Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

TOLNAI A MAI SZAMBÁN: KUlfBldl hírek <2. o.) — Csatom*' és öntözómtivok Len­gyelországban (2. o.) — A cáfolatok értéke (2. o.) — Mostoha körülmények között... (3. o.) — Terveznek * tcngeHei Petőfi tsz-ben (3. c.) — A tolnai DlSZ-szer- vszedek életéből (3. o.) — Bika- és tíiiónerelési akeió (A O;) — A népi «liánokra«'iák életéből (4. o.) — Elve- „ szett melódiák (4. o.) M DP TOL N AMEOYEI PÄRTBIZOTT5AGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Alt A oO PILLÉK SZOMBAT, 1934. JANUAR le Hű segítőink a levelezők HÍREK A MEGYÉBŐL Dolgozó népünk helyesléssel fo­gadta pántunk és kormányunk ha­tározatát a mezőgazdaság fejlesztésé­ről. Nincs megyénkben olyan köz­ség, állami gazdaság, gépállomás, vagy termelőszövetkezet, ahol ne foglalkoznának azzal a kérdéssel, hogyan lehet eredményesebben meg­valósítaná a határozatot. Községeink ben nyilvános tanácsüléseken tár­gyalják a dolgozó parasztok tenni­valóit, esti beszélgetéseken is ar­ról vitatkoznak, hogyan tehetik gaz­daságukat jövedelmezőbbé. Tervez­getnek a jövőről, felmérik a lehe­tőségeket. hogy miit tudnának saját területükön megvalósítani. Az ilyen beszélgetések alkalmával igen sok szó esik a talajerő fokozásáról, az állatállomány fejlesztéséről és mind azokról a fontos kérdésekről, mely- lyel a határozat foglalkozik. Az őcaényi dolgozó parasztok arról be­szélgetnek, hogy leromlott lóáiflo mányuk megjavítása érdekében apa állatot kell igényelni. Szarvasmar- haállományuk fejlesztése érdekében pedig közel 300 hold legelőjük fel­javítását vették tervbe. A vita folyik szerte a megyében. A mözsi dolgozó parasztok komo­lyan vitatják a talaj termelőerejé­nek fokozását. A határozat megjele­nése után „t.iszt.a-udvar"-mo7fta'limat indítottak.. Ez igen elterjedt már a megyében. A mözsiek azonban, nemcsak beindították a mozgalmait, de végire is hajtották vállalásukat. Alig van- olyan gazdasági udvar, ahol felgyülemlett trágyát lehetne találni. A faddi dolgozó parasztok a paprikatermelés fokozásának ér­dekében indítotok vitát. Azt tár­gyalják, hogy talajmintát küldenek a talajvizsgáló intézetbe. Már eb­ben az évben gazdagabb termést akarnak betakarítani, mint a múlt évben. A Fadddnmborí dolgozó pa­rasztok szőlő és gyümölcsös létesí­tését tervezik. Szeleskei Károly dolgozó paraszt 300 négyszögöl gyümölcsös létesíté­sét vette tervbe. így sorolhatnánk tovább azokat a hatalmas kezde­ményezéseket. melyek dolgozó pa­rasztságunk VömMvm a kormányha­tározat megjelenése óta elterjed tek. Ez a néhány pálca is világosan mutatja, hogy dolgozó parasztsá­gunk ezévben sokkal biztonságosab­ban gazdálkodik, mint a múlt évek­ben. A nagy tervezgetéstoől levelezőink is komolyan kiveszik részüket, mind inkább mozgatóerővé válnak a ter­melés fokozása terén. Alig jelent meg a párt- és kormányhatározat, Kolb József, bátaszéki levelezőnk máris, komoly terveket szőtt. Fel mérte azokat a lehetőségeket, me­lyek Bátaszék község területén té­rét engednek szőlő és gyümölcsös lé­tesítésére. Rámutatott, hogy ha az elmúlt évben kipusztult szőlőt és gyümölcsöst kipótolják, milyen ko­moly jövedelemhez jut a község és mennyivel olcsóbban kerül a gyü­mölcs a dolgozók asztalára. Egyik levelében megírta ezt szerkesztősé­günknek. A levélben arról is szó esett, hogy a házak udvarán és a házakhoz tartozó kertekben is ko­moly lehetőség nyílik a gyümölcsö­sök fejlesztésére. Mint írja, ha csak egy-egy udvarban 2—3 gyü­mölcsfát ültetnek, vagy lugast te­lepítenek, akkor is többezer gyü­mölcsfával, vagy szőlőtőkével gya­rapszik Bátaszék község gyümölcsö­se és szőlőterülete. És ha ezt min den egyes dolgozó megfogadja az­zal, nemcsak saját családja gyü­mölcsszükségletét biztosítja, vagy olcsóbbá teszi a gyümölcs beszerzé­sének lehetőségét, de ennek a ném­áé! gazdaságban Is nagy jelentősége tesz. Levelezőink igen komoly segítsé­geit nyújtottak eddig is ügy az ipar, mint a mezőgazdaság termelékeny­sége növeléséhez. Nem kisebb az a segítség, amelyet a kormánypro- gramm megvalósításához nyújtanak írásaikkal. Egyre inkább betöltik a közvélemény parancsnokainak sze­repét. Nap, mint nap hű segítőivé válnak a pártnak, erősebben harcol­nak hibáink kiderítéséért, alkotó munkánk megjavításáért, tökéletesí­téséért, egyre főbb emelő szerepet töltenek be szocialista építőmun­kánk megjavításában. Jakab György, a dlósbenényi Vö­rös Csillag termelőszövetkezetből például arról ír levelében, hogy ter­melőszövetkezetük már eddig is ko­moly eredményeket ért el annak nyomán, hogy pártunk és kormá­nyunk az új begyűjtési rendelettel csökkentette a beszolgáltatást és el­engedte egyes tartozásukat. A levél­ben rámutatott arra is, hogy a tsz pártszervezete és vezetősége ko­moly harc árán megszilárdította a munkafegyelmet, melynek követkéz toben az elmúlt évihez viszonyítv; lényegesen jobban megy a munka. A talajerő növelése érdekében mintegy 60 hold földet trágyáztak meg. A párt- és a kormányhatáro­zat megjelenése óta elhatározták, hogy még a tél folyamán ugyanilyen területet megtrágyáznak és azt idő­ben le is szántják. „Nem akarunk többé hátul kullogni megyénk ter­melőcsoportjai között.“ Már most terv bevettük, hogy ezévi sertésbe- adásunkon felül 40 darab hízót fo­gunk szabadpiacra adni, hogy ezzel segítsük dolgozó népünk zsír- és húsellátását és amellett növeljük tagságunk egy munkaegységre eső jövedelmét. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy levelezőink foglalkoznak a párt- és kormányhatározatok megvalósításá­val. írásaikon keresztül elősegítik, hogy más tenmelőcsopontök, állami gazdaságok, vagy egyéni dolgozó parasztok is tudomást szerezzenek arról, hogyan kell és hogyan lehet sgíteni pártunk és kormányunk ha­tározatainak megvalósítását. Több, mint 608 íj taggal szóródott Tolna mer/ében a Dísz-fiatalok száma Tolna megye DlSZ-szer- vezeteiiben négy kisebb alapszerv kivételével a fia talok már újjáválasztot­ták a DISZ vezetőséget. Az új vezetőségekben a munkás- és parasztíiata- iok mellett szép számmal vesznek részt a falusi ér­telmiségiek: akik közül több mint hatvan peda­gógus. A legtöbb vezető­ségválasztó taggyűlésen megbeszélték, hogy mit tesznek a párt és a kor­mány mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos ha tározat végrehajtásáért: s az új vezetőségek már munkához is láttak. A dalmandi gépállomás DISZ fiataljai gépjavító brigádot szerveztek, s el­határozták, úgy dolgoz­nak, hogy a gépállomás gépjavítási tervét határ­idő előtt befejezhesse. — Megkezdték a fiatalok po­litikai oktatását, s új kui- túrcsoportukkal résztvesz- nek a járási kultúrversa- r.yén. Sok jó kezdeményezés­sel láttak munkához a falusi DlSZ-szervezetek: Sióagárdon zenekart a’a- kítottak, Alsónyéken pe­dig sportpálya építését kezdték meg. A vézetőségválasztó tag gyűlésen számos fiatal házaspár is kérte felvéte­lét a DISZ-szervezetbe. így Tolna megyében több mint 600 új taggal sza­porodott a DISZ tagsága. Zománcozó csarnokkal a Bonyhádi Zománcgyár Pártunk és kormányunk határoza­ta a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről az eddiginél még nagyobb feladatokat ad levelezőinknek is. Hegedűs András eílvtárs világosa« rámutat, hogy megyénk területén milyen adottságok vannak állatál­lományunk fejlesztésére, egyben megmutatja azt is, hogy milyen ko­moly tennivalók vannak a talajerő növelése terén is. Levelezőinkre A Bonyhádi Zománc- gyár idén új zománcozó csarnokkal gazdagodik. A csarnok tervezésénél fel­használták az iparág dol­gozóinak tapasztalatait. Az égetés előtti szárítás, az új berendezés segítsé­gével az eddigi nyolc óra helyett csak 15 percig tart a csarnokban, amely az óv második felében már bekapcsolódik a produk­tív munkába. Munkában a termelési bizottság Kötéseién Kulcsúén január 10-én alakult meg a termelési bizottság. A bizottságba olyan élenjáró dolgozó parasz tokát választottak, mint Németh János, aki 1 hold földjét mindig példamutatóan művelte és állam iránti kötelezettségének is becsülettel eleget tett. A bizott­ság többi tagja is méltó tisztségére, egyikük sem ma­rad le munkában és kötelességteljesítésben Németh János mögött. Az újonnan alakult termelési bizottság máris mun­kához látott a mezőgazdasági tennelés fejlesztésének szellemében. Megszervezte a község dolgozó parasztjai között, hogy január hónapban minden gazda kihordja az udvarában összegyűlt trágyát földjére, A bizottság tagjai ellenőreik a teljesítést és 10 naponként beszá­molnak az er *>iii«cnyekről a tanácsnak. Az őszi vetésű gabonafélék fejtrágyázásához szük­séges műtrágyáról már most gondoskodik a termelési bizottság. Tagjai összeírjak, hogy melyik gazdának mennyi műtrágyára van szüksége és kapcsolatba lép­nek a földművesszövetkezeltel, hogy tavasszal ne le­gyen fennakadás a vctésápolásl munkában. A szőlősgazdáknak is segítségére sietett a terme­lési bizottság. Megkönnyíti nekik a rézgálic és szén- kéneg beszerzést. Akik pedig szőlőt akarnak .telepíteni, vagy a hiányokat pótolni, azok részére szőlőeHványok- rtil gondoskodik. Több kölesdi dolgozó paraszt érdeklődik gyümöl­csös telepítés Iránt. Ezek részére jófajta facsemeték beszerzését is vállalta a bizottság. Nagyobb lesz a konrhakerfcészet A Hangos-pusztai Uj Élet termelőszövetkezet tag­jai is szétnéztek a portájukon, hogy milyen Lehetősé­gük is van nekik a jövedelem növelésére, a termelő­szövetkezet gazdagítására. Kertészetből az elmúlt évben is szépen pénzel­tek. úgy gondolták, tehát, hogy az idei évben nagyobb területen termelnek konyhakerti növényeket. Már a téli saláta és káposzta palántáikat elültették, mielőtt a hó leesett volna. Ebből tudnak majd legkorábban piacra vinni és természetesen kora tavasszal jó árat kapnak a friss zöldségfélékért. Egy igen szép távolabbi tervük is van az Uj Élet tsz tagjainak. Szabados Ferencnek, az elnöküknek a javaslata volt, hogy állítsanak be méhaket és ezzel kapcsolatban telepítsenek hársfaültetvén.vt. A tagok megvalósíthatónak találták a tervet és mihelyt kitava­szodik, hozzálátnak a megvalósításához. Tíz holdon ültetnek háraat és 100 család méheí állítanak be. A hars majd amellett, hogy a méhek mézet gyűjtenek róla, még mint gyógynövény is hasznot hajt a ter- tnelőszövettoeeetaejk. most az a feladat hárul, hogy ala­posan tanulmányozzák Hegedűs András elvtárs beszédét, annak nyo­mán segítsék elő saját területükön á határozat megvalósítását. Arra kér jük levelezőinket, hogy az eddigi­nél sokkal többet írjanak környeze­tükről, különösen arról, hogyan halad náluk a párt- és a kormány­határozat megvalósítása, mit tettek eddig és mit szándékoznak tenni a jövőben a talajerő fokozása, vala­mint az állatállomány fejlesztésé­nek, gyümölcsösök létesítésének ér­dekében. írjanak arról, hogy a köz «ég dolgozó parasztjai, vagy a ter­melőszövetkezet, az állami gazdaság és gépállomás hogyan készült fel a határozat végrehajtására. Mit tettek az eddigi hibák kiküszöbölésére, Szeretnénk hírt kapni arról, hogy °gv-egy térni “-VV-toveitköZet — vagy egyéni dolgozó paraszt mit hajtott végre eddig a határozatból. Kihordta-e a trágyát, növelte-e ál­latállományát és biztosította-e an­nak takarmányszükségletét. Ha Va­lamilyen téren hibát észlelnek le­velezőink, bíráljanak bátran, tart­sák szem előtt, hogy mellettük a párt, és bírálatukkal és az eredmé­nyek feltárásával szocialista fejlődé­sünk meggyorsítását segítik elő. A továbbiak során tegyenek az eddi­ginél hűségesebb segítői a pártnak, szocializmust építő munkánk meg­javításának, E-evert é et a paksi járási kultúrotthonban A Petőfi kul tárházában eleven kultúráiét lüktet. A község dolgozói, öregek, fiatalok egyaránt megta­lálják a maguk szórakozá- ■ sát, melyet a kultúrott- honban működő 8 szak­kör, s a járás több mint 2000 darab kötetből álló könyvtára nyújt. A kultúrotthon fiatal igazgatója Tóth Izabella, s néhány lelkes pedagó­gus, sok ötlettel, kezde­ményezéssel fáradhatat- !anul dolgozik azon. hogy a kultúrotthon életét tar­talommal töltsék meg. Blazsek Károlyné neve­lő tanár a gazdaasszony­szakkört Vezeti, s a 80— 40 asszonyból és lányból álló csoport a népi hímzé­seket, a szabást, varrást sajátítja el. Különösén barátságossá teszi az ösz- szejöveteleket az. hogy a munkát összekötik egy- egy nőket érdeklő problé­ma megbeszélésével, vágy egy-égy széplrodaírrii könyv ismertetésével. Az emeleten a tánccsö- pnrt vidám dobogása hal­latszik, Lakatos Ferenc fiatal pedagógus vezeté­sével a járási kultúrbe- mutatára készülnek a tán­cosok. Nem tétlenkednek azonban a bábjátszó szak kör tagjai sem, ők a gyer­mekek szórakoztatásáról gondoskodnak. A nemrég alakult fotó-szakkör a kultúrotthon életéről kó­szák felvételeket, míg a sakkörben az idősek is megtalálják szórakozásu­kat. Népszerűek a havonta kétszer megtartott „Kér- dezz-Felelok“ esték is, melynek keretében a já­rási vagy a községi tanács dolgozóé az új begyűjtési rendeleteket és az új kor- mányprogrammot ismerte tik a község lakosságá­val. A kultúrotthoftban elhe­lyezett könyvtár látogatá­sa a téli hónapokban ál­landóan növekszik. Ezt bi­zonyítja a napi könyvfor­galom átlaga, a 128 kötet könyv. Az olvasók 60 szá­zaléka felnőtt, s különö­sen népszerű a könyvtá­rosok kezdeményezése, akik a gyermekek könyv­jegyzékére a szülők szá­mára is küldenek egy-egy könyvet, s így az olvasók közül számosán megisme­rik Makarenkó: Szülő könyve, Mikszáth Kál­mán: Különös házasság és Móricz Zsigmond elbe­szélő köteteit. A kultúrotthon vezető­sége új ötletekkel kezdte meg az idei évet: tervbe­vette, hogy a mezőgazda­ság fejlesztésének előse­gítésére előadássorozatot szervez, ahol mezőgazda- sági szakemberek bevoná­sával előadásokat tarta­nak a talajtanról, növény termesztésről, a modern agrotechnika alkalmazása ról. A szakkörök számát 12-re emelik, s ezen be­lül megalakítják a kultúr ház zenekarát és képző­művészeti szakkörét is. — Legközelebbi tervük, amelynek előkészületei már folynak, a január 24-i helyi bemutató, melynek keretébe« Reményi Zsig- mohd egyfelvonásos — „Nagy csata“ című kuruc kori drámáját mutatják bt. Megyei lapok írják Vas megyében *e súiax­tenyésztésben is bevezet ték a fejlett eljárásokat: Fejlett állattenyésztés, magas terméseredmény — e kettő egymástól elvá­laszthatatlan. Tudják ezt a esepregl Petőfi tsz tag- pai is. Saját maguk győ­ződtek meg róla. A nö­vénytermesztés hozamá­nak érdekében alkalmaz­ták, a korszerű agrotech­nikát, keresztsorosan ve­tették a gabonát. Az állat- tenyésztés terén azonban vonakodtak a fejlett eljá­rások bevezetésétől, de a harcos fejőnők követelték azok megvalósítását. A lejönök kérésére a tsz ál­lattenyésztésében bevezet­ték *2 egyedi takarmá­nyozást, a naponkénti há­romszori fejést és a takar mányporcíózást. A fejő­nők azért követelték a módszer alkalmazását, mert a tavalyinál sokkal nagyobb eredmények el­érésére törekednek. A báesktakunmegyei Nép­újság írja: Bőrűinek az Sntözöiele- pek a bajai járás terüle­tén: A bajai járás termelő­szövetkezetei az elmúlt évek során a határaikban húzódó vizbő területele felhasználásával öntöző­telepeket létesítettek. Sü- kösdön, a Vörös Zászló 67, a báttnonostori Vörös Csillag 35, a nagybaracs­kai Petőfi 50, a csáialjoi Budai Nagy Antal SO, a hercegszántói Felszabadu­lás 50 holdon létesített öntözéses kertészetet. Az állami gazdaságok közül pedig a hildpusztai állami gazdaság és az órsekcsa- nádi célgazdaság összesen 450 holdon létesített ön- íözőtelepet. A párt- és kormányha­tározat nyomán tovább bővülnek az öntözőtelerpek a bajai járásban is. Az elkészült öntözési prog­ramra további 33 holddá! növeli a sükösdi Vörös Csillag, 100 holddal a her­cegszántó! Felszabadulás és ISO holddal az érsek- csanádi célgezdaság öntö­zéses területeit, 78 holdon öntözéses gazdálkodásra tél’ át az idén a szeremiei Béke termelőszövetkezet is. A Somogyi Néplap írja: Onttizőtelcpet épít két tsz A zaanúrdi Alkotmány és a kőröshegy! Táncsics tsz tagjai elhatározták, hogy az új gazdásági év­ben öntözéses kertészetet létesítenek. Az ehhez szűk séges öntözőtelep építését a közeljövőben megkezdik mindkét helyen. Terveik szerint Zamárdiban 6 ka­taszteri hold, a kőröshegyi Táncsics tsz-ben 4 katasz­teri hold nagyságú lesz az új öntözéses kertészet,

Next

/
Thumbnails
Contents