értéíícl foglalkozik az állattenyész­téssel, — mondotta Tölösi elvtárs,— jó lenne, ha a begyűjtött tejet hely­ben fölöznék le és a sovány tejet visz szaadnák a gazdáknak, hogy azt az. állattenyésztésben f elhasznál hassák. F e h é r János állatorvos hozzá­szólása is igén tanulságos volt. Fel­hívta a gazdák figyelmét, hogy a növendékbikákat még két éves karuk előtt tuberkulinoztassák, -— vagyis legyen tisztában a gazda az­zal, hogy állatéi érdemes-e tenyész­tésre nevelni, vagy csak mint hús- bikát. tudja értékesíteni. Kelemen György dolgozó Pa­raszt a lucerna termelésére hívta fel gazda társai figyelmét. Hangsúlyozta annak jelentőségé: az állattenyész­tésben. K ö v á r y Gyula a járási tanács mezőgazdasági osztályának főagro- uómusa örömmel állapította meg. hogy régóta nem látott ilyen nagy­számú érdeklődőt a mezőgazdasági előadáson. Varga Lajos, a községi pártti1- kár foglalta össze az elhangzotta­kat. Az előadásból és a hozzászólá­sokból leszűrte a tanulságot és buz­dította a dolgozó parasztokat még jobb termelésre. Ugyanezen a napon a lápaiői dol­gozó parasztok bikanevelési verseny re hívták ki a nakiakat. A verseny­feltételek: a jó küllem, amely pon­tozásos bírálat alapján nyer maja megállapítást, a származás pedig a tej hozam alapján. 'takács Béla tkv. felügyelő. Bővül a palánk! mezőgazdasági technikum A. Szekszárdiéi Tolna felé haladó vonat nagyokat szusszanva áll meg és az utas, aki még nem isméid a járást, az ellenkező oldalon száll lo. Kétkedve tekint körül, míg az in­duló vonat elhúz előtte, mert csak két agyonkoptatott utat és néhány mesébeillően görbe fát láthat. Mire azonban a szerelvény elesattog előt­te, más kép tárai a szeme elé. A túloldalon takaros kis állomás, egészen új még. Rajta tábla áll: „Palánki Mezőgazdasági Iskola". Az állomástól alig száz lépésre fák és bokrok sűrűjéből . magasodik ki az iskola kollégiumának emeletes épü­lete. A bejáratnál ebédillat csiklandoz­za meg orrunkat. Mariska néni, a konyha teljhatalmú ura a hosszú téli szünet után ismét munkába ál­lott, terjedelmes lábosok és fazekak közül igazgatván a konyha népét. Hangja különösen a repe(ázásoknál hangzik kedvesen: „Na, vagytok még?" — kérdezi ilyenkor és elége­detten néz végig a jóllakott társasá­gon. Maga a diákotthon nagy, modem épület. Villany, vízvezeték, heten­ként egyszer melegvíz, rádiók, hang­lemezek, egyre bővülő könyvtár — és mindezért az itt tanulók jórésze alig fizet valamit. A sportolni vágyók számára nagy futballpálya áll rendelkezésre, amit a tanulók közössége épített. Az iskolaépület még nem nagy, mindössze hat tágas tanterem van, rövidesen azonban ismét megkez­dődnek az építkezések. Nemsokára készen áll az új elsőévesek számára a modem központi fűtéses, kilenc tanteremmel, parkettás tornacsar­nokkal rendelkező új technikum. A jövőre meginduló évfolyam négyéves időtartama alatt bőven jut idő a szakoktatáson kívül a közisme­reti tantárgyak elsajátítására is. A negyedik év után a hallgatók mint kész szakemberek kerülnek ki; agronómusok, technikusok, brigádve­zetők, farmvezetők. A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló párt és kormányhatározat nyo­mán egyre nagyobb szükség van rá­juk. A technikum tanulóira tehát szép, biztató jövő vár. Ma mezőgaz­dásznak lenni valóban szép feladat, hiszen arról van szó, hogy az évszá­zadokon át kizsarolt magyar földet tervszerű, gondos és szeretettel ies munkával népünk tejjel-mézze! folyó kánaánjává változtassák. Németh Károly Rákóczi-emlpkünnepply a paksi kultúr otthonban Jahuár 31-én, vasárnap este a pak­si Petőfi kultúrotthonban Rákóczi emlék-estet rendeztek. A nagytermet zsúfolásig megtöltöttek a dolgozók. Blazsek Károly pedagógus mon­dott ünnepi beszédet, méltatta a Rá­kóczi szabadságharcot, felelevenítet­te a magyar nép történetében e hősi korszakot. Az emlékünnepély keretében Pá- kolicz István nevelő saját költemé­nyeiből szavalt. A színjátszócsoport a Rákóczi fejedelem korából szóló „Nagy csata“ című három felvon ásos színdarabot adta elő. Különösen si­került Szegvári János császári őr­nagy alakítása, de nem 'maradt mö- | götte Szabó Antal sem, aki egy ku-■ ruc kapitány szerepébe élte bele magát. Játékuk alaposan kidolgozott volt, látszott rajta, hogy szívós, ala­pos munka előzte meg. Ügyesen sze­repelt Usztyán József is. A „rongyos szegénylegények" élethűen játszot­ták szerepüket. A díszletek, ruhák, művészi össze válogatása is hozzájárult a darab si­keréhez, művészi színvonalának ér­tékét emelték. A sikerre rászolgált, a paksi kul- túrcsoport. A lelkes készülést , a kul­túrotthon igazgatónője és Kántor Antalné irányította gonddal és hoz­záértéssel. Horváth Jánosnc levelező. Készül a tepf • • • A hideg nem engedett. A szél élesen csapkodta a havat, az utakat is h‘hord ta. Délután négy óra te­hetett, amikor megérkezett as autóbusz Dombóvárra. Mozgalmas az elet az ut­cáikon, Csilingelő szánok seperték a friss havat. —■ Hamarosan, beállt az este, csak a villanyok fénye és a házak ablakán kiszűrő­dő fény világított az utca. ra. A Rákóczi termelőszö­vetkezet irodájában még dolgoztak. Készítették a tervet. Fábián Lajos, a tsz elnöke a térképre ha­jolt. Nézi a földeket, hol, mi van és hová, mit fog­nak'vetni. Most négyen vanmfi, de van úgy, hogy föbt*u™is összejönnek, — mert a tagok is segítenek a. tqrv elkészítésében. A dalmandi gépállomásról is itt, találjuk Szomor Lajos elvtársat, a gépállomás ag ronömusát. Segít a terv készítésében. üá megnézzük közelebb föl a tervet, azt láthatjuk, hogtf <s Rákóczi tsz tagjai az idén is derekasan ki­veszik részüket a munká­ból. Például 2.5 hold föld trágyázását tervezik a ta­valyi 4 holddal szemben. Ezenfelül 120 holdat tnű- trágyáznak. — fíppen ezért U má­zsás holdankénü átlagter­mésre számítunk, — mond ja Fábián elvtárs, a tsz elnöke. Tervben szerepel egy Hi férőhelyes tehénistálló épí­tése is, amihez az anyag megvan, így tavasszal már kezdik az építkezést. Az asztal mellett talál­juk Balatoni András tsz tagot, is, aki büszkén mondja: — Megtaláltam számításomat a tsz-ben. — Balatoni András feleségé­vel dolgozik és tavaly szép jövedelmet vitt haza a zárszámadáskor. A 34 mázsa búza, 14 mázsa ár­pa, s a 44 mázsa csöves- kukorica, ami csak tér. menyben jutott, bizony komoly munkáról tanús­kodik. A háztáji gazda­ságban is szépen termett, s így gondtalan a Bala­toni család jövője. A tsz élete, munkája — bár még nem nézhet távoli múltba, — mégis azt kell, hogy mondjuk, kitaposott úton halad. A nehézségek. kel megbirkóztak és most mint egy vagy Csabid úgy dolgozik. Épül a jövőt, a boldogabb életet. Az istállóban a fejes már megkezdődött, A bony hódi pirostarka tehenek nem maradnak adósak a jó gondozásért. Rendsze­resen megadják a napi 10 literes átlagot. Nem hiába akalmazzák az állatte­nyésztésnél az egyedi takar mányozást. Szép borjakat is láthatunk az istállóban, amelyek a jószággondozók lelkiismeretes munkájáról tanúskodnak. Most vettek 8 hasas tehenet törzste­nyésztésre, jelenleg a fe­jé si átlaguk 9.8 liter, me­lyet a tavasz folyamán 12 literre emelnek. Az asszonyok is jól dol­goznak. Az elmúlt évben is 17 asszony vette ki ré­szét a munkából. A tél folyamán is komoly mun­kát végeztek. Bét asszony előregyártóit tégla elemeit készítette. Most, amikor közeleg a. harmadik párt­kongresszus, vállalást tet­tek, hogy a tavaszi mun­kák megkezdéséig a két istállóhoz elkészítik a sz ük séges téglámé n nyisé • get. A termelőszövetkezet leg idősebb tagjáról Hit még pár szót szólni. A 70 éves özv. Vincse Jánosáéról, aki mg is korát meghazud­toló fürgeséggel mozog. — Nem is vállalja el, hogy ő már 70 éves. Tavaly 134 munkaegységet. szerzett, amiért 10 mázsa búzát, 4 mázsa árpát és 12 mázsa kukoricát, 02 kilő cukrot és 1027 forintot kapott. A növényápolási munkák megkezdésénél is első akar lenni, amit versenykihí­vása bizonyít. Késő esti órákban, ami­kor c tervkészítés napi munkáját elvégezték, nyu­godtan hagyják el a tsz irodát. Visssa-vissza néz­nek, aztán egymástól el- búcsúgnak és reggel to­vább folytatják a tervké­szítésé, Jó gépjavítás — többtertmlén Még vastag hótakaró borítja a földeket, de máris szorgos mun­ka folyik a gazdasági óévek javítása terén. Egyre több eke, borona, kultivátor és traktor várja kijavítva a tavaszi munkálatok megkezdé­sei. Gépállomásaink traktorosai, gépészei nagy lelkesedéssel végzik a javítási munkálatokat. A mezögaz dasóni termelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat tömegmozgalommá vált megyeszerte és ma­gával ragadta gépállomásaink dolgozóit is. A hú elolvadása után komoly i feladatok várnak gépállomásaink traktorosaira. Most van tehát az ide­je annak, hogy az elkövetkezendő feladatok megoldására már most fel­készüljenek, pótolják múltévt lemaradásukat, Az a, lelkes munka, ami gépállomásaink dolgozói között folyik biztosíték arra, hogy az idén jó felkészülve kezdik meg a tavaszi munkálatokat. A nagydorogi gépállomás az elmúlt évben is komolyan harcolt tervének maradéktalan teljesítéséért. Az idén is alaposan felkészül a munkálatok megkezdésére. A gépállomás dolgozói vállalták pártunk III. kongresszusának tiszteletére, hogy a téli gépjavítást február tizenötö­dikéig befejezik. A gépállomás vezetősége pedig gondoskodik arról, hogy a munkálatokat zárt, meleg helyen végezzék. Naponta égyszer meleg ételhez jussanak az üzemi konyhán és munka közben is forró teával melegítsék fel a hidegtől elgémberedett testüket. A vezetőség a minőségi munka javítása érdekében jutalomban részesíti azokat, akik legrövidebb időn belül javítják meg gépeiket és a. minőség terén is a legjobb ered­ményt. érik- el. A javítási munkák mielőbbi elvégzésének érdekében versenyben állnak egymással és a dalmandi gépállomás dolgozóival, A bölcskei géjrádeiiníisun is lelkes munka, folyik, A gépáll'más dol­gozói itt is be akarják fejezni teb mér 15-ig a javítási limit ka latokat, február 20-án pedig mén szem,Irt ah urna',- tartani. Sürgős a munka, hi­szen az őszí mélyszántás• nem fejezték hr, I arasszal kell pótol nick és a hó elolvadása után azonnal meg kell kezdi ni a szántást és az egyéb munkálatokat. Sokezer hold megműveléséről van szó. Az idén soké-er mázsával kell többet termelni, mint a mull erben. .1 jó termés alapja pedig a jó ta- la.jmu.nka. A jó talajművelő* alapja pedig a kifogáslalmul kijavított és karbantartott gépek. E:t tudnia kell és át kell éreznie mind- gépállo­mási dolgozónak. Alig egy hónap nt'dv’t. készen kel! állnia minden gépnek. Kint a földeken UM dübörögni a Irak árok nak. Megyénk dolgozó parasztsága az idén többet vár gépáttomdsaink tói. mint g. múlt évben, megnöveke­dett bizalommal várja z gépeket. Többet akarnak termelni, a több tér. ntelés alapja pedig az, hogy a gép állomások dolgozói a mos! folyó gép. javításoknál a minőséget is elsőrendű kötelességüknek tartsák. Nagyobb gondot a gyakorid szakmunkások fo rlalkozta kására A kötelező szakmai gyukor'e.lot törvényerejű rendelet formájában vezették be hazánkban, melynek cél­ja az, hogy a szakvizsgát telt fiata­lok egy évig a szakvizsga után az Illetékes minisztérium á'tut kijelölt vállalatoknál legyenek foglalkoztak va, hogy szakmai fejlődésük töké­letesen biztosítva legyen. Az egyéves kötelező szakmai gyakorló év lejár­ta után önálló és magasszjnvonalú szaktudással rendelkező új ipari ge­neráció kerüljön népgazdaságunkba, akik képesek lesznek megoldani az előttünk álló hatalmas feladatokat. A Szekszárdi Vas- és Fémipari Javító Vállalat is foglalkoztat gya­korló szakmunkásokat, mc'yről el kell mondanunk, hogy elég rosszul, mert nem látható az, hogv biztosít­va lenne a fiatalok szakmai tovább­fejlődése. Az autószerelő gyakorló szakmunkások 1953 augusztus 10-én tettek szakvizsgát és az a megálla­pítás, hogy a kismolorszcrelo fiata­lok nem fejlődtek az eltelt fi hónap alatt. Teljesítményük igen alacsony. Előfordul az, hogy 50 százalék alatt van. Természetes ennek okai is van­nak, mégpedig az, hogy nem segítik, nem patronálják a fiatalokat, ma­gukra vannak hagyva, nem biztosít­ják azokat a munka- és szociális feltételeket, melyet minden körül­mények között meg kellene adni an­nak érdekében, hogy a fiatalok le ne maradjanak, s szakmájukban to­vább fejlődhessenek. Példának kell felhozni, hogy kézi szerszámokat nem biztosít kellő mennyiségben a vállalat, a fiatalok anyagbeszerzés­sel töltik el a munkanap jelentős részét. A Bonyhádi Zománcműveknél az üzem, szerszámkészítő gyakorló szak munkásokat foglalkoztat. Meg kell állapítani, hogy itt igen jói foglal­koztatják a fiatalokat, örömmel mondják el, hogy szeretik a szak­májukat. Mi az oka ennek? Az. hogy a vezetőség szívvel lélekkel támo­gatja őket minden problémájukban, A Zománcinüvek gépjavító üzemé­ben az idősebb szakmunkások és a művezetők fiaiknak tekintik a fiatal szakmunkásokat. Cléézi József művezető, akinek ko­moly . újításai, varinak, örömmel ad­ja át szaktudását a fiataloknak. Be- ivpt;'" " füürilokal. a szakma legbo­nyolultabb ágaiba, ami természete­sen azt eredményezi, hogy a fiatalok valósággal' „szerelmesei" lettek szak­májuknak. A Bonyhádi Zománcmű- vek műszaki vezetői tisztán és vilá­gosan - látják. milyen: nagy jelentő­ségű az, hogy megfelelő szakembe­reket neveljenek az tízem részére, hiszen ettől függ a tervek teljesítése, túlteljesítése, örömmel kell megál­lapítani, hogy az üzemben egyetlen­egy fiatal sincs, aki 100 százalékon alul teljesítené normáját. A párt és a szakszervezet minden vonalon támogatja a fiatalokat, s nem utolsó sorban a DISZ-szervezet is, mert kulturális és sportvanalan is fejleszti a fiatalokat. Az üzem­nek tökéletes kultúrotthon a van, mely minden időben rendelkezésére V a szórakoznivágyó fiataloknak. A tisztálkodási lehetőség a iegmesz- szebbmenőkig biztosítva van. Emlí­tésre méltó az, hogy a szocialista munka versenyben az 1953-as évben a fiatalok 139 százalékra teljesítet­ték tervüket, akkor, amikor az idő­sebb dolgozók csak 138 százalékot teljesítettek. A felsorolt eredmények mind azt mutatják, hogy a fiatalokkal jól foglalkozik az üzem vezetősége, va:amint a párt és a DISZ-szervezet. Példát vehetnek az egész országban a Bonyhádi Zománcrnűvekről, mert itt foglalkoztatják, itt tanítják leg­jobban a jövő szakmunkásait. Ángyán László Hiironifoívosnísos színdarabot tanulnak a szak esi li utalóit Szakcs község DISZ fiataljai ki­veszik részüket a kultúrmunkából. Háromfelvonásos színdarabot tanul­nak — írja Csikós István levelezőnk — és eredeti szakosai népi hagyomá nyokat kutatnak, dolgoznak fel. A járási népművelési csoport se giti a fiatalokat munkájukban. Her­mész József tánctanítót küldte ki, hogy patronálja az együttest. A szak­mai tanácsadás, gyakorlati segítség javára vált az együttesnek és a fia­talok lelkesedését is növelte a gon­doskodás. pArtépités iMgnBwníB.vraawwM^iBWMikLii»i. m l ^ Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkábaa 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents