Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
-*54 FEBRUÁR 1 NAPLÓ 7 Tervkéssités a decsi Alkotmány termelőszövetkezetben Borús, zimankós téli reggel volt, amikor kiléptünk az Agráregyetem kapuján. Általában, ha az ember Idegen környezetbe indul, nyomasztó érzés él benne. Vájjon milyen lesz a gyakorlat? Ezer és ezer kérdés merül fel agyában. Életünk első tervkészítési gyakorlata, amikor az egyetemen tanultakat átültetjük a gyakorlati életbe. Ismerős volt a termelőszövetkezetek problémája és feladata a kormányprogramm megvalósítása terén. „Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle', ez lebegett szemünk előtt, amikor nekifogtunk a 'érv elkészítésének. Legfontosabb feladatunknak tekintettük azt, hogy helyesen mérjük fel a szövetkezet erejét, állatállományát, képességeit, hogy az adott viszonyok közölt a lehető legjobb tervet készíthessük el. Ahhoz, hogy a terv teljesíthető legyen, elsősorban az alapfeltételeket kell biztosítani. A javaslatok egész sorát dolgoztuk ki és terjesztettük az Intézőbizottság elé. A javaslatok kidolgozásában nagy segítséget kaptunk a brigádveze.ő és az elnök elvtársaktól. Bevezettük az istállókban a napirendet, mely egyrészt az ellen őrzést könnyíti meg, másrészt a dolgozót is seg *.• munkája rendes ellátásában. !. fejősállományban felszereltük a fejtáblákat, a legeltetési szezonra feltérképeztük a különböző állatfajok legelőterületeit, hogy minden állat saját legelőjét járhassa. Ezzel párhuzamosan meg tudjuk oldaná á fektetéses trágyázást, amelyet surlatóboronával terítenek szétS hogy ezt jól meg tudjuk oldani, javasoltuk sóaóvályú alkalmazását, mert így az állatok nyugodtabban delelnek és rideg tartás mellett biztosítjuk az állatok soszükségletét. Havonta háromszo’ próbafejés alap ján ellenőrizzük az egyenkénti tejhozamot, amely az egyedi takarmányozás és selejtezés alapjául szolgálhat. A járási tanácstól kértük apaál? st kihelyezését, mivel minden kancájuk már két év óta üres, amely hátráltatja úgy a szövetkezeti alap növelését, mint a tagok egyéni jólétének emelését. Elkészítettük a betagosított terület méretarányos üzemi térképét. Javasoltuk, hogy 5 hold cukorrépájuknál alkalmazzák a csokrosítási eljárást, így a legnagyobb növényápolási munkák idején az egyelési munkák nagy részét, a kapálési munkákat Felszabadulásaink .óba gyakran lehetett hallani ezt a szót, hogy „Jó munkáért megérdemelt jutalom'“. — Nem is olyan régen engem is olyan meglepetés ért, amilyen még soha élelemben, pedig már a 60. évhez közeledem. Jött a postás és 200 forintot hozott számomra. A szelvényen csak ez az egy szó állt: „Jutalom'“. Gondolkozni kezdtem, hogy vájjon mit is cselekedhettem, amiért megjutalmaztak. Töprengésem egész addig tartott, amíg a tűzrendészet! osztályparancs meg nem jelent. Ebpeddg teljes egészében géppel tudják elvégezni. Amikor megérkeztünk, a esoport nagy szeretettel fogadott bennünket és munkánkhoz minden támogatás* megadott. Szeretnénk azt az eleven kapcsolatot, amely a három hét alatt kiépült, továbbra is fenntartani, éspedig ügy, hogy vállaljuk a csoport patronálását egyrészt levelezés, másrészt többszöri leutazás útján, hogy a szövetkezet mielőbb szocialista me zőgazdaságunk egyik jól működő üzeme legyen. A termelőszövetkezet vezetőségének és tagságának ezúton is köszönetét mondunk mindazért a támogatásért, amelyet tőlük kaptunk. Szepessy Béla, Várady Mihály az Agrártudományi Egyetem negyedéves hallgatói. ben pedig az állt, hogy a tűzvédelem terén végzett jó munkám jutalmául pénzjutalomban részesítettek. Egész lényemmel szeretem a tűzoltó hivatást. Minden igyekezetem arra irányul, hogy községem tűzoltósága és tűzvédelme az elsők között legyen. Boldog vagyok, hogy hazám szocialista építésében én is résztve- hetek és ezt a jutalmat, amit kaptam, igyekezem még jobb munkával meghálálni. Oláh Béla kajdacsi tűzoltó pk. Jó munkáért megérdemelt jutalom Aminek nem szabadna lenni!... A begyűjtési rendedet végrehajtásáról Elmúltam 72 éves, idős feleségemmel 3 hold és 572 négyszögöl föU dön gazdálkodunk. Amikor megjelent a minisztertanács határozata az új begyűjtési rendeletről, igen meg örültem a többi idős gazdatársammal együtt. Különösen a 10. és 17. pontban foglaltak örvendeztettek meg bennünket. Vgy éreztük könnyebb lesz az életünk, kevesebb lesz a beszolgáltatás. Örömünk korai volt, legalább is nekem, mért nem részesülhetek a határozat által nyújtott kedvezményekben. És ez azért van, mert a tanács figyelmen kívül hagyta, hogy a háztartásban lévő lányom nem dolgozik a mezőgazdaságban, a helyi bankfiókpál tisztviselő. A beszolgáltatást lapok is zavarosan vannak kitöltve, nehéz rajtuk eligazodni. Úgy találom, hogy az idén több a beszolgáltatásunk, mint a múlt évben volt. A múlt évben 62 és félkiló volt az össz húsbeszolgáltatásom, most 69 kiló. Ezt sehogy sem értem. Hogyan kapcsolódik ez a kedvezményekhez RÁKÓCZI JÁNOS Tamást * Rákóczi János dolgozó paraszt panaszát felülvizsgáltuk. A vizsgád lat során megállapítást nyert, hogy panasza jogos. A községi tanács figyelmen kívül hagyta, hogy Rákóczi Jánost öreg kora után beadási mérséklésben kel részesíteni. Annál is inkább, mert lánya nem mezőgazdasági munkával foglalkozik. A be szolgáltatási lap zavarosságát, vagy inkább a tanács felvilágosító munkájának hiányát igazolja az, hogy Rá kóczi Jánosnak a múlt évben az össz húsbeszolgáltatása nem 62 és félkiló, hanem 107,5 kiló volt. Ezzel szemben az idei húsbeszolgáltatása egész évre, beleszámítva a tojás, baromfi és tejbeszolgáltatás húsegységét is, — 69 kiló. Mivel a szociális kedvezmények címén 3 kataszteri hold terület után beadási kötelezettsége 50 kilogrammal csökken, az 1954. évi húsbeadási kötelezettsége, mely magában foglalja a tojás', baromfi és tej helyetti húsbeadást is, összesen 19 kilogrammlesz. Ezt a kötelezettségét a termeld szabad választása szerint, hízottsertéssel, baromfival, tojással, süldővel, vágójuhhal, vagy zsírral teljesítheti. * Rákóczi János tamási dolgozó paraszt esete szolgáljon tanulságul községi tanácsaink felé. Alaposan tanulmányozzák a minisztertanács begyűjtési rendeletét, ismertessék azt a dolgozó parasztokkal, s különös figyelemmel legyenek arra, hogy a dolgozó parasztság érezze pártunk és kormányunk segítő készségét. Megnőtt a termelési kedv , Kajdacson A kajdacsi községi tanács végrehajtó bizottsági ülésen és kisgy üléseken ismertette a minisz.ertanács határozatát, A határozat ismertetése nyomán "tisztasági verseny indult a községben. A tanács tagjai és az állandó bizottsági tagok állandóan látogatják a gazdákat és beszélgetnek velük. Lengyel István 9 holdas dolgozó paraszt már a tavaszi vetőmagvakat is kitisztította és á tavasz folyamán 600 öl gyümölcsöst akar telepítem. Tancz György azt javasolja, hogy a község 1 holdon létesítsen csemetekertet. Boda Is.ván 6 holdas dolgozó paraszt szarvasmarhája törzskönyveztetését vette tervbe Javasolja dolgozó paraszt társai felé, hogy állatállományukat ne csak mennyiségileg, de minőségileg is növeljék. A doŰgozók javaslatára a községi tanács elhatározta, hogy 1 holdon csemetekertet létesít Már az ősszel is 5 hold területet fásíto.tak. A gazdagyűlés alkalmával a község dolgozó parasztjainak légjobbjaiból megválasztottuk a termelési bizottságot is. A bizottságok lelkiismeretesen végzik munkájukat. Saját körükben megválasztották a szakcsoportokat is. A József Attila termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy 1 holdat gyümölcsössel fog betelepítem. Tervbevetiék a halastó létesítését is. A November 7 termelőszövetkezet tagsága is gondot fordít a fásításra. Egy hold gyümölcsöst létesítenek. Ez- idáig 30 told földet már megtrágyáztak, nagyban készül nek az őszi vetések fejtrágyázésém. A Március 9. tsz tagsága a többtermelés érdekében 10 holaon heterozás kukoricáit termel. Tervbevették, hogy a jövő gazdasági évben 10 holdon öntözéses gazdálkodást vezetnek be. Molnár Istvánná Kajdacs. Gazdagyűlés Szabályban Takács Gyula Szakáiy község vb. elnöke gazdagyűlésre hívta össze a község dolgozó parasztjait, ahol megtárgyalták a párt- és a minisztertanács mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatát. Varga Mihály 5 holdas dolgozó paraszt a vita során elmondotta: földművesszövetkezeteink biztosítsanak a dolgozó parasztok résziére olyan mennyiségű műtrágyát, amennyire szükség van a 'terméshozam növelése érdekében. Martinka László elmondta, hogy ez a rendelet nagyjelentőségű. Csak azt nem tartja helyesnek, hogy egyes állatorvosok nem úgy látják el feladatukat, ahogy kellene. Különösen akkor, ha a dolgozó panaszt az ingyenes kezelésre hivatkozva nem fizet külön a kezelésért. Szőke Géza arról beszélt, hogy a legelőket rendbe kell hozni, mert az nagy jelentőséggel van az állatállomány takarmányozására, nem utolsó sorban pedig a sertéstenyésztés fejlesztésére. A határozat megjelenése óta lényegesen meggyorsult a trágyakihordás a községben, Kiss Pál 8 holdas dolgozó paraszt felszólalása során rámutatott, hogy soha nem látott ilyen munkalendületet, mint most. ö maga is sok trágyát kihordott már a földjére, de még többet fog kihordani. A határozat megvitatása mellett a szakályiak nagy gondot fordítanak a gyakorlati végrehajtásra is. Ékes Gvörgy 800 négyszögöl földre kórt fásítási engedélyt, Patkó István pedig már két üszőt vásárolt. Állatállomá nyáriak fejlesztését vette tervbe Juhász István, Kiss György, Kócz Imre is. Mindhárman 2—2 darab anyakocát állítottak be. Lukács József, Reim arm Ferenc és Nyirati József pedig 1—1 darab anyakocával növelték állatállományukat. Az állatállomány minőségének megjavítása érdekében mindtöbben térnek át a törzskönyveztetésre. Kovács János, Vörös Sándor, Szekeres Lajos, Vezsák Rudolf. Szőke Gáspár, Rajcskó György és még többen tehenüket törzskönyveztették. EQY FŐAQRONÓMUS A késő délutáni órákban) mikor a nap is utolsó csípős mosolyát vetette vissza a tájra, érkeztünk mag az alsóleperdi állami gazdaságba. A földeken több helyen fekete foltok látszottak. Az utak mentén az árkokban még vastag hóréteg feküdt. A gazdaság udvarán vonta, tők, lovaskocsik hordták a. trágyát. Az egyik ajtón fehér táblára fekete hetükkel van felírva: „Agronómia". Betti, az asztal mellett kissé már megőszülve, délceg termeiével áll Tóth György, a gazdaság fő. agronomusa. Sok hosszú év repült el felette, amióta barátságot kötött a földdel. Nyugodt- de határozóit hangon beszélt: — Lassan 10 éve lesz, hogy a. több termésért viaskodom. Régen volt már 1915 június 20, amikor első utómra elindultam. Azóta küzdöttem az élettel, küzdöttem a természetid, de küzdenem kellett az akkori rendszerrel szemben is. '— A felszabadulás után mint minden becsületes ember, megbecsült tagja tettem a társadalomnak, építőmunkása. 1945 után volt is mit dolgozni. Az elhanyagolt nagybirtokok helyébe megszervezni az állami gazdaságokat. Ebbe a gazdaságba 1952-ben került. Hogy a munkáját hogy végezte eddig, arról a gazdaság eredményei beszélnek. Hogy csak egyet is említsek, a tavalyi 14 és fél mázsás 1500 holdon lévő átlagos búzatermés, vagy a 19 és fél mázsás ősziárpa. termés. Ez tavaly volt. Az idén mennyi lesz, erről is beszél. Nem mondott ■Magokat. Elmondta, hogyan fognak még nagyobb termést elérni. — Amikor megjelent a párt- és. kormányhatározat a. mezőgazdaság fejlesztéséről, nem kis feladatot tűzött elénk, állami gazdaságok elé — folytatta. Példát keli mulatnunk a tsz-ekiVk, egyéni gazdák előtt, de ez csak jó gazdálkodással és jó terméseredményekkel tudjuk biztosítani. Nagy szerepet tölt be a gépi munka, de csak úgy, ha megfelelő gépek vannak. A tél folyamán gondot okozott a gépek kijavítása. Mégis sikeresen oldották meg> mert február Ízre az egész géppark minőségi javi. ássál elkészült. — Közeleg a tavasz, készül a, terv, vagy már kész is. Nem volt könnyű a tervezés az idén, — ahogy Tóth György fő- agronómus mondja. — Az őszi szárazság megnehezítette a munkát, a vetések nagyrésze az ősz folyamán nem tudott kikelni. Ami kikelt, az sem bírt megerősödni. Erre is kell számítani a tavasz kezdetén és korán meg kell kezdeni a vetések ápolását. A gyengén kelő vetéseket szemcsés trágyával és műtrágyával kelt leszórni, s jő az ilyen vetéseket korán boro_ nálni. Mindenesetre a felfagyott vetéseket hengerelni kell. — A gazdaság üzemegységeiben 2.500 hold búza várja a tavaszt. — Tóth György főagronómus is ezt várja. — A hó elolvadása után az összes vetéseket táblánként elbírál fűk és a szükséqes szerves, illetve istállótrágyával segítjük elő a növények erősödését. A műtrágyázást három részben alkalmazzuk. Először a hó * * • Aolvadása után, amikor a földre rá, lehet menni, majd három héttel később, mikor még a növény nem indul szárba, harmadik alkalom, mikor a ve:ést fogasoljuk. A gazdaság jellegzetes lennel vénye a eutiorrepa. Az idén 500 holdon fognak termelni. A vetésnél számítanak a. 45 centiméteres sortávolságokra, hogy géppel lehessen munkálni. A cukorrépa csokrositása céljából 24 kilót vetnek holdanként. A jó gazdálkodásnak mindig megvan a gyümölcse. Ahhoz, hogy valaki jól gazdálkod jón, soha nem volt nagyobb lehetőség. mint most. De soha nem volt nagyobb szükség mezőgazdaságunk fej. leszlésáre, mint most.) Ahogy termelünk, úgy vesszük hasznát. Nem az uraknak, hanem a népnek adunk többet, ha többe* termelünk. Tudja ezt Tóth György föagronó- mus is, azért küzd szaktudásával, szervezőmunkájával a magasabb terméseredmények eléréséért, a boldogabb élet megte- leremtéséért indított harc. ban. A hóakadályok megszüntetéséért * A felszabadulás dia nem volt» még akkora hóesés Magyarországon, mint ezen a télen, önöm ez a nagy hó a síelőknek, na meg a gyermekeknek, akik szánkózhatnak a szikrázóan fehér dombokon. De az öröm ós a szépség mellett óriási gondot és nehézséget is jellent a váratlanul leesett, szokatlanul nagy hőmennyiség. A mi megyénkben is előadódtak hóakadályok, legtöbb közúton leállt a forgalom. A Megyei Tanács Közlekedési Osztálya azonban mozgósította a városi és községi tanácsokat, a Szekszárdi Útfenntartó Vállalatot a hóakadályok megszüntetésére. Az utak felszabadításáért nagy munkát végeznek a Szekszárdi Útfenntartó dolgozói. Legelsősorban a bányász járatokat igyekeztek rendbehoznd. Gé pék gyorsítják meg a munkát. A Bonyhádi Gépállomás Sztaldnyec-gé- pére is hóekét szereltek fel, mely Pere Gábor körzetvezető és Rima! István bonyhádi ú'-rnester irányításával a bonyliádkömyéki utakon igyekszik megszüntetni a hótorlaszo- kat. Ezenkívül még két G. M. C. Utefu-gépkocsi is be van állítva a munkára, mely február 5-ig a Báta- szék-bajai, a Bátaszék-bonyhádi és a Bátaszék-mohácsi utakon Vámosi István körzelvezető irányításával tét ték járhatóvá az utakat. E két kocsit pénteken a Harc-Kölesd, Borjúd -sárszeritlőrinci, a Nagydorog-pak si, a dunaföldvári, valamint a Bölcs- ke-Madocsa-Dunakömlőd és Paks útvonalakra vitték, ahol a nehezen jár ható utakat hozzák rendbe. Ezekem az utakon Rácz Pál műszaki vezető végzi az irányítást Ezenkívül a községek dolgozói több napon át szorgalmas munkát végeztek azért, hogy a hóakadályok megszüntetésével biztosítsák megyénk életének normális „vérkeringését", Újabb kedvezmények a szerződéses sertés és tti(irhahizlalóknak Kormányunk újabb kedvezményeket nyújt termelőszövetkezeteinknek és az egyéni termelőknek a szerződéses sertés, illetve marhahízlalás terén. Az 1954. évi sertéshizlalási akció és baconsüldő (hússertés) akciókban 800 forintos nevelési előleget kapnak termelöszövélkezeteink és 400 forintos előleget az egyéni termelők sertésdanabonként. Az 1954 január 1-től augusztus 31- ig történő leadásuknál 3 forintos gyorsbeadási prémiumot kap az, aki a szerződésben megállapított határidőre teljesíti kötelezettségét. Hízottsertésről, tehát 141 kilogrammon felüli átadás esetén 15 forint aiapár plusz 4,— forint minőségi prémium és 3 forintos gyorsbe- adási prémium, összesen 22 forint jár kilogrammonként Baconsüldőknél 90—110 kilogrammig 15 forintos aiapár plusz 2 forint minőségi prémium és 3 forintos gyors beadás prémium, összesen 20 forint jár kilogrammonként. A fenti kedvezményeken kívül minden határidőre törJénő átadás után kedvezményes vásárlásra jogosító utalvány jár. Egy darab sertés átadása esetén 1200—1800 forint értékű rádióvásárlásnál 10 százalékos, vagy egy pár bőrcsizmánál 12 százalékos vagy két pár bakancsnál 15 százalékos kedvezmény. Két darab sertés átadása esetén egy pár lószerszám 15 százalékos vá sárlási kedvezménnyel öt darab sertés átadása esetén egy szekér, vagy motorkerékpár 10 százalékos kedvezménnyel Hat darab vagy ennél több szerződéses sertés leadása esetén a fenti iparcikkekből szabadom lehet válasz- teni. A termelők a fenti cikkek helyett építőanyagra, vagy mezőgazdaságii kisgépekre 10 százalékos kedvezményes utalványt is kaphatnak sertésdarabonként 1000 forintos ériékben. A fenti kedvezményeken kívül 400 forintos adókedvezményt kap minden termelő, akinek egy éven felüli, vagy két évesnél nem idősebb saját nevelésű növendékmarhája van, vagy ha az nem is saját nevelésű, de háromhónaposnál fiatalabb korában vásárolta. Január hónapban több mint 15.000 fogadó, több mint másfélmillió forintot nyert a TOTÓM Az 5. héten 12 találatos szel Tény »eall akadt. Í1 találat = 3525 10 találat = 347 Ft 9 találat = 62 Ft Vásároljon Totó-szelvényt, inoei inául a februári vigaszverseny