Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
f» NÄPCö WM JANT7AR 24 PAR 1 ÉS PA R TÉP1TÉS * A PÁRTOKTATAS HÍREI Taggyűlésen vitatták meg a ve/etííségválasztás előkészületeit a mözsi Úttörő tsz-ben Szerte a megyében pártszervezeteink taggyűléseken vitatják meg az új pártvezetőség választások hatalmas jelentőségét. Egyúttal megbeszélik azokat a feladatokat is, amelyeket feltétlenül meg keli! oldani annak érdekében, hogy az új vezetőségekbe a legjobb kommunisták kerüljenek, melynek nyomán pártunk eddig soha nem tapasztalt színvonalra emelkedve segítse a párt- és kormány- határozatok sikeres végrehajtását. A mözsi Úttörő termelőszövetkezetben is ennek . szellemében vizsgálta meg a taggyűlés a pártszervezet ez irányú munkáját. A vezetőség beszámolóját Papp Sándor elvtárt, a pártszervezet titkára tartotta. Beszélt az ■ új párt vezetőség-választások jelentőségéről. Elmondotta, hogy egy részről a Szervezeti Szabályzatnak teszünk eleget az új vezetőség megválasztásával, másrészt pedig a párt és kormányhatározatok még sikeresebb végrehajtását biztosítjuk. Á pártmunka • fellendítése. színvonalának emelése mellett beszélt arról is, hogy ez nem választható el a gazdásági feladatoktól, melyben éppen a kommunisták fel- adata az. hogy példamutatásukkal, felvilágosító, nevelő szavukkal segítsék elsősorban á tavaszi munkálatokra váló mozgósítással a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtásét.' Jó péltjalsat is említett meg, sőt nevekkel is alátámasztotta, hogy a mözsi, .Úttörő termelőszövetkezet pártszervezetében vannak kiváló kommunisták, mint például Szőke elvtárs, Gaál Lajos elvtájrs. Király elvtárs, Király elvtársik), akik fáradtságot nem ismerve, a pártmunkában éppúgy élenjárnak, kiveszik a részüket, mint a termelőmunkából. Feladatul tűzte ki az élenjáró aktívahálózat bővítését, különös tekintettel a III. Pártkgngresszusra való készülődés versenymozgalmában. Részletesen beszélt az elméleti színvonal emelésének rendkívül fontosságáról, majd részletesen ismer tette á szervezési feladatokat. Keveset beszélt a pártvezetőség eddigi munkájában megmutatkozó hiányosságokról. Ezt azonban a hozzászólók igen élésen és részletesen elmondották. Több hozzászóló, mint. például Tóth István elvtárs és Láposi elvtárs, bírálta a vezetőséget az oktatási rhunka elhanyagolásáért. Ebben a munkában azonbáh egymást is bírálták. Király ■ elvtársnő például elmondotta, hogy ebben a munkában is a kommunistáknak kell élenjámiok, s mégis nem ezt tette Falucskai elvtársnő sem. Többen, mim Láposi elvtárs és Király elvtársnő elmondották, hogy a választáskor jól megszervezett népnevelő- hálózat volt és példamutató munkát végeztek. Azóta azonban ez ellanyhult, s ebben bizonyos részben a vezetőség is hibás. Hogy miért történt ez, arra többek között Simon elvtársnő megadta a választ, akkor amikor felszólalásában arról beszélt, hogy az értekezletek megtartását sokszor maga a vezetőség, és személy szerint Papp elvtárs akadályozta azzal, hogy mindig fontosabbnak tartott más megbeszéléseket. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a párttagok érzik a felelősséget az iránt, hogy elsősorban a pártszervezet megerősítésén kell dolgozniok, ha a termelőmunkában maradandó, jó eredményeket akarnak elérni. Nyilvánították is véleményüket, hogy mindent megtesznek a pártért és számukra legfontosabb feladatnak tartják a pártszervezet erősítését. Különösen a népnevelőmunka és az oktatási munka megjavítására hívták fel a vezetőség figyelmét, s komoly vállalásokat is tettek, amellyel segítik majd a pártvezetőség munkáját. Elmondották, hogy az oktatásra való készülődés is meghívó kibocsátásával történt, ahelyett, hogy az egész párttagság kollektív felvilágosító munkája lett volna. A párttagok felszólalása azt mutatta, hogy éppen a pártmunka megjavításán keresztül akarnak még jobb eredményeket elérni a termelésben. Számtalan vállalás történt, hogy a III. Pártkongresszus tiszteletére indult versenyben mindenütt az elsők közötj lesznek. Király elvtársnő az asszonyok összefogását vállalta a 250-es munkaegység mozgalomért indított versenyben. Láposi elvtárs elmondotta, hogy tavaly 300 munkaegységet teljesített, de az idén a kongresszus tiszteletére 400 munkaegység elérését vállalja. Végezetül Papp elvtárs válaszolt meg a felszólalásokra, s különösen a kollektív vezetés feladatairól beszélt, s arról, hogy a megkezdett jó munkalendülethez feltétlenül szükséges, hogy a járási pártbizottság nagyobb segítséget adjon számukra, különösen a gyakorlati élet területén. Beszámoltunk már arról hogy * felsőnyéki Vörös Csillag termelőszövetkezet politikai oktatása fokozatosan jamtl. Különösen, mióta a szeminárium vezetését egy másik propaga ndista, Juhász Jánosáé elvtársnő vette át. Azóta a politikai iskolán minden alkalommal megjelenik a 16 dől. gozó, hogy képezze magái, s meghall gassa a propagandista jól felépített előadását. A hallgatók a történelmi esőmén A Jk melleit már arra is gondot fordítanak, hogy egyik vagy másik esemény mögött megkeressék az elvi tételeket is. A propagandista azonban nem el égszik meg azzal, hogy a szemináriumok alkalmával foglalkozik a dolgozókkal. Felkeresi őket hét közben is és a felmerült problémákat — legyenek azok a tananyaggal kapcsolatosak, vagy családi vonatkozdsúak, vagy más jellegűek — t gíli megoldani. Ez magyarázza meg valódi okát annak, hogy miért egyre jobb és a járásban is már a legjobbak között van a felsőnyéki Vörös Csillag termelőszövetkezet politikai iskolája• • Ha a statisztikát hívjuk segítségül ahhoz, hogy megállapítsuk, hol vannak jól látogatóit politikai iskolák, akkor a számok azt mutatják, Ujiregen nincs semmi baj. Pedig... igen, mégis van valami, ha közelebbről megnézzük a község politikai iskoláját. A politikai iskolán részt, vevők lényegében két csoportra oszol tak és egyik héten az egyik, másik héten a másik csoport megy politikai oktatásra. így aztán egyik héten az egyik, másik héten a másik csoport a hallgató valójában, mert nem hall. gátlók meg a propagandista élőadd, sát, nem tanulmányozzák a tananyagot és igy nem is tudnak a vitákhoz hozzászólni. A helytelen és gondatlan szervezés következtében egyre-másra jelentkezik a lemorzsolódás is. • A koppányszántói politikai iskola sem dicsekedhet azzal, hogy a járás legjobbjai között van. S ez nem is csoda. Ahol maga a párttitkár sem jelenik meg rendszeresen oktatáson, ott hogyan lehet biztosítani a kommunisták mellett a pártonkívüli dolgoz ók megjelenését is? A párttitkárnak kellene elsők között lennie, aki rend szeresen képzi magát. A pártszervezet t'iem tudja: mit tegyen az oktatás megjavítása érdekében. Pedig egy. szerű a dolog. A politikai iskola munkája megjavításának első feltétele az, hogy a párttitkár és a párttagok ve gyenek rendszeresen részt a politikai iskolában. • Szinte ugyanez a helyzet a mór ágyi alapszerveze'nél is. A járási pártbizottság még propagandistát is biztosított számúkra. Mégis alig öten.hatan jelennek meg az okta'áso n. A lemorzsolódás legfőbb oka az, hogy az alapszervezet titkára, Wagner elvtárs sem jelenik meg rendszeresen. Az ilyen példa után természete ten a kevésbbé öntudatos hallgatók is elmaradoznak. • A párttagok példamutatása melle U a propagandistákon múlik: milyen Színvonalas, milyen viták alakulnak ki egyik-másik szemináriumon. Ue. besi elvtárs értényi propagandista áll andóan felkészülten jelenik meg a foglalkozáson. A vitákban is nagy segítségére van a hallgatóknak, meri úgy irányítja, hogy a legfontosabb kérdések felszínre kerüljenek s azt « hallgatók alaposan megismerve a gyakorlati munkájukban is fel tudjál: használni. Több konferenciáról konzul tációs kérdéseket küldtek be a megyei Pártok tatás Házához. Fzok a kérdések a „nép" lényegével. alkalmazásának sajátosságával, szükségességével, kapcsolatosak. Az alábbiakban aduhk választ a kérdésekre. A proletariátus miután kivívja és kezébe veszi, a hatalmat, nem teremtheti meg. közvetlenül az egységes szocialista népgazdaságot. A kapitalizmus ideje alatt az iparban csaknem kizárólagossá válnak a tőkés termelési viszonyok, a mezőgazdaságban viszont, jelentős szerepe van a kisárutermelésnek. de még az. ipar területén is jelentős számban vannak kisiparosok egyes iparágakban. A hálálom kézbevétele után a proletariátus nem sajátíthatja ki a kis és középtérmelőket mint a burzsoáziát. mert az lehetetlenné tenné a szocializmus felépítését. A proletariátusnak a kis- és középtermelőket, mezőgazdaságban a dolgozó parasztokat . fokozatosan saját tapasztalataik »lapján . meggyőzve kell rávezetni a szocialista gazdálkodás útjára. Ez megköveteli számos közve títő' módszer alkalmazását. A m kásosztálynak • qlyan politikát 'lefolytatni, amely biztosítja a dolgozo parasztság megnyerését, a munkás- parasztszöveiséget. Csak síziiaixl münkás-paras2tszövetség megteremtésével — amelyben a proletariátusé a vezeíőszerep — lehet megtörni a burzsoázia rendkívül erős ellenállását — felépíteni a szocializmust. MI A „NÉP" POLITIKA? A „nép“ a szocialista ipar és a kisparaszti mezőgazdaságok közötti összefogás politikája. Lehetővé teszi, hogy a proletariátus a dolgozó parasztsággal együtt építse a szocializmust. A „nép" minden ország szocialista forradalmának elkerülhetetlen szakasza a kapitalizmusból a szoeializmusba való átmenet időszakában. Ez fakad az átmenet idején a kisárutermelés létéből a munkásparasztszövetség biztosításának szükségességéből. A „NÉP" LÉNYEGE , A „nép" a-, proletárdiktatúra különleges politikája; mely a szocia izmus építésére irányul. Ez a politika a piaci kapcsolatok fenntartásává! valósítja meg a szocialista ipar és kisárutermeiő parasztgazdaságok közötti összefogást. A piaci kapcsolatok, pénz, kereskedelem fenntartásán keresztül küzdi le a kapitalista elemeket. A „nép" lényege éppen abban van. hogy a piaci kapcsolatok a kapitalizmus ellen a kapitalizmus kiszorítására, a szocializmus felépítésére . nyernek felhasználást. .Azonban a „nép“ -lényegét nem lehet egyszerűen csak a kereskedelemre korlátozni, mint ahogy ez a konferenciákon felmerült egyes elv- társaknál. Hogy megértsük a „nép" lényegét, világosan kell látnunk a „nép" két oldalát. 1. A kereskedelemben bizonyos szabadsága. litt \ 2. Az állam piaci ár Szabályzó szerepét. \ piaci kapcsolatok fenntartása, a '.abadpiaci kereskedelem lehetősége hatalmas ösztönző, erő á mezőgazda- sági termelés fokozására. A kis- . paraszti gazdaságok termelése eme- ■ lésének nélkülözhetetlen feltétele a többtermelésben való személyes ér- . dekeltség. Munkásosztálynak a szocializmust építő munkájában figye lembe kell, hogy vegye a kisparaszti gazdaságok - sajátos érdekeit; hogy bevonja őket a szocializmus építésébe. A többtermelésben való személyes érdekeltséget úgy lehet megvalósítani, hogy az átmenet idején a falu és a város közötti gazdasági kapcsolat egyetlen elfogadható formáját, a kereskedelmet az ipSr és a mezőgazdaság termékeinek adásvétel útján való kicserélését a piac közvetítésével fenntartsuk. A kereskedelem a piaci kapcsolatok, tehát eszközei a falu é^ a város összefogásának. .............................— ' ' .................. A falu és a váró* összefogásának ez a formája bizonyos lehetőséget nyújt a tőkés elemek létezésének, a kisárutermeiő parasztság között a kapitalista tendenciák keletkezésének veszélye fennáll. Ez azonban nem döntő, nem vezethet a kapitalizmus bővüléséhez, nem eredményezheti a szocialista gazdaság formáinak gyengülését. Sőt ellenkezőleg a „nép“ alkalmazása a népgazdaság minden területén a szocialista szektor erősödésével, a kapitalizmus kiszorításával jár. Azért, mert az állam kezében vannak a népgazdaság kulcspozíciói, érvényesül az állam piaci-ár szabályozó szerepe, ez a biztosítéka annak, hogy a „nép" nem vezethet a kapitalizmus helyreállításához. Éppen ezért kell, hogy lássuk a „nép" politikájának ezt az oldalát is. A „nép" azt is jelenti tehát, hogy harc folyik a szocialista és kapitalista gazdaság formái között és ez a harc a kapitalizmus korlátozásával, a szocializmus teljes győzelmével jár. Mindebből az következik, hogy a „nép" politikát nem lehet úgy értelmezni, mint olyan politikát, ami kizárólag a kisárutermelőkre vonatkozna, hanem kihat és vonatkozik a népgazdaság egyéb termelőszektoraira is. Az iparra és a mezőgazdaság szocialista szektoraira is. A „NEP“ ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGA HAZÁNKBAN A „nép" alkalmazásának sajátosságai hazánkban elsősorban a népi demokratikus fejlődésünkből adódnak, következnek. A szocializmus építéséhez sokkal kedvezőbb nemzetközi és belső feltételekkel rendelkezünk. mint a Szovjetunió annak idején. Míg a , Szovjetuniónak saját erejére támaszkodva kellett megoldani a szocialista építés feladatait, addig mi támaszkodhatunk a Szovjetunióra, a többi népi demokratikus , országokra. Magyarország elmaradottsága ellenére fejlettebb iparral rendelkezett, mint a cári Oroszország. Nálunk a háború után a helyreállítás is rövidebb időig tartott. A fordulat éve után, amikor is bevezettük a „nép“ politikát, lényegében úgy az ipari termelés, mint a mezőgazdasági termelés majdnem elérte a háború előtti színvonalat, míg a Szovjetunióban a „nép" bevezetésére hosszantartó polgári háború és intervenció után került sor, aminek következtében a népgazdaságra (ipar, mezőgazdaság) a nagyfokú visszaesés, vagyis gazdasági bomlás volt jellemző. A nagyipari termelés a mélypontra süiyedt s a mezőgazda- sági termelés is a háború előttinek 50%-ára esett vissza. Hazánkban a szocializmus építésének kedvezőbb nemzetközi és belső feltételei összefüggésükben kedvező feltételeket jelentettek a „nép" alkalmazásához is. Hazánkban a „nép" politikát a fordulat éve, a proletár- diktatúra kivívása óta alkalmazzuk, mivel a „nép" a proletárállam politikája. A proletárdiktatúra létrehozása fokozatosan történt, igy a „nép" politikát is fokozatosan vezettük be. Azonban amennyiben a proletárdiktatúra elemei megtalálhatók voltak már a fordulat éve előtt is, annyiban a „nép" elemei is megvoltak már a fordulat éve. előtt is. A „nep"-nek ezek az elemei elsősorban az államnak a kapitalizmus szabad terjeszkedését korlátozó szerepében nyilvánultak meg. Pl. gazdasági főtanács munkája, a népgazdaság egyes kulcspozícióinak, bányák, nagyüzemek, nagybankok államosítása. Aráig a ,.nep“ bevezetése a Szovjetunióban bizonyos visszavonulást jelentett s bizonyosfokig a kapitalista elemek erősödésével, felélénküléssel járt, s a „nep"-nek a magánkereskedelmet engedélyező szerepe került előtérbe, addig nálunk a „nep"-et szélesebb körben nagyobb tőkés rétegek bevonásával kezdtük alkalmazni, s nálunk kezdetben sem jelentett visszavonulást, kezdettől fogva égyüttjárt a kapitalizmus fokozatos kiszorításával. Az állam piacszabályozó szerepe állandóan erősödött. Amíg a Szovjetunióban a „nép“ politika első időszakában a mezőgazdaság fellendítése volt a fő kérdés, hogy ennek alapján meg lehessen kezdeni az ipar fejlesztését, nálunk a „nép" első időszakában is jobban előtérbe kerülhetett az ipar fejlesztése. Az, hogy a Szovjetunióban a „nép" bevezetése első időszakában a mező- gazdaság fellendítése került előtérbe, ' ennek oka az a gazdasági s politikai helyzet, amit a polgárháború nehéz évei idéztek elő. Ugyanis a polgár- háború — mely gazdaságilag rendkívül súlyos helyzetbe sodorta a szovjet államot — következtében központi feladat volt az ország élelmezési problémáinak megodásá, vagyis a fenyegető éhinség elhárítása. Ez feltétlenül a mezőgazdasági termelés fellendítését elsődleges feladattá tette. Másrészt az ipari termelés megindításához is elengedhetetlen volt a mezőgazdaság fellendítése, mivel az ipari nyersanyagnak is egy részét a mezőgazdaság adja! Meg kell jegyezni, hogy ez nem azt jelenti) hogy a Szovjetunióban a szocializmus építésének fő feltétele a mezőgazdasági termelés fellendítése lett volna s nem pedig á szocialista ipar megteremtése. Mert a Szovjetunióban is a szocialista nagyipar megteremtése jelentette a szocializmus építésének fő feltételeit. Az a tény, hogy nálunk a „nép" bevezetése idején az ipar fejlesztése kerülhetett jobban előtérbe, a már előbb kifejtett kedvezőbb gazdasági — nemzetközi körülmény tette lehetővé. Ugyanis nálunk a „nep"-poll‘- tika bevezetésének időszakára már befejeződött a helyreállítás szakasza, begyógyítottuk a háboríokozta súlyos sebeket. Ebből következve nem küzdöttünk ezen időszakban' olyan súlyos gazdasági, főleg élelmezési nehézségekkel, mint annák-’ idején a szóviet-hatalom. Vagyis ezen időszakban iparunk és mezőgazdaságunk, mely csaknem elérte a háború előtti színvonalat, már lényegében ki tudta elégíteni á lakosság akkori élelmezési szükségletei- Ugyanakkor azt is meg kel! jegyeznünk, hogy nálunk az ipar ék á mezőgazdaság fejlesztésében bekövetkezett aránytalanság, indokolatlan é- helytelen volt, amire vi’ágosa» rámutat a K. V. jún. 28-i határi»- z&ta. Végül tisztáznunk kell még azt, hogy a „nep"-polttika, mely az átmeneti időszakban érvényesülő különleges gazdaságpolitika, a szocializmus felépítéséig van érvényben. Amikor a népgazdaság már egységes szocialista alapokon nyugszik, akkor természetes- e politika s az átmeneti időszak megszüntetésével érvényét veszti, vagyis megszűnik. Szigeti János h mr ph Umácsotió a „NfcP" lényege alkalmazásának sajátosságai hazunkban
