Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-19 / 15. szám
toina: friJGmot erikán A MAI SZAMBAN: A mio!s*4»rta*i4os és a SZOT elnökségének Határoz sift a szocialista munkaverseny megszervezésének néhány kérdéséről (2. o.) — Jegyzékváltás az osztrák és a szovjet kormány között (2. o.) — Hogyan hozzák létre a® új Wéhrmaehtot? (2. o.) — Pártszervezeteink aktíva, értekezleteken beszélték meg a párt- és kormányhatározatot á mezőgazdaság fejlesztéséről (3. o.) •— Nyolcadikosok! — Jelentkezzetek tanítóképzőbe! (4. o.) aínmmWMPmi ki. ÉVFOLYAM, Í5. SZÁM VÍÍA ti«» l'ILLEIi KEDlí, 1954 JANUAR 19 Használ jtik ki a szőlőéi gyüíKÖÍcsíeimelés lehetőségeit A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozata országos viszonylatban világosan meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a szőlő- és gyümölcstermelésünk területén meg kell oldanunk. Megyénk vonatkozásában különösen nagy jelentősége van a szőlő- és gyümölcstermelésnek. Lakosságunk zöme kedvvel és szeretettel foglalkozik ezzel a termelési ággal. Sok évszázadra visszamenően fejlett szőlő- és gyümölcskultúráról vannak hiteles adataink. 25 ezer holdnvi szőlő területünk és 600 ezer darab termő gyümölcsfánk van. Legértékesebb ősz- szefüggő szőlő- és gvümölcsterülete- ink Dunaföldvártól Bátáig a Duna vonala mentén fekszenek, de értékes borszőlő termelőterületeink vannak Tamási, Pincehely, Ozora, Felsőnyék, Mucsi és Duzs községek határaiban, úgyszintén gyümölcsösökből I regszemcse, Dombóvár, Űzd és Bony- hád környékén. A szőlőtermelés vonalán kínálkozó számtalan lehetőség közül legfontosabbaknak tartom a következőket: a szőlő szaporító anyag széleskörű megtermelését, begyűjtését, oltványkészítést. Meglévő termelőterületeink termőállapotát mindenütt helyre kc-H állítani. Új szőlőket kell telepítenünk. Szőlőtermésünk étkezésre nem szánt részét úgy kell feldolgoznunk, hogy termelőink és népgazdaságunk részére a legnagyobb jövedelmet biztosítsuk. Alapvető fontosságú kérdés a sző. lőszaporí tóanyag nagymennyiségű előállítása, tmert hisz csak akkor tudjuk meglévő termőszőlőinkben az eléggé nagymértékű tőkehiányokat pótolni és új ültetvényeket létesíte- ni, ha megfelelő mennyiségű szaporítóanyag áll rendelkezésünkre. Vannak hazánknak szőlőtermő vidékei, mint például Gyöngyös, Aba- sár, stb., ahol a lakosságnak legnagyobb jövedelmét a szaporítóanyag termelés nyújtja. A téli hónapokban úgynevezett szobaoltványokat készítenek, tavasszal vesszőt raknak le, gyökereztetésre, stb. A jelenleg is 1—3 forintos gyökeresvessző és gyökeres fásoltvánv darabonkénti ár mellett könnven kiszámíthatjuk, hogy milyen pénzbevételt ér el egy-egy család akkor, amikor tavaszonként többezer szál vesszőt visz piacra. __ K ézügyességük folytán különösen a nők végzik eredményesen a szobaoltvány készítést. A mi megyénkben is megvan a szaporítóanyag termelés lehetősége, csak okszerűen kell kiaknázni ezeket a lehetőségeket. Termelőszövetkezeteink és egvéni termelőink telepítsenek alanytőkéket. Termeljenek vadvesszőt legalább olyan mennyiségben, mely a saját szükségletüket fedezi, de inkább annyit, hogy eladásra is kerüljön belőle. De nemcsak a jövedelmezőség szempontjából van jelentősége a szaporítóanyag termelésének külön-külön helyi viszonylatban is, hanem mint már az előbb említettem, a termőszőlők hiánypótlásai és az új telepítések létesítései szempontjából is. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a helyben megszedett anyagokból előállított és a megszokott talajban gyöke- reztetett szőlővesszők jó eredési százalékú, erőteljes növekedésű, és ezáltal nagyobb a terméshozam, hosz- szabb tenyészidejű szőlőültetvényeket eredményeznek. Ugyan megyénkben is vannak ezen a téren lelkes követésre váró kezdeményezések. _- A m últ év őszén beindítot szelektálási munka eredményeként a szekszárdi Gőgös Ignác tsz és néhány egyéni szőlőtermelő többszázezer szál y túlnyomórészt nemeskadarka szőlővesz- szőt szedett meg az állami vállalat részére a jelentős szerződéses vételár ellenében. Bizonyosan ismerik a szőlő szaporítóanyag termelés jöve- dplmeznsénéf a mözsi Petőfi tszcs tagjai, akik 100 ezer szál és azok a szekszárdi, bátaszéki egyéni termelők, akik ugyancsak több százezer szál vessző tavaszi eliskoiázására jelentkeztek a megyei tanács mezőgazdasági osztályánál. Meglévő szőlőterületeink termőállapotát úgy tudjuk helyreállítani, ha rendszeresen szerves- és műtrágvá- zunk, hiányokat pótolunk, dombvidéki szőlőterületeinken és ez különö sen a szekszárdi borvidékre vonatkozik, megszünteti ük a nagymérvű eróziót, a termőtalaj lemosódást. — Ezenkívül nagyon fontos még az is. hogy védjük szőlőinket a különböző betegségekkel szemben. A védekezés egyik legfontosabb anyagát, a rézgálicot kormányzatunk szabadforgalmúvá. tette. Az úgynevezett filoxeravész' az 1800-as évek végén szőlőink nagy- részét kipusztította. Az akkor újratelepített oltványszőlőink már ez- idáig elérték a 70—80 esztendős kort. Ezeknek a kivénült és évről-év- re alacsony termésátlagokat hozó Hozzászólás talaj termőereje fokozásának előfeltételei“ című cikkhez szőlőknek a felújítása időszerűve vált Székszárdon és környékén, Sió- agárdon, őcsény, Decs, Várdomb és Bátaszék községek határaiban vörösbort adó kadarka szőlő telepítésére vegyük az irányt. A világhírű szekszárdi vörösborok a külföldi piacokon keresettek és sokkal magasabb árat fizetnek értük, mint az úgynevezett komersz borokért. Már eddig is jelentős megyénk egves vidékeinek csemegeszőlő^ termelése. Például Dunafoldvar" és Bölcske környékén. A csemegeszőlőfajták termelését az összes szőlőterületünkön szélesíteni kell, de teljes mértékben ki kell terjeszteni az előbb említetteken kívül még Dunaköm- lőd, Paks és Dunaszentgyörgy községek területeire is. Ezeken a szőlő- vidékeken a lehetőségeket szinte felkínálják a kiváló természeti adott ságok, az olcsó dunai szállítás, Sztá- linváros közelsége, stb. A csemege- szőlő téli tárolásának is megvannak a lehetőségei. Azt hiszem, nem kell külön kihangsúlyozni a sző'őcukor- ban gazdag csemegeszőlő téli és koratavaszi fogyasztásának, tápértékű jelentőségét. Dús tápértékű a sűrített vagy egyéb úton tartósított must, melynek készítéséhez minden lehetőségünk megvan. Úgyszólván megyénk minden részén lehetőség kínálkozik a legfejlettebb gyümölcskultúra megteremtésére. Hazánkban honos valamennyi gyümölcsféle jól díszlik minden vidékünkön, de azért az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyik legértékesebb gyümölcsünk a télialma, igazi hazája tolnamegyei viszony latunkban a dunamenti területek, homokos laza talaj szerkezetű, tápdús és megfelelő talajvíz állású részein van. Itt fejlődik legjobban és itt hozza Ieg2amatosabb gyümölcsét, Tehát ezeken a vidékeken kell nekünk a zárt területű úgynevezett árugyümölcsöseinket telepíteni álmafélékből. _ Me gyénk többi területein szilva, kajszi, cseresznye, meggy, dió és a bogyós gyümölcsök ültetéseit végezzük inkább. Ne becsüljük le a szamóca, málna. stb. telepítését, hamar teremnek a többi gyümölcsfélékkel és rendkívüli nagy jövedelmet lehet elérni termelésükön keresztül. Meglévő fáink kezelésére nagyobb gondot kell fordítanunk. örömmel olvastam Reményi Dezső, a megyei tanács főagronómnshelyettesének cikkét, amelyben a talaj termőerejének fokozásával foglalkozik. Úgy érzem, hogy elérkezett az idő és minden mezőgazdaságban dolgozó szakember legfőbb feladata, hogy a többtermelés érdekében a trágyázáson keresztül mindent tegyünk meg, amit bizony ezideig elmulasztottunk. Valljuk meg, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének egyik legfontosabb eszközét, a trágyázást eddig elhanyagoltuk és mindenütt mindenki csak, tizedrangú kérdésnek tekintette. Elmaradt emellett a helyes trágyakezelés bevezetése is. így sok helyen a trágyatelepek helyett szemétdombok létesültek. Az a feladatunk a jövőre nézve, hogy a helyes trágyakezelés módszerére tanítsuk meg a tsz tagságát és az egyénileg dolgozó parasztokat, s a módszer alkalmazásában is segítséget nyújtsunk számukra. Ne engedjük meg, hogy községeink szélére hordassák ki tanácsaink a trágyái és ott szemétdombot létesítsenek. Ez helytelen a többtermelést figyelembevéve, egészségügyi szempontból is. Sok ilyen eset volt meg múltban, csak senki nem vette figyelembe és nem vonták felelősségre az illetékeseket. Pedig felhívták figyelmünket e fontos kérdésre a múltban ittjárt Német Demokratikus Köztársaság parasztküldöttségének tagjai is, akkor, amikor alacsony terméseredményeink egyik okát a trágyakezelésünkben találták meg. Fő feladatunk tehát, hogy a talaj tápanyag pótlásáról a trágyakezelésen és trágyakihordáson, alászán- táson, keresztül termelésünk növekedéséről megfelelően gondoskodjunk. Segítségünkre van itt a minisztertanács határozata is, amely a trágya minőségi és mennyiségi előállítását tűzi ki célul. A magam részéről fontos feladatomnak tartom, hogy a tél folyamán a mezőgazdasági szaktanfolyamon a trágyakezelést ismertessem. Szép eredményt értek el a szakaszos trágyakezelésen keresztül a decsi Alkotmány tsz-nél, ahol jóminőségü és nagymennyiségű istállótrágyát hordtak ki az ősz folyamán. MIKLÓSI JÁNOS agronómus, Sárpilis, ÁMG. 24 ezer tégla terven felül A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülésihez tartozó hőgyészi és dombóvári Il-es számú téglagyárak rttiTgozói -az élrmSt-dekádban 24.000 égetett téglát adtak terven felül népgazdaságunknak, ami megfelel egy családi ház építéséhez. A téglaégető dol- ozók eredményes és jó munkájának az eredménye az, hogy a havi térvet Elengedik a „Manci” adóját p. Oláh József dunastzetitgyörgyi gazda házánál is nagy volt az öröm, amikor elolvasták az újságot, amelyben a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló pánt- és kormányhatározat megjelent. — "HailJigQSS'átck csak! — kiáltott'föl ~©Jék~feécsi.. És elmondoitba, hogy a határozatiban az áll: minden anyakanca mentesül az adó alól abban az esztendőbe«, amelyikben kíscsikót ellik. A törzskönyvezett anya- kancák bedig minden csikó után két esztendőre mentesülnek a lóadó alól. Egyéni gazda erdőt telepít a mai napig 110, illetve 103 százalékra teljesítették. A téglagyári dolgozók most a téli idő beálltával,, amikor az égetőkemencék nél nem tudnak dolgozni, a nyári nyerstégla termeléshez készítik elő a földet, hogy a jó idő beálltával megkezdhessék nyerstégla gyártását. Oláh bácsinak törzskönyvezett anyakameája van. Ilyen szép ló nincs óöbb Dunaszemógyörgyön. Manóinak hívják, 14 esztendős, már kilenc csikót ellett, amelyeket Oláh bácsi továbbtenyésztésre adott el drága pénzen- Április elejére megint csikót vár a Manci; S ez azt jeleníti Oláh bácsinak, hogy 1954. és 1955. esztendőkben elengedik a Manci adóját, amely évi 600 forintot tesz ki. „ Méhész-sza hkör Sárpilisen Uj ültetvények létesítéséhez és a tervbevett fásításainkhoz nagymeny- nyiségű nemes gyümölcsfaoltványra lesz szükségünk. A szőlőszaporítóanyag termeléséhez hasonló, de talán még annál is nagyobb és fontosabb jelentőségű feladat megyénkben a faiskolák létesítése. Lehetőség van ahhoz hogy tanácsaink, termelőszövetkezeteink hozzáértő szakemberek felkutatásával és beállításával foglalkozzanak ezzel az ugyancsak jól jövedelmező termelési ágazattal. — Szakképzett egyénileg termelő kertészeink részére növénvesészségüevi A mezőgazdaság fejlesz léséről szóló párt és kormányhatározat Sárpilisen is növekvő munkakedvet váltott ki. Egyre többen igyekeznek éppen a határozat jobb végrehajtása érdekében mezőgazdasági szakismereteiket növelni. Uj lendületet kapott a múlt évben alakult méhész szakkör munkája is. Gergely János ennek a 37 hallgatóval beindult méhész szakkörnek a lelkes kezdeményezője, szervezője és vezetője. A határozat megszületése előtt is dolgozott a szakkör. — Gergely János gyakorlati példákon keresztül is bemutatta a méhtenyésztés fontosságát és hasznosságát. Különösen nagy az érdeklődés a szakkör mun kája iránt a határozat óta. Éppen ezért most hegenként rendszeresítik a szakoktatást. Ennek maga sabb színvonalra emelése érdekében filmeket is szereztek, s a filmvetítés segítségével is még jobban el akarják sajátítani a méhtenyésztés tudományát. Mezepzitei szakksnyvekkel íáiia e! a népkönyvtárakat a szeiszártli fitsjys; könyvtár Sörös Sándor szekszárdi, Bocskai utcai dolgozó paraszt 8 hold földön gazdálkodik szorgalmasan, hozzáértéssel. Szőlője is van Sörös Sándornak. Nem nagy darab ugyan, de gondos műveléssel szépen szüretelnek róla. Az elmúlt őszszel a szőlő trágyázására került sor, oda hordta ki Sörös Sándor a mintegy 40—50 kocsi trágyakészletét. A kiváló gazda földterü létének egy része igen sok gondot okozott eddig. Olyan domboldalon terül el néhány hold. hogy nehéz megművelni, meg nem is hozott jó termést. Most már azonban tudja, hogy mit csináljon vele. Erdőt telepít azon a terű- léten. A városi tanács segítségével már be is szerezte a szükséges akácfa csemetéket. Tolna megye 128 népkönyvtáréban eddig mintegy 5000 kötet mezőgazdasági szaikkönyv segítette a dolgozó parasztságot. Ez a könyvmemnyjség azonban kevésnek bizonyult; a mezőgazdaság fejlesztéséről megjelent határozat óta egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg faluhelyein a különböző szakkönyvek iránt. Ezért a szekszárdi megyei könyvtár elhatározta, hogy még január folyamán újabb 2000 szakkönyvet küld a népkönyvtáraknak. A falusi könyvamyag bővítését különösen szükségessé teszi az, hogy több helyem már megalakult, számos helyen pedig most szervezi a dolgozó parasztság az olvasó estéket, melyeken mezőgazdasági szakköny- vékből olvasnak fel egy-egy fejezetet, majd a felolvasása után a gazdák megvitatják a hallottakat s megbeszélik, hogyan tudják hasznosítaná saját gazdaságukban. Eddig két községben, TangielScen és Medi-. nán indultak meg ae olvasóesték: Tengélicen a ,.Trá-, gyázáistan“, Medinán pedig Viljatnsz „Talajtan“ című könyvéből olvasnak fel esténként. A temgelici és medinai példa nyomán még: január folyamán mintegy 15—20 helyen szervezik meg a népkönyvtárban az olvasó estéket. Szabadé a dunaföldvári ku'lúrosok főzeti Dunaföldvár kultúrcso- port.iai lelkesen készülnek az 1953—54-es kultúrver- seny következő szakaszaira.. A járási kultúrotthon vezetősége szakelőadókat küld a próbákra, akik útmutatásaikkal, tanácsaikkal értékes segítséget adnak az együtteseknek. A DISZ fiatalokból álló csoport Horváth Elvira vezetésével táncszámmal és színdarabbal készül — írja Rojkó József népművelési ügyvezető. A kendergyár csoportját Sunyi Erzsébet irányítja, amely ugyancsak népi tánccal és színművel készül a versenyre. A bábszakosztály munkáját dr. Ványi Gáborné vezeti hozzáértéssel. A cipész KTSZ férfi karával és a kultúrház vegyes énekkarával dr Ványi Gábor általános iskolai igazgató foglalkozik. A ■ csoportok helyi bemutatójukat .január 17-én rendezték meg, a Kossuth kultúrházban. ellenőrzés mellet biztosítjuk a fais- kali termelést. Faiskolák létesítésére legalkalmasabbak Paks, Szekszárd és Bonyhád környéke. Megyei viszonylatunkban úgyszólván csak dióhéjban foglaltam össze a szőlő- és gyümölcstermelés területén kínálkozó lehetőségeket. Mindannyian, de különösen * rrmelőszö vetkezeti és egyéni termelőink te gyük magunkévá ennek a nagyon fontos termelési ágnak minden kérdését. Szászy Sándor MT aeranómus.
