Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-05 / 30. szám

1954 FEBEtT/ÍR S

i> A P L O

3

A pártsajtó terjesztése pártiigy

'Pártsajtónk //em kapitalista vállal kozás, nem töl'frés kalandorok meggazdagodási fői írása, — hanem a népet, az országit irányító' kommu- n;s.a párt. éles fegyvere, a szocializmus építésénc|k fontos eszköze. Pos- ■ ás. dolgozóiul; közel négy éve a pártsajtó fáij&d hatatlan lelkes terjesztői'. g.kiki>i-’k munkája komoly mértékben hozzájárult ahhoz, hogy p.:;rtú.n.k s»jt<}ja szédületesen nagy u ®t tett" mejp a felszabadulás óta. IV''«ér-etet eijdemeihek megyénk területén ebbfin a . nagv munkáiban C s o n i á r Cpvö—rvué felsőnyéki kéz- b"sífij aki in/ ősz folyamán 51 példányt. M ó <7 er Antal leveli postás dolgozó, aki 52 példánvt. üutz Am la!, sióagárij.i kézbesítő, aki 53 példán vl„. és -5' fiz m á n d i József pincehelyi kő f-besí.ö. aki 52 példányt szervezett iie a pártsajtó elöfizetői- nék tábori/ba. Mégis hiba volna, ha a oéntsajtjó »erjesztését kizárólag a postai'dobgór ók ügyévé és kötelességéivé, szűf rtenénk.

A tiárt/ ájjtó terjesztése pártügy. Ezt rriinflenkinek. minden párttagnak - meg kell értenie. A sajtó terjesztéséért mindenekelőtt a pártszervek :felelősek, mert ez. igazán az 5 .ügyülj; és közvetlen kötelességük — állapjflottá meg nemrégiben a Pravda vezércikke.

Megyeinkben a parasztcsaládoknak csak' k|<? része olvassa a Tolnai Naplót . jennek egyik legfőbb oka ott keresendő, hogy sok pártszerveze- 1 térik «'is pártbizottságunk a Tolnai Naplói terjesztését nem tekintette pávtk'íife.lességnek, a 'pártmunka áL- landój szerves részének a faluba« és üzemekben egyaránt.

^z-árnós olyan frmkcionáriusurtk van., aki lébecsüli megyei lapunkat, mint az agiitáció legfontosabb fegyveré^. Van olyan funkcionárius, aki azt ttartja, hagy a sajtóterjesztés a kiadóhivatal feladata., nem fontos, hogjy a Tolnai Napló széles ködben iegj»eu terjesztve, jó az is, ha csak . Ili vwtalos szervek olvassák. Mások úgy vélik, hogy elég az is. ha a párt- szervezet csak a népnevelők és; a párttagok között terjeszti a sa/jtót, m<prt. ez a pártszervezetek feladata. Igpn káros az a nézet is, hogy most népi lehet sajtóterjesztóssél fjoglal- kafuii, mert a pártszervezétnelj más „fontosabb" feladata van. Hqeordó káros nézeteket találunk a portai la-p tej-jesztés vonalán is. Egyes, postás dolgozók úgy vélik, minek terjessze a Tolnai Naplót, mikor azt ta dolgozók úgy sem szeretik és ezzel

megfosztja a dolgozókat attól a lehetőségtől, hogy rendszeresen olvashassák a Tolnai Naplót. Igen káros nézet az is, hogy „a Tolnai Napló ugyanazt írja, mint a Szabad Nép.“ Meg -kell mondani, hogy minden megyei lapnak* így a Tolnai Naplónak is, példaképe a Szabad Nép. A két la-p között mégis az a különbség, hogy a megyei lap a Szabad Népben megjelent országos feladatokat lebontja a megye sajátos, politikai és gazdasági viszonyaira, melynek ismerete minden vezető és dolgozó számára nélkülözhetetlen.

Nincs a sajtónál erősebb, hatékonyabb. s messzehatóbb fegyverünk, hisz napról-napra százezrekhez viszi el pártunk szavát. Ahhoz, hogy ez megyénkben is maradéktalanul ér yényesülhessen. pártszervezeteink fontos feladata ezeknek a káros nézeteknek gyökeres kiirtása.

Látnunk kell, hogy a mi pártunk és államunk azt akarja, hogy minden egyes dolgozd, minden egyes parasztember tudatosan munkálkodjék a mezőgazdaság felvirágoztatásán, világosan lássa, hogy minden kapavágással, minden felnevelt jószággal a maga és családja s az egész nép boldogulását segíti elő, lássa meg az összefüggéseket saját munkája, élete és az egész magyar nép boldogulása között. Az a feladata a Tolnai Naplónak is, hogy ezeket az összefüggéseket mindenki számára világossá tegye.

Ezért a pártszervezetek legszebb feladata a falu sajtórmjnkájának meg javítása. Növelni! kell a .pártsajtó, köztük a Tolnai Napló olvasóinak

Newyork (TASZSZ): Mint az amerikai hírügynökségek jelentik, Ar- benz, Guatemala elnöke nyilatkozatot tett közzé kormánya nevében, amelyben az Egyesült Államokat hibáztatja négy iatinamerikaá ország (Nicaragua, Salvador, Venezuela és a Dominikai Köztársaság) összeesküvésének támogatásáért. Ezek az országok intervenciót készítenek elő Guatemala ellen. A kormánynyilatkozat hangoztatja; az elkobzott bizony ítéjrok alátámasztják, hogy

Guatemala elleni betörést repülőgészámát többezer új olvasóval. Ha növeljük a mezőgazdasági dolgozók között az olvasók számát, ez töb élelmiszert, jobb életet jelent. A Tolnai Napló újabb ezer olvasója valóságos hadsereg, amely eldöntheti megyénkben a termelésért folyó csatát.

Ezernyi lehetőség > áll pártszervezeteink rendelkezésére, Hogy dolgozó parasztságunk körében elősegítsék a sajtó terjesztését. Bízzák meg a pártsajtó régi olvasóit, párttagokat, népnevelőket a pártsajtó terjesztésével. Szervezzenek pártszerve zeteink olvasóköröket, ahol elmondják az olvasók, hogy milyen segítséget nyújt számúiéra a pártsajtó, a Tolnai Napló mindennapi munkájukban. Pártszervezeteink éljenek az ilyen alkalmaikkal, lehetőségekkel, kezdeményezzenek Szabad Föld felolvasódéin tanokat, Vagy estéket. Olvassanak fél egy-egy fontos cikket, vitassák meg s mondják el, hogyan kell megrendelni a pártsajtót, és érdemes is megrendelni, mert az szüntelenül tanít-, felvilágosít, szervezi a dolgozókat, ismerteti a fejlett agrotechnikát és mindemellett mindennap házhoz viszi, nem áll fenn annak a veszélye, hogy elfogy, mint a példányonkénti vásárlás esetén.

Pártunk harmadik kongresszusának előkészületei folynak. A III. kongresszus népünk életében döntő fordulatot jelent. Ezért újabb olvasók ezreinek szervezésével készüljünk pártunk III. kongresszupefckel, Napalm-bombákkal és nehézfegyverzettel felszerelt gyalogság gal akarják végrehajtani.

A kormánynyilatkozathoz az összeesküvést leleplező fényképmásolatokat és más dokumentumokat mellékeltek.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Guatemalában leleplezett összeesküvéssel kapcsolatban terjedelmes külön-nyilatkozatot tett közzé, amelyben az Egyesült Államok ellen emelt vádakat igyekszik elhárítani magáról.

sara.

Guatemala elnökének nyilatkozata az amerikaiak intervenciós terveiről

Egy honvéd9 volt DISZditkár levele a disxistákhoz

Az alaWSi cikket egy nemre gén megyénkből bevonult DlSZ-töv kár írta. Ez bizonyítja, hogy DI SZ fiataljaink a honvédségnél vé^ wit jó munkájuk mellett élénk érdeklődést tanúsítanak az otthon- maradt ifjak élete, munkája irá nt is.

Most újra alkatom van arra■ hon H DlSZ-nzer'veze!e.iHfc bebizonyítsák, szánóthM póriunk az ifjúság mankó jóra a szocializmus felépítésében. De ez egűben kötelessége is mindén DISZ vzervenetnek, DJSZ-hagáah', hogy a III. pártkongresszusra indul ó niunkm'ersenyböl tevékenyen kivegyék a, részüket. A tmtnkaversen/y sikere természetesen a jó előkészítéstől függ.

Hogyan szervezzük meg g main Mfversehyekel? A DISZ veedtóség beszélje meg az üzemvezetőséggel, hagy az üzem a. verseny időszaka alatt mit akar megvalósítani. De azt is. hogy milyt n feltételek vannak biztosítva a termelés zavartalan me Hetéhez, például hogyan van az anyag biztosítva stb. Ezekutdn a. DISZ reze tőség hívja össze az ifjú brigádreze, töket és a legjobb ifjú sztahénovisták at, hívja meg a. pártszervezet titkárát, a vállalatvezetőt és a főmérnök elv társakat. Ezekkel beszéljek mtg, hogy u DISZ-szervezet milyen vállalásokat tesz. A. brigád vezetők, stkt- hánovisták. ebben nagy segítséget tudnak nyújtani a vezetőségnek.

A vállalási javaslatot, azután taggyűlésen beszéljék meg, vonják ebbe be az ifjúságot, DISZ tagokat és szervezeten kívülieket egyaránt. Vigyázzon a vezetőség arra, hogy ne essen újra. egy régebbi hibába, amikor is a vállalásokndl csak a legjobb fiatalokat. sztáhánovistákat és brigádvezet őket kérdezték meg. Tehát as ifjak csak egy bizonyos részére támasz.

' kodtalc a versenyben. Velük foglalk óztak, őket népszerűsítették^ Ugyanakkor igen sok fiatal jó eredményét figyelmen kívül hagyták, sőt előfor. diót olyan is, hogy egyes fiatalok nem is tudtak arról, hogy az ifjúság versenylón van- vállalásokat tesz. N cm volt ez általános, de megtörtént a bonyhádi z&mámcgydri DíSZ-szerve »étnél is. Én abban az időbér, a Bonyhádi Zománcgyár DlSZ-titkára voltam, s nálunk is előfordult.

Most, a siker érdekében, ezeket a hibákat szem előtt tártva, s kijavítva kell megszervezni és figyelemmel kísérni a versenyt,. Ne várják DtSZ-szervezeteink, hogy a jó eredmények mindennemű szervezés, serkentés, népszerűsítés nélkül meg születnek. Az ilyen spontán eredmények nem lehetnek tartósak. Ezért fontos, hogy a vezetőségek áz aktívák segítségével minden fiatallal ismertessék a verseny jelentőségét és példamutatásukkal is lelkesítsék a fiatalokat munkájukban. Foglalkozzanak eredményeikkel és népszerűsí tsék azokat. így alakulhatnak ki DISZ szervezeteinkben újra olyan le Ikes versengések egymásközt, mint amilyenek az elmúlt versenyek alatt voltak. A Tolnai Textil, a Tolnai Selyem, a Bonyhádi Zománcgyár régi versenytársak. Teremtsék meg és szélesítsék ki most is ezt a versenyt. Kapcsolódjanak be ebbe a versenybe a többi DISZ-szervezetek is, s az üzemi DISZ-szervezetek nyújtsanak segítséget a falusi DISZ-szervezetek nek is ebben a munkában.

A termelés mellett azonban fordítsanak gondot az oktatás megjavítására is. A jól folyó oktatásnak óriási szerepe van a jó termelési eredmények elérésében. De fordítsanak nagy gondot a kultúrmunkára is. Ezen keresztül is tudják népszerűsíteni, lendíteni ezt a nemes versenyt.

DISZ-szervezetek! A III. pártkongresszus tiszteletére „mutassuk meg, hogy mit tudunk," Én most csak szemlélője tudok lenni ennek a versenynek. De veletek érzek és veletek együtt számitok sikereitekre,

A munkában kívánok snj sikert és jó eredményeket

IFJ. GRÁF LAJOS honvéd, Kaposvár.

. Folynak a termelési tervkészítési. munkák a to mamegyei 'tenmeló- sz&vetkezet «kiben. Az Agrártudományi Egyetem itt lévő 7 oktjatója, 60 hallgatója 26' termelőszövet kezetben segít ebben á munkában. 9ok érdekés megfigyelésre tettünk tízért, sokat tanultunk, a tsz-ek e?(nőkéitől, agronómusaitól, brigádvezet fűtől, sőt a .tagoktól .is:

Tapasztalataink közül rjflost csak egy fontos kérdést ragadunk ki; a legelők problémáját. Hogyan állunk iegelő dolgában Tolna i negyében? A művelésbe vont mezőgazdasági területnek mintegy 7 százaléka csupán legelő — ami kévéi.. — Nemcsak területileg kevés azonban a legelő, hanem a legtöbb helyen elhanyagolt is’— ami még nagyobb hiba. — így például a szd'^zárdi Gőgös Ignác termelőszöveit,kezet legelője gyomos, vakond tun ásokkal van tele.

A legelők elhanyagol)f sága miatt azok termése kataszteri holdanként 36—30 mázsa zöldfű terrmésre tehető, ami a tolnai talajvj Iszonyok mellett alacsonynak mon| dható és így állateltartóképessége t/jem kielégítő. Miért van elegendő éis jóminőségű légeíőfűre szükség Tolna megyében? Mert Tolna megye az ország egyik legfontosabb tninöségi szarvasmarha, tenyésztő (bonyhádi téjjfajta) és lótenyésztő (tamási félvép) tája, de a sertéstenyésztése, fuilitenyésztése is fontos. A liegélő ami;ftót-t, hogy biztosítja, az egészségei; és edző nevelést, egyben lehetővé; teszi a gazdaságos felnevelést is.

A legeltetés, állataink egészségére. jó hatással van,, mert a legelőn való mozgás a jó csontozat és izom- zat kialakítását el fisegíti. A szabad levegő az egészségi js tüdő, a jó vérkeringés kialakító/tóhoz -és fenntartásához elengedhq tetten.

. A legelő fűtervi lése vitaminokban , ásványi anyagokls an, tápanyagokban

Okszerű kezeléssel növeljük legelőink termését

Irta: Dr ECK KÁLMÁN, egyetemi adjunktus

gazdagabb, mint a kaszált zöldtakar mány, mert a lekaszálás után a gyorsított sejtlélegzés miatt a kaszált zöldtakarmányok sokat veszítenek a fenti anyagokból. De emellett a legelő fűtermése a legtermészetszerűbb és. a fokozottabb benyá- lazás és egyenletesebb felvétel miatt a legkönnyebben emészthető takarmány is.

A legelőn, állataink ki varrnak téve az időjárás változásainak, szél, eső, forrőság, ami edzi a szervezetüket és így a betegségekkel szembeni ellenállóképességüket emeli. A legeltetés gazdaságos is, mert ha 100 számosállat legeltetéséhez 2 munkanapot pzámolunk, ugyanakkor 100 számosállatnak kaszált zöldta- takarmánnyal való ellátása körülbelül 5 munkanapot vesz igénybe.

Ily előnyök mellett tehát mit kell tennünk? Elsősorban az a teendőnk, hogy a már meglévő legelőinket javítsuk. fel. Ha a helyi viszonyok és körülmények lehetővé teszik, akkor új legelőket létesítsünk, mert ezzel a .minőségi állattenyésztés feltételeit tudjuk biztosítani. A természetes legelők feljavítása érdekében az lesz a helyes, ha még most a tél folyamán legelőterületünk minél nagyobb részét, de legalább az 1/10*bd részét teljesen érett istállótrágyával (200 mázsa), vagy tőzeges fekáltrágyával, vagy tőzeges sertéstrágyával (135 mázsa), vagy keveretlen sertéstrágyá val (120 mázsa) megtrágyázzuk. A felsorolt szerves trágyák jól szétszórhatok. elterítihetők, a szállítás szánnal jól megoldható — még most. Az olvadáskor keletkező hóié le fogja mosni a talajba a kihordott trágya alkotórészeit és ezzel jelentősen meg fo.aiuk tudni emelni legelőterü- leteink a tiag termesét.

Tavasszal az legyen az első gondunk, hogy a felesleges vizeket a vízlevezető árkok jó karbahozásával levezessük. Ellenkező esetben a víz állásos területeken a víz értékes legelőfüveket irthat k,i és ugyanakkor elősegítheti az értéktelen savanyú füvek elszaparodását. Majd, amikor kellően megszáradt legelőterületünk, tüntessük el a zsombékokat, vakond túrásokat, simit.óval megfordított fogassál. Gyűjtsük össze a megszáradt gyomok kólóit, tüzeljük el, vagy komposzt céljára használjuk fel.

Hozzuk rendbe a kutakat, az itató helyeket. Az itatóvályuk kőiül rendszerint kitapossák a jószágok a földet és kisebb gödrök keletkeznek, amelyek megnehezítik az itatás végrehajtását. Töltsük fel ezeket a gödröket, mert emellett, hogy a jószágainknak megnehezíti a vályúhoz állást, rendszerint sokáig víz van bennük, amelyek \|nelegágyai a fertőző betegségeknek is. A kihajtással várjuk be az erre legalkalmasabb időpontot. A tulkorai kihajtással legyengítjük legelőfüveink életerejét és azok egy része ki is pusztul. Termésünk mmdenképpen kisebb lesz. A legeltetést szakaszosan hajtsuk végre. A szakaszos legeltetéssel elkerülhető, hogy állataink feleslegesen tiporják a legelő fűtermését és az, hogy válogatva legeljenek. A szakaszos legeltetéssel rá van kényszerítve a jószág, hogy a szakasz területén a kevésbbé ízletes növényeket is lelegelje.

A szakaszos legeltetés megszervezésénél abból induljunk ki, hogy állatainknak mennyi a napi zöldta- varmány. igénye. Majd vessük ezt össze a legelő fűtermásével. Általában a legelők egészévi fűtermesének nvri + o??'v í>F- .'í757nvo]ifi nwus és iú niua bonapre- esik, ló százalékú jú

lius hónapra, 5 százaléka augusztus hónapra, 20 százaléka szeptember hónapra és 5 százaléka október hónapra. Egy-egy szakasz területe akkora legyen, hogy azt az állataink egy-két hét alatt lelegeljék.

A legeltetést minden esetben kapcsoljuk egybe gyomirtással. Ne engedjük a gyomokat beérni, elszórják magjukat, elszaporodnak és így legelőnk minősége leromlik. A tövises iglic, mezei iringó, szerb tövis, csattanó maszlag, kutyafejfélék, sasfélék, a moha mind gyomnövények, ezek irtására fokozott gondot fordítsunk. Nagyon hélyes, ha a legeltetést végző dolgozó olyan .gyomirtó acatolóval dolgozik, amelynek másik végén nyirfavesszőböl készült seprő van felszerelve.

A nyirfaseprővel a legelésző ál- ’atok elhuüajtott trágyáját kell szét- seperoi. Ezzel az eljárással a bujafoltok keletkezését lehet elkerülni és ezzel egyben a trágyát a legelőn egyenletesen elosztottuk. Gondunk legyen azoonban arra is, hogy idejében fejezzük be a legeltetést. Ezzel az a célunk, hogy a legelő növényei, kellően megerősödve mehessenek a télbe, hogy az átteltetést jobban bírják.

Ha nincsen elegendő legelőnk, akkor mesterséges legelőt létesítsünk. Tervezzük meg a legelő fásítását is. Ültessünk fát a legelő határvonalaira, a szakaszok határvonalaira, a kutak körül — a delelő helyekre. A fa nemcsak a szelek szárító hatásától védi meg a legelőt, hanem a hó visszatartásával, a csapadék tar- taiéko’ásával előnyösen befolyásolja a egelő' vízviszonyait. Ezenkívül a nyári nagy forróságban állataink részére hűs árnyékot is nyújt és "üMemellett, értékes faanyagot is

Feltétlenül legelőt keH biztosítanunk a növendék állatainknak, juh- nak, teheneinknek, sertéseknek. A kopár területeken általában olyn legelőket, ahova már állatokat nem tudunk kihajtani, ott juhokat legeltessünk. A juh apró ás mozgékony ajkával még ott is össze tudja szedegetni a kis levélkéket, hajtásokat, ahol már állat egyáltalán nem tud legelni.

A jó és közepes legelőket, ahol elegendő szálfü van, adjuk a teheneinknek, szarvasmarha növendék állatainknak. Amely legelőknek a talaja kemény és kevesebb a szál- fű rajta, azt a csikók legeltetésére használjuk, a kemény talaj a pata alakulására lesz jó hatással. A vizenyős legelőkre pedig a sertéseket hajtsuk ki.

Ne feledkezzünk meg azonban az alkalmi legelőkről, amelyekkel mindig jelentős megtakarításokat érhetünk eb Ilyenek a tarlók, a felszedett burgonya és rópaföldek, az utak, csapások, árokpartok, amelyek mind esetenként igen haszöos és értékes legeltetést tudnak nyújtani.

Természetesen, ha állataink részére a szükséges zöldtakamíányt a legelőfűvel nem tudjuk kielégíteni, akkor a hiányt kaszált zöldtakar- mánnyal úgynevezett, „villás“-takar mánnyal kell pótolnunk.

Ha legelőinket az előadottaknak megfelelően gondozzuk ás ápoljuk, minden reményünk meg lehet arra, hogy legelőink zöldfűtermését jelen* tős mértékben *'meg tudjuk növelni és a legtermés/ .'szerűbb, vitaminok* ban, ásványsókban leggazdagabb ta-* karmányiból állatainknak többet tudunk adni. És ezzel elérjük azt, hogy állataink fejlődése, termelése jobb lesz és egyben termelésünk 'önköltségét is jelentősen csökkenteni ludjuk.