Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

TOIH&I

ttlMc pnci níriZAt ecnrsür jrmr

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Seakszervesetek Országos

Tanácsának III. teljes ülésen (2. o.)

V..

AZ MDP TOLNAMEGYE» PARTBIZOTTJÄOANAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM

ARA 50 FILLER

*

.......11 ' ■ I l—■—.■■■ll-lll I— II I Hl !■!■! Hl"

K

EDD, 1934. FEBRUAR 9

A mezőgazdaság fejlesztése a könyvtárak ugye is

A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye —- hangzott el a párt és a minisztertanács határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. — Az egész nép ügye, tehát a könyvtáraké is: a megyei, a járási és a falusi könyvtáraké elsősorban. Ezeknek a könyvtáraknak, illetve könyvtárosoknak az a feladatuk, hogy elősegítsék a könyvek és a tömegek minél gyakoribb találkozását. Jelen esetben a mezőgazdasági, állattenyésztési ismereteket fartalmazó szakkönyvekről van szó mindenekelőtt. Ahhoz, hogy a kön> vt, rosok feladataikat el tudják végezni, elsősorban ismerni kell azokat. Látni ok kell, hol van segítségre szükség, hol lehet alkalmat találni a dolgozó parasztok érdeklődésének kielégítésére, esetleg felkelteni érdeklődésüket a mezőgazdasági szakiroda- lom iránt.

A jó könyvtáros átnézi könyvtári állományát, számbaveszi, azokat a mezőgazdasági szakkönyveket, amelyek számításba jöhetnek a cél megvalósítása érdekében. Értékes mező- gazdasági ismereteket tartalmaznak, amelyeket, ha a termelőszövetkezetek, vagy dolgozó parasztok a gyakorlatban, a gyakorlati tapasztalatokkal együtt alkalmaznak, feltétlenül gyümölcsöt hoznak. A párt és a kormány programmja világosan megmutatja a feladatokat, amelyeknek világánál a könyvtárosoknak látni kell, hogy mezőgazdasági jellegű megyénk ben mit kell tenni a könyvtárpropaganda munkán keresztül a könyvtár, és a mezőgazdasági szakirodalom nép szerűsítésere. El kell érniök, hogy a szakkonyvek hű segítőtársai legyenek a dolgozó parasztoknak, termelőszövetkezeti tagoknak a talaj termőerejének, » termelés fokozásának és az áilattenyé-ztés fejlesztésének érdekében.

Megyénk dolgozó parasztsága különb., bonddal és szeretettel foglalkozik állattenyésztéssel. Következésképpen az a könyvtárosok feladata, hogy több állattenyésztési szakkönyvet adjanak a dolgozóknak, amelyek segítségével szakszerű alapon tudják nevelni, tenyészteni állataikat. Ha a könyv tárosok mindezt figvelembevéve végzik tömegnevelő propagandamunkájukat, akkor joggal mondhatják, hogy segítették az egész nép ügyét való- raváltani, tevékenységük nem volt hiábavaló.

A könyvtárosoknak úgy kell irányítani munkájukat a kölcsönzési id aiatt, hogy a dolgozók figyelmét a mezőgazdasági szakkönyvek felé fordítsák. Rendezzenek tartalmas, érdekes kiállításokat, azokból a könyvek: bői, amelyek a soronlévő feladatok megoldását segítik elő. Követendő kezdeményezéssel találkoztunk ezen a téren a tengelici és a medinai népkönyvtáraknál. A könyvtárak irodalmi szakkörei a kultúrotthonon belül szakköri foglalkozások alkalmával mezőgazdasági irodalmat dolgoznak fel, ismertetnek.

Sok községben már megalakultak, vagy most vannak alakulóban a termelési bizottságok, amelvek arra lesznek hivatva, hogy a termelés minden ágát irányítsák, mércédig szakszerűen irányítsák a községekben. Itt az a könyvtárosok teendője, hogy kapcsolatba lépjenek a bizottságok vezetőivel, illetve aktívan bekapcsolódjanak a termelési bizottságok mun tájába a szakkönyveken keresztül.

Most, amikor a falvak népe már

a tavaszi munkákra készül, vetőmagot tisztít, szerszámokat javít, a könyvtáros munkája, hogy ezekről szóló szakmai könyvekből ismertetést tartson, vagy megfelelő szakember előadásával rendezzen könyvankétot. Általános tapasztalat, hogy élenjáró egyéni gazdálkodók érdeklődre a népkönyvtárakban olyan irodalom iránt, amellyel elméleti képzettségüket növelni tudják. Ezen keresztül pedig gyakorlatilag tudják majd alkalmazni az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló kormányprogramm megvalósítása könyvtári vonalon nem szorítkozik csupán a megyei, vagy falusi könyvtár tevékenységére, szakvonalon nyújtott segítségére. A termelőszövetkezeti, gépállomási és állami gazdasági könyvtáraknak is utat, módot kell találni a kormánypro- grammban kitűzött cél előmozdítására. ,

A népkönyvtárosok igényeljék a községi tanácsok segítségét a feladatok elvégzéséhez. Helyesen járnak el, ha a fentebb említett mezőgazda- sági termelési bizottságokkal eleven kapcsolatot tartanak. Igen fontos, hogy a könyvtárakban megfelelő otthonos, meleg helyiséget biztosítsanak, ahova szívesen járnak el a dolgozók és ott napilapokból, folyóiratokból, szakkönyvekből, mezőgazdasági szaktudásukat fejleszteni tudják. Néhány községi tanács elnöke már látja a könyvtár tömegnevelő hatását, jelentőségét a falu életében. Élő példa erre az alsónánai könyvtár és a községi tanács elnökének, Rákóczi elvtársnak a kapcsolata. Rákóczi elv- .árs maga is lelkes olvasója a könyvtárnak és a község dolgozóit is arra buzdítja, hogy látogassák a könyvtárat, sokat olvassanak. Lehetne még sorolni Alsónána után Várdomb, Medina, Bölcske, Madocsa, Kajdacs és még jónéhány községet, ahol a köz ségi tanácsok is igényelik a könyvtár segítségét feladataik megoldásához.

Szólni kell néhány szót az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és gépállomások könyvtárainak munkájáról is. Meg kell állapítani, hogy szocialista szektoraink vezetői sajnos nem fordítanak gondot a könyvtárak működésére. Sok helyen az értékes, nyolcszáz, ezer kötetet is számláló könyvtár el van zárva a dolgozóktól. Valamelyik irodában van elhelyezve, nem áll a dolgozók rendelkezésére, csak néhány vezető olvassa a könyveket. Nem kell messze men ni példáért, csak a szomszédos Sárközi Állami Gazdaságba. Az egész terjedelmes könyvtár anyaga összedobálva hever, a kölcsönzés rend- szertelen, felelőtlen.

Szocialista szektoraink vezetőinek meg kell látni, hogy milyen jelentős egy egy szépirodalmi, még inkább mezőgazdasági szakkönyv elolvasása. Ne csak az agronómusok, állattenyésztési szakemberek olvassanak szakirodalmat, hanem a szocialista szektorok nö vénytermelési és állattenyésztési dolgozóinak is adjuk, kezébe a mezőgazdasági szakkönyveket, ahelyett, hogy porosodni hagynánk őket valahol.

Népkönyvtárosaink, üzemi, vagy szocialista szektoraink könyvtárosai ragadjanak meg minden rendelkezé sükre álló eszközt, amellyel segíteni tudják dolgozó népünk közös ügyének, a mezőgazdaság fejlesztésének sikerét.

SZARKA FERENC

megyei könyvtár vezetője.

A Sasaksxervesetek Országa# Tanácsának

HÍ• teljes ülése

A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta harmadik teljes ülését. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában megtartó'i ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnölce. Resztvettek az ülésen a Szakszervezeti Világszövetség hazánkban tartózkodó képviselői: Louis Saillant főtitkár és P. F. Kazakov titkár.

A teljes ülést Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, mayl megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kristóf István elvtárs, a SZOT elnöke tartott beszámolói „A szakszervezetek soronlévő feladatai az 1954. éwi népgazdasági terv végrehajtásában, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének további jevitásá- bitnB címmel.

Kristóf István elvtárs beszéde

— A csaknem kétmillió tagot számláló magyar szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy minden erejükkel, tehetségükkel és tudásukkal segítsék megvalósítani pártunk politikáját, kormányunk programmját — mondotta bevezetőben, majd hang súlyozta: e feladat teljesítése azt követeli a szakszervezetektől, hogy a dolgozókkal megértessék a kormány célkitűzéseit és mozgósítsák őket a Programm végrehajtására.

— Elengedhetetlenül szükséges megmagyarázni és tudatosítani, hogy a népjólét emelése — a fogyasztási és közszükségleti cikkek bősége, az árak csökkentése, a reálkereset növelése — az egész dolgozó nép munkájától, terveink teljesítésétől, az önköltség csökkentésétől, a termelékenység növelésétől, a szigorú takarékosság végrehajtásától függ.

Kristóf István aeután azzal a mim kával foglalkozott, amelyet a magyar szakszervezetek a SZOT II. teljes ülése óta végeztek. Az eredményekről szólva megemlítette, hogy a szakszervezetek az illet éltes állami szervekkel együtt javaslatot dolgoztak ki a munka törvénykönyvének módosítására, amely továbbfej- 'eszti a dolgozók ée a szakszervezetek jogait.

Kormányzatunk csaknem nyolcszázmillió forintot fordított 1953 má sodik felében bérügyi intézkedésekre — mondotta a továbbiakban Kristóf István. — Ezek kidolgozásában a szakszervezetek aktívan résztvet- tek és végrehajtásukhoz hathatós segítséget nyújtottak.

Ezután hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek egyre nagyobb gonadal foglalkoznak a dolgozók mindennap: kérdéseivel. Javult az egészségvédelmi és a társadalombiztosítási munka is. Különösen jelentős volt a szakszervezeti vezetőszervek közel- mul.ban lezajlott újjáválasztása. amely segített a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésében.

Miután rámutatott a2 eddig elkövetett hibákra, a továbbiakban azok kai a feladatokkal foglalkozott, amelyek a szakszervezetek előtt állnak az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatban.

Az életszínvonal gyorsabb emelése azt követeli meg, hogy fokozzuk a munka termelékenységét, jelentős mértékben csökkentsük az önköltséget, megjavítsuk a minőséget és gazdagítsuk a választékot — mondotta. — Jól meg kell értenie minden dolgozónak, hogy a jólét, az anyagi és kulturális színvonal állandó és gyorsütemű emelése csak akkor lehetséges, ha a népgazdasági tervek teljesítésével megteremtjük ennek feltételeit.

—• Népgazdasági tervünk mennyiségi és minőségi teljesítése érdekében nagy figyelmet kell fordítani a szükséges alapanyag és nyersanyag biztosítására. Ahhoz, hogy a kormányprogramm szellemében több, jobb ruhát, cipőt, élelmiszert és gyéb közszükségleti cikket termelhessünk dolgozóinknak — több szénre, íöbb energiára van szükség. A dolgozók előtt ismeretes, hogy a :zón- és energiaellátás terén vannak ítmeneti nehézségeink. Kormányunk a közeljövőben hathatós intézkedéseket foganatosít e nehézségek leküzdésére.

— Bányászaink nagy erőfeszítése- et tesznek a népgazdaságnak szük- :éges szónmennyiség biztosítására A szénbányászat termelése 1953-ban 13.8 százalékkal volt magasabb, mint

az előző évben. Január hónapban —- annak ellenére, hogy a kemény tél és a nagy hófúvások sok helyen akadályozták a bányák megközelítését, — a bányászok teljesítették tervüket, sőt közel húszezer tonnává! többet is termeltek tervüknél. Fejlődő népgazdaságunknak azonban —- és hozzáteszem, — a lakosság fűtési szükségleteinek kielégítéséhez is — egyre nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szénre van szüksége.

— Kormányzatiunk jetenlős intézkedéseket hozott a bányászok bérezésének javítására. A kormány &onlo«kodására a bányászoknak a munkafegyelem megszilárdításával kell válaszol niok.

— Széntermelésünkkel szoros ösz- szefüggésben van az elektromos energiatermelés problémája is. Feladatún!: most, hogy egyrészt _ mozgósítsuk az elektromos energiái termelő vállalatok dolgozóit a gépelt jobb karbantartására, működésük biztonságának megteremtésére, másrészt foltozzuk az árarptakarékossá- gi mozgalom kiszélesítését az energiát felhasználó üzemekben.

— A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének és a szakszervezetek elnökségeinek fel keli ka- rotnlok az olyan keademényezése- ket, mint Csorba István elvláraé. aki kiváló módszerével megvalósította a takarékosabb széntüzelést.

— A kohászati és gépgyártó üzemek januári tervteljesítéséből kiindulva, a kohász és a vasas szakszervezet olyan célokat tűzzön a dolgozók elé a most kibontakozó kongresz sausi versenyben, amelyek az anyag, a gép és az energia jobb kihasználását szolgálják.

— Pártunk és kormányunk decemberben nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdaság fejlesztéséről ■— mondotta ezután Kristóf István. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának és minden szakszervezetnek, de különösképpen h Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók_Szakszervezetének nagyon jelentős^ feladatai vannak a határozatok végrehajtásában, a dolgozók mozgósításában. A Szakszervezetek Országos Tanácsának külön határozatban kell foglalkoznia a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos határozat végrehajtásával. araelv az egész szakszervezeti mozgalom és minden szak- szervezet elé külön-külön minden munkaterületen fontos közvetlen és távolabbi teendőket állít.

Kristóf István hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak rendkívül nagy jelentőségű e határozatok végrehajtása, mert közvetlenül hozzájárul az élelmiszerek bőségéhez, az életszínvonal emeléséhez. A MEDOSZ feladataira térve rámutatott arra, hagy jelenleg a legfontosabb a téli gépjavítás gyors befejezése, a tavaszi munkái, előfeltételeinek megteremtése.

— Az elmúlt betekben széleskörű mozgalom bontakozott ki azzal a céllal, hogy ipari üzemeink műszaki segítséget nyújtsanak a gépállomásoknak a gépjavítási munkák elvégzésére — mondotta. — Felhívjuk a szakszervezeti bizottságokat, hogy teljes erejükkel támogassák ezt a mozgalmat. Valamennyi szakszervezetnek támogatnia kell minden olyan kezdeményezést, amely a mezőgazdaság fejlesztését, jobb munkáját szolgálja. A MEDOSZ-nak el kell terjesztenie a legkiválóbb mezőgazr flrtWnrmV 1- ö .d «A r» * -/víÁn«! i

gondot kell fordítania a falusi dob* gozók szociális helyzetének megjavítására. az iparból a mezőgazdaságba kerülő szakemberek megfelelő ellátására.

— Jelentős feladatok állnak az élelmezési, a textil- és ruházati ipari és a bőripari dolgozók szakszervezete előtt is. Versenv»no/ga!muk- ban törekedjenek a minőség megjavítására. az önköltség csökkentésére.

— összefoglalva feladatainkat az 1954. évi népgazdasági tervek végrehajtásában, megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti szervek erejét a következő legfőbb célok megvalósítására kell összpontosítani:

1. a szakszervezeteknek nagy figyelmet kell fordítauiok széntermelésünk mennyiségének és minőségének fokozására, villamosenergia- ellátásunk megjavítására, a mező- gazdaság terméshozamának növelésére, valamint dolgozóiuk több és jobb közszükségleti cikkel történő ellátására.

2. Meg kell javítani a szocialista verseny szervezéséi és irányítását. A szocialista munkaverseny célkitűzésének középpontjába kell állítani a termékek jobb minőségéért, az anyag- és energiatakarékosságért folytatott harcot.

3. Teljes erővel segíteni és támogatni kell a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére az iparban és a mezőgazdaságban kibontakozó munkarersenyt. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége szocialista munkaversenyre vonatkozó határozatának végrehajtásával kell segíteni a sztahanov-mozgalom előtt álló bürokratikus akadályok leküzdését, megteremtve ezzel a sztahanov-mozgalom tömegessé tételének feltételeit.

Kristóf István ezután rátért a szak szervezeteknek a dolgozók

anyagi, szociális és kulturális helyzete további javításában meglévő feladataira.

— 1953 utolsó negyedévében a minisztériumok és a szakszervezetek már jóval alaposabban és következetesebben ellenőrizték és biztosították a kollektív szerződések betartását, a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósítását — mondotta.

A dolgozók életkörülményeinek állandó javítása népi demokratikus kormányunk programmjának fő törekvése. A szakszervezeteknek minden erővel támogatniok kell a párt politikájának é9 a kormány programmjának megvalósulását, de különösképpen harcolniok kell a dolgozók szociális és kulturális hetv- zetének közvetlen javítását szolgáló intézkedések végrehajtásáért. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megköveteli az összes szakszervezeti szervektől, hogy ne tűrjék a dolgozók törvényben biztosított jogainak megsértését. Élniük kcT'I azokkal a jogaikkal, amelyekre a munka törvénykönyve felhatalmazta őket.

A továbbiakban a munkavédelmi beruházások emelkedésével foglalkozott Kristóf István. Amíg 1953- ban 252.7 millió forintot irányoztak elő erre a célra, addig 1954-ben 31ú millió forint áll már rendelkezésre. Éppen ezért a szakszervezeteknek fokozottabban kell foglal - kozniok a munkavédelemmel az iparban és a közlekedésben. Harcolniok kell a balesetek ellen feii-