Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

-g« * » — m e — — *> A MAS SZAMBAK: ,M7aM? *f%M •'« Mt /. »«rftit'-r » • • 'f bé-kéy*W ’ » vom bateiiMi (2. o.) — AüUölu; hírek ,i o.) — s 5 •- amerikai vita az atombomba miatt (2. o.) — Képviselő- beszámoló Decsen (3. o.) — Eredmények és hiányossá­gok fűtőházalnknál (3. o.) — Gyümölcstermelési fel­adataink a minisztertanács határozata után (3. o.) — Bosnyák Istvánná új élete... (4 o.) — Látogatás a kárpitos részlegnél (4, o.) AZ M DP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTTJAGANAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, *. SZÁM *RA 50 FILLER HÉTFŐ, 1954 JANUAlt / Á járási béketaíálkozók után AUg egy hónapja, hogy végetértek megyénkben a járási béketalálkozók, amelyek kiemelkedő eseményei vol­tak megyénk békemozgalmának. Me­gyénk községeiből, üzemeiből, ter­melőszövetkezetekből, több mint ezer küldött vett részt a járási béketalál­kozókon. A küldöttek között a mun­kásság és a dolgozó parasztság mel­lett képviselve volt az értelmiség és a községek lakóinak szinte minden rétege. A járási béketalálkozókra való készülődés hatalmas lendületet adott a békebizottságalnk munkájá­hoz. Októberben számtalan békebizott­sági beszélgetésen tárgyalták meg békebizottságaink a külpolitikai ese­ményeket. Párhuzamot vontak a kül­politikai események és a mi életünk alakulása között. A békebizottsági beszélgetések Dtmaföldváron, Szaka­datén, vagy a Simontornyai Bőrgyár ban éppúgy, mint a megye számta­lan községében azt mutatták, hogy az egyszerű embereket érdeklik a világ eseményei. Sokan, olyanok vi­tatkoztak, kérdeztek és magyarázták a koreai, nemet, vágj’ vietnami kér­déseket, kik eddig nem igen foglal­koztak a politikával. Hogy ilyen eredményeket tudtak elérni békebizott ságaink. ennek egyik előmozdítója, hogy ezek a békebizottsági beszélge­tések közvetlen családias légkörnen folytak le. A legtöbb helyen nár nem kisgyűlések voltak, elnökkel, előadóval, hozzászóláshoz való jelent kezésssi. Hanem inkább hasonlítot­tak baráti összejövetelekre, ahol csa­ládias légkör alakult ki és minden formaságot nélkülözve kérdeztek és magyarázták a kül- és belpolitikai kérdéseket. Az októberi békebizottsági beszél­getések után tovább fokozódod béke­bizottságaink munkája, mintegy nyolcvan kulturális békeestet tar­tottak békebizottságaink megyénk községeiben. Számtalan helyen zsú­folásig megteltek a kultúrházak. Ta­másiban több mint 800, Pincehelyen 350, de számtalan községben 2—300- an vettek részt a községek lakói kö­zül a kulturális békeesteken, és so­kan olyanok, kik eddig távol tartot­ták magukat a békebizottságok ren­dezvényeitől. A kulturális békeestek sikereit bizonyítják azok az elhacá- rozások, melyek a pincehelyi, tamási, mözsi és számtalan községi békebi­zottsági titkárnál, nyilvánult meg, hogy a jövőben rendszeresen fognak nívós kultúrműsorral egybekötött békeestet szervezni a községekben. A november hónapban megtartott járási béketalálkozók fényesen bizo­nyították, hogy a béke ügye iránti szeretet, hare, odaadás olthatatlanul él megyénk dolgozó népében. A fel­szólalások bizonyították, hogy a bé­keharcosok tájékozottak a külpoliti­kái események felől és azokat he­lyesen kapcsolják össze a mi életünk alakulásával. A járási béke találkozó küldöttei közül többen beszéltek ar­ról, hogy az új kormányprogramm megvalósításának egyik alapfeltétele a béke. A járási béketaiálkozók és az ezt megelőző békebizottsági be­szélgetések és békeestek tapasztala­tai azt mutatják, hogy megyénk dől gozói körében egyre többen érdek­lődnek a külpolitikai események iránt, de a tapasztalatok azt is mu­tatták, hogy nőttek a dolgozók igé­nyel la. Azokon a békebizottsági be­szélgetéseken, hol külpolitikai kér­désekben megfelelő tájékozott vita­vezetőt biztosított a békebizottság, élénk vita alakult ki és számtalan kérdést tettek fel a vita során. Aaok a békeestek voltak a legsike­resebbek, hol a megfelelő előadást nívós kultúrműsorral támasztották alá. A tapasztalatok azt is mutatták, hogy a járási béike találkozó hatására nőtt a békebizottságok tevékenysége, az eddigieknél sokkal rendszereseb­ben tartanak a községekben béke­bizottsági beszélgetéseket, rendsze­resebb és közvetlenebb a békebizott­ságok agitáeiós munkája. Jelentős fejlődést értek el békeb izot t séga ink azon a téren is, hogy agitáeiós mun­kájukban megfelelő súllyal helyt ka­pott a külpolitikai események ismer­tetése és magyarázása. A járási békebizottságok komoly lendületet adtak megyénk béke- mozgalmának, egyben megmutatták munkánk hiányosságait is. Egyes bé kebizottságok a járási béketalálkozó után leálltak, nem számolták fel a munkájukban lévó kampánysze­rűséget. Még ma is vannak olyan békebizottságok. ahol egy-egy na­gyobb kampányfeladat megoldásénál jó munkát fejtenek kJ, de a kam­pány befejeztével leállnak. Most az újesztendő kezdetével fel kell mér­ni békebizottságainknak az eddig megtett utat, számba kell vermi az eredményeket és a hiányosságokat és ezek alapján megszabni a béke- bizottságok feladatait. A járási bé­ketalálkozók befejezésével nem ért véget a békebizottságok munkája. Ellenkezőleg: most van a legnagyobb szükség, hogy békebizottságaink fel­használva azokat a lehetőségeket, amelyeket a Béke Vllágtanács bécsi ülése, a kormányprogramm, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és a minisztertanács a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről hozott határozata nyújt a béke­bizottságok munkájához. Az új kor­mányprogramm és az ezzel kapcso­latban hozott intézkedések a dolgo­zó nép életkörülményeinek javulá­sában mutatkozik meg. ,J\ lakosság életkörülményeinek javulása fokoz­za a lakosság érdeklődését a kül- és belpolitikai események iránt" — ír­ja a megyei békebizottságnak leve­lében Cziráki Mihály, Dalmand köz­ség békebizottságának titkára. Béke- bizottságaink legfontosabb feladata, hogy most a téli estéken tovább fo­kozzák felvilágosító, agitáeiós mun­kájukat, békebizottsági beszélgeté­seken, rendszeresen tájékoztassák a községek lakóit, a külpolitikai ese­ményekről, kapcsolják össze, hogyan hat az ki a mi életünk alakulásá­ra. Mutassák meg, hogy a béke ügye az emberek kezében van. Szé­lesítsék a békeharcosok táborát. — Vonják be a ma még kívülállókat, magyarázzák meg, hogy minden egyes ember tehet és tud is tenni a békéért. Agitációjuk kifejtéséhez használ­ják fel békebizottságaink a rendsze­res békebeszélgetések mellett a tél: estéken szokásos összejöveteleket. Békebizottságaink munkájának fel­lendítéséhez sohasem volt az eddi­giek során olyan lehetőség, mint most. Ezt biztosítják azok a sike­rek, amelyeket a békevilágmozga- Iom a közelmúltban elért, ezt bizto­sítja az új kormányprogramm és az ennek nyomán hozott intézkedések. Minden lehetőség megvan arra, hogy megyénkben a békemozgalom terén elért eredményeket a békebizottsági aktívák áldozatos, jó munkával to­vább fokozzák. A járási békebizott­ságok titkárai és aktívái éppúgy, mint a községi békebizottsági tit­károk és aktívák a járási béketalál­kozók szervezésében is bebizonyítot­ták, hogy lelkes harcosai a békemoz galomnak és a jövőben is mindem elkövetnek, hogy még több sikert ér­jünk eL G. M. Malenkov elvtárs válaszai Kingsbury Smith kérdéseire Moszkva, január 1. (TAS'ZSZ) ••A január elsejei szovjet lapok köz lük G. M. Malenkovnaic, a Szonrjet- unió Minisztertanácsa elnökének vá­laszait Kingsbury Smith úr kérdé­seire. Kingsbury Smith úr, az „Interna­tional News Service“ amerikai hír- ügynökség európai vezetője 1953 de­cember 28-án, a küszöbönálló új év­vel kapcsolatban azzal a kéréssel for dúlt G. M. Malenkovhoz, hogy vála­szoljon néhány kérdésié. Az alábbiakban közöljük Kings­bury Smith kérdéseit és G. M. Ma­lenkov válaszait: ELSŐ KÉRDÉS: Mit kíván ön az amerikai népitek az 1954. évre? VALASZ: Teljes szívemből boldog­ságot és l>ékés életet kívánok az amerikai népnek. Sikereket kívánok az amerikai népnek a minden nép­pel való baráti kapcsolatok fejlesz­tésében és gyümölcsöző eredménye­ket a béke megvédésének nemes ügyében, a béke megszegésére irá­nyuló mindennemű kísérlettel szem­ben. MÁSODIK KÉRDÉS: Remélik ön* hogy az új évet Amerika és Oroszor­szág népei közötti baráti kötelékek megszilárdulása teszi majd emtékeze- essél VALASZ: Mindenekelőtt kívánatos a kapcsolatok megjavulása országa­ink között. Véleményem szerint nincs objektív akadálya annak, hogy az új évben megjavuljanak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kap­csolatai és megerősödjenek a barát­ság hagyományos kötelékei orszá­gaink népei között. Remélem, hogy Így is lesz. HARMADIK KÉRDÉS: Hogyan ér­tékeli ön. a világ békéje megőrzésé, nek és a nemzetközi feszültség eny. hűtésének lehetőségeit 1954-ben? VÁLASZ: Minden nép tartós bé­kére vágyik és megvannak a ked­vező lehetőségek a nemzetközi fe­szültség további enyhülésére 1954- ben. Lehetetlen, hogy a kormányok, de mindenekelőtt a nagyhatalmak «ormányai ne hallgassanak a népek szavára és lehetetlen, hogy ne szá­moljanak a népek tartós békére irá­nyuló növekvő törekvésével. Ami a szovjet kormányt Illeti, a szovjet kormány megtett, megtesz és a jövőben is meg fog tenni min­dent annak érdekében, hogy a népek békében éljenek, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség és egészséges kapcsolatok alakuljanak ki az álla­mok között. NEGYEDIK KÉRDÉS: Mi az ön véVménye szerint az a legfontosabb lépés, amelyet 1954-ben </. világ bé­kéjének érdekében tenni lehetne? VALASZ: Ilyen lépés lehetne egy olyan egyezmény megkötése az álla­mok között, amelynek értelmében az egyezmény részvevői ünnepélyes és feltétlen kötelezettséget vállalnak arca, hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegy vert. Egy ilyen egyezmény megköny- nyítenc a megegyezés lehetőségét az atomfegyver teljes eltiltásáról és az atomenergia háborús célokra való felhasználására vonatkozó tilalom megtartása fölötti szigorú nemzet­közi ellenőrzés megteremtéséről. Ugyanakkor a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegye­zés jöjjön létre a fegyverzet min­den más fajtája, valamint a fegyve­res erők jelentős csökkentésére néz­ve is. Mindez kétségtelenül csökkentené a katonai szükségletekre irányuló állami kiadásokat és könnyítene » lakosság gazdasági helyzetén. HÍREK A MEGYÉBŐL Sok nyerő, oojy nyeremények Tolna megyében a Harmadik Békekölcsön sorso'ésén A Harmad*1' B*feet'«lc*ön sorsolása számos tol- namegyei jegyzőnek hozott nagy nyereményt. A leg- nagvohb összeesel Kishonti János, a Szekszárdi Ar- és Belvízvédelmi Kirendeltség dolgozójának kötvé­nyét húzták ki, aki 50 ezer forintot nyert. Kishonti János fiatal ember, két kisgyereke van. A nagy nyereménnyel a család régi álma valósul meg: családi házat vásárolnak. Kishontiék a nagy nyere­ményt egyelőre teljes egészében a bankban hagyják, s csak akkor nyúlnak a pénzhez, ha megvételre al­kalmas házat találnak. Gutermuth János, az alsópéli állami gazdaság fia­tal fogatosa jelenleg katonai szolgálatát teljesíti. Köt­vényét 5000 forintos nyereménnyel húzták ki. Geresdi József az alsóhídvégi állami gazdaság fogatosa, akinek kötvényét ugyancsak 5000 forintos nyereménnyel húz­ták ki, s ugyanennyit nyert Vörös László, a dombó­vári tanítóképző tanára is. K,o*jeél'elv l>5Kaág4>«n Juhász József és Péti Géza dolgozó parasztok tavaly 50—50 forintot jegyez­tek. Félkörvényüket most 5000 forintos nyereménnyel húzták ki. A _ postahivatalok és az Országos Takarékpénztár szekszárdi fiókja kedden reggel kezdték meg a nyere­mények kifizetését. Az OTP kedd délig csak a kisebb nyerőknek több, mint 25 ezer forintot fizetett ki. A madocsai dolgozó parasztok tervei A mezőgazdaság felvirágoztatására vonatkozó párA--——*• és kormányhatározatról Madocsán is hamar tudomást szereztek az emberek. Mindenki örömmel és megelé­gedéssel fogadta. 1953 december 23 óta sokat beszél­nek a határozatról. Az elmúlt napokban például a tanácsnál összejött dolgozó parasztok az állattenyésztés fejlesztéséről beszélgettek. Madocsa ugyanis már régi idők óta arról volt híres, hogy az ott lévő dolgozó parasztok kiváló törzsállatokkal rendelkeztek. Az utób­bi években, különösen a tavalyi aszályos esztendő után sokan feladták a reményt, nem igen foglalkoztak törzs- állattenyésztéssel. Az idei jó termés nyomán azonban ismét felmerült az állattenyésztés kérdése az egyénileg dolgozó paraszt­ság körében is. A legutóbb megjelent mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után Csapó István elhatározta, hogy növendék birkaneve­léssel foglalkozik, ami számára 5—6 ezer forint jöve­delmet biztosít évente. Csapó István tudja, hogy egy év alatt a növendékbika sok trágyát is biztosít, ami­vel növelni tudja a talaj termőképességét. Bán And­rás dolgozó paraszt pedig elhatározta, hogy az állam részére tenyés'/..lovakat nevel. A dolgozó parasztok körében szó esett arról is. hogy a trägyalevet nem engedik kárbaveszmi, hanem egy kocsira szerelhető ! ajtót vásárolnak közösen ée a trágyalevet nagyszerűen fel tudják használni. Három gépjavító brigád Szerte az országban, ahol gépállomás van, mind azon igyekszik, hogy a télit gépjavítás ideje alatt minőségileg is kija­vítsák a gépeket, nehogy a tavaszi munkák megkez­désénél gépjavítás miatt megakadjon a munka. A legtöbb gépállomáson bri­gádokra van felosztva a munka. Például a mözsi gépállomás 3 brigádot ál­lított be; 1 cséplőgép] a ví- tó, 1 erőgép és egy ve­gyes javító brigádot. A brigádok egymással ver­senyben dolgoznak. Már több folyó javítást elké­szítették. A főjavításokon is dolgoznak. A folyó ja­vításban 6 tárcsát kin­yitottak. A műhely dol­gozói nagyban elősegítet­ték az alkatrészek elkészí­tését úgy, hogy a munka folyamatosan tud menni. A gépállomáson már is­mertették a traktorosok­kal a párt- és kormány- határozat gépállomás dol­gozóira vonatkozó részét, melyet örömmel fogadtak a traktorosok. 152 újítás egy év alatt.. . A Simontornyai Bőrgyár igazgatóságához múlt év­ben 153 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A benyújtott javaslatokból már 84-et elfogadtak és be is vezettek, amelynek alapján többezer forintos megtakarít ást értei? el. Az újítások legnagyobb része munkavédelmi újítás, melyek biztonságosabbá teszik a munkát. Igen nagy lendületet ad az újítási mozga­lomnak a havonként megszervezett ötlebnap, melye* beütemezett időközönként tartanak. Az ötletnapokra a gyár összes munkásait meghívták és ott megbeszél­ték a további feladatokat, A beadott újítási javasla­tok közül a legjobbakat díjazták. Kétmillió tégla terven felül A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés valamennyi dolgozója egész évben jó munkát végzett, amit mutat az is, hogy december havi tervüket 29-én. ez an belül az éves tervet pedig több, mint 104 százalékra teljesí­tették. A határidő előtti tervteljesítésben legjobban kivették részüket a dombóvári I. és II. sz. és a hő-1 gyászi téglagyár. A Mázai Téglagyár december hónap­ban kiváló munkát végzett, mert a november havi le­maradásuk jelentős részét behozták. A Téglagyári Egyesülés ez évben több, mint 2 millió téglával gyár­tottak többet terven felül, ami 160 kislakás építéséhez elegendő, Uj belépők a zárezáxtiadás után A kakasdi Gábor Áron termelószövetSceset 32 tag ja 240 holdon gazdálkodik A termelőszövetkezet tag­jai fáradságot nem ismer­ve dolgoztak a? elmúl' gazdasági év folyamán is, hogy jó terméseredmény* tudjanak felmutatni. A zárszámadás fényesen kimutatja eredményeiket. Az egy munkaegységre oez tott 4.20 kiló kenyérgabo­na, 2 káló kukorica és a 9 forint is a jó munka mellett tanúskodik. Kakasd község több dol­gozó parasztja gondolt a tsz zárszámadása után — arra, hogy megpróbálja a szövetkezett gazdálkodás útját választani. Hám Antal, Jakab Fe­renc, Kasler Pál dolgozó parasztok léptek be a zár ;zámadás után a Gábor Áron tsz-be. Kasler Pál alig 1 nő­napja tagja a tsz-nek. Az­előtt nem volt tehatse, most van, mert a tsz üsző­vásárlási előleget biztosí­tott részére. A háztáji gazdaságban tartott tehén után pedig nem kell tóiét beszolgáltatni Kasler Pál­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents