Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-27 / 49. szám
1994 WFBRUAR 21 NÄPCÖ Legyen szívügye a bonyhádi járási DISZ-bizoft*ágnak a fiatalok nevelése Országunkban megváltozott a fiatalok filcte. Az elmúlt társadalmi rendszerben nem volt lehetősége a fiatakjknak arra, hogy tanuljanak, szakemberekké váljanak. A múlt rendszer ezeket a lehetőségeket csak a kiváltságosoknak teremtette meg. A nni társadalmunkban megvan a lehetősége annak, hogy a fiatalok to- vébbianuljanak, pedagógusokká, orvosokká, tudósokká váljanak. Féltő gonddal óvja pártunk, kormányunk fiataljainkat, mint a jövő nemzedékét. A felnőttekkel egyenlő jogokat biztosít számukra. A fiatalok százai foglalnak helyet vezető funkciókban, ahol jól megállják helyüket, A párt azt a feladatot szánta a fia- takjk számára, hogy váljanak a szocializmus építésének rohambrigád- lávlá. Legyenek mindenütt élharcosok mind a termelésiben, minő a hadseregben és nem utolsó sorban a tanulásban. Ehhez az szükséges, hqgy a fiatalokkal megismertessük1 jövőjüket, a szocialista társadalom célját, s el kell mélyíteni a fiatalokban a szocialista haza iránti szere- tetet. A DlSZ-szervezetekre hárul az a feladat, hogy hazafias szellemben neveljék a fiatalokat, ismertessék meg velük a párt politikáját, a párt célkitűzéseit. A fiatalok nevelésének egyik, de alapvető módjá a DISZ politikai körök, politikai iskolák rend szeret Ezekre a tanfolyamokra a fia- laíok százait vonjuk be, ahol módjukban áll képzettségüket kiszélesíteni, megismerni a szocializmus építésének legalapvetőhb problémáit. — Ezek a tanfolyamok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalokban elmélyítsék a haza védelmének szent ügyét. Harcedzettségre, a munkában való helytállásra is neveli ez fiataljainkat. A bonyhádi járási DlSZ-bizott- ság a fiatalok nevelésének e fontos eszközét az elmúlt időkben nagyon elhanyagolta. Az oktatási év beindulásánál az első foglalkozások azt mutatták, > hogy a fiataloknak van kedvük tanulni. A továbbiakban csak további megfelelő segítségre lett volna szükség, mind a propagandistáknak, mind a hallgatóknak. Pártunk Központi Vezetőségének határozata a propagandamunka területén legfontosabb feladatként szabja meg a propagandistákkal való foglalkozást. Ennek a határozatnak szellemében kell, hogy dolgozzanak a DISZ-bizottságok is, a propagandamunka irányításában. Azonban a propagandistákkal való foglalkozás a bonyhádi járási DISZ-bi- zottság részéről, különösen a DISZ- vezetőségválasz'tás alatt és kisebb mértékben azóta is háttérbe szorult. Maga az a tény, hogy propagandista szemináriivnot az oktatási év beindulása óta alig tartottak, megmutatja, hogy a propagandisták teljesen magukra vannak hagyva. A szemináriumi felkészüléshez nem kapnak semmi segítséget, tehá't csupán a tananyagra támaszkodnak. Ennek következtében sok propagandistának elment a kedve a munkától. Jelenleg is több olyan szeminárium van a járás területén, amely lemorzsolódott. Több helyen nincs foglalkozás, mint Zombán, a teveli tsz-ben és a bonyhádi cipőgyárban, ahol a beindulás óta csak néhány foglalkozás volt. A DISZ-aktatás elhanyagolása, szükségességének meg nem értése a DISZ bizottságtól fakad. Legelőször is Horváth elvtárs felelős a hibákért, mint a DISZ- bizottság titkára és egyben a propagandista szeminárium vezetője. A DISZ bizottság az oktatási év beindulása óta nem tűzte napirendre az oktatás helyzetének megtárgya lását, nem vizsgálta meg, mi az oka annak, hogy ilyen nagyfokú a lemorzsolódás, és nem is tett azért sokat, hogy a lemorzsolódást megakadályozza. Onnan ered a hiba, hogy a DlSZ-szervézetek járási vezetői hanyagolták el legelőször is a propagandamunkát, a propagandisták segítését. Nem törekedtek arra, hogy módszerbeni és elvi segítséget adjanak azoknak. A járási bizottság azonban nemcsak a propagandisták segítését hanyagolta el, hanem a DISZ funkcionáriusok tanulásának ellenőrzését és segítését is. Horváth elvtárs a járási bizottság titkára például december óta nem volt konferencián, hivatkozva az egyéb elfoglaltságára, mint például a vezetöségválasz- tásra. Ez a tény arra enged következtetni, hogy Horváth elvtárs még ma sem értette meg azt, hogy elméleti képzettség nélkül dupla energiával kell dolgozni és hogy a szervezési munkában sem lehet jó eredményt elérni, ha nem előzi akt meg a megfelelő politikai munka. Legfontosabb tennivaló, hogy a DISZ bizottság először is a funkcionáriusok tanulását vizsgálja meg és sürgősen tegye roeg a szükséges intézkedést. Ez feltétele annak, hogy a bizottságon belül kollektív munkává legyen a DISZ oktatással való foglalkozás. Elsőrendű teendője a DlSZ-bizott- ságnak, hogy megjavítsa a propagandistáikkal való foglalkozást, rendszeresítse a propagandista szemináriumokat, ahol biztosítsa a propagandisták megjelenését, hogy elvi irányítást adhasson munkájukhoz. A propagandisták egy része új, nincs még elég gyakorlata a propaganda munkában s ezért feltétlenül szükséges a segítségadás. Segítsék a propagandistákat abban, hogy sikeresen tudják átadni az anyagot, hogy élénkek legyenek a szemináriumok, lekösse a hallgatók figyelmét, s így megszeressék a tanulást. Fontos, hogy a DISZ-bizottság a DISZ alapszervezeteknek konkrét útmutatást adjon a szemináriumokkal a hallgatókkal való foglalkozás terén. F.lengedhetetlen, hogy a DISZ- vezetőségi tagok elsősorban mutassanak példát a tanulásban, akkor megvan az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy bírálják a szc- mlnáriivnról elmaradó hanyag hallgatókat. Megvan annak a módja, hogy sokat javítsunk a DlSZ-oktatáson, a járás területén, de ehhez az szükséges először is, hogy a járási bizottság és maga Horváth elvtárs felelősségteljesen álljon ehhez a munkához. Horváth elvtárs a párt előtt felelős a járás fiataljainak neveléséért. — Feltétlenül ilyen szempontból kell mérlegre tenni ezen a területen kifejtett tevékenységét. Nádas Ibolya Cíazdagjíílcsí Udvariban .4 hóval borított dombok közölt húzódik meg Udvari község. A dombokon lassan járó ökrök, erős lovak kapaszkodnak felfelé. — A szánok mellett fütyörésző férfiak, legények, asszonyok lépkednek. — Hordják a trágyát. Minden trágya kikerül a földre, jut még az olyan helyekre is, melyek több éven át nem láttak trágyát. Van olyan gazda, aki már végzett a trágyahordással. Az Uj Élet tsz a többéves trágyát hordja, felültrágyáz, amire az eddigi évek során nem igen volt példa. A gazdák esténként összejönnek, hogy közösen beszéljék meg a teendőket. Amióta megjelent a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata, megélénkült gyűlések színhelye lett a tanácsterem. Még most is sokat beszélnek a február 11-én tartott gazdagyűlésről, ahol közel 80 gazda jelent meg. A szomszédok a gyűlést megelőzően egymásnak beszóltak, hogy együtt menjenek. — Aztán szólj ám hozzá — mondogatják az asszonyok férjeiknek. Sokan feleségükkel együtt mennek a gyűlésre. Tárnoki József dolgozó paraszt nyugodt szívvel, kissé büszkén megy végig az utcán. Megvan az értelme, hogy miért. A gazdagyü- léseri hozzá fog szólni. Csak ezért büszke? Nemcsak ezért. Büszke, mert befejezte a trágyahordást, meg aztán a beadásban is az elsők között van. Nem egyedül van, aki büszke lehet.: Nedves József, meg Radványi Ferenc gazdák is végeztek a trá- gyahordással, id. Vinekker József bácsi meg a vetőmagot is kitisztította már. Ki szólaljon fel elsőnek a gyűlésen vagy egyszerre kérjenek szót mind a négyen? De hátha vannak többen is, akik elsőnek jelentkeznek? A fiatalabb gazdák az öregekkel beszélgettek. Minden szó a több termelésről hangzott. Az idén én több szerződésest termelek — mondogatja szomszédjának id. Benedek Imre. ' Csend lett a teremben, megkezdődött a gyűlés. Minden szem az előadóra figyel. — A mezőgazdaság fejlesztése a legfőbb feladatunk. Rajtunk, termelőkön múlik, hogy több kenyeret, zsírt, húst, cukrot tudjunk adni a dolgozók asztalára — hangzott az előadó beszéde. Rajtunk, termelőkön ... talán minden gondolat egy pillanatra megállt ennél a szónál. Megbecsült ember a paraszt, szava van, méghozzá döntő, a múltban kisemmizett, jogfosztolt parasztnak. A beszámoló végétért, de a szavak repkednek az emberek agyában, Mindenki érez valamit. Van, aki jó munkájáról akar beszélni. Van, aki úgy érzi, még nem tett eleget kötelességeinek. Megkezdődik a hozzászólás. Tárnoki József gazda emelkedik szólásra. Szavait talán a szíve diktálja, A többtermelcsről beszél, jobb munkáról. — Szervezzük meg a tiszta udvar mozgalmat, úgy dolgozzunk, úgy termeljünk, hogy az A kormányprogramm megvalósítása egyre több lehetőséget ad a dolgozóknak, hogy fokozódó szükségleteiket kielégíthessék. Akik családi házat akarnak építeni, vagy meglévő kis lakásukat toldalék építkezésekkel akarják meg nagyobbítani, az építkezési költség 25 százalékát összegyűjtik, a további 75 százalékot hosszúlejáratú kölcsön ként kapják az államtól. Takarékbetétben a sok apró megtakarítás észrevétlenül gyűlik tekintélyes pénzösszeggé, amelyet tulajdonosa a legalkalmasabb pillanatban fel tud használni. Ezekből az összegekből fedezni tudja például építési költségeinek 25 százalékát, könnyebben tud bútort; rádiót, ülőidén ne csak a járás második helyezettét érjük el, hanem az elsők legyünk a megyében. A felszólalások tükrözték parasztságunk erejét, bizakodását. — Schmidt György gazdálkodó, az állattenyésztés fontosságáról beszélt; elmondta, hogy két anyakocát nevelt, hogy több legyen a szaporulat, s többet tudjon szerződtetni. Barthal Antal és Deszad Ferenc dolgozó parasztok pedig vállalást tettek a III. pártkongresz szus tiszteletére. Egy hizottsertést adnak le ebben a hónapban. Vállalásukat inásnap teljesítették. Ifj. Szalai Pál középparaszt a szerződéses termelés jelentőségét bizonyította be, amikor 9 holdra kötött termelési szerződést. A késő éiszakai órákban ért véget a gyűlés. Uj erő, új tudat talált honra. Jobb munkával többet termelni! — ez a jelszavuk az udrmri dolgozó parasztoknak, mert tudják, hogy többet termelni any- nyit jelent, mint szeretni a hazát, aki pedig szereti hazáját., az azon dolgozik, hogy mielőbb felvirágozzon. K. J. tort, vagy hízót venni, évi tüzelőszükségletét biztosítani. A szakszervezetek és tanácsok széleskörű felvilágosító murikéval támogatják a „Nép Bankját", az Országos Takarékpénztárt, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegei megismerjék a különféle takarékbetét- formákat és azqk előnyeit. A sárpilisi gépállomás szakszervezete versenyre hívta ki a mözsi gépállomás szakszervezetét az egyéni takarékossági mozgalom kiszélesítésére. A szakszervezeti aktívák széleskörű agitációval járulnak hozzá, hogy minél több dolgozó váltson betétkönyvet. Takarékossági verseny gépállomásokon n Sokkal nagyobb gon lot kell fordítani Szekszárdion az őszibarack termelésre A párt és a minisztertanács mező- gazdaság fejlesztő határozata külön ‘kitér az őszibaracktenrhelés clterjesz tésére, melyet a Dunántúlon termesztenek csak, ott, ahol az életlehetőségekhez szükséges természeti adottságok is fennállnak. Tekintettel arra, hogy Szekszárd is ebbe a tájegységbe esik, s a szőlőikultúra egyébként is lehetőséget nyújt, mivel némi, — igaz szakértelem nélküli — érdeklődés mutatkozik e gyümölcs iránt. Foglalkoznunk kell a kérdéssel annál is inkább, mivel ebből a városnak megfelelő piaca is lehetne. Mohácsy Mátyás, a nagy magyar pomológus-tanár legújabb irodalmi szakikonyvében külön fel is említi a Szekszárd-vidéki őszi barackot. Sajnos, a kereskedelmi életben ezt a gyümölcsöt majom-baracknak nevezik és a leggyengébb piaci ára van, tehát szinte értéktelen gyümölcs. Kétségtelen, sok értékes fajtát lehetne belőle kiszelektálni és tovább fejleszteni, sőt több új fajtát is lehetne felszínre hozni belőle. Mert fajta aztán van elég sok. Azt lehet mondani, hogy ahány fa a szőlőben, ahány kosár a piacon, az mind más és más fajta. De nem is lehet másként, amikor a gyümölcs nemesítését senki sem szorgalmazza. Évtizedek hosszú sora óta csak magról kelt egyedek terjednek tovább. Tudvalévő a szakemberek előtt, hogy kivéve a besztercei szilvát, alig van nemes gyümölcs, amely magvetés útján azonos gyümölcsöt teremne az anyafával. így természetesen az őszibarack sem. Sokszor jobbat terem, mint néhány kiváló fajta is igazolja, de legtöbbször gyengébb minőség jön csak létre. Jobb fajta általában csak ott jöhet létre, ahol nemes fajok vannak közelségben és így a beporzás lehetősége is megvan. Egyébként a termés ki van téve a természet szeszélyes játékának és apró, keserű, vagy nem keserű mag- ■baváló, vagy a duráncia végtelen sora tarkálik a szekszárdi hegyekben. Ha aztán ezeket a tarkáló fákat a szőlőtáblák között közelről szemügyre vesszük, még megdöbbentőbb az őszi barackok körüli tapasztalat. A fák csenevészek, felkopaszodtak, lombtalanok, fagyosak, az ágvégek szárazak, és csaknem kivétel nélkül ott virít a törzseken, vagy az ágakon hol kisebb, vagy nagyobb mértékben a mézgásodás, mint áruló jele a betegségnek, a hanyag kezelésnek, vagy hiányosságnak. Évekkel ezelőtt kezdtem a fenti hibákat figyelemmel kísérni és meg vizsgálni azokat az okokat, ami miatt az őszibarack fák a szekszárdi hegyeken igen rövid életűek és silány gyümölcsöket hoznak. Megállapításaim igazolják, az útmutatásaimnak megfelelő kezelések következtében beállott javulást. Hogy érdekli a szekszárdiakat az őszibarack, az kétségtelen, mert hiszen minden komoly szőlősgazdának vágya egy-egy szép őszibarackfa, vagy fajta felnevelése, csak ott a baj, hogy éppen a sikeres nevelés érdekében nem tesznek meg semmit. Ezek a vizsgálatok egyébként a következő megállapításokra vezettek: a) Elsősorban is meg kell vizsgálni a talaj mésztartalmát, mert hamis elv az, hogy, ahol a szőlő megterem, az őszibarack is. Az őszibarack a legigényesebb a mésszel szemben. Ahol nincs mész a talajban, nem lehet őszibarackot termelni. Hogy van-e a talajban mész, azt egyszerű vizsgálattal megállapíthatjuk. Vegyünk egy marok talajt a kezünkbe és öntsünk rá ecetsavat. Ha pezseg, van benne mész, ha nem, akkor kár kísérletezni az őszibarackkal és man dulával. b) Szeles, hideg, zivataroknak kitett hely nem alkalmas a melegég- övből ideszármazott baracknak. c) A fa életrevalóságának egyik alapfeltétele, hogy a nemesítés után egy éves korában megfelelő gyökér- metszés után átültessük és ezzel arra kényszerítsük a növényt, hogy szívó gyökereket bocsásson ki a ma- goncok karógyökereivel szemben. d) A fák permetezése a legnehezebb a szőlők között,- mert különösen, ha szeles időben permetezzük a szőlőt, elkerülhetetlen, hogy bordói lével meg ne locsoljuk a barackok leveleit. Ez pedig égést okoz és levél hu 11 ást. e) A fákat minden esztendőben kétszer legalább gondos metszésben kell részesíteni, s arra kényszeríteni a fákat, hogy alulról hozzanak ágagat, ezált al a fel kopaszodást meggátoljuk. Az ágvégeket pedig minden augusztusban már zöld korában egyharmadrésszel megritkítjuk, hogy ezáltal a vessző jó beérését és a termőbimbók képződését és beérését biztosítsuk. f) A barackfák termőegyensúiyát csak úgy tudjuk biztosítani, ha meg van a tenyészterületük, vagyis elég távol vannak egymástól és ha egyedenként megfelelő módon trágyázzuk is. Ez utóbbi talán ott a szükséges, ahol a szőlő elég ritkán kap szervestrágyázást. g) A gyümölcsritkítást soha sem szabad elhanyagolnunk, mert a gyen ge faágakon a .túlsók gyümölcs a fejlődésiben elmarad és értéktelenné válik. Minden ágon tehát a gyümölcsöt 3—4 ujjnyi távolságra ritkítjuk ki. h) Az őszibarackot mindenkor bo- koralakura, vagy törpefának kell nevelni, mert eredeti hazájában bokor alakban tenyészik vadon is. i) A permetezéseket külön kell esz közölni az őszibarackra nézve. Télen fagymentes téli napokon lehet, sőt a levélfodrosodás ellen okvetlenül kell is 2 százalékos bordóilével permetezni. Lombos korában az őszibarackot sem arzénnel, sem rézgá- licos permettel nem szabad permetezni. Gombabetegség ellen mindenkor szilárd mészkénlével, vagyis szulfarollal, vagy hasonló gyártmány nyal, levéltetvek eillen pedig 5—8 ezrelékes nikotinoldattal kell permetezni. Készakarva nem írtam a fenti pontokban a ipézgásodásról, mert a mézgásodás csak következménye és nem önmagában keletkező betegség. A fenti bajok fennállása következtében lép fel és ha ezeket a bajokat megszüntetjük, legtöbbször megszűnik a mézgásodás is. Ha azonban nagyabb mértékben lép fel és nemcsak a felszínen jelentkezik, mielőbb ki kell éles késsel vágni egészen olyan mélyen, ameddig a mézga bar na foltja található. Kezelhetjük ecetes ruhával is. Vigyázzunk azonban, hogy a mély sebeket mindenkor kenjük be sebkátránnyal, vagy oltóviasszal. Nyitott seb ne maradjon. Ha az őszibarackfának kérge teljesen elmézgásodott, azonnal vágjuk ki, mert a befelé terjedő mézgásodás a sejteket elpusztítja és a fa kiszárad. Őszibarack telepítéseinknél mindenkor figyeljünk arra, hoigy melyik fajok virítanak legjobban, s mindig ezeket telepítsük. Nem felel meg az az állítás, hogy fagymentes helyen lehet csak franciabarackot telepíteni, persze meg kell a fajtát választani. Nekem például van egy véletlenül kelt magoncom, ami 8 éves és 4 éve rendszeresein terem, holott az elmúlt két évben a májusi fagyok miatt a közelében lévők teljesen elfagytak. Ez normális termést hozott, s a fagynak nyomait sem mutatta. Ha aztán e fenti szempontokat í Így el em bevéve telepítünk és kezeljük is őszibarackosainkat, örömünk telik benne és amellett jelentős jövedelmet is biztosít számára, mert hiszen mindenki lát.ja a saját szemeivel, hogy míg a majombarack 1—2 forintos áron kerül forgalomba, addig a franciabaracknak nevezett szakszerűen termesztett őszibarack 8—10 forintos áron is gazdára akad, Az őszibarack tehát nagyon megfizeti a ráfordított gondot. Érdemes telepíteni. Hogy milyen időben érőt választunk, az teljesein tőlünk függ, Meleg helyen korait, hidegebb he-i lyen késeit. Lehetőleg olyat termesz- szünk, ami akkor érik, amikor egyéb gyümölcsből nincsen nagy tömeg a piacon, így mindig akad rá vevő. Szakáiy Ferenc ■éflcüftözhetetlen ok ag>iH<i ■unkába»
